MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2004-2008

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE Felülvizsgálva: 2007. március Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából készítette: Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. Miskolc, 2007 1

TARTALOMJEGYZÉK I. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI...5 I.1. TERVEZÉSI ALAPADATOK... 5 I.2. A TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSA MÁS DOKUMENTUMOKHOZ... 7 II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE...9 II.1. A KELETKEZŐ HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE... 9 II.1.1. Nem veszélyes hulladékok... 9 II.1.2. SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT, KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK... 12 II.1.3. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK... 16 II.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS MENNYISÉGE (TONNA)... 17 II.2.1. Nem veszélyes hulladékok... 17 II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok... 17 II.2.3. Csomagolási hulladékok... 17 II.3. A TELEPÜLÉSRE BESZÁLLÍTOTT ÉS ONNAN KISZÁLLÍTOTT HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE 18 II.3.1. Nem veszélyes hulladékok... 18 II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok... 19 II.4. A TERVEZÉSI TERÜLET ÉVES HULLADÉKMÉRLEGÉNEK BEMUTATÁSA... 20 II.4.1. Nem veszélyes hulladékok... 20 II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok... 21 III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK...22 III.1. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK ÉS A TERÜLETEN FOLYÓ HULLADÉKKEZELÉSRE ELŐÍRT KÖVETELMÉNYEK ISMERTETÉSE... 22 III.2. A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTTAKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS TERÜLETI, HELYI VAGY EGYEDI MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, BELSŐ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK RÖVID LEÍRÁSA... 23 IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK 24 IV.1. AZ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEKTŐL ELTÉRŐ, EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA... 24 V. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK...25 V.1. HULLADÉKOK GYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA... 25 V.1.1. A területen engedéllyel működő gyűjtő-szállító szervezetek bemutatása... 25 V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése... 27 V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése... 28 V.2. A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSÉNÉL ELŐÍRTAKON TÚL ISMERTETENDŐ TÉNYEZŐK... 29 V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen... 29 V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése.... 31 V.3. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL ÉS SZENNYVÍZISZAPPAL VALÓ GAZDÁLKODÁS HELYZETELEMZÉSE... 31 2

VI. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA...33 VI.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITŰZÉSEI A TERVEZÉSI TERÜLETEN, A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE VÁRHATÓAN KELETKEZŐ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS ÖSSZETÉTELE... 33 VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása... 33 VI.1.2. Csökkentési célok... 36 VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK TERVEZÉSE... 39 VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ÉS ANNAK KÖLTSÉGEI...44 VII.1. MÓDSZERFEJLESZTÉSI, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI, ISMERETTERJESZTŐ, SZEMLÉLETFORMÁLÓ, TÁJÉKOZTATÓ, OKTATÁSI ÉS KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAMOK A HULLADÉKCSÖKKENTÉS ÉS MEGELŐZÉS ÉRDEKÉBEN... 44 VII.2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM... 46 A MISKOLCI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PROJEKT BEMUTATÁSA... 46 VII.3. TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEK ÜTEMTERVE ÉS FORRÁSIGÉNYE... 48 3

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A Terv készítői köszönetet mondanak a következő intézményeknek, akik adatokkal, hasznos információkkal és tanácsokkal segítették a tervezési folyamatot: Miskolc Megyei Jogú Város Építési és Környezetvédelmi Osztálya Városgazda Kht. MIK Zrt. Mivíz Kft. AVE Miskolc Kft. Zöld Akció Egyesület Ökológiai Intézet Alapítvány Zöld Kapcsolat Egyesület Hulladék Munkaszövetség Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága Kanal Technik Kft. Cirkont Hulladékgazdálkodási Zrt. BEVEZETÉS A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) készült, amelyet az Országgyűlés 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatával fogadott el. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. tv. 5. -ban meghatározott tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőségek által készült el hulladékgazdálkodási terv. A hét területi hulladékgazdálkodási terv, így az Észak-magyarországi Régióra vonatkozó is, a 15./2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35. a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37 (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. Ez alapján 2004-ben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata is elkészíttette 5 évre szóló Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét, melyet a Közgyűlés 23/2004 (VII.6.) számú helyi rendeletként el is fogadott. A tervkészítés a területen lévő, illetve működő regionális ill. helyi hatóságok, gazdasági és szakmai érdekképviseletek, valamint környezetvédelmi társadalmi szervezetek képviselőinek bevonásával történt. A Hgt. 37. (1) alapján a különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 2 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. Sajnos ez a kötelezettség sem az OHT, sem a területi tervek esetében nem teljesült 2007. márciusáig, ezért Miskolc városa úgy döntött, hogy a törvényi kötelezettségnek eleget téve elkészíti a 2 éves felülvizsgálatot és beszámolót, nem várva meg a magasabb területi szintű folyamatok eredményeit. 4

