Befektetések, megtakarítások

Befektetések, megtakarítások 2005. szeptember A megvalósításhoz pénzügyi támogatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyújtott, a hatályos jogszabályok szerint kiírt nyilvános pályázatra benyújtott pályamunka alapján.

2 Összefoglaló Tízből hat magyar elégedetlen a gazdasági helyzetével, és lényegesen többen helyezik magukat az 5. fok alá a 10 fokú gazdasági létrán, mint a közép fölé. 1-2 év távlatában a többség inkább a gazdasági helyzet és az életszínvonal romlására számít, 5-10 év távlatában viszont sokkal többen bíznak gazdasági előrelépésben, mint ahányan lecsúszástól tartanak. Az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra erősen hat a politikai orientáció, az 5-10 év távlatúakra viszont egyáltalán nem, illetve csak áttételesen. A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimistaként jellemezhető, negyedük elégedetlen optimistaként, és csak a harmaduk elégedett optimista. A gazdaság iránti érdeklődés gyakorlatilag teljesen egybeesik az általános közéleti érdeklődéssel. Az általános gazdasági kérdések általában érdeklik az embereket, a pénzügyek, árfolyamok iránt viszont csak kevesen érdeklődnek. A gazdasági beszámolókat, híreket mindössze a magyarok 6 százaléka érti meg teljesen (saját bevallás szerint), 41 százalékuk csak kisebb részben érti ezeket, 28 százalékuk pedig alig. Az infláció jelentésével a megkérdezettek 70 százaléka teljesen tisztában van, a részvények mibenlétével viszont csak a felük, a reálhozam szó jelentése pedig mindössze ötödük számára teljesen tiszta. A gazdasági, pénzügyi kérdésekben azok a legtájékozottabbak, akik az internetet is használják gazdasági tájékozódásra. A tipikus magyar kockázatkerülőnek és (pénzbeosztás értelemben) takarékosnak tartja magát, ugyanakkor azt is gondolja magáról: nem ért a pénzügyekhez. A vállalkozó kedv kockázat kerülés skála átlaga a 44 évnél fiatalabbak és a módosabb 50% körében a vállalkozó kedv felé billen, az idősebbek és a szegényebbek körében viszont nagyon erősen a kockázat kerülés felé. Minél módosabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy 5-10 év távlatában a saját erőfeszítésein múlik a gazdasági előrelépése. A szegényebbek és az idősebbek viszont hajlamosak külső tényezőknek (a politikának, az általános gazdasági helyzetnek) tulajdonítani nagyobb jelentőséget a saját gyarapodásukban. A gazdaságpolitikába vetett bizalom felértékeli a külső tényezők jelentőségét, a bizalmatlanság, pedig leértékeli. A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy becslést adjon az infláció nagyságára. A válaszadók 52 százaléka 10 százalék alatti becslést mondott, 16 százalékuk pont 10 százalékra becsülte a pénzromlást, harmaduk, pedig még ennél is magasabbra. A hivatalosnak tekinthető 4 százalékos értéket mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el.

Nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról. A részvény konstrukciót a megkérdezettek 47 százaléka véli teljesen ismerni, az állampírokat 44 százalékuk, a befektetési alapokat viszont mindössze 27 százalékuk. A háztartások 35 százalékának egyáltalán nincsenek megtakarításaik, 23 százalékuk csak egyféle megtakarítással rendelkezik (tipikusan készpénz vagy folyószámla), 16 százalékuknál kétféle megtakarítást említettek (tipikusan készpénz és folyószámla vagy takarékbetét), és mindössze a háztartások 27 százalékánál áll három vagy több elemből a portfolió. A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk, pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált. A magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat kaphatnának. Az objektív pénzpiaci termék-tájékoztatók viszont hasznosak lehetnek, különösen interneten. Ezeknek hajlamosak hinni az emberek, ráadásul az az élményük is megmarad, hogy saját maguk hoztak döntést a szükséges információk begyűjtése után. A magyar közvélemény alapvetően bizalmatlan a különböző pénzpiaci szereplőkkel szemben, és egyedül a nyugdíjpénztárak esetében billent át a pozitív tartományba a válaszok mérlege. A biztosítótársaságoknak és a biztosítási ügynököknek különösen sok bizalmatlansággal kell szembenézniük. E mögött egyrészt az ügynökökkel szembeni általános bizalmatlanság-, másrészt a beszedik a pénzt, de nem fizetnek gondolat elterjedtsége húzódik meg. A pénzügyekkel, pénzpiacokkal kapcsolatos állításokkal való egyetértést 6 alapattitűd határozza meg. Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív értékek, pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes úton, és ennek útja mindenki számára nyitott. A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka körében pozitív a skálaérték. A magyar közvélemény nagy többsége tehát hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek érzi a pénzpiacot. A harmadik skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint mindenkinél csak a profit számít, nincs tisztesség a pénzpiacon. A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot. 3

Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív értékek pedig ennek az ellenkezőjét. Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott pénzügyi ismereteinek bővítésére. A pszichológiai töltésű (attitűd és ismeret skálák) alapján három egymástól eléggé markánsan elkülönülő csoport valamelyikébe sorolhatjuk be a felnőtt magyarokat. A megkérdezettek 35 százalékát célcsoportként címkéztük, lévén az e csoportba kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci marketing tevékenységek során. A második tipológia csoport legfőbb jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. E csoportba a megkérdezettek 36 százaléka került. Végül a harmadik csoport (29%) tagjaira az alulinformáltság a legjellemzőbb, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak. A megkérdezettek 70 százaléka a megtakarítás, befektetés biztonságát preferálja a hozam nagyságával szemben, 54 százalékuk, pedig a hozzáférhetőséget is a hozam elé helyezi. Ugyanakkor a közepes hozam közepes kockázat opciót a megkérdezettek 47 százaléka választotta, az alacsony hozam minimális kockázat opciót, pedig csak 38 százalékuk. A magas hozam viszonylag magas kockázat lehetőség azonban mindössze 7 százalékuk számára tűnt vonzónak. A megkérdezettek 58 százaléka szerint 10 év múlva a kockázat vállaló, pénzforgató Takács gazdagabb lesz, mint a spórolós, takarékos Kovács, ugyanakkor 45 százalékuk szerint Kovács lesz a boldogabb, és 56 százalékuk szerint Ő fog kiegyensúlyozottabban élni. A tőzsdei befektetésektől elsősorban a kockázatoktól való félelem tartja vissza az embereket. Másrészt viszont az is, hogy a legtöbben úgy vélik: a tőzsdézés csak a gazdagoknak való. A befektetési alapokkal hasonló a helyzet, de itt még az is nehézséget okoz, hogy nagyon kevéssé ismert ez a pénzügyi konstrukció. Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng azon, hogy miként fog megélni nyugdíjas éveiben, 40 százalékuk pedig legalább időnként gondol erre. 38 százalékukat viszont nem foglalkoztatja a kérdés. A 4. pillér esélyeit jelentősen javítja az adókedvezmény, ugyanakkor az alulinformáltság és a bizalomhiány komoly gátja lesz a konstrukció terjedésének. 4

5 Tartalom Összefoglaló 2 Tartalom 5 Elégedetlenség, pesszimizmus 6 Érdeklődés, tájékozódás 13 Ismeretek 19 Vállalkozó kedv, beosztás 23 Min múlik? 26 Infláció 29 Pénzpiaci ismeretek 31 Megtakarítások 33 Hitelek 46 Befektetési döntések 47 Bizalmatlanság 54 Attitűdök 63 Tipológia 69 Preferenciák 74 Tőzsde 90 Befektetési alapok 95 Nyugdíj-megtakarítások 97 Módszertan 100

6 Elégedetlenség, pesszimizmus Tízből hat magyar inkább elégedetlen, mint elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével és a jövőbeli kilátásaival is. Ugyanakkor mindent egybevetve azért a megkérdezettek hat tizede inkább elégedett az életével. Mennyire elégedett a következőkkel? teljesen inkább igen nt. nv. inkább nem nagyon elégedetlen az életével 11 50 1 28 10 jövőbeli kilátásai 6 31 3 40 20 életszínvonala 8 30 0 39 23 0% 20% 40% 60% 80% 100% A válaszok mérlege az életszínvonal esetében -19 pont, a jövőbeli kilátások esetében -18 pont, a mindent egybevetve az életével válaszok esetében viszont +11 pont 1. Ugyanakkor mind a három mutató meglehetősen szorosan korrelál a másik kettővel 2, így a három válasz átlaga az alapválaszoknál finomabban és megbízhatóbban méri a válaszadók általános elégedettségételégedetlenségét. Az általános elégedettség mutató átlaga -9 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 55 százaléka körében negatív, 3 százalékuk körében 0, és csak 42 százalékuk körében pozitív. 1 teljesen elégedett=+100 pont; inkább elégedett=+50 pont; nem tudja=0 pont; inkább elégedetlen=-50 pont; nagyon elégedetlen=-100 pont 2 A korrelációs együtthatók: r=0,6, r=0,6 és r=0,7.

7 Az általános elégedettséget a válaszadók vagyoni helyzete 3 befolyásolja a legerősebben, de életkor szerint is jelentősek a különbségek. Ráadásul szignifikáns a vagyoni helyzet - életkor interakció is. Ez utóbbi abból adódik, hogy a középkorúak körében erősebben befolyásolja a vagyoni helyzet az általános elégedettséget, mint a legfiatalabb-, illetve a legidősebb korosztálynál. Az elégedettség-elégedetlenség alakulása életkor és vagyoni helyzet szerint 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év 30 20 10 6 9 7 21 19 13 12 0-10 -20-5 -2-10 -30-40 -50-60 -27-31 -33-40 -37-51 alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed Amikor arra kértük az embereket, hogy helyezzék el önmagukat egy 0-tól 10 fokig terjedő gazdasági létrán a 3. a 4. és az 5. létrafok bizonyult a legvonzóbbnak. Ez alá mindössze a megkérdezettek 15 százaléka helyezte magát, e fölé, pedig csak a tizedük. A 8-10. fokra azonban mindössze 5 fő merészkedett fel az 1002 megkérdezett közül. A megkérdezettek 98 százaléka arra is vállalkozott, hogy az 5-10 év múlva várt helyzete szerint is meghatározza a helyét a gazdasági létrán. A válaszadók 45 százaléka nem számít változásra, 16 százalékuk pesszimista és lejjebb lépett, 39 százalékuk viszont optimistának bizonyult. 3 A kérdőíven számos kérdés szerepelt a vagyoni helyzetre vonatkozóan (havi jövedelem, megtakarítások, a háztartás felszereltsége, a vagyoni helyzet szubjektív megítélése stb.). E kérdések főkomponens-analízise alapján képeztünk egy 0-tól 100-ig terjedő skálát, amely finoman és megbízhatóan méri a válaszadók relatív vagyoni helyzetét. Az elemzések során e skála quartiliseit használtuk.

8 Hova helyezné magát a gazdasági létrán? És 5-10 év múlva hol fog elhelyezkedni? jelenleg 5-10 év múlva 30 29 24 24 22 20 18 20 12 10 10 9 7 7 0 4 4 4 3 2 1 1 1 0 0 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 szegények gazdagok Az összesen 38 százaléknyi optimista közül 22 százalék egy létrafokkal lépett feljebb, 10 százalék 2 fokkal, és mindössze a megkérdezettek 6 százaléka remél igazán jelentős, azaz 3 vagy több fokozatnyi ugrást a gazdasági helyzetében. A 16 százaléknyi pesszimista közül 10 százalék szintén csak egyfoknyi lecsúszásra számít, 3 százalék kétfoknyira, és 3 százalék azok aránya, akik nagymértékű elszegényedéstől tartanak. A két szubjektív gazdasági önbesorolás különbségének átlaga mindennek megfelelően +0,39 foknak adódott. Az optimisták arányára leginkább az életkor hat: a 18-29 évesek 62 százaléka számít legalább egy foknyi feljebblépésre 5-10 év távlatában, míg a 60 évnél idősebbek körében mindössze 16 százalék ugyanez az arány. Ezek a kérdések szerepeltek a Marketing Centrum júniusi és júliusi omnibusz kérdőívein 4 is, és a három felmérés adatait egybevetve azt látjuk, hogy a kormány nyári kirobbanó siker offenzívája erősen hatott a 44 évnél fiatalabbak véleményeire. A 45 évnél idősebbek körében viszont nem növekedett az optimisták aránya a gazdaság sikerességét hangsúlyozó üzenetek hatására. 4 E kutatások keretében 1200-1200 fő válaszolt a kérdésekre.

9 Az 5-10 év távlatában gazdasági előrelépésben bízók aránya életkor szerint június július szeptember 70 60 62 50 45 52 45 50 40 30 37 30 33 26 20 19 19 16 10 0 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év Egy-két év távlatban gondolkozva azonban továbbra is inkább pesszimisták, mint optimisták a magyarok. Az emberek életszínvonalát tekintve -30 pontnak adódott az ábrán bemutatott válaszok mérlege, az ország gazdasági helyzetét nézve -23 pont, a saját anyagi helyzet esetében pedig -14 pont az átlag. A három válasz természetesen szorosan korrelál egymással, ugyanakkor a jövőbeli kilátásokkal való elégedettséggel, illetve az 5-10 év távlatú várakozásokkal meglehetősen laza a mutatók kapcsolata (de azért szignifikáns). A legszorosabb együtt járást az életszínvonal és az ország gazdasági helyzetének megítélése közt találtuk (r=0,81). A saját helyzet várható alakulása viszont csak r=0,61 szinten korrelál a másik két mutatóval. Mindennek hátterében az áll, hogy az életszínvonallal, illetve a gazdaság helyzetével kapcsolatos véleményekre a pártállás hat a legerősebben, míg a saját anyagi helyzettel kapcsolatos véleményekre, illetve a hosszabb távlatú optimizmusra az életkor és az anyagi helyzet hat erősen, a pártállás, pedig semennyire sem. A legfőbb tanulság mindebből az, hogy az 1-2 év távlatú gazdasági várakozások erősen átpolitizálódtak Magyarországon.

10 Ha a jövőre gondol, mit tart valószínűnek, a következő 1-2 évben hogyan alakul? javul nem változik romlik gazdasági helyzet 18 42 40 életszínvonal 15 39 46 anyagi helyzete 18 50 32 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az ország gazdasági helyzetére, illetve az emberek életszínvonalára vonatkozó válaszokat érdemes integrálni. A két mutató átlaga -26 pontnak adódott. Az integrált mutató értéke a megkérdezettek 47 százaléka körében negatív, 34 százalékuk körében 0, és mindössze 19 százalékuk optimista. (Emlékeztetőül: 5-10 év távlatában a megkérdezettek 38 százaléka optimistának bizonyult, és csak 16 százalékuk pesszimistának!) Ugyanakkor a gazdaság sikerességét hangsúlyozó üzenetek hatására egy kissé csökkent az 1-2 év távlatú gazdasági pesszimizmus is. Némileg meglepő módon elsősorban az ellenzék hívei körében. A pártorientáción túl a lakóhely hat a legjobban az 1-2 év távlatú gazdasági várakozásokra. A pártorientáció - lakóhely interakció nem szignifikáns, de az azért figyelemreméltó, hogy a kistelepüléseken élő bizonytalanok a legpesszimistábbak, és egyedül a fővárosban élő kormánypártiak körében billent át optimizmus irányba a mutató átlaga. A vagyoni helyzet szerinti különbségek is számottevőek, de itt inkább az az érdekes, hogy e szempont szerint kisebbek a kontrasztok, mint pártorientáció és lakóhely szerint. Az alsó negyed átlaga -30 pont, a felső negyedé pedig -15 pont.

Az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmus-pesszimizmus alakulása pártorientáció szerint június július szeptember 11 10 0 2-10 -6-6 -20-30 -40-50 -42-36 -35-36 -35-39 ellenzéki bizonytalan kormánypárti Az 1-2 év távlatú optimizmus-pesszimizmus pártorientáció és lakóhely szerint Budapest nagyváros kisebb város kistelepülés 15 5 6-5 -3-3 -15-25 -22-18 -14-35 -27-28 -36-34 -45-55 -49-65 ellenzéki bizonytalan kormánypárti -58

12 Az összes eddig tárgyalt kérdést egyszerre nézve válaszmintázataik alapján besorolhatjuk három csoport valamelyikébe az embereket. A felnőtt magyarok 42 százaléka elégedetlen pesszimista, negyedük szintén elégedetlen, de inkább optimista, mint pesszimista, végül harmaduk elégedett és 5-10 év távlatában egyértelműen optimista, 1-2 év távlatában viszont általában nem számít se ilyen, se olyan gazdasági változásra. Mindezt a vagyoni helyzet befolyásolja a leginkább, mindazonáltal a felső negyedbe tartozók 29 százalékának is az elégedetlenség és a pesszimizmus a jellemző vonása, és az alsó negyedbe tartozók ötödét is az elégedett optimisták közé sorolta az algoritmus 5. A vélemény-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista elégedett optimista felső negyed 29 21 50 felső közép 39 22 39 alsó közép 49 27 24 alasó negyed 49 31 20 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az elégedetlen pesszimisták az átlagosnál valamivel nagyobb valószínűséggel támogatják a Fideszt, és az átlagosnál lényegesen kisebb valószínűséggel az MSZP-t. E csoport tagjai azonban leginkább a bizonytalanok körében felülreprezentáltak. Az elégedett optimisták viszont sokkal hajlamosabbak a kormánypártokat támogatni, mint az ellenzéki pártokat, az elégedetlen optimisták körében, pedig átlagos a pártok támogatottsága. 5 A csoportokba sorolás klaszter-analízissel történt. Az iterációs algoritmus a csoportokon belüli szóródásokat minimalizálja, a csoport-köztieket pedig maximalizálja.

