ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/6. június http://www.zoldbiotech.hu
ÉLET ÉS IRODALOM LIV. évfolyam 25. szám, 2010. június 25. http://www.es.hu/?view=doc;26192 AKADÉMIÁK FELELŐSSÉGE Dudits Dénes Gulyáslevest kanalazó ökotoxikológus kollégánk felszínes szellemeskedése (Darvas Béla: Alternatív gulyás, Étlaptorzó, ÉS, 2010/23., jún. 11.) nem jut el a gének lényegéig, pedig a gulyás magyaros ízeiért végül is DNS-darabok felelősek, mint a növénynemesítés = génmanipuláció termékei. Köszönet illeti az írástudót, hiszen jó szolgálatot tett a hazai növényi biotechnológiának - ez el is várható a tárcaközi Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnökétől - hiszen nagy nyilvánosságot biztosít a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományok Osztálya állásfoglalásának, ami a géntechnológiát hasznosító növénynemesítés, a GM növények jelentősége mellett foglal állást. A dokumentum kilenc pontja kitűnő alkalmat kínál a viták kereszttüzében lévő kulcskérdések végiggondolására. Nem egy sebtében megfogalmazott, laikus állásfoglalást próbál az írás poénkodással ellehetetleníteni, hanem olyan szakmailag átgondolt ajánlást, amit az Agrártudományok Osztályának harminc tagja nyílt szavazatával támogatott, két tartózkodás és négy ellenszavazat mellett. Előzőleg az állásfoglalást kidolgozó Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottság tagjai 14:1 arányban szavazták meg az egyes megállapításokat. Ilyen szellemi garanciák mellett bizonyára figyelemre méltó ez az akadémiai kezdeményezés, minthogy segíthet mind a politikusoknak, mind a hétköznap emberének a tisztánlátásban a növényi génsebészet szerepét illetően, hisz oly sok félreértés övezi ezt a növényeinket jobbító módszert. kikerülhetetlen tényező a fenntartható fejlődés globális kihívásainak kezelésében. Ha az eldurvult ideológiai viták közepette tudományos életünk szereplői nem lehetnek hiteles próféták saját hazájukban, akkor talán az angol, a német vagy akár az amerikai akadémiák tudósainak véleménye segíthet a tények tudomásulvételében. A Royal Society szakértői egy tavaly közzétett tanulmányban elemzik a tudomány szerepét a globális mezőgazdaság intenzitásának fenntartható növelésében (http://royalsociety.org/reapingthebenefits/). Miután az elemzők számba veszik a jövő élelmiszer-termelését veszélyeztető tényezőket, hangsúlyozzák az új kutatási módszerek jelentőségét, amelyek a növények génállományát akár hagyományos nemesítési eljárásokkal, akár géntechnológiával javítják, illetve innovatív növénytermesztési és talajművelési eljárásokat alapoznak meg. A GM-technológia alkalmazását kiemelt jelentőségűnek tekintik a termőképesség, a fotoszintézis hatékonyságának növelésében, betegségeknek ellenálló fajták létrehozásában és a szélsőséges klimatikus viszonyokhoz (aszály, fagy, belvíz) alkalmazkodó növények nemesítésében. A tanulmány kiemelten hangsúlyozza, hogy egyetlen technológia sem képes önmagában az élelmiszer-biztonságot garantálni, legyen az genetikai Nem egyedülálló ez a tisztázó szándék, amely csatlakozik más akadémiák hasonló törekvéseihez. Szemléletünkben és előbb vagy utóbb a magyar mezőgazdaságnak is sok kárt okoz a géntechnológiát övező ismerethiány, a növénynemesítési módszerek fejlesztésének korlátozása és ezzel az agrár-innováció egy meghatározó eleméről való lemondás. A GM növények kérdése messze nem nemzeti ügy, sokkal inkább 1
