14. gyakorlat Öröklési jog, kötelmi jog
1. jogeset Egy rabszolga felfedte ura gyilkosát és ezért jutalomképpen a praetor szabaddá nyilvánította. Az így fölszabadított teljesen egyedülálló volt, rokonok és végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. A hagyatékra patrónusként a meggyilkolt gazda közelebbi rokona tart igényt. Mi a döntés?
Melyek a libertinus utáni törvényes öröklés szabályai általában? A libertinusnak sem felmenője, sem oldalági rokonsága nincs, a servilis cognatio ugyanis nem számít. Kivéve, ha örökbe fogadták, vagy ha a libertinát manus alá vették. Csak a lemenő agnát vagy cognát rokonság jön számításba. Ez egyezik a szabad ember öröklési szabályaival. Ezek hiányában viszont a patronus és családja lép be. A civiljog szerint? Suus Patronus, vagy (ha nem lesz örökös, mert előbb elhal) annak legitimus heresei.
A praetori jog szerint? Liberi (ha adoptív gyermek csak a hagyaték felét, másik fele a patronusé, vagy liberi örököseié) Legitimi (civiljogi 1. és 2. osztály) Cognati (lemenő cognatusok) Familia patroni (másodszor) Vir et uxor Cognati manumissoris (a patronus cognatusai) A iustinianusi jogban? Lemenő Patronus és gyermeki Patronus oldalrokonai
Követelheti-e ezek alapján a meggyilkolt gazda legközelebbi rokona a hagyatékot? A felszabadított rabszolga ha nincsenek suusai patrónusa, vagy annak rokonai örökölnek. Ebben az esetben azonban a megölt gazda nem lehetett a libertinus patronusa, mert az éppen a gazda halála kapcsán vált szabaddá, amikor a praetor felszabadította. Ebben az esetben a praetor határozza meg, hogy ki lesz a liberitinus patronusa. Ha nem jelöl ki más személyt, akkor a megölt gazda legközelebbi rokona lesz a patronus, aki örökölni fog a libertinus után. Kivéve, ha valamely oknál fogva érdemtelen lenne.
D.38.16.3.4. - Ulpianus Ha egy rabszolga felfedi ura gyilkosát és ezáltal a senatus consultum révén szabadságot nyert, ha a praetor valakihez odautalja, akinek a szabadosa legyen, kétségkívül annak (szabadosa) lesz, a törvényes örökség arra fog szállni. Ha azonban ezt nem teszi (a praetor), akkor bár római polgár lesz, de annak szabadosa, aki a legközelebbi rokona volt, és azt magát engedik örökössé válni, kivéve, ha valamely érdemtelenségi ok miatt meg kellene tagadni tőle.
2. jogeset Egy asszony végrendelet nélkül halt meg. Legközelebbi rokona anyai féltestvére: Septitia, aki a hagyaték megnyílásakor terhes. Septitia még a szülés előtt visszautasította az örökséget. A szülés után az újszülött Sempronia gyámja szeretné a visszautasított örökséget gyámoltja számára megszerezni. Mit tehet a gyámja? Azzal, hogy visszautasítja az örökséget kizárta-e a törvényes öröklésből Semproniát?
? Örökölhet-e egy méhmagzat? Igen, mivel az élve születés feltételével jog- és öröklési képességgel rendelkezik, ha ez az érdekében áll. Érdekeiről a cura ventris gondoskodik. (függő jogi helyzet) Örökölhet-e Sempronia a civiljog szerint? Nem, mivel ott maga Septitia, az anyai féltestvér sem örökölhetne, mivel a nők nem közvetítik az agnatiot. A praetori jog szerint? Ebben az esetben cognat rokonként örökölhet. Azzal, hogy Septitia visszautasította az örökséget kizárta-e a törvényes öröklésből Semproniát? Nem, mivel a praetori öröklési jogban érvényesül a successio graduum, vagyis van fokban való ugrás. Mit tehet a gyám? Bonorum possessiot kérhet.
3. jogeset Valaki így végrendelkezik: Amelyik fiam feleségül veszi unokahúgunkat Titiát, az kapja meg a hagyaték ¾ részét. A másik fiamat csak ¼ illesse meg. Titia egyikhez sem hajlandó feleségül menni. Mi lesz az öröklés sorrendje, illetőleg aránya? Egyáltalán kik kapják meg az örökséget?
