Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztés összefüggéseibe. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Hasonló dokumentumok
Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

A helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés. Áldorfai György, PhD. hallgató SZIE-GTK- RGVI (EGYRTDI)

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Közép-Dunántúli Régió

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Veszprém Megyei TOP április 24.

várható fejlesztési területek

A K+F+I forrásai között

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

A befektetőbarát önkormányzat szeptember 23. Lunk Tamás

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség; a közszféra szerepe Csabina Zoltán


Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont /2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében Dr. Szaló Péter szakállamtitkár

A térségfejlesztés modellje

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként


ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

OPERATÍV PROGRAMOK

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök június 26.

Transznacionális programok

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

Innováció és stratégia. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

Pályázatok irányai

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Regulation (EC) No. 1080/2006

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

dr. Szaló Péter

Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

ÉMOP 1. prioritás Versenyképes hely gazdaság megteremtése. Akcióterv

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Foglalkoztatási paktumok Magyarországon Kassa, július 8.

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN


ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

3.2. Ágazati Operatív Programok

Az innováció menedzsment, és eredménynövelő hatása

Átírás:

Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztés összefüggéseibe Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A területfejlesztés alapelvei és céljai Beavatkozás alapelvei Cél Beavatkozási politikák Társadalom Méltányosság/ kohézió Felzárkóztatás/ területi különbségek mérséklése Esélyegyenlőség Társadalompolitika Gazdaság Hatékonyság/ versenyképesség Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Központi (top-down) gazdaság- és vállalkozás-fejlesztési politika Helyi (bottom-up) gazdaság és vállalkozás-fejlesztési stratégiák Környezet Élhető/Fenntartható környezet Környezet védelme Környezetvédelmi politika

A gazdaságfejlesztés logikai szerkezete

A helyi gazdaságfejlesztés előzményei A helyi önkormányzatokra egyre nehezebb és több feladat hárul, miközben a központi kormányzat ellenőrzése alatt tartja az eszközöket és bevételeket A helyi önkormányzatok számára elérhető erőforrások szűkösek, a központi költségvetés kifizetései gyakran bizonytalanok A közigazgatási eljárások még mindig gyakran bürokratikusak A közösségi szerepvállalás általában nem része a helyi önkormányzatok döntéshozatali folyamatainak Szükség van a kelet-közép-európai közigazgatás átalakítására a helyi önkormányzatok hatékonyabbá és hatásosabb érdekérvényesítővé tételére

Mi a Helyi Gazdaságfejlesztés (LED) a Világbank szerint? Célja, hogy kiépítse egy térség gazdasági kapacitását annak érdekében, hogy biztosítsa a térség gazdasági jövőjét, és a népesség megfelelő életszínvonalát. Olyan folyamat, amiben az állami és az önkormányzati, a vállalkozói és a magánszektor partnerei közösen dolgoznak azért, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a gazdasági növekedés és a munkaerőpiac számára.

OECD definíció A helyi gazdaságfejlesztés nem pusztán gazdasági fejlődést takar. A részvételről szól, a helyi párbeszédről, emberek és erőforrásaik összekapcsolásáról a magasabb szintű foglalkozatásért és életminőségért. Helyi közösségek, városok és önkormányzatok a világ minden táján a LED stratégiákban látják a választ a globalizáció kihívásaira és tartják a decentralizáció motorjának.

Cél: a helyiek életminőségének/jólétének növelése (függ a térség fejlettségétől és nagyságától) Eszköz: a versenyképesség javítása (növekedés/jövedelmek + foglalkoztatottság) Együttműködés: a lényeg az eltérő érdekű helyi szereplők között (partnerség) Tér: kisebb tér, helyi érdekek jobban érvényesülnek Irány: szinte kizárólag bottom-up

Mit jelent a gyakorlatban? Manapság bármely település gazdasági sikere azon múlik, hogy képes-e alkalmazkodni a dinamikusan változó helyi, országos és nemzetközi piacgazdasághoz. Egyre nagyobb mértékben használják olyan települések, amelyek - meg akarják erősíteni helyi gazdasági kapacitásukat, - javítani akarják a befektetési klíma, valamint a helyi üzletágak, vállalkozások és a munkaerő versenyképességét és produktivitását.

Az, hogy egy közösség képes-e növelni az életszínvonalát, tud-e új gazdasági lehetőségeket teremteni és legyőzni a szegénységet, azon múlik, hogy mennyire képes átlátni a LED folyamatait és mennyire képes hatékonyan fellépni a változó és egyre inkább versenyszellemű piacgazdaság kihívásaival szemben.

