A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22.

Átírás

1 A végintézkedések általános szabályai Helyettes öröklés és növendékjog április 22.

2 I. A végintézkedésen alapuló öröklés Az öröklés jogcíme szerint alapulhat törvényen vagy végintézkedésen. a) a végintézkedésen alapuló öröklés elsıdlegességet élez a törvényes örökléshez képest = ha az örökhagyó után maradt végintézkedés, akkor ez határozza meg az öröklés rendjét (Ptk. 7:2. (2) bekezdés) b) alapja: végintézkedési szabadság az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részérıl végintézkedéssel szabadon rendelkezhet (Ptk. 7:10. )

3 I. A végintézkedésen alapuló öröklés DE: a végintézkedési szabadság nem jelent egyben korlátlanságot is, ugyanis - végintézkedést (a Ptk. terminológiája szerint végrendeletet) csak személyesen lehet tenni, - végintézkedésnek csak a Ptk.-ban meghatározott formákban és az azokra vonatkozó szabályoknak megfelelıen van helye, - és a végintézkedés érvényes kitagadás hiányában nem sértheti a kötelesrészre jogosultak igényét.

4 I. A végintézkedésen alapuló öröklés c) végintézkedés és végrendelet nem szinonim fogalom!!! a végintézkedés tágabb kategória, a győjtı megnevezése mindazoknak a jogilag megengedett formáknak, amelyekben az örökhagyó a vagyonáról halála esetére rendelkezhet; magában foglalja a végrendeletet, az öröklési szerzıdést és a halál esetére szóló ajándékozást is A végintézkedés tehát lehet - végrendelet, - öröklési szerzıdés, - halál esetére szóló ajándékozás.

5 II. A végrendelet fogalma, fajtái A végrendelet a végintézkedés egyik formája, az örökhagyó olyan nem címzett, a jogszabályban meghatározott alakszerőségi elıírásoknak megfelelıen tett egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról (vagy annak egy részérıl) halála esetére rendelkezik ÉS amely külsıleg az örökhagyótól származik. A végrendelet minimális kellékei: - halál esetére szóló rendelkezést tartalmaz, - külsıleg az örökhagyótól származik. (Ptk. 7:12. ) Bármelyik feltétel hiányában nem létezı végrendeletrıl beszélünk. (= érvénytelen végrendelet!!!)

6 II. A végrendelet fogalma, fajtái Végrendelkezni csak személyesen lehet = képviseletnek helye nincs! (v.ö.: Ptk. 2:12. (2) bekezdés a) pont és 2:20. (3) bekezdés a) pont korlátozottan cselekvıképes kiskorú és cselekvıképességében részlegesen korlátozott nagykorú által törvényes képviselı közremőködése nélkül megtehetı jognyilatkozatok) Alapja a végrendelkezési képesség (testamenti factio activa) kapcsolat a cselekvıképességgel! akinek nincs végrendelkezési képessége, az után csak törvényes öröklés útján van helye öröklésnek.

7 II. A végrendelet fogalma, fajtái Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye. (Ptk. 7:13. ) (a) közvégrendelet = közjegyzı elıtt tehetı sajátos végrendeleti forma, amelynek alaki érvényességére a közjegyzıi okiratok érvényességére vonatkozó szabályok alkalmazandók; szigorított végrendeleti forma (ld. Tóth Lajos)

8 II. A végrendelet fogalma, fajtái A Ptk. meghatározza azon személyek körét, akik végrendeletet csak közvégrendelet formájában tehetnek: 1) korlátozottan cselekvıképes kiskorú és cselekvıképességében vagyoni nyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú, 2) vak, írástudatlan, 3) olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévı személy.

9 II. A végrendelet fogalma, fajtái A Ptk. korlátozást tartalmaz az eljáró közjegyzı személyére vonatkozóan nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy elıtt, aki a végrendelkezınek, a végrendelkezı házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka. (Ptk. 7:14. (2) bekezdés) = E SZABÁLY BE NEM TARTÁSA A VÉGRENDELET ÉRVÉNYÉT ÉRINTI! Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közremőködı személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.

