OSZTRÁK MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA 2014. április 09-10. Tóvendéglő, Szombathely Munka és család összeegyeztethetősége
OSZTRÁK MAGYAR MUNKAÜGYI KONFERENCIA 2014. április 09-10. Tóvendéglő, Szombathely Munka és család összeegyeztethetősége A konferencia szervezői: L&R Szociális Kutató Intézet Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A konferencia támogatói. Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Unió Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország Szombathely Megyei Jogú Város
Szerkesztette: Trender-Com Bt. Fordította és lektorálta L&R Szociális Kutató Intézet PIROSPONT 2000 Kft. (dr. Mátyás Gyöngyi, dr. Kovács Péter) ISBN 978 615 5288 04 3 Felelős kiadó Simon Zoltán Péter, igazgató Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Szombathely Nyomdai előkészítés Yellow Design Kft. Nyomdai munkák Yellow Design Kft.
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 9 Puskás Tivadar, polgármester, Szombathely Megyei Jogú Város...9 Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja...11 A KONFERENCIA PROGRAMJA....13 1. NAP...17 MEGNYITÓ BESZÉDEK, KÖSZÖNTŐK...17 Rodler Tamás, igazgató, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja...17 Andor László, EU-biztos videoüzenete....18 Komáromi Róbert, főigazgató, Nemzeti Munkaügyi Hivatal...20 Puskás Tivadar, polgármester, Szombathely Megyei Jogú Város...22 Kovács Ferenc, elnök, Vas Megyei Közgyűlés...24 Walter Reiter, ügyvezető, L&R Szociális Kutató Intézet...25 Gerhard Steier, elnök, Burgenlandi Tartományi Parlament...27 SZAKMAI ELŐADÁSOK....31 Nadja Bergmann, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs...31 Kovács Szabolcs, Opus Simplex Tanácsadási és Képzési Szolgáltató Kft., Budapest....34 SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS...41 Fóti Klára, Eurofond Alapítvány, Dublin Kovács Szabolcs, Opus Simplex Tanácsadási és Képzési Szolgáltató Kft., Budapest Manuela Vollmann, abz*austria, Bécs Ternovszky Ferenc, ProLabora Kft., Budapest WORKSHOP 1. SZAKMAI ELŐADÁSOK...61 Sonja Blum, Ausztriai Családkutató Intézet (ÖIF), Bécs...61 Károlyi Ákos, Szombathely Megyei Jogú Város...62
WORKSHOP 1. SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS...67 Renate Holpfer, Nők a Nőkért Burgenlandi Egyesület, Oberwart Kulcsár Lászlóné, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Szombathely Doris Horvath, Női Tanácsadói és Szakmai Központ, Oberpullendorf Pósfainé Sebestyén Bianka, Egyesített Bölcsődei Intézmény, Szombathely WORKSHOP 2. SZAKMAI ELŐADÁSOK...87 Manuela Vollmann, abz*austria, Bécs...87 Kiss Katalin, MAM Hungária Kft., Szombathely...90 WORKSHOP 2. SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS...95 Elisabeth Wenzl, Család és Szakma Menedzsment Kft., Bécs Wesselyné Kupi Ildikó, Hewlett-Packard, Szombathely Barbara Horvath és Florian Bundschuh, Schloffer Kft., Großpetersdorf Sipos Barbara, Humán Mátrix Személyzeti Tanácsadó Kft., Szombathely 2. NAP...113 MEGNYITÓ BESZÉD......................................................... 113 Walter Reiter, ügyvezető, L&R Szociális Kutató Intézet...113 SZAKMAI ELŐADÁSOK....119 Kardos Bernadett, KALUBA Szolgáltató és Oktató Bt., Szombathely...119 Barbara Willsberger, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs....124 Karin Woyta, Göppingeni Munkavállalást és Foglalkoztatás Segítő Közhasznú Kft., Németország....126 AZ EXPAK AT.HU PROJEKT 6 ÉVÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA....131 Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Szombathely Helene Sengstbratl, Burgenlandi Tartományi Munkaerőpiaci-Szolgálat (AMS), Eisenstadt Simon Zoltán Péter, Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, Szombathely Barbara Willsberger, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs
AZ EXPAK AT.HU PROJEKT ÜNNEPÉLYES ZÁRÁSA...145 Ester Bergmann, Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság...145 Molnár Miklós, alpolgármester, Szombathely Megyei Jogú Város, Magyarország...147 A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI...149 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS....159 7
Előszó Tisztelt Olvasó! Megtisztelő a felkérés, hogy az Osztrák-Magyar Szakértői Akadémia által megjelenő könyvbe előszót írhatok. Abba a kötetbe, amelyben megjelentetik az immáron 20. alkalommal megrendezett Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián elhangzottakat. A szerkesztők kiadványba rendezik a megnyitón elmondott köszöntőket, előadásokat, valamint szakértői beszélgetéseket, megörökítendő ezeket a jövő számára. A 2014-es konferencia a munka és a család összeegyeztethetőségét vizsgálta. Biztos vagyok abban, hogy az olvasók számára a konferencia kiadványa érdekes és hasznos olvasmány lesz. A kötetből is kitűnik, hogy a család és a munka az életünk legfontosabb része. Összeegyezetése nehéz, de nem megoldhatatlan feladat. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere 9
Előszó Kedves Olvasó! A XX. osztrák-magyar foglalkoztatási konferencia kiadványát olvashatja. A foglalkoztatási konferenciák hozzájárultak a magyar nemzeti foglalkoztatási szolgálat fejlődéséhez, eszközeinek és eljárásainak korszerűsítéséhez. Segítettek abban, hogy az Európai Unióba történő 2004. évi belépésünket követően a magyar munkaerő-piacnak az európai munkaerő-piacba való integrálódása gyorsulhasson, az európai foglalkoztatási stratégia keretében új eszközökkel és forrásokkal gyarapodjon. Magyarország számára különös jelentősége van a magyar-osztrák munkaerő-piaci és intézményi kapcsolatoknak. A 2014. évi Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencia a család és munka összeegyeztethetőségének országonkénti és Európában létező modelljeit, lehetőségeit, megtett lépéseit tárgyalta. A konferencia első napjának délelőttjén a témához kötődő európai, osztrák és magyar tanulmányok bemutatására került sor. A tapasztalatok alapján, a konferencián az előadások mellett, kerekasztal beszélgetések és a közönséget is bevonó, moderált beszélgetések voltak. Így az első nap délután két szekcióban folytatódott a munka. Az egyik szekció Keretfel tételek és támogatási rendszerek a család és munka össze egyez tethetőségének segítésére, a másik szekció Család-központú vállalatvezetési megoldások Magyarországon és Ausztriában címet viseli. A konferencia második napja a szekciók eredményeinek ismertetésével és további nemzetközi jó gyakorlatok modelljeinek bemutatásával foglalkozott. A 20., jubileumi rendezvényt az EXPAK AT.HU pályázatban megvalósult konferenciák összefoglalásával zártuk. Az előadásokból kitűnt, a család és munka összeegyeztethetőségében a törvényi szabályozások igen jelentős szerepet játszanak. Lehetséges jó gyakorlatok kifejlesztése, ha az állam a közösségi intézmények és szervezetek a vállalkozásoktól és más szereplőktől is impulzusokat kap annak érdekében, hogy cselekedjen. Az állam nem magától lép akcióba, hanem jelezni kell a szükségletet, a változási igényt. A jubileumi alkalomból a konferencia egy megújított formában a közönséget aktívabb részvételre ösztönző módon került megrendezésre. Minden résztvevő aktívan elmondta a véleményét. Bemutatták a téma súlyát, az eddigi kezdeményezéseket, eredményeket és a problémákat is, hiszen a család és munka összeegyeztethetősége létező gyakorlat is. A foglalkoztatást állami és európai uniós támogatások is 11
