EMLÉKEZTETŐ A KÖZOP MONITORING BIZOTTSÁG (KÖZOP MOB) KILENCEDIK ÜLÉSÉRŐL HELYSZÍN: Gerbeaud Ház Budapest IDŐPONT: 2011. november 28. RÉSZTVEVŐK: Szavazati joggal jelen lévő tagok: Dr. Völner Pál Szalóki Flórián Lennert János Thoroczkay Zsolt Szabóné Csernai Éva György Tibor Bécsi József Csontos Beáta Mészáros Péter Dr. Kiss Csaba Dr. Nagy Gábor Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Infrastruktúra Államtitkárság, KÖZOP MoB elnök, Közlekedési Operatív Program Irányító Hatóság (KÖZOP IH), KÖZOP MoB társelnök Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Helyettes Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) Országos Érdekegyeztető Tanács Munkáltatói Oldal, STRATOSZ Nemzetgazdasági Minisztérium, Közszolgáltatási, Közüzemi Költségvetési Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium, EU Költségvetési Kapcsolatok Főosztálya A Környezet és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztési Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. Nyúl Zoltán KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. Dr. Vörös Attila Bagosi Borbála Közlekedéstudományi Intézet Nkft. (KTI) Belügyminisztérium, Támogatás-koordinációs Főosztály (BM, TKFO)
Dorner Lajos Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) Zeman László Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) Lakatos István Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) Tombor Sándor Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) Keszthelyi Tibor Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Székely Imre Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (NYDRFT) Vajda László Országos Roma Önkormányzat Szabó Teréz Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály (VM, KFF) Tanácskozási joggal jelenlévő tagok: Wagner Anna Kyriacos Ktenas Jean-Francois Biros Európai Bizottság DG REGIO (EB) Európai Bizottság DG REGIO (EB) EIB, Jaspers Ellenrieder Fruzsina Európai Bizottság DG ENVIRONMENT (EB) Gubányi-Kléber József Dr. Lengyel Attila Teski Norbert Erdélyi Zoltán Állami Számvevőszék Állami Számvevőszék Állami Számvevőszék 2
Baloghné Tóth Erika Dr. Schváb János Szabó Gabriella Tombácz Endre Fekete Gergely EUTAF Magyar Útügyi Társaság Garancsi István Miniszterelnöki Megbízott Titkársága Öko Zrt. NFÜ, KOR IH ÉD Peller Péter Nemzetgazdasági Minisztérium, Államháztartási Belső Kontrollok Főosztály Hegedűs-Krista Márta Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Programengedélyező Iroda(NGM NAO)(Igazoló Hatóság) Balsay István Közép-Dunántúli RFT Titkár: Csorba Viktória Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóság, MoB titkár Egyéb jelen lévők: Kelemen Blanka Sinka Gergely Ferenczi Dalma Horváth Beatrix Kocsis Eszter Baán Tímea Békefi Edina NFÜ, (KMF) Módszertani Osztály NFÜ, KOR IH ÉD 3
Kiss Gergely Dr. Kuzmanovszki Biljana Gyertyán Katalin Tasi Marianna Dr. Völner Pál Államtitkár úr megnyitotta a KÖZOP Monitoring Bizottság (KÖZOP MoB) ülését, majd javaslatot tett az emlékeztető hitelesítését végző személyekre. Hitelesítő személyek: - Tombor Sándor (MAUT) - Thoroczkay Zsolt (NFM) 1. napirendi pont: Napirend elfogadása Dr. Völner Pál ismertetette az ülés napirendjét: 1. napirendi pont: Napirend elfogadása 2. napirendi pont: Tájékoztatás a Közlekedés Operatív Program előrehaladásáról, a programozás lezárásáról 3. napirendi pont: Tájékoztatás az Operatív Program módosítására vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálatról 4. napirendi pont: Operatív Program módosítása és kapcsolódó Akcióterv módosítás megvitatása, jóváhagyása 5. napirendi pont: KÖZOP kiemelt eljárásrend és felhívás módosításának jóváhagyása, tájékoztatás az egyszerűsített előkészítési konstrukció bezárásáról 6. napirendi pont: EU Bizottság tájékoztatója a következő programozási időszak irányvonalairól A Monitoring Bizottság tagok egyhangúan elfogadták a napirendet. A Monitoring Bizottság a jelenléti ív alapján határozatképes. 4