mint hetven százalékának előállítása valamiképpen a géntechnológiához kapcsolódik - például állati takarmányok, élelmiszeradalékok és gyógyszerek közvetítésével - méghozzá anélkül, hogy az az egészségükre vagy közérzetükre bármilyen káros befolyással lenne". módosítás, kémiai alapú agrotechnológia vagy organikus növénytermesztés. A tudós munkacsoport konkrét ajánlásokkal is él az Egyesült Királyság kormánya, kutatási tanácsa felé: az elkövetkező tíz év során kétmilliárd font K+F forrás biztosítását tartja indokoltnak az élelmiszerbiztonság mint kiemelt téma számára. A szigetországi kutatók következtetéseinek szelleméhez hasonló a Német Tudományos Akadémiák Uniója nevében közzétett állásfoglalás, amely új politikát sürget a zöld géntechnológia területén (http:// www.leopoldina-halle.de/cms/fileadmin/user_upload/leo_a ktuell0809.pdf). A tudományos közvélemény álláspontját összegzi a Nobel-díjas Christiane Nüsslein-Volhard, amikor megállapítja: Németországban mind ez idáig nem sikerült kellőképpen elfogadtatni azt, hogy a géntechnológia alkalmazása a növénytermesztés területén eddig kiaknázatlan lehetőségeket kínál az ökológiai mezőgazdaság, a fokozottabb környezetvédelem, a biológiai sokféleség és az egészség megőrzése terén. A molylepkékkel, gombafertőzésekkel, vírusokkal és fonálférgekkel szemben rezisztens növények nem szorulnak permetezésre. A kedvezőtlen termesztési feltételekhez, szikes és karsztos talajokhoz, szárazsághoz jobban alkalmazkodó növények termesztésére nyílik így lehetőség, a terméketlen földterület pedig ismét termékeny talajjá változtatható". Továbbá megállapítja: Kiválóan képzett kutatókat exportálunk korszerű vetőmagvak és agráripari technológiák helyett." Talán idehaza is érdemes lenne megszívlelni azt a véleményt, hogy a modern mezőgazdaság a legkorszerűbb növénytermesztési módszerek, így a géntechnológia alkalmazása nélkül képtelen lesz a fenntarthatósági célt elérni". Ez a szakmai anyag a fogyasztók figyelmét hívja fel arra a tényre, amely szerint a manapság piaci forgalomban kapható élelmiszerek több Az amerikai National Academy of Sciences (Nemzeti Tudományos Akadémia, a továbbiakban: NAS) átfogó tanulmányt jelentetett meg a GM-növények környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól (http://www.nap.edu/catalog.php?record_id=12192). Ez az értékelés azért különleges helyzetű, mert a jelenleg köztermesztésben lévő GM növényfajták többségükben amerikai nemesítő cégek termékei, és ebben az országban széleskörűen vetnek GM vetőmagot. A NAS tanulmánya megállapítja, hogy a GM növények általánosságban kevesebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint a hagyományosan termesztett, nem GM-fajták. A gyomirtószer-ellenálló GM növények elterjedésével megnőtt a gyomok között az ellenálló variánsok száma, ugyanakkor ezek a fajták hozzájárultak a csökkentett talajműveléses gazdálkodás elterjedéséhez és a talajerózió csökkenéséhez. A NAS szerint a gyomirtószer-rezisztens fajták és a csökkentett talajműveléses gazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatásának megállapítására további kutatások szükségesek. A GM-vetőmagokat használó farmerek gazdasági előnyei rendszerint - de nem minden esetben - meghaladták a technológiai költségeiket. Az amerikai akadémia szerint a biotechnológia alkalmazása lényeges - bár nem feltétlenül univerzális, és idővel csökkenő - környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel járt az amerikai gazdákra nézve, amennyiben a konvencionális mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazott hagyományos fajtákkal vetjük össze. Látva az idézett akadémiák állásfoglalásait, megalapozottan reklamálható, hogy miért ne lenne 2
joga a hazai agrárértelmiségnek véleményt nyilvánítania, még olyan helyzetben is, amelyet a géntechnológia-ellenes hangadók dominálnak. A közvéleményt nap mint nap csak az elrettentő, hamis hírek ostromolják, és a politikai döntéshozók aktív ellenzői a géntechnológiával történő nemesítésnek, hiszen nem ismerik ennek az innovációs folyamatnak a lényegét, jelentőségét. Az utóbbi probléma súlyát érzékelhetjük abból, amikor egy parlamenti képviselő csak génmentes" kukoricát kíván termesztetni úgy, hogy minden becsületes tengerinek harmincezer génje van. Ezen a szakmaiatlanságból fakadó ellentmondáson kívánt felelőssége tudatában enyhíteni a kilenc tételt megfogalmazó bizottság. Az Alternatív gulyás című cikk példáján felbuzdulva talán helyet kaphat az egyes megállapítások értelmezése, természetesen a tudomány szemüvegén át nézve. 