13 Érdeklődés, tájékozódás Az emberek szeretnek magukról kedvező képet festeni, ezért aztán a kultúra iránti érdeklődés került a rangsor élére annál a kérdésblokknál, ahol azt firtattuk: mennyire érdekli őket 8 média-témakör. A kultúra mellett a belpolitika, közélet és a gazdaság is dobogóra került, a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődés viszont meglehetősen mérsékelt. Az utolsó helyre azonban a sztárok élete, a bulvártémák kerültek. Mennyire érdeklik Önt a következő hír-témák: nagyon, közepesen egy kicsit vagy egyáltalán nem? nagyon közepesen egy egyáltalán 100 fokú kicsit nem skálán 1. kultúra 22 41 26 11 58 2. belpolitika, közélet 15 37 26 22 49 3. gazdaság 15 35 29 21 48 4. bűnügyek 13 38 29 21 47 5. sport 21 26 22 32 45 6. külpolitika 8 32 30 30 40 7. pénzügyek, árfolyamok 11 25 29 34 38 8. sztárok élete, bulvártémák 7 21 27 45 30 A nézetségi, olvasottsági adatok nagyon nincsenek szinkronban ezekkel a válaszokkal, így biztosak lehetünk abban, hogy erős volt sznobság faktor hatása. Az adatok együtt-járásainak elemzése azt jelzi, hogy ez a faktor a bulvártémáknál, illetve a kultúránál hatott a legerősebben, de a bűnügyek és a sport esetében is számottevő a hatása. Ha ezektől a témáktól eltekintünk, akkor a maradék négy válasz alapján létrehozhatunk egy integrált mutatót, amelyik finoman és megbízhatóan méri a válaszadók közéleti témák iránti érdeklődését. A gazdaság, illetve a pénzügyek, árfolyamok iránti érdeklődést integrálva képezhetünk egy a kutatás főtémájához jobban illeszkedő speciálisabb mutatót is, de ez r=0,91 szinten - tehát csaknem függvényszerűen szorosan korrelál az általánosabb mutatóval, így nincs sok értelme külön is elemezni.

14 A legfőbb tanulság itt az, hogy a gazdasági témák iránti érdeklődés nem válaszható külön az általánosabb közéleti érdeklődéstől, a két dolog gyakorlatilag teljesen egybeesik. A 100 fokú skálára vetített közéleti érdeklődés mutató átlaga 43 pontnak adódott, ami kicsivel az egy kicsit válasznak megfelelő 33 pontos érték fölött van, viszont a közepesen válasznak megfelelő 67 pontnál jelentősen lejjebb. A skála értéke a megkérdezettek tizede körében nulla, 18 százalékuk körében pedig 25 pontnál kevesebb. Ugyanakkor 16 százalékuk körében 75 pontnál magasabb a skálaérték. A közélet iránti érdeklődést elsősorban az iskolai végzettség befolyásolja, és ezzel szinkronban vagyoni helyzet szerint is nagyon nagyok a különbségek. Ezeken túlmenően pártállás szerint is szignifikánsak a különbségek, és az is megállapítható, hogy az elégedett optimisták érdeklődnek a leginkább a közélet iránt, és az elégedetlen pesszimisták érdeklődés-átlaga a legalacsonyabb. Végül életkor és nemek szerint is számottevőek a különbségek. A közélet iránti érdeklődés skála átlagai 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb 34 pont szakképzett érettségizett diplomás 40 pont 50 pont 61 pont alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed SZDSZ támogatók MDF támogatók MSZP támogatók parlamenten kívüli pártok támogatói Fidesz-MPSZ támogatók bizonytalanok elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista Elégedett optimista 32 pont 42 pont 44 pont 56 pont 57 pont 51 pont 49 pont 47 pont 44 pont 34 pont 39 pont 44 pont 48 pont

15 A közélet iránti érdeklődés átlagai életkor és nemek szerint férfiak nők 70 60 50 40 43 41 49 50 43 43 48 37 30 20 10 0 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év Más dolog az érdeklődés, és megint más a tájékozottság, noha ezek azért természetesen korrelálnak egymással. A pénzügyi gazdasági tájékozottság szubjektív megítélésével kapcsolatban 3 kérdés szerepelt a kérdőíven. Először is arra kértük az embereket, hogy jellemezzék önmagukat ellentétes tulajdonságpárok segítségével, és e tulajdonság-párok között szerepelt az ért a pénzügyekhez nem ért a pénzügyekhez dimenzió, illetve a tájékozott a gazdaságról tájékozatlan a gazdaságról dimenzió is. A válaszok átlaga mindkét kérdésnél a negatív pólus felé esik (-23, illetve -18 pont), és a két válasz természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,54). Másrészt azt is megkérdeztük: mennyire érti a válaszadó a gazdasági beszámolókat, a gazdasági híreket. A válaszok szerint a felnőtt magyarok 28 százaléka alig érti ezeket, 40 százalékuk csak kisebb részben érti, teljesen pedig mindössze 6 százalékuk (saját bevallás szerint). A válaszok mérlege így ennél a kérdésnél is határozottan negatív (-29 pont). Értelemszerűen ez a mutató is korrelál a másik két szubjektív tájékozottsági mutatóval, így a három válasz alapján most is integrálhatunk egy finom és megbízható skálát.

Önjellemzések az ért a pénzügyekhez nem ért a pénzügyekhez, illetve a tájékozott a gazdaságról tájékozatlan a gazdaságról dimenziók szerint 16 pénzügyek gazdaság 30 28 23 20 19 19 16 16 14 15 14 13 10 7 8 4 4 0-100 -67-33 0 33 67 100 Mennyire érti Ön a gazdasági beszámolókat, a gazdasági híreket? teljesen alig 6 nagyobb részben 28 25 41 kisebb részben

Az integrált szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlaga végül is -23 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 61 százaléka körében negatív, azaz a magyarok nagy többsége alultájékozottnak érzi magát gazdasági, pénzügyi kérdésekben. A mutató értéke a megkérdezettek 14 százaléka körében nulla körüli, és mindössze a negyedük körében egyértelműen pozitív. A szubjektív tájékozottság mutató természetesen szorosan korrelál (r=0,54) a közéleti érdeklődés-mutatóval, és ezzel összhangban itt is ugyanolyan jellegű eltéréseket találtunk, mint az érdeklődésnél. Az igazán figyelemre méltó azonban az, hogy csak a vagyoni helyzet szerinti felső negyedbe tartozók, a diplomások és az SZDSZ támogatói körében billent át a pozitív tartományba a tájékozottsági mutató átlaga, az összes többi-társadalmi demográfiai csoportban határozottan negatív az átlag. A szubjektív gazdasági tájékozottság mutató átlagai mérleg-indexre vetítve 8 osztály vagy kevesebb -42 pont szakképzett érettségizett diplomás -25 pont -12 pont +9 pont 17 alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed SZDSZ támogatók parlamenten kívüli pártok támogatói Fidesz-MPSZ támogatók MDF támogatók MSZP támogatók bizonytalanok elégedetlen pesszimista elégedetlen optimista elégedett optimista férfiak nők -44 pont -29 pont -21 pont +1 pont +2 pont -14 pont -17 pont -20 pont -23 pont -36 pont -29 pont -27 pont -13 pont -18 pont -28 pont

18 A felnőtt magyarok 46 százaléka nem szokott rendszeresen tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről, 18 százalékuk pedig csak egy féle forrásból (tipikusan tévéműsorokból) tájékozódik rendszeresen, 21 százalékuk kétféle forrást is említett, végül 21 százalék azok aránya, akik rendszeresen többféle forrásból tájékozódnak. Szokott-e Ön tájékozódni a gazdaságról, a gazdasági-, pénzügyi hírekről: rendszeresen alkalmanként nem szokott 1. tévé műsorokból? 47 34 19 2. napilapokból? 25 36 38 3. rádióműsorokból? 24 33 43 4. hetilapokból? 11 36 53 5. az Interneten? 6 11 83 Az internetet kevesen említették a gazdaságról való tájékozódás forrásaként, viszont éppen e tájékozódási csatorna használata húzza a legélesebb választóvonalat az emberek közé. Ha egyszerre nézzük az összes választ, akkor a megkérdezetteket 3 csoportba sorolhatjuk 6. A magyarok 46 százaléka legfeljebb csak alkalomszerűen tájékozódik a gazdaságról, 40 százalékuk csak a hagyományos médián keresztül tájékozódik, 14 százalékuk pedig az internetet is használja a gazdaságról való tájékozódásra, és egyedül e csoport tagjai körében billent át a pozitív tartományba a szubjektív tájékozottság mérlege. Az internethasználatnak azonban generációs aspektusai is vannak, így nem meglepő, hogy a csoport életkor átlaga 10 évvel alacsonyabb a lakossági átlagnál. A gazdasági tájokozódási szokás-csoportok néhány jellegzetessége érdeklődés 100 fokú skála tájékozottság mérleg-index életkor átlag nem tájékozódik 27 pont -44 pont 47 év hagyományos médiából tájékozódik 54 pont -10 pont 49 év internetről is tájékozódik 60 pont +7 pont 37 év 6 Klaszter-analízissel.

19 Ismeretek A gazdasági, pénzügyi tájékozottságot megpróbáltuk objektíven is mérni. Ennek érdekében megkérdeztük az embereket, hogy ismernek-e 15 pénzügyi, gazdasági fogalmat. A listát úgy állítottuk össze, hogy szerepeljen rajta 5 közismertnek tekinthető fogalom, 5 közepesen nehéz fogalom, és 5 szakszó jellegű fogalom. Később majd kiderül, hogy ez csak részben sikerült. Mennyire ismeri Ön a pénzügyi, gazdasági fogalmak jelentését? pontosan tudja mit jelent hallotta, de nem érti pontosan még csak nem is hallotta 1. infláció 70 27 3 2. részvény 50 44 6 3. árfolyam 49 46 5 4. hozam 47 44 10 5. tőzsde 46 48 6 6. bróker 37 53 10 7. jegybanki alapkamat 37 48 14 8. BUX index 29 59 12 9. GDP 27 46 27 10.tőkegarancia 27 43 30 11.befektetési alap 26 60 14 12.reálhozam 20 43 37 13.likviditás 19 42 39 14.portfolió 16 37 47 15.monetáris politika 15 37 48 A kérdezőbiztosoknak természetesen nem állt módjában levizsgáztatni a megkérdezetteket, így mindenki úgy válaszolt, ahogy akart, mindazonáltal a 15 válasz átlaga finoman és eléggé megbízhatóan 7 méri a megkérdezettek valós pénzügyi, gazdasági ismereteit. A 100 fokra vetített skála átlaga végül is viszonylag magasnak adódott (56 pont), és értéke mindössze a megkérdezettek 2 százaléka körében 0, miközben 7 százalékuk körében 100 pont. 7 Cronbach α=0,95!

20 Az objektív és a szubjektív tájékozottság skála természetesen szorosan korrelál egymással (r=0,55), de azért távolról nem függvényszerűen szoros ez a kapcsolat. A tájékozódási források közül a napilapok használatával a legszorosabb a mutató kapcsolata, ám itt is gyengébb a kapcsolat, mint ahogy azt előzetesen vártuk (r=0,35). A gazdasági ismeretek mutató átlagai 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb 40 szakképzett 54 érettségizett 69 diplomás 81 alsó negyed 41 alsó közép 53 felső közép 59 felső negyed 75 SZDSZ támogatók 65 MDF támogatók 64 parlamenten kívüli pártok támogatói 62 Fidesz-MPSZ támogatók 59 MSZP támogatók 56 bizonytalanok 53 nem tájékozódik 48 hagyományos médiából tájékozódik 61 internetről is tájékozódik 75 Természetesen ennél a mutatónál is számottevő különbségeket találtunk nemek és életkor szerint, és itt is szignifikáns a nem * életkor interakció. Ez itt abból adódik, hogy a 18-29 éves korosztály körében nincs nemi különbség, 60 év fölött viszont annál nagyobb. Az egységes ismeretek skála felbontható két egymással nagyon szorosan (r=0,76) korreláló alskálára. Az első a közbeszédben gyakran szereplő fogalmak ismeretét méri, míg a második speciális pénzügyi fogalmak ismeretét.

21 A gazdasági ismeretek mutató átlagai életkor és nemek szerint férfiak nők 70 60 59 67 61 62 65 57 57 50 44 40 30 20 10 0 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év A gazdasági, pénzügyi ismeretek faktorai 1. faktor: köznapi fogalmak faktor súly 2. faktor: speciális fogalmak faktor súly infláció 0,89 monetáris politika 0,93 tőzsde 0,84 portfolió 0,91 részvény 0,93 likviditás 0,84 árfolyam 0,77 reálhozam 0,79 hozam 0,74 tőkegarancia 0,66 bróker 0,68 GDP 0,64 BUX index 0,54 befektetési alap 0,41 jegybanki alapkamat 0,51 jegybanki alapkamat 0,36 Az 1. faktor átlaga értelemszerűen lényegesen magasabb (61 pont), mint a 2. faktoré (43 pont), és a 2. faktor esetében általában nagyobbak a társadalmidemográfiai kontrasztok, mint az 1. faktor esetében. Kivéve nemek és pártállás szerint, ahol ez pont fordítva van. A nők és a bizonytalanok ismeret átlaga tehát elsősorban azért alacsonyabb, mert rájuk kevesebb pénzügyi, gazdasági fogalom ragad rá a közbeszédből.

22 A gazdasági ismeret faktorok átlagai köznapi speciális 8 osztály vagy kevesebb 48 26 szakképzett 60 39 érettségizett 70 56 diplomás 77 75 alsó negyed 48 26 alsó közép 58 38 felső közép 64 44 felső negyed 73 64 SZDSZ támogatók 67 52 MDF támogatók 65 51 parlamenten kívüli pártok támogatói 63 50 Fidesz-MPSZ támogatók 63 44 MSZP támogatók 60 42 bizonytalanok 58 39 nem tájékozódik 54 32 hagyományos médiából tájékozódik 63 48 internetről is tájékozódik 73 66 Budapest 65 50 nagyváros 63 46 kisebb város 60 43 kistelepülés 57 37 18-29 év 64 45 30-44 év 65 50 45-59 év 62 46 60+ év 52 31 férfiak 64 47 nők 58 40 főátlag 61 43

Vállalkozó kedv, beosztás 23 A szubjektív gazdasági ismeretekre vonatkozó két kérdéseken túl további 8 önértékelésre kértük a megkérdezetteket. E 10 kérdésnél a válaszadóknak ellentétes tulajdonság párok közé kellett elhelyezniük magukat egy 7 fokozatú skálán 8. A válaszokat -100-tól +100-ig terjedő mérleg-indexekre vetítettük, ám a pólusok pozitív, illetve negatív jelölése sok esetben önkényes és esetleges. A válaszok átlaga szerint a tipikus magyar takarékos és óvatos, de nem ért a pénzügyekhez. Többen érzik magukat nyitottnak, mint zárkózottnak, ugyanakkor a többség inkább a kipróbált dolgokat szereti, mint az újdonságokat. Önjellemzések tulajdonság-párok segítségével pozitív oldal mérleg-indexre vetítve negatív oldal takarékos +32 szeret költeni nyitott +22 zárkózott sokat gondol a jövőre +12 inkább a mának él bízik a jövőben +5 fél a jövőtől szerencsés -12 peches az újdonságokat szereti -12 a kipróbált dolgokat szereti vállalkozó kedvű -12 kockázatkerülő tájékozott a gazdaságról -18 tájékozatlan ért a pénzügyekhez -23 nem ért a pénzügyekhez merész -30 óvatos Ha megvizsgáljuk a 8 személyiségvonás jellegű önértékelés együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy két faktor 9 szerint rendeződnek a válaszok. Az első faktor a vállalkozó kedv kockázatkerülés dimenziót méri, a második pedig a megfontoltság mának élés dimenziót, és e faktorban nagy súlya van a takarékosságnak is. 8 A pszichológia irodalmában Osgood - skálázásnak nevezik a módszert. 9 A két ortogonális faktor a teljes variancia 52 százalékát magyarázza. A tájékozottságra vonatkozó válaszok valójában külön faktort alkotnak, de ennek variancia magyarázó ereje gyenge.