2. napirendi pont: Tájékoztatás a Közlekedés Operatív Program előrehaladásáról, a programozás lezárásáról Szalóki Flórián: Tájékoztatás a Közlekedés Operatív Program előrehaladásáról, a programozás lezárásáról Szalóki Flórián (KÖZOP IH) rövid áttekintést adott arról, hogy 2015. végéig kell kifizetni a szabad támogatási kereteket, amelyek projektekkel le lettek fedve, de támogatási szerződést még nem kötöttek a projektekre. Az OP programozási időszaka technikailag lezártnak tekintendő. A kifizetések nem érik el a 1.5 M EUR-t, ez indokolja az átcsoportosítási javaslatot. A leszerződött projektek jellemzően nagy infrastrukturális beruházások, amelyek kivitelezése időbeli elhúzódással kezdődhet meg. A 100 %-os lefedésben nincs benne a NIF ÁFA elszámolhatósági kérdés. Az IH fenntartja azt a véleményét, hogy az ÁFA elszámolható. Az Európai Bizottság note-ot jelentetett meg a Hídprojektek kapcsán, amivel alapvető problémánk van, viszont 1 könnyebbséget jelent: 1 költséghaszon elemzést és 1 környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a teljes projektre. Az IH vezető tájékoztatta a MoB résztvevőit, hogy terveznek egy második Technikai Workshopot megtartani. A kötelezettségvállalások ütemét szeretné a kormányzat felgyorsítani, ezért Komplex Gyorsítási Csomag készül 2011. december végéig. A 4/2011. (I.28.) kormányrendelet teljes áttekintésére sor kerül. A vállalkozói szerződés előlegrendszerének feltételeit, a könnyített előlegadás biztosítását ki kell dolgozni. A kifizetések felgyorsítása a cél. 2012. elejére várhatóan elkészül egy Átfogó Egységelemzés, amelyet a Bizottság munkaanyagként fog megkapni. A hiány csökkent a megfelelő mennyiségű előkészített projektek területén, mivel jelentős összeget ítéltünk meg előkészítési tevékenységre, de itt is a folyamat felgyorsítására van szükség. A kormányzat tervezi bevezetni a felügyelő mérnök konstrukciót, ami 10-15 M EUR tételt jelent, aminek fedezetét a Technikai Segítségnyújtás (TA) keret fogja biztosítani. Ez 100 %-os havi rendszeres helyszíni ellenőrzést jelent, de minőségjavulást fog eredményezni, illetve a ki nem fizetett számlákról 30 napon belül lesz információja az Irányító Hatóságnak. Szalóki Flórián összefoglalta, hogy a forrásvesztés elkerülése érdekében 163 Mrd Ft-os átcsoportosítást javasol a Környezet és Energia Operatív Programra. Az 1. prioritásból nem javasol átcsoportosítást. A 2. prioritásról azért javasol átcsoportosítást, mert a jelenlegi vállalkozói szerződés állomány, az előkészített projektek mennyisége, a közbeszerzés időigénye nem biztosítaná a teljes prioritási keret elköltését. Itt 55 MRD Ft-os átcsoportosítást javasol az Irányító Hatóság. A 3. prioritásról azért javasolt csak 40 MRD Ftot átcsoportosítani, mert a KEOP nem tud több ERFA forrást felhasználni, továbbá maga a prioritás is csekély összegű. Az 5. prioritásnál egy 60 Mrd Ft-os átcsoportosítási javaslat szerepel. A 6. prioritásnál az átcsoportosítást egy 3 MRD Ft-os abszorpciós probléma indokolta. Az OP módosítás következő elemeként az NFÜ ill. NFM javasolja a TEN-T belvízi utak helyett a Duna menti, Balaton körüli kerékpárutak fejlesztését, melyre 20,72 Mrd Ft kerül átcsoportosításra OP-n belül a 2. prioritásról az 5. prioritásra. Következő módosításként egy 4 MRD Ft-os plussz forrást említ az IH Vezető Úr a térségi elérhetőség kiemelt konstrukcióról (3.5. konstrukció) a 3.2. kerékpárút konstrukcióra, amivel az eddig már benyújtott 30 db pályázatot tudná az Irányító Hatóság támogatni. Továbbá igény merült fel az un. nulla emissziós buszok (az alacsony fogyasztású és alacsony káros-anyag 5