Minek számít az örökhagyó kikötése? Feltételnek. Mi a feltétel, mi jellemzi? A feltétel olyan jövőbeli bizonytalan cselekmény vagy esemény, melynek bekövetkeztétől vagy be nem következtétől teszik a felek a jogügylet hat{ly{t függővé. A feltételül tűzött esemény vagy cselekmény bármi lehet, csak ne legyen lehetetlen, tilos vagy erkölcstelen és határozatlan. Ha mégis ilyen lenne a feltétel, az egész ügylet érvénytelen, kivévén a halálesetre szóló ügyleteket, melyeknél a kifogás alá eső feltételt a favor testamenti elve alapján nem írottnak (pro non scripto), tehát a rendelkezést feltétel nélkülinek kell tekinteni.
Semmis az ügylet akkor is, ha a feltétel perplex, vagyis az ügylet természetének ellentmondó, pl. ha örökösöm a rabszolgát elidegeníti, a rabszolga szabad legyen. A feltételül tűzött körülmény lehet részben vagy egészben a feltételesen jogosított akaratától függő, vagy lehet attól független. ha teljesen a jogosított akaratától függ, akkor condicio potestativanak nevezzük condicio casualisnak, ha attól teljesen független condicio mixta, azaz vegyes a feltétel, ha részben a jogosított akaratától
Milyen lehet a feltétel hatását tekintve? A feltételtűzés hatása eltérő aszerint, hogy felfüggesztő vagy felbontó feltételről van-e szó: a) Felfüggesztő feltétel (condicio suspensiva) esetében megkötésével az ügylet nyomban érvényesen létrejön, de hatálya egyelőre nincsen, s ha a feltétel meghiúsul, az ügylet érvényét veszti. Felbontó feltétel (condicio resolutiva) esetében az ügylet joghatásai nyomban beállnak, de a függés ideje alatt még nem véglegesen, mert a felbontó feltétel teljesülése esetén utólag elesnek.
Milyen feltételről van szó a jogesetben? Condictio mixtáról, mivel mindkét féltől függ a bekövetkezése. Hatását tekintve pedig felfüggesztő feltétel. Mi lesz a következménye annak, hogy Titia egyikükhöz sem hajlandó hozzá menni? Mivel egyikük sem tehet róla, hogy a feltétel meghiúsul, azt a favor testamenti alapján nem írottnak kell tekinteni. Így a fivérei fele-fele arányban fognak örökölni. S mi van akkor, ha Titia időközben még a férjhez menés lehetősége előtt meghal? Ebben az esetben egy objektíve elháríthatatlan okból hiúsul meg a feltétel, így azt szintén pro non scripto habentur kell tekinteni, és mindketten egyenlő arányban örökölnek.
Változtat-e a helyzeten, ha Titia hajlandó bármelyikükhöz feleségül menni, de a fivérek nem hajlandók őt feleségül venni? A favor testamenti elve alapján a felét Titia kapja majd meg, mivel ennyivel kapott volna többet az, aki hajlandó lett volna őt elvenni, ezt tehát az örökhagyó mintegy hozományul adta volna Titiával fideicomissumként. A fivérek pedig a fennmaradó részt fele-fele arányban kapják meg, vagyis ¼- ¼ részt kapnak majd.
1. Kötelmi jogi jogeset Titius megvett Seiustól egy karperecet, amelyről mindketten azt hitték, hogy az aranyból van. Utóbb a szakértői vizsgálat kiderítette, hogy a karperec csak kis részben arany, túlnyomó része réz. Létrejött-e az adásvétel? Mit tehet Titius?
Mi a tévedés, mi a joghatása? A felek közötti consensust kizárja a tévedés (error), mikor a ügyletkötő fél hibás feltevésekből indul ki, és ezáltal számára hátrányos joghatásokkal járó szerződést köt. A jogügylet (szerződés) érvényességére csak az ún. ténybeli tévedés (error facti) hat ki, ha lényeges és menthető, mivel ez kizárja a felek közti akaratmegegyezést, s ezért a hatására létrejött szerződés semmis (negotium nullum), olyan mintha meg sem kötötték volna.
