Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei

2201_10_DU_01_E_2015_M-01 Műszaki-biztonsági szempontokat nem érintő eltérések esetei Műszaki-biztonsági szempontot nem érintő ( D tervesíthető) eltérések a felülvizsgált dokumentumban foglaltaktól 1. Földi gázvezeték védőcső anyagának változása. 2. Földi gázvezeték nyomvonal változása, ha védőövezetet nem érint, a nyomvonal rövidebb, és/vagy az iránytörések száma kevesebb, az átmérő a felülvizsgált terv szerinti. 3. Gázvezeték mechanikai védelem kiépítése szükséges. 4. Gázmérőhöz szigetelőfal beépítése, ha a mérőtől a gázkészülék távolsága vízszintes vetületben 0.5-1.0 m között van. 5. G10 alatti gázmérő szerelési magassága 900 és 1600 [mm] között változik. 6. Gázmérő helye a helyiségen belül változik. 7. Lakossági gázfelhasználás esetében acélvezeték helyett a méretnek megfelelő rézvezeték kerül beépítésre. 8. Rézvezeték helyett a méretnek megfelelő acélvezeték kerül beépítésre. 9. Fogyasztói gázvezeték bontható, kiszellőztetett elburkolása. 10. Lakossági felhasználás esetében a gázvezeték nyomvonala helyiségen belül változik. 11. Háztartási tűzhely típusának változása, ha a beépített készülék rendelkezik magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel, és teljesítménye nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő készülékénél. 12. Parapetkonvektor típusának változása, ha a beépített készülék rendelkezik magyarországi forgalomba hozatali engedéllyel, és teljesítménye nem nagyobb a felülvizsgált tervben szereplő készülékénél. 13. A gázvezeték a tervezett nyomvonalon, nagyobb átmérővel valósult meg. 14. A vezeték épületbe lépésénél hiányzik a szakaszolási lehetőség. 15. KÖGÁZ-idom helyett a fali felállástól l[m]-re PE-acél anyagváltás van vagy fordítva. 16. Ha a tervezett hosszcsavar helyett karimapár kerül beépítésre. 17. Ha menetes gömbcsap helyett karimás kerül beépítésre. 18. Gázvezeték pára elleni szigetelése szükség esetén. 19. Háztartási tűzhely légellátását biztosító légbevezető típusa változik, és a tervező a D tervhez mellékeli a légbevezető jelleggörbéjét, ezzel igazolja a megfelelőséget. 20. Lakossági gázfogyasztó készülék (tűzhely, konvektor, 36 kw-ig kazán stb.) bekötése fix helyett nem éghető flexibilis vagy fordítva. 21. 36 kw-ig kazán csere, amennyiben van hozzá végleges kéményseprő szakvélemény és kéményméretezés, illetve tervező igazolja a megfelelőséget. 22. Gázmérő helyisége és alvás céljára szolgáló helyiség közé beépítendő ajtó helyett a gázmérőt és a csatlakozó vezetéket szabad térbe kiszellőztetett szekrénnyel kirekesztik a helyiség légteréből. 23. Készülékkel együtt tanúsított koncentrikus füstelvezető rendszer 60/100 méret helyett 80/125 mérettel épül meg, és végleges kéményseprő-ipari szakvélemény műszaki-biztonsági ellenőrzésre történő benyújtása nem szükséges. 24. Amennyiben az égéstermék elvezető, égési levegő bevezető rendszer típusa, anyaga, nyomvonala változik, és erről van végleges kéményseprő szakvélemény és kéményméretezés, illetve tervező igazolja a megfelelőséget. 25. A kivitelezés ütemezhetősége miatt, az eredeti tervhez képest a fogyasztói vezetékszakasz csak részben valósult meg. 1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-02 Kisnyomású földgáz csatlakozó és fogyasztói vezetékek méretezése A kisnyomású földgáz csatlakozó és fogyasztói vezeték áramlási ellenállását jelen mellékletben megadottak szerint méretezni kell. A megengedett összes nyomásveszteség 2,6 [mbar], amit az alábbiak szerint lehet felhasználni: - gázmérő ellenállása 1,0 [mbar] - kisnyomású csatlakozó vezeték 0,3 [mbar] - fogyasztói vezeték 1,3 [mbar] Telekhatárnál elhelyezett, közös szekrényben lévő nyomásszabályozó és mérő esetén a fogyasztói vezetéken felhasználható nyomás 1,6 [mbar]. Kisnyomású gázvezetékben az áramlási sebesség a 6 [m/sec] értéket nem haladhatja meg. Mértékadó terhelés Az egyes vezetékszakaszok mértékadó terhelését (V [m 3 /h]) az ellátott gázkészülékek névleges gázterhelésének és az ellátott készülékek számától függő egyidejűségi tényező szorzata adja. Az épület (lakás) hőteljesítményéhez illesztett (leszabályozott) központi fűtő készülék(ek) esetében a beállított csökkentett teljesítmény vehető figyelembe. Az egyidejűségi tényező értékeit lakóépületek esetében a felszerelt készülékek jellegétől függően a 1. sz. táblázata szerint kell figyelembe venni. - H gáztűzhelyek, gázfőzők, sütők - DWH átfolyó rendszerű vízmelegítők - RH gázkonvektorok, tárolós vízmelegítők - UWH kazánok, cirkó- és kombi fűtőkészülékek 30 [kw] névleges terhelésig. A vezeték szakasz méretezés szempontjából mértékadó gázterhelésének megállapításához a vezetékszakasz által ellátott különféle készülékek fentiek szerint számított egyidejű fogyasztását összegezni kell. Egyenes vezetékek (súrlódási) nyomásveszteségét az adott anyagú csővezetékre vonatkozó diagrammok felhasználásával kell meghatározni. Idomok ellenállása Az alaki ellenállás tényezők összesítését a vezetékszakasz elején lévő idom figyelembe vételével kell kezdeni, a vezetékszakasz végén lévő idom már a következő vezetékszakaszhoz tartozik. A csatlakozó és fogyasztói vezeték összes áramlási ellenállása a folytatólagos vezetékszakaszok súrlódási és alaki ellenállásnak összege. 1/3

