Vízgazdálkodás és tájhasználat a vízstratégiában Kolossváry Gábor Vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály MFGI, 2013. március 27.
A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell K.G. 2
Miért van szükség Vízstratégiára? Új globális és lokális kihívásoknak kell megfelelnünk: éghajlatváltozás, urbanizáció, népesség növekedés, elérhető vízkészletek csökkenése, stb. Válaszokat kívánunk megfogalmazni a következő kérdésekre: rendelkezünk-e elegendő mennyiségű és minőségű vízkészlettel; milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok; milyen mértékbe szolgálja a mezőgazdaság érdekeit, az öntözéses gazdálkodás elősegítését; milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a gazdaság, a társadalom, a vidék fejlődését; a hazai vízgazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását; mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok; mennyire érvényesíthetők az ökonómiai összefüggések? mennyire hatékony az intézményi rendszer működése? 3
A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről Minden fenntarthatónak szánt regionális beavatkozás során kikerülhetetlen a víz élelmiszer energia társadalom kapcsolatrendszer folyamatos optimalizálása. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában paradigmaváltás szükséges. Az egységes víz-körforgalmat figyelembe vevő megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, amelyeknek a mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozások szerves és nélkülözhetetlen részét kell, hogy képezzék, a víz keretirányelv javaslatainak megfelelően. 1. Magyarország növénytermesztésében meghatározó és integráló tényező a víz. Megnőtt az időjárási szélsőségek gyakorisága. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban egyidejűleg aktív és passzív tényező a talaj. 2. Magyarországon a talaj az ország legnagyobb potenciális természetes víztározója. 3. A felszíni vizek vízteste mellett a felszín alatti vízkészlet és a talajnedvesség is víz. A talajban történő hasznos tározás túlnyomó részt a vízgyűjtő területen folytatott racionális és fenntartható talajhasználat függvénye. 4. A mezőgazdasági termelés jelenlegi és jövőbeli fejlesztésének alapját a szakmai konszenzuson nyugvó közép (3-5 év) és hosszú távú (5-10 év) vízgazdálkodási tervek kidolgozása jelenti. Ez magába kell, hogy foglalja az agronómiai, műszaki, technológiai, nemesítési, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, logisztikai, ökonómiai, marketing, vidékfejlesztési szempontokat, összefüggéseket egyaránt. 5. A vízkészlet minél nagyobb hányadát legyünk képesek raktározni a kedvezőtlen, vízhiányos időszakokra. A vízvisszatartás valamennyi tényezőjét figyelembe véve kell kialakítani a térségi öntözési rendszereket. 6. A vízgazdálkodási feladatok tervezésének és hatékony megvalósításának súlyponti kérdése a tudományos kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás fejlesztése. 7. Egyértelmű és kiszámítható jogi, gazdasági és vízvédelmi szabályozás kialakítása. 8. Meghatározó jelentősége van a szakszerű tápanyagellátásnak. 9. Az adaptív, a változó klimatikus feltételekhez alkalmazkodó növénytermesztési technológiák. 10. A növénytermesztési technológiák műszaki, technológiai, biológiai fejlesztése. 4
A Föld vízkészletének megoszlása 5
Vízkészletek eloszlás egyenlőtlen Észak-Amerika 14 % víz 8% ember Közép- és Dél-Amerika 31 % víz 6% ember Európa 15 % víz 13% ember Afrika 9 % víz 13% ember Ázsia 27 % víz 60% ember Ausztrália, Óceánia 4 % víz 1% ember 6
A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van! 7
Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai csapadék: 56 km 3 Párolgás: 50 km 3 Hazai lefolyás: 6 km 3 117,5 km 3 Vízfelhasználás: 1,5 km 3 Külföldre távozik: 116 km 3 8
Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik: 111,5 km 3 Hazai lefolyás: 6 km3 Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m 3 /év 117,5 km 3 Egy főre jutó összes vízkészlet: 11700 m 3 /év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG A nagy folyók melletti területek VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei 9
Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m 3 /s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel Dunántúl a dunai kivezetésekkel 72 20 125 35 Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de 3-5 szörösére nőhet! Kihasználtság kb. 25 %, de éghajlatváltozás öntözés! 10
Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m 3 /év) Észak-Magyarország 1700 Dunántúl 240 125 Alföld 265 410 285 Alföld: kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet! Ivóvíz? 11
Útkeresés, jövő Változik a gondolkodás világméretekben: Víz Világfórum (Marseille, 2012. március) Rio+20 (Rio de Janeiro, 2012. június 20-22.) Blueprint Európai Unió 12
VÍZ VILÁGFÓRUM MARSEILLE, 2012. MÁRCIUS A vízhez való hozzáférést, csak a csatornázással együtt szabad kezelni. A szolgáltatás igénybevétele során a hozzáférés prioritása legyen szociális alapú. Cél a vízveszteségek csökkentése, takarékos vízhasználatok elterjesztése. Növelni kell az állami irányítást a szektorban, az önkormányzatok fokozott állami ellenőrzésese szükséges. Növelni kell a tisztított szennyvíz újrafelhasználását különösen a mezőgazdaságban. A víziközmű fejlesztések műszaki mutatóin kívül, egészségügyi minőségi indikátorok használatára célszerű áttérni (pl. mortalitás, várható élettartam, vírusfertőzések esetszáma stb.) a műszaki beavatkozások előtt és után. 13
RIO+20 2012. JÚNIUS 20-22. Rio+20 első ízben olyan jövőkép, mely politikailag megvalósítható lesz Fontos a kitűzött cél, de még fontosabb az odavezető út Változik a világ,energetikai forradalom, információs társadalom, Emberközpontúság, holocén után antropogén világ, nőnek a szociális feszültségek, jövőnk alapja a munka, Fenntarthatóság, integrált kezelésmód, gazdaság, szociális kérdések, környezetvédelem, egységes összefüggésben vizsgálandó. 14
VGT FELADATOK 1042/2012. (II. 23.) Kormányhatározat VGT-2009 kihirdetése A) 2012. Jelentés az Intézkedések végrehajtásáról az első VGT-ben vállaltak szerint 1. Jogszabály változások (a szerves és tápanyag terhelés csökkentése): - 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet - Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot - vízvédelmi sávokra vonatkozó előírásokat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni - 2011. évi CCIX. Törvény a víziközmű-szolgáltatásról - Vízgazdálkodási Törvény 1995. évi LVII. Tv vízgazdálkodási bírság bevezetése (300 eft-1000 eft). 2. Szerves és tápanyag terhelés csökkentő projektek a, mezőgazdaság; b, ipari, kommunális. 3. Monitoring hálózat fejlesztése 4. Rekonstrukciós, rehabilitációs, revitalizációs projektek 5. Ivóvízbázis biztonságba helyezési projektek B) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja folyamatban C) 2013. Felülvizsgálat a vízgyűjtők jellemzőiről, környezeti hatásokról, gazdasági elemzésről folyamatban D) A második VGT elkészítése A KEOP 2014-2020 tervezési időszakra 1 MrdFt-ra pályázat 15
Célkitűzések - vízfolyások Természetes vízfolyások jó állapot elérésének ideje 5% 1% 10% 6% 21% Erősen módosított (vízfolyások) jó potenciál elérésének ideje jelenlegi jó állapot fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 57% 6% 0%3% 6% 50% Mesterséges (vízfolyások) jó potenciál elérésének ideje 15% 0% 4% 17% 35% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 28% 36% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 16
Célkitűzések - állóvizek Természetes állóvizek jó állapot elérésének ideje 10% 3% 17% 39% Erősen módosított (állóvizek) jó potenciál elérésének ideje 33% 1% jelenlegi jó állapot fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 30% 0% 7% Mesterséges (állóvizek) jó potenciál elérésének ideje 13% 8% 1% 0% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 47% 12% 74% 5% jelenlegi jó potenciál fenntartása 2015-ig 2015 után, de intézkedés 2015-ig 2021-ig 2027-ig 2027 után 17
Célkitűzések felszín alatti víztestek Célkitűzések 1% 8% 68% 12% 10% jelenlegi jó állapot fenntartása jó állapot elérése 2021-ig jó állapot elérése 2027 után 1% jó állapot elérése 2015-ig jó állapot elérése 2027-ig enyhébb célkitűzés 18
BLUEPRINT to Safeguard Europe s Water Resources JELENTÉS AZ EURÓPAI VÍZKÉSZLETEK MEGŐRZÉSÉRŐL 19