10 II. A végrendelet fogalma, fajtái (b) írásbeli magánvégrendelet = a végrendelkezı által írt vagy mással íratott végrendelet - saját kezőleg írt (holográf) végrendelet - más által írt (allográf) végrendelet - közjegyzınél letett (= letétbe helyezett) végrendelet (c) szóbeli végrendelet Kivételes végrendeleti forma, olyan személy teheti, aki életét fenyegetı olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetıvé.

11 1. Az örökösnevezés Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. örökös = akinek az örökhagyó hagyatékát, annak meghatározott hányadát vagy részét juttatja DE: kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelentıs részét kitevı egy vagy több meghatározott vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehetı akarata szerint a részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.

12 1. Az örökösnevezés örökösnek csak az nevezhetı, aki az öröklés megnyíltakor jogképes öröklési képességgel rendelkezik - természetes személy: élve születéssel válik jogképessé, DE: érvényesen örökösnek nevezhetı a méhmagzat is! - jogi személy: alakulófélben lévı jogi személy csak akkor nevezhetı örökölhet, ha létrejötte legalább a hagyaték megnyíltának idıpontjára visszamenıleges hatályú

13 1. Az örökösnevezés DE: az alapító által halála esetére rendelt alapítvány - nyilvántartásba való bejegyzése esetén - úgy szerzi meg az alapító által a hagyatékból részére juttatott vagyont, mintha az öröklés megnyílásakor létezett volna. (Ptk. 7:25. (4) bekezdés) v.ö.: Ptk. 3:338. (3) bekezdés - A végrendeletben (vagy öröklési szerzıdésben) létesített alapítvány a nyilvántartásba vétellel az alapító halálának idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre.

14 2. Az örökrész meghatározása Abban az esetben, ha az örökhagyó a hagyatékra, annak egy részére vagy valamely hagyatéki tárgyra több örököst nevezett, meghatározza részesedésük mértékét is. DE: ha az örökhagyó az örökösök örökségbıl való részesedésük mértékét nem határozta meg a részesítettek egyenlı arányban örökölnek (Ptk. 7:26. )

15 3. Helyettes örökös és utóörökös nevezése (a) helyettes öröklés (vulgaris substitutio) = az örökhagyó az örökös kiesése esetére (Ptk. 7:4. ) más személyt nevez örökössé - a Ptk. értelmében az örökhagyó érvényesen nevezhet helyettes örököst - a helyettes örökös nevezése valójában egy feltétel melletti örökösnevezést jelent: a feltétel (mint jövıbeli bizonytalan esemény) az eredetileg megnevezett örökös kiesése (a kiesés oka mellékes)

16 3. Helyettes örökös és utóörökös nevezése - a helyettes örökös mindig valaki helyett örököl, aki nem akar (pl. lemondás, visszautasítás) vagy nem képes (pl. nem éli túl az örökhagyót) örökölni DE: ha a nevezett (végrendeleti) örökös az örökhagyónak egyben törvényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját ha a végrendelet eltérıen nem rendelkezik helyettes örökösnek kell tekinteni, ha a leszármazó a törvényes öröklés rendje szerint a kiesett nevezett örököst helyettesítené. (Ptk. 7:27. (1)-(2) bekezdés) = ipso iure helyettes örökös (substitutio ex lege)

17 3. Helyettes örökös és utóörökös nevezése (b) utóöröklés (fideicommissaria substitutio) = ha az örökhagyó által a végrendeletben eredetileg megnevezett örököst ( elıörökös ) meghatározott idıponttól vagy eseménytıl kezdıdıen az örökségben (vagy annak egy részében) más személy váltja fel - utóörökös nevezése fıszabályként érvénytelen (v.ö.: következı elıadás, végrendelet érvénytelensége tartalmi okokból); - oka: az örökhagyó rendelkezési jogának a halála utáni idıszakra való kiterjesztését jelentené