I. A tervkészítés általános adatai I.1. Tervezési alapadatok Tervezési szint, adatok Jelen tervezés célja a 2004-2006. közötti időszakra Miskolc város helyi hulladékgazdálkodási tervének felülvizsgálata és a tervben foglalt célkitűzések teljesülésének elemzése, illetve ez alapján további javaslatok megfogalmazása. E lépés logikailag az országos és területi (regionális) tervek felülvizsgálatát követné, viszont az anyag összeállításakor ezek a magasabb szintű folyamatok még jelentős késésben voltak. A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv a hulladékgazdálkodás célrendszerének megfelelően elemzi a városban a hulladékképződés és -kezelés helyzetét, meghatározza az Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési periódusához igazodóan a 2007-2008. között elérendő célokat, valamint a célok elérését biztosító intézkedéseket és programokat. A tervezés bázisát a 2002. évi alapadatok mellett, főként a 2004. és 2005. évek adatai képezik, hiszen ezek álltak nagyobb részt rendelkezésre - ám főként önbevalláson alapulva - a felülvizsgálat időpontjában. Készítő neve, és címe: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából a tervet készítette: Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (3535 Miskolc, Bánki Donát u. 9.) projektfelelős: Demeter Zoltán A felülvizsgálatba bevont szervezetek A felülvizsgálat során az önkormányzat a feladat elvégzésére nyílt pályázatot írt ki, melynek nyertese a Zöld Akció Egyesület szakembereit tömörítő Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Betéti Társaság lett. Folyamatos, személyes kapcsolattartás épült ki az önkormányzaton belül a tervezést felügyelő Építési és Környezetvédelmi Osztály, a felülvizsgálatot végző szervezet, a helyi közszolgáltatók és az önkormányzati intézményrendszer képviselői között is. A szakmai társadalmi szervezetek bevonása révén a civil javaslatok is befogadásra kerültek. Miskolc rövid bemutatása Miskolc városa lakosságszám alapján az ország harmadik legnagyobb települése; az Észak-magyarországi Régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A város a Bükkvidék középtáj keleti szélén található, a Sajó-Hernád síkkal határosan. Főként hegységelőtéri dombságként és hordalékkúp-síkságként jellemezhető területen fekszik, de a nyugati, hegyvidéki részek kiterjednek a Bükk kiemelt karsztos fennsíkjára is. Fő vízfolyása a Szinva, mely a település keleti szélén torkollik a Sajóba. A vízellátás szempontjából meghatározó a karsztos vízgyűjtő terület vízkészlete. A terület jelentős része erdőgazdasági hasznosítás alatt áll, a keleti területeken a szántóföldi művelés a jellemző, de meghatározó a művelés alól kivont területek aránya is. A belterület közelében jelentős kiskertövezet található. A táji és az élővilághoz kapcsolódó értékeket a Bükki Nemzeti Park, illetve a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom próbálja megőrizni. 5

Főbb alapadatok: Terület: 236,68 km 2 Lakónépesség: 175.701 fő Népsűrűség: 742 fő/km 2 A város hosszúsága: 27,5 km, szélessége: 10 km Belterületi úthálózat hossza: 519.368 m Lakásállomány: 74.467 db Közszolgáltatások kiépítettsége, igénybevétele Ivóvízellátásba bekapcsolt lakások aránya: 98,9% Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya: 89,5% Háztartási gázfogyasztók aránya: 88,8% Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya: 98,7% Forrás: KSH, 2005 A gazdaság jellemzése A nemzetközi tendenciákkal összhangban a hagyományos nehézipar a '80-as évek második felétől veszített jelentőségéből. A '90-es évek elején végbement társadalmi változások hatására jelentősen átalakult a város gazdaságszerkezete, jelentősen megnőtt a miskolci székhelyű kis- és középvállalkozások száma. A tulajdonosváltás kedvező folyamatokat indított el, amelyek eredményei figyelemre méltóak. Számos új befektetéssel gyarapodott városunk az utóbbi évtizedben, s több olyan iparág telepedett meg, amelynek eddig nem volt hagyománya, előzménye. A teljesség igénye nélkül: pl. Nestlé - édesipar, Linde Gáz, Siad HG - műszaki és orvosi gázok, Chinoin (Sanofi- Synthelabo) - gyógyszeripar, Ross Mould - szerszámipar, Delco Remy - gépjármű elektronika, Best Car - járműipar, Shinwa - elektronika, Bosch - elektromos kéziszerszámok, gépjármű elektronika), Holcim - cementipar. Emellett a közművállalatok privatizációja is színesítette a befektetői palettát (pl. ÉMÁSZ, TIGÁZ, AVE Miskolc Kft.), s hozott friss tőkét a társaságokba. A kereskedelmi-szolgáltató szektor fejlődött talán a leglátványosabban. Sorra nyíltak az új bevásárlóközpontok, hiper- és szupermarketek, különféle szolgáltató egységek (bankok és pénzintézetek, biztosítóintézetek, üzemanyagtöltő állomások, autószalonok és -szervizek, különféle szakboltok és -kereskedések), mind-mind hozzájárulva a város gazdasági erősödéséhez, régióközponti fejlődéséhez. Ugyanakkor e beruházásokhoz kötődően is jelentősen nőtt a települési szilárd és egyéb hulladék mennyisége (pl. csomagolóanyagok, reklámanyagok, veszélyes hulladékok). 6

I.2. A tervezés kapcsolódása más dokumentumokhoz A helyi tervezés szükségessége, a tervezés alapjai A helyi hulladékgazdálkodási terv követi az Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Tervek felépítését, tartalmi követelményeit. Emellett hasznosítja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által összeállított Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez című dokumentumot is. A helyi szabályozás terén a terv összhangban áll a Miskolc Megyei Jogú Város III- 100/95.543/2006. sz. települési környezetvédelmi programjában foglalt célkitűzésekkel, illetve a város településrendezési tervében szereplő hulladékgazdálkodási elképzelésekkel is. A terv kialakításánál a következő fő szempontok érvényesültek: A Miskolc város gesztorságával elindult, ISPA programból finanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása (szelektív gyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás). A hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés elősegítése. A nagy számú illegálisan lerakott vagy elhagyott hulladék tervszerű felszámolása és megfelelő kezelése. A terv a kiemelt hangsúlyt helyez a közszolgáltató által begyűjtésre kerülő települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjthető frakciók (papír, üveg, PET), az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok, a kiemelten kezelt hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék) és a területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított hulladékok megfelelő kezelésének biztosítására. Kapcsolódás a TSZH Stratégiához A felülvizsgálattal egyidejűleg készítette el a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Települési szilárd hulladékgazdálkodás (TSZH) fejlesztési stratégiájának tervezetét a 2007-2016 közötti időszakra. Ez alapján a települési szilárd hulladék-gazdálkodás önkormányzati szinten is kezelhető feladatai a következők: Megelőzés: az összes hulladék képződésének 2000. évi szinten tartása (a települési szilárd hulladék képződésben a növekedés a GDP növekedési rátájának felét ne érje el) a lakossági szerves hulladékok házi-komposztálásának elterjesztése A települési szilárd hulladék képződésének mérséklése, megelőzése érdekében célul tűzi ki a házi és a helyi komposztálás elterjesztését, a szükséges eszközök beszerzésének támogatását, valamint a fogyasztói szokások megváltoztatását célzó szemléletformáló, oktató-képző és ismeretterjesztő tevékenység bővítését, ebbe a társadalmi szervezetek és az oktatási intézmények bevonását. Miskolcon hasonlóképp az országos helyzethez évről évre nő a begyűjtésre kerülő települési szilárd hulladék térfogata, elsősorban az egyre könnyebb szerkezetű csomagolóanyagok terjedése és az életmód, szemlélet fogyasztáscentrikus volta miatt. Várhatóan 2008-ig nem teljesül majd a 2000. évi mennyiségi szintre való csökkentés. Ugyanakkor Miskolcon elindult a házi komposztálás elterjesztése és a terv időtartama alatt több százzal nő majd a bevont háztartások száma, kiegészülve oktató és ismeretterjesztő tevékenységgel is. 7