segítik, amelyek nem tűnnek elégséges mennyiségűnek, de hozzáférhetők és hasznosíthatók. Reméljük, hogy az olvasók számára a konferencia kiadványa érdekes és igazán hasznosítható lesz. A megjelenített témák segítséget nyújthatnak a döntéshozók és közreműködők számára a gyors és megalapozott munkához. Ezúton is megköszönjük minden támogatónak, hogy lehetővé tette a konferencia megrendezését és minden közreműködőnek, hogy megvalósította azt. Szombathely, 2014. május Rodler Tamás 12
A konferencia programja 2014. Április 09., szerda 09:00 10:00 Regisztráció a Tóvendéglőben 10:00 10:45 Köszöntés és a konferencia megnyitása Moderáció: Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Szombathely Andor László, Európai Komisszió, videóköszöntés Komáromi Róbert, főigazgató, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Gerhard Steier, elnök, Burgenlandi Tartományi Parlament Roland Hanak, osztályvezető, Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság Kovács Ferenc, elnök, Vas Megyei Közgyűlés 10:45 11:15 Család és munka összeegyeztethetősége/egyensúlya: Keretfeltételek a nők és férfiak számára Áttekintés az Európai Uniós helyzetről Nadja Bergmann, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Kérdések, hozzászólások 11:15 11:45 Kávészünet 11:45 12:15 Magyar tanulmány bemutatása: A munkajogi szabályozás hogyan segíti a család és a munka összeegyeztethetőséget Kovács Szabolcs, Opus Simplex Tanácsadási és Képzési Szolgáltató Kft., Budapest Kérdések, hozzászólások 12:15 13:30 Ebéd 13:30 14:30 Moderált kerekasztal beszélgetés Moderáció: Németh Zsolt, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Szombathely 13
Fóti Klára, Eurofond Alapítvány, Dublin Kovács Szabolcs, Opus Simplex Tanácsadási és Képzési Szolgáltató Kft., Budapest Manuela Vollmann, abz*austria, Bécs Ternovszky Ferenc, ProLabora Kft., Budapest 14:30 17:30 PÀRHUZAMOSAN futó programok A munkába való visszatérés: Lehetőségek a család és a munka össze egyeztethetőségének segítésére Család/Munkavállaló-központú személyügyi politika a mun kálta tók körében 14:30 17:30 WORKSHOP 1 A munkába való visszatérés: Lehetőségek a család és a munka összeegyeztethetőségének segítésére Moderáció: Kardos József, KALUBA Szolgáltató és Oktató Bt., Szombathely Szakmai segítő: Kardos Bernadett, KALUBA Szolgáltató és Oktató Bt., Szombathely 14:45 15:30 Áttekintés a magyarországi és ausztriai helyzetről Sonja Blum, Ausztriai Családkutató Intézet (ÖIF), Bécs Károlyi Ákos, Szombathely Megyei Jogú Város Kérdések, hozzászólások 15:30 16:00 Kávészünet 16:00 17:30 Moderált kerekasztal beszélgetés meghívott szociális intéz mények vezetőivel Szekció eredményeinek, javaslatainak megfogalmazása Moderáció: Kardos József, KALUBA Szolgáltató és Oktató Bt., Szombathely Renate Holpfer, Nők a Nőkért Burgenlandi Egyesület, Oberwart Kulcsár Lászlóné, Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat, Szombathely Doris Horvath, Női Tanácsadói és Szakmai Központ, Oberpullendorf Pósfainé Sebestyén Bianka, Egyesített Bölcsődei Intézmény, Szombathely 14
14:30 17:30 WORKSHOP 2 Család/Munkavállaló-központú személyügyi politika a mun káltatók körében Moderáció: Nadja Bergmann, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Szakmai segítő: Barbara Willsberger, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs 14:45 15:30 Áttekintés a magyarországi és ausztriai helyzetről Manuela Vollmann, abz*austria, Bécs Kiss Katalin, MAM Hungária Kft, Szombathely Kérdések, hozzászólások 15:30 16:00 Kávészünet 16:00 17:30 Moderált kerekasztal beszélgetés meghívott szervezetek ve ze tő i vel Szekció eredményeinek, javaslatainak megfogalmazása Moderáció: Nadja Bergmann, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs Elisabeth Wenzl, Család és Szakma Menedzsment Kft., Bécs Wesselyné Kupi Ildikó, Hewlett-Packard, Szombathely Barbara Horvath és Florian Bundschuh, Schloffer Kft., Großpetersdorf Sipos Barbara, Humán Mátrix Személyzeti Tanácsadó Kft., Szombathely 19:00 Ünnepélyes fogadás és vacsora a Tóvendéglőben 2014. Április 10., csütörtök 08:30 09:00 Regisztráció a Tóvendéglőben 09:00 09:15 A konferencia résztvevőinek köszöntése és a második kon fe ren cia nap megnyitása Moderáció: Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs 09:15 09:45 A Workshopok eredményeinek ismertetése (plénum) WORKSHOP 1: A munkába való visszatérés: Lehetőségek a család és a munka összeegyeztethetőségének segítésére Kardos Bernadett, KALUBA Szolgáltató és Oktató Bt., Szombathely 15
WORKSHOP 2: Család/Munkavállaló-központú személyügyi politi ka a munkáltatók körében Barbara Willsberger, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs 09:45 10:45 Tapasztalatok Európából A Donna vivente projekt Karin Woyta, Göppingeni Munkavállalást és Foglalkoztatást Segítő Közhasznú Kft., Németország Kérdések, hozzászólások 10:45 11:00 Összefoglaló és a konferencia zárása Walter Reiter, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs 11:00 11:30 Kávészünet 11:30 12:30 Az EXPAK AT.HU projekt 6 évének összefoglalása Rodler Tamás, Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, Szombathely Helene Sengstbratl, Burgenlandi Tartományi Munkaerőpiaci-Szolgálat, AMS, Eisenstadt Simon Zoltán Péter, Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, Szombathely Barbara Willsberger, L&R Szociális Kutató Intézet, Bécs 12:30 13:00 Az EXPAK AT.HU Projekt ünnepélyes zárása (Köszöntések, Méltatások a projektben résztvevő összes döntéshozó jelenlétében) Ester Bergmann, Bilaterális Munkaügyi Együttműködés, Szociális Minisztérium, Osztrák Köztársaság Puskás Tivadar, polgármester, Szombathely Megyei Jogú Város, Magyarország 13:00 Ebéd a Tóvendéglőben 16
