Fejezetek az Információ Kultúrtörténetéből Akik még Fehér Mátyás Fidrich Ilona Háklár László Hatvany József Hoffmann Tibor Bitter Krisztina Óbudai Egyetem 2014.05.06.
Hatvany József (Bp., 1926. nov. 18. Bp., 1987. júl. 11.) fizikus, a műszaki tudomány kandidátusa (1970), Állami díjas (1978) Életrajza Életútja A cambridge-i egyetemen szerezte meg fizikusi képesítését. 1947-ben hazatérve a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetében az Oktatási Osztály vezetője, 1948-1950 között a Közgazdaságtudományi Egy. docense, 1950-52-ben az MTA Központi Hivatala elnökségi titkárságának vezetője. 1952-1956 között alaptalan vád alapján börtönben volt. 1956-60-ban az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjának volt munkatársa. Utána a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratóriumban, majd 1965-től haláláig, 1987-ig az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetben (SZTAKI) a gépipari automatizálás kérdéseivel foglalkozott, utoljára az intelligens rendszerek csoportjának vezetőjeként. Nevéhez fűződik a grafikus megjelenítő, a bonyolult felületek önműködő kialakítására alkalmas, több dimenzióban mozgó szerszámgépvezérlés megvalósítása. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának tanácskozó tagja, az MTA Rendszertechnikai Bizottságának, a Gépipari Tudományos Egyesület Tudományos és Oktatási Bizottságának, a Méréstechnikai és Automatizálási Egyesületnek tagja. Az USA National Academy of Engineering külső tagja (1985), a toulouse-i egy. t. doktora (1985). A Society for Information Display (SID, 1971), az International Federation for Information Processing (IFIP, 1973), az Internation Institution for Research Production Engineering (CIRP, 1984) tagja. Számos külföldi szakfolyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja. Több mint 170 publikációja jelent meg. Pattantyús Ábrahám-emlékéremmel tüntették ki (1984). F. m. Eötvös Loránd (Bp., 1951); Computer-aided Manufacturing: an International Comparison (társszerzőkkel, Washington, 1981). Irod. H. J. (Gépipar, 1987. 8. sz.); Vámos Tibor: A Hatvanyjelenség (Magy. Tudomány, 1988. 4. sz.). Szakmai jelentősége Az SZTAKI tudományos főosztályvezetője. 1978-ban kapott Állami Díjat "a számjegyvezérlésű hazai szerszámgépek fejlesztésében és gyártásában elért eredményeiért". A számítógéppel segített tervezés és gyártás legjelentősebb hazai úttörője és rendkívüli nemzetközi hatású szakértője volt. Rendkívül széles szakmai ismeretei és nemzetközi kapcsolatai révén a legtöbbet ígérő új irányzatok felismerője volt és ezeket sikerrel vezette be az intézetben. Európában is egyedülállóan korán fejlesztett számítógépes grafikus eszközöket és három dimenzióban működő szerszámgépvezérlésű rendszereket, valós kísérleti üzemekben létrehozta a számítógépes termelés valamennyi fázisának teljes integrálását. Mai napig működő iskolát teremtett fiatal tehetségek nevelésével, ösztöndíjakhoz, külföldi tanulmányokhoz való juttatásával, ami abban az időszakban még kivételes lehetőségeket nyújtott a szakmai fejlődésre.
Fehér Mátyás (1940k-1998k) matematikus Moszkvában végzett. MÁV ösztöndíjasként került a MÁV-hoz. Honeywell 2200-as, R-40, Tandem gépeken fejlesztett. Nevéhez fűződik a SzIR (Szállításirányítási Rendszer) fejlesztésének vezetése. Ennek első installációja a 81-82-es években a Záhonyi Automatizált Információs rendszer volt R-32-es, R-10-es gépekkel, Videoton terminálokkal. Talán ez lehetett Magyarországon az első ilyen sok felhasználós kliens-szerver rendszer. Sajnos nem találtam semmi egyebet Fehér Mátyásról.