2201_10_DU_01_E_2015_M-02 A különféle gázfogyasztó készülékek egyidejűségi tényezői Készülékek száma ƒ G (gáztűzhelyek, gázfőzők, sütők) ƒ G(átfolyó vízmelegítők) Egyidejűségi tényező (ƒ G ) ƒ G(konvektorok, tárolós vízmelegítők) ƒ G(kazánok, kombi készülékek 30 kw teljesítményig) 1 0,621 1,000 1,000 1,000 2 0,448 0,607 0,800 0,883 3 0,371 0,456 0,703 0,822 4 0,325 0,373 0,641 0,782 5 0,294 0,320 0,597 0,752 6 0,271 0,283 0,564 0,729 7 0,253 0,255 0,537 0,710 8 0,239 0,234 0,515 0,694 9 0,227 0,217 0,496 0,680 10 0,217 0,202 0,480 0,668 11 0,208 0,191 0,466 0,657 12 0,201 0,180 0,454 0,648 13 0,194 0,172 0,443 0,639 14 0,188 0,164 0,432 0,631 15 0,183 0,157 0,423 0,624 16 0,178 0,151 0,415 0,617 17 0,173 0,146 0,407 0,611 18 0,169 0,141 0,400 0,605 19 0,166 0,137 0,394 0,599 20 0,162 0,133 0,387 0,594 21 0,159 0,129 0,382 0,590 22 0,156 0,125 0,376 0,585 23 0,153 0,122 0,371 0,581 24 0,151 0,119 0,366 0,577 25 0,148 0,117 0,362 0,573 26 0,146 0,114 0,357 0,569 27 0,144 0,112 0,353 0,566 28 0,142 0,110 0,349 0,562 29 0,140 0,108 0,346 0,559 30 0,138 0,106 0,342 0,556 31 0,136 0,104 0,339 0,553 32 0,134 0,102 0,336 0,550 33 0,133 0,100 0,332 0,547 34 0,131 0,099 0,329 0,545 35 0,130 0,097 0,327 0,542 36 0,128 0,096 0,324 0,540 37 0,127 0,095 0,321 0,537 38 0,126 0,093 0,319 0,535 39 0,125 0,092 0,316 0,533 40 0,123 0,091 0,314 0,530 41 0,122 0,090 0,311 0,528 42 0,121 0,089 0,309 0,526 43 0,120 0,088 0,307 0,524 44 0,119 0,087 0,305 0,522 45 0,118 0,086 0,303 0,520 46 0,117 0,085 0,301 0,518 47 0,116 0,084 0,299 0,517 48 0,115 0,083 0,297 0,515 49 0,144 0,082 0,295 0,513 50 0,144 0,082 0,293 0,512 1. sz. táblázat 2/3

2201_10_DU_01_E_2015_M-02 Földgáz vezetékeknél figyelembe vehető alaki ellenállás tényezők Szimbólum Megnevezés ξ 2. sz. táblázat Könyök vagy csőív (irányérték a DIN 1988 3.része és a TRGI szerint) Áramlás szétválasztás, derékszögű leágazás 0,7 1,3 Áramlás szétválasztás, átmenő ág 0,3 Áramlás szétválasztás, ellenáramú ágak 1,5 Szűkítő idom 0,4 Elzárócsap (kúpos), sarok (biztonsági csatlakozószerelvény) 5,0 Elzárócsap (golyós), átmeneti 0,5 Elzárócsap (golyós), sarok 1,3 3/3

2201_10_DU_01_E_2015_M-03 A csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések elhelyezése. A szabadon szerelt cső bilincsezésének kötelezettségei a.) Acélcső esetén A szabadon szerelt fogyasztói vezetéket csőbilinccsel kell felerősíteni. A csőbilincsek (csőtartó szerkezetek) nem éghető anyagúak és megfelelő szilárdságúak legyenek. Feltétlenül bilincsezni kell a következő helyeken: gázmérő csatlakozás kiömlő oldalán, gázmérő utáni függőleges szakasz felső pontján, gázfogyasztó készülékhez leágazó vezeték felső és alsó pontján. Bilincsezés megfogási távolságai: 1"-ig 1,5 m 1" felett 2,0 m, 2 -nál nagyobb átmérők esetén a cső önhordó támhosszai szerint a tervező határozza meg a megfogások, illetve alátámasztások sűrűségét és helyét. b.) Réz cső esetén A bilincsek elhelyezésénél az alábbi rögzítési távolságokat kell betartani. Csőátmérő [mm] 15 18 22 28 35 42 54 Rögzítések egymástól mért távolsága [m] 1,25 1,5 2,0 2,25 2,75 3,0 3,5 1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-04 A megvalósulási dokumentáció tartalma 1. Tartalomjegyzék 2. Az engedélyes alkalmassági nyilatkozatával ellátott tervdokumentáció 3. A megvalósult állapot tervtől való eltérés esetén tervező és szükség esetén az engedélyes jóváhagyó nyilatkozata (2201_10_DU_01 technológiai utasítás 5.1. pont szerint), 4. Kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozata (ha szükséges) 5. Szerelői nyilatkozat 6. Szilárdsági nyomás-, és tömörségi próba jegyzőkönyv 7. Szolgalmi jogi, nyilatkozat (idegen ingatlan - nyomvonallal vagy a csatlakozó vagy fogyasztói vezeték védőtávolságával történő - érintése esetén a szolgalmi jog alapításáról szóló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat, továbbá ennek mellékletét képező, érvényes földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajz) 8. Elektromos szabványossági nyilatkozat (EPH és érintésvédelmi igazolás) 9. Villamos felülvizsgálati jegyzőkönyv RB szerelés, villámvédelmi rendszer és elektromos reteszfeltételek esetén (gázészlelő és beavatkozó, vészszellőző, B típusú gázfogyasztó készülék és elszívó ventilátor) 10. Hegesztési napló, varrattérkép (ha szükséges) 11. A beépített anyagok szerelvények berendezések műbizonylatai 12. Hegesztési varratvizsgálati jegyzőkönyvek (amennyiben ez előírt a szabvány MSZ 11425-2:1982 Ipari gázellátó rendszerek. Gázvezetékek és szerelvények követelményei és vizsgálata. szerint) 13. A beépített szellőzési, légellátási szerelvények műbizonylatai (automata légzsalu) 14. A szellőző berendezések beszabályozási jegyzőkönyve 15. A tervfelülvizsgálatban előírt dokumentumok 1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 Csatlakozó és fogyasztói vezetékek. A fogalom meghatározásokhoz tartozó elvi ábrák csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések elhelyezési lehetőségeire földgáz esetén 1. sz. ábra Kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezetékek értelmezése 2. sz. ábra 1/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 0,6-1,0 [m] Csatlakozó vezeték Fogyasztói vezeték Felhasználási hely 3. sz. ábra Közép, vagy nagyközép nyomású vezetékről ellátott felhasználói berendezések előkertes beépítés esetén 4. sz. ábra 250 [mm]-es csonktávolságú gázmérő menetes idomokkal kialakított kötésének szemléltetése Új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki! 2/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 5. sz. ábra 250 mm-ről 110 mm-re átalakított gázmérő kötés szemléltetése Az ilyen gázmérő kötéseket meg kell szüntetni, az idom eltávolítását követően, 250 mm csonktávolságú mérőt kell felszerelni. Új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki! 6. sz. ábra 110 [mm]-es csonktávolságú gázmérő kötések szemléltetése Idomok csak a meglévő gázmérőhelyek átalakításakor alkalmazhatók, új gázmérő hely menetes ívekkel, idomokkal nem alakítható ki! 3/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 a b l a k 7. sz. ábra Példa falba süllyesztett, házi nyomásszabályozó, gázmérő szekrény szellőzésének kialakítására 4/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 Közterületre néző Leolvasó ablak Minden hollandert plombázni kell! A./ Jelmagyarázat Chart of symbols 1. 1/2" gömbcsap, belsõ-belsõ menettel 2. KHS-2 vagy EKB-10 típusú nyomásszabályozó O28x1.5 O28x1.5 3. Gázmérõ, G4 4. Kilépõ csõ, O28x1,5 réz 5. Védõcsõ 6. D20/R 1/2 PE-acél összekötõ 7. G5/4-R1/2 csatlakozó készlet 8. A szabályozót és a mérõt összekötõ csõszakasz (réz) 9. Nyomás mérésre alkalmas csonk 10. O28x1.5 rézvezeték, a fogyasztó készülékekhez PE 80/G SDR11 O20x3 PE 80/G SDR11 O20x3 Minden hollandert plombázni kell! B./ 8. sz. ábra Nyomásszabályozó és gázmérő szekrény elhelyezése telekhatáron, falba süllyesztve, közterületre néző leolvasó ablakkal 5/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 Közterületre néző Leolvasó ablak Minden hollandert plombázni kell! A./ Jelmagyarázat 1. 