1. nap Megnyitó beszédek, köszöntők RODLER TAMÁS Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy szeretettel köszöntöm Önöket a 20. Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián, köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat! Kiemelt figyelemmel köszöntöm Dr. Puskás Tivadart, Szombathely Megyei Jogú város polgármesterét, országgyűlési képviselőt, Kovács Ferencet, a Vas Megyei Közgyűlés elnökét, országgyűlési képviselőt, Komáromi Róbertet, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatóját, Dr. Walter Reitert, az L&R Szociális Kutató Intézet vezetőjét és Gerhard Steiert, a Burgenlandi Tartományi Parlament elnökét. Ma a család és a munka összeegyeztethetőségének országonkénti és Európában létező modelljeit, lehetőségeit és megtett lépéseit fogjuk tárgyalni a konferencián. A konferencia első napjának megnyitója: Gerhard Steier, Walter Reiter, Rodler Tamás, Komáromi Róbert, Kovács Ferenc, Puskás Tivadar (balról jobbra) 17
Délelőtt a témához kötődően európai, osztrák és magyar tanulmányok bemutatására kerül sor. A tapasztalatok szerint a konferencián az előadások mellett kerekasztal beszélgetéseket, és a közönséget is bevonó moderált beszélgetéseket tervezünk. Így délután két szekcióban folytatódik majd a munka. Az egyik szekció a keretfeltételek és támogatási rendszerek a család és a munka egyeztethetőségének segítésére, a másik szekció pedig a családközpontú vezetési megoldások Magyarországon és Ausztriában címet viselik. A konferencia második napján a szekciók eredményeinek bemutatásával kezdünk, majd további nemzetközi jó gyakorlatok modelljeit fogjuk megismerni. Végül a 20. jubileumi rendezvény és a pályázat zárása fog megtörténni. Először Andor László, Európai biztos videó köszöntőjét fogjuk megnézni. ANDOR LÁSZLÓ VIDEÓ ÜZENETE Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sajnálom, hogy nem lehetek ott személyesen a konferencián, de örülök, hogy videó üzeneten keresztül szólhatok Önökhöz a nők munkaerő-piaci helyzetéről, mégpedig elsősorban Ausztriát és Magyarországot illetően. A rendezvény és a téma már csak azért is időszerű, mert elindult az Európa 2020 stratégia felülvizsgálata, és át kell gondolnunk, hogy milyen eszközökkel segíthetjük elő, hogy az egyes országok foglalkoztatási szintje a 2010-ben kitűzött magas szint felé közelítsen a következő években. Számos olyan EU tagország van, ahol a foglalkoztatási ráta érdemi növeléséhez a nők munkaerő-piaci részvételének hathatósabb ösztönzése és támogatása adja meg a kulcsot. Erre nagy szükség is van. Az alacsony női munkaerő-piaci részvétel, az emberi tőke elpazarlása, amit a modern társadalom nem engedhet meg magának. A múlt héten megjelent legfrissebb uniós munkanélküli jelentés Ausztriának és Magyarországnak is tartogatott pozitív híreket. Az egész Európai Unión belül továbbra is Ausztriában a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, nemek szerinti bontásban is. Magyarország pedig azon országok közé tartozik, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a munkanélküliségi ráta az elmúlt egy évben, mind a férfiak, mind a nők körében. Az első látásra pozitív trendeket kicsit alaposabban elemezve azt látjuk, hogy a foglalkoztatás terén még bőven van tennivaló mindkét országban. Magyarország esetében a foglalkoztatási ráta, a nőké is, évek óta jócskán az EU átlaga alatt van. Ennek több oka van. A magyarországi foglalkoztatható munkaerő csökken, 18
többek között az elvándorlás miatt. A nők alacsony foglalkoztatásának pedig fontos oka, hogy a kisgyermekes nők helyzetén nem sikerült segíteni az utóbbi években. Foglalkoztatási arányuk az elmúlt öt évben változatlan maradt. E trend megfordításához elengedhetetlen, hogy könnyebbé váljon az anyák, különösen a fiatal anyák munkaerő-piaci visszatérése. Ami Ausztriát illeti, a nők foglalkoztatási rátája nagyon magas, 70,3%. A mélyebb elemzés azonban azt mutatja, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás lényegesen alacsonyabb. Ez az arány 44,5% volt 2012-ben. A részmunkaidőben dolgozó nők aránya éppen Ausztriában az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Igaz tehát, hogy sok nő dolgozik Ausztriában, sokan azonban csak részmunkaidős munkához jutnak. A nők alacsonyabb munkaerő-piaci részvételének az egyik oka a kevés megfizethető és jó minőségű bölcsődei-, óvodai- és napközis hely. Ez Ausztriára és Magyarországra egyaránt vonatkozik. A további okok közül a következőket emelném ki. Kevés a rugalmas munkalehetőség, különösen a szülési szabadságról való visszatérés után; hiányoznak a tartós ápolást biztosító intézmények, ez pedig jobban érinti a nőket, hiszen a házastárs idős hozzátartozóit is Ők gondozzák. És természetesen meg kell említeni a gyermeknevelés, a háztartási munkák és az egyéb nem fizetett tevékenységek egyenlőtlen elosztását az egyes háztartásokon belül. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája, illetve a ledolgozott órák különbségei jelentősen befolyásolják a nők keresetét. 2012-es adatok alapján Ausztriában, Unió összehasonlításban, a második legmagasabb volt a nemek közötti bérkülönbség 23,4%-kal. Sajnos Magyarország is az élmezőnyben foglal helyett, a hatodik helyen állt 20%-kal. Bár a nők képzettsége egyre jobb, mindez nem tükröződik a bérekben és ez hosszú távra megnehezíti az egyenlőtlenségek leküzdését a nyugdíjak értékét illetően is. Hölgyeim és Uraim! A nemek közötti egyenlőtlenségek következményeit nem csak a nők érzik meg, hanem a társadalom egésze is. Ezt szem előtt tartva javasolt az Európai Bizottság 2013-as ajánlásaiban Ausztriának és Magyarországnak, hogy tegyenek többet a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítéséért. A Bizottság mindkét ország kormányának azt javasolta, hogy bővítsék a megfizethető és jó minőségű gondozási létesítményeket. Továbbá Ausztriát még a nemek közötti bérkülönbség mérséklésére is felhívta. Örvendetes módon, a legutóbbi értékelések szerint mindkét országban megindult a bölcsődei és a napközis ellátás javítása. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a korszerűsítés és az új létesítmények megépítése önmagában még nem elég. A működtetés, a minőségi szolgáltatások nyújtása hosszabb távú elkötelezettséget igényel. Szükséges meghozni olyan intézkedéseket is, amelyek javítják a többgyermekes családok anyagi helyzetét, egyénre szabott szolgáltatásokat és képzéseket nyújtanak az álláskereső anyáknak, illetve rugalmasabb foglalkoztatási lehetőséget biztosítanak a nőknek. 19