1. A világ tudományos és gazdasági eredményeinek tanúsága szerint a géntechnológia egyre inkább meghatározó szerepet játszik az agrár-innovációban és az új technológiák megalapozásában: Az előzőekben idézett akadémiai vélemények sokoldalúan mutatják be ennek az állításnak a megalapozottságát. Ami a kutatást illeti, számos növénybiológiai kérdés van, amelyek megválaszolásához nehéz úgy kísérletet tervezni, hogy ne gondolkoznánk gének izolálásában. A mesterségesen beépített gént hordozó növények nélkülözhetetlenek az ismeretlen gének szerepének tisztázásában, a növények működésének megértésében. Érdemes nem elfeledkezni arról, hogy manapság a kínai kutatók kulcsszereplői a növényi élet kutatásának. A világ vezető folyóirataiban közölnek, míg mind több GM növény engedélyezését kezdeményezik. A technológia-függőség veszélye új szereplők megjelenésével bővül. 2. A magyar agrárium, és így a növénynemesítés jövőbeni versenyképessége a géntechnológia és a genomika eszközeivel hatékonyabban biztosítható: A gazda munkájának gyümölcse csak úgy garantálható, ha bőtermő, ellenálló fajta vetőmagját veti a földbe. Még a biotermesztés feltételei is csak akkor teljesíthetők, ha a növény rezisztencia génekkel rendelkezik. Ez alapvető kritérium, mert csak ilyen növény teszi lehetővé a vegyszeres növényvédelem elhagyását. A vetett növény genetikai képességeit a növénynemesítő alakítja ki, és fajtáit szabadalommal védi. A magyar növénynemesítés múltbeli sikereit sokban köszönhette a világszínvonalú módszerek alkalmazásának. Napjainkban az innováció egyik nélkülözhetetlen eleme a géntechnológia és a gének ezreit kezelő genomika. A hazai búza vetésterületének nyolcvan százalékán magyar fajtákat vetnek. Nemesítő intézeteink használják ezeket a technikákat, így állítottak elő GMbúza tenyészanyagokat, és folytattak szabadföldi kísérleteket is. A géntechnológiával nemesített hazai fajták születése évtizednyi időt igényel még akkor is, ha nem gátolja a GMO-ellenes pánik, a moratórium, a magas költségek. Ugyanakkor az akadémiai prognózisok szerint nem lehet kétség afelől, hogy ez a mostani helyzet sokáig nem tartható fenn, és ezért fel kell készülnie a hazai szereplőknek is a GM-növények elterjedésére és hazai használatára. 3. A környezetbarát agrotechnológiák szerepe növelhető a biotechnológia, és ezen belül a géntechnológia alkalmazásával: Már a jelenleg termesztett, első generációs GM-növények is több területen segítették a környezetbarát növénytermesztési gyakorlat kibővülését, ezt az akadémiai elemzések is megerősítették. Nem került említésre a mezőgazdaság okozta szén-dioxid-kibocsátás mérséklése a talajforgatási műveletek számának csökkentése révén. A biomassza-termelés, a zöldenergia-előállítás haté- 3
tudomány folyamatosan változó álláspontjának befogadására. Az eltérő tudósi vélemények kiegészítően segíthetik a tisztánlátást, de nem szabad a politika szintjére vinni igazunk érvényesítését (GMO-kerekasztal). konyságát is alapvetően a növények génjei befolyásolják, így sok a kiaknázatlan lehetőség a növények növekedésének, szerveik méretének, kémiai összetételének optimalizálására. 4. Tudományos eszközökkel, nemzetközileg elfogadott szabványok szerint kell garantálni az új géntechnológiai termékek egészségügyi, környezet- és talajvédelmi biztonságát, valamint a hosszú távú gazdasági szempontok érvényesülését: Nem valószínű, hogy bárki kifogásolná ezt a nagyon lényeges követelményt. Találkozhatunk visszaélésekkel a biztonság kérdésében, hiszen könnyen lehet világhírnévre szert tenni azzal, hogy pánikot keltünk. A magyar sajtó is kiemelt figyelmet szentelt az osztrák Jürgen Zentek professzor bejelentésének, miszerint a GM kukorica impotenciát okoz az egereknél. Most, hogy Ausztria visszavonta a hosszú távú etetési kísérlet eredményeit, a hazai média elfelejtett korrigálni. 