Hogyan lehet erős helyi gazdaságot felépíteni? Minden településnek meg vannak a maga speciális helyi adottságai, melyek vagy elősegítik vagy éppen hátráltatják a helyi gazdaság fejlődését. Ezek a helyi feltételek határozzák meg egy terület relatív előnyeit abban, hogy tud-e befektetéseket vonzani, létrehozni vagy fenntartani.

A stratégia tervezését és kivitelezését a település gazdasági, társadalmi és fizikai adottságai határozzák meg. Erős helyi gazdaság felépítéséhez minden településnek végig kell menni egy közös folyamaton, mely során - megismerik a helyi gazdaság jellemzőit és szerkezetét és - felmérik a gazdaság erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit.

Ki vehet/vesz részt a LED-ben? Az állam (vállalkozóbarát környezet megteremtése) A vállalkozói szféra (sikeres üzletek, munkahelyteremtés, anyagi javak) Az önkormányzat (megfelelő környezet az üzleti élet sikerességéhez, ösztönző környezet, engedélyezési folyamatok) A közösség (részvétel a tervezésben és megvalósításban)

Hogyan indult? Az 1970-es évek elején fejlesztették annak eredményeként, hogy az önkormányzatok felismerték: a vállalkozások és a tőke mozgásban van a különböző földrajzi pontok között a komparatív előnyök megszerzése érdekében. Azáltal, hogy a helyi gazdaságok felmérték gazdaságuk alapjait, jobban meg tudták érteni, hogy mi az ami segíti illetve hátráltatja gazdaságuk növekedését és a befektetések gyarapodását. Az újonnan szerzett ismeretek révén megpróbálták kiterjeszteni gazdaságuk és a foglalkoztatás alapjait stratégiailag kifejlesztett programok bevezetésével.

A LED e v o l ú c i ó j a FÓKUSZ mobil gyártási tőke vonzása a helyi külső területekről külföldi közvetlen befektetések odacsábítása kemény infrastrukturális befektetések (csak közszféra) a meglévő vállalkozások megtartása és fejlesztése folyamatos hangsúly a külső tőke vonzásán, de ez már célzott, megadott szektorokra vagy földrajzi területekre vonatkozik (közszféra kezdeményezésére) a teljes üzleti klíma javítása lágy infrastrukturális befektetések (HR, szabályok racionalizálása) köz/magánszféra partneri kapcsolata a közjó érdekében tett magánszektor befektetések serkentése az életminőség és a biztonság fejlesztése a közösség és a potenciális befektetők számára nagymértékben célzott befektetésvonzó programok a helyi előnyökre építve (általában a közszféra irányításával) 1960-tól a 80-as évek elejéig 80-as évektől a 90-es évek közepéig ESZKÖZÖK nagy támogatások, adókedvezmények támogatott kemény infrastrukturális befektetések termelési költség csökkentése olcsó munkaerő toborzásával közvetlen kifizetések egyes vállalkozásoknak üzleti inkubátor/munkahely tanácsadás és oktatás a KKVk-nak szakmai támogatás vállalkozásindítás támogatás 90-es évek végétől napjainkig kemény és lágy infrastrukturális beruházások holisztikus stratégia a támogató és segítő helyi gazdasági környezet kialakításához a helyi cégek növekedésének fejlesztése áll a középpontban önkormányzatok közötti összefogás és hálózatépítés a gazdasági együttműködési kapcsolatok fontosságának hangsúlyozása munkaerő-fejlesztés és lágy infrastrukturális befektetések az életminőség javítási kezdeményezések támogatása mind a termelő, mind a szolgáltató szektor segítése gazdaságilag kapcsolódó üzleti csoportok (klaszterek) kialakítása

Nemzetközi kihívások A globalizáció nemcsak a lehetőségeket, de a versenyhelyzetet is növeli a helyi beruházások számára. Multinacionális vállalatok azokért a helyekért versengenek, melyek költségvonzata a legkedvezőbb. A multinacionális termelővállalatok, bankok és szolgáltatók globális szinten keresnek költséghatékonyabb telephelyeket. A technológiailag fejlett iparnak és a szolgáltató szektornak egyaránt erősen specializált és megfelelően képzett munkaerőre van szüksége.