Végezetül szeretném kiemelni, hogy az Európai Unió az ajánlásokon túl anyagilag is segíteni tud. Számos Uniós forrás elérhető a gyermekgondozási intézmények kialakítására és fejlesztésére, valamint a nők foglalkoztatását, a munka és a magánélet jobb összehangolását elősegítő intézkedések elindításához. Ezen a téren az Európai Szociális Alap kiemelt szerepet játszik. Érdemes odafigyelni más országok sikeres projektjeire. Úgy gondolom, hogy ez a konferencia is egy kiváló alkalom a legjobb tapasztalatok kölcsönös megosztására, és annak tudatosítására, hogy milyen konkrét intézkedések segíthetik a női foglalkoztatás javítását az egyes országok és vállalatok szintjén. Érdeklődéssel várom beszámolójukat a rendezvény eredményeiről. Köszönöm figyelmüket! KOMÁROMI RÓBERT Jó napot kívánok tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt elnökség! Köszöntöm Önöket a Nemzeti Munkaügyi Hivatal minden dolgozója és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nevében! Azt hadd áruljam el, hogy Andor úrral úgy beszéltük meg, hogy Ő szakmai előadást mond, én pedig egy személyes jellegű köszöntőt. Ez a személyes jellegű köszöntő két fényképben foglalható össze. Az első fénykép az az, hogy én 1998-ban kezdtem el dolgozni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, és ezen belül 2004. január 01-én kerültem abba a hivatalba, ahol most főigazgató vagyok. Ezt akkor Foglalkoztatási Hivatalnak hívták. Én azért kerültem annak idején oda, mert Magyarország Európai Uniós csatlakozásával akkor nyíltak meg az első olyan programok, amelyeket az Európai Szociális Alap finanszíroz. Egy ilyen projekt keretében kerültem az akkori Foglalkoztatási Hivatalba. Ami a lényeg, és amely összeköti az én első 10 évvel ezelőtti munkahelyemet az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciával az az, hogy az első utam a Hivatal képviseletében az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferenciára vezetett 2004-ben. Ott azt a feladatot kaptam, hogy a Magyarországon induló Szociális Alap forrásairól tartsak előadást. Tehát ma én másodszor vagyok jelen az Osztrák-Magyar Munkaügyi Konferencián. A másik fénykép egy német nyelvterületről szóló fénykép. Két évvel ezelőtt abban a megtiszteltetésben volt része a Munkaügyi Hivatalnak, illetve nekem, hogy a német főigazgató Frank Jürgen Weise egy kétoldalú látogatásra hívott meg magához Nürnbergbe. A kétnapos látogatás keretében volt egy vacsoránk is. A német főigazgató, 20
aki egyébként 100 ezer embert igazgat Németországban (ennyien dolgoznak az ottani munkaügyi szervezetben), elkésett. Láttam, hogy az étterem előtt ül az autójában és telefonált. Emiatt késett egy kicsit a vacsoráról. Én megkérdeztem, hogy kivel beszélt. Ő mondta, hogy a miniszter asszonnyal beszélt, mert másnap a szokásos menetrend szerint ők a munkaerő-piaci helyzetről fognak statisztikai adatokat publikálni, és a publikációt egy sajtótájékoztató keretében teszik meg. Én erre olyan rosszallóan néztem, hogy igen-igen az egy nehéz dolog, mert a munkanélküliségről nehéz beszélni, és a mi szakmánk az egy olyan dolog, ami sokszor arról szól, hogy azt publikáljuk, hogy mennyi embernek nincs munkája. Erre ő furcsán visszanézett, hogy ez valóban így van, de ők nem a munkanélküliségről beszélnek Németországban, hanem arról beszélnek, hogy hány ember végzett szakmunkásként, hány ember diplomázott, és hogy hány olyan embert tudtak elhelyezni a munkaerő-piacon, akik a munkaügyi szervezet közvetítésével, támogatásaival, szolgáltatásaival kaptak munkát, és hogy hány vállalkozásnak segítettek ezáltal Németországban. Erre meg én néztem olyan furcsán, mintha nem érteném, hogy miről szól a történet, hiszen Magyarországon napjainkban talán az ország északi és keleti részében, de 20 évvel ezelőtt talán még Szombathelyen is a fő problémánk az volt, hogy milyen sok munkanélküli van, és hogy mit is kezdünk a munkanélküliség kérdésével. Ezzel szeretném összefűzni a mai konferencia témáját, és nagyon örülök, hogy a konferencia nem a munkanélküliségről szól, vagy nem arról szól, hogy a roma származású embereket hogyan tudjuk elhelyezni a munkaerőpiacra, nem arról szól, hogy a kisgyermekes anyákat hogyan tudjuk elhelyezni, nem arról szól, hogy az ifjúsági munkanélküliséggel mit is fogunk tenni Magyarországon. Tehát nem a mennyiségről szól, hanem a minőségről. Ez a kétnapos konferencia arról szól, hogy hogyan lehet minőségi munkahelyeket létrehozni. Arról szól, hogy hogyan tudunk már dolgozó embereknek abban segíteni, már működő vállalkozásoknak abban segíteni, hogy biztos munkahelyek jöjjenek létre, hogy ezek a munkahelyek megmaradjanak, és milyen szolgáltatásokat, milyen támogatásokat, milyen humán ösztönzőket kell ahhoz működtetni, hogy egy gazdasági társaság, egy vállalkozás működőképes és versenyképes legyen. A konferencia válasza az, hogy a család és munkahely összehangolása, az érdekek megtalálása és minőségi munkahelyek létrehozása, fenntartása ehhez jelentősen hozzájárul. Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt elnökség! Nagyon örülök annak, hogy a 20 éves konferencia sorozatnak a végén, a második felében a tömeges munkanélküliség kezeléséről a hangsúly a mennyiség helyett a minőségre, és a minőségi szolgáltatásokra helyeződik. Kívánok mindenkinek eredményes időtöltést, hasznos információkat! 21
PUSKÁS TIVADAR Jó napot kívánok mindenkinek! Tisztelt Elnök úr, tisztelt elnökség, hölgyeim és uraim! Tisztelettel üdvözlök mindenkit Szombathelyen, a 2000 éves Savaria-ban! Tudják mindannyian, hogy ez a település az egyetlen a Kárpát-medencében, amely ilyen régóta folyamatosan lakott. Ez nyílván annak köszönhető, hogy itt Szombathelyen, Savaria-ban régóta vannak munkahelyek, és régóta folyamatosan betöltjük ezeket a munkahelyeket. Egy nemzetnek a fő erőforrása mindig a család, és mindig az értékteremtő munka. E két dolog az, amely az országot, a nemzetet, a megyét, a térséget, a várost előbbre viszi. Tehát én azt hiszem, hogy az a cím, amellyel e jubileumi munkaügyi konferenciát megkezdték, amely a családról és a munkahelyről, a család és a munka összeegyeztethetőségéről szól, ez a legfontosabb dolog. A legfontosabb, hiszen mindannyian tudjuk, hogy anélkül, hogy gyarapodó családok nincsenek, anélkül nincs jövője a nemzetnek; anélkül, hogy értékteremtő munka nincs, anélkül nincs gyarapodás. A két dolgot valahogyan össze kell hozni, valahogyan