1/2" gömbcsap, belsõ-belsõ menettel 2. KHS-2 vagy EKB-10 típusú nyomásszabályozó 3. Gázmérõ, G4 4. Kilépõ csõ, O28x1,5 réz 5. Védõcsõ PE 80/G SDR11 O20x3 PE 80/G SDR11 O32x3 6. D20/R 1/2 PE-acél összekötõ 7. G5/4-R1/2 csatlakozó készlet 8. A szabályozót és a mérõt összekötõ csõszakasz (réz) 9. Nyomás mérésre alkalmas csonk 10. O32/O28 GÁZGÉP-PRESS Minden hollandert plombázni kell! 10. O32/O28 GÁZGÉP-PRESS B./ 9. sz. ábra Nyomásszabályozó és gázmérő szekrény elhelyezése telekhatáron, kerítésbe süllyesztve, közterületre néző leolvasó ablakkal 6/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 10. sz. ábra Gázvezeték átvezetése födémen 11. sz. ábra A munkaárok kialakítás, vezeték elhelyezés 7/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 Acél menetes összekötő idom Sajtolt vörösrézhüvely DN 32 SDR 11 PE cső MSZ EN 1555-2 6/4 -os acél védőcső 12. sz. ábra PE táguló rézhüvelyes menetes idom 13. sz. ábra PE táguló rézhüvelyes hegtoldatos idom 14. sz. ábra Sajtolt kivitelű PE acél összekötő idom 8/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 15. sz. ábra DN 20 menetes PE-acél rézhüvelyes összekötő DN 20-as PE cső hajlítás R= 400 mm DN 32-as PE cső hajlítás R= 640 mm 16. sz. ábra Előkerti főelzáró elhelyezés és PE csővég ledugózása, későbbi tovább vezetéshez 9/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 17. sz. ábra Fali felállás, PE-acél menetes összekötővel, egységcsomaggal (csak zártházú gömbcsap lehet) 18. sz. ábra Karimás PE acél rézhüvelyes összekötő idom, és beépítési vázlata 10/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-05 1. Csővég levágása 2. Csővég sorjátlanítása 3. Tömítőelem ellenőrzése 4. Idom feltolása ütközésig 5. Betolási mélység jelölése 6. Préspofa behelyezése 7. Préspofa nyitása, idomra helyezése 8. Préselés 9. Préspofa nyitása 10. Akkumulátoros szerszámnál préspofa behelyezése 11. Préspofa nyitása, idomra helyezése, préselés 19. sz. ábra Préskötések szerelése 12. Préspofa nyitása 11/11

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 Magyarázó ábrák a gázfogyasztó készülékek típusaihoz. (A melléklet az MSZ CEN/TR 1749:2012 sz. szabvány felhasználásával készült, annak tájékoztatás céljára kivonatolt anyaga). A sraffozott szerkezeti elemek az épület részét jelképezik. A típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható készülékek. Ventilátor nélkül Ventilátor az égő/ hőcserélő után Ventilátor az égő előtt B típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik. B 1 típus: égéstermék áramlás-biztosítóval ellátott B típusú gázfogyasztó készülékek Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/ hőcserélő előtt Ventilátor az égéstermék áramlás-biztosító után B 2 típus: égéstermék áramlás-biztosítónélküli B típusú gázfogyasztó készülékek. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt 1/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 B 3 típus: közös égéstermék-elvezető berendezéshez való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosító nélküli B típusú készülék. A közös égéstermék-elvezető berendezés egy egycsatornás kémény. A készülék nyomás alatti égésterméket tartalmazó minden részegysége az égési levegőt tartalmazó részegységgel van körülvéve. A készülék az égési levegőt koncentrikus csőrendszeren keresztül amely körbeveszi az égéstermék-elvezető csővezetéket -, a készülék telepítési helyiségének a levegőjéből szívja. Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt B 4 típus: a készülék szerves részét képező fali szerelvényhez a saját csatlakozó csöveivel való csatlakozásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosítóval ellátott, B típusú készülék. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt Ventilátor az égéstermék áramlásbiztosító után B 5 típus: a készülék szerves részét képező kitorkolláshoz saját csatlakozócsöveivel való csatlakoztatásra alkalmas, égéstermék áramlás-biztosító nélküli, B típusú készülék. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt 2/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 C típusú gázfogyasztó készülékek, amelyek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyétől elzárt. C 1 típus: olyan C típusú készülék, amely a készülék részét képező, vízszintes elrendezésű kitorkolláshoz saját csatlakozó csöveivel csatlakozik. E csövek friss levegőt vezetnek az égőhöz, és egyidejűleg elvezetik az égésterméket olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak, vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt C 2 típus: egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös járathoz saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas C típusú készülék. Az épület részét képező, nem a készülék szállítási tartozékát jelentő közös járat a készüléket friss levegővel ellátó, egyidejűleg az égésterméket elvezető, egycsatornás rendszer. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt C 3 típus: olyan C típusú készülék, amelyet arra terveztek, hogy a készülék részét képező függőleges kitorkolláshoz a saját csatlakozó csöveivel csatlakozzék, amely friss levegőt vezet az égőhöz, és egyidejűleg elvezeti az égésterméket, olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt 3/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 C 4 típus: egynél több készülék égéstermékeit elvezető közös rendszerhez saját csatlakozó csöveivel való csatlakoztatásra alkalmas C típusú készülék. Az épület részét képező, nem a készülék szállítási tartozékát jelentő közös rendszer két járatból áll, amelyek egy kitorkolláshoz csatlakoznak, amely egyidejűleg szolgáltatja a friss levegőt és biztosítja az égéstermék elvezetését olyan nyílásokon keresztül, amelyek koncentrikusak vagy elegendően közel vannak egymáshoz, hogy azonos szélhatás alatt legyenek. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt C 5 típus: az égési levegő és az égéstermék elvezetésére saját különálló csatlakozó csöveivel különálló csatlakozásokhoz csatlakoztatható C típusú készülék. A kitorkollások különböző nyomású terekben lehetnek. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt C 6 típus: az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető külön-külön tanúsított és forgalmazott rendszerhez való csatlakoztatásra alkalmas, C típusú készülék. A C 6 típushoz azért nem tartoznak ábrák, mert ezeket a készülékeket az égéstermék-elvezető rendszer nélkül hozzák forgalomba. Az ilyen készülékek a C típusú készülékek valamelyik elrendezéséhez hasonló elrendezéssel építhetők be. C 7 típus: olyan C típusú készülék, amelynek az égést levegővel tápláló és az égésterméket elvezető, két függőleges külön csatlakozó csöve van. Az égést a padlástérből szívott levegővel táplálja, az égéstermékeket pedig a tető fölé vezeti. Az égéstermék- elvezető csatlakozó csövön, az égési levegőt bevezető nyílás felett, egy égéstermék áramlás-biztosító van. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt 4/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-06 C 8 típus: olyan C típusú készülék, amely az egyik csatlakozó csövével egy egyedülálló közös járathoz kapcsolódik. Ez a közös járatrendszer, amely az épület része és nem a készülék szállítási tartozéka, az égéstermék elvezető egyedülálló, természetes huzatú járat (nincs ventilátor). A készülék másik csatlakozó csövével egy kitorkolláshoz csatlakozik, amely az égési levegőt az épületen kívülről szívja. Természetes huzattal működő berendezések. Ez a készülék típus nem része az európai gázkészülék szabványok alkalmazási területének. Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt Tájékoztatásul: a hivatkozott műszaki jelentés a gázfogyasztó készülékek égéstermékelvezetés és égésilevegő-ellátás szempontjából kialakított csoportosításán kívül más csoportosításokat és jelöléseket is tartalmaz, ezért adott esetben szükséges lehet szövegének részletesebb ismerete. C 9 típus: olyan C típusú készülék, amely abban hasonlít a C3 típusú készülékhez, hogy mindkét készüléktípus olyan tető feletti függőleges kivezetésű kitorkolló idomdarabbal rendelkezik, amely egyidejűleg biztosítja az égési levegő bevezetését és az égéstermékek kivezetését a szabadba, olyan nyílásokon keresztül, amelyek vagy koncentrikus elrendezésűek, vagy egymáshoz elegendően közel állóak ahhoz, hogy azonos szélviszonyok hatása alatt álljanak. Az egyedüli eltérés, hogy a C9 típusú készülék levegő vezetéke, vagy annak egy része egy meglévő épületszerkezeti járat, például egy átalakított kémény. Természetes huzattal működő berendezések Ventilátor a tűztér/ hőcserélő után Ventilátor a tűztér/hőcserélő előtt 5/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-07 A nyitott égésterű, B típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezésének kitorkollási helye a tető felett. (Az MSZ EN 15287-1:2007 +A1:2011 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermékelvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései. szabvány M melléklet M1 táblázatának kivonata) 1. sz. táblázat Jelölés Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának helye Gáz tüzelőanyag esetén Túlnyomásos berendezés esetén a Magasság magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a 0,4 [m] a 0,4 [m] a1 Magasság szalmatetős magastető gerince felett, a tetőgerinc közelében a 0,6 [m] a 0,8 [m] a2 Tiltott zóna szomszédos magas épületek vagy épületrészek esetén 0,6 [m] 0,6 [m] b Magasság lapostetők, vagy zárt mellvédek felett b 0,6 [m] 0,4 [m] γ A tető hajlásszöge Megjegyzés: A tetőt laposnak kell tekinteni, ha γ 20 [ o ] és magastetőnek, ha γ > 20 [ o ]. c Vízszintes távolság a magastetőtől c 1,5 [m] c 1,4 [m] c1 Magastető nem éghető tetőfelületére merőlegesen mért legkisebb távolság 1,0 [m] 0,4 [m] c2 ahol L Magasság magastető felett A tetőgerinctől mért távolság 0,4 [m] ha L< 8,0 [m] 0,4 [m] ha L< 8,0 [m] d Magasság a nyílászárók felett d 1,0 [m] d 1,0 [m] e ahol f és g h ahol i A B C D Akadályok, vagy negatív lejtésű tető legmagasabb pontja feletti magasság Az égéstermék-elvezető berendezés távolsága az akadályoktól Az akadályok magassága A szomszédos és csatlakozó épületek feletti magasság Az égéstermék-elvezető berendezés vízszintes távolsága a szomszédos vagy határos épületektől Távolság a magastetőn elhelyezett szerkezetektől, ablakoktól és nyílásoktól Magasság a magastetőn lévő nyílászárók vagy nyílások felett Távolság magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablakok felett vagy mellett Távolság a magastetőn elhelyezett nyílások vagy ablak alatt A jelölések a 1. sz. ábra szerintiek ha f < 1,5xg akkor e 1,0 [m] ha i < 2,3 [m] akkor h 0,6 [m] ha A<1,5 [m] akkor B 0,6 [m] C 0,6 [m] D 2,0 [m] ha f < 1,5xg akkor e > 0,4 [m] ha i < 2,3 [m] akkor h 0,4 [m] ha A<1,5 [m] akkor B 0,6 [m] C 0,6 [m] D 2,0 [m] 1/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-07 1. sz. ábra Nyitott égésterű ( B típusú) gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezéseinek kitorkollási helye a tető felett az MSZ EN 15287-1:2007 +A1:2011 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései. szabvány M.1. sz. ábrája alapján Jelmagyarázat 1 A kitorkollás elhelyezése ablakok és magas tetőn kialakított nyílászárók szomszédságában. 2 Tiltott zóna. 3 Ezek a falak ugyanannak az épületnek, vagy a szomszédos épületnek a falai is lehetnek. 4 A lejjebb fekvő lapos tető kiterjedésének határa, vagy 10 [m] a nagyobb szerkezettől. 5 A szomszédos magas épület teteje 6 Nyitott égéstermék kitorkollások elhelyezkedése a tetőn, magas épület vagy szerkezet szomszédságában 2/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 A helyiség légterétől független, zárt égésterű, C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezésének kitorkollási helye. (Az MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései szabvány 4.3.17. pontja, valamint K.1. és K.2. sz. mellékletének ajánlása szerint) A szabvány kiegyenlített és nem kiegyenlített kitorkollásokat különböztet meg. A kiegyenlített kitorkollások esetén az égési levegő belépési helye és az égéstermék kilépési helye a szélhatás szempontjából azonos nyomású térben van, a szél hatása kiegyenlített. 