Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei ( )

Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967 2001)

Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967 2001) Szerkesztõbizottság Dr. Debreczeni Béláné (elnök) Dr. Blaskó Lajos Dr. Kismányoky Tamás Dr. Magda Sándor Dr. Nagy János Dr. Németh Tamás Dr. Tóth Zoltán (titkár) Lektorálta Izsáki Zoltán, a mg.-tudomány kandidátusa Szabó Lajos, a mg.-tudomány kandidátusa Szemes Imre, a mg.-tudomány kandidátusa Technikai szerkesztõ Laczkó Györgyné PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, VESZPRÉM MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZET, BUDAPEST

Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kutatási eredményei (1967 2001) Szerkesztette Debreczeni Béláné Németh Tamás AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Megjelent a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával ISBN 978 963 05 8680 1 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Elsõ magyar nyelvû kiadás: 2009 Debreczeni Béláné Németh Tamás (szerk.) 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elõadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõen is. Printed in Hungary

A kiadvány szerzõi ÁRENDÁS TAMÁS, PhD MTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár BLASKÓ LAJOS, az MTA doktora Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Karcagi Kutatóintézet BÚZÁS GYULA, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely CSATHÓ PÉTER, az MTA doktora MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest DEBRECZENI BÉLÁNÉ, az MTA doktora Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely DVORACSEK MIKLÓS, univ. doktor Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely EKKERT JÓZSEF, kísérletvezetõ Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse (Bicsérd) ENESE LÁSZLÓ, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös FODOR NÁNDOR, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest GYÕRI ZOLTÁN, az MTA doktora Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Debrecen HERMANN TAMÁS, PhD-hallgató Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely HOFFMANN SÁNDOR, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely HOLLÓ SÁNDOR, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös HORVÁTH JÓZSEF, univ. doktor Talajerõgazdálkodás Kkt., Kaposvár JOLÁNKAI MÁRTON, az MTA doktora Szent István Egyetem, Gödöllõ KÁDÁR IMRE, az MTA doktora MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest KADLICSKÓ BÉLA, a mg.-tudomány kandidátusa Károly Róbert Fõiskola (Gyöngyös) Fleischmann R. Kutatóintézete, Putnok 5

KAJDI FERENC, PhD Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár KISMÁNYOKY TAMÁS, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely MAGDA SÁNDOR, az MTA doktora Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös MAGYAR MARIANNA, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MAKÓ ANDRÁS, a mg.-tudomány kandidátusa Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely MÁRTON LÁSZLÓ, PhD MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest MIHALOVICS MIKLÓS, kísérletvezetõ Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse NÉMETH TAMÁS, az MTA rendes tagja MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest PUMMER LÁSZLÓ, univ. doktor Károly Róbert Fõiskola, Gyöngyös RADIMSZKY LÁSZLÓ MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest SÁRVÁRI MIHÁLY, a mg.-tudomány kandidátusa Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma, Debrecen STEFANOVITS PÁL, az MTA rendes tagja Szent István Egyetem, Gödöllõ TAKÁCS LÁSZLÓ, univ. doktor Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutatóintézet, Iregszemcse TÓTH ZOLTÁN, PhD Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely VÁRALLYAY GYÖRGY, az MTA rendes tagja MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest ZSIGRAI GYÖRGY, PhD Debreceni Egyetem Agrár-Mûszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutatóintézet, Karcag 6

Tartalom Elõszó... 13 Bevezetés (DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 15 1. Nemzetközi áttekintés a világ szántóföldi tartamkísérleteirõl (DEBRECZENI BÉLÁNÉ)...19 1.1. Néhány kiemelkedõ kutatási eredmény a legidõsebb szántóföldi tartamkísérletekbõl.. 21 1.2. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek felhasználása... 22 2. A magyarországi trágyázási tartamkísérletek (KISMÁNYOKY TAMÁS és JOLÁNKAI MÁRTON)... 25 2.1. A hazai tartamkísérletek felmérése... 26 2.2. A tartamkísérletek szerepe a tudományos kutatásban... 32 2.3. A tartamkísérletek szerepe az oktatásban... 32 2.4. A tartamkísérletek gazdasági vonatkozásai... 32 2.5. Nemzetközi kapcsolatok... 33 3. Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) helyeinek talajtani jellemzése (VÁRALLYAI GYÖRGY, MAKÓ ANDRÁS és HERMANN TAMÁS)... 35 3.1. Az OMTK kísérleteinek elhelyezkedése Magyarország talajtakaróján...35 3.1.1. Magyarország talajai és az OMTK kísérleti helyek... 36 3.2. Az OMTK kísérleti helyek talajainak jellemzése... 58 3.3. Az OMTK kísérleti helyek részletes talajtani jellemzése... 60 Nagyhörcsök (NH)... 61 Karcag (KA)... 65 Kompolt (KO).... 69 Hajdúböszörmény (HB)... 73 Mosonmagyaróvár (MO)... 77 Keszthely (KE)... 81 Iregszemcse (IR)... 85 Bicsérd (BI).... 89 Putnok (PU)... 93 4. Az agyagásvány-összetétel ismeretének talajtani és agrokémiai alkalmazási lehetõsége az OMTK-talajokban (STEFANOVITS PÁL)... 97 4.1. Talajdinamikai folyamatok értelmezése agyagásvány-vizsgálatok alapján...98 7

4.2. A talaj ásványi részén a mûtrágyázás hatására bekövetkezõ változások...106 5. Kísérleti eredmények a mûtrágyázás, évjáratok, elõvetemények hatására eltérõ agroökológiai körzetek sajátos körülményeinél (KISMÁNYOKY TAMÁS és DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 113 5.1. Az Országos Mûtrágyázási Tartamkísérletek leírása (DEBRECZENI BÉLÁNÉ és DVORACSEK MIKLÓS)... 114 5.1.1. A kísérletek elrendezése... 115 5.1.2. Mûtrágyázási kezelések... 115 5.1.3. A termésadatok rendszerezése és feldolgozása.... 124 5.2. Nagyhörcsök (KÁDÁR IMRE és MÁRTON LÁSZLÓ)... 124 5.2.1. Mûtrágyázás hatása az õszi búza szemtermésére és a kísérleti talaj PK-tartalmának változására az 1968 2004 közötti idõszakban...125 5.2.2. Mûtrágyázás hatása a kukorica virágzáskori csõ alatti levelének tömegére, légszáraz anyag %-ára, elemösszetételére és betakarításkori szemtermésére a tartamkísérlet 26. évében...131 5.2.3. Mûtrágyázás hatása a szántott réteg NH 4 -acetát + EDTA-oldható elemtartalmára a tartamkísérlet 30. évében... 135 5.2.4. Mûtrágyázás hatása a szántott réteg talajvizsgálati jellemzõire a kísérlet 37. évében... 137 5.2.5. Mûtrágyázás hatása az õszi búza szemtermésére és elemösszetételére a kísérlet 37. évében... 140 5.3. Karcag (ZSIGRAI GYÖRGY)... 143 5.3.1. Mûtrágyázási kezelések hatása az õszi búza termésére...144 5.3.2. Az NPK-mûtrágyák kölcsönhatásainak értékelése... 146 5.3.3. Az évjáratok hatása az õszi búza terméshozamára... 146 5.3.4. Elõvetemény-hatások... 149 5.3.5. Mûtrágyázási kezelések hatása a kukorica termésére... 150 5.3.6. Az évjárat hatása a kukorica terméshozamára... 152 5.4. Kompolt (HOLLÓ SÁNDOR)... 154 5.4.1. A mûtrágyázás hatása az õszi búza termésére... 154 5.4.2. Az évjáratok hatása az õszi búza terméshozamára... 156 5.4.3. Különbözõ elõvetemények hatása az õszi búza termésére...158 5.4.4. A mûtrágyázás hatása a kukorica termésére... 159 5.4.5. Az évjáratok hatása a kukorica terméshozamára... 161 5.5. Hajdúböszörmény (SÁRVÁRI MIHÁLY)... 163 5.5.1. A vetésforgótípus, az NPK-mûtrágyázás és az évjáratok hatása a kísérleti növények termésére... 164 5.5.1.1. Borsó.... 164 5.5.1.2. Õszi búza.... 165 5.5.1.3. Kukorica... 166 5.6. Mosonmagyaróvár (KAJDI FERENC)... 169 5.7. Keszthely (HOFFMANN SÁNDOR)... 177 5.7.1. Kísérleti eredmények... 178 5.8. Iregszemcse (MIHALOVICS MIKLÓS és TAKÁCS LÁSZLÓ)... 183 5.8.1. A kísérlet csapadékviszonyai és hatása a vetésforgók termésére...183 5.9. Bicsérd (EKKERT JÓZSEF, MIHALOVICS MIKLÓS és TAKÁCS LÁSZLÓ)...188 5.9.1. A csapadékellátás, vetésforgók és elõvetemények hatása a kísérleti növények termésére... 188 8