Az önjellemzések faktorszerkezete 1. faktor: vállalkozó kedv faktor súly 24 mérleg index vállalkozó kedvű kockázatkerülő 0,76-12 merész óvatos 0,74-30 az újdonságokat szereti a kipróbált dolgokat szereti 0,70-12 bízik a jövőben fél a jövőtől 0,69 +5 nyitott zárkózott 0,67 +22 szerencsés peches 0,51-12 2. faktor: takarékosság faktor súly mérleg index sokat gondol a jövőre inkább a mának él 0,74 +12 takarékos szeret költekezni 0,73 +32 A vállalkozó kedv faktorban nagy súllyal szerepel az optimizmus. Ugyanakkor korábban láttuk, hogy az 1-2 év távlatú várakozásokra erősen hat a pártpolitika, és ez azt is jelenti, hogy a politikai propaganda szövegek hatnak az emberek vállalkozó kedvére, ennek viszont gazdasági következményei is vannak. A faktor átlaga végül is -7 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 48 százaléka körében negatív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és mindössze 36 százalékuk körében pozitív. A takarékosság faktor átlaga viszont +22 pont. Értéke a megkérdezettek 63 százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és csak 21 százalékuk körében negatív. A faktor azonban a pénzbeosztás értelmű takarékoskodásra való hajlamot méri, nem a megtakarítási hajlandóságot. A takarékosság faktor átlagaiban csak nemek szerint találtunk számottevő eltérést. A férfiak átlaga +18 pont, a nőké viszont +26 pont. A vállalkozó kedv faktorra az életkor és a vagyoni helyzet hat a legerősebben, de számos más szempont szerint is jelentősek a különbségek, például nemek szerint is. A nők sokkal inkább kockázatkerülők, mint a férfiak (-13 pont vs 0 pont). A pártorientáció azonban csak az életkorral interakcióban hat a vállalkozó kedvre. A vállalkozó kedv faktor viszonylag szorosan korrelál a gazdasági ismeretekkel (r=0,40) és az elégedettség skálával (r=0,32). Továbbá szignifikáns a kapcsolata az 1-2 év távlatú gazdasági optimizmussal (r=0,21) és az 5-10 év távlatúval is (r=0,18). A takarékosság faktor viszont ezek közül egyik skálával sem korrelál.

25 A vállalkozó kedv faktor átlagai mérleg-index alsó negyed -29 alsó közép -18 felső közép +2 felső negyed +18 18-29 év +22 30-44 év +3 45-59 év -17 60+ év -31 nem tájékozódik -15 hagyományos médiából tájékozódik -6 internetről is tájékozódik +18 elégedetlen pesszimista -18 elégedetlen optimista -9 elégedett optimista +9 A vállalkozó kedv faktor átlagai pártorientáció és életkor szerint 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év 35 25 22 27 17 15 5 4 6 7-5 -15-25 -16-7 -35-45 -28-29 -35 ellenzéki bizonytalan kormánypárti -28 Végül az is megállapítható, hogy a városokban élők valamivel vállalkozókedvűbbek, mint a kistelepüléseken élők.

26 Min múlik? A magyar közvéleményt megosztja az a kérdés, hogy min múlik a következő 5-10 évben a személyes gyarapodás. A megkérdezettek 53 százaléka arra hajlik, hogy inkább a saját erőfeszítésein múlik, 42 százalékuk viszont inkább külső tényezőkhöz, a politikához, az ország gazdasági helyzetéhez köti ezt. (A hiányzó 5 százalék nem tudott állást foglalni e kérdésben.) A válaszok mérlege végül is +10 százalékpont, amennyiben a saját erőfeszítések felé hajláshoz rendeljük a pozitív értéket. Ezt azonban nagyon erősen befolyásolja a megkérdezettek vagyoni helyzete. Az alsó negyedben -12 százalékpont az átlag, míg a felső negyedben +30 százalékpont. Vagyoni helyzet és iskolai végzettség szerint általában párhuzamosan szoktak alakulni a különböző mutatók átlagai. Itt azonban ez nem így van. A szakképzettek és az érettségizettek körében határozottan pozitív a válaszok mérlege, a szakképzetlenek és a diplomások körében viszont negatív. Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők felső negyed 64 3 33 felső közép 56 6 44 alsó közép 50 6 44 alasó negyed 40 8 52 0% 20% 40% 60% 80% 100%

Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők 27 diplomás 44 5 51 érettségizett 60 3 37 szakképzett 57 4 39 szakképzetlen 44 9 47 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az elkövetkező 5-10 évben min fog múlni az Ön személyes gyarapodása, sikere: inkább a saját erőfeszítésein vagy inkább külső tényezőkön: a politikán, az ország gazdasági helyzetén? saját erőfeszítés nem tudja külső téynezők 60+ év 34 10 56 45-59 év 48 3 49 30-44 év 62 5 33 18-29 év 68 3 29 0% 20% 40% 60% 80% 100%

28 A Min múlik? kérdés a Marketing Centrum június eleji omnibusz kérdőívén is szerepelt, és ha az akkori válaszokhoz hasonlítjuk a szeptemberieket, akkor azt látjuk, hogy a külső tényezők felé tolódtak el a vélemények. Elsősorban a kormánypártiak körében. Mindebből arra következtethetünk, hogy a gazdaság sikerességébe vetett hit felértékeli a külső tényezők szerepét, míg a gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság a saját erőfeszítéseknek tulajdonított jelentőséget növeli. A Min múlik? kérdésre adott válaszok mérlegének alakulása pártorientáció szerint június szeptember 25 25 22 21 15 7 5 2 2-5 ellenzéki bizonytalan kormánypárti

29 Infláció A megkérdezettek 19 százaléka nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje: mekkora ma Magyarországon az infláció. A többiek 2 és 30 százalék közötti számokat mondtak, és a válaszok átlaga 10%-nak adódott. A KSH 2005. szeptember 7-i gyorsjelentése szerint az adatfelvétel idején 3,7% volt az infláció és ezt mindössze a válaszadók 11 százaléka találta el (az összes megkérdezett körében ez 9 százalékot jelent). A tippelésre vállalkozók 5 százaléka 4 százaléknál kisebb számot mondott 85 százalékuk viszont nagyobbat. 10 százalék alatti becslést a válaszadók 52 százaléka adott, pontosan 10 százalékra 16 százalékuk becsülte a pénzromlást, és harmaduk vélte 10 százaléknál is nagyobbnak ezt. Az inflációs becslések negatívan korrelálnak a közéleti érdeklődés skálával, a gazdasági ismeretek skálával és a gazdasági optimizmus skálákkal is. Ez azt jelenti, hogy minél tájékozatlanabb valaki, annál hajlamosabb felülbecsülni az inflációt, és minél nagyobbnak gondolja valaki az inflációt, annál hajlamosabb a gazdasági borúlátásra. A kormány nyári gazdasági siker offenzívája e területen sem maradt teljesen hatástalan. Július elején a megkérdezettek 78 százaléka vállalkozott az infláció becslésére, és akkor 12 százaléknak adódott a válaszok átlaga, miközben a válaszadók 92 százaléka felülbecsülte a hivatalos inflációs adatot. Az inflációról gondolt kép tehát valamivel közelebb került a valósághoz, de azért még mindig sokkal sötétebb annál. Márpedig az infláció tömeges felülbecslésének nagy valószínűséggel infláció gerjesztő hatása is van. A Fidesz-MPSZ támogatói különösen hajlamosak felülbecsülni az inflációt, a leglátványosabban pedig az SZDSZ hívei körében csökkent az inflációbecslések átlaga. Másrészt a szegényebbek és a kevésbé iskolázottak infláció becslései lényegesen magasabbak az átlagosnál, és különösen magasak az elégedetlen pesszimisták körében.

30 Infláció becslések átlag alsó negyed 11,3% alsó közép 10,5% felső közép 9,4% felső negyed 9,2% szakképzetlen 11,8% szakképzett 10,2% érettségizett 9,3% diplomás 7,8% nem tájékozódik 11,0% hagyományos médiából tájékozódik 9,7% internetről is tájékozódik 8,6% elégedetlen pesszimista 11,2% elégedetlen optimista 9,5% elégedett optimista 9,1% Az infláció becslések alakulása pártpreferencia szerint július szeptember 12.5 10 11.1 11.5 10.3 10.5 9.4 9.5 10.1 8.9 8.8 11.5 7.2 0 Fidesz bizonytalan MSZP MDF p.k.p SZDSZ

31 Pénzpiaci ismeretek A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye az, hogy nincs olyan megtakarítás-, befektetés jellegű pénzpiaci konstrukció, amelyik teljesen közismert lenne a magyar lakosság körében. Mindazonáltal a közönség azért meglehetősen tájékozottnak bizonyult a megtakarítási, befektetési konstrukciókról. A lapon különböző pénzpiaci termékeket, konstrukciókat soroltunk fel. Mennyire ismeri Ön ezeket: részletesen ismeri a konstrukciót, hallott már róla, de nem ismeri pontosan a konstrukciót vagy még csak nem is hallott róla? ismeri a konstrukciót hallott róla, de nem ismeri még nem is hallott róla 1. folyószámla 77 21 2 2. takarékbetétkönyv 76 21 2 3. lekötött betét 68 28 4 4. nyugdíjpénztár 64 32 4 5. megtakarítási életbiztosítás 54 37 9 6. részvény 47 49 4 7. kötvény 44 50 6 8. állampapír 41 54 5 9. deviza alapú hitel 35 51 13 10.befektetési jegy 27 59 14 11.garantált befektetési alap 21 49 30 A legkevésbé ismert konstrukciónak a garantált befektetési alap bizonyult, és ez egy kicsit rontaná is annak a skálának a megbízhatóságát, amit az összes válasz integrálásával képezhetünk, és ami finoman és megbízhatóan méri a válaszadók pénzpiaci ismereteit 10. A pénzpiaci ismeret skála átlaga végül is 73 pontnak adódott, és a megkérdezettek 18 százaléka körében a maximális 100 pontra állt be a skála értéke, miközben csak 5 főnél 0 pont az érték. 10 Ha a garantált befektetési alapot is benne hagynánk a skálában, akkor a skála reliabilitását mérő Cronbach α érték 0,89-re csökkenne, ennek kihagyása után viszont Cronbach α=0,92!

32 A pénzpiaci ismeret skála természetesen szorosan korrelál a gazdasági fogalmak ismerete alapján képzett skálával (r=0,78), és ez mindkét skálát validálja. Ez a szoros együtt-járás viszont azt is jelenti, hogy tulajdonképpen azonos dolgot mér a két skála: gazdasági tájékozottságot. Ugyanakkor a pénzpiaci ismeret skálánál nincs pártállás szerinti különbség az átlagokban, ami azt jelzi, hogy a konkrét pénzpiaci tudást nem befolyásolja a politikára figyelés, míg a gazdasági fogalmak ismeretére ez erősen hat. A pénzpiaci ismeretek 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb 60 szakképzett 73 érettségizett 82 diplomás 90 alsó negyed 60 alsó közép 70 felső közép 78 felső negyed 86 nem tájékozódik 66 hagyományos médiából tájékozódik 77 internetről is tájékozódik 86 Budapest 76 nagyváros 76 kisebb város 74 kistelepülés 69 18-29 év 76 30-44 év 79 45-59 év 77 60+ év 63 férfiak 76 nők 71

33 Megtakarítások A jövedelmük-, vagyonuk-, illetve megtakarításaik nagyságát firtató kérdésekre sokan nem válaszolnak szívesen. Ennek több oka is van - például a gyanakvás. Másrészt az is, hogy nem is olyan egyszerű ezekre a kérdésekre válaszolni. Nem mindenki vezet naprakész könyvelést a fejében. Ugyanakkor azt pontosan tudják az emberek, hogy rendelkeznek-e valamivel vagy sem, és ezt nem is szokták titkolni. Éppen ezért először is azt kérdeztük meg, hogy rendelkeznek-e a felkeresett háztartások különböző megtakarítási, befektetési formákkal, és e kérdésekre a megkérdezettek 98 százaléka válaszolt. Rendelkeznek-e Önök a következő megtakarításokkal, befektetésekkel? van nincs 1. 100 ezer forintnál több készpénz megtakarítás 30 68 2. magán nyugdíjpénztári tagság 27 71 3. takarékbetétkönyv 23 75 4. folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 21 77 5. megtakarítással egybekötött életbiztosítási konstrukció 19 79 6. 1 hónapnál hosszabb időre lekötött bankbetét 16 82 7. önkéntes nyugdíjpénztári tagság, nyugdíjbiztosítás 13 85 8. állampapírok / kötvények 5 93 9. deviza alapú megtakarítások, betétek 4 94 10.ingatlanbefektetés 4 94 11.tőzsdei részvények 2 96 12.egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 2 96 13.befektetési, megtakarítási céllal vásárolt arany, nemesfém 2 96 14.befektetési céllal vásárolt műtárgyak (pl. festmény) 1 97 15.befektetési alapok jegyei (0,4) 98 A háztartások 35 százalékának semmilyen megtakarítása, befektetése sincs, 23 százalékuk csak egy féle, 15 százalékuk pedig kétféle (tipikusan készpénz, illetve folyószámla) megtakarítással rendelkezik. Így mindössze a háztartások 27 százalékának van 3 vagy többféle megtakarítási formából álló portfoliója.

34 Állampapír-, kötvény-, deviza-, részvény-, egyéb értékpapír- és befektetési alap megtakarítása, illetve befektetése gyakorlatilag csak azoknak a háztartásoknak van, ahol 3 vagy több féle formából áll a portfolió. A jövedelmi, vagyoni helyzet szerint az alsó negyedbe tartozó háztartások 73 százalékáénak semmilyen megtakarítása sincs, negyedüknek csak 1-2 féle van, és 2 százalékuknál áll 3 vagy több féle elemből a portfolió. E körben a takarékbetétkönyv a legáltalánosabb (13%), és ezen kívül csak a készpénz, a folyószámla, a lekötött bankbetét, a nyugdíjpénztári tagság és az életbiztosítás fordult elő 1% fölötti említési gyakorisággal. Az alsó középhez tartozó háztartásoknak viszont már 65 százaléka rendelkezik legalább egy féle megtakarítással, de csak 17 százalékuk 3 vagy több félével. A felsőközéphez tartozó háztartások 80 százalékának van valamilyen megtakarítása, és 35 százalékuknál 3 vagy több féle elemből áll a portfolió. Végül a felső negyed háztartásainak 91 százaléka rendelkezik megtakarításokkal, és e körben 58 százalék a 3 vagy több féle megtakarítási formával rendelkezők aránya. Megtakarítások, befektetések vagyoni helyzet szerint 3 vagy több féle 1-2 féle nincs felső negyed 58 33 9 felső közép 35 45 20 alsó közép 17 48 35 alsó negyed 2 25 73 0% 20% 40% 60% 80% 100%

35 Rendelkeznek a megtakarítási formával vagyoni helyzet szerint alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed 100 ezer forintnál több készpénz 9 23 34 57 magán nyugdíjpénztári tagság 11 5 18 37 52 megtakarítással egybekötött életbiztosítás 1 10 22 45 folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 2 16 30 40 önkéntes nyugdíjpénztár 2 5 15 32 takarékbetétkönyv 13 26 28 29 lekötött bankbetét 4 17 17 27 állampapírok / kötvények 0 4 5 11 ingatlanbefektetés 0 0 4 11 deviza alapú megtakarítások, betétek 0 1 4 10 egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 1 3 5 tőzsdei részvények 0 1 3 5 arany, nemesfém 0 1 1 3 műtárgyak (pl. festmény) 0 1 1 3 Érdemes szemügyre venni a különböző megtakarítási formák említési gyakoriságait a portfolió változatossága szerint is. Ebből az derül ki, hogy a befektetés jellegű megtakarítási formák csak a 4 vagy többféle elemből álló portfoliókban jelennek meg számottevő gyakorisággal. Ez azt jelzi, hogy gyakorlatilag csak azok kezdenek el befektetéseken gondolkozni, akik különböző megtakarítási formákban felhalmoztak egy bizonyos nagyságú tőkét. 11 Magán- és önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással egyszerre a háztartások tizede rendelkezik.