1. A kitorkollás elhelyezése kiegyenlített égéstermék-elvezetés esetén A MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései szabvány K melléklete a kiegyenlített égéstermék-kitorkollások elhelyezésére a 1. sz. ábra szerinti példát mutatja a lakossági fűtés vagy ehhez hasonló alkalmazások esetében. A példákat ismert nemzeti szintű szabályozások alapján fejlesztették ki. 1. sz. ábra Példa a kiegyenlített égéstermék-elvezető berendezések kitorkollásának elhelyezésére a helyiség légterétől elzárt égésterű, C típusú gázfogyasztó készülékek esetében A gáztüzelésű, kiegyenlített égéstermék-elvezetések kitorkollásának elhelyezésére vonatkozó ajánlott méretek a hivatkozott szabvány K.1. táblázata szerint, amelyek alapját szintén az ismert nemzeti szabályozások jelentik, a 1. sz. ábra jelöléseinek megfelelően a 1. táblázatban láthatók. 1/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 Szimbólum A a B a C a A kitorkollás helyzete közvetlenül nyílás, üreges tégla, nyitható ablak stb. alatt nyílás, üreges tégla, nyíló ablak stb. felett vízszintes távolság nyíláshoz, üreges téglához, nyitható ablakhoz képest Hőterhelés [kw] (nettó) 0-7 >7-14 >14-32 >32-70 0-7 >7-14 >14-32 >32-70 0-7 >7-14 >14-32 >32-70 Természetes huzat esetén [mm] 300 600 1500 2000 300 300 300 600 300 400 600 600 1. sz. táblázat Mesterséges huzat esetén [mm] D hőre érzékeny építőelemek alatt, pl. műanyag esővízcsatornák, 70-ig 300 75 szennyvíz- vagy esővíz vezetékek E eresz alatt 70-ig 300 200 F erkélyek és fedett autóbeállók alatt 70-ig 600 200 G távolság szennyvíz és esővíz 0-5 300 75 ejtőcsövektől >5-70 300 150 H b távolság belső vagy külső sarokból 70-ig 600 300 I távolság a talajszint, tetőszint vagy erkélyszint felett 70-ig 300 300 J távolság a kitorkollással szemben lévő felülettől 70-ig 600 600 K távolság a kitorkollással szemközt lévő másik kitorkollástól 70-ig 600 1200 L távolság fedett autóbeállóból a lakóépületbe vezető nyílástól (pl. 70-ig 1200 1200 ajtó, ablak) M függőleges távolság ugyanazon a falon lévő kitorkollástól 70-ig 1500 1500 N vízszintes távolság ugyanazon a falon lévő kitorkollástól 70-ig 300 300 Q a tetővel való metszéspont felett: a kitorkollás teteje a gerinc szintje alatt c a kitorkollás teteje a gerinc szintje felett 70-ig 300 300 a továbbá, a kitorkollás távolsága nem lehet kisebb, mint 150 [mm] (mesterséges huzat) vagy 300 [mm] (természetes huzat) az épületszerkezetben lévő olyan nyílástól, amelynek funkciója olyan beépített elem elhelyezése, mint például az ablakkeret b azokon a külső sarkokon ez a korlátozás figyelmen kívül hagyható, ahol a külső sarkot egy 450 [mm]-nél kisebb épület-kiugrás hozza létre (pl. a külső falakon elhelyezett kémények esetében) a következők esetekben: mesterséges huzatú égéstermék-elvezető rendszerek kitorkollásai; természetes huzatú égéstermék-elvezető rendszerek kitorkollásai, amikor olyan természetes huzatú berendezéshez kapcsolódnak, amelyek a 7 [kw] nettó hőterhelést nem haladják meg; és amennyiben a berendezés gyártójának szerelési utasításai erre lehetőséget biztosítanak c a nyeregtető felszínétől mért vízszintes távolság nem lehet nagyobb, mint 300 [mm] 300 300 300 300 300 2/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 2. A kitorkollás elhelyezése kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetés esetén A hivatkozott szabvány megállapítja, hogy a kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetések esetében fontos a kitorkollás elhelyezkedésének figyelembe vétele, az égéstermékek megfelelő eltávozásának biztosítása érdekében. Ha a kitorkollás az épület körül a szél hatására kialakuló nyomás (örvények) alatti zónában helyezkedik el, akkor ellentétes nyomásnak (szélnyomásnak) van kitéve,. A szélsebességből adódó nyomás (szélnyomás) értéke az MSZ EN 13384-1:2002 +A2:2008 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 1. rész: Egy tüzelőberendezést kiszolgáló égéstermék-elvezető berendezések és az MSZ EN 13384-2:2003 +A1:2009 Égéstermék-elvezető berendezések. Hő- és áramlástechnikai méretezési eljárás. 2. rész: Égéstermék-elvezető berendezések több tüzelőberendezéshez. szabványok alapján határozható meg. Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásáról akkor mondható, hogy ellentétes nyomászónában van (kedvezőtlen kialakítású), ha a kitorkollás kevesebb, mint 0,4 méterrel a tetőgerinc felett helyezkedik el, és a kitorkollásból a tetővel való metszéspontig húzható vízszintes vonal hossza kevesebb, mint 2,3 [m], továbbá a kitorkollás a következő pozícióban helyezkedik el: 40 -nál nagyobb dőlésszögű tetőn, vagy 25 -nál nagyobb dőlésszögű tetőn, ha az égési levegőt bevezető nyílás és az égéstermékelvezető berendezés teteje a tetőgerinc különböző oldalain helyezkednek el, és az égéstermék-elvezető berendezés tetejétől a gerincig tartó vízszintes távolság több mint 1 méter. A MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései szabvány K melléklete a nem kiegyenlített égéstermék-kitorkollások elhelyezésére a 2. sz. ábra szerinti példát mutatja 2. sz. ábra. Példa C típusú gázfogyasztó készülék kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetésének kitorkollására 3/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 Jelmagyarázat 1 a kitorkollás elhelyezkedése a szomszédos ablakok és nyílások közelében, nyeregtetőn A nyeregtetőn lévő szerkezetekhez, ablakokhoz és nyílásokhoz mért távolság 2 tiltott zóna B az A távolságban a nyílások feletti magasság 3 ezek a falak lehetnek ugyanannak az épületnek a falai, vagy szomszédos épületek részei C a nyeregtetőn lévő nyílásoktól vagy ablakoktól oldalt mért távolság 4 lapos tetős épület alacsonyabb szerkezetének a széle, vagy 10 méter az építménytől számolva, D a nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok alatti távolság amelyik a nagyobb érték 5 szomszédos magasabb épület teteje E a nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok feletti távolság 6 mellvéd A gáztüzelésű, C típusú gázfogyasztó készülékek nem kiegyenlített égéstermék-kitorkollásának elhelyezésére vonatkozó ajánlott méretek az MSZ EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései hivatkozott szabvány K.2. táblázata alapján, a 2. sz. ábra jelöléseinek megfelelően a 2. táblázatban láthatók. 