5.9.2. A mûtrágyakezelések hatása a növények termésére különbözõ vetésforgókban... 189 5.10. Putnok (KADLICSKÓ BÉLA)... 193 5.10.1. Az õszi búza és a kukorica termése (t/ha) a mûtrágyázástól és az évjárathatástól függõen.... 195 5.11. A kísérleti eredmények rövid összefoglalása (DEBRECZENI BÉLÁNÉ és KISMÁNYOKY TAMÁS)... 199 5.11.1. Elõvetemény-hatás... 199 5.11.2. A mûtrágyázás hatása... 199 5.11.3. Évjárathatás... 200 5.11.4. A kísérleti hálózat eredményeinek összehasonlítása... 200 6. A tartammûtrágyázás és az elõvetemény hatása különbözõ vetésforgókban a búza és a kukorica terméstömegére (KISMÁNYOKY TAMÁS)... 205 6.1. A mûtrágyázás hatása az õszi búza és a kukorica termésére (t/ha) 1967/1968 és 2000/2001 között... 207 7. Tartammûtrágyázás hatása a kísérleti talajok fõbb tulajdonságaira (BLASKÓ LAJOS)...215 7.1. Humusztartalom és humuszminõség változása mûtrágyázás hatására...217 7.2. A talajsavanyodás folyamata és mértéke... 220 7.2.1. Talajsavanyodás a mélyebb rétegekben... 226 7.2.2. A kicserélhetõ kationok mennyiségének és arányainak változásai...228 7.3. A kéntartalom változása mûtrágyázás hatására... 234 7.4. A mûtrágyázás hatása a talajszelvény nitráttartalmára... 235 7.5. Az AL-oldható foszfortartalom változási tendenciái... 237 7.6. Az AL-oldható káliumtartalom változási tendenciái... 242 7.7. A kémhatás, mészállapot és mûtrágyázás hatása a mikroelemekre...245 7.7.1. A talajok KCl+EDTA-oldható vastartalma... 245 7.7.2. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért mangántartalma...251 7.7.3. A KCl+EDTA kivonatban oldható réztartalom... 255 7.7.4. A KCl+EDTA kivonatban oldható cinktartalom... 260 7.7.5. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért molibdéntartalma...264 7.7.6. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért bórtartalma... 264 7.7.7. A talajok KCl+EDTA kivonatban mért kobalttartalma...267 7.8. A mészállapot, kémhatás és mûtrágyázás hatása néhány toxikus elemre...271 7.8.1. KCl+EDTA kivonatban mért kadmium- és krómtartalom...275 7.8.2. KCl+EDTA kivonatban mért ólomtartalom... 275 7.8.3. A talajok oldható alumíniumtartalma... 278 8. Kisparcellás kísérletek talajainak nitrogénforgalma (NÉMETH TAMÁS és RADIMSZKY LÁSZLÓ)... 285 8.1. Az OMTK kísérleti helyek csapadékviszonyai 1984 és 1998 között...286 8.2. Az OMTK kisérleti helyek talajainak nitrogénforgalma... 287 8.2.1. Erdõtalajok... 287 8.2.1.1. Bicsérd... 288 8.2.1.2. Kompolt... 289 8.2.1.3. Putnok... 291 8.2.1.4. Keszthely... 292 8.2.2. Csernozjomtalajok... 293 9

8.2.2.1. Hajdúböszörmény... 293 8.2.2.2. Karcag... 295 8.2.2.3. Iregszemcse.... 297 8.2.2.4. Nagyhörcsök... 298 8.2.3. Öntéstalaj... 299 8.2.3.1. Mosonmagyaróvár... 299 8.3. A kísérleti eredmények rövid összefoglalása... 301 9. A talajok PK-teszt-vizsgálati módszerei és diagnosztikai növényvizsgálati eredmények kalibrálása az OMTK-kísérletekben (CSATHÓ PÉTER, MAGYAR MARIANNA és DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 303 9.1. A talaj konvencionális kivonószerekben oldható P-tartalma, a fiatalkori növény P-koncentrációja és a termésmennyiség összefüggése.... 304 9.1.1. A P-mûtrágyázás hatása a talajok P-ellátottságára eltérõ kísérleti helyeken... 304 9.1.2. A P-mûtrágyázás hatása a kukorica és az õszi búza P-ellátottságára az eltérõ kísérleti helyeken... 307 9.1.3. Összefüggés a talajok könnyen oldható P-tartalmai között...311 9.1.4. Összefüggés a fiatalkori õszibúza-hajtás és a kukoricalevél P-koncentrációja, valamint a talaj könnyen oldható P-tartalma között...313 9.1.5. Összefüggés a fiatalkori õszibúza-hajtás és a kukoricalevél P-koncentrációja, valamint tömege között... 314 9.2. A talaj konvencionális kivonószerekben oldható K-tartalma, a fiatalkori növény K-koncentrációja és a termésmennyiség összefüggése. K Ca Mg-ionantagonizmus... 316 9.2.1. A K-mûtrágyázás hatása az OMTK-talajok K-ellátottságára...316 9.2.2. A K-mûtrágyázás hatása a kukorica és az õszi búza K-ellátottságára az OMTK-kísérletekben... 318 9.2.3. Összefüggés a talajok könnyen oldható K-tartalmai között...322 9.2.4. Összefüggés a talaj könnyen oldható K-tartalma, valamint a kukoricalevél és az õszibúza-hajtás K-koncentrációja között...323 9.2.5. Összefüggés a kukoricalevél és az õszibúza-hajtás K-koncentrációja, valamint tömege között... 324 9.2.6. A K-trágyázás hatása a kukorica és õszi búza szemtermésmennyiségére....325 Köszönetnyilvánítás.... 325 10. Tartamtrágyázás hatása a kísérleti növények kémiai összetételére, minõségi mutatóira (GYÕRI ZOLTÁN)... 327 10.1. Nitrogén- és fehérjetartalom... 328 10.1.1. Õszi búza... 329 10.1.2. Kukorica... 332 10.1.3. Borsó... 334 10.2. Aminosav-összetétel... 334 10.3. Keményítõtartalom... 336 10.3.1. Õszi búza... 337 10.3.2. Kukorica... 337 10.4. Kéntartalom... 337 10.4.1. Õszi búza... 338 10.4.2. Kukorica... 339 10