36 Megtakarítási formák a portfolió változatossága szerint 1 2 3 több takarékbetétkönyv 29 29 39 50 magán nyugdíjpénztári tagság 25 39 53 62 100 ezer forintnál több készpénz 23 39 55 79 folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 8 24 46 66 megtakarítással egybekötött életbiztosítás 6 28 31 59 lekötött bankbetét 4 14 31 57 önkéntes nyugdíjpénztár 2 16 26 44 állampapírok / kötvények 1 2 4 23 deviza alapú megtakarítások, betétek 0 1 2 18 ingatlanbefektetés 0 3 4 15 egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 1 1 12 tőzsdei részvények 1 1 3 9 arany, nemesfém 0 2 2 7 műtárgyak (pl. festmény) 1 1 2 4 Hosszú távon a megkérdezettek 22 százaléka az ingatlanbefektetést tartja a legnagyobb hozamúnak, ingatlanbefektetése azonban mindössze 4 százalékuknak van. Viszonylag sokan tartják a tőzsdei részvényeket és az állampapírokat is a legjobbnak a hosszú távú hozam szempontjából, de ilyennel is csak kevés háztartás rendelkezik. Mindez azt is jelzi, hogy sokan vannak tisztában azzal, hogy nincs ideális helyen a pénzük, de ilyen-olyan okok (leginkább pénzhiány) miatt mégsem váltanak. Néhány hónap lekötés esetén nagyon nagy a tanácstalanság a hozam szempontjából ideális megtakarítási formát illetően, de azért itt jobban szinkronban vannak a vélemények a gyakorlattal. A megkérdezettek 27 százaléka nem tudott válaszolni arra, hogy melyik befektetési formának a legalacsonyabb a hozama, 58 százalékuk viszont jól tudja, hiszen csak a folyószámlát (30%), a takarékbetétkönyvet (16%) és a készpénzt (12%) említették számottevően sokan. A megtakarítási formák kiválasztásában a biztonság általában nagyobb szerepet játszik, mint a hozam, és ez a legbiztonságosabbnak, illetve legkevésbé biztonságosnak ítélt megtakarítási formák említési gyakoriságain is látszik.

Hosszútávon melyik megtakarítási formának a legnagyobb a hozama? És néhány hónapra lekötve melyiknek a legnagyobb a hozama? hosszú távon néhány hónapra ingatlanbefektetés 22 3 tőzsdei részvények 14 11 állampapírok / kötvények 13 12 deviza alapú megtakarítások, betétek 6 10 takarékbetétkönyv 4 7 lekötött bankbetét 3 12 arany, nemesfém 3 1 műtárgyak (pl. festmény) 3 0 megtakarítással egybekötött életbiztosítás 2 0 egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 2 3 magán nyugdíjpénztári tagság 1 0 folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 1 8 befektetési alapok jegyei 1 3 nem tudja 25 30 Melyik megtakarítási forma a legbiztonságosabb és melyik a legkevésbé biztonságos? legbiztonságosabb legkevésbé állampapírok / kötvények 28 0 ingatlanbefektetés 16 2 takarékbetétkönyv 16 4 folyószámlán 1-2 hónapra lekötött pénz 4 2 lekötött bankbetét 3 0 műtárgyak (pl. festmény) 3 2 deviza alapú megtakarítások, betétek 2 3 arany, nemesfém 2 3 megtakarítással egybekötött életbiztosítás 2 3 100 ezer forintnál több készpénz 2 4 tőzsdei részvények 1 42 magán nyugdíjpénztári tagság 1 0 egyéb értékpapírok, tulajdoni részesedések 0 5 befektetési alapok jegyei 0 4 nem tudja 20 26 37

38 Amikor az összes megtakarítás nagyságrendjére kérdeztünk rá, akkor a megkérdezettek 13 százaléka nem kívánt vagy nem tudott válaszolni, 37 százalékuk pedig azt mondta, hogy egyáltalán nincsenek megtakarításaik, további 12 százalékuk pedig azt, hogy mindent egybevetve 100 ezer forintnál kevesebb megtakarítással rendelkeznek. 100-500 ezer forint megtakarítást a felkeresett háztartások 21 százalékánál említettek, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió forintnál jelentősebb megtakarítást pedig 5-5 százalékuknál. Ha hihetünk a válaszoknak, akkor számottevő - tehát 100 ezer forintnál jelentősebb megtakarítás a magyar háztartások kevesebb, mint négytizedénél halmozódott fel. E szempont szerint szintén érdemes megnézni a megtakarítási formák említési gyakoriságait, még akkor is, ha a válaszok nemritkán ellentmondásosak, ami javarészt abból adódik, hogy a válaszadók nem tekintenek mindent megtakarításnak (pl. nyugdíjpénztári tagság, folyószámlán lekötött pénz stb.). A megtakarítási formák említési gyakorisága az összes megtakarítás nagyságrendje szerint m=0 eft m<100 eft m>100 eft 1. 100 ezer forintnál több készpénz 2 17 67 2. folyószámlán 1-2 hónapra lekötve 4 17 39 3. takarékbetétkönyv 3 29 38 4. lekötött bankbetét 1 10 34 5. magán nyugdíjpénztári tagság 15 35 33 6. életbiztosítás 8 19 28 7. önkéntes nyugdíjpénztár 4 13 22 8. állampapírok / kötvények 0 0 12 9. deviza alapú megtakarítások 0 2 7 10.ingatlanbefektetés 1 2 6 11.tőzsdei részvények 1 1 5 12.egyéb értékpapírok 0 1 5 13.arany, nemesfém 1 1 3 14.műtárgyak (pl. festmény) 1 1 2 15.befektetési alapok jegyei 0 0 1

39 A háztartások 21 százalékánál nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni arra, hogy várhatóan (nagyságrendileg) mekkora megtakarítást, pénz-befektetést tudnak majd felhalmozni a következő 5-10 évben, 35 százalékuknál azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nem fognak tudni megtakarítani, 12 százalékuknál pedig 100 ezer forintnál kevesebbet mondtak. 100-500 ezer forintot a megkérdezettek 16 százaléka említett, 0,5-1 millió forintot, illetve 1 millió forintnál többet pedig 8-8 százalékuk. Mindkét kérdésre mindössze a megkérdezettek 76 százaléka adott egyértelmű választ. E kör tagjainak 35 százaléka nem rendelkezik megtakarításokkal, és úgy véli, 5-10 év távlatában sem fog rendelkezni. A mindkét kérdésre választ adók 29 százaléka viszont határozottan optimista, amennyiben úgy véli: 5-10 év távlatában több megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. Másik 22 százalékuk pedig abban bízik, hogy 5-10 év távlatában is nagyjából ugyanannyi megtakarításuk lesz, mint most is van. A pesszimisták aránya itt 14 százalék, ennyien gondolják azt, hogy 5-10 év távlatában kevesebb megtakarításuk lesz, mint jelenleg van. A nincs megtakarítás és nem is lesz csoportba értelemszerűen a legszegényebbek kerültek be a legnagyobb valószínűséggel, és az optimisták a leggazdagabbak. Ezenkívül e körben pozitív a vállalkozó kedv faktor átlaga, és ők a legtájékozottabbak a pénzügyi és a gazdasági kérdésekben. Továbbá e csoport életkorátlaga a legalacsonyabb. A megtakarítások felélésével való számolás viszont az idősebbekre jellemző. A megtakarítási gyakorlat és az 5-10 éves megtakarítási tervek egybevetése alapján kirajzolódó csoportok jellemzői pénzpiaci ismeretek gazdasági ismeretek vállalkozó kedv életkor átlag nincs és nem is lesz 66 pont 48 pont -18 pont 49 év csökkeni fognak 76 pont 61 pont -9 pont 54 év marad a jelenlegi nagyságrend 76 pont 60 pont -12 pont 49 év gyarapodni fognak 80 pont 64 pont +11 pont 37 év Egyfelől tehát azt mondhatjuk, hogy a megtakarítási, befektetési konstrukciók marketing tervezéskor a vállalkozó kedvű, pénzügyekben jártas fiatalok és középkorúak jelenthetik az elsődleges célcsoportot, másrészt a pénzpiaci ismeretek terjedése önmagában is ösztönözi a megtakarítási-, befektetési kedvet. Mindez persze közhely, amit a jelen adatok csak megerősítenek.

40 A felnőtt magyarok 34 százaléka semeddig sem tudna megélni a jelenlegi megtakarításaiból, további 16 százalékuk pedig csak egyetlen hónapot tudna kihúzni ezekkel. Néhány hónapnyi tartaléka a megkérdezettek 27 százalékának van, félévnyi pedig a tizedüknek. Több évig mindössze a magyarok 3 százaléka élne meg a megtakarításaiból, élete végéig pedig csak 1 százalékuk. (A hiányzó 9 százalék nem tudott válaszolni a kérdésre.) Pedig a megkérdezettek 22 százaléka csak akkor érezné anyagi biztonságban magát, ha élete végéig meg tudna élni a megtakarításaiból, és egyébként is a vésztartalék képzés bizonyult a legerősebb megtakarításra ösztönző motívumnak. Meglátása szerint mennyi ideig tudna megélni Ön a jelenlegi megtakarításaiból, ha váratlanul elapadnának a jövedelmei? És milyen hosszú időre kellene biztosítania a megélhetését a megtakarításainak ahhoz, hogy anyagi biztonságban érezze magát? élete végéig több évig 6 hónapig néhány hónapig 1 hónapig nt. semeddig kellene 22 34 12 6 2 13 13 jelenleg 1 3 10 27 16 9 34 0% 20% 40% 60% 80% 100%

Az emberek különböző célokra szoktak pénzt gyűjteni, megtakarítani. Ön elsősorban miért takarékoskodik, illetve takarékoskodna? A lapra olyan célokat írtunk fel, amelyekre sokan szoktak pénzt gyűjteni. Ön szerint ezek közül melyek miatt érdemes takarékoskodni, és mely célok miatt nem érdemes? spontán említés érdemes lenne nem érdemes 1. vésztartalék váratlan eseményekre 39 52 8 1 2. lakásvásárlásra, építésre 15 35 48 2 3. lakásfelújításra, modernizálásra 14 57 28 1 4. temetésre 14 39 44 3 5. gyerekek taníttatására 12 43 42 3 6. megélhetésre, ha elvesztené a munkáját 11 52 33 4 7. gyerek életkezdésének támogatására 11 45 42 2 8. utazásra, nyaralásra 9 41 48 2 9. nyugdíjra, a nyugdíjas évekre 9 53 36 2 10.autóvásárlásra 9 35 54 2 11.tartós fogyasztási cikkekre 7 46 45 2 12.tanulásra, tanfolyami díjakra 7 33 57 3 13.ruházatra, öltözködésre 6 34 58 2 14.esküvőre, nászajándékra 3 28 66 3 15.saját vállalkozás indítására 3 26 67 4 41 nt. nv. A megkérdezettek tizede egyetlen megtakarítási célt sem említett spontán módon, 48 százalékuk pedig csak egyetlen egy célt említett, tipikusan a vésztartalék képzést. A két célt említők aránya 22%, a három célt említőké 12%, a négy vagy több célt említőké pedig 8%. A spontán említett célok számának átlaga végül is 1,7-nek adódott. Ezt a vagyoni helyzet és a lakóhely befolyásolja a leginkább. A felső negyedbe tartozók átlaga 2,1, míg az alsó negyedbe tartozóké csak 1,4. Végül a budapestiek is lényegesen több okot tudnak a pénzmegtakarításra, mint a vidékiek. A fővárosban 2,1 volt a spontán említett célok átlaga, míg a vidékiek körében csak 1,6. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a felkeresett háztartások 48 százalékában azt nyilatkozták a válaszadók: ha akarnának, félre tudnának tenni havi 5-10 ezer forintot hosszú távú megtakarításra, 47 százalékuk viszont nem tudna ennyit félre tenni. A válaszok mérlege tehát gyakorlatilag nulla.

42 Az, hogy egy háztartás képes lenne-e havi 5-10 ezer forintot hosszú távra megtakarítani természetesen elsősorban a vagyoni helyzetén múlik. Az viszont nem ennyire magától érthető, hogy a megkérdezettek életkora és lakóhelye is erősen befolyásolta a válaszmegoszlásokat. Ez viszont arra utal, hogy nem pusztán pénzkérdésről van szó, hanem különböző attitűdök és a fogyasztási szokások is befolyásolták a válaszokat. Például a gazdasági, illetve pénzpiaci ismeretek és a vállalkozó kedv is, és ezek hatása akkor is szignifikáns marad, ha az összefüggésrendszerből kiszűrjük 12 a vagyoni helyzet hatását. És persze ugyanezt jelzi az is, hogy a gazdasági helyzet szerinti felső negyedbe tartozó háztartások 16 százalékában is nemmel válaszoltak a kérdésre. Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának? igen nem tudja nem felső negyed 81 3 16 felső közép 54 8 39 alsó közép 41 7 52 alsó negyed 14 4 82 0% 20% 40% 60% 80% 100% 12 Kovariancia-analízissel.

Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának? igen nem tudja nem 43 kistelepülés 43 5 51 kisebb város 46 4 50 nagyváros 60 5 35 Budapest 44 6 50 0% 20% 40% 60% 80% 100% Tudnának-e Önök havi 5-10 ezer forintot hosszabb távra megtakarítani, ha akarnának? igen nem tudja nem 60+ év 36 4 60 45-59 év 47 5 48 30-44 év 49 6 45 18-29 év 60 6 34 0% 20% 40% 60% 80% 100%

44 Ha egyszerre nézzük a megtakarításokkal kapcsolatos válaszokat, akkor három csoportba sorolhatjuk az embereket. A felnőtt magyarok 47 százalékának csak elvétve van 100 ezer forintnál több megtakarítása, úgy érzik nem tudnak havi 5-10 ezer forintot hosszú távú megtakarításra félretenni, kisebb megtakarításaikat 1 vagy 2 féle megtakarítási formában tartják (tipikusan készpénzben és/vagy folyószámlán és/vagy takarékbetétkönyvben), és az átlagosnál kevesebb (1,4) megtakarítási célt említettek. A továbbiakban a nem megtakarítók címkével hivatkozunk a csoport tagjaira. E csoport ellentéte az a 25 százaléknyi válaszadó, akiknek 100 ezer forintnál jelentősebbek a megtakarításaik, megtakarításaikat átlagosan 3,3 megtakarítási formában tartják, tudnának havi 5-10 ezer forintot félretenni hosszú távú megtakarításra, és az átlagosnál több (1,9) megtakarítási célt említettek. Őket a megtakarítók címkével jelöljük. Végül a felnőtt magyarok 28 százaléka olyan háztartásban él, amelyik általában nem rendelkezik 100 ezer forintnál jelentősebb megtakarítással, de ha akarnának, félre tudnának tenni 5-10 ezer forintot, és e csoport tagjai is átlagosan 1,9 megtakarítási célt említettek. Mindezek alapján a potenciális megtakarítók címkével jelöljük őket. A megtakarítók életkor átlaga átlagos (46 év), ugyanakkor e csoport tagjai körében a legkevésbé negatív (-7 pont) a szubjektív gazdasági tájékozottság mutató, őket érdeklődnek a leginkább a közéleti és a gazdasági kérdések iránt, és ennek megfelelően ők a legtájékozottabbak a gazdasági fogalmakról és a pénzpiaci konstrukciókról is. A potenciális megtakarítók életkor átlag 41 év, és a csoport tagjai kevésbé érdeklődnek a gazdasági, pénzügyi kérdések iránt, és így kevésbé tájékozottak, mint a megtakarítók. Végül a nem megtakarítók életkor átlaga 50 év, és őket érdekli a legkevésbé a gazdaság, és természetesen ők a legkevésbé tájékozottak. A megtakarítók aránya nagyjából minden életkori csoportban azonos, ugyanakkor potenciális megtakarítókat a 18-29 éves korosztályban találunk a legnagyobb valószínűséggel, és nem is csak a módosabbak között. Márpedig igazán sok új pénzt elsősorban ők hozhatnának a pénzpiacra, a megtakarítók inkább csak átcsoportosítják a már meglévő megtakarításaikat, ha megtetszik nekik egy-egy új konstrukció.