Blueprint Áttekinti: a vízpolitika közösségi jogi eszközeinek végrehajtását, Az intézkedések hatékonyságát, javaslatot fogalmaz meg a javítás érdekében. Ütemterv: 2011. vége: Blueprint első konzultációra kész kézirat. 2012. tavasz: Konzultáció az érdekeltekkel. 2012. vége: Bizottság kiadja 'Blueprint for Safeguarding Europe's Water' 3 fő pilléren nyugszik: A tagállamok által benyújtott VGT-k vizsgálata A vízhiány és aszály politika felülvizsgálata A vízkészletek klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálata 20
KLÍMAVÁLTOZÁS, MINT HAJTÓERŐ Hidrológiai ciklus jobb megismerése Hidrológiai szélsőségekre adandó válaszok Humán hatás következményei, felkészülés Alkalmazkodás követelménye 21
Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! Szolnok, 2000. április 22
VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET ÖNTÖZÉS / VÍZRENDEZÉS / BELVÍZ 23 23
Statisztikai adatok szerint! Vizek kártételei Árvíz 2-3 évente kicsi 5-6 évente jelentős 10-12 évente extrém Belvíz: 2-3 évente Aszály: 3-5 évente 24
A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba VKI-VGT intézkedések lefordítása a 2014. utáni támogatások nyelvére 25 25
Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-12 A Nemzeti Aszálystratégia megalapozása Konzultációs anyag lezárva:2012.06., beépül a NV-ba 2012. 10. A Nemzeti Aszálystratégia elemei Nemzeti Vízgazdálkodási, Öntözési és Aszálystratégia 2013-ban Nemzeti Vízstratégia 26
A Vízstratégia célja A vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Időtávja: rövid távú teendők -2014 középtávú teendők -2021 hosszú távú teendők -2027 a Víz Keretirányelv és az EU finanszírozás A stratégia az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül, mint a Víz Keretirányelv szerint elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Vidékstratégia, az Új Széchenyi Terv, az EU Duna Régió Stratégia, stb.). 27
AZ OKSZERŰ TÁJHASZNÁLAT AKADÁLYAI - Rossz támogatási rendszer [12] - Információ hiánya [7] - Érdektelenség a gazdálkodók részéről [7] - Együttműködés hiánya [7] - Rövid távú gondolkodás [6] - Rendezetlen birtokviszonyok [5] - Történelem (gazdálkodói szokások) [5] --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- - Szakismeret hiánya [4] - Érdekellentétek (földhasználói ellenérdekeltek) [4] - Pénzhiány [3] - Komplex szemléletmód hiánya [3] - Az állami javak rendelkezésre állásához szükséges költségeket a gazdálkodók nem akarják elismerni, nincsenek tisztában a táj felhasználói a táj fenntartás költségeivel. [3] - Széttagoltság (intézményi) [2] - Költséges [2] - Az összhang hiánya a szakterületen belül és [2] - Központosított döntési struktúrák [2] ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- - Gazdálkodói profitmaximalizálás a cél - Bürokrácia - Slendriánság (felületesség, hanyagság) - Éghajlatváltozás - Megvalósítási kényszer hiánya - Agrárkörnyezeti hiányosságok - Gazdaságpolitika - Szabályozás hiányosságai - Rossz művelési rendszer - Kis közösségek felbomlása - A szakma súlytalanná válása - Politikai érdekek - Nagytőke érdekeltsége az intenzív, nagytáblás szántóművelésben - Kevés sikeres példa - Piaci viszonyok - Infrastruktúra hiánya, vagy a meglévő infrastruktúrák nehezen változtathatók - Agrárstratégiában nem szerepel kellő súllyal - Konfliktushelyzet az infrastruktúra és a természeti adottságok között 28
Javaslatok A vízkészlet-gazdálkodást stratégiai szintre kell emelni. A vizek Magyarországon tartása. Az elméletek helyett a gyakorlati megvalósíthatóság módját kell bemutatni. Elő kell segíteni a szemléletváltozást. A gazdálkodók képzése céljából fórumokat, szakmai egyeztetéseket kell szervezni, illetve ezekre nagyobb hangsúlyt fektetni. 29
NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN (GR. SZÉCHENYI) VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NEMZETI VÍZ STRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag) Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága 2012. január 1. BEVEZETÉS 2. HELYZETELEMZÉS 3. PROBLÉMA FELVETÉSEK 4.CÉLMEGHATÁROZÁS KAPCSOLÓDÁSOK 5. SZAKTERÜLETEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 5.1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) - VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS 5.2 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, ASZÁLYKEZELÉS 5.3 TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA 5.4 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 5.5. KIEMELT SZAKTERÜLETI FELADATOK 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSI JAVASLATA 30