10.4.3. Borsó... 340 10.5. N/S arány... 340 10.6. Az õszi búza lisztminõségének vizsgálata... 341 10.7. Elemtartalom... 344 10.7.1. Õszi búza... 347 10.7.2. Kukorica... 350 10.7.3. Borsó... 351 10.8. Összefoglalás... 352 11. Évjárathatások vizsgálata az OMTK-kísérletek növényeinek termésére (DEBRECZENI BÉLÁNÉ)... 353 11.1. Az OMTK-hálózat termõhelyeinek vízellátottsága... 356 11.1.1. A kísérleti helyek csapadékmennyiségeinek értékelése...359 11.1.2. Terméseredmények (t/ha) értékelése a bemutatott évjáratok hatására...372 11.2. Az õszi búza és a kukorica vízhasznosítási mutatói az OMTK-kísérletekben...377 11.3. Összefoglalás... 387 12. A mûtrágyázás gazdasági hatékonysága (BÚZÁS GYULA, ENESE LÁSZLÓ, MAGDA SÁNDOR és PUMMER LÁSZLÓ)... 391 12.1. A mûtrágya a termelési folyamat gazdasági értékelésében... 391 12.2. Az OMTK eredményeinek ökonómiai értékelésére alkalmazott módszer...396 12.3. Az ökonómiai értékelés a tartamkísérletek eredményeibõl... 398 12.3.1. A trágyázás gazdasági hatékonyságának sajátosságai a búza- és kukoricatermesztésben.... 399 12.3.2. Az ökológiai tényezõk szerepe a mûtrágyázás gazdasági hatékonyságának alakításában... 400 12.3.3. A vetésváltás szerepe a mûtrágyázás gazdasági hatékonyságának alakításában... 401 12.3.4. Az optimális mûtrágyaadagok nagysága és összetétele a búza- és kukoricatermesztésben az ökológiai adottságoktól és a vetésváltástól függõen... 404 13. Költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer tesztelése az OMTK-kísérletek eltérõ NPK-szintjein (CSATHÓ PÉTER, ÁRENDÁS TAMÁS, FODOR NÁNDOR, HORVÁTH JÓZSEF és NÉMETH TAMÁS)... 413 13.1. Az új, költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer ismertetése.... 414 13.2. A környezetkímélõ, valamint az intenzív trágyázási szaktanácsadási rendszerek alapelveinek összehasonlítása... 415 13.3. A környezetkímélõ, valamint az intenzív tápanyagellátást elõsegítõ, illetve egyéb szaktanácsadási rendszerek ajánlásainak tesztelése szabadföldi kísérletben... 416 13.3.1. Az IMPHOS õszibúza-kísérletek, 2004... 417 13.3.1.1. Balatonszentgyörgy.... 417 13.3.1.2. Mezõkövesd... 417 13.3.1.3. Nagyhörcsök... 419 13.3.2. Az IMPHOS kukoricakísérletek, 2005... 420 13.3.2.1. Balatonszentgyörgy.... 420 13.3.2.2. Mezõkövesd... 422 11

13.3.2.3. Nagyhörcsök... 422 13.4. A környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer alkalmazása a precíziós növénytáplálásban... 423 13.5. Az új költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer tesztelése az OMTK-kísérletekben, eltérõ NPK-szinteken... 424 14. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent publikációk... 431 14.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl folyóiratokban megjelent cikkek...431 14.2. Az OMTK kutatási eredményeibõl konferenciakiadványokban megjelent cikkek...439 14.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent könyvek, könyvrészletek...451 14.4. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent disszertációk, értekezések...457 14.5. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent dolgozatok.... 458 14.5.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent szakdolgozatok....458 14.5.2. Az OMTK kutatási eredményeirõl megjelent diplomadolgozatok...459 14.5.3. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent OTDK dolgozatok...460 14.6. Az OMTK kutatási eredményeibõl készült jelentések... 461 14.7. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent egyéb publikációk...462 15. Irodalom... 465 12

Elõszó Az élõ múzeum kifejezést eleddig a gyûjteményes növénykertek, arborétumok, történeti kertek, növényi és állati génbankok esetében használták. Indokoltnak tûnik kiterjeszteni ezt a fogalmat a mezõgazdasági tartamkísérletekre, köztük a trágyázási kísérletekre is. Történelmi érdem, hogy a múlt század hatvanas éveinek közepén messzire elõrelátó szakemberek megszervezték az országos mûtrágyázási kísérletek hálózatát. De nagyot alkottak azok is, akik a késõbbi évek nehéz, néha kritikus költségvetési idõszakaiban megõrizték ezt a hálózatot. Magyarország a nemzetközi élmezõnyhöz tartozik a trágyázási tartamkísérletek terén. A megszerzett többéves adatok és tapasztalatok nagy segítséget adnak a változó piaci követelmények, az újonnan fellépõ környezetvédelmi és klímaváltozási kihívások helyes megválaszolásához. A jelen és a jövõ generációk felelõssége megõrizni ezt a tudományos örökséget. A hálózatot megszervezõ neves szakembereink többsége már eltávozott közülünk. A tartamkísérletek azonban fenntartják szellemi hagyatékukat. Õrizze meg ez a könyv is emléküket! Láng István akadémikus 13

Bevezetés DEBRECZENI BÉLÁNÉ A hálózati mûtrágyázási tartamkísérletek (OMTK) három évtizedet meghaladó értékes tapasztalatait, a közkinccsé tehetõ eltérõ ökológiai adottságú területeken kapott eredményeit szeretnék a könyv szerzõi megosztani azokkal a hazai agrár érdeklõdésû szakemberekkel, akik munkájukban közvetlenül vagy közvetve hasznosítani tudják azokat. Gondolunk itt elsõsorban a gazdálkodó növénytermesztõkre, az új eredmények átadását közvetítõ oktatókra, a tudományfejlesztõ szakemberekre, a trágyázási szaktanácsadás módszereinek fejlesztõire, a környezetvédõkre, sõt a vizsgálandó kérdések megválaszolását szolgáló kutatási költségek felett döntést hozó hivatali és politikai vezetõkre is. A nemzetközileg is egyedülálló hálózati kísérletek elsõ húsz évének fontosabb eredményei már megjelentek könyv formában Trágyázási kutatások 1960 1990 címmel, néhány hazai tartamkísérlet eredményeit is magába foglalva, az Akadémiai Kiadónál 1994-ben (szerk. Debreczeni B. és Debreczeni B.-né). A tápanyag-gazdálkodási kutatási eredmények iránti szakmai érdeklõdést bizonyítja, hogy a könyv pillanatok alatt elfogyott. Többek között ez a szakmai érdeklõdés motiválta a szerzõket arra, hogy a talaj növény tápanyag kapcsolat idõsoros összefüggésérõl a mai kihívások (fenntarthatóság, talaj- és vízvédelem) szellemében mutassák be a kísérletek beállításától a növekvõ mûtrágyaadagok évsoros hatását a 8 4 éves vetésforgók növényeinek, termõtalajainak a kilenc eltérõ agroökológiai körzetben szerzett tudományos és gyakorlati ismereteket. Hiszen tanúi vagyunk annak, hogy a mezõgazdasági termelésben csakúgy mint minden más területen, folyamatosan és elég gyorsan változnak a követelmények és az új kihívások. A nemzetközi változások is láncreakció gyanánt nagy hatással vannak a környezõ és távolabbi országokra. Így a 20. század váratlan gyorsasággal lepte meg az emberiséget mûszaki (gépek, mûszerek, berendezések), vegyipari (mûanyagok, mûtrágyák, növényvédõ szerek, gyógyszerek), biológiai (genetikai, biotechnológiai, molekuláris biológiai), távközlési, közlekedési (közúti, légi), számítástechnikai (informatikai) stb. fejlesztésekkel, termékeik piacra dobásával. A felgyorsult fejlõdés, a gyors megújuló termékváltás magával sodorta a mezõgazdaságot is, új termelési eljárásokat és tech- 15