45 A megtakarítás csoportok arányai életkor szerint megtakarító potenciális megtakarító nem megtakarító 60+ év 24 16 60 45-59 év 24 28 48 30-44 év 29 26 45 18-29 év 22 44 34 0% 20% 40% 60% 80% 100% A megtakarítás csoportok arányai vagyoni helyzet szerint megtakarító potenciális megtakarító nem megtakarító felső negyed 50 34 16 felső közép 25 36 39 alsó közép 17 30 53 alsó negyed 6 12 82 0% 20% 40% 60% 80% 100%

46 Hitelek A felkeresett háztartások 53 százalékában azt nyilatkozták, hogy egyáltalán nincsenek hiteleik, tartozásaik. 1 millió forintnál jelentősebb hitelről pedig mindössze a háztartások tizedénél tettek említést, és ez gyakorlatilag minden esetben lakáshitelt jelentett. Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora megtakarítással, pénzbefektetéssel rendelkeznek Önök? Mindent figyelembe véve nagyságrendileg mekkora hiteleik, tartozásaik vannak Önöknek? nincs nt/nv x<100 eft 1-500 eft 0.5-1 mft x>1 mft hitel 53 3 15 14 5 10 megtakarítás 37 13 19 16 8 9 0% 20% 40% 60% 80% 100% Vannak-e Önöknek hiteleik, tartozásaik? van% 1. banki személyi kölcsön 16 2. áruvásárlási hitel 14 3. autóvásárlási hitel 11 4. lakásvásárlási hitel 10 5. készpénzhitel rokontól, ismerőstől, magánszemélytől 8 6. egyéb pénzintézeti hitel, kölcsön 7 7. zálogházi hitel, tartozás 2

47 Befektetési döntések A felnőtt magyarok 48 százaléka alulinformáltnak érzi magát a befektetési döntésekhez, további 41 százalékuk pedig csak részben érzi megfelelően informáltnak magát, és mindössze 9 százalékuk véli úgy, hogy informált. A hiányzó 2 százalékból 1 százalék nem tudommal válaszolt, és akkor járunk el helyesen, ha őket is a részben informáltakhoz soroljuk. Másik 1 százalékuk viszont egyáltalán nem válaszolt, és esetükben akkor járunk el helyesen, ha az alulinformáltak közé soroljuk őket. Ha ezek után 100 fokú skálára vetítjük a válaszokat (informált=100 pont, részben informált=50 pont, alulinformált=0 pont), akkor 30 pontnak adódik az átlag. Az így képzett mutató r=0,52 szinten korrelál a szubjektív gazdasági tájékozottság mutatóval (Mennyire érti a gazdasági, pénzügyi híreket, beszámolókat?), és r=0,44 szinten az objektív gazdasági, pénzpiaci ismeretmutatókkal (a fogalmak és a pénzpiaci konstrukciók ismeretével). A mutató átlagára a válaszadók vagyoni helyzete és iskolai végzettsége hat a legjobban, de vagyoni helyzet szerint nagyobbak a kontrasztok, mint iskolai végzettség szerint. Jelentősek a különbségek életkor és nemek szerint is. Ez utóbbi különbség azonban csak a 18-29 éves, illetve a 60 évnél idősebb korosztályok tagjai körében szignifikáns. Meglátása szerint Önnek elegendő információja van a befektetési döntésekhez? informáltnak érzi magát csak részben érzi informáltak magát alul informáltnak érzi magát alsó negyed 4 23 73 alsó közép 4 38 58 felső közép 10 48 42 felső negyed 16 61 23

Tájékozottság érzet a befektetői döntésekhez életkor és nemek szerint 48 férfiak nők 50 40 30 33 28 34 35 36 34 30 20 18 10 0 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év A befektetési döntésekre a családtagok és a banki alkalmazottak tanácsai tudnak a leginkább hatni. A biztosítási ügynökökre, a brókerekre és a nyugdíjpénztárak szakembereire viszont kevesen hallgatnának. Kiknek a segítségét igényelné Ön befektetési döntései meghozatalában? Igénybe venné-e a LAPON személyek segítségét, ha befektetési döntésekről van szó? spontán hallgatna nem nt. említés rá hallgatna nv. 1. családtagok, rokonok 33 31 34 2 2. banki alkalmazottak 22 39 35 4 3. ismerősök, barátok, munkatársak 13 32 52 3 4. pénzügyi, befektetési tanácsadók 12 33 51 4 5. befektetési alapok szakemberei 9 35 51 5 6. brókerek 5 16 73 6 7. nyugdíjpénztárak szakemberei 2 30 63 5 8. biztosítási ügynökök 2 14 78 6

49 A megkérdezettek tizede senkinek a segítségét sem venné igénybe, ha befektetési döntésekről van szó, és ennek hátterében alapvetően a bizalmatlanság húzódik meg. Ez abból derül ki, hogy a gazdasági, pénzpiaci ismeretekkel negatívan korrelál az, hogy ki hány szereplő segítségét fogadná el a döntéshozatalnál. Ugyanakkor a befektetési alapok szakemberei és a brókerek esetében pozitívan (és viszonylag szorosan r=0,31, illetve r=0,28) korrelálnak a válaszok 13 a pénzpiaci ismeretek skálával. Ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezek két faktor köré szerveződnek. Az első faktor az intézményes tanácsadók iránti bizalmat méri, a második pedig a személyes ismerősök iránti bizalmat. A banki alkalmazottak egyik faktorban sem kaptak nagy súlyt, ezért őket ki is hagytuk az integrált mutatók képzéséből. Ez viszont azt is jelenti, hogy a banki alkalmazottak valahol a személyes ismerősök és a hivatásos tanácsadók között helyezkednek el az emberek fejében. A befektetési tanácsot nyújtók iránti bizalom faktorszerkezete 1. faktor: intézményes tanácsadók faktor súly 100 fokú skálán nyugdíjpénztárak szakemberei 0,72 17 befektetési alapok szakemberei 0,72 26 pénzügyi, befektetési tanácsadók 0,71 29 brókerek 0,70 13 biztosítási ügynökök 0,59 9 2. faktor: személyes ismerősök faktor súly 100 fokú skálán családtagok, rokonok 0,82 49 ismerősök, barátok, munkatársak 0,75 30 Az intézményes tanácsadók faktor átlaga 19 pontnak adódott. Értéke a megkérdezettek 38 százaléka körében 0, és mindössze 8 százalékuk körében 50 pont fölötti. Magyarán: a magyarok bizalmatlanok a pénzpiaci tanácsadókkal szemben, és így éppen azokat kérdeznék meg a legkisebb valószínűséggel az esetleges befektetési döntéseik előtt, akiktől igazán hasznos tanácsokat kaphatnának. 13 A válaszokat 100 fokú skálára vetítettük. spontán említés=100 pont, igénybe venné=50 pont, nem venné igénybe=0 pont.

50 A személyes ismerősök faktor átlaga viszont 39 pont. Tulajdonképpen ez az átlag is alacsony, ám azért jóval magasabb, mint az intézményes tanácsadók átlaga. A megkérdezettek 31 százaléka körében e faktor értéke is 0, ám 32 százalékuk körében 50 pont fölötti. A két faktor gyengén, de azért szignifikánsan és pozitívan korrelál egymással (r=0,15). Ez azt jelenti, hogy a válaszokat egy általános bizalmi attitűd is alakította. Ugyanakkor a pénzpiaci- és a gazdasági ismeretekkel csak az intézményes tanácsadók iránti bizalom korrelál, és ezzel magyarázható az is, hogy az iskolai végzettségnek, illetve a lakóhelynek is csak erre a faktorra van hatása. Vagyoni helyzet, és megtakarítási hozzáállás szerint viszont mindkét faktor átlagai eltérőek. A módosabbak, illetve a megtakarítók és a potenciális megtakarítók nagyobb valószínűséggel támaszkodnának mind az intézményes tanácsadók-, mind pedig személyes ismerőseik tanácsaira, mint a szegényebbek, illetve a nem megtakarítók. Végül a fiatalabbak sokkal nyitottabbak mások tanácsaira, ha befektetési döntésekről van szó, mint az idősebbek. Tanácsadókra hagyatkozás faktorok átlagai életkor szerint intézményes személyes ismerős 50 48 40 38 37 36 30 25 23 20 19 10 11 0 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év

51 Tanácsadókra hagyatkozás faktorok megtakarítási hozzáállás szerint intézményes személyes ismerős 50 45 40 40 36 30 25 21 20 15 10 0 megtakarítók potenciális megtakarítók nem megtakarítók Tanácsadókra hagyatkozás faktorok vagyoni helyzet szerint intézményes személyes ismerős 50 40 38 44 41 34 30 28 21 20 13 16 10 0 alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed

52 Tanácsadókra hagyatkozás faktorok iskolázottság szerint intézményes személyes ismerős 50 40 39 40 39 40 30 25 26 20 19 12 10 0 szakképzetlen szakképzett érettségizett diplomás Tanácsadókra hagyatkozás faktorok lakóhely szerint intézményes személyes ismerős 50 40 41 39 37 40 30 20 20 22 21 15 10 0 Budapest nagyváros kisebb város kistelepülés

53 Tanácsadókra hagyatkozás faktorok gazdasági tájékozódás szerint intézményes személyes ismerős 50 46 40 38 38 30 29 20 14 21 10 0 nem tájékozódik hagyományos médiákból tájékozódik az internetről is tájékozódik Milyen forrásokra hallgat, hallgatna Ön pénzügyi, befektetési kérdésekben? Milyen források befolyásolják Önt pénzügyi, befektetési döntései meghozatalában? Figyelembe venné-e az ajánlásait, ha befektetési döntésekről van szó? spontán említés hallgatna rá nem hallgatna 1. tájékoztató kiadványok, ismertetők 14 37 43 6 2. tematikus tévé-, rádióműsorok 13 29 52 6 3. gazdasági lapok írásai 11 39 43 7 4. tévé reklámok ismertetői 9 17 67 7 5. az interneten megjelenő információk 7 20 64 9 6. napilapcikkek, elemzések 5 31 57 7 7. napilapok reklámismertetői 3 17 73 7 8. egyéb spontán 6 X X X nt. nv.

54 Bizalmatlanság A normális pénzpiaci működés alapja a bizalom. Ehhez képest a biztosítási ügynökök, a brókerek, a biztosítótársaságok, a befektetési tanácsadók és a bankárok iránt alapvetően bizalmatlan a magyar közvélemény, és csak a nyugdíjpénztárak, illetve a kereskedelmi bankok esetében billent át a válaszok mérlege a pozitív tartományba. A bizalmatlanság elsődleges okát egyértelműen az egymást érő botrányok jelentik. Illusztrációnak néhány nyitott kérdésre adott választ mutatunk meg, minden kommentár nélkül. Mi jut eszébe a biztosítással egybekötött megtakarításokról, befektetésekről? említette (fő) nem bízom benne, csalás, nem jó, stb. 205 hosszú távú befektetés, megtakarítás 77 jó 67 biztonság 63 a befektetések biztosításként is működnek 28 életbiztosítás 24 kis hozam 24 számomra elérhetetlen 24 biztosítók 22 magas hozam 15 van ilyen megtakarításom 14 ha valami történik, van mihez nyúlni 13 lejáratkor és balesetkor fizet 10 adókedvezmény igénybevételének lehetősége 9 fiataloknak való 8 nyugdíjpénztárak, nyugdíjas évek 8 ha meghalnék, kifizeti a biztosító 6 lejáratkor nagyobb összeg, amiről dönthetek 5 előtakarékosság; garantált pénz; kevés kockázat; pénz 3-3 díjfizetés mentesség betegség esetén; hitellehetőség; sokan megkerestek ez ügyben 25 éves koromban felvehetem, amit a szüleim raktak el; a jövő; brókerbotrány; esetleg sok idő múlva lesz sok pénzem!; most szeretnénk megkötni; National Nederlanden; Providencia; nem mindegy melyik cég; a biztosítás csak biztosítás legyen; rendszerességet kíván; tartalékképzés alacsony kamattal; több lábon kell állni 2-2 1-1

Mi jut eszébe a befektetési alapokról? 55 említette (fő) csalás, lopás, csak a saját hasznukat nézik, bizalomhiány 94 kockázatos, bizonytalanság 42 jó, jó hozam 32 nem kispénzű embernek való 22 értékpapírba való befektetés 20 szakemberek 18 sok-sok pénz 16 forgatják a pénzt 8 jól utána kell nézni, hova teszi az ember a pénzét 8 biztonságos 7 csak a maga hasznát nézi az én pénzemen 7 csak hosszú távon alkalmas 6 sok mindenbe van fektetve a pénz 5 akinek van pénze, befektet 4 állampapírokat, részvényeket is tartalmaz 4 erőszakosak 4 macerás 4 többféle kockázatú dologba fektetik a pénzt 4 alacsony kockázat 3 brókerek 3 Kulcsár Attila 3 nagy tőke kell hozzá 3 sok figyelmet igényel 3 több pénz, több kockázat 3 érdemes; ingadozó, középrétegnek befektetési lehetőség tisztes haszonnal, nem vagyok befektető, pénzmozgás, Raiffeisen Bank, rejtélyes, stabil háttér, alacsony hozam, takarékosság, változik a hozam alacsony kamat; attól függ, mit ajánlanak; az alapösszeget biztosítják, a nyereség kétséges; bebiztosítom a jövőt; betétszámlák; biztosítók; cégek gyűjtik a pénzt valamire; egyre népszerűbb; Fundamenta, Optima, OTP-hitel, ingatlanokba fekteti és részesedésem van; ingatlanspekuláció; jelenleg elhatárolom magam; jó munkahelyük van; a visszafizetést az állam szavatolja; kezelik a pénzem; kis pénzzel is el lehet kezdeni; kispénzűeknek jó; kötvény, magán-nyugdíjpénztár, modern dolog, nagy pénzekről van szó, reklámok, részvény, rövidebb idejű befektetés, spórolás, tanáccsal látnak el embereket, több lábon állás, tönkremennek sorra, törlesztés, végzik a munkájukat sok pénzért, vegyes érzelmek, viszonylag új konstrukció, tisztes haszon 2-2 1-1

Mi jut Önnek eszébe a PSZÁF-ról, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről? említette (fő) felügyelik a bankokat, pénzintézeteket 91 nem hatékony 59 Szász Károly-ügy 44 ellenőrző szervezet 40 korrupció, csalás 38 balhék, botrányok 36 megbízhatatlanok 13 szükség van rá 13 Kulcsár-ügy 9 tőzsdei felügyelet 9 fel nem derített pénzügyi visszaélések 6 nem is érezni, hogy csinálnának valamit 6 garancia 5 megbízható 5 politika rátette a kezét 5 jól betölti a funkcióját 4 nem elég szigorúak 4 remélem, jól végzik a dolgukat 4 56 elengedhetetlen, eszük ágában sincs kispénzű embereket védelmezni, szigorúak, védik az ember / befektető érdekét, zsíros állásban nem akadályozzák meg a korrupciót, állami költségvetés ellenőrzése hivatalos elkenő szervezet, nem hatékony, Nemzeti Bank, ők vizsgálják, hogy a pénzünk jó helyre kerüljön, politikai szerv, szükséges rossz a magán-nyugdíjpénztárt is felügyeli, Állami Pénzeltüntető Szervezet, állami pénzintézetek pénzügyeit intézi, bábszervezet, bizonyos emberek jutnak előnyhöz, Budapesten van, civakodás, elég labilis, eléggé lecsúsztak, ellenőrzik a pénzintézeteket, de a befektetési szövetkezeteket nem, felelőtlenek, felesleges, felügyelik az árfolyam stabilitását, garantálják a pénz hozamát, gennyes társaság, ha pártatlan lenne, jó lenne Ha van felügyelet, a bankok miért jelentenek csődöt? hazudnak, hivatal, jó sokat keresnek, jobb lenne, ha jobban kezelnék a pénzt, nem zsebre, jobban kellene figyelni a politikusokat, káosz, Kurva sokan vannak, jó fizetéssel. macerálás, Magyarországon túl sok a pénzügyi botrány. Még sosem figyelmeztették az embereket, hogy baj van valami befektetéssel. minősíthetetlenek, munkájukat nem publikálják, nagyfőnök a pénzügyek területén, nem eléggé ismert, nem elfogadható, nem emberközeli, nem igazságosak, Nem tettek semmit a Baumag ügy károsultjaiért. Nesze semmi, fogd meg jól. nevetséges, nincs kellő tekintélye, nudlit se érnek! Nyilván azért dolgoznak, amit a nevük mutat. Jól elosszák a pénzt a politikusoknak, ezért nem jut nekünk. panasszal lehet hozzá fordulni, politikusaink meggazdagodása, Próbálkozik, hogy a pénzintézetek kiskirálykodását törvényes keretek között tartsa. Reálisan dolgoznak, mégis eltűnnek a pénzek. szép neve van, szerteágazó kapcsolatok, szervezetlen forma, Tocsik-ügy, a valóságot soha nem halljuk, védelem a bankokkal szemben, zsiványok 3-3 2-2 1-1

Mennyire bízik meg Ön a következőkben: teljesen, inkább igen, inkább nem vagy egyáltalán nem? teljesen inkább nt. nv. inkább egyáltalán igen nem nem 1. orvosok 24 55 1 14 6 2. bíróságok 15 46 2 25 12 3. nyugdíjpénztárak 10 49 8 24 10 4. közvélemény-kutatók 9 55 5 22 9 5. ügyészek 9 40 5 30 17 6. ügyvédek 9 36 4 34 17 7. kereskedelmi bankok 7 51 5 23 14 8. bankárok 5 36 3 37 19 9. befektetési tanácsadók 3 32 9 38 18 10.befektetési alapok 3 29 13 36 19 11.újságírók 3 24 3 45 25 12.biztosító társaságok 3 23 2 43 29 13.biztosítási ügynökök 2 15 4 45 34 14.politikusok 2 10 2 42 44 15.brókerek 1 18 11 37 33 57 Ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezeket három egymással korreláló faktor alakítja. Az első faktorban közfunkciót betöltő szereplők kaptak súlyt, akiknek a tevékenységét többnyire közbizalom kíséri 14. A második faktorban a pénzpiaci szereplők kaptak nagy súlyt. Végül a harmadikban azok a szereplők kaptak súlyt, akikhez valamilyen botrány kötődik. A biztosító társaságokat a beszedik a pénzt, de nem fizetnek gondolat köti ehhez a faktorhoz. Az, hogy a három faktor korrelál egymással, azt jelzi, hogy egy általános bizalmi bizalmatlansági attitűd is hatott a válaszokra. 14 A közvélemény-kutatók is e faktorban kaptak súlyt, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy általános közbizalom kíséri a közvélemény-kutatásokat. Itt nyílván erősen hatott a válaszokra az is, hogy egy a közvélemény-kutatókat képviselő kérdezőbiztos arcába, nem szívesen mondják bele az emberek: egyáltalán nem bíznak a közvélemény-kutatókban.