kibocsátású buszok) beszerzésére, mely miatt szintén szükség volt az OP szövegének módosítására annak érdekében, hogy a tevékenység finanszírozhatóvá válljon. Végül az IH vezető úr bemutatta az OP aktuális állapotát, mely szerint jelenleg a benyújtott projektek száma összesen 207 db. Híd-projekt koncepció a beruházások elhúzódása miatt a 2015-ig történő befejezés sok esetben nem tartható, ezért az Irányító Hatóság vezetője javasolja a híd-projekt koncepció bevezetését. A program sikeres zárása érdekében szükséges az uniós előírások jogszabályi szintű rendezése, hogy a 2007-2013, 2014-2020 programozási időszak közötti lehatárolás a projektek szintjén fázisokra bontással, vagy számla alapú elkülönítéssel megtörténhessen. Legfőbb cél a forrásvesztés elkerülése. 3. napirendi pont: Tájékoztatás az Operatív Program módosítására vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálatról Szalóki Flórián felkérte a KORIH-t és a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot (SKV) készítő Öko Zrt. tanácsadóját, Dr. Tombácz Endrét, hogy ismertessék az SKV-t. Fekete Gergely a Koordinációs Irányító Hatóság (KORIH) képviseletében köszöntette a MoB tagjait. A KORIH rendelte meg a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot, amely a korábban említett átcsoportosítás miatt vált szükségessé. Az SKV elkészítéssel az ÖKO Zrt. lett megbízva, hogy vizsgálja meg a KÖZOP-KEOP közötti forrásátcsoportosítás környezetvédelmi hatásait. Az 1. Környezeti Jelentés eredményét, amely megtalálható a honlapján is, az ÖKO Zrt. képviseletében Dr. Tombácz Endre mutatta be. Az ÖKO Zrt. képviselője bemutatta, hogy a módosítás egyik indoka a kockázatcsökkentés volt, ezáltal probálták meg a forrásvesztést elkerülni. A módosítás másik oka, hogy a nagy érdeklődés miatt egyes prioritásoknál forráshiányok keletkeztek. 275 Mrd Ft-ot érintett a módosítás ebből 196 Mrd Ft-ot vizsgáltak. A vizsgálat célja a kockázatok feltárása, az új megoszlás tervekkel való összhangja és a lehetséges problémák megoldása. A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy a módosítások miatt környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból javul-e a vizsgált rendszer megítélése. A módosítás során elvonás történt a városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése, a vasútfejlesztés, az útépítés, a hajózhatóság fejlesztése a Dunán, a bioetanol üzemek létesítése és az intermodális fejlesztések területén. Az elvont forrás viszont plusszként megjelent az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrás felhasználása és a kerékpárút fejlesztése területén. A változások mindegyike környezetvédelmi célúnak számít, csak a megújuló energiaforrások használata jár némi problémával a környezeti hatások szempontjából. A módosítással a környezeti hatásokat tekintve pozitív eredményt várunk, de ennek mértéke függ a megvalósítástól. 1 észrevétel érkezett a fenti előadáshoz, amelyet Szalóki Flórián intézett az ÖKO Zrt. képviselőjéhez: SKV vizsgálta-e a valóságot vagy csak a célok megfelelőségét? Dr. Tombácz Endre válaszában rámutatott arra, hogy mivel korábban előtte nem voltak ismertek, hogy melyek azok a projektek, amelyek legalább valamilyen szinten elkészültek, ezért ezt a szempontot nem tudta figyelembe venni az SKV készítése során. Az SKV készítése során el kellett fogadniuk azt a szempontot, hogy a forrásvesztés miatt szükséges az átcsoportosítás. Szalóki Flórián válaszként előadta, hogy az Új Széchenyi Terv célja a 6