5. A géntechnológiával nemesített (GM) növények körüli társadalmi vitában kapjanak meghatározó szerepet a tudományos tények: A hazai csatatér romjait látva igen elszomorító a kép. Az ütközetek különböző indíttatással, több szinten folynak. Az ideológiai szembenállások talán még kölcsönös kompromisszumokkal mérsékelhetők, de a politikai célok vezérelte barikádok igen merevnek bizonyulnak, lásd az ötpárti egyoldalúságot és tájékozatlanságot. A legreménytelenebb a gazdasági érdekek közös platformra hozása, pedig ez a legmeghatározóbb mozgatórugó, és végül is az egész technológia jövője itt fog eldőlni. Az akadémiák állásfoglalásai komplex módon közelítik meg a tudomány kínálta lehetőségek hasznosítását, a fenntartható fejlődés követelményének előtérbe helyezésével. Ez csak úgy lehet sikeres, ha a társadalom bizalommal nyitott a 6. A magyar törvényhozás és állami vezetés géntechnológiával kapcsolatos döntéseit az új tudományos eredmények fényében javasolt időről időre felülvizsgálni: A magyar géntechnológiai törvény a GM növények kapcsán csak a kockázatokat ismeri, és hibás, szakmaiatlan ideológia alapján gátolja a géntechnológiával nemesített növények hasznosítását Magyarországon. Ez a megközelítés napjainkban nem okoz problémát, hacsak a szemléletbeli torzulásokat nem tekintjük annak. Az Európai Unióban jelenleg termesztésre engedélyezett GM-növények nem fontosak a hazai növénytermesztés számára. Az EU engedélyezési tevékenysége új alapokra helyeződik, és több, már a magyar gazdák számára is fontos növény termesztése válik lehetségessé, feltéve, ha a hazai agrárvezetés is nyitott lesz az új technológiák befogadására. Egy ilyen változás maga után vonja a törvényi háttér módosításának szükségességét is. 7. A magyar agrárium versenyképességét az szolgálja, ha a szabályozás biztosítja az esélyegyenlőséget a növénynemesítők és a gazdák szabad technológiaválasztásában: Várhatjuk, hogy sokféle, tulajdonságaiban jobbított GM növény kerül majd folyamatosan mezőgazdasági hasznosításra, miután a biztonsági követelmények teljesítése megtörtént. Nyilván csak akkor van értelme a bevezetésüknek, ha előnyt nyújtanak a gazdának, a fogyasztónak, vagy csökkentik a környezeti terhelést. Igen visszás helyzetet teremthet a magyar szereplők kizárása az előnyök 4
kihasználásából, csak azért, mert a fajta előállítása során géntechnológiai módszereket is felhasznált a nemesítő. Ne felejtsük, végtelen az új génkombinációk száma, és kár ítélkezni, átkot szórni a néhány első termék láttán. 8. Az agrár-innováció érdekében növelni kell az agrár-biotechnológiai oktatás és kutatás kapacitásait, finanszírozását és versenyképességét: A mezőgazdasági biotechnológia oktatása szinte valamennyi egyetemünkön idejekorán, a nemzetközi történésekkel összhangban kezdődött meg, és kielégítő színvonalát nehéz megkérdőjelezni. Hasonlóan, az agrár-biotechnológiai kutatás számos területen nemzetközi elismertségnek örvend. A pályázati lehetőségeket nem szűkítette - ez idáig - a technológiák hasznosítása körüli viták zaja. Nem lehet érdekünk a teljes kiszolgáltatottság. Saját szellemi termékeink bekerülhetnek a nemzetközi rendszerekbe, és mint a német akadémiai anyag javasolja, célunk lehet vetőmagokat és technológiákat exportálni. Volt példa arra, hogy magyar-német géntechnológiai szabadalom került értékesítésre nemzetközi üzletben. Fontos prioritásként kell kezelnünk aktív részvételünket az uniós együttműködésekben, hiszen szigetként a most formálódó bioipar tengerében esélytelenek vagyunk. 