4/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-08 Szimbólum a a1 a2 b γ c c2 Az égéstermék kitorkollás helyzete Nyeregtető gerince feletti magasság, közel a gerinchez Nádból készült nyeregtető gerince feletti magasság, közel a gerinchez Szomszédos épületek vagy szerkezetek között húzott vonal feletti magasság Lapostetők vagy zárt mellvédek feletti magasság A tető lejtésszöge Vízszintes távolság a nyeregtetőtől Magasság a nyeregtető felett, 2. sz. táblázat Ajánlott méretek a kéménykitorkollások elhelyezésére vonatkozóan az alábbi alkalmazások esetében: Gáz tüzelőanyag alkalmazása (természetes huzat) a 0,4 m a 0,6 m 0,6 m b 0,6 m Megjegyzés: A tetőt lapostetőnek kell tekinteni, ha γ 20 és nyeregtetőnek, ha γ > 20 c 1,5 m 0,4 m Túlnyomásos alkalmazások (mesterséges huzat) 0,3 m a 0,3 m 0,6 m 0,3 m c 1,5 m 0,4 m ahol L e ahol f h ahol i távolság a tetőgerinctől Magasság a lapostetőn lévő akadályok vagy szerkezetek felett Az égéstermék-elvezető berendezés távolsága az akadályoktól vagy szerkezetektől Magasság a szomszédos vagy kapcsolódó épületek felett Az égéstermék-elvezető berendezés távolsága a szomszédos vagy kapcsolódó épületektől ha L < 1,5 m ha f < 1,5xg akkor ha i < 1,5xj akkor h 0,6 m ha L < 1,5 m ha f < 1,5xg akkor ha i < 1,5xj akkor h 0,6 m A B C D E A nyeregtetőn lévő, ablakokkal és nyílásokkal rendelkező szerkezetekhez mért távolság A nyeregtetőn lévő, ablakokkal vagy nyílásokkal rendelkező szerkezetek felett mért magasság A nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok oldalától mért távolság A nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok alatt mért távolság A nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok felett mért távolság Ha A < 1,5 m akkor B 0,6 m C 0,6 m D 2 m E 0,6 m Ha A < 1,5 m akkor B 0,6 m C 0,6 m D 2 m E 0,6 m 5/5

2201_10_DU_01_E_2015_M-09 A hasadó-nyíló felület méreteinek meghatározása. A hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagyságát a 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról rendelet alapján a következő számítással kell meghatározni. A h = f V, Ahol: A h a szükséges hasadó vagy hasadó-nyíló felület nagysága [m 2 ] V a helyiség beépítetlen térfogata [m 3 ] f fajlagos felületi tényező [m 2 /m 3 ], amely a rendelet alapján a következők szerint számítható: Hasadó felület Hasadó-nyíló felület ha V 200 m 3, akkor 0,05V 0,05V f h 0,2 fhn 0,15 200 200 ha 200 m 3 V 2000 m 3, akkor 0,05 ( V 200) 0,05 ( V 200) f h 0,15 f hn 0,1 1800 1800 ha 2000 m 3 V 10000 m 3, akkor 0,045 ( V 2000) f h 0,1 8000 0,02 ( V 2000) f hn 0,05 8000 ha 10000 m 3 V 100000 m 3, akkor 0,040 ( V 10000) f h 0,055 90000 0,02 ( V 10000) f hn 0,03 90000 0,005 ( V 100000) ha 100000 m 3 V 500000 m 3, akkor f h 0,015 400000 0,005 ( V 100000) f hn 0,01 400000 ha V 500000 m 3, akkor f h = 0,01 f hn = 0,0 1/1

2201_10_DU_01_E_2015_M-10 Fali átvezetés A./ DN S D1 D2 D3 D4 L LR1 LR2 Beépítési hossz 25 1 32 60 66 75 120 410 765 790/1145 40 1 ½ 50 75 80 90 130 375 750 785/1175 50 2 63 85 90 100 130 360 745 780/1175 B./ 1. sz. ábra Földszint alatti épületbe lépésre alkalmas, gyári idomok 1/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-10 2. sz. ábra Alápincézett épületbe lépés, gyári idommal (fali átvezető/átmeneti idom) 2/2

2201_10_DU_01_E_2015_M-11 Az elosztói engedélyes szerelőinek csatlakozó- és fogyasztói vezetéken végzett tevékenységével kapcsolatos felelősségükről 1. Csatlakozó- és fogyasztói vezetéken szerelők által végzett tevékenységek A tevékenységek során a végrehajtott munkafázisok jellege és sajátossága szerint 6 csoportba sorolhatók, melyek a következők: 1. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték üzembe helyezése, illetve átalakítást követő ismételt üzembe helyezése 2. Gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó le-, illetve felszerelésével járó tevékenységek: o Gázmérő hitelesítési cseréje, o o o Nyomásszabályozó nem megfelelősége miatti cseréje, Gázmérő, le-, majd visszaszerelésével járó tevékenységek: Felhasználó változást követő ellenőrzés, Szabálytalan vételezés miatti ellenőrzése, Fogyasztói főelzáró nem megfelelőség miatti cseréje, javítása, stb. Nyomásszabályozó, le-, majd visszaszerelésével járó tevékenységek: Fogyasztói főelzáró nem megfelelőség miatti cseréje, javítása, stb. 3. Csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés ideiglenes és végleges kikapcsolása. 4. Felhasználó visszakapcsolása 6 hónapon belüli időtartamú kikapcsolás esetén. 5. Felhasználó visszakapcsolása 6 hónapon túli időtartamú kikapcsolás esetén. 6. Csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezetéken végrehajtott a vezetékrendszer valamely pontjának megbontásával járó művelet. Ebbe a csoportba tartoznak a következő tevékenységek: Szivárgás és bármilyen üzemzavar elhárítás csatlakozó- és fogyasztói vezetéken, Ipari endoszkóp használata, Csatlakozó- és fogyasztói vezetéken bármilyen célból történő lefúvatás. Előzetesen, mint a tárgyalt témát jelentősen befolyásoló tényezőt rögzítjük, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés létesítése során a releváns rendszerelemek tekintetében az alábbi felelősségi körök definiálhatók: Csatlakozó- és fogyasztói vezeték nyomvonala, elhelyezése tervező, Csatlakozó- és fogyasztói vezeték terv szerinti kivitele kivitelező, Csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdsági és tömörségi megfelelősége - kivitelező, Készülék terv szerinti elhelyezése kivitelező, Készülék légellátásának megfelelősége tervező, A készülék légellátásának tervszerinti kialakítása kivitelező, Égéstermék elvezető berendezés és tartozékainak megfelelősége Kéményseprő. Üzemelő csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés rendszeres ellenőrzése tekintetében két szereplő azonosítható, melyek a következők: Műszaki-biztonsági felülvizsgáló, aki a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezést a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szerint műszakibiztonsági szempontból felülvizsgálja. A kéményseprő-ipari közszolgáltató, aki az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak megfelelőségét, továbbá 2015.01.01.