zöldgazdaság, a Kormány által javasolt 2-3%-os változtatás csekély összegű módosítást eredményez. Dr. Tombácz Endre reagálva az IH hozzászólására elmondta, hogy elfogadták, hogy ez az átcsoportosítás egy kényszerhelyzet volt a forrásvesztés elkerülése érdekében. Fekete Gergely (KORIH) reagált az előtte elmondottakra, miszerint a 2011-2013 akciótervekre készült SKV és a korábbi SKV-k elérhetőek a NFÜ honlapján. A jelenlegi SKV egy sokkal pozitívabb irányt mutat, mint a korábbi, továbbá megpróbálta felhívni a figyelmet a járulékos problémákra is. 4. napirendi pont: Operatív Program módosítása és kapcsolódó Akcióterv módosítás megvitatása, jóváhagyása Szalóki Flórián javasolta, hogy a 2. és a 3. napirendi pontokhoz tartozó észrevételeket feltehetik a MoB résztvevői. Ellenrieder Fruzsina (Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság) tájékoztatása szerint Magyarország nagyon előrehaladott állapotban van az OP módosítás és az SKV készítés terén, ami a Bizottság számára nagyon pozitív. A Bizottság képviselője tájékoztatta a résztvevőket, hogy nem fogják az SKV tartalmát felülbírálni. A szempontrendszerük szerint a nyilvánosság bevonásra került, a döntés indokolásra került, illetve a kritériumokat figyelembe vették. Előreláthatólag 2012. január végére a Bizottság tervei között szerepel egy SKV workshop megrendezése, amelynek a célja a Bizottság elvárásainak bemutatása és a külföldi példák ismertetése. Wagner Anna (Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság) a Híd-projektek kapcsán megállapította, hogy jó lenne, ha nem csak fázisra bontásban lehetne beadni a projekteket, hanem a megvalósítás határköveit (fizikai indikátor listát) is rögzítenék előre. Az OP módosítással kapcsolatban elmondta, hogy a Bizottságnak alaposan meg kell vizsgálnia, de elsőre alapvető problémát nem láttak. A Bizottságnak a vasút kérdéskörrel kapcsolatosan az indikatív projektlistával van problémája, mivel több minden eltűnik belőle. NIF ÁFA kérdéskörben az a Bizottság álláspontja, hogy Magyarországnak olyan projekteket kellene készítenie, amiket megvalósíthat akkor, amikor kijön a negatív bírósági döntés. A Bizottság a Duna projekt esetében bizakodó, remélik hogy a jövőben sor kerülhet a projekt előkészítésére. Az utolsó észrevétel az átcsoportosítással kapcsolatban, hogy az EU Bizottság nem látja a kerékpár indikátor a konzisztens megjelentetését. Szalóki Flórián reagálva Wagner Anna észrevételeire, elmondta, hogy a prioritást átnevezzük, az indikátorokat át kell dolgozni, melyet külső szakértő végez az IH részére. Jelenleg nem szerepel külön az Eurovelo kerékpárútra vonatkozó indikátor az 5. prioritásban, csak egy összesített a 3. prioritás alatt. Az indikátor szétbontásra kerül és külön-külön meghatározza az IH az említett két prioritáshoz tartozó kerékpár indikátort. Lakatos István az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) képviseletében Szalóki Flóriánhoz idézett egy tisztázandó kérdést, miszerint a projekt listában szereplő előkészítés csak előkészítést jelent vagy kivitelezést is. IH Vezető Úr elmondta, hogy pár 100 millió forintos tételeknél előkészítést jelent, az 5 Mrd Ft-os tételnél kivitelezést kell érteni alatta. Dr. Völner Pál Államtitkár úr ezt azzal egészítette ki, hogy az előkészítés nyilván nagyobb összeget jelent, de ha az előkészítés csak tanulmánytervre vonatkozik, akkor beszélhetünk kisebb összegről. Összességében elmondható, hogy konkrét 7
kivitelezést, pl. átadott utakat nem lehet várni. Az ÉARFT képviselője érdeklődött, hogy végleges-e ez a projekt lista, mert szerinte még társadalmi észrevételezésre is szükség lenne. Államtitkár Úr elmondta, hogy ez egy pillanatkép. Szalóki Flórián hozzátette, hogy ez egy indikatív projektlista, ami negyedévente felülvizsgálatra kerül. Székely Imre a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (NYDRFT) képviseletében arról érdeklődött, hogy az indikatív projektlista bővülhet-e még, mert több dolgot pl. Szeleste-Csorna szakaszt vagy a Csorna nyugati szektorát nem látja a projektlistában. Lennert János (NFM, Közlekedési Helyettes Államtitkárság) válasza szerint ez egy indikatív lista, amely folyamatosan felülvizsgálatra kerül. Csorna elkerülő szerepel a