Nemzeti kihívások A makrogazdasági, fiskális és a monetáris reformok közvetlen hatással vannak a helyi gazdaságok alakulására. A nemzeti szabályozási és jogi keretek, mint pl. adóreform, távközlési dereguláció, környezetvédelmi előírások közvetlen hatással vannak a helyi üzleti közhangulatra. A decentralizált országokban a nemzeti kormányzati feladatokat sokszor az önkormányzatok látják el, ezért felelősségük jóval nagyobb a vállalkozások odavonzásában és megtartásában.

Regionális kihívások Egyes régiókon belül és a régiók között a települések gyakran versenyeznek egymással a külső és a helyi befektetők megnyeréséért. Léteznek lehetőségek a régiókon belül a települések együttműködésére saját gazdaságuk felvirágoztatásában (pl. infrastrukturális vagy környezetvédelmi beruházások), melyek az egész régióra kiterjedő hatással bírnak.

Lehetséges regionális kezdeményezések Oktatási és kutatási konzorciumok fejlesztése Regionális vállalkozói csoportosulások kialakítása Regionális promóció a befektetések vonzására és megtartására Regionális beszállítói hálózatok kiépítése annak érdekében, hogy növekedjen a régión belüli kereskedelem A regionális szállítás kapcsolatainak erősítése a régión belül és azon túl A regionális technológia-transzfer fejlesztése A helyi és regionális lobby-tevékenység megerősítése felsőbb kormányzati szintek megnyerése érdekében

A város és az önkormányzat kihívásai A vállalkozások gyakran városias környezetben telepednek meg az agglomerációs előnyök (piac, infrastruktúra, munkaerő, információ, beszállítók egymással történő megosztása) miatt. A városok vonzáskörzetéből származó gazdasági előnyök kiaknázása a városvezetés politikáján múlik, illetve azon, hogy mennyire tudják biztosítani a szükséges feltételeket, és milyen mértékben állnak rendelkezésre fejleszthető városi területek. A város és vonzáskörzetük jobb lehetőségeket kínálnak az elérhető természeti és humán tőke, szolgáltatások és a belső piac nagyságából adódóan. De a koordinálatlan vagy nem megfelelő intézményi háttér és tervező testület azonban alááshatja a főváros és a környék gazdasági fejlődését.

Helyi tényezők Vállalkozások szempontjai (pl. közművek, szállítási lehetőségek, telekommunikáció ) Munkaerő szempontjai (lakáshelyzet minősége, egészségügyi ellátás, oktatás helyzete, továbbképzési lehetőségek, közbiztonság, tömegközlekedés ) Infrastruktúra típusai fizikai út-,vasúthálózat, víz-,csatornarendszer, energiaés telekommunikáció humán szociális, kulturális és közösségi létesítmények, szolgáltatások összessége

Hátrányos helyzetű lakosság és informális gazdaság A formális és informális gazdasági szektor közötti kapcsolatot nem szabad figyelmen kívül hagyni, a stratégiák kialakításánál figyelembe kell venni. A sikeres helyi gazdaságnak nemcsak gazdasági és környezeti, hanem társadalmi megújulásra is szüksége van. A stratégiáknak ki kell térni a szegénység elleni intézkedésekre is. A LED társadalmi előnyöket is jelent a település gazdasági és társadalmi szektorai számára, beleértve a hátrányos helyzetűeket és a kirekesztetteket is.

A LED stratégia jellemzői Ideális esetben a LED stratégia beilleszkedik egy szélesebb gazdaságstratégiai tervbe, melynek társadalmi és környezetvédelmi összetevői is vannak. A LED stratégia elsősorban a helyi gazdaság megerősítésére és a helyi kapacitás bővítésére összpontosít. Időkerete általában 3-8 évig terjed

A LED stratégiai tervezés 5 szakaszból áll, melyek futhatnak különálló szakaszokként és párhuzamosan is a helyi szükségleteknek megfelelően Rugalmas, élő stratégia, melyet a körülmények alakulása mentén újra és újra lehet gondolni és meg kell változtatni

A LED stratégiai tervezés folyamata 1. Szervezés 2. A helyi gazdaság feltérképezése 3. A stratégia kialakítása 4. A stratégia megvalósítása 5. A stratégia felülvizsgálata

1. Szervezés A sikerhez a köz-, magán- és nem-kormányzati szektor közös szándéka szükséges. Létre kell hozni egy csoportot a stratégiai tervezés irányítására (gyakran ez jelenti a legnagyobb kihívást). A résztvevők szakmai tudása, tapasztalata és forrásai alapvető fontosságúak. Meg kell nevezni mely szereplők a meghatározóak a helyi gazdasági életben.