össze kell egyeztetni. Ez a mai konferencián elhangzó előadások, kerekasztal beszélgetések lényege. Tisztelt hölgyeim és uraim! Nem a munkanélküliségről, hanem az új munkahelyek számáról, a munkahelyek megtarthatóságáról beszélünk. Mi annak idején, 2010-ben, amikor megbíztak bennünket itt a városban a választók azzal, hogy szolgáljuk őket, akkor azt mondtuk, hogy 1700 új munkahelyet hozunk létre a négy év alatt. Tavaly már jelentettem tisztelettel és örömmel, hogy ezen túl vagyunk. Tehát 2010-től 2013-ig az 1700 új munkahely megteremtése megtörtént. Ott tartunk most pillanatnyilag, hogy a kb. 5%-os vagy az alatti munkanélküliség, foglalkoztatás-szerkezetében igazában az a kihívás számunkra, hogy az itt lévő munkáltatók kvalifikált munkaerőt keresnek. Tehát műszaki középfokú, illetve -felsőfokú emberekből hiányunk van. Ezért is az itt lévő Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központnak a nagyvállalataival, a vállalatainak ösztönzésére az önkormányzat az tűzte ki célul, hogy az itt lévő egyetemen műszaki képzést indítson. Ott tartunk most, hogy az akkreditációs anyagot beadtuk és 2015 szeptemberében várhatóan gépészmérnök képzés indul Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Egyetem keretében. Ez számunkra a kvalifikált munkaerőt képző egyetem, iskola. Fontos kérdés. Tehát akkor, amikor munkahelyekről beszélünk, akkor, amikor családról beszélünk, akkor, amikor elérhető munkalehetőségekről beszélünk, akkor én azt szeretném elmondani, hogy Szombathelyen az pillanatnyilag a fő problémánk, hogy a vállalatoknak ezt a kvalifikált munkaerő igényét kielégítsük. A város vezetés erre tett lépéseket, és 2015 szeptemberében várhatóan elindul a műszaki képzés. 22
Hölgyeim és Uraim! Nagyon fontos dolgokról fognak itt értekezni. Én nem szeretnék szakkérdésekről beszélni. Azt szeretném mondani, hogy örülök, hogy Szombathelyen vannak, ez egy csodálatosan szép város. Korábban mondtam, hogy ez egy 2000 éve folyamatosan lakott város, ezen kívül még csoda dolgai vannak, pl. itt van a harmadik legnagyobb templom Magyarországon. De ha már munkaügyi konferencián vagyunk, akkor olyat is mondhatok, hogy minden 10. kuplungot, amely az ország útjain futó járművekben megtalálható, azt itt gyártják Szombathelyen. Az első video üzenethez egy véleményt szeretnék mondani. Arról beszélt Andor László, európai biztos úr, hogy a hölgyek foglalkoztatása kisebb számú, mint a férfiaké. Végig néztem itt a teremben, és úgy láttam, hogy ez nem minden foglalkoztatásra van így, hiszen itt olyan 70-30%-os az arány. A becsületes foglalkozásomra nézve én orvos vagyok. Ha végig gondolom az orvosoknak a nembeli megoszlását, akkor úgy gondolom, úgy érzem, hogy ott is többen vannak a hölgyek. Ezután végig gondoltam, hogy akkor most hogy is van ez? Illetve volt még egy megjegyzés, ami érdekes volt. Azt hallottuk, hogy Ausztriában a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek száma nagyobb a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéhoz képest. Végig gondoltam a következőt. Én úgy gondolom, hogy egy családban vannak apa szerepek és vannak anya szerepek. Véleményem szerint az anya szerep sokkal nehezebb és sokkal időigényesebb. Úgy hogy abban az esetben, hogy ha részmunkaidőben foglalkoztatják egyéb helyen a hölgyeket, és hagynak az anya szerepre időt, akkor én ezt nem tartom kórosnak. De erről nyílván valóan lehetne vitatkozni, és Önök, mint szakemberek ebben egyértelmű állásfoglalást tudnak adni. Én akár kérdésként is föltehetem azt, hogy nem logikusabb-e az a foglalkoztatási struktúra, amelyben a hölgyeknek a munkaidejét és munkaerejét úgy használjuk ki, hogy a társadalom számára hasznos két tevékenység (az anya, a hölgy családon belüli funkciója, illetve a foglalkoztatás során végzett funkció) olyan arányú felosztása, hogy a hölgyek kapjanak időt a családbéli, igen lényeges funkciójuk ellátására. Én úgy gondolom, hogy éppen a mai konferencia fő témája, hogy a család és a munka összeegyeztethetősége, valahol itt keresendő és itt található meg. Jó tanácskozást kívánok mindenkinek! Nézzék meg Szombathelyt, érdemes megnézni! Eme festőien szép környezet is mindenkit erre predesztinál. 23
KOVÁCS FERENC Tisztelt elnökség, kedves hölgyek, tisztelt urak! Engedjék meg, hogy Puskás Tivadar polgármester úr gondolatait azzal egészítsem ki, hogy Vas megye már az ősidők óta lakott, és nevét pedig a vaskorból örökölte, és gyakorlatilag a legrégebb óta űzött mesterség itt a vaskohászat volt, amelyet a vaskortól kezdve végeztek. Sajnos, most a Vas hegyek nem Vas megye területén vannak, hanem Burgenlandban. A vaskohászat helyszíne Vasvár környékén volt, amely vaskohászatot még a rómaiak is űztek. Egyszer majd elmesélem egy előadásban, hogy hogyan került az Európa szívében lévő Vas megyének a címerébe egy afrikai futómadár, a strucc, mert ez is a római kornak az öröksége, és ez is Vasvárról maradt ránk. Gyakorlatilag ez is igazolja, hogy itt a Rába völgye nagyon régóta lakott. Én nagyon örültem, amikor láttam ennek az előadásnak a címét, és elolvastam a kiegészítő anyagokat is. Ugyanis most zajlik Vas megyében azoknak a területfejlesztési terveknek az összhangjának, harmóniájának a megteremtése, amelyek alapján különböző pályázatokat kell kiírnunk. Az európai biztos úrral múlt héten volt egy egyeztetésünk Brüsszelben. Önök is biztosan ismerik azt az igényt és elvárást az Európai Unió részéről, hogy a támogatási köröket, amelyeket kiírunk úgy kell kialakítani, hogy ezeknek a 60%-a a munkahely teremtést, és a munkahely megtartást kell szolgálnia. Szakemberek javaslatára ennek a témakörnek a feldolgozására kialakítottunk egy olyan prioritási rendet, amelyben kiemelt szerepet kap a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatásoknak a kialakítása. Reménykedünk benne, hogy számos vállalkozó és vállalkozás élni fog azzal a lehetőséggel, hogy Uniós, illetve haza forrásokból ezeknek a kialakítására tudunk támogatást is biztosítani. Én úgy gondolom, hogy hosszú távon a megoldás mindenképpen ezekben a feladatoknak a kialakításában van, a távmunkában és a részmunkaikdőnek a felosztásában. A Magyar Kormány részéről az elmúlt 4 évben megtörténtek azok a módosítások, amelyek részben már ezt a célt szolgálják. Most kell megtalálnunk a harmóniát az Uniós elvárás, a magyar törvények és majd a Vas megyére vonatkozó területfejlesztési pályázatok kiírásában. Mindenkit nagy tisztelettel és szeretettel várok, ha érdekli Önöket ez a témakör, jövő hét hétfőn délelőtt 10:00 órakor lesz a Megyeháza Dísztermében erről egy projektbemutató előadás, amelyre mindenkit várunk, aki felelősségét érzi annak, hogy a hazánknak jutó Európai Uniós források a legoptimálisabban, a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban legyenek felhasználva. A mai konferenciához Önöknek sok sikert kívánok! Szerezzenek újabb és újabb információkat, cseréljék ki egymás között a tapasztalatokat. Az a kérésem, hogy a végső 24