9. Tudományos ismeretterjesztéssel kell elősegíteni a géntechnológia társadalmi elfogadottságát: A Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével program indult a biológia oktatás színvonalának javítása érdekében. Új szemléletű tankönyvek születnek, amelyek közelebb viszik a molekuláris biológiai, géntechnológiai ismereteket a fiatalokhoz. Számukra már nem lesz probléma a génsebészet helyén kezelése, akár mint nemesítési eszköz elfogadása. Pályázatok is segítik az ismeretterjesztést, aminek eredményei csak lassan érnek. Az MTA Agrártudományok Osztályában tevékenykedő szakemberek nevében szeretném megerősíteni, hogy igen komolyan megfontoltuk a géntechnológiai állásfoglalás minden pontját, ugyanakkor készek vagyunk az új tudományos tények alapján jobbítani javaslataink üzenetét. Meg vagyunk győződve arról, hogy az agrárpolitika döntéshozói számára segítségként szolgál ez az állásfoglalás, és csak remélni tudjuk, hogy élni is fognak szakmailag kimunkált javaslatainkkal. (A szerző a Magyar Tudományos Akadémia Élettudományokért felelős alelnöke, növénygenetikus) *** A Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) tanulmánya a GMO növényekről és a fenntarthatóságról A Lincoln elnök által 1863-ban létrehozott National Academy of Sciences (Nemzeti Tudományos Akadémia, a továbbiakban: NAS) először készített átfogó tanulmányt a GMO növények környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól. A tanulmány az amerikai farmerekre fókuszál, nevezetesen arra, hogyan befolyásolták a GMO növények a farmok bevételét, gazdálkodási gyakorlatát, és a gazdálkodók személyes jólétét. Az Akadémia szerint a biotechnológia alkalmazása lényeges - bár nem feltétlenül univerzális, és idővel csökkenő - környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel járt az amerikai gazdákra 5
nézve, amennyiben a konvencionális mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazott hagyományos fajtákkal vetjük össze. A NAS tanulmánya megállapítja, hogy a GMO növények általánosságban kevesebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint a hagyományosan termesztett, nem GMO fajták. A HT (gyomirtó-rezisztens) fajták esetében a gazdálkodók általában a glyphosate gyomirtó alkalmazására tértek át, amely a gyomirtók többségével ellentétben nem jár lényeges károsító hatással az állatvilágra, a talajra és vízminőségre. Azonban a glyphosate és a HT-fajták széleskörű alkalmazása következtében eddig 9 gyom fejlesztett ki ellenállást a gyomirtóval szemben 1996 óta, míg hagyományos vetőmagot alkalmazó területeken 1974 óta összesen 7. 1996 óta a glyphosate aktív hatóanyagának egységnyi, szójababbal vetett területre jutó alkalmazása például hatszorosára nőtt, míg az egyéb gyomirtóké tizedére csökkent. A HT fajták alkalmazása továbbá hozzájárult a csökkentett talajműveléses (conservation tillage) gazdálkodás elterjedéséhez, és a talajerózió csökkenéséhez. A NAS szerint a HT fajták és a csökkentett talajműveléses gazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatásának megállapítására további kutatások szükségesek. A rovarirtó-használat csökkent a Bt (Bacillus thuringiensis toxint termelő, és meghatározott rovarokkal szemben ellenálló) fajták elterjedésével, és ez a folyamat kedvező hatást gyakorolt a környezetre és az élővilágra. A Bt fajtákkal szemben kifejlesztett rezisztencia eddig lassú volt, és csekély gazdasági, illetve agronómiai következményekkel járt; mindezidáig összesen 2 rovarfaj fejlesztett ki ellenállást a Bt fajtákkal szemben. Kukorica és szójabab esetében a gének átöröklődése vadon élő fajtákra az USA-ban nem igazán fordult elő, a GMO-mentesség piaci előnyeit kihasználni igyekvő gazdák számára azonban a GMO-szennyezés igen komoly probléma a szigorú toleranciaszintek miatt. Az Akadémia szerint a megoldás nem a GMO-mentes termelők védelmében, hanem a toleranciaszintek enyhítésében keresendő. A GMO vetőmagokat használó farmerek gazdasági előnyei rendszerint - de nem minden esetben - meghaladták a technológiai költségeiket. A költséghatékony és rugalmas gyomirtás, valamint a kártevők által okozott kisebb terméskiesés miatt a művelés költsége relatíve alacsonyabb, míg a hozam rendszerint magasabb volt a hagyományos vetőmagok alkalmazásával összehasonlítva. A GMO fajták termelői árakra gyakorolt hatása nem teljesen világos. A GMO vetőmagokat elsőként alkalmazó amerikai farmerek általánosságban gazdasági előnyt könyvelhettek el olyan országokkal szemben, ahol ezt a technológiát később fogadták csak el. A GMO-k gazdasági