nológiai fejlesztéseket kikényszerítve. A mûtrágyák, növényvédõ szerek az 1970 1990 években növekvõ mennyiségben a magyar mezõgazdaságban is felhasználásra kerültek. Nyugat-Európában, fõleg a Benelux államokban, már jóval korábban és nagyobb mennyiségben használták a mûtrágyákat és növényvédõ szereket, mint hazánkban. Ezekben az államokban már a század második felében a talajok és a vegyi anyagok kölcsönhatásának eredményeként jelentkezõ környezetkárosító hatásokra figyeltek fel. Feltûnõ mértékben jelentkezett a talajok tulajdonságainak kedvezõtlen irányú változása (savanyodás, nehézfém-koncentráció növekedése, nitrátosodás stb.) és a talajvizek szennyezõdése. A légköri szennyezõdések sem maradtak el, az ipari objektumok hatására (légköri kiülepedések) a savasesõ-terhelések nyomai megjelentek az erdei és a szántóföldi növényeken. Az ipari és városi szennyvizek elszennyezték a felszíni vizeket. A környezeti károk okozói másokban keresték a felelõsséget. A nagy múltú szántóföldi tartamtrágyázási kísérletek azonnal sok országban felértékelõdtek, miután rendkívül fontos és megbízható idõsoros információval segítették az agrár- és környezetgazdálkodást irányító szerveket az adott kísérletek tájvédelmi talajainak és vizeinek terhelési forrásait illetõleg. Az OMTK hálózati kísérletek hazánk hét természetföldrajzi középtáján belül egy kivételével mindegyikben megtalálhatók. A különbözõ agroökológiai körzetekben, eltérõ termõhelyi adottságoknál és idõjárási viszonyoknál, a növények termései (mennyiség, minõség) az évjárathatásokat is magukon viselik. A termõtalajok és a mûtrágyák kölcsönhatása következtében megnõ a talajokban a tápanyag-szolgáltató képesség a gyökérzónában. Ezek azonban évjáratonként különbözõ mértékben befolyásolják a növények termésképzését, mivel jelentõs szerepet játszanak ebben a csapadékviszonyok és egyéb tényezõk is. A növények által hasznosításra nem került mûtrágyák, a talajok érzékenysége szerint, megváltoztatják a talajtulajdonságokat. A bemutatásra kerülõ eredmények tulajdonképpen hungarikumok, a hazai talajok viselkedéseirõl nyújtanak információt. Az érdeklõdõ szakembereknek meglepõen idõszerû okozati összefüggések vizsgálatára adnak lehetõséget, amire más típusú kísérletek nem képesek. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeit persze néhányan fenntartással fogadják, mivel azok nem csupán az adott évben felhasznált trágya hatását tükrözik. Ezekben a kísérletekben a tartamhatások, vagyis a kezelések kumulatív hatásai mérhetõk. Az OMTK-kísérletekben az NPK-kezelések parcelláinak a története 1967-ig visszalapozható. A mûtrágyák által a talajokban elõidézett változások, a kezeletlen kontroll- (trágyázatlan) parcellák talajainak mutatóival kiszûrhetõk. A tartamkísérletek, beállításuk elõtt, tudományos, szakmai és gazdasági szempontból is nagyon gondosan meg lettek tervezve (tápanyagkezelések, parcellaméretek, a szükséges megfigyelések és vizsgálatok). Jóllehet koruknál fogva nem mindenben követik a kor kihívásait. De a hosszú évek alatt történt változások tényszerû 16

megismerésének lehetõségeivel (adatbázis), rendkívül aktuális és kulcsfontosságú segítséget nyújtanak a talaj víz környezeti terhelések megelõzéséhez. Az OMTK szántóföldi kisparcellás kísérletek beállítására 1965-ben került sor, az akkori Földmûvelésügyi Minisztérium utasítása alapján. A kísérleti hálózat létrehozásának fõ célkitûzése az volt, hogy hazánk egyes természetföldrajzi tájain, a jellemzõ talajtípusokon olyan egységes kísérleti hálózat jöjjön létre, amely jól reprezentálja a mikro- és makroökológiai sajátosságokat, lehetõségeket biztosítson a talajba juttatott növekvõ adagú mûtrágyák hatékonyságának megítélésére, ezenkívül adatokat szolgáltasson a mûtrágyaszükséglet országos tervezéséhez. A kutatási program gyakorlati és tudományos igényeknek megfelelõ kidolgozását Láng Géza akadémikus és az általa szervezett szakmai bizottság (Bocz Ernõ, Debreczeni Béla, Sarkadi János, Sváb János és Wellisch Péter) végezte. A bemutatásra kerülõ könyvben kiemelt szerepet kapott több fejezet a talajtani kutatásokról, elsõként a kísérleti helyek földrajzi és tájökológiai elhelyezkedésének, a talajok fontosabb tulajdonságainak (ásványi összetétel, szervesanyag-tartalom, talajfizikai, -kémiai tulajdonságok, talajtermékenység, kémhatás, vízgazdálkodás, talajérzékenység), talajképzõdési folyamatoknak, a kísérleti helyek talajszelvényeinek és rétegvizsgálatainak bemutatásával (a növekvõ adagú mûtrágyák hatása, terhelése savanyú, semleges és meszes talajokon és ezeken végbemenõ nitrátkimosódás, N-profilok, tápanyag-felhalmozódás stb.). Ugyancsak több fejezet foglalkozik a növényekkel, a mûtrágyázás, az elõvetemény, az évhatások és a termésképzõdés kapcsolatával. A kísérleti helyek vezetõi ismertetik a kutatási eredményeiket. Jól kifejezi a termõhelyi eltéréseket az õszi búza és a kukorica kilenc kutatási helyrõl való terméseinek egymás mellett történõ összehasonlítása. A mûtrágyázási kezelések termésekre kifejtett hatása kiszûrhetõ a trágyázatlan és a trágyázási kezelések eredményeinek összehasonlításával. Külön fejezet foglalkozik a fõ termékek kémiai minõségi vizsgálatainak eredményeivel a termõhelyektõl, évjáratoktól, mûtrágyázási kezelésektõl függõen. Adatokat mutatunk be a fiatal növények diagnosztikai vizsgálatairól mint a tápanyag-ellátottság válaszreakcióiról. Megvizsgáltuk, hogy az évjáratok miként befolyásolták a mûtrágyázási kezelések hatását, mikor melyik NPK-mûtrágyázási kezelés adta a legnagyobb termést, illetve milyen összefüggés van a tápanyagellátás és a tenyészidõ csapadékának hasznosulása között. A mûtrágyázási kezelések hatását a terméseredmények alapján hatékonysági elemzéseknek vetettük alá, gazdasági mutatók becsléséhez, gazdaságos és jövedelmezõ tápanyag-gazdálkodás megítélése céljából. Az évsoros OMTK-kísérleti eredmények és más kísérletek adatainak felhasználásával a trágyázási szaktanácsadás irányelvének megfogalmazására is sort kerítettünk. Az OMTK kutatási eredményei 1967 2001 címû szakkönyvben témacsoportok szerint szintetizált eredmények bemutatására törekedtünk, azzal a céllal, hogy a 17

tápanyag-gazdálkodás terén fontos információkat szolgáltassunk tájökológiai jelleggel, a jövedelmezõ, a mennyiségi és minõségi szántóföldi növénytermesztés sikerének elõsegítése érdekében, a környezetkímélõ növény talaj tápanyag harmonikus rendszer kialakításához. A kísérleti eredményekrõl folyamatosan készültek a vizsgált idõszakban különbözõ szakmai közlemények is. Folyóiratcikkek: összesen 184, ebbõl 61 idegen nyelven (184/61), könyvek, könyvrészletek: 103/1, konferenciakiadványokban megjelent dolgozatok: 233/105, disszertációk: 20, diplomadolgozatok: 43, pályázati kutatási jelentések: 27, egyéb kiadványok 62/13. 18