Mi a jogbeli tévedés joghatása? A jogbeli, vagyis a szerződés joghatására vonatkozó tévedés (error iuris) nem jön figyelembe ( error iuris non nocet ), pl. a hitelező azt hitte, hogy a kamatkikötés formátlanul is lehetséges, a letéteményes az őrizetére bízott dolgot használhatja, a bérlő a bérleményt zálogul lekötheti, stb. Ilyenkor a szerződés a jog előírásai értelmében megkötöttnek tekintendő. Kivételesen a jog nem tudása (ignorantia iuris) mentesít a jog hátrányos következményei alól, így a minor, a katona, a nő és a rusticus esetében.
Mi a ténybeli tévedés joghatása? A ténybeli tévedésnek lényegesnek kell lennie (error essentialis), vagyis a szerződés olyan pontjára kell vonatkoznia, melyben való egyetértés hiánya kizárja a felek közti consensust. A lényeges tévedés esetei: a) error in negotio: az ügyletben való tévedés, azaz a felek magában a megkötendő ügyletben értették félre egymást (dissensus in causis), pl. a pénzösszeget folyósító kölcsönre, az átvevő ajándékra, a dolog használatát átengedő bérletre, az átvevő haszonkölcsönre gondolt; b) error in persona: tévedés a másik szerződő fél személyében, de csak olyankor, amidőn a személy kiléte fontos, így pl. ha valaki ajándékot ígér annak, akit tévesen hisz élete megmentőjének, olyasvalakinek ad megbízást egy épület felépítésére, akit tévesen azonosít egy bizonyos építésszel; a névben való tévedés (error in nomine) azonban nem számít!!
error in obiecto (in corpore): tévedés a szerződés tárgyát képező dolog azonosságában, pl. a több rabszolgára alkudozó vevő azt hiszi, Stichust vette meg, eladó viszont azt, hogy Pamphilust adta el. Az egyszerű helytelen névmegjelölés (falsa demonstratio) itt sem számít, ha a dologazonosság kétségtelen!! d) error in substantia: az ügylet tárgyát kitevő dolog azonossága kétségtelen, a fél azonban tévedett a dolog belső mivolta, anyaga tekintetében, pl. az ezüsttel futtatott rézasztalkát ezüstből valónak hiszi, az adott rabszolgát rabnőnek, hímállatot nősténynek véli, vagy megfordítva. Nem lényeges tévedés ellenben az error in qualitate, vagyis a fél tévedése a szerződés tárgyának minősége felől!! Az minőségi hibával terhelt szerződés érvényes, más kérdés, hogy hibás teljesítés miatt megfelelő jogeszközök állnak a tévedő rendelkezésére.
A lényeges tévedésnek menthetőnek (error iustus et probabilis) kell lennie a tévedő személye szempontjából. Menthető a tévedés, ha a fél a tőle megkövetelt gondossággal járt el s mégis tévedett. Nem menthető a tévedés, ha azt az ügyletkötő fél közönséges gondossággal elkerülhette volna. Az a szerződés tehát, melyben nem fordul elő consensust kizáró lényeges tévedés érvényes. Nem teszi érvénytelenné az sem, ha valamelyik felet akaratelhatározásához hamis feltevések, utóbb helytelennek bizonyult várakozások vezették, mert pl. tévedett az ügyletből reá váró előnyök tekintetében: a vevő azt hitte, az áru piaci ára emelkedni fog, a jó termésre számító bérlő rossz évet fogott ki. Az ügylet téves belső indítóokai (motivum, causa remota) tehát nem hatnak ki annak érvényességére. ( Falsa causa non nocet )
Létrejött-e az adásvételi szerződés? Az adásvételi szerződés konszenzuálszerződés, vagyis az essentialii negotii-ban való magállapodással létrejön. A felek itt megállapodtak az áruban és az árban, így létrejött a szerződés. Megtámadható-e a szerződés? Ha igen, milyen alapon? Mivel az eladó sem tudott az arany kis arányáról, a megtévesztés kizárható Tévedés esetében csak akkor lehetne, ha a ténybeli tévedés lényeges és menthető. Miben tévedett a vevő? Ebben az esetben nem error in substantia, hanem error in qualitate valósul meg. Vagyis csak minőségbeli tévedésről van szó.
Megtámadható a szerződés? Nem. A minőségbeli tévedés nem elegendő ehhez. Mit tehet a vevő? Actio emptivel perelhet árleszállításra.