Hasznosítás: a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009-ig a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag 1 tartalmának a 1999/31/EK irányelvben foglaltak szerinti csökkentése az 1995. évi szinthez képest (az ehhez szükséges elkülönített bio-hulladék és papír-hulladék begyűjtésének, illetve hasznosításának és előkezelésének komposztálás, MBH, biogáz-előállítás stb. fejlesztésével) 2 a csomagolási hulladékok 53%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2008-ra, a csomagolási hulladékok 60%-ának hasznosításához szükséges elkülönített gyűjtés biztosítása 2012-re (ebből 2008-ra legalább 15%, 2012-re legalább 20% a lakossági közszolgáltatás keretében, a gyártói felelősség alapján működő rendszerekkel és a gyártók (forgalmazók) termékdíj fizetési kötelezettsége alóli mentességi feltételekkel integrálva) 3 a gumiabroncs-hulladék lerakásának teljes tilalma (2006-tól), az önkormányzati egészségügyi intézmények hulladékkezelésének fejlesztése, beleértve a lakossági gyógyszer-hulladék elkülönített begyűjtését is a lakossági és az önkormányzati építési-bontási hulladékok elkülönített begyűjtésének és feldolgozásának fejlesztése a szelektív gyűjtés eszközeinek biztosítása a lakosság legalább 60%-a részére 2009-re Biztonságos ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladék lerakási arányának 60%-ra csökkentése 2009-re, a lerakásra vonatkozó követelményeket ki nem elégítő településihulladék-lerakók bezárása, a bezárt lerakók folyamatos rekultiválása az állami, illetve önkormányzati felelősségi körbe tartozó állati hulladék begyűjtő és kezelő rendszerek fejlesztése, a korszerűtlen, nem megfelelő kezelő-létesítmények (dögkutak, dögtemetők) megszüntetése egyéb lakossági veszélyes hulladékok (festékek, növényvédő szerek, háztartási vegyiáruk stb.) elkülönített begyűjtésének fejlesztése Miskolcon a hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megközelítése miatt a terv időszakában: - fokozni kell a biológiailag lebomló hulladék kivonását a települési szilárd hulladékból; - bővíteni kell a hasznosítható hulladékok begyűjtési lehetőségeit, azaz a szelektív gyűjtőszigetek bővítése mellett legalább két lakossági hulladékudvart meg kell nyitni 2007-ben, illetve elő kell készíteni a háztartási szintű szelektív gyűjtés kialakítását; - el kell kezdeni a városban keletkező építési-bontási hulladékok hasznosítását; - a Bogáncs utcai lerakó mellett, további rekultivációkra is sort kell keríteni kedvező pályázati lehetőségek esetén. 1 A biológiailag lebomló szerves anyag kifejezést a továbbiakban szerves hulladéknak nevezzük. Mivel a szerves hulladék magában foglalja a papír-hulladékot is, ezért a továbbiakban a bio-hulladéknak nevezzük a papír-hulladékot nem tartalmazó, illetve a papír-hulladék elkülönítését követően fennmaradó szerves hulladékot. 2 A hulladéklerakásáról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, az 1995-ben képződött mennyiséghez képest 25, 50, illetve 65% arányban. 3 A csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv előírta, hogy a tagországok legkésőbb 2001-ben a csomagolási hulladék legalább 50%-ának hasznosítását valósítsák meg, oly módon, hogy a hulladék legalább 25%-a anyagában hasznosuljon, ezen belül pedig a papír, az üveg, a fém és a műanyag csomagolási anyagok anyagában történő hasznosítása egyaránt legalább 15% legyen. Magyarország a Csatlakozási Szerződésben ezen arányok teljesítésére 2005 végéig kapott átmeneti mentességet. A 2004/12/EK és a 2005/20/EK irányelv szerint a csomagolási hulladék legalább 60%-át kell hasznosítani, oly módon, hogy a hulladék legalább 55%-a anyagában hasznosuljon. 8