kivitelezésben 25 Mrd Ft-tal. A 2. ütem engedélye 2011. októberében még nem volt meg, ezért nem lehetett figyelembe venni a projektlista elkészítésekor. A Szeleste-Csorna közötti 50 km-es szakasz előkészítése jelenleg is tart, ha az előkészítés a végére ér és marad forrás, akkor a kivitelezésre is sor fog kerülni. Szalóki Flórián kiegészítette az Államtitkár Úr előzőekben adott válaszát azzal, hogy a 86- os főút esetén meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az elemek, amelyeket elkerülhetetlenül meg kell csinálni, ill. melyek azok, amelyeket nem lehet finanszírozni. Balsay István (KDRFT) 3 javaslatot fogalmazott meg: 1. Győr-Székesfehérvár- Dunaújváros- Kecskemét-Szolnok vonalon termelési és logisztikai központok összeköttetését. 2. Kiterjesztett intermodális vizsgálati rendszer kialakítása ott, ahol nem lesz intermodális csomópont. 3. Kerékpárutak esetén nem vonalszerű fejlesztést javasol, hanem pl. a nemzeti emlékhelyek vagy a Velencei tó- Budapest összekötő szakasz kiépítését. Dr. Völner Pál Államtitkár úr reagálva a fentiekre elmondta, hogy az intermodális központok kérdését megvizsgáljuk. A kerékpárutaknál gerinchálózat kialakítása a cél, amihez kapcsolódva értelmezhetők a többi hálózati elemek. Székely Imre (NYDRFT) a kerékpárutak kapcsán a Fertő tó körüli 2 problémára hívta még fel a jelenlévők figyelmét: A Balfi-Rákos közötti szakasz hiányára és a meglévő útvonal amortizációjára. Tombor Sándor a Magyar Útügyi Társaság (MAÚT) képviseletében arról érdeklődött, hogy lehet-e túlvállalni KÖZOP projektet? Szalóki Flórián (KÖZOP IH) válaszában elmondta, hogy minden programot 10%-kal túl kell vállalni, azért, hogy 98-102% között legyen a zárás. Szabó Teréz a Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály (VM, KFF) képviseletében elmondta, hogy a KEOP-ban már régóta vártak erre az átcsoportosításra, tehát jó helyre fog kerülni ez a forrás ha nem is út formájában, hanem energiahatékonyság beruházásképpen. Szalóki Flórián szerint az Új Széchenyi Terv célja az összes Operatív Program megvalósulása. Időnként előfordul átcsoportosítás. Az energetikai célkitűzések kiemelt szerepet töltenek be az Új Széchenyi Tervben. Likviditás oldalon nincs fedezetük, de ezt 8
lehetne az átcsoportosítással biztosítani. Szabó Teréz megerősítette Szalóki Úr elmondását, miszerint valóban olyan konstrukciókról van szó, amelyre rendkívül nagy az igény. Dorner Lajos a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) képviseletében elmondta, hogy ő nem kívánja megszavazni a változtatást. Azt javasolja, hogy bontsák ketté a szavazást, az OP módosítás egyéb elemeit szeretné elkülöníteni az átcsoportosítás témakörtől, mert a többi módosítást támogatja, de az átcsoportosítást nem. Az SKV kapcsán nem került bevonásra a nyilvánosság. Az elmaradt fejlesztések a fenntarthatóság és a környezeti hatások tekintetében pozitív előmozdulást jelentettek volna. Miután egészen bizonyos abban, hogy a MoB meg fogja szavazni a változtatásokat, ezért ezeket a javaslataikat az Európai Bizottságnak is meg fogják küldeni. Szalóki Flórián reagált a fent elhangzottakra, miszerint az SKV elkészítésének az volt a célja, hogy megmondja, hogy az általunk javasolt átcsoportosítás milyen környezeti haszonnal fog járni. Dr. Völner Pál Államtitkár úr elmondása szerint nincs értelme megbontani a szavazást, mert csak egyben tudnak a 163 Mrd Ft-ról szavazni. Nyilvánosság kérdésével kapcsolatban azt a választ adta, hogy az NFÜ honlapján elérhető volt a tervezet, ahol lehetett javaslatot tenni. A kormányülésre pedig csak a Monitoring Bizottság ülést követően kerül sor. Zeman László (KKK) érdeklődött, hogy szükséges-e az SKV elfogadása mert ha nem, akkor a kerékpárhálózathoz kell-e külön SKV-t készíteni? A Híd-projekt kapcsán jelezte, hogy kompromisszum szükséges a