1. Nemzetközi áttekintés a világ szántóföldi tartamkísérleteirõl DEBRECZENI BÉLÁNÉ A legrégebbi szántóföldi tartamkísérletek 1843-tól immár több mint 160 évre tekintenek vissza, J. B. LAWES mûtrágyagyárosnak és J. H. GILBERT vegyésznek, a Rothamstedi Kísérleti Állomás alapítóinak köszönhetõen. Nem kevés köze volt ehhez a talajtermékenység növelésének tanát megfogalmazó JUSTUS VON LIEBIG német vegyésznek sem. Az akkoriban évekig tartó heves szakmai vita ösztönözte a kísérletezést, a tudományos vizsgálódást (CSERHÁTI KOSUTÁNY, 1887). J. VON LIEBIG szerint: Nem a földmûvelés elhanyagolása, hanem a szántóföldek termékenységének rablógazdálkodással történõ tönkretétele okozta éppúgy a római, mint a spanyol világbirodalom bukását. Aki a földmûveléssel foglalkozik, abban a hitben él, hogy az õ földjei sohasem fogják elveszíteni termékenységüket. Ezért jellemzõ a közömbösség a jövõ földmûvelését illetõen (KÁDÁR,1996). A Rothamstedben beállított kísérletek számos kitûnõ példával szolgáltak és ma is szolgálnak a folyamatos földhasználati témakörben. Megfigyeléseiket és a termésadatokat írásban rögzítették, periodikusan talaj- és növénymintákat gyûjtöttek, egyedülálló archívumot hoztak létre. Az archivált és a jelenkori minták vizsgálataival bebizonyították, hogy a környezetterhelés nagyobbrészt nem mezõgazdasági eredetû. A tartamkísérletek értékét tehát nem szabad alábecsülni. Hazánkban, neves szakembereink egy századdal korábban felismerték a trágyázási tartamkísérletek jelentõségét. CSERHÁTI szerint, miután az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények a kísérlet eredményét tetemesen módosítják, egyévi kísérlet sohasem elégséges ( SIGMOND, 1904). A különféle trágyázási rendszerek összehasonlítása szántóföldi körülményeknél megtalálható a Kühn kísérleti terén Halléban, Bad Lauchstädtben, és a legrégebbi Angliában a rothamstedi állomáson ( SIGMOND, 1904). Napjainkban, ismereteink szerint, 630 tartamkísérletet tartanak nyilván a világon, legtöbbjük Európában található. Ezek a kísérletek egy adott tájra jellemzõ termelési rendszerek vizsgálatára irányulnak, megállapításaik és eredményeik meglepõen idõszerû okozati összefüggések tanulmányozására adnak lehetõséget, amire más típusú kísérletek nem képesek. A legtöbb sokéves szántóföldi tartamkísérlet feltehetõen nem hosszú idõre lett tervezve. Még a tudományos-szakmai és gazdasági szempontból nagyon gondosan 19

1.1. táblázat. A 10 évnél idõsebb szántóföldi tartamkísérletek száma a világ földrészein Világrészek 10 20 20 50 50 100 > 100 éves Összes tartamkísérlet Afrika 32 37 69 Ausztrália 7 14 21 Ázsia 28 7 35 Dél-Amerika 9 1 10 Észak-Amerika 33 17 5 55 Európa 24 302 81 20 427 Kanada 1 8 4 13 Összesen 25 419 161 25 630 megtervezett kísérletek (kezelések, parcellaméretek, a szükséges megfigyelések és vizsgálatok) sem képesek arra, hogy 100 150 évre elõre megbecsüljék a jövõben jelentkezõ aktuális igényeket, felismerjék a technikai fejlõdést és a majdan jelentkezõ környezetvédelmi problémákat. De hát, a mezõgazdasági termelésben csakúgy mint minden más területen, folyamatosan és elég gyorsan változnak a követelmények és az új kihívások. A nemzetközi változások láncreakció gyanánt nagy hatást fejtenek ki a környezõ és távolabbi országokra. A 20. század végén, R. A. STEINER és R. W. HERDT (1993) New Yorkban a Rockefeller Alapítvány támogatásával felmérést végeztek elsõsorban az Európán kívüli földrészek országainak szántóföldi tartamkísérleteirõl. Klasszikus tartamkísérleteknek tartották az 50 évnél idõsebbeket, közepesen hosszú idejû kísérletekhez sorolták a 20 50 éveseket, de a 20 évnél fiatalabb tartamkísérleteket is nagyon értékeseknek és perspektivikusnak ítélték. A legtöbb szántóföldi kisparcellás tartamkísérlet vetésforgókkal, monokultúrákkal, a talajok tápanyag-kiegészítését célzó szerves- és mûtrágyázással, mikroelemek alkalmazásával, meszezéssel, öntözéssel, talajmûveléssel, növényvédelemmel, új fajták tápanyag-reakciójának és esetenként polifaktoriális hatások tanulmányozásával foglalkozik. Az európai országok tartamkísérleteinek kigyûjtése elsõsorban M. KÖRSCHENS (1994, 1999, 2000), valamint P. SMITH és munkatársai (2001) munkáiban jelentek meg, ezek kibõvítésével készült el a világ tartamkísérleteinek összeállítása K. DEBRECZENI és M. KÖRSCHENS (2003) által. Ez a lista sem teljes, de a munka megjelenéséig fellelhetõ legfrissebb információkat az 1.1. táblázatban közölt összesítés tartalmazza. 20

1.1. Néhány kiemelkedõ kutatási eredmény a legidõsebb szántóföldi tartamkísérletekbõl A talajok termékenységét befolyásoló tényezõk tanulmányozása során kiderült, hogy különösen a mérsékelt égövi talajokban csak rejtetten, hosszú évtizedek alatt játszódnak le felismerhetõ változások. Az 1843-ban Rothamstedben beállított világhírû szántóföldi tartamkísérletekben pl. 7 év alatt (1850-ben) az árpa termése 2,8 t/ha-ról 6,0 t/ha-ra emelkedett a szerves- és mûtrágyázási kezelések hatására. De a talaj szervesanyag-tartalma, 100 év alatt alig változott. Csak 130 év eltelte után, a folyamatos istállótrágya-felhasználás hatására jelentkezett megbízható különbség a talajok szervesanyag-tartalmának növekedésében vagy csökkenésében (LEIGH JOHNSTON, 1994). A Hallei Örök Rozs 1878 tartamkísérlet eredményei alapján jutottak olyan következtetésre, hogy a humusz legfontosabb forrásai a szerves trágyákkal talajba juttatott, nehezen bomló szerves anyagok, vagyis a talajok humusztartalmának növelése korlátozott (MERBACH et al., 1999). A szántóföldi tartamkísérletek talajainak termõképességével, összefüggésben a szerves anyag és nitrogénháztartás tanulmányozásával, az arra ható tényezõk kiszûrésével KÖRSCHENS (1999) foglalkozik. A fenntartható gazdálkodás érdekében szeretné tisztázni a felmerülõ kérdéseket, amelyekre a válaszokat csak a tartamkísérletekben lehet keresni. KÖRSCHENS (1999) 23 hasonló termõhelyi adottságokkal rendelkezõ trágyázási tartamkísérletben összehasonlította a 6% alatti és 6% feletti agyagtartalmú talajoknál a trágyázási kezelések hatását a humuszképzõdésre. Megállapította, hogy a trágyázatlan parcellák talajához viszonyítva, mûtrágyázás hatására a lebomló szerves anyagból származó szén (C%) 0,10%-kal növekedett. Agyagtartalomtól függõen, a C% a 6% agyagnál szegényebb talajokon 0,09%-kal, a 6%-nál kötöttebb talajon 0,11%-kal növekedett. Ugyanazon talajokon, az agyagtartalomtól függõen, istállótrágya felhasználásával a C% 0,14, illetve 0,51%-kal lett nagyobb. A szántóföldi tartamkísérletek az egész világon az adott agroökológiai tájra érvényes termõtalajon és idõjárási viszonyoknál a kísérleti kezelések kedvezõ vagy kedvezõtlen hatásait tükrözõ, nélkülözhetetlen kísérleti objektumok. A kísérleti bázisadatok, a tartamhatás korával nem arányosan, hanem hatványozottan értékesebbek, mivel általuk ellenõrizhetõ a termõhelyi talajok környezeti érzékenysége, illetve az antropogén eredetû, közvetlen és közvetett terheltségi szintje. A legrégebbi és legismertebb tartamkísérletek a világban (KÖRSCHENS et al., 2002) a következõk: Rothamsted (Anglia) 1843 Bad Lauchstädt (Németország) 1902 Grignon (Franciaország) 1856 Dikopshof (Németország) 1904 Illinois (USA) 1876 Coimbatore (India) 1909 Halle (Németország) 1878 Saskatchewan (Kanada) 1911 21

