A biológiai mozgások. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai 4/22/2015. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Szerkezeti homológia

Hasonló dokumentumok
A biológiai mozgások. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Motorfehérjék. Motorfehérjék közös tulajdonságai

Izomműködés. Harántcsíkolt izom. Simaizom és simaizom-alapú szervek biofizikája.

Biofizika I

Kollár Veronika

11/15/10! A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER! Polimerizáció! Polimerizációs egyensúly! Erő iránya szerint:! 1. valódi egyensúly (aktin)" Polimer mechanika!

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton.

BIOMECHANIKA 3 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

BIOMECHANIKA 2 Erőhatások eredete és következményei biológiai rendszerekben

A citoszkeletális rendszer, a harántcsíkolt izom biofizikája.

A citoszkeleton. A citoszkeleton, a motorfehérjék, az izom és működésének szabályozása. A citoszkeleton. A citoszkeleton. Az aktin.

Biofizika I

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A citoszkeletális rendszer, motorfehérjék.

A motorfehérjék definíciója. A biológiai motorok 12/9/2016. Motorfehérjék. Molekuláris gépek. A biológiai mozgás

Az élő sejt fizikai Biológiája: motorfehérjék, egyensúlytól távoli folyamatok

Biofizika I

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

A harántcsíkolt izom struktúrája általános felépítés

Motorfehérjék november 30.; Nyitrai

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben

Biomolekulák nanomechanikája A biomolekuláris rugalmasság alapjai

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER FUTÓ KINGA

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER (Nyitrai Miklós, )

Tartalom. A citoszkeleton meghatározása. Citoszkeleton. Mozgás a biológiában A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER 12/9/2016

Citoszkeleton. Sejtek rugalmassága. Polimer mechanika: Hooke-rugalmasság. A citoszkeleton filamentumai. Fogászati anyagtan fizikai alapjai 12.

Történeti áttekintés. Eukarióta. Prokarióta. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék. A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai.

Dinamikus fehérjerendszerek a sejtben. Kellermayer Miklós

A citoszkeletális rendszer

A CITOSZKELETÁLIS RENDSZER Bugyi Beáta PTE ÁOK, Biofizikai Intézet. 9. A sejtmozgás mechanizmusai

Polimerlánc egyensúlyi alakja. Féregszerű polimermodell (Wormlike chain) WLC (wormlike chain): Entropikus rugalmasság vizualizálása

Izombiofizika. Izom. Izomkutatás: Hungarikum. Mozgásra, mozgatásra specializálódott sejt illetve szövet. Csak húzni képes, tolni nem (...).

Az izomszövet biokémiája. Izombetegségek. Szerkesztette: Fekete Veronika

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeletális rendszer

A diffúzió csak rövid méretsálán gyors. Az élő sejt fizikai Biológiája: Diffúzió, polimerizáció, reptáció

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Emberi szövetek. A hámszövet

Az izommőködéssel járó élettani jelenségek

Izomélettan. Vázizom

Nanomedicina Szimpózium, Nanomechanika: Egyedi Biomolekulák Manipulálása. Kellermayer Miklós

2. AKTIN-KÖTŐ FEHÉRJÉK

Vérkeringés. A szív munkája

TERMELÉSÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A projekt

Mozgás, mozgásszabályozás

A harántcsíkolt izomrostok típusai:

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

Az élő sejt fizikai Biológiája: TERMODINAMIKAI ÁRAMOK. Tematika ANYAGÁRAM (DIFFÚZIÓ) Diffúzió, polimerizáció, reptáció. Kellermayer Miklós

Keringési Rendszer. Vérkeringés. A szív munkája. Számok a szívről. A szívizom. Kis- és nagyvérkör. Nyomás terület sebesség

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

1. Sok izomrost (muscle fiber), melyet kívülről egy hártya, a szarkolemma 3

Az izomműködés élettana

Energia források a vázizomban

Mozgás, mozgásszabályozás

Testtömegünk kb. felét az izomszövet teszi ki.

Orvosi Biofizika II. A Biomechanika története. Mechanikai alapok. Biomechanika: Biomolekuláris és szöveti rugalmasság

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

A szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG

A sejtváz. Mikrotubulusok (25 nm átmérő) Mikrofilamentumok (7 nm átmérő) Intermedier filamentumok (8-12 nm átmérő)

Izom energetika. Szentesi Péter

Biomolekulák mint polimerek. Milyen alakúak a biopolimerek? 4/22/2015. Biopolimerek osztályozása hajlékonyságuk alapján

Definíciók Az izomszövet átlagos összetétele

Mi a biomechanika? Mechanika: a testek mozgásával, a testekre ható erőkkel foglalkozó tudományág

Bodosi Balázs. Az emberi test 40-45%-a izom.