-től a készülékek légellátását a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szerint sormunka keretében rendszeresen ellenőrzi. 1/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11 Megállapítható, hogy az elosztói engedélyes szerelőinek deklarált, rendszeres ellenőrzési kötelme a csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés tekintetében nincs. 2. Csatlakozó- és fogyasztói vezeték létesítést követő üzembe helyezése, illetve ismételt üzembe helyezése 2.1. Tevékenység rövid leírása Ide tartozik az újonnan létesített, vagy átalakított csatlakozó- és fogyasztói vezeték üzembe helyezése, illetve ismételt üzembe helyezése során az elosztói engedélyes szerelői által elvégzett feladatok. Engedélyezett terv alapján történt kivitelezés és sikeresnek minősített szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát követően jellemzően az alábbi munkaműveletek kerülnek elvégzésre: Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő felszerelése, ezek hiányában az elosztó vezeték végpontjának és a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték kezdőpontjának összekötése. A csatlakozó- és/vagy fogyasztói vezeték gáz alá helyezése, egyben nyomás alá helyezés is történik. Szükség szerint a szabad csővégek biztonságos (csak szerszámmal bontható) gáztömör lezárása. 2.2. Felelőségek Az üzembe helyezést végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul: Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő kötések tömörsége. A lezárásra került szabad csővégek tömörsége. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdságára és tömörségére nem, mivel sikeresnek minősített szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát követően kerül sor a beüzemelésre. A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelő tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Kizáró indok az is, hogy sikeres műszaki-biztonsági ellenőrzést követően kerül sor a beüzemelésre. A készülékek előtti elzárót (elzárókat) zárt állapotban hagyása és ennek dokumentálása a munkafeladat végén mivel: o a gázfogyasztó készülék üzembe helyezését és beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított személyek végezhetik el, amennyiben a gyártó ezt előírta, valamint o A gázfogyasztó készülék beüzemelője rendelkezik a készülék beüzemeléséhez előírt szakképzettséggel és jogosultsággal, az adott készülékre vonatkozó gyártói üzembe helyezési technológiát ismeri. 3. Gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó le-, illetve felszerelésével járó tevékenységek 3.1. Tevékenység rövid leírása Ezen tevékenységek jellemzően a következő munkaműveletekből állnak: A fogyasztói főelzáró, fogyasztói főcsap zárásával gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó betáplálásának megszüntetése, a fogyasztói vezeték lezárása. Amennyiben a követelmények értelmében a gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó kilépő oldalára is elzáró szerelvény van beépítve a szükséges elzáró szerelvények zárásával a gázmérőés/vagy nyomásszabályozó kiszakaszolása, a fogyasztói vezeték lezárása. Amennyiben a fogyasztói vezeték lezárás a gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó előtt valósul meg, az érintett gázvezeték nyomásmenetesítése a vezetékben túlnyomáson lévő földgáz felhasználói berendezésen történő elégetésével. Amennyiben a felhasználói 2/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11 berendezés jellemzőiből eredően erre nincs mód, a fogyasztói vezeték végpontján történő lefúvatással a nyomásmentesítést végrehajtása. A gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó le-, illetve felszerelése. A kiszakaszolt vezetékszakasz, vagy a lezárás következtében nyomásmentesített csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték nyomás alá helyezése. A beavatkozás során megbontott oldható kötések, valamint gázmérő le- illetve felszerelésével járó tevékenység esetén az elzáró szerelvények üzemi nyomáson haszongázzal történő tömörségi ellenőrzése. A felhasználói rendszeren végzett gázmérő, nyomásszabályozó cseréje alkalmával - amennyiben a gázmérő kilépő csonkja felől nincs beépített elzáró szerelvény a fogyasztói vezeték gázterének nyomása légköri nyomásra csökken és földgázt tartalmaz. Amennyiben a gázmérő kilépő csonkja felől elzáró szerelvény van, annak zárásával a fogyasztó vezeték lezárható és annak gáztere üzemi nyomású földgázt tartalmaz. Fontos körülmény továbbá, hogy a nyomásmentesítés és nyomás alá helyezés műveletei között csekély idő telik el (általában 1 óránál rövidebb időszak). Ezen időszakban nyilvánvaló, hogy a csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdsági, tömörségi jellemezői nem változhatnak meg. 3.2. Felelőségek A 3. pontban tárgyalt tevékenységet végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul: Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő kötések tömörsége abban az esetben, ha ezen készülékek le- illetve felszerelésével járó tevékenység kerül elvégzésre. Egyéb esetlegesen megbontott oldható kötés tömörsége. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték szilárdságára és tömörségére nem, mivel a beavatkozás időszaka alatt nem változhatnak a szilárdsági- és tömörségi jellemzők. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelői tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. 