Fidrich Ilona 1932-1983 matematikus A magyar számítástechnika egyik első kandidátusa. Dolgozott a Szegedi Egyetemen, a Dunai Vasműben, az MTA SzK-ban, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban, az MTA SZTAKI-ban, az SzKIben. 1972-ben jelent meg publikációja LiDi 72 Listakezelő Rendszerek A Digitális osztályon.
Hoffmann Tibor 1922-2001 fizikus Matematikai kezdet után érdeklődése a számítástechnikai alkalmazások felé fordult,. 1952-től az Egyesült Izzó kutató laboratóriumában, a Távközlési Kutatóintézet elméleti osztályán, a Vegyipari Egyesülés számítástechnikai osztályán, másodállásban pedig a KFKI Szilárdtestfizikai Osztályán dolgozott, és ért el figyelemre méltó eredményeket. Elsőnek kapta meg, 1950-ben, a Schmid Rezső díjat. Nyugdíjasként az OMFB-ben dolgozott. A kvantummechanika alkalmazásait a természettudomány más területein: az anyagtudományban, a kémiában, a biokémiában, a neurológiában a számítógépek megjelenése tette gyakorlatilag lehetővé, s ezzel a századközépen új korszak vette kezdetét a kutatásban. Ennek volt hazai úttörője Hoffmann Tibor, aki Budapesten dolgozott, tanított, szervezett, és most életének hetvenkilencedik esztendejében elhunyt. Hoffmann Tibor a Szent István Gimnáziumba járt, már ott pályadíjat nyert a Kármán-féle örvények tanulmányozásával. 1940-ben első díjat kapott az Eötvös Loránd Matematikai Tanulmányi Versenyen és a Károly Irén Fizikai Tanulmányi Versenyen. A budapesti Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika-szakos tanári oklevelet, majd Gombás Pál professzor mellett a Műegyetemen tanított. A RbJ dinamikájából doktorált, majd ezt követően értekezés megvédésével ő szerezte meg elsőként a fizikai tudományok doktora címet. A múlt század első felében Gombás Pál itthon maradt, és az itthon dolgozó fizikusok közül a legnagyobb tudományos elismerést ő vívta ki a külföld szemében. Azt azonban, hogy a kvantummechanika alkalmazásai előtt a számítógépek nyitnak új távlatokat, tanítványa, Hoffmann Tibor ismerte fel. 1952-től az Egyesült Izzó kutató laboratóriumában, a Távközlési Kutatóintézet elméleti osztályán, a Vegyipari Egyesülés számítástechnikai osztályán, másodállásban pedig a KFKI Szilárdtestfizikai Osztályán dolgozott, és ért el figyelemre méltó eredményeket. 1965-től nyugdíjazásáig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetőjeként segítette a számítógépek hazai elterjesztését. A számítástechnikával kapcsolatban rövidebb-hosszabb időn át külföldön is dolgozott, többek között a Svéd Atomenergia Kutatócentrumban, a Karolinska Intézetben, a Control Data cégnél az Egyesült
Államokban, a Honeywell-nél Franciaországban. Az Eötvös Társulatnak megalakulása óta elnökségi tagja, egyidőben főtitkárhelyettese volt. 1979-ben megkapta a Társulat Eötvös Plakettjét. Alapító elnökségi tag volt a Magyar Biofizikai Társaságban. Hoffmann Tibortól tisztelettel búcsúznak barátai, ismerősei, tanítványai. Fizikai Szemle 2001/11. 364.o. 1956 történelmi léptékű változását az országban, a változást az Elektromágneses Hullámok Osztálya élén, Hoffman Tibor lett az osztályvezető, és a változást a kutatói csapatban. Valószínű, még Faragó Péter kezdeményez-ésének folytatásaként, folyt egy, akkori léptékben merész kísérlet előkészítése: Overhauser effektus 4 kísérleti demonstrálása nemfémes mintában: Magyar Kémiai Folyóirat 2004/szeptember
Háklár László 1930-1994 Pénzügyminiszter, tisztviselő Vállalati ügyvitelszervező az INFELOR-ban, majd a PM SZK vezetője. Egy időben (1991-1994) a magyarországi SIEMENS elnöke. A lyukkártyaredszerű adatfeldolgozás szervezés I-II. A Pénzügy és Számviteli Főiskola számára irt könyve (kézirata). 1970-ben jelent meg.