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

2011. október 11. Szabad János

1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17

A vázrendszer, az izomkontrakció alapjai, az izomsejtek típusai és működésük

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Vázizom Simaizom. Szentesi Péter

Nyugalmi és akciós potenciál

GONDOLATOK AZ EXCENTRIKUS IZOMMŰKÖDÉSRŐL a csúszó filamentum elmélet korlátai

Sejtciklus. Sejtciklus. Centriólum ciklus (centroszóma ciklus) A sejtosztódás mechanizmusa. Mikrotubulusok és motor fehérjék szerepe a mitózisban

MOTORENZIMEK MŰKÖDÉSÉNEK SOKFÉLESÉGE

A motorfehérjék hatékonyságának molekuláris háttere

A mozgatórendszer biomechanikája. Az előadás diáinak magyarázó szövege

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

Élettan-anatómia. 1. félév

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Bio-nanorendszerek. Vonderviszt Ferenc. Pannon Egyetem Nanotechnológia Tanszék

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Mozgás élettani jelentősége

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

Az izomkontrakció szabályozása molekuláris szinten

transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék

??? eredés. Biceps brachii. Triceps brachii. tapadás. Az emberi test 40-45%-a izom.

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

Vázizom elektrofiziológia alapjai. Tóth András, PhD

Egyedi molekula vizsgálatok

Az élő sejt fizikai Biológiája:

Orvosi Biofizika II. Szigorlati tételsor Korai atommodellek. Rutherford-féle kísérlet. Franck-Hertz kísérlet. Bohr-féle atommodell.

Tubulin, mikrotubuláris rendszer és mikrotubulus asszociált fehérjék

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Átírás:

A biológiai mozgások Molekuláris mozgás A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai. Celluláris mozgás Mártonfalvi Zsolt Bakteriális flagellum Szervezet mozgása Keratocita mozgása felületen Motorfehérjék Olyan mechanoenzimek, amelyek kémiai energiát alakítanak mechanikai munkává. a) specifikusan kapcsolódnak valamilyen citoszkeletális filamentumhoz vagy biopolimerhez (pl. DNS) b) a filamentum mentén elmozdulnak, illetve erőt fejtenek ki Motorfehérjék közös tulajdonságai Szerkezeti homológia N-terminális részen globuláris fejet találunk: ez a motor domén (ATPáz), ami specifikusan köt a megfelelő citoszkeletáris polimerhez. C-terminális részen működést biztosító kötőhelyet találunk. c) eközben ATP-t használnak. 1. 2. 4. 3. Ciklusos működés: 1.Kapcsolás 2.Munkacsapás (húzás) 3.Szétkapcsolás (disszociáció) 4.Visszacsapás (relaxáció) 1

Motorfehérjék munkaciklusa Munkaciklus arány (r): Processzív motor: r~1 Pl. kinezin, DNS-, RNS-polimeráz. Munkaciklus nagy részében kapcsolt állapotban. Egymaga képes a terhet továbbítani. Nem processzív motor: r~0 Pl. konvencionális miozin (vázizom: miozin II.) Munkaciklus nagy részében szétkapcsolt állapotban. Sokaság működik együtt. Egyetlen motorfehérje által kifejtett erő: néhány pn Motorfehérjék típusai 1. Aktin alapú Miozinok: Az aktin filamentum mentén a plusz vég irányába mozognak. 2. Mikrotubulus alapú a. Dineinek: Ciliáris (flagelláris) es citoplazmáris dineinek. A mikrotubulus mentén a mínusz vég irányába mozognak. b. Kinezinek: A mikrotubulus mentén a plusz vég irányába mozognak. c. Dinaminok: Mikrotubulus-függő GTPáz aktivitás. 3. DNS alapú mechanoenzimek DNS- és RNS-polimerázok, virus kapszid csomagoló motor, kondenzinek. A DNS fonal mentén haladnak es fejtenek ki erőt 4. Rotációs motorok F1Fo-ATP szintetáz Bakteriális flagelláris motor 5. Mechanoenzim komplexek Riboszóma Citoszkeleton alapú motorok Nukleinsav alapú motorok Nem processzív motor Vázizom miozin II. Aktin filamentum mentén mozog. Processzív motor Kinezin Mikrotubulus mentén mozog. Riboszóma mechanoenzim komplex Vírus portális motor DNS pakolás 2

Rotációs motorok hajtóerő: proton grádiens Az izomműködés biofizikája Flagelláris motor bakteriális mozgás F 1 F o ATP szintetáz Reverzibilis működés Izomtípusok Harántcsíkolt izom szívizom sejt simaizom sejt mioepiteliális sejt Ín vázizom rost Endomysium (rostok között) szívizom vázizom Több cm hosszú, rostok ~100 µm vastag, multinukleáris (syncitium). Szívben, mononukleáris sejt. Funkcionális syncitium. Autonom működés. Csont Izompólya (fascia) Izom rost (sejt) Endomysium Véredény Sejtmag Miofibrillumok idegrostok Zsigerekben, mononukleáris, sima-izom orsó alakú sejt. mioepiteliális szekretoros Epiteliális sejt, szöveti kontrakcióért felelős (iris, mirigyexcretio). 3