konklúziót levonó tanulmányt a szervezők juttassák el hozzám is. Úgy gondolom, hogy fontos a végrehajtó hatalomban lévő embereknek is ismerniük azt, amit általában egy-egy szegmenséről, a munka területéről megfogalmaznak a hozzáértő szakemberek. Köszönöm figyelmüket, és kívánom, hogy legyen sikeres a mai és a holnapi napjuk! WALTER REITER Sok szeretettel köszöntök mindenkit, kedves kollégák, kedves barátaim! Az idei a 20. konferenciánk. Ez egy nagyon impozáns jubileum. A mai napon Roland Hanak osztályvezető urat képviselem, aki Brüsszelben volt a hétvégén, és sajnos beteg lett. Holnap viszont a minisztériumtól jön valaki, aki a konferenciát elbúcsúztatja majd. A minisztériumunk nagyon sikeres modellnek tartja az EXPAK modellt. Én azt hiszem, hogy ennek látatlanul is igazat lehet adni. Elértük a 20. konferenciát. Nem tudom pontosan, hogy Hanak úr mit mondott volna a konferencia keretében, ezért inkább átgondoltam, hogy én, mint az ő szócsöve, mit szeretnék mondani. Tudom, hogy a konferencia sikere nagymértékben attól is függött, hogy mindig szakmai témákkal foglalkoztunk, tehát nem gondolkoztunk azon, hogy az Európai Unió a jelenlegi alakulási irányában pozitív, vagy nem pozitív. Legfeljebb ha aktív munkaerő-piaci politikáról, vagy vonatkozó programokról volt szó, akkor finoman megemlítettünk esetleg dolgokat. Nem beszéltünk nemzetekről és hasonló politikai témákról, hanem szakmai síkon próbáltunk maradni, ami egy nagyon fontos elem szerintem. Nem csak a siker szempontjából, hanem sok mindent tanultunk is. Pl. a magyar kollégáktól azt, hogy hogyan lehet viszonylag nagy volumenű projekteket megvalósítani. A mi részünkről azt mutattuk meg, hogy a rugalmas intézkedések hogyan valósulhatnak meg az aktív munkaerőpiac politikában. Ezeket a tapasztalatokat a Duna Stratégia fejlesztésébe is használni fogják, amelyben Ausztria mindenképpen részt vesz, hogy ezt a határon átnyúló eszmecserét még egy kissé kibővítse, többoldalúvá, multilaterálissá tegye. Ez szerintem egy nagyon jó dolog, mert igen-igen fontos különösen, ha délkelet Európa felé tekintünk, hogy az Európai Unió új tagjai, korábbi tagjai és a leendő tagjai már most egyfajta kommunikációs rendszert alakítsanak a munkaerőpiac területén, amelynek segítségével a későbbiek során majd fokozódó mértékben tudnak együttműködni, és amely egy alapját is jelentheti az 25
együttműködésüknek. Hundstorfer miniszter úr, az Osztrák-Magyar-, illetve az egyéb Szakértői Akadémiákat gyakran hozza fel bevált gyakorlatként, pontosan azért, mert igen-igen eltérő keretfeltételek mellett, illetve részben nagymértékben változó keretfeltételek mellett egy együttműködési alapot kialakítani és fenntartani regionális szinten, amely szakmai keretek között maradt, nem egyszerű dolog. Az idén a munka és a magánélet összeegyeztethetősége a konferencia témája, amelytől én azt várom, és abban reménykedem, és biztos vagyok benne, hogy Hanak úr is ebben reménykedne, hogy innovatív modellekről is hallani fogunk a nap során. A hagyományos családi kapcsolatok kérdését, illetve a hagyományos családi struktúrát talán egy kicsit meg tudjuk kérdőjelezni. Hiszen elvileg meg van a lehetősége annak is, hogy a férfiak menjenek GYES-re. A családban felmerülő és háztartási munkákat is meg lehet osztani a házasfeleknek egymás között. Ez egyben lehetővé teszi a nők számára a szakmai munka végzését. A különleges munkaviszonyok, mint pl. A részmunkaidős munkaviszonyok, amik ugye rossz hatással vannak a nyugdíjra, ezeket át lehetne alakítani teljes munkaidős munkaviszonnyá. Egy korábbi nőügyi miniszter asszony, Johanna Donal (ő sajnos már meghalt) úgy fogalmazott, hogy fele-fele legyen a munkamegosztás, tehát egy családban mindkét fél legyen a háztartásban felmerülő munkák felé felelős. Sajnos, nem teljesen működik ez még. Ausztriára különösen jellemző, hogy a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak. Ausztriában majdnem 30% a különbség a nők és a férfiak bére között, pedig él az egyenjogúság elve, hiszen mindannyian tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Ez egy olyan helyzet, ami nem tolerálható. Ugyanazért a munkáért, ugyanaz a bér jár, ez nem kérdés. Azt remélem, hogy az itt jelenlévő szakértők tudnak abban segíteni, hogy a munkaerőpiac politikába hogyan lehet a nőket támogató intézkedéseket megvalósítani. Abban segíteni a nőket, hogy szakmai céljaikat elérjék, amellett, hogy a magánéleti családi céljaikat se veszítsék szem elől, hogy egyfajta egyensúlyt lehessen itt találni. Ez egy nagyon kellemes és szép eredménye lenne a konferenciának, főleg hogy ha javaslatokat, impulzusokat is kapnánk e körben. Ami a konferencia és az együttműködés folytatását illeti a jövőben, ez még kérdőjeles dolog. Mostantól fogva egy olyan fázis következik, amelyet reflexió, innováció és ilyen fogalmakkal ruháznék fel. Tehát 20 év után át kell gondolnunk, hogy mi az, ami a jövőre nézve alkalmas, mik azok a valóban fontos kérdések, amelyekkel foglalkoznunk kell az együttműködésben, és mik azok az eszközök, amelyek ezt a célt szolgálják. Hogyan tudjuk ezeket a dolgokat az innovációt, stb. koncepciókba fogalmazni, és az új támogatási periódusban hogyan lesz lehetőség adott esetben ennek megvalósítására. Egyet, a Duna Stratégiát már említettem, amely tulajdonképpen a bilaterális kooperációkat többé-kevésbé lefedi. Ezek a bilaterális kooperációk valószínűleg maradni fognak a jövőben is. A Duna Stratégiában Magyarország jelentős szerepet 26
játszik, és Ausztria nem különben. Szuper eredmény lenne, ha sikerülne más országokkal közösen egy hasonló eszmecserét kialakítani a munkaerő-piaci problémákkal kapcsolatban, illetve azok megoldásáról, az aktív munkaerőpiac politikai eszközökről. A konferencia résztevőinek egy része Ennek szellemében tehát Hanak úr szócsöveként a konferenciához sok sikert kívánok. Valahogy az az érzésem, hogy élénk eszmecsere fog kialakulni, bár ezt mindig is értékeltük az elmúlt években. Mindenkinek jó munkát kívánok, és amennyire tudok, én is részt fogok venni benne! Köszönöm szépen a figyelmet! GERHARD STEIER Tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt résztvevők! Nagyon örülök annak, hogy 25 év elteltével, a vasfüggöny lebontását követően együtt lehetek Önökkel itt Szombathelyen. És különös öröm számomra az is, hogy az AMS Burgenland vezetőjét, Helene Sengstbratl-t is üdvözölhetem itt, akinek kerek születésnapja alkalmából is szeretnénk gratulálni. Boldog születésnapot! Illetve van 27