hatását a GMO-t nem alkalmazó termelők és az állattartó telepek működésére még tovább kell vizsgálni. A keresztbeporzás csökkentheti azon nem GMO termelők termésének értékét, akik a biotechnológia-mentességet megkívánó külföldi piacokra értékesítenek. E jelenség gazdasági hatásának mértékét azonban nem vizsgálták az utóbbi 5 évben. A GMO növények elterjedése társadalmi hatásának vizsgálatára a tudomány mindezidáig nem fordított kellő figyelmet. A tanulmány szerint a korábbi kutatások arra utalnak, hogy a termelők egyes csoportjai (például a kevéssé hitelképes, kisebb piacokra termelő farmerek) kevéssé voltak képesek profitálni a biotechnológia előnyeiből. Ezen kívül az utóbbi időben hallhatóak voltak olyan hangok, hogy a hagyományos vagy csak egyetlen módosított gént tartalmazó fajtákhoz való hozzáférés a termelők egy része számára beszűkült. 6
A NAS több ajánlást is megfogalmaz tanulmányában. A gyomok ellenállóvá válása komoly potenciális kockázat, ami arra késztetheti a termelőket, hogy visszatérjenek a hagyományos talajműveléses gazdálkodásra, és a glyphosate-nál mérgezőbb permetszereket használjanak. Ezért a gazdáknak komplex és diverz gazdálkodási, növényvédelmi gyakorlatot kell folytatniuk, amelynek része például a gyomirtó-rotáció. Ezért a kormányzat, egyetemek, termelők és biotechnológiai cégek együttműködésére van szükség költséghatékony rezisztenciakezelési program létrehozásához, hatékony növényvédelmi gyakorlat elterjedéséhez. Az illetékes szövetségi és állami ügynökségek számára biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, hogy a GMO növények vízminőségre gyakorolt hatását megvizsgálhassák. A GMO növényfajták elterjedésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak empirikus vizsgálata nem tartott lépést a technológiai fejlődéssel. Ezért ezek felméréséhez és nyomon követéséhez megfelelő forrásokat kell rendelni a kutatóintézetek részéről. A biotechnológia az eddigieknél több növényfaj, illetve tulajdonság tekintetében is alkalmazható lehetne, és hozzájárulhatna egyéb közjavak előállításához is. Azonban a biotechnológiai ipar számára kevés az ösztönzés, ha az így előállított többlet kutatásfejlesztésének költségeit a farmszektorban realizált bevételük nem fedezi. Ezért kormányzati támogatás kell a kutatóintézeteknek, hogy olyan GMO növényeket fejlesszenek ki, amelyek értékes közjavak megteremtéséhez járulnak hozzá, de a piaci potenciál nem támasztja alá a privát szektor ilyen irányú befektetéseit. A tanulmány a fentieknek megfelelő kategóriába sorolja például a nitrogén- és foszforhatékony, a szárazságtűrő, a magas tápanyagtartalmú és egészséges, a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó és a megújuló energia előállítására kiemelten alkalmas növényfajták előállítását. Bővebben: http://www.nap.edu/catalog.php?record_id=12804 The Wall Street Journal, 2010. máricus 2. http://online.wsj.com Az EU-tagországok szabadabban dönthetnek a módosított növényekről Matthew Dalton és Allison Connolly BRÜSSZEL - Kedden az Európai Bizottság jelezte, hogy liberálisabb álláspontra tér át a genetikailag módosított növényekkel kapcsolatban: engedélyezett egy ellentmondásos megítélésű GM burgonyafajtát, és javasolta, hogy a nemzeti kormányok szabadabban dönthessenek a GM növények szabályozásáról. A biotechnológiai ipar üdvözölte, a környezetvédő csoportok pedig élesen bírálták a Bizottság, az EU végrehajtó ága, és John Dalli (akit José Manuel Barroso elnök személyesen választott ki a biotechnológia szabályozásának posztjára a bizottságban) javaslatait, ami ismét reflektorfénybe helyezi az Európában e probléma megítélésében fennálló súlyos megosztottságot. Nagyon rossz kezdés ez az új biztos számára mondta Adrian Bebb, a Föld Barátai környezetvédő csoport szóvivője. A GM növények ügyében nagyon komoly fenntartásaink vannak a Barroso vezette új bizottsággal szemben. 7