2. A helyi gazdaság feltérképezése Reális és megvalósítható stratégiához kulcsfontosságú - a helyi jellegzetességek pontos ismerete - a már meglévő gazdasági kapcsolatok felmérése, kvalitatív és kvantitatív információk hasznosítása az üzleti életről, termelésről, foglalkoztatásról stb. El kell különíteni, hogy milyen adatok szükségesek és elérhetők, és melyek a bizonytalan, hiányzó, vagy nem létező, de szükséges információk. Az adatokat ki kell értékelni pl. SWOT analízissel, teljesítménymérők vagy regionális gazdasági mutatók összehasonlításával. Az adott területen már működő gazdaságfejlesztő programokat és projekteket is ki kell értékelni és elemezni.

A helyi gazdaság feltérképezése arra szolgál, hogy megismerjük a rendelkezésre álló köz-, magánés nem-kormányzati forrásokat, összegyűjtsük és elemezzük a már létező és az új kvalitatív és kvantitatív információkat és felállítsunk olyan adatkezelő rendszereket, melyeket a jövőben használni tudunk a nyomon követésre (monitoring) és a kiértékelésre.

Fontos, hogy rendelkezésre álljanak a szomszédos településekre, vagy a helyi, nemzeti vagy nemzetközi versenytársakra vonatkozó összehasonlító adatok is. Az elemzés határait nem az adminisztratív határok, hanem a vonzáskörzetek, szoros kapcsolódó területek határozzák meg. Az összegyűjtendő és elemezendő adatok mennyisége és minősége minden esetben alkalmazkodik a helyi gazdaság természetéhez. A felmérésnek figyelembe kell venni a gazdaság fejlődésének minden esélyét, beleértve a formális, informális és közösségi szektorokat is.

Példa a helyi gazdaság feltérképezésére ELŐNYÖK (lokális értékek) versenyképes munkabérek, képzett munkaerő, oktatási és kutatóintézetek, jó szállítási hálózat, biztonságos környezet, már meglévő gazdaságos cégek, nyersanyagok és egyéb természeti források közelsége KIHÍVÁSOK (a fejlődés gátjai) növekvő szegénység, bonyolult helyi szabályozórendszerek, nem megfelelő infrastruktúra, korlátozott hitellehetőségek, egészségügyi problémák a lakosság körében, magas bűnözési arány LEHETŐSÉGEK (a kívánatos exogén feltételek) technológiai váltás, új nemzetközi kereskedelmi szerződések, makrogazdasági fejlődés, terjeszkedő piac, regionális repülőtér kiépítése, növekvő képzett munkaerő VESZÉLYEK (nem kívánatos exogén feltételek) demográfiai változások, a multik kivonulása, piacvesztés mely gyárak bezárását eredményezi, ingadozó devizaárfolyamok melyek gátolják a helyi beruházásokat, a képzett lakosság elköltözése - kifelé irányuló migráció

3. A stratégia kialakítása Cél: integrált módon fogjunk hozzá a stratégia megtervezéséhez A LED stratégia összetevői jövőkép célok célkitűzések programok projektek és akciótervek A résztvevők konszenzuson alapuló jövőképe a település gazdaságáról. Az egységes jövőképnek megfelelően a gazdasági tervezés kívánt végkimenetelének specifikálása. Minden egyes cél eléréséhez szükséges céltevékenységek és teljesítménymutatók kialakítása. Időhatárokkal és mérhető koordinátákkal. Milyen módszerekkel érhetők el a reális gazdaságfejlesztési tervek? Időhatárokkal és mérhető koordinátákkal. Az egyes speciális programok kivitelezése, a prioritás és a költségek feltüntetésével. Időhatárokkal és mérhető koordinátákkal.

SMART célkitűzések jellemzői Specifikus/Specific (pontosan meghatározott ügyet szolgál-e) Mérhető/Measurable (mérhető eredményt kapunk-e ha elérjük a célt) Megvalósítható/Attainable (megvalósítható-e) Elérhető/Realist (rendelkezésre állnak-e a megfelelő források az eléréséhez) Időhöz kötött/time bound (tudjuk-e mennyi időbe telik megvalósítani és reális-e az időkeret)

4. A stratégia megvalósítása A LED stratégia átfogó terv, rövid-, közép- és hosszú távú célkitűzésekkel. Minden stratégiának rendelkeznie kell végrehajtási tervvel, melyet egyéni projektek akciótervei támogatnak.