egy másik burgenlandi is, akinek megígértem, hogy köszönteni fogom, mégpedig Peter Meier urat, a BFI-nek a vezetőjét szeretném köszönteni, aki szintén itt van a helyszínen, és határon átnyúló módon, sőt Horvátországgal is közösen, különböző projektek megvalósításában dolgozik. Tisztelt hölgyeim és uraim! A munka, család és magánélet összeegyeztethetősége számos polgár számára nagy kihívást jelent, ami ezt mindannyian tudjuk nagyon szép is lehet. Jómagam személyesen, bármennyire is nehéz, ezt nagyon jónak és szépnek találtam, hogy feleségemmel és gyermekemmel ezt közösen végezhetem. Korábban ezt az összeegyeztethetőséget egyfajta kérdésként fogalmazták meg. Tehát, hogy most az anyaság és a szakma gyakorlása egyáltalán összeegyeztethető-e? Idővel az iparilag fejlett országokban, az emancipáció jegyében ez abba az irányba fejlődött, hogy gyakorlatilag összeegyeztethetővé vált a gyerek nevelésével is. Ez a vita azt feltételezi, hogy a szülők dolgozni akarnak, sőt nem akarnak, hanem napjainkban már dolgozniuk kell, és szubjektív módon, gyakorlatilag értékesnek tekintik a kereső tevékenységet. Egyrészt elégedettséget ad, illetve a gazdasági lét, és az élet színvonalának a biztosítását is alátámasztja. Különböző problémákról hallottunk itt a kezdetekben, különböző munkaviszony-formákról, amelyek a fejlődés során már létrejöttek, pl. csökkentett munkaidő, részmunkaidős foglalkoztatás. Ezek gyakorlatilag a nyugdíjjal is szorosan összefüggésben állnak, illetve ezek miatt különböző viták fogalmazódnak meg. Úgy gondolom, hogy itt elsősorban a nők esetében ez egy nagy jövőbeni kihívást jelent úgy az állam, mint az adott személy, egyén számára. Sok rugalmasság, és szervezőképesség szükséges annak érdekében, hogy a munka, illetve a család, valamint az egyéni kötelezettségek megfelelő egyensúlyát hozzuk létre. Legtöbbször a hölgyek, mint ahogyan azt a kolléga is említette, nagy kihívás előtt állnak. Tehát nekik kell elsősorban a munkáját és a magánéletét öszszeegyeztetni. A férfiaknak a szakmai odaadása már gyakorlatilag kevésbé kerül előtérbe egy gyermek születését követően. A csökkenő születési számok néhány országban kihatással vannak a szociális-, illetve család politikára, de ugyan úgy a munkaerőpiac politikára is. Az idősebb személyek ápolása is egyre inkább előtérbe kerül, sőt nem csak előtérbe, hanem a szakmai érdeklődés középpontjába. Nem csak a személyeknek, hanem a politikának is foglalkozni kell a témával. Ezzel párhuzamosan egy paradigmaváltás megy végbe a foglalkoztatási modellekre vonatkozólag, valamint az annak alapjául szolgáló gazdasági-, családi-, és társadalmi modellek esetében. Az ma vita tárgyát képezi, hogy mennyire kívánatos az, hogy mindkét szülő teljes mértékben, vagy csak részmunkaidőben dolgozzon mint azt korábban említettem illetve, hogy gyakorlatilag milyen fajta támogatást kapnak azok, akik egyedül nevelik gyermeküket. 28
Ezért itt a bevezető keretében számok és tények alapján szeretném a burgenlandi helyzetet felvázolni. Az elmúlt években, Burgenlandban nagyon sok mindent lehetett megvalósítani. Ez a nőügyi politikáért felelős, nagy kedvvel tevékenykedő tartományi tanácsosnak, Dunst asszonynak köszönhető. Az alkalmazásban lévő nőknek a száma 15%-kal (pontosabban 7366 fővel) 46 077 főre emelkedett 2013-ban. 2003-ban ez 38 711 volt. Siker volt tapasztalható gyakorlatilag a jövedelmek különbségében is. A teljes munkaidőben dolgozók esetében, az elmúlt években, az olló 23%-ra zárult. 2004-ben ez az olló még e fölött volt, pontosan 28,1%-ot tett ki. További indikátor a szakma, a munka összeegyeztethetősége ügyében a fiatal, illetve a kismamáknak a foglalkoztatása. A 30-35 év közöttieknek a foglalkoztatási rátája 77,7%-ot tett ki 2005- ben. 2012-ben ez az arány már 89,3% volt. Döntő, és ezt biztos el is fogják Önök fogadni, hogy ehhez elsősorban a gyermekneveléssel kapcsolatos kínálatnak a javulása járult hozzá. Ehhez növekvő bevétel, megfelelő keretfeltételek szükségesek. Ha ezek nem megfelelőek, akkor ez a fajta kiegyenlítődés sem működik. Különösen fontosak a jól elérhető, kifizethető, magas minőségű kínálati elemek a gyermekgondozás területén. A nők, de a férfiak is azzal a tudattal, hogy a szakmájuk gyakorlása során gyermekeiket megfelelően gondozzák, nyíltabban és felszabadultabban végezhetik munkájukat. Az úgynevezett gondozási arány 0-2 éves korosztály esetében 13,4%-ról 26,9%-ra növekedett 2011-ig, tehát mondhatjuk, hogy megduplázódott. 2011-ben több mint 25%-a a 3 év alatti gyerekeknek intézményi gondozásban vett részt, tehát kétszer annyian mint 5 évvel azelőtt. A 3-5 év között gyerekeknek a gondozása 28,9%-ra nőtt. Tehát gyakorlatilag a 3-5 év között gyerekek 1/3-a óvodába jár, 2/3-a pedig kereső anyával rendelkezik, tehát az anyukák kereső tevékenységet végeznek. Ez nem csak az egyik legjobb, a munkanélküliség leküzdése irányába tett lépés, hanem gyakorlatilag az adott személynek a boldogulásánál is előnyt hoz. Viszont az apukáknak is szerepük lenne, hogy vegyenek részt a gyermeknevelésben. Növelni kell ezt az arányt, és ehhez megfelelő vonzó feltételeket kell biztosítani, vagyis az úgynevezett apa hónapot kell bevezetni a cégeknél foglalkoztatott apák esetében. Ezen kívül a családtámogatásoknak a mértéke is megfelelő Burgenlandban (pl. iskolakezdési támogatás, gyerek bónusz, valamint gyermekgondozási támogatás, úgynevezett ingyenes óvoda, bölcsődei támogatás, valamint a hétvégi szolgáltatások). Ezek nagyon fontos szociális szolgáltatások, amelyeket a tartományunk biztosít számukra. Döntő fontosságú a család és munka összeegyeztethetősége szempontjából ezeknek az intézkedéseknek az összege, hiszen Burgenland már több éve modern, innovatív és elsősorban fenntartható politikát szeretne megvalósítani azok számára, akik egyedül nevelik gyermeküket. A javító intézkedéseknek az összege gyakorlatilag nagyon jó keretfeltételeket biztosít, ezt az előbb említett számok is alátámasztják. Ennek ellenére tisztelt hölgyeim és uraim, vannak kihívások ezen a területen, ame- 29