II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusai, mennyisége és eredete II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége II.1.1. Nem veszélyes hulladékok A hulladékgazdálkodás megfelelő, reális tervezéséhez, a hulladék kezelésének, forgalmának nyomon követéséhez elengedhetetlen a hulladék mennyiségének, minőségének, kezelésének és a hulladékgazdálkodásban szerepet játszó vállalkozásoknak minél pontosabb ismerete. Szükséges továbbá a hulladék termelőinek és kezelőinek pontos, méréseken alapuló jogszabályban rögzített adattartalmú nyilvántartása és adatszolgáltatása, valamint a szolgáltatott adatok feldolgozására alkalmas eszközrendszer és személyi állomány. Tekintettel arra, hogy jelenleg ezen feltételek nem állnak teljes körűen rendelkezésre, ebből következően a hulladékkategóriára vonatkozó adatokat, megállapításokat tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, illetve ezek a közszolgáltatást végző cégek és az ehhez kapcsolódó kezelő létesítmények nyilvántartási adatain alapulnak. A kategória egyik legfontosabb feladatának a megfelelő részletezettségű adatállományok megteremtését kell tekinteni. Települési szilárd hulladék mennyisége, összetétele Az országos TSZH Stratégia alapján a fogyasztás kis mértékű bővülését bizonyos mértékben kompenzálni tudta a fogyasztói szokások kedvező, bár minimális változása, de döntő szerepet játszott a hulladék tömeg/térfogat arányának további változása a könnyű összetevők további növekedése révén. Ez a tendencia várhatóan a következő években is folytatódni fog, a hulladékkeletkezés megelőzésének érdekében tett intézkedések, valamint a lakónépesség számának folyamatos csökkenése hatására a GDP évi 2,5 3,5%-os növekedése mellett átlagosan évi 1 2%-os hulladék mennyiség növekedéssel számolhatunk. A Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 megállapítása szerint az EU tagországokra jellemző fogyasztási minták, és piaci magatartások gyors átvételével, a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a képződő, és ezzel párhuzamosan a növekvő hasznosítási arányok ellenére a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék mennyisége. Ez utóbbi azért, mert a hulladékhasznosítás infrastrukturális feltételei hiányosak. Miskolc elsősorban a csomagolási hulladékok hasznosítása terén ért el eredményeket; jelenleg a szelektíven gyűjtött hulladékok teljeskörűen hasznosításra kerülnek. E rendszer bővítése mellett fokozni kell a biológiailag lebomló, illetve építési-bontási hulladékok hasznosítását is. 9

A települési szilárd hulladék (TSZH) anyagféleségenkénti összetétele az elmúlt egy évtizedben szintén nem változott lényegesen. A biológiailag lebomló szerves hulladék aránya 50%-körül stagnál, amelyből mintegy 1/3-ot (a teljes mennyiség 15 17%-a) tesz ki a papírhulladék. Az összetétel 2004. évi alakulást az ábra mutatja. Települési hulladék összetételének alakulása 2004. évben (4,6 millió t/év) műanyag 12,1% üveg 3,6% fém 3,7% textil 3,1% egyéb 25,5% szerves 37,5% papír 14,5% (Forrás :KSH) II./1. ábra A képződő települési szilárd hulladék összetevők szerinti megoszlása Miskolcon a helyi közszolgáltató a 2000-es évek elején és 2006. szeptemberében is végzett/végeztetett hulladékanalízist a miskolci települési szilárd hulladékkal kapcsolatban. A két vizsgálat módszertana nem egyezett meg, de mindkettő tömegszázalékkal számol. Ennek eredményeit az alábbi táblázatok mutatják be. II./1. táblázat A TSZH összetétele Miskolcon (RWE Umwelt Miskolc Kft. adatai, tömeg%) Papír Textil Üveg Műanyag Vas-fém Salakhamu Bomló szerves Egyéb 21,5 10,0 12,3 18,7 4,8 3,0 27,6 2,1 II/2. táblázat A TSZH összetétele Miskolcon (AVE Miskolc Kft. és az Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék adatai, tömeg%) Papír Textil Üveg Műanyag Vas-fém 10 Finom frakció Bomló szerves Egyéb 13,7 6,1 3,5 13,1 3,3 37,0 14,3 9,0 Kiolvasható az adatokból, hogy az egyre könnyebb csomagolóanyagok terjedése miatt arányuk csökkent. Emellett a lakossági szelektív gyűjtés elindítása miatt is kevesebb csomagolóanyag kerül a vegyes hulladékba, illetve az üvegcsomagolás az üzletek kínálatában is visszaszorult. A friss felmérésben a biológiailag lebomló szerves hulladék aránya alacsonyabb, mint az országos és a korábbi helyi adatok szerint. Az új szabvány szerint elvégzett vizsgálat a Hejőpapi lerakóra, 2006. szeptemberében bekerülő hulladékot vizsgálta, de emellett szükséges más időszakok és több településrész keletkező hulladékának vizsgálata is, aminek eredménye vélhetően jobban közelítene más felmérésekéhez.