Magyarország vízpolitikai célkitűzései felszíni- és felszín alatti vizeink minőségi és mennyiségi jó állapotának elérése és a velük való hosszú távú és fenntartható gazdálkodás a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltaknak megfelelően A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat, az aszály stratégia kidolgozása Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése Az állam fokozott felelőssége mellett és a vízbiztonság megteremtése érdekében az árvizek és belvizek kezelése során a megelőzés, a vizek lehetőség szerinti visszatartása, a tározás növelése A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében (települési szennyvíz irányelv, ivóvízminőség irányelv) A vízügyi hatósági, felügyeleti tevékenység erősítése, megfigyelő rendszerek, adatbázisok fejlesztése. A közfoglalkoztatással ellátható vízgazdálkodási feladatok bővítése, egységes ellátási rendszerének kidolgozásával a feladatellátás stabilitásának megteremtése A nemzetközi együttműködés erősítése a vízgazdálkodás területén Az állami vízgazdálkodási feladatok működési és fenntartási finanszírozása, egységes normatívák 31 (munkanemenként és tevékenységenként fajlagos költségek) bevezetésével
Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés Célkitűzések: Gyors vízelvezetés és Vízvisszatartás A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat; Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása; A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése 32
Öntözés 33
Vízkárelhárítás Célkitűzések: Az állam fokozott felelőssége mellett a vízbiztonság megteremtése; Magyarország tározási kapacitásának növelése, a vizek lehetőség szerinti visszatartása; Az árvíz levonulását elősegítő nagyvízi meder megtartása, a levezető kapacitás megtartása, növelése; Helyre kell állítani a védelmi művek állapotát, el kell érni a megfelelő szintű kiépítettséget; A nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése az EU Árvízi Irányelvének megfelelően; Az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése; A külföldi lefolyás-szabályozás és a hazai árvízvédelem, területi tervezés összehangolása, a határvízi együttműködés erősítése; Az árvízvédelem úgynevezett nem-szerkezeti módszereinek (szervezeti, szervezési, fenntartási feladatok, védekezési eszközrendszer, árvízi előrejelzés és monitoring) fejlesztése és alkalmazása; Helyre kell állítani a védekező szervezetek hierarchiáját az igazgatóságok, a vízitársulatok, és az önkormányzatok között; Az árvízkockázat kezelését össze kell kapcsolni a mezőgazdasági és egyéb területhasználatokkal. 34
Települési vízgazdálkodás Célkitűzések: Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében A 98/83/EK Ivóvíz irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése, az Ivóvízminőség-javító Program teljes körű végrehajtása; A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése; A Magyar Energia Hivatalt segíteni kell az üzemeltető szervezetek integrációjának megvalósításában és a hatósági ármegállapítás és ellenőrzés teljes rendszerének felállításában, valamint a gördülő fejlesztési és rekonstrukciós terv jóváhagyásának szakmai, műszaki kérdéseiben; A településeken gondoskodni kell a csapadékvíz-gazdálkodásról, melynek során a keletkező csapadékvizek helyben-tartására és hasznosítására, valamint a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítására kell törekedni. 35
Kiemelt vízgazdálkodási kérdések Nagy tavaink vízgazdálkodása Regionális és Határvízi kapcsolatok Hajózáshoz kapcsolódó vízügyi feladatok Megújuló energia stratégia vízgazdálkodási vonatkozásai Duna-Tisza Közi Homokhátság vízellátása Duna-Tisza csatorna, Jászsági főcsatorna??? 36
37
www.vizeink.hu www.euvki.hu www.icpdr.org www.circa.europa.eu www.water.europa.eu Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! 38