folyamatok terén. Ellenrieder Fruzsina válaszolva a KKK képviselőjének elmondta, hogy az SKV kapcsán az OKTVF adja ki a végső nyilatkozatot és indokolja a döntését. Szalóki Flórián kiegészítésképpen hozzátette, hogy az SKV a megrendelőtől független. A kerékpárút kapcsán az OP átalakítása, az indikátorrendszer módosítása, illetve az SKV elkészülte fog keretet adni. A kerékpárfejlesztéshez intézményfejlesztés is társul. GPS alapú hálózatfelvétel kapcsán a a KTI és a KKK már megkezdett bizonyos tevékenységeket, amelyeket folytatni kell. Dorner Lajos a Nyugati pályaudvar kérdése kapcsán elmondta, hogy a vasúthálózat fejlesztésével a NIF Zrt. foglalkozik, nem pedig a Fővárosi Önkormányzat. Van egy keretprogram, ami meghatározza a vasutak szerepét Bp-en belül: az S-Bahn projekt, amit a Bizottság elfogadott. Járműprojektekkel valóban sok probléma volt. Támogatja a Zéró emissziós autóbusz beszerzését és beemelésre kerülését a KÖZOP-ba, de akkor ennek is meg kellene jelennie a listában. Szalóki Flórián szerint a buszbeszerzésnél előkészített feltételrendszert kell létrehozni. Dr. Völner Pál Államtitkár Úr az elhangzottakhoz azt a kiegészítést tette, hogy a módosítási javaslat a közös érdekünk azért, hogy a források maximális mértékben felhasználásra kerüljenek. 9
5. napirendi pont: KÖZOP kiemelt eljárásrend és felhívás módosításának jóváhagyása, tájékoztatás az egyszerűsített előkészítési konstrukció bezárásáról Ferenczi Dalma () a módosítás okait foglalta össze. A 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet 13/A. -a pontja írja elő, hogy a módosítást a KÖZOP MoBnak kell jóváhagynia. Nincs olyan projekt, ami az egyszerűsített előkészítési konstrukcióba tudna pályázni, ezért az IH vezetője azt javasolja, hogy ezt a konstrukciót zárják be, tekintettel arra, hogy a kiemelt felhívásban szintén lehet előkészítésre pályázni. Mindez az akciótervbe is átvezetésre kerül, lezárt-ként kerülnek megjelölésre az x.4. konstrukciók. A módosítás másik oka az volt, hogy a KÖZOP-ban több projektben pályázott a KKK és a KTI, akik szakembereiknek betudhatóan saját maguk is el tudnak végezni bizonyos műszaki tevékenységet, ezért nem szükséges külön közbeszerzés kiírása. Erre a Nemzeti Elszámolhatósági Útmutató lehetőséget is biztosít. A KÖZOP-ban eddig nem lehetett saját teljesítést igazolni, de ezt most szeretnék beemelni a módosítással, ha a tagok elfogadják. A következő módosítási pont a kedvezményezteti kör bővítése, tehát, hogy a volánok is pályázhassanak KÖZOP-ba. A Kormány határozatot hozott arról, hogy kormányablakok megvalósítására is sor fog kerülni egyes vasútállomásokon, amihez az szükséges, hogy a MÁV és a KIM háttérintézménye konzorciumként bepályázzon a KÖZOP-ba. Eljárásrendbe belekerült, hogy a KÖZOP keretében 2006. december 20-tól (az OP Európai Bizottsághoz történő benyújtásától) számolhatóak el költségek. Előlegigénylés, kizáró okok felsorolása, jogszabályváltozások szintén átvezetésre kerültek a módosításban. Előkészítésre továbbra is lehet pályázni csak egy egyszerűbb formában. Szalóki Flórián összefoglalta, hogy a jelen MoB ülésen miről kell dönteniük a résztvevőknek: - KÖZOP-KEOP 163 MRD Ft-os átcsoportosítás - EUROVELO kerékpárút és kapcsolódó gerinchálózat fejlesztés beemelése a KÖZOP-ba (20,72 MRD Ft-os átcsoportosítás) - 3. prioritáson belül 4 MRD Ft-tal megemeljük a kerékpárút konstrukcióra szánt összeget - Nulla emissziós buszok beszerzése - Többségi állami és önkormányzati befolyás alatt lévő társaságok pályázhatóságának engedélyezése - Saját tevékenységben végzett munka és annak elszámolása - Kormányablak (Kiemelt helyszíneken kötelező elem lesz) Bagosi Borbála a Belügyminisztérium, Támogatás-koordinációs Főosztály (BM, TKFO) képviseletében azt a kiegészítést kérte, hogy a többségi állami tulajdonú cégekhez tartoznak