II./3. táblázat A keletkező, vegyesen gyűjtött nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna illetve köbméter/év) Hulladéktípus Mennyiség (t/év) Mennyiség (t/év) 2005. év 2002. év Települési szilárd hulladék 57.577,89 78.938 Települési folyékony hulladék 16.824.022 m 3 16.570.335 m 3 Kommunális szennyvíziszap 5.197 39.026 m 3 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 107.774,14 kb. 100.000 Települési szilárd hulladék A feltüntetett mennyiségek tartalmazzák a települési szilárd hulladékot begyűjtő és kezelő cégek (AVE Miskolc Kft., Cirkont Rt., MIK Zrt., Városgazda Kht.) adatait, de csak kis részben szerepel bennük az illegális lerakásra kerülő, elhagyott, vagy háztartásban elégetett, vagy más módon kezelt hulladékmennyiség. A 2002. évben adataiban csak a lakosságtól elszállított TSZH szerepel, míg a 2005. évi mennyiségek a közületektől elszállított hulladékra is vonatkoznak. Ennek fényében a hazai 310-360 kg/fő/év átlag alatt marad a miskolci hulladékkeletkezés 295 kg/fő/év mértéke, viszont hasonló az évente kb. 2,5% gyarapodás. Települési folyékony hulladék A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. d). A települési folyékony hulladék mennyiség meghatározása során ennek ellenére feltüntettük a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítók teljes fogadott (szennyvízhálózat és szippantás) szennyvízmennyiségi adatait. A szippantott szennyvíz mennyisége 2005-ben 4103 m 3, amely roppant kevés. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a lakosság bő 10%-a nem csatlakozik a szennyvízhálózatra, akkor is legalább néhány millió köbméter, szennyvízcsatornába nem kerülő mennyiségről van szó. Ez a szennyvíztisztító telepekre be nem kerülő mennyiség (csatornázatlan területek és nem megfelelő derítők elszivárgó szennyvize, illetve illegálisan ürített szennyvíz) nem szerepel a táblázatban. Kommunális szennyvíziszap A keletkező szennyvíziszap mennyiség meghatározása a tervezési területen üzemeltetett szennyvíztisztítókban keletkezett szennyvíziszap mennyiségi adatainak figyelembevételével történt (sűrített, víztelenített és szárított frakció együttesen). 2005-ig a legnagyobb térfogatú sűrített iszap keletkezett a legnagyobb mennyiségben, hiszen ennek mezőgazdasági hasznosítására volt lehetőség. Emellett az adott év időjárásától is függ, hogy melyik frakció aránya a jelentősebb. A más településekről bekerülő szennyvízből származó iszapmennyiséget is tartalmazza (kb. 5%-kal magasabb értéket adva). Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A 2005. év hozzáférhető adatai (szolgáltatók, illetve zöld hatóság) 40.000 tonna körüli mennyiséget mutatnak, aminél a valós érték - a nagymértékű illegális szállítás és lerakás következtében jóval magasabb lehet. Ezért a 2002. évre vonatkozó területi terv becsült adatát alkalmaztuk. A lakosságnál keletkező építési bontási hulladék becsült összetétele 50-60% tégla, beton és cserép, 25% fa, 5% üveg 5% műanyag és 5-10% egyéb hulladék, illetve ide soroltuk az úttisztításból származó hulladékot is. 11

II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok Az iparban és a háztartásokban hulladékká vált csomagolás jelentős része újrahasznosítható. Az újrahasznosításhoz nélkülözhetetlen ezeknek az anyagoknak a pontos válogatása, azaz a szelektív hulladékgyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtés a háztartásban keletkező csomagolási és egyéb hulladékok anyagfajtánként történő külön gyűjtését jelenti. Amennyiben jó minőségű hulladékot kívánunk nyerni, az osztályozást a hulladék keletkezési helyén kell elvégezni, azaz az egyes háztartásokban, gyárakban, hivatalokban és intézményekben. Hazánkban összességében 4,2 millió lakos számára adott a lehetőség (a vidéki településeken 1160 fő/gyűjtőpont átlagos érték mellett) az elkülönített gyűjtésben való részvételre, bár sok esetben ez nem jelenti a kívánatos mértékű infrastruktúrát, vagyis azt, hogy a gyűjtősziget 200 méteren belül elérhető legyen a lakos számára. Az EU előírásokkal, elvárásokkal összhangban jelenleg már törvényi kötelezettség is van a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítására, mely csak a hulladékok szelektív gyűjtésével érhető el. Ezeknek megfelelően a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kellett érni az 50 %-os hasznosítási arányt. A hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében legalább az e hulladékokra kiterjedő elkülönített begyűjtést 2005-ig az ország lakosságának legalább 40 %-ára, 2008-ig 60 %-ára ki kell terjeszteni. 2003. májusától kezdődően a város közterületeire a közszolgáltatóval együttműködve, 70 darab ún. szelektív gyűjtősziget került kihelyezésre a területek önkormányzati képviselőinek jóváhagyásával, szigetenként 4 darab speciális edénnyel. A gyűjtőszigetek kialakításához Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata állami támogatást vett igénybe. A 70 darab gyűjtőszigetet alkotó 280 db szelektív gyűjtőedény az Önkormányzat tulajdonát képezi. A szigetek iskolák, óvodák, közintézmények, kereskedelmi egységek közelében, nagyforgalmú parkolókban, csomópontokban kerültek kihelyezésre. Az őrzés nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló szigeteken a lakosság térítésmentesen helyezheti el keletkező papír, üveg és műanyag palack hulladékát (ez utóbbi elhelyezésére 2 edény is szolgál a gyakorlati tapasztalatok alapján). Tesztürítéseket végezve elemezték a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék tisztaságát és megállapításra került, hogy pl. a PET palackok vonatkozásában kimondottan nagy tisztaságú a hulladék. A gyűjtőszigetek száma időközben 115 darabra bővült - 2 típusú edényzetet alkalmazva - 1528 fő/gyűjtőpont értéket elérve. Ez még elmarad az országos átlagtól. Az önkormányzat felelősségi körébe kevés fajta és kis mennyiségű kiemelten kezelendő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tartozik. Ide sorolandó a Miskolc Városi Közlekedési Rt.-hez kötődő veszélyes hulladékok (olajok és olajos hulladékok, akkumulátorok), az önkormányzati működtetésű egészségügyi intézmények hulladékai, a közterületről begyűjtött, illetve lakosság által leadott kiselejtezett gépjárművek és elhullott állatok, illetve az állategészségügyi telep hulladékai. A közölt adatok az említett intézményektől származnak. 12

