Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május.
Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei Karta Toledói Deklaráció Budapest Nyilatkozat 2
Járástól járásig Járások megszűnése 1983 Városkörnyékek 1984-1990 A területiség leépülése a rendszerváltáskor Gyenge megye, közbenső szint nélkül Területi statisztika nehéz évei, aztán Kezdetben volt a munkaerőpiaci vonzáskörzet Statisztikai kistérségek 1994-ben 3
Területfejlesztési társulások 1996-tól Kistérségi együttműködés intézményes és pénzügyi ösztönzése Kormányzati rivalizálás kistérségi területfejlesztési tanácsok törvényben rögzítése 2004 Nagy Sándor Önkormányzatok többcélú társulásai NUTS IV-ből LAU (Local Authority Unit) Járások megalakítása 2013. I. 1. 4
Territorial units in Hungary on the basis of the NUTS system 1 Central Hungarian Region, 2 Central Transdanubian Region, 3 West Transdanubian Region, 4 South Transdanubian Region, 5 North Hungarian Region, 6 North Great Plain, 7 South Great Plain. 5
Területrendezés Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvény 6
Az Ország Szerkezeti Terve meghatározza: 1. az 1000 ha-nál nagyobb országos területfelhasználási kategóriákat erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelhasználású térség települési térség vízgazdálkodási térség 2. az országos jelentőségű infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét közúti, vasúti, vízi és kerékpár közlekedési hálózatok és építmények (hidak, repülőterek, kikötők) villamosenergia, szénhidrogén, földgáz hálózatok erőművek szükségtározók, kiemelt jelentőségű vízi létesítmények 7
célok: települések adottságaira épülő decentralizált fejlődés biztosítása, fenntarthatóság követelményeit kielégítő térszerkezet és területhasználat meghatározása, műszaki infrastruktúra rendszer összehangolása, települések összenövésének megakadályozása, környezeti állapot javítása, a zöld gyűrű védelme, kötöttpályás közlekedés fejlesztése, eredmény: fenntarthatóság követelményeit kielégítő gazdasági fejlesztéshez szükséges területek biztosítása. 8
A járás a hazai tervezésben 2013 9
1181/2013. (IV.5.) KORMÁNY határozat a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, 10
a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése, a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, széleskörű partnerség biztosítása 11
a megyei jogú városok esetében integrált városfejlesztési programok kidolgozása, kiterjesztve azokat vonzáskörzetükre, amit a városok a környező településekkel közösen, a megyei önkormányzat bevonásával, az elérhető legfrissebb adatok, helyi felmérések és tapasztalatok alapján határolhatnak le. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: ba) a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából bb) a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések bc) egyéb földrajzi és kulturális tényezők 12
a megyei szintű tervezési folyamat során ca) a megyei jogú városokkal való egyeztetésen túl a kis- és középvárosok fejlesztési igényeinek tekintetbe vétele, cb) a járási székhelyek megerősítése és a város-vidék kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség egészének javát szolgáló fejlesztések tervezése, cc) kiegyensúlyozott településhálózati struktúra létrehozása érdekében a települések közötti együtttervezés, cd) a városok és települések közötti térségi együttműködések ösztönzése, ce) a fejlesztések igény és szükség szerint átnyúlhatnak a közigazgatási (járási és megyei) határokon. 13
2014 Járásszékhelyek Integrált Településfejlesztési Stratégiái 14
Célcsoportok Járásszékhelyek önkormányzatai összesen 118 kisvárosi járásszékhely 34 középvárosi járásszékhely 23 budapesti kerület 15
Célok 2007-2013 időszak IVS tapasztalatainak összegzése ITS felülvizsgálat indokai jelenlegi időszak tapasztalatai Az elmúlt 5-7 év gazdasági- társadalmi változásai A hazai jogszabályi környezet a kohéziós politika új szabályai Egységes szemlélettel, egyenszilárdságú ITS-ek készíttetése Alapot a 2014-2020 közötti időszakban megvalósuló fejlesztések alátámasztásához 16
Az ITS jellege Regionális Operatív Programok technikai segítségnyújtási kerete finanszírozza A városok kész tervet kapnak, amely Egységes szemléletű, a minisztérium által minőségbiztosított; Várossal folyamatosan egyeztetett; Integrálja a települést érintő fő ágazati vagy tematikus stratégiák, koncepciók megállapításait és céljait; Illeszkedik az EU 2014 utáni kohéziós politikájának céljaihoz és beavatkozási logikájához; Vonzáskörzettel egyeztetett; illeszkedik a megyei (fővárosi) fejlesztési elképzelésekhez; Megalapozó vizsgálata felhasználható a településrendezési eszközök készítésekor; Átlagosan 80 szakértői nap ráfordítással készült. 17
Projekt szereplői Belügyminisztérium központi koordináció Regionális szakértői csoportok közbeszerzés alapján történő kiválasztása Statisztikai adatok biztosítása minőségbiztosítás 18
A projekt szereplői Regionális szakértői csoportok - koordinátorok Regionális koordinátorok a projektterv megvalósulásának biztosítása, a szakértők munkájának megszervezése szakmai információk megosztása kapcsolattartás a megyei koordinátorokkal Megyei koordinátorok Kapcsolat a megyékkel a fejlesztési elképzeléseik beépítése érdekében Települések hasonló tervezési problémáinak egységes kezelése Kapcsolattartás a régiós koordinátorral 19
Projekt szereplői Regionális szakértői csoportok - tervezők Regionális szintű tervezői csoportok kapnak megbízást Tagjaiból, az egyes települési adottságok alapján összeválogatott települési tervezői csapatok állnak fel Felelős településtervező vezeti az ITS készítését Szakági tervezők (közlekedés, víz- és energiaközmű, zöldfelület és tájrendezés stb.) és szakértők (antiszegregáció, gazdaságfejlesztés, társadalompolitika, épített környezet védelme stb.) felelnek az egyes munkarészek elkészítéséért 20
Projekt szereplői Város, kerület A használható ITS létrehozásában döntő szerep Legyen aktív, álljon a folyamat élére! Vonja be a helyi érdekcsoportokat Polgármester/jegyző szerepe A projekt során elkészült ITS dokumentum jóváhagyása Városi koordinátor kijelölése 21
A kohéziós politika csak keret, nem cél cél a versenyképesség javítása A településfejlesztés a problémák megoldását kell, hogy szolgálja A módszertan nem önmagáért van, hanem segítő eszköz Az ár alatti vállalás a tervezők egyéni kockázata 22
Köszönöm a figyelmet! 23