58 A bizalom válaszok faktorszerkezete 1. faktor: közfunkciót betöltő szereplők faktor súly mérleg-index Ügyészek 0,80-3 Bíróságok 0,72 +14 Ügyvédek 0,71-7 Orvosok 0,70 +38 Nyugdíjpénztárak 0,60 +13 Közvélemény-kutatók 0,59 +18 Kereskedelmi bankok 0,58 +8 Újságírók 0,50-34 Bankárok 0,49-13 2. faktor: pénzpiaci szereplők faktor súly mérleg-index Befektetési alapok 0,82-20 Befektetési tanácsadók 0,81-18 Brókerek 0,72-41 Bankárok 0,71-13 Kereskedelmi bankok 0,65 +8 Biztosítási ügynökök 0,53-48 Biztosító társaságok 0,53-36 Nyugdíjpénztárak 0,45 +13 3. faktor: botrányok szereplői faktor súly mérleg-index Politikusok 0,74-58 Biztosítási ügynökök 0,70-48 Biztosító társaságok 0,67-36 Újságírók 0,65-34 Ügyvédek 0,43-7 Ügyészek 0,40-3 Brókerek 0,40-41 A közfunkció faktor átlaga végül is +5 pontnak adódott. A faktor értéke a megkérdezettek 35 százaléka körében negatív, 18 százalékuk körében nulla körüli, és 47 százalékuk körében pozitív. A felnőtt magyarok fele tehát hajlamos megbízni a közfunkciót betöltő szervezetekben és szereplőkben.

59 A pénzpiaci szereplők faktor átlaga viszont negatív: -20 pont, és a faktorérték csak a megkérdezettek negyede körében pozitív, miközben 58 százalékuk bizalmatlan. A magyar közvélemény természetesen a különböző közéleti botrányok szereplőiben bízik meg a legkevésbé. E faktor átlaga ennek megfelelően 36 pontnak adódott, és a faktor alapján képzet skála értéke a megkérdezettek háromnegyede körében negatív, 12 százalékuk körében nulla körüli, és mindössze 13 százalékuk körében pozitív. A három faktor mindegyike nagyon szorosan korrelál a másik kettővel (r=0,73, r=0,75 és r=0,77), azaz az általános is bizalmi bizalmatlansági beállítódásnak is nagyon nagy a szerepe a válaszok alakulásában. A pénzpiaci szereplők faktor viszonylag szorosan (r=0,36) korrelál az intézményes tanácsadókra hagyatkozás faktorral, és ez mindkét skálát validálja. A botrányfaktor viszont az általános elégedettség skálával korrelál a legszorosabban, azaz minél elégedetlenebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel vonja meg a bizalmát a közéleti botrányok szereplőitől. Bizalom faktorok gazdasági tájékozódás szerint közfunkció pénzpiac botrány 30 20 18 10 0 2 3-10 -3-20 -30-24 -22-29 -40-38 -35-50 nem tájékozódik hagyományos médiákból tájékozódik az internetről is tájékozódik

60 Bizalom faktorok megtakarítási hozzáállás szerint közfunkció pénzpiac botrány 30 20 13 10 0 0 6-10 -9-20 -18-30 -40-27 -39-34 -31-50 nem megtakarító potenciális megtakarító megtakarító Bizalom faktorok pártorientáció szerint közfunkció pénzpiac botrány 30 20 10 8 6 0-10 -1-20 -15-20 -30-40 -33-27 -32-50 ellenzéki bizonytalan kormánypárti -43

61 Bizalom faktorok vagyoni helyzet szerint közfunkció pénzpiac botrány 30 20 14 10 0 2 6-10 -3-5 -20-19 -30-29 -28-29 -40-50 -36-36 -42 alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed Bizalom faktorok lakóhely szerint közfunkció pénzpiac botrány 25 15 5 8 10 6-5 -15-8 -15-15 -25-21 -21-35 -45-55 -32-34 -38-46 Budapest nagyváros kisebb város kistelepülés

62 Bizalom faktorok életkor szerint közfunkció pénzpiac botrány 25 15 13 5 5 1 1-5 -15-10 -25-19 -21-35 -30-30 -45-37 -39-37 -55 18-29 év 30-44 év 45-59 év 60+ év A budapestiek kevésbé bíznak a különböző szereplőkben, mint a vidékiek, és mindhárom faktor értéke a legfiatalabbak és a felső negyedbe tartozók körében a legkevésbé kedvezőtlen. A pártorientáció annyiban befolyásolta az átlagokat, hogy a bizonytalanok a legbizalmatlanabbak, a kormánypártiak és az ellenzékiek átlagai között viszont nem szignifikáns a különbség. Végül a gazdasági kérdésekről (is) sokoldalúan tájékozódók és a megtakarítók körében mindhárom mutató magasabb az átlagosnál.

63 Attitűdök A pénzügyekkel kapcsolatos attitűdöket azzal vizsgáltuk, hogy mennyire értenek egyet a megkérdezettek 23 állítással. Mennyire ért Ön egyet a következő állításokkal: teljesen, inkább igen, inkább nem vagy egyáltalán nem? mérleg-indexre vetítve Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. átlag 59 Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van. 58 A bankok az egyszerű emberek pénzén gazdagodnak meg. 48 A bankok nélkül nehezen jutnánk pénzhez, amikor szükség lenne rá. 48 Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él. 47 Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen 46 forgatja a pénzét. Ha egy befektetési forma kockázatos (pl. a részvény), akkor a szerencsén 46 múlik a hozama. Az iskolákban kötelező tárgyként kellene oktatni a pénzügyi ismereteket. 44 Ma Magyarországon nem lehet tisztességes úton meggazdagodni. 44 A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene. 41 A PSZÁF nem elég határozott a pénzügyi visszaélések leleplezésében. 39 Fontosabb, hogy a pénz azonnal hozzáférhető legyen, mint a 33 megtakarítások hozama. A nyugdíjpénztárak segítségével gondoskodni tudunk idős korunk anyagi 25 biztonságáról. A befektetési alapok segítségével a kispénzű emberek is befektethetik a 21 megtakarításaikat. A legtöbben mindent az államtól várnak, ahelyett hogy gondoskodnának 20 magukról. Szívesen gyarapítanám a pénzügyi ismereteimet, jó lenne megtanulni 16 okosan bánni a pénzzel. A nyugdíjpénztárak csak a saját hasznukat nézik, nem érdekli őket a 16 nyugdíjunk. A bankok, a tőzsde és más pénzügyi szereplők nélkül elértéktelenedne a 16 pénz. Kockázatos befektetésekkel (pl. a részvényekkel) hosszútávon csak 5 veszíteni lehet. Manapság nem érdemes takarékoskodni, mert a félre tett pénz csak 0 elveszíti az értékét. A tőzsdén meggazdagodni tisztességtelen dolog. -25 Ha befektetem a pénzem, akkor inkább a várható nyerség érdekel, mint a -25 biztonság. A magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, mindenki előtt nyitva áll a tisztes -26 gyarapodás útja.

64 A különböző állításokkal kapcsolatos egyetértések elutasítások mérlegét mindig torzítani szokta az úgynevezett say yes hatás. Ez itt azt jelenti, hogy a bizonytalan véleményű válaszadók nagyobb valószínűséggel hajlanak az egyetértésre, mint az elutasításra. A say yes hatás általában akkor jelentős, ha olyan dolgokról kérünk véleményt, amelyekről a válaszadó a kérdezést megelőzően nem nagyon töprengett, így nincs is erős és rögzült véleménye. Márpedig a táblázatban szereplő állítások sokak számára ilyenek lehettek. Mindazonáltal ha megvizsgáljuk a válaszok együtt-járásait, akkor azt látjuk, hogy ezeket alapvetően hat attitűd alakította, és ezek az attitűdök finoman és eléggé megbízhatóan mérhetőek, a faktorok alapján képzett skálák segítségével. Az első attitűd skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó hajlamos egyetérteni a vagyontalanság önigazolására szolgáló véleményekkel, a negatív értékek pedig azt, hogy a válaszadó szerint meg lehet gazdagodni tisztességes úton, és ennek útja mindenki számára nyitott. a vagyontalanság önigazolása Ma Magyarországon nem lehet tisztességes úton meggazdagodni. faktor súly mérleg index 0,66 +44 A bankok az egyszerű emberek pénzén gazdagodnak meg. 0,58 +48 Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van. A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene. Manapság nem érdemes takarékoskodni, mert a félre tett pénz csak elveszíti az értékét. A magyar gazdaság dinamikusan fejlődik, mindenki előtt nyitva áll a tisztes gyarapodás útja. 0,47 +59 0,46 +58 0,44 +41 0,38 0-0,65-26 Az attitűd-skála átlaga +40 pontnak adódott. Értéke mindössze a megkérdezettek tizede körében negatív és 11 százalékuk körében 0 körüli. 79 százalékuk körében viszont határozottan pozitív, és a megkérdezettek 4 százaléka körében a maximális 100 pontra ált be az érték, miközben a minimum érték (-59 pont) meg sem közelíti az elméletileg lehetséges 100 pontot.

65 A második faktorban a pénzpiac pozitívumairól szóló állítások kaptak súlyt. Az attitűd skála átlaga +31 pontnak adódott, és a megkérdezettek 76 százaléka körében pozitív a skálaérték, azaz a magyar közvélemény nagy többsége hasznosnak, fontos szerepet betöltőnek értékeli a pénzpiacot, és csak 12 százalékuk körében negatív a skálaérték. a pénzpiac pozitívumai A nyugdíjpénztárak segítségével gondoskodni tudunk idős korunk anyagi biztonságáról. A bankok nélkül nehezen jutnánk pénzhez, amikor szükség lenne rá. A bankok, a tőzsde és más pénzügyi szereplők nélkül elértéktelenedne a pénz. A befektetési alapok segítségével a kispénzű emberek is befektethetik a megtakarításaikat. Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él. faktor súly mérleg index 0,69 +25 0,68 +48 0,55 +16 0,54 +21 0,46 +47 A harmadik faktorban a csak a profitra hajtanak állítások és a nyereség vs. biztonság preferálás kaptak súlyt. A skála pozitív értékei tehát azt jelzik, hogy a válaszadó szerint mindenkinél csak a profit számít, nincs tisztesség a pénzpiacon. A negatív értékek viszont azt jelzik, hogy a válaszadó nem osztja ezt a nézetet. mindenki csak profithajhász faktor súly mérleg index A tőzsdén meggazdagodni tisztességtelen dolog. 0,66-25 Ha befektetem a pénzem, akkor inkább a várható nyerség érdekel, mint a biztonság. A nyugdíjpénztárak csak a saját hasznukat nézik, nem érdekli őket a nyugdíjunk. Manapság nem érdemes takarékoskodni, mert a félre tett pénz csak elveszíti az értékét. Kockázatos befektetésekkel (pl. a részvényekkel) hosszútávon csak veszíteni lehet. A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene. 0,55-25 0,52 +16 0,48 0 0,44 +5 0,36 +41

66 A profithajhászás feltételezése, illetve az ehhez való viszonyulás nagyon megosztja a magyar közvéleményt. A skála értéke a megkérdezettek 44 százaléka körében negatív, 21 százalékuk körében 0 körüli, 35 százalékuk körében viszont pozitív. Ennek megfelelően a skála-átlag 2 pontnak adódott. A profithajhászás skála pozitívan és viszonylag szorosan korrelál az önigazolás skálával (r=0,42). A pozitívumok skála esetében viszont negatív a gyenge, de azért szignifikáns korreláció előjele (r=-0,10). (Az önigazolás skála és a pozitívumok skála közt nincs korreláció.) A negyedik attitűd-skála pozitív értékei a befektetői konzervativizmust jelzik, a negatív értékei pedig a kockázat vállalási hajlandóságot. A skála átlaga +37 pont, értéke a megkérdezettek 77 százaléka körében pozitív, 14 százalékuk körében 0 körüli, és mindössze 9 százalékuk körében negatív. befektetői konzervativizmus Fontosabb, hogy a pénz azonnal hozzáférhető legyen, mint a megtakarítások hozama. Kockázatos befektetésekkel (pl. a részvényekkel) hosszútávon csak veszíteni lehet. Ha egy befektetési forma kockázatos (pl. a részvény), akkor a szerencsén múlik a hozama. Befektetni, pénzből pénzt csinálni csak az tud, akinek nagy vagyona van. Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él. faktor súly mérleg index 0,66 +33 0,64 +5 0,62 +46 0,60 +58 0,40 +47 A skála viszonylag szorosan korrelál az önigazolás skálával (r=0,43) és a profithajhászás skáláéval is (r=0,41). Ugyanakkor pozitív a kapcsolat előjele a pozitívumok skála esetében is (r=0,17). A befektetői konzervativizmus természetesen negatívan korrelál a vállalkozó kedv faktorral (r=-0,20). Az ötödik attitűd-skála pozitív értékei azt jelzik, hogy a válaszadó szerint a pénzpiaci szereplők csalók, akik megrövidítik a gyanútlan ügyfeleket, a negatív értékek pedig ennek az ellenkezőjét. Az attitűd-skála átlaga +32 pont! A skála értéke a megkérdezettek 69 százaléka körében pozitív, 16 százalékuk körében 0 körüli, és csak 15 százalékuk körében negatív.

67 Csalók A PSZÁF nem elég határozott a pénzügyi visszaélések leleplezésében. A nyugdíjpénztárak csak a saját hasznukat nézik, nem érdekli őket a nyugdíjunk. A biztosítók beszedik a díjakat, de nem fizetnek, amikor kellene. faktor súly mérleg index 0,76 +39 0,56 +16 0,42 +41 A skála szorosan korrelál (r=0,56) a profithajhászás skálával, és az önigazolás skálával is (r=0,48). A csalók skála pozitívan korrelál a befektetői konzervativizmussal is (r=0,28), a pozitívum skálával viszont sehogy sem korrelál, azaz negatív összefüggés sincs. nyitottság az ismeretszerzésre Szívesen gyarapítanám a pénzügyi ismereteimet, jó lenne megtanulni okosan bánni a pénzzel. Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. Az iskolákban kötelező tárgyként kellene oktatni a pénzügyi ismereteket. Manapság csak annak van esélye a meggazdagodásra, akik ügyesen forgatja a pénzét. Aki okosan dönt a pénzéről, az boldogabb kiegyensúlyozottabb életet él. faktor súly mérleg index 0,73 +16 0,67 +46 0,58 +44 0,50 +59 0,40 +47 Végül a hatodik attitűd-skála azt méri, hogy a válaszadó mennyire nyitott pénzügyi ismereteinek bővítésére. A skála átlaga nagyon kedvező: +43 pont. Értéke a megkérdezettek 81 százaléka körében pozitív, tizedük körében 0 körüli és mindössze 9 százalékuk körében egyértelműen negatív. A nyitottság skála a pozitívumok skálával korrelál a legszorosabban (r=0,37), de viszonylag szoros a kapcsolata az önigazolás skálával is (r=0,27), és a pénzpiaci ismeretek skálával is (r=0,21). Az attitűd skálák átlagaira a válaszadók vagyoni helyzete hat a legerősebben, és részben ezzel összefüggően nagyon jelentősek a különbségek gazdasági tájékozódási szokások és megtakarítási hozzáállás szerint is.

68 Az attitűd-skálák átlaga vagyoni helyzet szerint alsó negyed alsó közép felső közép felső negyed A vagyontalanság önigazolása +46 +47 +39 +29 A pénzpiac pozitívumai +25 +29 +35 +36 Mindenki profithajhász +9 +2-4 -14 Befektetői konzervativizmus +46 +45 +35 +21 Csalók +35 +37 +29 +26 Nyitottság az ismeretszerzésre +37 +40 +48 +46 Az attitűd-skálák átlaga gazdasági tájékozódás szerint Nem tájékozódik Hagyományos forrásokból Internetről is A vagyontalanság önigazolása +45 +39 +31 A pénzpiac pozitívumai +26 +34 +39 Mindenki profithajhász 0-1 -10 Befektetői konzervativizmus +39 +38 +25 Csalók +31 +36 +21 Nyitottság az ismeretszerzésre +38 +45 +52 Az attitűd-skálák átlaga megtakarítási hozzáállás szerint nem megtakarító potenciális megtakarító megtakarító A vagyontalanság önigazolása +47 +36 +31 A pénzpiac pozitívumai +25 +35 +40 Mindenki profithajhász +6-4 -15 Befektetői konzervativizmus +42 +37 +26 Csalók +37 +31 +22 Nyitottság az ismeretszerzésre +38 +46 +48 Élekor szerint csak a pénzügyi ismeretek bővítésére való nyitottság skála átlagainál találtunk szignifikáns különbséget: a 60 évnél idősebbek körében mindössze +31 pont a skála-átlag, míg 45 évnél fiatalabbak körében +49 pont, a 45-59 évesek körében pedig +43 pont.