Lakossági veszélyes-hulladék gyűjtési akciók 2005. és 2006. novemberében a miskolci lakosoknak 6-6 alkalommal, különböző városrészekben nyílt lehetősége 7 különféle, veszélyes hulladék típus díjmentes leadására, melyet szakszerű kezelés követett (hasznosítás, illetve ártalmatlanítás). II./4. táblázat Lakossági veszélyes-hulladék begyűjtési akciók átvett mennyiségei Hulladék fajta mennyiség [kg] mennyiség [kg] 2005 2006 szárazelem 40 55 fénycsövek 25 136 gyógyszerek 556 452 akkumulátor 6100 3840 elektronikai hulladék 6090 6680 göngyöleg 3540 3860 gumihulladék 15540 13140 Összesen: 31891 28163 A begyűjtési akcióra Miskolc MJ Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervének végrehajtása során került sor az önkormányzat, a Városgazda Kht., az AVE Miskolc Kft és a Zöld Akció Egyesület, illetve civil önkéntesek összefogásával. A begyűjtési akció is rávilágított arra, hogy a háztartásokban jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. A legfontosabb teendő a hulladék keletkezésének megelőzése. 2007-ben várhatóan már Miskolcon is lakossági hulladékudvarok nyílnak meg, ahol folyamatos szolgáltatásként lesz lehetőség a veszélyes hulladékok leadására. Addig is érdemes igénybe venni az egyre több üzletben megjelenő veszélyeshulladék-gyűjtő edényzetet és cserelehetőséget, illetve tudatos vásárlással megelőzni a veszélyes hulladékok keletkezését. II./5. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Mennyiség (t/év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 14,962 Akkumulátorok és szárazelemek 13,746 Elektromos és elektronikai hulladékok kb. 0,5 Kiselejtezett gépjárművek kb. 30 Egészségügyi hulladékok 29,454 Állati eredetű hulladékok 52 Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék kb. 60 Nem veszélyes hulladékok Gumi Egyéb hulladék 13

Hulladékolajok Figyelembe véve azt, hogy a hulladékokat a termelők részben engedély nélkül (minőségi kenőanyagot nem igénylő technológiákban) újrafelhasználják és azt hulladékként be nem jelentik, valamint tekintettel a veszélyes hulladékos adatszolgáltatás nem teljes körű voltára a képződő hulladékolajok tényleges mennyisége nagyobbra tehető. A lakosság a MOL benzinkutaknál adhatja le a fáradtolajat. Akkumulátorok és szárazelemek E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. Miskolcon a zöld hatóság nyilvántartása alapján 2005.-ben 202,5 tonna ilyen típusú hulladék keletkezett. Szárazelemek: Miskolcon a Relem Kht. közel 100 gyűjtőpontot működtet, többek között a polgármesteri hivatal épületeiben is (Városház tér, Petőfi utca, Kis-Hunyad utca). A Rebat Kht. 11 üzletben működtet átvételi pontot. Akkumulátorok: Mind az Akku-Hulladék Kht., mind a Hungakku Kht. rendelkezik miskolci szerződött partnerekkel, ahol átvételre kerülnek a különböző hulladék akkumulátorok (pl. mobiltelefon-szolgáltatóknál is). Rajtuk kívül a Hungarohab Kht. is foglalkozik ólom-sav akkumulátorhulladék ártalmatlanításával. Elektromos és elektronikai hulladékok (világítótestek) E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. A hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyisége a Bay-Logi Intézet (Miskolc) adatai, illetve becslés alapján Miskolcon 1,5-2 ezer tonnára tehető. Az önkormányzati felelősségi körbe tartoznak az önkormányzati intézményekből leselejtezett elektronikus eszközök. Ezek jelentős részét a dolgozók, vagy más intézmények használják tovább, illetve eseti gyakorisággal a közszolgáltató veszi át ártalmatlanításra. A lakosság részére az ilyen típusú termékeket árusító üzletekben hasonló termék vásárlása esetén díjmentes elhelyezésre van lehetősége, illetve több áruházban vásárlás nélkül is. Szerződött partnerek révén Miskolcon is jelenlévő koordináló szervezetek: Electro-coord Magyarország Kht., Ökomat Kht., Elektro-Waste Kht. (Miskolcon bontóüzeme is van), E- Hulladék Kht., Comp-Cord Kht. Kiselejtezett gépjárművek E hulladékcsoport visszagyűjtése gyártói és forgalmazói felelősségi körbe került. A Területi Statisztikai Évkönyv adatai alapján, valamint az országos hulladékgazdálkodási terv szerinti prognosztizálást alapul véve, az évente kiselejtezésre kerülő gépjárművek száma megközelítheti az 1000 darabot Miskolc területén. Miskolcon a Car-Rec Kht-val szerződött, bontási igazolás kiadására jogosult, hulladékkezelési engedéllyel rendelkező, regisztrált bontó működik a Fonoda úton. Egészségügyi hulladékok Az egészségügyi létesítményekben keletkező veszélyes hulladékok mennyisége az önbevalláson alapuló veszélyes hulladékos adatbázis szerint került megállapításra. Az orvosi rendelőkben keletkező hulladékok, illetve a lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében az adatszolgáltatás alapján néhány száz kilogrammra tehető a keletkezett mennyiség, de az orvosi rendelők és gyógyszertárak jelentős része nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. 14