A biotechnológiai vállalatok szerint a Bizottságnak az Amflora elnevezésű burgonyafajtára vonatkozó döntése azt mutatja, hogy végre a saját elképzelése szerint dönt a GM engedélyezésekről. Az Amflorát kifejlesztő BASF-nek majdnem 14 évig kellett várnia a burgonyafajta EU-ban való engedélyezésére, azután, hogy a svéd kormány és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság ismételt biztonságossági vizsgálatai megállapították: a burgonya nem jelent veszélyt az emberi egészségre, sem a környezetre. A Bizottság három, a Monsantónál kifejlesztett kukoricafajtát is engedélyezett élelmiszerekben és takarmányban való felhasználásra. Hírértéke van annak, hogy a hatóságok a törvény előírásai szerint járnak el" mondta a biotechnológiai ipar fő európai lobbicsoportja, az EuropaBio főtitkára, Willy de Geef. Eddig is csak ennyit kértünk. A környezetvédők szerint azonban az EFSA rutinszerűen félresöpri az egészséggel kapcsolatos aggályokat, amikor GM növényeket engedélyez, és az EFSA a hozzá kerülő kérvények döntő többségét engedélyezi. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tavaly azt mondta: ki akarja vizsgálni annak lehetőségét, hogy a nemzeti kormányok nagyobb hatalomhoz juthassanak a GM növények saját országukban való termesztésének szabályozásában. A Bizottság keddre ígérte javaslata közzétételét ebben a témában. A jelenlegi szabályok szerint egy genetikailag módosított növény engedélyezéséhez vagy az engedélykérés elutasításához az EU nemzeti kormányai abszolút többségének támogatására, illetve elutasítására van szükség. Az esetek többségében a kormányok nem képesek összegyűjteni az abszolút többséghez szükséges számú szavazatot, és ebben az esetben a döntés a Bizottság hatáskörébe kerül. A Bizottság az utóbbi években számos növény importját engedélyezte élelmiszerekben és takarmányban való felhasználáshoz, ám a keddi döntést megelőzően mindössze egy növény - a Monsantónál kifejlesztett egyik kukoricafajta termesztését hagyta jóvá. Barroso elnök javaslatának célja az EU-tagállamok kormányait több mint egy évtizede megosztó, ellentmondásos probléma kompromisszumos megoldása. A tagállamok egy csoportja, Görögországgal, Franciaországgal, Ausztriával és Magyarországgal az élen, ellenezte a GM növényeknek nemcsak az EU határain belüli termesztését, hanem az EU-ba való importját is; más országok, például az Egyesült Királyság, Hollandia és a Cseh Köztársaság az alkalmazásuk mellett volt. Szakértők szerint valószínűleg emelkedne az EU területén termesztett GM növények mennyisége, ha a nemzeti kormányokhoz kerülne saját genetikailag módosított növényeik engedélyezése. Egy 2006. évi Eurobarometer-felmérés szerint az európai közvélemény általánosságban ellenzi a genetikailag módosított növények élelmiszerekben való felhasználását, az ipari célokra alkalmazott GM növények elbírálása azonban sokkal kedvezőbb. Utóbbiak közé tartozik a BASF genetikailag módosított burgonyafajtája is, amelyet ipari keményítő gyártása céljából termesztenek. A környezetvédők és egyes tudósok azonban aggódnak amiatt, hogy a burgonyában jelen levő gén, amely két fontos antibiotikum, a kanamicin és a neomicin elleni rezisztenciát hordoz, baktériumokba kerülhet, amelyek így ellenállóvá válnak ezekre az antibiotikumokra. Az EFSA tavaly közzétett állásfoglalásában külön kitért erre a veszélyre és elvetette azt. 8
Agrárhaszon.hu, 2010. június 11. http://www.agrarhaszon.hu/product/5767 Nincs EU-alku a génkezelt növények ügyében Nem támogatják egyöntetűen az uniós tagországok az Európai Bizottság nemrégiben ismeretessé vált elképzeléseit a génkezelt növények engedélyezésének tagállami illetékességbe helyezéséről - derült ki a környezetvédelmi miniszterek találkozóján Luxembourgban. Jean-Louis Borloo francia miniszter úgy nyilatkozott, hogy addig nem kívánja támogatását adni a javaslatokhoz, amíg az uniós szervek nem végzik el az ilyen típusú termékek engedélyezési rendszerének teljes felülvizsgálatát. Emlékeztetett ara, hogy ezt a felülvizsgálatot valamennyi tagállam közösen kérte másfél