69 Tipológia A hat attitűd-skálán kívül a vállalkozó kedv kockázatkerülés skála, a pénzügyiés az általános gazdasági ismeretek skála, továbbá a pénzpiaci szereplők iránti bizalmat mérő skála is pszichológiai töltésű mutató. Ha mindezeket egyszerre nézzük, akkor besorolhatjuk három tipológia-csoport valamelyikébe a válaszadókat. Az attitűd- és ismeret skálák alapján kirajzolódó tipológia-csoportok célcsoport bizalmatlan alulinformált A vagyontalanság önigazolása +21 +67 +30 A pénzpiac pozitívumai +46 +33 +11 Mindenki profithajhász -29 +26-4 Befektetői konzervativizmus +22 +58 +27 Csalók +4 +68 +19 Nyitottság +53 +61 +8 Bizalom +11-42 -30 Vállalkozó kedv +17-13 -28 Gazdasági ismeretek 69 54 45 Pénzpiaci ismeretek 83 73 62 A csoport nagysága 35% 36% 29% Az első tipológia-csoportot célcsoportként címkéztük, lévén az e csoportba kerülőknél kell a legkevesebb lelki ellenállással számolni a különböző pénzpiaci marketing tevékenységek során. A második tipológia csoport legfőbb jellegzetessége a bizalmatlanság. E kör tagjaiból csak ennek csökkenése után válhat előítélet-mentes, racionálisan döntő pénzpiaci szereplő. A nagyfokú bizalmatlanság csökkentése azonban nem reménytelen, mert éppen ez a csoport a legnyitottabb pénzpiaci ismereteinek a bővítésére. Végül a harmadik csoport tagjai a legkevésbé informáltak, és nyilván ennek tudható be az is, hogy sokkal kevésbé sarkosak a véleményeik, mint a bizalmatlan csoport tagjainak.

70 A tipológia-csoportokba kerülés valószínűsége összefügg a megtakarítási hozzáállással, de azért távolról sem esik egybe a két kategorizálás. A tipológiacsoportok ugyanis pszichológiai jellegűek, míg a megtakarítási hozzáállás kategorizálásánál a gyakorlat volt a döntő, és itt elméletileg sem várható függvényszerűen szoros kapcsolat, hiszen a tényleges pénzpiaci viselkedés sokkal jobban függ sok minden mástól (pl. a pénztől), mint a beállítódásoktól. A vagyoni helyzet viszont erősen hat a beállítódásokra. Ezen kívül az iskolai végzettség, a lakóhely az életkor és a gazdasági tájékozódási szokások is erősen módosítják a tipológia-csoportokba kerülés valószínűségeit. Megtakarítási hozzáállások tipológia-csoportok szerint megtakarító potenciális megtakarító nem megtakarító célcsoport 37 33 27 bizalmatlan 18 27 55 alulinformált 17 24 59 0% 20% 40% 60% 80% 100%

71 A tipológia-csoportok arányai vagyoni helyzet szerint célcsoport bizalmatlan alulinformált felső negyed 60 21 19 felső közép 39 38 23 alsó közép 23 44 33 alsó negyed 18 43 39 0% 20% 40% 60% 80% 100% A tipológia-csoportok arányai iskolázottság szerint célcsoport bizalmatlan alulinformált diplomás 62 19 19 érettségizett 43 32 25 szakképzett 30 42 28 szakképzetlen 23 41 36 0% 20% 40% 60% 80% 100%

72 A tipológia-csoportok arányai lakóhely szerint célcsoport bizalmatlan alulinformált kistelepülés 30 40 30 kisebb város 37 33 30 nagyváros 44 35 21 Budapest 30 38 32 0% 20% 40% 60% 80% 100% A tipológia-csoportok arányai életkor szerint célcsoport bizalmatlan alulinformált 60+ év 19 38 43 45-59 év 30 41 29 30-44 év 42 36 22 18-29 év 51 30 19 0% 20% 40% 60% 80% 100%

73 A tipológia-csoportok arányai gazdasági tájékozódás szerint célcsoport bizalmatlan alulinformált internetről is 60 26 14 hagyományos forrásokból 35 41 25 nem tájékozódik 27 36 37 0% 20% 40% 60% 80% 100% Szignifikáns eltérések a megtakarítási célok motivációs jelentőségében Célcsoport Bizalmatlan alulinformált Lakásfelújítás, modernizálás 46 40 41 Megélhetés biztosítása 45 36 34 Nyugdíj 41 35 32 Lakásvásárlás, építés 40 28 30 Utazás, nyaralás 40 28 21 Autóvásárlás 34 23 22 temetés 30 35 40 Tanulás, tanfolyami díjak 30 21 21 Saját vállalkozás indítása 24 12 13

74 Preferenciák A hosszabb időre lekötött megtakarítási-, befektetési formák hozama mindig magasabb, mint az azonnal, vagy gyorsan kivehető formáké. Az Ön számára mi a fontosabb: az, hogy gyorsan kivehesse a pénzét, amikor kell 54% az elérhető hozam nagysága 35% nem tudott dönteni 11% A pénzpiacok úgy működnek, hogy a biztonságosabb megtakarítási-, befektetési konstrukcióknak mindig alacsonyabb a várható hozama, mint a kockázatosabb konstrukcióknak. Az Ön számára mi a fontosabb: a megtakarítási-, befektetési konstrukció biztonsága 70% az elérhető hozam nagysága 19% nem tudott dönteni 11% Ha a hozampreferenciához rendeljük a pozitív értéket, akkor az első kérdésnél 18 százalékpont a válaszok mérlege, a másodiknál pedig 51 százalékpont. A két válasz természetesen korrelál egymással, de azért ez az együtt-járás korántsem szoros: r=0,32. A megkérdezettek 45 százaléka egyik esetben sem preferálta a hozamot, mindkét esetben pedig 14 százalékuk preferálta ezt. A hozam vs. hozzáférés válaszok negatívan korrelálnak a vagyontalanság önigazolása skálával és a befektetői konzervativizmus skálával. A hozam vs. biztonság válaszoknál azonban nincsenek szignifikáns együtt-járások az attitűd skálákkal. Ugyanakkor a hozam vs. biztonság válaszok pozitívan korrelálnak a vállalkozó kedv skálával és negatívan a beosztás skálával. Végül a hozampreferálás mindkét esetben együtt jár az ismeretekkel. Megtakarítási preferenciák biztonság nem tud dönteni hozam hozzáférés 45% 4% 5% nem tud dönteni 4% 7% 0% hozam 21% 1% 14%

75 Hozam vs. hozzáférés életkor szerint hozzáférés nt. hozam 60+ év 52 19 29 45-59 év 60 7 33 30-44 év 48 10 42 18-29 év 53 9 38 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozam vs. biztonság életkor szerint biztonság nt. hozam 60+ év 71 16 13 45-59 év 71 11 18 30-44 év 71 8 21 18-29 év 65 11 24 0% 20% 40% 60% 80% 100%

76 Hozam vs. hozzáférés lakóhely szerint hozzáférés nt. hozam kistelepülés 58 11 30 kisebb város 55 10 35 nagyváros 56 6 38 Budapest 40 18 42 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozam vs. biztonság lakóhely szerint biztonság nt. hozam kistelepülés 75 13 12 kisebb város 69 10 21 nagyváros 69 6 25 Budapest 62 17 21 0% 20% 40% 60% 80% 100%

77 Hozam vs. hozzáférés vagyoni helyzet szerint hozzáférés nt. hozam felső negyed 46 3 51 felső közép 55 10 35 alsó közép 56 10 33 alsó negyed 57 21 22 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozam vs. biztonság vagyoni helyzet szerint biztonság nt. hozam felső negyed 70 4 26 felső közép 74 8 18 alsó közép 71 14 15 alsó negyed 64 20 16 0% 20% 40% 60% 80% 100%

78 Hozam vs. hozzáférés iskolázottság szerint hozzáférés nt. hozam diplomás 46 7 47 érettségizett 49 8 43 szakképzett 58 9 33 szakképzetlen 56 17 27 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozam vs. biztonság iskolázottság szerint biztonság nt. hozam diplomás 73 7 20 érettségizett 72 7 21 szakképzett 71 12 17 szakképzetlen 65 17 18 0% 20% 40% 60% 80% 100%

79 Hozam vs. hozzáférés megtakarítási hozzáállás szerint hozzáférés nt. hozam nem megtakarító 59 15 26 potenciális megtakarító 53 8 39 megtakarító 44 6 50 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozam vs. biztonság megtakarítási hozzáállás szerint biztonság nt. hozam nem megtakarító 67 18 15 potenciális megtakarító 68 9 23 megtakarító 76 3 21 0% 20% 40% 60% 80% 100%

80 Hozam vs. hozzáférés gazdasági tájékozódás szerint hozzáférés nt. hozam internet is 48 5 47 hagyományos források 56 9 35 nem tájékozódik 53 15 32 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozam vs. biztonság gazdasági tájékozódás szerint biztonság nt. hozam internet is 64 5 31 hagyományos források 74 9 17 nem tájékozódik 67 16 17 0% 20% 40% 60% 80% 100%

81 Hozam vs. hozzáférés tipológia-csoportok szerint hozzáférés nt. hozam alulinformált 57 18 25 bizalmatlan 53 15 32 célcsoport 49 7 44 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hozam vs. biztonság tipológia-csoportok szerint hozzáférés nt. hozam alulinformált 68 18 15 bizalmatlan 71 11 18 célcsoport 70 7 23 0% 20% 40% 60% 80% 100%

82 Hozam vs. biztonság nemek szerint hozzáférés nt. hozam nők 72 12 16 férfiak 67 11 22 0% 20% 40% 60% 80% 100% Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? Magas hozam viszonylag magas kockázat 7% Közepes hozam közepes kockázat 47% Alacsony hozam minimális kockázat 38% nem tudott dönteni 8% A kérdésre adott válaszok valamivel szorosabban korrelálnak a biztonság vs. hozam válaszokkal (r=0,31), mint a hozzáférés vs. hozam válaszokkal (r=0,21). A vállalkozó kedv skálával r=0,33 a korreláció, a vagyoni helyzettel r=0,29 az életkorral pedig r=0,30.

83 Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális nők 5 47 48 férfiak 9 56 35 0% 20% 40% 60% 80% 100% Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális 60+ év 1 33 66 45-59 év 6 55 39 30-44 év 11 55 35 18-29 év 12 60 28 0% 20% 40% 60% 80% 100%

84 Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális diplomás 12 61 27 érettségizett 9 61 30 szakképzett 6 53 41 szakképzetlen 5 35 60 0% 20% 40% 60% 80% 100% Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális felső negyed 11 68 21 felső közép 8 54 38 alsó közép 5 44 51 alsó negyed 4 36 60 0% 20% 40% 60% 80% 100%

85 Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális internetről is 12 66 22 hagyományos forrásokból 7 52 41 nem tájékozódik 6 45 49 0% 20% 40% 60% 80% 100% Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális nem megtakarító 5 42 53 potenciális megtakarító 12 56 32 megtakarító 7 61 32 0% 20% 40% 60% 80% 100%

86 Melyik befektetési formát választaná a legszívesebben? magas - magas közepes - közepes alacsony - minimális alulinformált 6 38 55 bizalmatlan 6 49 45 célcsoport 10 62 28 0% 20% 40% 60% 80% 100% Ön vállalná-e, megfontolná-e vagy nem vállalná a következők kockáztatását annak érdekében, hogy a szokásos banki kamatnál sokkal nagyobb legyen a lekötött pénze várható hozama? A legrosszabb esetben: vállalná megfon- tolná nem vállalná kisebb lesz a hozam az előre vártnál? 17 37 42 4 a befektetés értéke változik, néha csökken, néha növekszik? nt. nv. 15 34 44 7 kisebb lesz a hozam az inflációnál? 12 31 51 6 a befektetett pénzéhez hozzájut, de esetleg nem lesz hozam? 11 30 55 4 elveszti a lekötött pénze 5 százalékát? 11 20 65 4 a befektetés értéke tág határok között ingadozik? 9 27 58 6 elveszti a lekötött pénze 10 százalékát? 6 14 77 3 elveszíti a lekötött pénze 20 százalékát? 4 11 81 4 A 8 válasz alapján a megkérdezettek 97 százaléka körében képezhetünk egy 100 fokú skálát, amelyik megbízhatóan méri a válaszadók kockázatvállalási készségét. A mutató átlaga meglehetősen alacsony: 25 pont.

87 A válaszadók 28 százaléka körében 0 a skálaérték, ők tehát nem hajlandóak még csak megfontolni sem semmi féle kockázat vállalását. Pontosan 50 pontra 15 a válaszadók 5 százalékánál állt be a skálaérték, 50 pont fölé pedig 13 százalékuk körében emelkedett. A maximális 100 pontot a válaszadók 1 százaléka érte el. A kockázat vállalási készség erősen függ a válaszadók vagyoni helyzetétől, továbbá a nemétől, életkorától, lakóhelyétől és iskolai végzettségétől is. Ez utóbbi összefüggések akkor is szignifikánsak maradnak, ha kiszűrjük a vagyoni helyzet hatását. Az internetről is tájékozódók és a célcsoportba tartozók kockázatvállalási készsége lényegesen magasabb az átlagosnál. Kockázat vállalási készség skála szignifikáns korrelációi r= Gazdasági fogalmak ismerete 0,38 Vállalkozó kedv skála 0,33 Befektetői konzervativizmus -0,21 Közéleti érdeklődés 0,20 A vagyontalanság önigazolása -0,13 Nyitottság az ismeretszerzésre 0,13 Kovács és Takács tehetséges pályakezdő fiatalok. Mindketten kapnak 5 millió forintot a szüleiktől. Kovács spórol, takarékosan él, igyekszik minél több pénzt félretenni anyagi biztonsága érdekében. Az 5 millió forintjához sem nyúl, hozzá, azt is a bankban tartja. Takács forgatni kezdi a pénzét, kockázatot vállal, részvényeket vesz és ad, befekteti a pénzét. Ön szerint 10 év múlva: Kovács Takács nt. nv. 1. melyikük lesz gazdagabb? 26 58 16 2. melyikük fog boldogabb életet élni? 45 32 23 3. melyikük fog kiegyensúlyozottabban élni? 56 25 19 15 A skála megbízhatóságát (reliabilitását) ez a középre menekülő 5 százalék egy kicsit lerontja, így Cronbach α=0,88.

88 Kockázatvállalási készség 100 fokú skálára vetítve 8 osztály vagy kevesebb 15 szakképzett 25 érettségizett 31 diplomás 32 alsó negyed 16 alsó közép 21 felső közép 27 felső negyed 35 Budapest 25 nagyváros 26 kisebb város 28 kistelepülés 20 18-29 év 34 30-44 év 31 45-59 év 21 60+ év 13 férfiak 27 nők 22 nem tájékozódik 19 hagyományos médiából tájékozódik 26 internetről is tájékozódik 39 Célcsoport 33 Bizalmatlan 22 Alulinformált 17 Megtakarítók 29 Potenciális megtakarítók 31 Nem megtakarítók 18

89 A többség a meggazdagodás szempontjából a kockázatvállaló, pénzforgató stratégiát tartja jobbnak, ugyanakkor azok is többségben vannak, akik szerint a mértékletes, takarékoskodó pénzkezelési stratégia boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet eredményez. A három válasz természetesen korrelál egymással, de azért nem túl szorosan. A melyikük lesz gazdagabb kérdés r=0,38 és r=0,32 szinten korrelál a másik két kérdéssel, a melyikük fog boldogabb életet élni kérdés viszont r=0,63 szinten korrelál a melyikük fog kiegyensúlyozottabban élni kérdéssel. Ha a kockáztató, pénzforgató stratégia választásához +100 pontot rendelünk, a spórolós, takarékoskodó stratégiához pedig 100 pontot, akkor a mutatók természetesen pozitívan és viszonylag szorosan korrelálnak a vállalkozó kedv kockázatkerülés skálával. A melyikük lesz gazdagabb kérdés ezen túlmenően szignifikánsan korrelál az ismeretszerzés attitűd-skálával, a tájékozottság, illetve érdeklődés skálákkal, a vagyoni helyzettel és az életkorral is. Ez utóbbi esetben negatív a korreláció előjele, azaz minél fiatalabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja azt, hogy a kockáztató, pénzforgató stratégia eredményesebb a meggazdagodáshoz. A boldogabb, illetve kiegyensúlyozottabb kérdések esetében viszont csak a vagyontalanság önigazolása skála és a beosztás skála esetében szignifikánsak a korrelációk, azaz e két kérdésnél a válaszoknak nincs kapcsolata az életkorral és a vagyoni helyzettel sem.