e a központi költségvetési szervek és ha nem, akkor soroljuk ide azokat is. Nagy Gábor a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. képviselője javasolja, ha a hiánypótlás nem történik meg időben, akkor az eljárás felfüggesztésére legyen lehetőség az értékelés során. A felfüggesztést elrendelhetné az NFM, illetve az NFÜ is. Javasolják egy hetes döntési móddal való kiegészítést a döntési lehetőségeknek, egy későbbi zsűrire utalást. Szavazás a 4. napirendről: a Közlekedés Operatív Program módosításáról, az egyszerűsített előkészítési konstrukciók lezárásáról és ezek átvezetéséről az akciótervbe. 10
1/2011. (XI. 28.) KÖZOP MoB határozat: A KÖZOP Monitoring Bizottság 2011. november 28-án egy ellenszavazattal elfogadta a MoB tagoknak ülés előtt írásban részletesen megküldött, Közlekedés Operatív Programban tett módosításokat illetve ezek akciótervi átvezetését, valamint az egyszerűsített előkészítési konstrukció lezárásának akciótervi átvezetését, továbbá a KÖZOP akciótervben tett módosításokat keretátcsoportosításokra, új támogatható tevékenységekre és kedvezményezetti kör bővítésére vonatkozóan. Szavazás az 5. napirendről: a Közlekedés Operatív Program kiemelt projektek felhívás és eljárásrendjének módosításáról, valamint az egyszerűsített előkészítési konstrukció lezárásáról. 2/2011. (XI. 28.) KÖZOP MoB határozat: A KÖZOP Monitoring Bizottság 2011, november 28-án egyhangúan elfogadta a KÖZOP kiemelt eljárásrend és felhívás módosításait, valamint az egyszerűsített előkészítési konstrukció bezárását. Kyriacos Ktenas (Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság) reflektált az OP módosítás során kialakult vitára. Az viták alapját véleménye szerint egy hosszú távú közlekedésfejlesztési stratégia kialakítása jelenti, amely hatással lenne az összes többi érintett szektorra: energia, környezetvédelem, gazdaság. Hosszú távú stratégia kialakítása szükséges az elkövetkezendő 10-20-30 évre. Nagyon fontosnak tartja, hogy már most kerüljön megállapításra, hogy mik a közlekedésfejlesztési prioritások, mik a szükségletek milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre, hogyan szeretnénk látni a közlekedési szektort pl. 20 év távlatában. Egy ilyen stratégia kialakítása jelentősen hozzájárulna a következő programozási periódus hatékonyabb tervezéséhez is, ami azért fontos, mert a közlekedésben vannak a legnagyobb összegű beruházások. A jelenlegi időszakban előnyt élveztek a nagyprojektek, de ezt a személetet fel lehetne váltani pl. azzal, hogy a leghatékonyabban megvalósítható projektek kerülnek előtérbe. Ez a gondolat talán nem kapcsolódik szorosan az ülésen kialakult vitához, de talán megvilágítja a vita hátterét, miszerint minden megvalósítással kapcsolatos vita elkerülhető lenne, ha egy előre meghatározott stratégia mentén valósulnak meg a projektek. 6. napirendi pont: EU Bizottság tájékoztatója a következő programozási időszak irányvonalairól A Bizottság tájékoztatása a következő programozási időszak irányvonalairól: Wagner Anna (Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság) a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó EU költségvetést mutatta be. Az EU Bizottság képviselője ismertette a források kiosztásának részarányait is. Az összes alapra 4 fontos elv vonatkozik: a partnerség és a többszintű irányítási rendszer megerősítése, amelynek részleteit az Európai Magatartási Kódex fogja rögzíteni, mely kötelező érvényű dokumentum lesz uniós szinten. Az uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelés közös elv az alapok menedzsmentje és felhasználása tekintetében. A nemek közötti egyenlőség és a diszkrimináció 11