18 3. Helyettes örökös és utóörökös nevezése DE 1 : az örökhagyó által az elsısorban örökösnek nevezett örökös halála esetére történı örökösnevezés érvényes, mert ezt a Ptk. helyettes örökös-nevezésnek tekinti, ha annak feltételei fennállnak; DE 2: ha az örökhagyó által elsısorban örökösnek nevezett személy az örökhagyó házastársa, akkor az ı halála esetére az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst, a házastársra háramlott hagyatékra (ún. maradék-utóöröklés );

19 3. Helyettes örökös és utóörökös nevezése a Ptk. nem korlátozza az elıörökös házastárs (visszterhes) rendelkezési jogát = a házastárs a neki juttatott hagyatékkal szabadon rendelkezhet! az utóöröklés az elıörökös házastárs ingyenes adományozási jogát a szokásos mértékő ajándéknál nem nagyobb értékig szintén nem érinti.

20 3. Helyettes örökös és utóörökös nevezése DE 3 : ha az örökhagyó által elsısorban örökösnek nevezett személy az örökhagyó leszármazója, akkor az ı halála esetére az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst, a leszármazóra háramlott hagyatékra, arra az esetre, ha (1) a leszármazó a hagyaték megnyílásakor nem rendelkezik végrendelkezési képességgel ÉS (2) meghal anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. = SUBSTITUTIO PUPILLARIS

21 3. Helyettes örökös és utóörökös nevezése - miért nem rendelkezik végrendelkezési képességgel? pl. életkora miatt vagy mentális zavar miatt (v.ö.: cselekvıképességi szabályok); az elıörökös végrendelkezési képesség hiányában nem tudna érvényesen végrendeletet tenni, ezért engedi meg ebben az esetben a Ptk. az utóörökös nevezését; - az utóörökös nevezése az elsısorban örökösnek nevezett leszármazónak a cselekvıképességi szabályok korlátai közötti rendelkezési jogát nem érinti.

22 4. Vagylagos örökösnevezés A gyakorlatban gyakran összetévesztik az utóörökös nevezést és a vagylagos örökösnevezést. Az utóbbi esetben az örökösök nem váltják egymást, hanem hagyatékból való részesedésük tipikusan valamilyen feltételhez kötött, így a nevezett örökös csak a feltétel bekövetkezésével örököl. A Ptk. utóöröklésre vonatkozó szabályait a Ptk. hatálybalépése elıtt kelt végrendeletekre is alkalmazni kell, feltéve, hogy az öröklés a Ptk. hatálybalépését követıen nyílt meg. (Ptké. 59. )

23 5. Kizárás az öröklésbıl Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésbıl. (Ptk. 7:29. (1) bekezdés) - más személy örökössé nevezésével = mellızés - kifejezett nyilatkozattal A kizárást nem kell indokolni. A kötelesrészt meghaladó törvényes örökrészbıl a kötelesrészre jogosult kizárható. Kizárás és kitagadás elhatárolása!

24 6. Hagyományrendelés A hagyomány az örökhagyó végrendelete alapján bekövetkezı különös jogutódlás (singularis successio). Fajtái: dologi hagyomány = a hagyatékban meglevı valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem minısül öröklésnek kötelmi hagyomány = hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen

25 6. Hagyományrendelés alhagyomány = olyan hagyomány, ahol az örökhagyó által meghatározott vagy vagyoni szolgáltatás teljesítésére maga a hagyományos köteles - fogalmilag csak kötelmi hagyomány lehet! - a hagyományos az ıt terhelı hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös. elıhagyomány = az örökös javára rendelt hagyomány, amely az örököst az örökrészén felül megilleti