Végrehajtási terv Önálló dokumentum, mely a stratégián belül az összes programot és projektet tartalmazza. Integrált programalkotó dokumentum. Tartalmaznia kell a költségvetési és a humán erőforrás igényeket, valamint a kivitelezés intézményi és eljárásbeli kihatásait. Tisztázza a fő irányvonalakat, ügyel arra, hogy a különböző projektek ne teremtsenek felesleges versenyhelyzetet egymás között a források és támogatások megszerzésében. 1-3 év közötti időkorlátok között mozog

Akciótervek speciálisan rendszerezik a projektek különböző elemeit, felállítják az elvégzendő feladatok, felelősök hierarchiáját, tartalmaznak egy megvalósítható átadási ütemtervet, felsorolják a munkaerő- és az anyagi feltételeket, a finanszírozás anyagi forrásait, tartalmazzák a várható eredményeket és kihatásokat, a teljesítménymérőket és az egyes projektek előrehaladásának értékelési módszereit.

Az akcióterv alapvető összetevői Projektcélok Projekt ráfordítások Akciólista Projekt eredmény Projekt hozadék Projekt kihatás Projekt menedzsment Minden egyes projektnek legyenek világos céljai, melyek megfelelnek a program célkitűzéseinek is. A projekt megvalósításához szükséges források, pl. tőke- és adókiadások, humánerőforrás-igények és -adottságok, egyéb ráfordítások, pl. telkek és épületek. A végrehajtandó fő lépések kivonata minden egyes projektre vonatkozóan. A projekt közvetlen eredménye, pl. egy vállalkozási inkubátortelep megépítése. Ez az eredmény közvetlen hozadéka, pl. egy üzleti inkubátortelep létesítésének hozadéka, hogy ott több új vállalkozás alakul. A kihatások stratégiai célokhoz kapcsolódnak és a projekt tovagyűrűző hatását jelentik az időben, miután már a projekt megvalósult, pl. egy speciális iparági klaszter kiépülése az innovációs központra alapulóan. Ki vállalja a projektért a pénzügyi és irányítási felelősséget? Legitim intézményi mechanizmusokat kell működetni vagy előirányozni a terv részeként.

5. A stratégia felülvizsgálata Évente kell elvégezni, hogy módosítani lehessen a megváltozott helyi körülményeknek megfelelően. Ki kell terjednie - a ráfordításokra és a kibocsátásra, - az eredményekre és a kihatásokra, - a kivitelezés folyamatára, és - az egyes szereplők tényleges részvételi arányaira. A stratégiai felülvizsgálattal párhuzamosan ki kell dolgozni egy rendszert az egyes projektek előrehaladásának nyomon követésére is.

Program opciók A helyi befektetésekhez nyilvántartás, adórendeletek) előnyös környezet biztosítása (üzleti Kemény infrastrukturális beruházások (közlekedés, közművek) A vállalkozások helyszínének biztosítása (telephelyek, telkek, épületek) Lágy infrastrukturális hálózatépítés) beruházások (képzés, K+F, tanácsadás, A helyi vállalkozások növekedésének elősegítése (tanácsadás, erőforrások biztosítása, kedvező üzleti környezet fenntartása) Új vállalkozások segítése (tanácsadás, információk biztosítása) Befektetések arányát) vonzása (végiggondolni a ráfordítások és a haszon Szektor (és gazdasági klaszter) fejlesztés kihasználása, szolgáltatások támogatása) (cégek közti kapcsolat Célzott területfejlesztés (egyes helyhez kötődő problémák kezelése ipari negyed, kereskedelmi városrész rekonstrukciója) Alacsony jövedelmű vagy nehezen foglalkoztatható rétegek integrációja

A sikeres stratégia bevált gyakorlata Integrált megközelítés. Minden fontos partnernek részt kell vennie és közös jövőképen kell alapulnia. Az informális gazdaságot is figyelembe kell venni, mert bizonyos területeken a helyi gazdaság jelentős részét teszi ki, szorosan összefonódva a legális tevékenységekkel. Legyen a projekteknek széles skálája, katalizálják a partnerek közötti együttműködést, bizalmat keltsenek a résztvevőkben. A helyi vezetők befolyásosak, hatékonyak, elkötelezettek és hitelesek legyenek, képesek legyenek egybefogni és irányítani a helyi szereplőket. A stratégiának az önkormányzat tulajdonában kell lennie azzal a határozott elkötelezettséggel, hogy azt végre is fogja hajtani. Növeli a hatékonyságot, ha más kormányzati szintekről is érkezik politikai, gazdasági vagy műszaki támogatás.

Köszönöm a figyelmet!