évvel ezelőtt, és úgy vélte, a most megismert terv nem elégíti ki ezt az igényt. A tanácskozáson Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter - a francia miniszter felvetéséhez kapcsolódva - elmondta, hogy a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) uniós engedélyezése körül továbbra is súlyos aggályok merülnek fel. Magyarországról jött két ember... Magyarország azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy amíg a kockázatértékelés nem válik körültekintőbbé, addig az EU ne engedélyezze újabb génmódosított fajták köztermesztését. A tárca közleménye szerint a miniszter hangsúlyozta azt is: GMO-mentességét Magyarország a jövőben is fenn kívánja tartani. A spanyol szakminiszter, Elena Espinosa leszögezte, hogy országa ellenzi a terveket, mert az visszalépést jelentene az uniós együttműködésben. Spanyolország soha nem támogatta a renacionalizálási törekvéseket az unión belül - tette hozzá a félévben a miniszteri tanács soros elnökségét is ellátó illetékes. Az Európai Bizottság hivatalosan csak a jövő hónapban terjeszti elő a témába vágó javaslatait, de annak főbb elemeit a tagországokkal már ismertette és a sajtónak is kiszivárogtatta. Az elképzelés lényege, hogy az Európai Unió tagországai a jövőben nemzeti hatáskörben dönthessenek arról, engedélyezik-e a génkezelt növények termesztését területükön vagy sem. Jelenleg az EU-ban elméletileg uniós szinten engedélyezett az ilyen növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják azt. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője a génkezelt termékeknek (GM), így az említett lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben. Bonyolult rendszer Ezek az országok ráadásul - részben a bonyolult uniós döntéshozási rendszer miatt - nehezítették a GM növények használatát más tagállamokban is. A témáról folytatott szavazásokon ezért az utóbbi években rendre patthelyzet alakult ki az EU-tagok között. Ez utóbbi a fő oka annak, hogy a brüsszeli bizottság - egy holland kezdeményezést továbbfejlesztve - a tagállami engedélyezés pártjára állt. A testület még a hivatalos javaslat elkészítése előtt konzultálni kívánt arról a tagországok környezetvédelmi minisztereivel. A júliusban kiadandó hivatalos előterjesztést majd a tagországok kormányait képviselő tanács mellett az Európai Parlamentben is meg kell vitatni. A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a tanácskozáson Magyarország szorosabb európai együttműködést szorgalmazott az árvízvédelem és a vízgaz- 9
dálkodás terén. Az uniós miniszterek politikai nyilatkozatot fogadtak el az aszály és szárazság elleni küzdelemről, valamint tárgyaltak a számos tagállamot sújtó árvízi helyzetről, és a kapcsolódó uniós szolidaritási intézkedésekről. Az EU Szolidaritási Alapja évi egymilliárd eurós keretből segíthet a bajba jutott országoknak. Mit mondott Fazekas? A magyar miniszter elmondta, hogy a 2011 első félévi magyar EU-elnökség egyik prioritása lesz a vízpolitika, és ezen belül az extrém vízügyi jelenségek és a klímaváltozás hatásainak kezelése. Az aktuális árvízi helyzetről a Visegrádi Négyek miniszte- rei külön eszmecserét folytattak. A miniszteri találkozón a biológiailag lebomló hulladékok kezelése ügyében Fazekas Sándor elmondta, hogy a környezetbarát hulladékgazdálkodás jelentős környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel járhat, jelentős kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. Emlékeztetett, hogy a spanyol-belga-magyar elnökségi trió tagjaként, a trió programjában deklaráltak szerint Magyarország fontosnak tartja a biohulladék-kezelés ügyének előmozdítását. Fazekas Sándor Luxembourgban rövid, kétoldalú megbeszélést folytatott Connie Hedegaard-dal, az Európai Bizottság klímapolitikáért felelős tagjával. A klímaügyi biztos elfogadta a magyar miniszter meghívását, és várhatóan az idén ősszel Budapestre látogat. Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület 10
Green Biotechnology Europe (GBE)