elkerülésének ill. a fenntartható fejlődés előmozdításának folyamatosan nyomon követhetőnek kell lenniük. Újdonságként jelenik meg, hogy a nemzeti szinten jelenlévő egyenlőségi szervek véleményezik az Operatív Programokat, amit az OP-k benyújtásakor csatolni szükséges. A fenntartható fejlődés előmozdításánál a klímaváltozással kapcsolatos kiadásokat nyomon kell követni. A beavatkozások akkor hatékonyak, ha csak a tematikus célkitűzésekre koncentrálva kell felhasználni a forrásokat. A közlekedésben a legerősebben követendő a fenntartható közlekedési és szállítási rendszerek ill. a hálózati infrastruktúrák megfelelő biztosítása. Minden tematikus célkitűzéshez kapcsolódnak beruházási prioritások. A kapcsolódó beruházási prioritások több közlekedési mód összekapcsolására épülnek: az Egységes Európai Közlekedési Térség megteremtése TEN beruházások támogatásával, környezetbarát és alacsony karbonkibocsátású közlekedési rendszerek, ösztönző árazási rendszer létrehozása, teljes, magas színvonalú és átjárható vasúti rendszerek létrehozása, tiszta, környezetbarát városi közlekedés elősegítése. Az ERFA-ból a polgároknak alapvető szolgáltatást nyújtó infrastruktúrát lehet finanszírozni, a fejlettebb régiókban nem lehet infrastrukturális támogatást támogatni a közlekedés területén. A fejlettebb régiókban nem támogat infrastrukturális beruházást a környezetvédelem, a közlekedés, valamint az IKT-k területén. Innovatív pénzügyi eszközök alkalmazása eddig csak a GOP-ban volt jellemző, pl. garanciák, hitelek társítása a hagyományos támogatási formákkal. A támogatási intenzitás 75-85% a kevésbé fejlett területeket, 60% az átalakuló régiókban, 50% a fejlettebb régiókban. Erősebb szerepet fog kapni a koncentráció alapelve. Lesznek közös és program specifikus indikátorok, de az Operatív Programok elején definiálva lesznek és erőteljesebb szerepük lesz. Az indikátorok mérhetőek lesznek, a periódus közben is értékelésre kerülnek. Meghatározásra kerül egy teljesítménykeret rendszer minden programhoz, ezeket az indikátorokat időszakokhoz is fogják rendelni, nem csak a periódus végéhez. A jelenlegi indikátorrendszer hasonló, de nincs kötelmi ereje, de azt méri, hogy mely prioritások hogyan haladnak előre. Lesz egy 5%-os tartalék a nemzeti allokációkból, tagállamonként, alapokként, régió kategóriánként elkülönítve. A tartalékok a jól teljesítő prioritásokra oszthatók el a periódus utolsó harmadában. Makro ökonómiai feltételek: együttműködés keretfeltételeit határozzák meg. Közös Stratégiai Keret 2011. decemberére várható, amelynek célja egy olyan átfogó beruházási stratégia kialakítása, ami összhangban van a nemzeti reform programmal. Együttműködési szerződésben lesznek rögzítve a tematikus célok, az egyedi célok és az ahhoz kapcsolódó mutatók. Teljesítménykeret fontos része lesz a következő programozási időszaknak. A stratégiának már most kell elkezdődnie. Az OP prioritási tengelyekre oszlik. Minden prioritástengely csak egyetlen tematikus célnak feleltethető meg. A prioritástengelyhez egy vagy több befektetési prioritás kapcsolható. Egy prioritástengelyt csak egy alapból lehet finanszírozni. Nagyprojekteknél a küszöbérték változatlan. Az indikatív projektlista egy kötőerejű projektlista lesz a következő programozási időszakban, melyet 2 év elteltével lehet módosítani. A jóváhagyásra benyújtott nagyprojekteknek szerepelniük kell a projektlistán. Az előrehaladás figyelemmel kísérésének lényege a fizikai megvalósítás és pénzügyi indikátorok meghatározása. Költségek benyújtása csak a Bizottság jóváhagyása után lesz lehetséges. Az előterjesztés konzultációja 2012. és 1013. folyamán zaljik és 2014. elején léphet hatályba. 12
Szalóki Flórián ezt követően megköszönte a jelenlévők közreműködését és lezárta az ülést. Jóváhagyta: Szalóki Flórián (KÖZOP Irányító Hatóság) Hitelesítette: Thoroczkay Zsolt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály Tombor Sándor Magyar Útügyi Társaság Budapest, 2012. január 13. 13