Jelenlegi helyzet: A kórházak, egészségügyi intézmények megvalósították a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtését. Hatékonyan elvégezték a kommunális és a veszélyes hulladékok elkülönítését. Rögzítették a veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére szolgáló előírásokat. Kezdeményezték a hulladékmennyiség kategorizálását és csökkentését. Javult a hulladékok azonosítása, szétválogatása. Javult a gyűjtés és szállítás szabályozása. Elkészült a hulladékkezelés költségdokumentációja. A nyilvántartási, bejelentési kötelezettség teljesítése rendszeressé vált. E hulladékcsoportból a lejárt szavatosságú gyógyszerek gyártói és forgalmazói felelősségi körbe kerültek. Koordináló szervezet a Recyclomed Kht.; a visszagyűjtés a gyógyszertárakon keresztül történik. Állati eredetű hulladékok Önkormányzati felelősségi körben, állati eredetű hulladék képződik a háztartásokban, közterületen elhullott állatok esetén, illetve a Városgazda Kht.-hoz tartozó Állategészségügyi Telepen és a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban. A kistermelők (háztáji állattartás) a 41/1997. (V.28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 46. (1) bekezdése alapján évente összesen 50 kg mennyiségig saját telkükön eláshatják a kutya, macska, baromfi, szopósmalac, -bárány stb. hullákat is. Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Az önkormányzat által kezelt növényzet növényvédelmét, szerződések alapján külső cégek végzik, így saját hatáskörben nem keletkezik ez a hulladéktípus. A házi- és a hobbikertekben fel nem használt és tárolt növényvédő szerek és göngyölegeik mennyiségéről nem rendelkezünk adatokkal. E hulladékcsoport koordináló szervezete a Cseber Kht., de ők csak az üres és kimosott növényvédőszer-csomagolás begyűjtését és kezelését szervezik. Átvevőhely Miskolcon nincs, legközelebbi gyűjtőpontok: Mályi Borsod Agroker Rt., Bekecs Monax Bt., Szerencs-Ond IKR. Egyéb veszélyes hulladékok E téren elsősorban az MVK Rt.-nél keletkezett, olajjal szennyezett hulladékok mennyisége szolgál a becsült érték alapjául. Gumi Az önkormányzati intézményekben működtetett járművek szervizelését külső cégek végzik, így a gumihulladék is náluk jelentkezik. A lakosság a gumi és gépjármű szervizekben adhatja le a használt gumiabroncsokat. Ezek begyűjtését és hasznosítását az Öko-Gum Kht. és HUREC Kht. koordinálja. Az évente keletkező gumiabroncs hulladék mennyisége a forgalomba kerülő abroncsok darabszáma, a lecseréltek átlagos tömege, valamint a járműállomány nagysága segítségével becsülhető. Ez Miskolc esetében 1000 tonna körül lehet, de a zöld hatóság nyilvántartásában csak 173,5 tonna szerepel. 15

II.1.3.Csomagolási hulladékok II./6. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Miskolcon (kg/év) 2003 2004 2005 Ipari, kereskedelmi gyűjtésből [kg] Papír 1.136.830 1.797.015 1.789.017 Műanyag / PET palack 1.030 0 65.849 Műanyag / egyéb 64.357 80.899 232.821 Fém 1.002.047 1.202.877 605.307 Üveg 6.844 7.096 22.919 Vegyes (porcelán, stb.) 119.617 215.198 154.563 Szelektív hulladékgyűjtésből [kg] Papír 20.856 88.454 131.657 Műanyag / PET palack 35.952 116.791 156.696 Üveg 72.710 174.583 195.008 Összesen: 2.460.243 3.682.913 3.353.837 A csomagolási hulladék szelektív gyűjtése mind a gazdálkodó szervezetek, mind a lakosság részére szervezett keretek között történik, illetve a közszolgáltató által szervezett iskolai papírgyűjtések, illetve alkalmi műanyag csomagolási hulladék gyűjtések során kerül sor az elkülönített gyűjtésre. A feltüntetett adatok az AVE Miskolc Kft. és a Cirkont Zrt. (csak ipari) által, összegyűjtött mennyiségeket tartalmazza. A koordináló szervezetek közül Miskolcon az Öko-Pannon Kht. áll szerződésben a begyűjtő szervezetekkel. Említésre érdemes, hogy a polgármesteri hivatal Petőfi utcai épületében is elkülönülten folyik a papírhulladék gyűjtése, ennek mennyisége része a fenti táblázat adatainak. Áruházakban, töltőállomásokon, oktatási és közintézményekben találkozhatunk az ÉAI Magyarország Kht. alumínium italdoboz gyűjtőpréseivel is. 16

II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége (tonna) II.2.1. Nem veszélyes hulladékok Miskolc város közigazgatási területén több száz illegális hulladéklerakó található, illetve nagymértékű a közterületekre kerülő szemét mennyisége is. A lerakóhelyek felmérését a Zöld Akció Egyesület, illetve a város vízellátását szolgáló bükki karsztforrások védőidomán a Triász 96 Bt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága végezte el. Az önkormányzat évente kb. 6000 m 3, főkén települési szilárd hulladék lerakóra történő elszállítását kezdeményezi. A területen a felhalmozott hulladékok tárolásának közös jellemzője, hogy a tárolás mindennemű tervezett műszaki védelem nélkül kerül ill. került megvalósításra. II./7. táblázat A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék több tízezer m 3 Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert több tízezer m 3 hulladékok* Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* Összesen * csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepeljen II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok Önkormányzati felelősségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk. II.2.3. Csomagolási hulladékok Önkormányzati felelősségi körbe tartozó, e csoportba tartozó hulladékról nincs tudomásunk, kivéve a hulladéklerakó helyeken, kevert állapotban lévő mennyiséget. 17

II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II.3.1. Nem veszélyes hulladékok II./8. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok 2005- ben Hulladék Településre beszállított (t ill. m 3 /év) Településről kiszállított (t ill. m 3 /év) Települési szilárd hulladék (TSZH) 103.995 6.920 Települési folyékony hulladék kb. 890 ezer m 3 Kommunális szennyvíziszap 39.026 m 3 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Kb. 100.000 Települési szilárd hulladék A 2005. évi adatokban még szerepel beszállítás a TSZH esetében. Más településekről a közszolgáltató 31.977 tonna hulladékot helyezett el a Bogáncs úti lerakóban. Ez a teljes lerakott mennyiség 30,7%-a. Ugyanakkor 2006. nyarán bezárásra került a Bogáncs úton található lerakó, így megszűnt a közszolgáltató által, más településről Miskolcra történő hulladékbeszállítás. A Cirkont Rt. mellett mely továbbra is a sajókazai lerakóra szállít ki települési szilárd hulladékot immár az AVE Miskolc Kft. is más településre, Hejőpapira szállítja a nem veszélyes, lerakásra kerülő hulladékokat. Mindkét cég átrakóállomást is működtet Miskolcon. Települési folyékony hulladék Feltüntettük a városi szennyvíztelepre, más településekről beérkező, lakosszám alapján becsült szennyvízmennyiséget. Kommunális szennyvíziszap 2005-ig a Felsőzsolca Mezőgazdasági Szövetkezet művelésében lévő földeken került injektálásra, illetve kiszórásra a sűrített szennyvíziszap. 2006-ban nem volt lehetőség mezőgazdasági hasznosításra, Kétpón került ártalmatlanításra az iszap, igen magas költséggel. 18