Columbia (USA) 1888 Moszkva (Oroszország) 1912 Dakota (USA) 1892 Bahtim (Egyiptom) 1912 Askov (Dánia) 1894 Skierniewice (Lengyelország) 1923 Auburn (USA) 1896 Dahlem (Németország) 1923 Tisztelettel adózhatunk azoknak, akik a világhírû tartamkísérletek mellett a nehéz idõben is elkötelezték magukat (kutatók és támogatóik) a folytonosság megtartásának biztosításáért és a tartamkísérletek értékeinek gyarapításáért. 1.2. A szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek felhasználása A szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek felhasználásakor figyelembe kell venni a korlátozó tényezõket is, amelyek a bennük rejlõ lehetõségek kihasználását módosíthatják. A nagyon idõs kísérletek beállításának idõszakában (pl. a 19. században vagy a 20. század elsõ felében) a megállapítások statisztikai kiértékelés szempontjából módszertani hiányosságokkal terheltek a kevés ismétlésszám, a kísérletek elrendezése miatt. A klasszikus rothamstedi kísérleteknél merült fel elõször a statisztikai módszerek kifejlesztésének igénye (STEINER HERDT, 1993). Mindezek ellenére, a kísérletekbõl nagyon sok helytálló megállapításra van lehetõség adott körülményeknél, az évek ismétlõdései ugyanis megbízhatóságot kölcsönöznek. Zavaróan korlátozó tényezõ, ha kisméretûek a parcellák. Például, ha már eredetileg is csak 20 m 2 -esek voltak (pl. Indiában) és azokat is a késõbbiekben megfelezték kezelésbõvítés céljára, maradt parcellánként kb. 8 m 2. Elõfordulhat, hogy a szegélyhatás, talajvándorlás meghamisítja az eredményeket. Rothamstedben 162 év után is megmaradtak a megfelelõ parcellaméretek. Nagyon sok helyen a kísérletek a legjobb talajokon kerültek beállításra, így az eredmények a szélsõséges talajok tulajdonságainak viselkedésére nem adnak használható információt. A szélsõséges talajokon kevés tartamkísérlet található, valószínûleg azért, mert nehéz a kedvezõtlen viszonyok miatt azokat megtartani. Korlátozó tényezõ a kísérleti eredmények hasznosítása szempontjából az is, hogy néhány esetben a kísérleteket körbenõtték a városok. Megváltozott a kísérleteknél a mikroklíma. Ezek fenntartását veszélyezteti a vandalizmus, zavaró hatású az árnyékolás; a szmog, a közlekedés, útépítés és a terjeszkedések miatt már jó néhány kísérletet megszüntettek. A legtöbb kísérletnél állandóan felmerül, hogy az eredeti kezelések alkalmasak-e a mai mezõgazdasági gyakorlat igényeinek kielégítésére. Ezért csaknem az összes tartamkísérletben módosították a kezeléseket, pl. változtatások történtek a növényi sorrendnél, fajtáknál, trágyaféleségnél, az adagoknál, az agrotechnikai mûveleteknél. Azokban az esetekben, amelyeknél a parcellaméret lehetõvé tette új kezelések bõvítésével korszerûsíteni a kísérleteket, új technológiák befogadását, ott 22

nem okoz a módosítás problémát. De ahol erre nincs lehetõség, az átgondolás nélküli változtatások megbontják a kísérletek eredetiségét, kockáztatva a kísérletek következetes elvesztését. A trágyázási kezelésektõl függetlenül, a kísérleti eredményeket befolyásolhatják a gyomok és kártevõk elleni védekezések is, azok hatását kiszûrhetõvé kell tenni. Ugyancsak alapvetõ figyelmet igényelnek a növényfajtákban bekövetkezett változások. Az új fajták tenyészidejének hossza, a biomassza eloszlása (gyökér, hajtás, fõtermés stb.) eltéréseket jelenthetnek. A nagy múltú kísérleteknél, az adatok kigyûjtésekor gondos tanulmányozást igényel az adatnyilvántartó füzetek feljegyzéseinek figyelembevétele, az esetenként elõforduló elemi károkról, véletlen hibákról (pl. kezeléstévesztés, újravetés stb.). Ilyen esetek kiszûrésére nagy segítséget jelentenek az archivált minták. A tartamkísérletekben nagyon fontos szerepe van az adatok naprakész feldolgozásának, a számítógépes nyilvántartásnak. Ennek hiányában csak szegényesen lehet az eredményeket dokumentálni, azokat interdiszciplináris vonatkozásban és más tartamkísérleti eredményekkel összehasonlítani, illetve ajánlásokat tenni, hasznosítani azokat a mezõgazdasági gyakorlat számára. 23

14. Az OMTK kutatási eredményeibõl megjelent publikációk ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TÓTH ZOLTÁN 14.1. Az OMTK kutatási eredményeibõl folyóiratokban megjelent cikkek BERECZ, K. RAGASITS, I. (1988) Effect of nitrogen fertilization on the dry matter and nitrogen accumulation of wheat plant. Georgikon for Agriculture, 1. 17 31. BERECZ, K. RAGASITS, I. (1988) Effect of nitrogen fertilization on the amino acid composition and amino acid yields of wheat. Georgikon for Agriculture, 1. 32 43. BERECZ, K. RAGASITS, I. (1989) The grain-filling and ripening process of wheat during two-phase harvesting. I. The effect of two-phase harvesting on the dry matter and nitrogen accumulation of wheat grain. Georgikon for Agriculture, 2. 41 58. BERECZ, K. RAGASITS, I. (1989) The grain-filling and ripening process of wheat during two-phase harvesting. II. The effect of two-phase harvesting on the amino acid content and composition of wheat grain. Georgikon for Agriculture, 2. 59 73. BERECZ, K. RAGASITS, I. (1990) Effect of nitrogen fertilization on the dry matter and nitrogen accumulation and amino acid content of wheat. Pol nohospodarstvo, Bratislava, 36. 489 499. BLASKÓ L. FILEP GY. (1997) A talajjavítás szerepe a Tiszántól fenntartható mezõgazdasági fejlesztésében. Debreceni Agrártudományi Egyetem Tudományos Közleményei, Debrecen, 171 188. BLASKÓ L. ZSIGRAI GY. (1994) Sustainable land use and the mineral fertilizers on meadow chernozem soil. British-Hungarian seminar on sustainable land use in long-term field experiments. Agrokémia és Talajtan, 43. 344 356. BLASKÓ L. ZSIGRAI GY. (2000) A mûtrágyázás hatása a kukorica termésére és néhány talajjellemzõre réti csernozjom talajon. Gyakorlati Agrofórum, 11. évf. 3. sz. 48 50. BLASKÓ L. (1983) Réti talaj AL-oldható Ca és Mg-tartalmának változása tartós mûtrágyázás hatására. Növénytermelés, 32. 539 547. BLASKÓ, L. (1984) Vlijanie izveszkovanija na podvizsnoszt pitatelnüh elementov. Zeszty Problemowe Postepów Nauk Rolniczych, 285. 71 79. BLASKÓ L. (1995) Talajjavítás és harmónikus tápanyagvisszapótlás a Nagykunság kötött talajain. Agrofórum. Különszám. VI. évf. 10. sz. 32 36. BOCZ E. SÁRVÁRI M. (1980) Összefüggés a búza elõveteménye, tápanyagellátása és terméseredménye között. Növénytermelés, 30. 437 445. CSATHÓ, P. DEBRECZENI, K. SÁRDI, K. (2000) Correlation Between Soil K and Winter Wheat K Contents in a Network of Hungarian National Long-Term Fertilization Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11 14). 2081 2092. CSATHÓ, P. DEBRECZENI, K. SÁRDI, K. (2000) K-Ca-Mg Interactions in Winter Wheat in a Network of Hungarian Long-Term Field Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11 14). 2067 2079. CSATHÓ P. KÁDÁR I. SARKADI J. (1989) A kukorica mûtrágyázása meszes csernozjom talajon. Növénytermelés, 38. 69 76. 431