4. Felhasználó kikapcsolása 4.1. Tevékenység rövid leírása Jelen fejezet alá tartozó tevékenységek alapvetően három esetben jelentkezhetnek: a) a felhasználó kérésére került kikapcsolásra a felhasználói rendszer, annak átalakítása, bővítése miatt, b) élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet miatt, c) díjhátralék miatt. A felhasználó kikapcsolása során jelen feljegyzés témáját tekintve három eset lehetséges attól függően, hogy a kikapcsolástól számítva mennyi idő telik el ahhoz, hogy a felhasználó visszakapcsolása megtörténjen (azaz mennyi ideig volt kikapcsolt állapotban a felhasználói rendszer): o 6 hónapon belül megtörténik a visszakapcsolás,, o 6 hónapon túl megtörténik a visszakapcsolás, azaz a szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbát követően a gáz alá helyezés, 3/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11 o A felhasználó nem kéri a visszakapcsolást. A kikapcsolás pillanatában nem lehet tudni, hogy mikor kerül visszakapcsolásra a felhasználói rendszer. A kikapcsolás jellemzően a következő munkaműveletekből áll: A fogyasztói főelzáró, vagy fogyasztói főcsap elzárása. Lezárást követően, ha még túlnyomás alatt van a rendszer, az érintett gázvezeték nyomásmenetesítése a vezetékben túlnyomáson lévő földgáz felhasználói berendezésen történő elégetésével. Ha erre nincs mód a fogyasztói vezeték végpontján történő lefúvatással. Gázmérő vagy nyomásszabályozó mindkét oldali oldható kötésének megbontása és a teletömítések és szankcionális plomba elhelyezése. A megbontott kötések gáztömör helyreállítása. Amennyiben nem teletömítéssel történik a kikapcsolás a fogyasztói főelzáró vagy fogyasztói főcsap zárása és szankcionális plombálása. Amennyiben a felhasználó a kikapcsolástól számított 6 hónapon belül nem igényli a visszakapcsolást, akkor jellemzően a következő munkaműveletek kerülnek elvégzésre: A fogyasztói főelzáró, vagy fogyasztói főcsap elzárása. Lezárást követően, ha még túlnyomás alatt van a rendszer, az érintett gázvezeték nyomásmenetesítése a vezetékben túlnyomáson lévő földgáz felhasználói berendezésen történő elégetésével. Ha erre nincs mód a fogyasztói vezeték végpontján történő lefúvatással. A gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó leszerelése. Az elosztó vezeték felőli szabad csővég menetes dugóval (záródugóval) történő lezárása és lehetőség szerinti plombálása. 4.2. Felelőségek Az 4. pontban tárgyalt tevékenységet végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul: A tevékenység elvégzése során megbontott és helyreállított kötések tömörségért, továbbá amennyiben záródugó szerelése történt, annak tömörségért is. A csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték tömörségére nem, ez a visszakapcsolás munkaművelet, vagy az azt megelőző tevékenységek során tisztázandó. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelő tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. 5. Felhasználó visszakapcsolása 6 hónapon belüli időtartamú kikapcsolás esetén 5.1. Tevékenység rövid leírása Ezen tevékenységek jellemzően a következő munkaműveletekből állnak: 4/8

2201_10_DU_01_E_2015_M-11 Az ideiglenes kikapcsolást biztosító intézkedés megszüntetése, jellemzően a teletömítés és/vagy szankcionálás plomba eltávolítása. Amennyiben leszerelésre került a gázmérő- és/vagy nyomásszabályozó, akkor ezen készülékek felszerelése. Az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték nyomás alá helyezése. Szükség szerint a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték lefúvatása. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték üzemi nyomáson haszongázzal történő tömörségi ellenőrzése ide értve a beavatkozás során megbontott oldható kötések üzemi nyomáson haszongázzal történő tömörségi ellenőrzését is. 5.2. Felelőségek A szabályozási környezet előírásai az alábbiak szerint foglalhatók össze az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés 6 hónapon belül történő visszakapcsolása vonatkozásában: Az ideiglenesen kikapcsolt csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték, valamint felhasználói berendezés nem tekinthető üzemen kívül helyezett rendszernek, így visszakapcsolása sem ismételt üzembe helyezés. Az elosztói engedélyes visszakacsolási tevékenysége csak a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetékre terjed ki. Visszakapcsolást követően a csatlakozó és fogyasztói vezeték műszeres tömörségi ellenőrzését el kell végezni. A 5.1 pontban tárgyalt tevékenységet végző szerelő felelőssége kiterjed az általa elvégzett munka szakszerűségére. A beavatkozással érintett csatlakozó és fogyasztói vezeték, valamint a felhasználói berendezés különböző rendszerelemein - figyelembe véve a jogszabályi és szabványi követelményeket - a beavatkozást követően a szerelői felelősség a következők szerint alakul: Nyomásszabályozó és/vagy gázmérő kötések tömörsége abban az esetben, ha ezen szerelvények felszerelése a tevékenység során elvégzésre került. A visszakapcsolással érintett csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték tömörsége. Meg kell jegyezzük, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. Ennek értelmében a visszakapcsolást követően a szerelő és az ingatlan tulajdonosa közös felelősséget viselnek a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték tömörsége tekintetében. A gázfogyasztó készülék, égéstermék elvezető rendszer, továbbá ezek tartozékainak műszaki-biztonsági megfelelőségére (beleértve a légellátást is) nem, mivel erre nem terjed ki a szerelő tevékenység a tárgyalt munkafeladat esetén. Továbbá alapvetés, hogy a csatlakozó vezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása a 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 89. (6) bekezdése értelmében az ingatlan tulajdonosának a kötelessége. A készülékek előtti elzárót (elzárókat) zárt állapotban hagyása és ennek dokumentálása a munkafeladat végén mivel: o a gázfogyasztó készülék üzembe helyezését és beüzemelését kizárólag a gyártó nevében eljáró, feljogosított személyek végezhetik el, amennyiben a gyártó ezt előírta, valamint o A gázfogyasztó készülék beüzemelője rendelkezik a készülék beüzemeléséhez előírt szakképzettséggel és jogosultsággal, az adott készülékre vonatkozó gyártói üzembe helyezési technológiát ismeri. 5/8