26 6. Hagyományrendelés utóhagyomány = az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint a hagyományban valamely eseménytıl vagy idıponttól az addigi jogosultat más váltja fel (Ptk. 7:32. ) - szemben az utóörökös nevezésével utóhagyományos érvényesen rendelhetı; - ha az örökhagyó eltérıen nem rendelkezik, utóhagyományos nevezése az elıhagyományos visszterhes rendelkezési jogát és a szokásos mértékő ajándéknál nem nagyobb értékre vonatkozó ingyenes adományozási jogát nem érinti

27 6. Hagyományrendelés - kétség esetén a hagyomány az örököst terheli. - az öröklésbıl való kiesés szabályait a hagyományra is alkalmazni kell a hagyományos kiesése ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt, a hagyománnyal terhelt személy mentesülését jelenti.

28 7. Meghagyás Meghagyással az örökhagyó végrendeletében valamely, a hagyatékban részesülı személyt (örököst vagy hagyományost) harmadik személy javára teljesítendı kötelezettséggel terhel, amelynek követelésére a végrendeletben meghatározott személy válik jogosulttá. DE: ha a meghagyás követelésére a végrendelet senkit nem jogosít, a meghagyás teljesítését a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülı többi személy igényelheti. (Ptk. 7:33. (1) bekezdés)

29 7. Meghagyás közérdekő meghagyás = a meghagyás sajátos esete, amikor a meghagyás kedvezményezettje nem meghatározott személy, hanem valamely kisebb vagy nagyobb közösség; - a közérdekő meghagyás teljesítését az illetékes hatóság is igényelheti. - kétség esetén a meghagyás az örököst terheli

30 7. Meghagyás feltételes juttatás = ha feltehetı, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánta kötni, a meghagyással terhelt a részesítést a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint kiadni köteles, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné. A részesítés kiadását a végrendeleti végrehajtó és a hagyatékban részesülı többi személy igényelheti. A kiadott vagyontárgy értékét a meghagyás teljesítésére kell fordítani.

31 7. Meghagyás - kétség esetén hagyományrendelésnek kell tekinteni az örökhagyónak azt a rendelkezését, amely meghatározott személy vagyoni részesítését jelenti; - alapítvány is létesíthetı meghagyás útján (ld. Ptk. 3:389. ) ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti, DE: ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti, az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történı pótlását és az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására.

32 7. Meghagyás - Az alapítvány létrehozásának követelésére jogosult személy a bíróság határozata alapján kérheti a nyilvántartó bíróságtól az alapítvány nyilvántartásba vételét. - Az öröklésbıl való kiesés szabályait a meghagyásra is alkalmazni kell a meghagyás kedvezményezettjének kiesése ha e vonatkozásban helyettesítés nem történt, a meghagyással terhelt személy mentesülését jelenti.

33 8. Növedékjog A növedékjog az öröklési jog speciális intézménye, amely akkor érvényesül, ha - az örökhagyó a hagyatékra (vagy annak egy részére) több örököst nevezett; - az örökhagyó célja kifejezetten az volt, hogy a hagyatékra (vagy annak egy részére nézve) kizárja a törvényes öröklést; - kiesik valamelyik nevezett örökös és nincs nevezett vagy helyettes törvényes örököse a Ptk. a többi nevezett örökös örökrészének arányos növelését írja elı.

34 8. Növedékjog A növedékjog esetében is elınyben részesül az a nevezett örökös, aki egyben az örökhagyó törvényes örököse is lenne (v.ö.: helyettes öröklés vonatkozó szabálya): - ha a kiesı nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan növekszik, feltéve, hogy a kiesınek nincs helyettes örököse, és a végrendeletbıl más nem következik. (Ptk. 7:35. (2) bekezdés)

35 8. Növedékjog A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örököst az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös kiesése következtében és erre a tárgyra nézve illeti növedékjog. Az ugyanarra a vagyontárgyra vagy ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett hagyományosokat és a több személy javára szóló meghagyás jogosultjait ugyanolyan feltétellel illeti egymás után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. (Ptk. 7:36. )