CSATHÓ P. KÁDÁR I. (1986) A szuperfoszfát mûtrágyázás hatása és utóhatása a köles és a lucerna termésére. Növénytermelés, 35. 237 247. CSATHÓ P. LÁSZTITY B. SARKADI J. (1991) Az évjárat hatása a kukorica termésére és terméselemeire P-mûtrágyázási tartamkísérletben. Növénytermelés, 40. 339 351. CSATHÓ, P. MAGYAR, M. DEBRECZENI, K. SÁRDI, K. (2002) Correlation Between P and Corn Leaf P Contents in a Network of Hungarian Long-Term Field Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. Special symposium issue. Vol. 33. Nos. 15 18. 3085 3103. CSATHÓ, P. MAGYAR, M. DEBRECZENI, K. SÁRDI, K. (2005) Correlation Between Soil P and Shot P Contents in a Network of Hungarian Long-Term Field Trials. Communications in Soil Science and Plant Analysis. Special symposium issue, 36. 275 293. CSATHÓ P. NAGY L. (1990) Csapadék szárazság, aszály és a mûtrágyahatások. Kukorica iparszerûen, XVII/12. 6. CSATHÓ P. (1989) Az NPK mûtrágyázás hatása a kukorica fiatalkori fejlõdésére, szélvihar okozta megdõlésére és termésére. Növénytermelés, 38. 335 346. CSATHÓ P. (1991) Effect of NPK fertilization and split application of N on lodging due to windstorm and harvestable grain yield of maize. Acta Agronomica Hungarica, 40. 281 294. CSATHÓ P. (1991) Káli-útmutató a kukoricában. Kutatók fóruma. Magyar Mezõgazdaság, 46. évf. 49. sz. 11. CSATHÓ P. (1992) K és P hatások kukoricában meszes csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 41. 241 260. CSATHÓ, P. (1994) NPK balances of the Hungarian soils in 1990 and in 1991. Növénytermelés, 43. 551 561. DEBRECZENI B. CZECH R. (1991) A mûtrágyázás hatása a talajok könnyen oldható mikroelemtartalmára. Agrokémia és Talajtan, 40. 140 152. DEBRECZENI B. DEBRECZENI B.-NÉ PÉTERFALVI A. (1989) Mûtrágyázás hatása a csernozjom talaj különbözõ termékenységû rétegein. Növénytermelés, 38. 169 178. DEBRECZENI B. DVORACSEK M. (1989) A foszfor hatása a talajra és az õszi búza termésére Agrokémia és Talajtan, 38. 337 348. DEBRECZENI, B. SÁRDI, K. PÉTERFALVI, A. (1993) Effect of Fertilization on the Metal Content of Different Soil Types. Georgikon for Agriculture, 4. 1 10. DEBRECZENI, B. SÁRDI, K. (1993) Effect of Long-Term Fertilization on the Metal Content of Different Soils. Georgikon for Agriculture, 4. 11 20. DEBRECZENI B. (1988) A mûtrágyázás környezeti hatásai. Magyar Mezõgazdaság, 49. DEBRECZENI, B. (1988) Die Nährstoffbilanz in der Pflanzenprodukton Ungarns. Internationale Zeitschrift der Landwirtschaft. Moskau/Berlin, 2. 148 151. DEBRECZENI B. (1990) A mûtrágyázás ökológiai aspektusai. KSZE-AGRO-FORUM I. évf. 4. sz. 14 17. DEBRECZENI B. (1992) A mûtrágyázás ökológiai aspektusai. Agrofórum, III. Különszám, 24 28. DEBRECZENI B.-NÉ GYÕRI D. (1997) A talaj humuszmérlegének egyensúlyához szükséges N-mûtrágyaadag megállapítása. Növénytermelés, 46. 603 616. DEBRECZENI B.-NÉ GYÕRI D. (1997) A talajok humuszminõségének és környezetvédelmi kapacitásának változása mûtrágyázás hatására. Agrokémia és Talajtan, 46. 171 184. DEBRECZENI B.-NÉ RAGASITS I. (1996) A búza optimális tápanyagellátása eltérõ talaj- és ökológiai viszonyok között. Agrofórum, 8 10. DEBRECZENI, B.-NÉ SÁRDI, K. (1988) Evaluation of Soil Potassium Supply Using a Method of Biological Testing. Acta Agronomica Hungarica, 10. DEBRECZENI B.-NÉ (2004) Tápanyag-gazdálkodási tapasztalatok és javaslatok az õszi búza termesztésében. Gyakorlati Agrofórum, 15. évf. 9. sz. 27 31. 432