Erő erő 4/22/2015 Az Izomműködés alapjelenségei I. Az Izomműködés alapjelenségei II. Rángás Szummáció Részleges tetanusz Komplett tetanusz 1. Izometriás kontrakció Az izom nem rövidül (vagy nem képes rövidülni), de kifejtett erő növekszik. 2. Izotóniás kontrakció A kifejtett erő állandó, miközben az izom rövidül. idő Ingerlés fúziós ingerfrekvencia felett Egyszeri ingerlés egy összehúzódási választ egy rángást vált ki (összehúzódás elernyedés). tetanus (fúziós frekvencia felett) rángás (egyetlen inger hatására) erő hossz Egy ingersorozat fokozza az összehúzódási erőt, mert a következő inger még részlegesen kontrahált állapotban éri az izmot, így a rángások összeadódnak - szummáció. Fúziós frekvencia feletti ingersűrűség esetén a relaxáció gátolt, így az izom állandó tónusba kerül - tetanusz. stimulus idő stimulus idő A kettő keveréke: auxotoniás kontrakció (rövidülés és erőkifejtés egyszerre) Az Izomműködés alapjelenségei III. 1. Munka, Teljesítmény F 2. Erő-sebesség összefüggés F 0 1 cm 2 izomkeresztmetszetre: Fmax = kb. 30 N Pmax (kb. v max 30%-ánál) P Az izom energetikája I. Energia forrása: Mg.ATP 2- + H2O Mg.ADP 1- + Pi 2- + H + I-es típusú rostok * sok mitokondrium * ATP képzés sejtlégzéssel * lassú fáradás * mioglobinban gazdag: "vörös izom" * kis átmérőjű, lassú idegrostok aktiválják * lassú izomrost * testtartó izmokban dominálnak W mech =0 Hill egyenlet: F: erő, v: rövidülési sebesség a és b: konstansok, F 0 : maximális izometriás erő vmax v gyors lassú II-es típusú rostok * kevés mitokondrium * glikogénben gazdag *ATP képzés glikolízossel *gyors fáradás a felszaporodó laktát miatt * mioglobinban szegény: "fehér izom" *nagy átmérőjű, gyors neuronok aktiválják * gyors izomrost * gyors működésű izomokban dominálnak 4

Energia felszabadulás Relatív izometriás erő (%) miofibrillum 4/22/2015 Az izom energetikája II. A szarkomer az izom funkcionális egysége A-szakasz I-szakasz Az izom által felhasznált kémiai energia nagyobb része hővé alakul Fenn-féle effektus: A hőfelszabadulás megnő ha az izom mechanikai munkát végez. A hőfelszabadulás gyorsul a kontrakció sebességének növekedésével. Q+W sarcos: hús (Gr) mera: egység a harántcsíkolt izom legkisebb szerkezeti és funkcionális egysége szarkomer A-szakasz: Anizotróp Vastag filamentumok (miozin II.) I-szaksaz: Izotróp Vékony filamentumok (aktin, tropomiozin, troponin) M-csík miozin (vastag filamentum) W (mechanikai) v vmax aktin filamentum plusz vége minusz vég aktin (vékony filamentum) Az izomösszehúzódás mechanizmusai Az izomösszehúzódás molekuláris mechanizmusai Fenomenologiai mechanizmus: A csúszó filamentum modell Az aktin filamentum Szarkomerhossz (mm) (µm) 37 nm Andrew F. Huxley, Jean Hanson, Hugh E. Huxley szöges (+) vég Szarkomer keresztmetszet vastag f. ~7 nm vastag, hossza in vitro több 10 μm, in vivo 1-2 μm Jobbmenetes dupla helix. Szerkezetileg polarizált Szemiflexibilis polimerlánc (perzisztenciahossz: ~10 μm) hegyes (-) vég Szakítószilárdság: kb. 120 pn (N.B.: izometriás körülmények között akár 150 pn erő is hathat a filamentumra) vékony f. Aktin filamentumok száma az izomban: 2 x 10 11 /cm 2 -izomkeresztmetszet 5

A miozin II A miozin II munkaciklusa cross-bridge ciklus M-csík 2 db alfa-hélixbl coiled-coil könnyű láncok 1.Kapcsolás nyaki vagy pánt régió Vastag filamentum csupasz zóna miozin fejek Regulatórikus Könnyű Lánc (RLC) ATP-kötő zseb 4. Visszacsapás (ATP hidrolízis) 2. Munkacsapás (P i disszociál) miozin fejek miozin farok NYak (lerőkar) Esszenciális Könnyű Lánc (ELC) Konverter domén Aktin-kötő hely 3. Szétkapcsolás (ATP kötés) ATP hiányban a miozin fej kapcsolt állapotban marad: rigor mortis Kontrakciószabályozás a harántcsíkolt izomban Miozin mutáció - patológia aktin troponin komplex tropomiozin Miozin motor domén és mutációs helyek Tropomiozin: Blokkolja a miozin-kötő helyeket az aktin filamentumon. Troponin komplex: 3 alegység, (C, T, I) Troponin C szabad Ca 2+ -ot köt, majd a tropomiozin konformációs változását okozza, így a miozin-kötő helyek felszabadulnak. Arg403Gln pontmutáció: hipertófiás kardiomoipátia 6