lyekkel a következő években annak ellenére, hogy gazdasági szempontból nehéz időszakot élünk nagy nyomás helyezkedik a munkavállalókra. Ennek ellenére nőtt a nők foglalkoztatási rátája az elmúlt évtizedben, viszont ez a szám továbbra is alacsonyabb, mint a férfiak esetében. A TOP 200-as vállalkozás listában (200 legnagyobb vállalkozás) csak 6 hölgy tölt be vezető pozíciót. Nemzetközi cégek esetében ez a szám magasabb. Az tény, hogy a politikai felelősség keretein belül különböző megközelítések léteznek. Egyrészt a megfelelő kvóta szabályzás lépett hatályba, ami azt jelenti, hogy megfelelő számú nőt kell vezető pozícióba tenni, illetve az elmúlt héten tárgyaltunk arról, hogy ezt egyfajta önkéntességi alapon akarják megvalósítani, viszont nem biztos, hogy eléri a megfelelő eredményt állami cégek, szervek esetében. Itt 36%-ra nőtt a nők aránya vezető pozíciókban, illetve felügyelő bizottságokon belül. Tehát megfelelő kvótáknak a meghatározása a jó megoldás. Az osztrák részvénytársaságok esetében nagyon kevés hölgy tölt be felelős pozíciót. Amit már megemlítettek, továbbra is több nő dolgozik úgymond rosszabbul fizetett szakmában, illetve munkakörben. Szintén már említették előtte, hogy éppen a nők azok, akik általában részmunkaidőben dolgoznak. Tisztelt hölgyeim és uraim! Remélem, hogy az idei munkaügyi konferencia keretében számos best practice példák során új, és innovatív perspektívák kerülnek megfogalmazásra, amelyeket mind Magyarországon, mind Ausztriában bevethetünk a nőügyi politika területén. Szeretnék köszönetet mondani, különösen a nagyon jó kapcsolatokért, amelyeket határon átnyúló módon ápolunk, olyan határokon átnyúlva, amelyek már nem léteznek országaink között. Különös öröm számomra, hogy röviddel ezelőtt a szombathelyi származású Hende Csabával vehettem részt egy rendezvényen, és ő miniszterként megfelelő tevékenységet folytatott ennek keretében. Az idei munkaügyi konferenciához nem csak sok sikert kívánok az új stratégiák, programok, intézkedéseknek a kidolgozása terén, hanem a nőknek is egy megfelelő hozzáférést, illetve a szakma, a család és a magánélet összeegyeztethetőségét kívánom! Köszönöm szépen! 30
Szakmai Előadások NADJA BERGMANN CSALÁD ÉS MUNKA ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE/EGYENSÚLYA: KERETFELTÉTELEK A NŐK ÉS FÉRFIAK SZÁMÁRA EURÓPÁBAN Az előadás főbb pontjai 1 : Előzetes megjegyzések a munka és a család összeegyeztethetősége témakörhöz A pénzkereső tevékenység és a gondozás mintái Európában Az összeegyeztethetőséget megkönnyítő keretfeltételek Európában; néhány bevált gyakorlat Előzetes megjegyzések a munka és a család összeegyeztethetősége körében A munka és a család összeegyeztethetősége témával való foglalkozás során tekintettel kell lenni arra, hogy itt nem csak a munkaadók és munkavállalók közötti személyes megállapodásról van szó, hanem társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális keretfeltételek eredményéről; és a fő háttértényező csak a pénzkeresés és a gyermekgondozási feladatok nemek szerint differenciált felosztása lehet, hiszen ettől függ, hogy kinek és milyen módon válik lehetővé a munka és a magánélet összeegyeztethetősége. Nem kizárólag nőket érintő kérdésről van, hanem a férfiak is érintettek. A különféle stratégiáknak és megközelítéseknek a nőket és a férfiakat egyaránt szem előtt kellene tartania. Az egyéb gondozási helyzetekkel is foglalkozni kell, mint pl. az ápolásra szoruló hozzátartozókkal vagy barátokkal. 1 Az előadás lényegében az alábbi publikációkon alapul: Bergmann, Nadja, Scambor, Christian & Scambor, Elli (2014): Mozgásban a nemek viszonya? A férfiak szerepe Ausztriában, európai összehasonlításban. Bécs: LIT Verlag Bergmann, Nadja, Danzer, Lisa & Schmatz, Susanne (2014). Munka és a család összeegyeztethetősége. Céges keretfeltételek a dolgozó szülők szemszögéből. Bécs. A Bécsi Munkáskamara megbízásából készült tanulmány. Scambor, Elli, Wojnicka, Katarzyna & Bergmann, Nadja (kiadó). (2013). A férfiak szerepe a nemek egyenjogúságában európai stratégiák és felismerések [szerzők: Sophia Belghiti-Mahut, Nadja Bergmann, Marc Gärtner, Jeff Hearn, Řystein G. Holter, Majda Hrženjak, Ralf Puchert, Christian Scambor, Elli Scambor, Hartwig Schuck, Victor Seidler, Alan White & Katarzyna Wojnicka]. Luxembourg: Az Európai Unió publikációi 31
Különféle kereső- és családmodellek Európában Európát óriási különbségek jellemzik a tekintetben, hogy a munka és a család összeegyeztethetősége kinek és milyen módon lehetséges a különböző országcsoportok eltérő pénzkereseti és gyermekgondozási klaszterek mentén csoportosíthatók azonban nem mindig egységes módon. Az alábbi ábra példát tartalmaz a gyermekes párokra 2012 évben jellemző eltérő keresői modellekre nézve. Ausztriát a másfél keresős modell jellemzi: a 12 év alatti gyerekkel rendelkező párok 50 %-nál az egyik szülő (többnyire a férfi) teljes munkaidőben dolgozik, míg a másik szülő (többnyire a nő) részmunkaidőben; Magyarországon mind az egykeresős modell (a férfi, mint családfenntartó) mind az egalitárius pénzkereseti modell jellemző. A gyermekes párok közel 80 %-ánál vagy mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozik (kb. 45%) vagy pedig a nő (legalábbis átmenetileg) teljesen kiszáll a munkából és csak a férfi dolgozik (kb. 40%). A részmunkaidő alig-alig jellemző. Nadja Bergmann, az L&R Szociális Kutató Intézet munkatársa a Család és munka összeegyeztethetősége/ egyensúlya: Keretfeltételek a nők és férfiak számára Európában témában tartott előadást 32
mindkét szülő főállásban dolgozik az egyik szülő részmunkaidőben, a másik részmunkaidőben vagy főállásban dolgozik az egyik szülő dolgozik, a másik nem egyik szülő sem dolgozik Forrás: Eurostat, LFS; lfst_hhnhwhtc; letöltve 2014. február 10. A munka és a magánélet összeegyeztethetőségének megkönnyítését szolgáló keretfeltételek Európában a pénzkereső munka és a gondozási feladatok nemek egyenlőségén alapuló felosztása megkönnyíti a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét el kell mozdulni attól a sémától, hogy a nő problémás eset a társadalmi szintű megoldás irányába Észak-Európa példakép-jellege egy lehetséges cél: a nők keresőtevékenység-orientáltságának és a férfiak gondozás-orientáltságának ösztönzése a gyermekgondozási szabadság nemek egyenjogúságát szem előtt tartó szabályozása: minimum-szabályozás apák részére (oszthatatlan igényjogosultság, apa-hónapok, bérkompenzált GYES plafon nélkül, rövid, rugalmas GYES-időszakok) 33