DEBRECZENI B.-NÉ (2005) Tápanyag-gazdálkodási tapasztalatok és javaslatok a kukorica termesztésében. Gyakorlati Agrofórum, 16. évf. 3. sz. 4 13. DEBRECZENI, K. COLEMAN, K. JENKINSON, D. SISÁK, I. SÁRDI, K. HUNKÁR, M. CSITÁRI, G. (1995) Evaluation of the Rothamsted C-26. 3 Model. Geoderma Special Issue DEBRECZENI, K. KISMÁNYOKY, T. BERECZ, K. TAKÁCS, L. (2000) Effect of Increasing Fertilizer Doses on the Soluble P, Cd, Pb, and Cr Content of Soils. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 31(11 14). 1825 1835. DEBRECZENI, K. KISMÁNYOKY, T. RAGASITS, I. (1997) Einheitliche Dauerdüngungs-Feldversuche in Ungarn. Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft. Oldenburg, 84. 409 412. DEBRECZENI, K. KISMÁNYOKY, T. (1999) Dauerdüngungs-Feldversuche in Ungarn. International Symposium vom 3. bis 5. Juni 1999 in Halle/Saale Dauerdüngungsversuche als Grundlage für nachhaltige Landnutzung und Quantifizierung von Stoffkreislaufen. UFZ-Bericht, 24/1999. 55 58. DEBRECZENI, K. KISMÁNYOKY, T. (2001) K-fertilization under different agroecological conditions studied with maize. Archives of Agronomy and Soil Science, 47. 399 407. DEBRECZENI, K. KISMÁNYOKY, T. (2002) Conclusions drawn from maize fertilization in the Hungarian national long-term field experimental network. Georgikon for Agriculture, 6. 29 48. DEBRECZENI, K. KISMÁNYOKY, T. (2005) Acidification of soils in long-term field experiments. Communications in Soil Science and Plant Analysis. Special symposium issue, 36. 321 329. DEBRECZENI, K. KÖRSCHENS, M. (2003) Long-term experiments of the world. Archives of Agronomy and Soil Science, 49. 465 483. DEBRECZENI, K. SÁRDI, K. (1990) Evaluation of Soil Potassium Supply Using a Method of Biological Testing. Acta Agronomica Hungarica, 39. 227 240. DEBRECZENI, K. SÁRDI, K. (1993) Nutrient Uptake of Maize Varieties through Leaves and Roots. Georgicon for Agriculture, 4. 11 20. DEBRECZENI, K. SÁRDI, K. (1998) Dynamics of Available Potassium Fractions of Soils in a Pot Experiment. Agrokémia és Talajtan, 47. 165 172. DEBRECZENI, K. SISÁK, I. SÁRDI, K. CSITÁRI, G. (1996) Long-term fertilization trials in Hungary. In: NATO ASI Book Series, Vol. I. 38. Evaluation of Soil Organic Matter Models. (Eds: POWLSON D. E. SMITH P. SMITH J. U.) Springer Verlag, Berlin Heidelberg, 319 324. DEBRECZENI, K. SISÁK, I. (1996) Relationship between the phosphorus balance of Hungarian long term field trials, trend of yields, and soluble phosphorus content of the soils. Communications in Soil Science and Plant Analysis, 27(5 8). 1647 1661. DEBRECZENI, K. SISÁK, I. (1996) Recent results of National Long-term Fertilization Field Trials in Hungary. Journal of the Ministry of Agriculture, Hungarica, Vol. 5. No. 1. 13 17. DEBRECZENI, K. (1997) The effect of Twenty-six Years of Permanent Fertilization on the Crop and Some Soil Properties. Agrokémia és Talajtan, 46. 57 62. DEBRECZENI, K. (1998) Efficiency of K Fertilization under Different Agroecological Conditions Studied with Maize. Agrokémia és Talajtan, 47. 157 164. DVORACSEK M. LUKÁCS D.-NÉ (1988) Napraforgó mûtrágyázási tapasztalatok az OMTK kísérletekben. Agrokémia és Talajtan, 38. 455 461. GYÕRFFY B. (1975) Vetésforgó-vetésváltás-monokultúra. Tudomány és Mezõgazdaság, 34. 61 81. GYÕRFFY B. (1979) Fajta, növényszám és mûtrágyahatás a kukoricatermesztésben Agrártudományi Közlemények, 38. 309 331. KÁDÁR, I. CSATHÓ, P. SARKADI, J. (1991) Potassium fertilization in Hungary: responses in maize and in other crops. Acta Agronomica Hungarica, 40. 295 317. 433

KÁDÁR I. CSATHÓ P. SARKADI J. (1984) A szuperfoszfát tartamhatásának vizsgálata õszi búza monokultúrában. I. Talajvizsgálati és szemtermés eredmények. Agrokémia és Talajtan, 33. 375 390. KÁDÁR I. CSATHÓ P. (1985) A szuperfoszfát tartamhatásának vizsgálata õszi búza monokultúrában. II. Fajlagos hatékonyság, tápelemtartalom és felvétel a P-elöregedés vizsgálata, fenológiai megfigyelések. Agrokémia és Talajtan, 34. 97 130. KÁDÁR I. DEBRECZENI B. (1983) KGST együttmûködés az agrokémiai kutatásokban és a 2000-ig szóló távlati mûtrágyaigény prognózisa. Agrokémia és Talajtan, 32. 277 280. KÁDÁR I. LÁSZTITY B. SIMON L. (1981) Az üzemi talaj- és növényvizsgálati eredmények értelmezése és felhasználása mezõföldi csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 30. 65 78. KÁDÁR I. LÁSZTITY B. (1979) A feltöltõ foszfor- és káliummûtrágyázás lehetõségének vizsgálata néhány magyarországi talajon. Agrokémia és Talajtan, 28. 123 142 KÁDÁR I. MÁRTON L. (2005) Búza mûtrágyázása a mezõföldi OMTK kísérletekben 1968 2004 között. Növénytermelés, 54. 111 122. KÁDÁR I. NÉMETH T. (1993) Study on nitrate leaching in long-term fertilization trial. Növénytermelés, 42. 331 338. KÁDÁR I. PUSZTAI A. (1982) Az NPK-túltrágyázás hatása a 6 leveles kukorica makro- és mikroelem tartalmára. II. Növénytermelés, 31. 523 532. KÁDÁR I. SZEMES I. LÁSZTITY B. (1984) Az évhatás és a tápláltság összefüggése õszi rozs tartamkísérletben. Növénytermelés, 34. KÁDÁR I. VASS E. (1988) Napraforgó mûtrágyázása és meszezése savanyú homoktalajon Agrokémia és Talajtan, 37. 541 547. KÁDÁR I. (1979) Földmûvelésünk nitrogén-, foszfor- és káliummérlege. Agrokémia és Talajtan, 28. 527 544. KÁDÁR I. (1980) Növényanalízis alkalmazása az agrokémiai szaktanácsadásban és kutatásban. Agrokémia és Talajtan, 29. 323 344. KÁDÁR I. (1980) Növényanalízis jelentõsége a mûtrágyaigény pontosításában. Tudomány és Mezõgazdaság, 18. (5) 15 21. KÁDÁR I. (1982) Földmûvelésünk mûtrágyaigényét befolyásoló néhány tényezõ. Növénytermelés, 31. 269 280. KÁDÁR I. (1987) A kukorica ásványi tápanyagellátása. Növénytermelés, 36. 57 66. KÁDÁR I. (1987) Nutrient regime of arable land use. Növénytermelés, 36. 517 526. KÁDÁR I. (1989) Túltrágyázzuk-e a napraforgót? Agrokémia és Talajtan, 38. 441 447. KADLICSKÓ B. KRISZTIÁN J. BIRKÁS M. (1990) A talajelõkészítés és direktvetés szerepe az õszi búza talajvédelmében. Melioráció, Öntözés és Talajvédelem, 1. 14 19. KADLICSKÓ B. KRISZTIÁN J. HOLLÓ S. (1988) Kálium mûtrágyázási kísérletek eredményei barna erdõtalajon. Növénytermelés, 37. 43 51. KADLICSKÓ B. KRISZTIÁN J. (1977) N-P-K mûtrágyaadagolási kísérletek kukoricával és tavaszi árpával erodált agyagbemosódásos barna erdõtalajon. Növénytermelés, 26. 315 322. KADLICSKÓ B. KRISZTIÁN J. (1989) Az õszi búza és a kukorica N-, P-trágyázásának tapasztalatai barna erdõtalajon. Növénytermelés, 38. 325 334. KADLICSKÓ B. KRISZTIÁN J. (1989) Az õszi búza és kukorica N-P trágyázásának tapasztalatai barna erdõtalajon. Növénytermelés, 38. 325 334. KADLICSKÓ B. KRISZTIÁN J. (1991) Mész nélkül nem megy. Magyar Mezõgazdaság, 46. évf. 32. sz. 9. KADLICSKÓ B. KRISZTIÁN J. (1993) A talajjavítás és a mûtrágyázás hatása krónikusan elsavanyodott agyagbemosódásos barna erdõtalajon. Növénytermelés, 42. 73 83. KADLICSKÓ B. (1995) A barna erdõtalajok krónikus elsavanyodásának megakadályozása. A talajjavítás hatása mezõgazdasági területeken. Agrokémia és Talajtan, 44. 329 336. 434