90 Tőzsde A legtöbb embernek a kockáztatás volt az első asszociációja a tőzsdére, a tőzsdézésre. A második leggyakoribb említés: gazdagoknak való. Kulcsár Attila neve viszont meglepően kevésszer hangzott el, azaz az álbróker inkább a bankszektor renoméját rontotta, mint a tőzsdéét. Ezzel együtt azért jóval többen mondtak negatív töltésű-, mint pozitív töltésű választ a nyitott kérdésre. A tőzsdei árfolyamok alakulását a megkérdezettek 4 százaléka szokta rendszeresen figyelemmel kísérni, további 18 százalékuk pedig időnként. A tőzsdei árfolyamok figyelése viszonylag szorosan korrelál a közéleti érdeklődéssel, illetve a gazdasági és pénzpiaci ismeretekkel. Továbbá a vállalkozó kedvvel és a kockázat vállalási készséggel is. Tőzsdei részvénye a felkeresett háztartások 2 százalékának van, és az itt válaszolók gyakorlatilag mind figyelemmel kísérik az árfolyamokat. A BUX index becslésére mindössze a megkérdezettek tizede vállalkozott, és az Ő válaszaik átlaga 17 ezer pontnak adódott. A válaszadók 54 százaléka helyesnek tekinthető (20 ezer pont körüli) számot mondott, 4 százalékuk viszont felül-, 42 százalékuk pedig durván alul becsülte a BUX indexet. Ez utóbbiak körében a 10 ezer pont volt a tipikus válasz. A részvény tulajdonosok döntő többsége azonban helyesnek tekinthető választ adott. A megkérdezettek 12 százaléka azt mondta, hogy biztosan vásárolna részvényeket, ha lenne elegendő pénze, 44 százalékuk viszont határozottan elzárkózott ettől. Az ábrán ismertetett válaszok mérlege végül is 29 pontnak adódott, azaz a részvényvásárlás gondolata inkább taszítja, mint vonzza a közvéleményt. A részvényvásárlási hajlandóság pozitívan korrelál a tájékozottsággal és a vállalkozó kedvvel, illetve kockázatvállalási készséggel. A befektetői konzervativizmus skálával és a pénzhajhászás attitűd-skálával viszont negatív a mutató kapcsolata. A legszorosabb negatív együtt-járást azonban a vagyoni helyzettel találtuk, de az életkor is csaknem ugyanolyan erősen hat a részvényvásárlási kedvre, mint a vagyoni helyzet.

91 Mi jut Önnek eszébe a tőzsdéről, a tőzsdézésről? említette (fő) kockáztatás 182 gazdagoknak való 95 pénz 60 részvénykereskedelem 47 nagybani pénzforgatás 44 nagy hozam 32 befektetés 29 jó dolog lehet, ha van mit befektetni 28 nyereség-veszteség 24 sokat bukik az ember 23 szerencse 23 adás-vétel 21 jó játék sok-sok pénzzel 21 brókerek 18 veszélyes 16 érteni kell hozzá 16 értékpapírok 15 árfolyam 14 pénzpiac 13 csalás 12 BUX-index, Kulcsár Attila, nyüzsgő kiabáló emberek 8-8 pénzemberek, pénzkereseti lehetőség, rövid úton való pénzhezjutás 7-7 folyamatosan mozog, gabona 6-6 nem bízok benne, spekulánsok, tőzsdekrach, annak jó, aki bukni is tud 5-5 arany, csúcson van, naprakésznek kell lenni, pénzmosás 4-4 a gazdaságot fellendíti, a nyereséges cégek papíralapú értékesítése, a világ tőzsdéi 2-2 össze vannak kötve, állami befektető cég, árucsere, erős visszaesés várható, figyelni kell, hogy hogyan változik, kamatok, manipuláció, merész vállalkozás, nagy cégek, pénzügyi hadszíntér, távol akarom magam tartani tőle!, telefonnal a kezükben rohangálnak, ügyeskedés, üzlet, versengés

92 Egyedi említések: a gyerekek elveszítették a MOL-részvényt, a háttérből az életünket befolyásolja, a kisrészvényesek mindig rosszul járnak, a múlt század gazdag emberi, akik nagyot buktak, a nagyok ott verik el a pénzt, a régi világ, ajánlatok cseréje, alkuszok, állampapírok, állandó monitorfigyelés, Amerikába való, Amerikában élő ismerősöm férje, az elnök fizetése, be kéne zárni, bonyolult, egy rahedli pénz nagyon jó lenne, eltűnik a kisember pénze, felfordulás, férjem kedvenc ténykedése, fiataloknak való, folyamatosan romlik a befektetett tőke, fontos, gazdasági válság, hadonásznak ott telefonokkal a kezükben, nézik a tv-monitorokat, harcolnak egymás ellen, hiénák, hosszú távon gazdaságos, izgalmas lehet, kapcsolatok kellenek hozzá, kapkodás, kereskedés, kiabálnak, kontraktusok kötése, kormányfüggőség, korrupció, laikus vagyok, linkség, maffiózóknak való, megbízhatatlanság, MOLrészvények, nemzetközi kiszolgáltatottság, nincs értelme, olaj, pénzbefizetések, pénzért kiabáló férfiak egy tábla előtt, pénzeszsákok, pénzforgatás idegbeteg módján, pénzintézetek, pénzvilág, pénzzel való lobbizás, rafináltság, régen tőzsdézett egy családtag, rengeteg pénz, ami irányítja a hatalmat, sok ember nem szeret dolgozni és ebből akar meggazdagodni, sok hülye ott áll és lesik az árfolyamokat, sok pénz cserél gazdát, sosem próbálta, tiszta idegek ott, tőke, tőkefelvétel, tömeg, túl gyors nekem, vadkapitalizmus, veszekedés, zsiványság, zűrzavar Ha lenne elegendő pénze, Ön vásárolna-e részvényeket? 44 12 21 biztosan valószínűleg igen 15 8 nt. valószínűleg nem biztosan nem A részvényvásárlási hajlandóság korrelációi r= Az árfolyamok figyelemmel kísérése 0,36 A pénzpiaci konstrukciók ismerete 0,32 Vállalkozó kedv skála 0,31 A gazdasági fogalmak ismerete 0,30 Közéleti érdeklődés 0,23 Nyitottság az ismeretszerzésre 0,18 Befektetői konzervativizmus -0,17 Profithajhászás -0,16

93 Részvény vásárlási hajlandóság Mérleg-indexre vetítve 16 alsó negyed -57 alsó közép -40 felső közép -20 felső negyed -1 18-29 év -8 30-44 év -27 45-59 év -25 60+ év -56 Férfiak -22 Nők -36 nem tájékozódik -46 hagyományos médiából tájékozódik -23 internetről is tájékozódik +4 Célcsoport -3 Bizalmatlan -33 Alulinformált -57 Megtakarítók -12 Potenciális megtakarítók -19 Nem megtakarítók -44 A részvényvásárlási hajlandóság mutató csak két (nem túl népes) társadalmi csoportnál billent át a pozitív tartományba. Egyrészt azoknál, akiknek vannak tőzsdei részvényeik, másrészt azok körében, akik az internetet is használják gazdasági tájékozódásra. Ez viszont azt is jelenti, hogy egyértelműen az internet a tőzsdével kapcsolatos marketing tevékenységek legalkalmasabb terepe. A részvényvásárlás terjedésének legnagyobb korlátja az, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint 1 millió forint fölött van az a minimális összeg, amivel már érdemes tőzsdei befektetéseken gondolkozni. Ennél kisebb nagyságrendű választ mindössze a megkérdezettek harmada mondott. 16 Biztosan vásárolna=100 pont, valószínűleg vásárolna=50 pont, nem tudja=0 pont, valószínűleg nem vásárolna=-50 pont, biztosan nem vásárolna=-100 pont

94 Véleménye szerint nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes tőzsdei befektetéseken gondolkozni? x<100 eft 21% 3% 13% 100-500 eft 0.5-1 mft 1-3 mft 6% 3-5 mft 5-10 mft 6% 18% x>10 mft nt. 11% 22% Mi tartja Önt vissza attól, hogy tőzsdei részvényeket vásároljon? Játszanak-e szerepet ebben a LAPON olvasható dolgok? spontán említés vissza tartja nem tartja vissza nincs befektetni való pénzem 74 17 8 2 túl kockázatos 20 50 29 4 nem nekem való, idegen tőlem 11 54 32 4 nem tudom miként kezdhetnék hozzá 7 44 45 4 csak a nagyon gazdagoknak való 6 56 34 4 nem bízok meg a brókerekben 5 53 38 5 nincs időm állandóan az árfolyamokat lesni 3 45 48 4 nt.

95 Befektetési alapok A befektetési alapokat kevesen ismerik, ezért az erre vonatkozó kérdések feltevése előtt röviden informáltok a megkérdezetteket: A befektetési jegy megvásárlásával egy közös vagyontömegbe rakjuk be a pénzünket, és megbízzuk az alapkezelő szakembereit, hogy az összegyűjtött pénzt különféle értékpapírokba, pl. állampapírokba, részvényekbe, vagy ingatlanokba fektessék be. A befektetések hozamból tulajdoni hányadunk arányában részesülünk. Ezen ismertetés elhangzása után a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy biztosan vásárolna befektetési jegyeket, ha lenne elegendő pénze. 44 százalékuk viszont mereven elzárkózott ettől. A válaszok mérlege tehát negatívabb (-34 pont), mint a részvényeknél (-29 pont). Ha lenne elegendő pénze, vásárolna-e? biztos igen valószínűleg igen nt. valószínűleg nem biztos nem befektetési jegyet 9 20 8 19 44 részvényt 12 21 8 15 44 0% 20% 40% 60% 80% 100%

96 Ebben nyílván szerepet játszik az is, hogy kevésbé ismert dologról van szó. Ezt jelzi az is, hogy a megkérdezettek 26 százaléka nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes befektetési jegyeket vásárolni. Ugyanakkor a válaszadók nagyobb hányada mondott 1 millió forintnál kisebb összeget, mint a tőzsdei befektetéseknél. Ezzel együtt itt is a pénzhiánnyal indokolták a legtöbben azt, hogy mi tartja őket a leginkább vissza a befektetési alapjegyek vásárlásától. Véleménye szerint nagyságrendileg mekkora az a minimális összeg, amivel már érdemes befektetési jegyeket vásárolni? x<100 eft 26% 3% 19% 100-500 eft 0.5-1 mft 1-3 mft 3-5 mft 5-10 mft x>10 mft 4% 4% 6% 19% 19% nt. Mi tartja Önt vissza attól, hogy befektetési jegyeket vásároljon? Játszanak-e szerepet ebben a LAPON olvasható dolgok? spontán említés vissza tartja nem tartja vissza nt. nv. nincs befektetni való pénzem 77 15 8 1 túl kockázatos 13 46 37 4 nem tudom miként kezdhetnék hozzá 6 43 47 4 ezt csak a nagyon gazdagoknak való 6 48 41 5 nem bízok meg az alapkezelőkben 4 48 42 6

97 Nyugdíj-megtakarítások A felmérés során megkérdezettek 47 százaléka aktív pénzkereső, 6 százalékuk GYES-en, GYED-en van, illetve háztartásbeli, 6 százalékuk tanul, 5 százalékuk munkanélküli, 34 százalékuk öregségi nyugdíjas, további 2 százalékuk pedig 60 évnél fiatalabb inaktív (pl. rokkant). A nem nyugdíjasoktól megkérdeztük, hogy milyen gyakran szoktak azon gondolkodni: miként fognak megélni a nyugdíjas éveikben? Az aktív korúak 23 százaléka gyakran töpreng ezen, 40 százalékuk pedig időnként. 38 százalékukat viszont nem foglalkoztatja a kérdés. Természetesen minél közelebb van valaki a nyugdíjas korhoz, annál nagyobb valószínűséggel gondolkozik nyugdíjas évei megélhetésén, de azért a 45-59 éves korosztály 18 százaléka is azt nyilatkozta, hogy nem szokott ezen töprengeni. Szokott-e Ön azon gondolkozni: miből, miként fog megélni a nyugdíjas éveiben? gyakran időnként nem szokott 45-59 év 38 44 18 30-44 év 22 33 35 18-29 év 7 33 60 0% 20% 40% 60% 80% 100%

98 A nem nyugdíjasokat arra is megkértük, hogy helyezzék el magukat a 10 fokú gazdasági létrán a nyugdíjas éveikre gondolva. A megkérdezettek 34 százaléka ugyanoda helyezte magát, mint a jelenlegi helyzet alapján, 35 százalékuk viszont úgy vélte lejjebb fog csúszni nyugdíjas éveiben, 31 százalékuk pedig úgy, hogy jobb lesz a gazdasági helyzete. A jelenlegi önbesorolások átlagosan 0,13 fokkal bizonyultak kedvezőbbnek, mint a nyugdíjas korra vetített önbesorolások. A jelenlegi- és a nyugdíjas évekre vetített gazdasági önbesorolások különbsége 40 átlag=-0.13 fok 34 30 20 18 18 10 10 8 0 4 3 2 1 1 1-5 fok -4 fok -3 fok -2 fok -1 fok marad +1 fok +2 fok +3 fok +4 fok +5 fok Mindez elsősorban életkor függő. A 18-29 évesek körében +0,22 fok a gap, a 30-44 évesek körében 0,11 fok, a 44-59 évesek körében pedig 0,53 fok. Vagyoni helyzet szerint nincsenek szignifikáns különbségek, és az sem befolyásolta a különbség átlagát, hogy ki milyen gyakran gondol nyugdíjas évei megélhetésére. Az összes megkérdezett 29 százaléka tagja valamelyik magán nyugdíjpénztárnak (is), és 12 százalékuk pedig valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak (is). (Azok aránya, akik mindkét fajta nyugdíjpénztárnak a tagjai: 7%) A megkérdezettek 62 százaléka viszont semmilyen nyugdíjpénztárnak sem a tagja, 3 százalékuk pedig nem tudott vagy nem kívánt válaszolni a kérdésre. A nyugdíjpénztári tagok azonban semmivel sem gondolnak gyakrabban a nyugdíjas évek megélhetésére, mint mások, és a várakozások tekintetében sincs különbség.

99 A nyugdíjpénztári tagok 36 százaléka csak saját maga fizet be a pénztárba, 47 százalékuk esetében pedig csak a munkáltató fizet. Végül 17 százalék azok aránya, ahol a pénztártag és a munkáltató is fizet. A megkérdezettek többsége (53 százalékuk) nem szeretné, ha saját maga dönthetne nyugdíj célú megtakarításainak a befektetéséről, ezt inkább a nyugdíjpénztárak szakembereire bízná. 26 százalékuk szerint viszont jó lenne részt venni a befektetési döntésekben. (A hiányzó 21 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni.) Némileg meglepő módon itt sincs szignifikáns különbség a pénztártagok és a többiek véleménymegoszlásai között. Ugyanakkor azok aránya, akik azt nyilatkozták, lenne elég idejük és energiájuk saját nyugdíj-megtakarításaik kezelésére mindössze 13 százalék, azoké pedig, akik eléggé felkészültnek érzik ehhez magukat mindössze 5 százalék. Igaz, a beleszólást igénylők többsége (60 százalékuk), úgy véli: bele tudna tanulni a dologba. A nyugdíj portfolió összeállításáról összesen 53 válaszadónak volt valamilyen ötlete, és az ötletek átlaga szerint valamivel nagyobb hányadot kéne részvényekbe fektetni, mint állampapírokba és kötvényekbe.

100 Módszertan A kutatás keretében összesen 1002 országszerte véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszolt a kérdésekre. A mintavételi eljárás első fázisában kijelöltök a mintavételi pontokat, összesen 125-öt (23 fővárosi kerület + 102 vidéki település). A mintavételi pontokat úgy tűztük ki, hogy azok mind regionálisan, mind pedig urbanizációs szintek szerint fedjék az ország település-szerkezetét. Az egyes mintavételi körzetekben az ott élők számával arányosan készítettünk interjúkat. A kész mintában a véletlen mintavételi eljárás miatt a társadalmi-demográfiai jellemzők eloszlása kismértékben eltér a valós arányoktól. Ezt az adatfeldolgozás során a KSH 2001-es népszámlálása alapján több szempontos súlyozással korrigáljuk. A súlyozás után az alapbecslések bizonytalansága kisebb, mint ±3%. Az integrált folytonos skálák esetében az átlagok megbízhatósági intervalluma mindig kisebb mint ±2. A tanulmányban csak olyan társadalmi-demográfiai különbségekről, illetve belső összefüggésekről számoltunk be, amelyek matematikai-statisztikai értelemben szignifikánsak. Az adatfelvétel 2005. szeptember 1-je és 7-e között történt.