II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok II./9. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Településre beszállított (t/év) Településről kiszállított (t/év) kb. 0,5 Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok 29,454 Állati eredetű hulladékok 52 Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen 869 Gumi Egyéb hulladék A kezelt hulladékmennyiségre az adatok hiánya a jellemző. Akkumulátorok és szárazelemek Önkormányzati felelősségi körbe tartozó szállítás nincs e hulladékfajtánál, de érdemes áttekinteni a jelenlegi helyzetet, ami potenciális lehetőséget biztosít e hulladékfajta lakosságnál és önkormányzati intézményekben keletkező mennyiségének gyűjtésére. Elektronikai termékek A területre beszállított, illetve onnan kiszállított hulladék elektromos és elektronikai berendezések mennyiségére nincs adatunk. Valószínűsíthető azonban, hogy a régió hulladékmérlege negatív, az itt keletkező HEEB jelentős mennyisége más régiókban kerül hasznosításra. Egészségügyi hulladékok A városban keletkezett egészségügyi hulladékok a Borsodkomm Kft. által üzemeltetett, Sajóbábony külterületén található, kistérségi egészségügyi veszélyeshulladék-égetőben kerülnek ártalmatlanításra.. Állati eredetű hulladékok Az állati eredetű hulladékok a szikszói Szatev Fehérjefeldolgozó és Közszolgáltató Rt.-nél kerülnek ártalmatlanításra. Csomagolási hulladékok Az AVE Miskolc Kft. által, más településen gyűjtött, elsősorban papír- és műanyaghulladék. 19

II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása II.4.1. Nem veszélyes hulladékok II./10. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) 2005-ben Hulladék Hasznosítás * Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Települési szilárd hulladék 103.995 100 Települési folyékony hulladék 16570335 m 3 Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb 35.115 100 inert hulladékok * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. A táblázatból látható, hogy Miskolcon belüli hasznosítási arány nem szerepel, ugyanis a hasznosításra begyűjtött hulladékok más településen kerülnek feldolgozásra. Önkormányzati felelősségkörben égetésre sem kerül sor, ennek lehetőségét (együttégetés) a Holcim Rt. hejőcsabai cementipari gyáregységében vizsgálják. A lerakás a domináns kezelési forma, 2006. nyaráig a Bogáncs úti lerakó szolgálta ki ezt a funkciót. Bezárását követően a Hejőpapi Regionális Hulladékkezelő Telepre történik a kiszállítás. Az inert hulladékok esetében a közszolgáltató által, a lerakóban elhelyezett hulladékmennyiség került feltüntetésre. Az egyéb kezelés a szennyvíztelepen végzett tisztítási eljárást foglalja magába. 20

II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok II./11. táblázat Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek 13,746 100 Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek kb. 30 100 Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok Gumi Egyéb hulladék * anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség ** energianyerés céljából végzett hasznosítás *** az Egyéb kezelt oszlopban kell feltüntetni az égetést, ha az nem párosul energiahasznosítással vagy pl. a biológiai stabilizálással kezelt hulladékokat. Ezzel szemben azonban pl. a komposztálás hasznosításnak minősül, ezért azt a hasznosítás oszlopban kell jelezni. A kezelési arányokat tekintve egyrészt a hasznosítás a meghatározó, amely a jelzett hulladékfajtáknál az önkormányzati felelősségkörből való értékesítést jelenti, illetve az ezt követő hasznosítást. 21

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények III.1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a - az önkormányzat jegyzője, - és az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. Általánosan alkalmazandó jogszabályok A hulladékgazdálkodás törvényi kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A törvényi kötelezettség végrehajtásának részletszabályait rendeletek határozzák meg: - 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól; - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről. - 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről; - 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről; - 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről; Az EU hulladékgazdálkodási Acquis-ban foglalt jogforrásainak harmonizációja során további, a települési hulladékgazdálkodást is érintő jogszabályok kerültek kiadásra. - 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről (2006/12/EK); - 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről (2000/76/EK); - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről (1999/31/EK); A 91/156/EGK irányelvvel módosított 75/442/EGK irányelv alapján került bevezetésre a Hgt.-ben a hulladékgazdálkodási tervezési rendszer, amely előírja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban 6 évre szóló országos, területi és helyi hulladékgazdálkodási terveket kell készíteni. Ennek megfelelően született meg a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal kihirdetett, 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kihirdetett 7 területi hulladékgazdálkodási terv, valamint a 2080 településre kiterjedő helyi tervek. Az országos és területi tervek külön fejezetben foglalkoznak a települési hulladékokra vonatkozó fejlesztési igényekkel, a helyi tervek pedig kimondottan az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó hulladékok helyi kezelés-fejlesztési terveit tartalmazzák. 22

A hulladékok kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok írnak elő alapvető műszaki követelményeket: - 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. - 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről. - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályairól. Miskolc Megyei Jogú Város hulladékkezeléssel kapcsolatos rendeletei: - 24/1996. (V.8.) számú rendelet a települési szilárd hulladék részét képező háztartási hulladék összegyűjtésére és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról - 64/1997. (XI.1.) sz. rendelet a települési folyékony hulladék gyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról - 22/1999. (VI.7.)sz. rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről - 56/2001. (XII.12.).sz. rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról - 23/2004 (VII.6.) sz. rendelet a települési hulladékgazdálkodási tervről III.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások rövid leírása Miskolcon nincsenek speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények, belső műszaki előírások alapján engedélyezett létesítmények, telephelyek. 23