Krajina ako prostredie života na Zemi A TÁJ MINT A FÖLDI ÉLET KÖRNYEZETE 2017. 01. 16. 1
Az élet keletkezése és fejlődése 4,5 milliárd éves Föld, az élet létrejöttének tere a földrajzi környezet kb. 3,5 milliárd éve alakult ki. Fejlődési szakaszokat különböztetünk meg: Haplogea a Föld rétegeinek elkülönülése, mágneses terének létrejötte. A földrajzi környezet abiotikus fejlődése történt meg. Kemogea kémiai evolúció időszaka cca. 4 milliárd éve kémiai folyamatok, meleg világtenger, elektromos feszültséggel teli légkör, intenzív mágnesesség, sűrű gőzök Biogea eukarióta sejt (valódi sejtmaggal) kialakulása nagyobb DNS-készlet, energia és anyagcsere kb. 2 milliárd évvel ezelőtt 2017. 01. 16. 2
Az idegrendszer bonyolultabbá válása, agyi fejlődés, emberré válás Noogea az ember szocializációja, gondolkodó lény 2017. 01. 16. 3
Az ember és az ökológiai környezet Človek a ekologické prostredie A táj, a földrajzi környezet valamennyi élőlény élettere. Az ember is ebben a környezetben akalult ki, ill. fejlődött. Az ember ugyanakkor társadalmi lény is termelő ez kiemeli őt a bioszférából. Az antropogén tevékenység intenzitása a tájban az ember fejlődése folyamán változott. Mintegy 50 000-40 000 ezer évvel ezelőtt megállt az ember biológiai evolúciója eredeti állapotú természet 2017. 01. 16. 4
A szociogenezis időszaka A csiszolt kőkorszak jelentősége Értékeket kezd létrehozni, eszközöket használ, elkezdődik a föld hasznosítása és művelése (legeltetés, főldművelés, esetleg váltakozva) Jelentősen megváltoznak az életfeltételek, megváltozik a táj arculata. A kedvező adottságú tájak nagy része már foglalt. Jellemző s demográfiai robbanás, az urbanizáció, a közlekedés rohamos fejlődése. Ebből sok ökológiai probléma származik. 2017. 01. 16. 5
Az ENSZ meghirdeti a földi élet tartós megőrzésének a stratégiáját alapelve az ökológiai stabilitás megőrzése A táj alkalmazkodó és ellenálló képességeinek a növelése Az ökoszisztémák önszabályozó mechanizmusainak a működését biztosítani Megőrizni a biodiverzitást Új természeti források feltárása és hasznosítása 2017. 01. 16. 6
Fontos fogalmak Természeti környezet Ökológiai környezet Ökológia Földrajz Geoökológia Tájökológia A földrajz szerepe az ökológiai környezet megóvásában: megismerő, tudományos és gyakorlati, azaz alkalmazó. 2017. 01. 16. 7
A földrajzi környezet összetétele, felépítése és határai Zloženie, štruktúra a hranice geografického prostredia A földrajzi környezet a Föld rendkívül bonyolult, anyagilag és energetikailag komplex, felszínközeli szférája, amely más felszínmenti geoszférák kölcsönhatásainak az eredménye. Alkotóelemei: litoszféra (kőzetburok) felső rétege és a domborzat, a légkör alső rétege, a hidroszféra (vízburok), a pedoszféra (talajtakaró) és a bioszféra, a szocio-gazdasági geoszféra, ill. a felsoroltak kölcsönhatásai 2017. 01. 16. 8
A földrajzi környezet felső határa nagyjából egybeesik a troposzféra és a sztratoszféra közötti határvonallal ( cca. 8-18 km magasság 0-90 ) a tropopauzával. Egyes elméletek szerint viszont a felső határ egészen az ózonrétegig terjed(25-30 km). Alsó határa megegyezik a bioszféra legalsó határával szárazföldön 2,5-2,7 km mélyen, a világóceánban 5-5,5 km mélységig. Jelen ismereteink szerint tehát a földrajzi környezet függőleges kiterjedése kb. 35-40 km. 2017. 01. 16. 9
A földrajzi környezet vertikális kiterjedése 2017. 01. 16. 10
A természeti táj célirányos tulajdonságai Účelové vlastnosti prírodnej krajiny Olyan tulajdonságok csoportja, amelyeknek a tájvédelemben és a tájépítésben alkalmazott földrajzi és ökológiai ismeretek szempontjából nagy a jelentősége. A táj potenciálja - a társadalmi igényeket kielégítéséhez szükséges lehetőségek és feltételek mennyisége,pl. A táj termékenysége, vízgazdálkodási potenciál, nyersanyagpotenciál, beépíthetőségi, ill. üdülési potenciál (konfliktusok üdülés és természetvédelem). Léteznek egyvagy többpotenciálú tájak. A természeti erőforrások anyagok és energiák Az ökológiai stabilitás az a képesség, hogyan egyenlíti ki a táj (ökoszisztéma) a külső zavaró hatásokat emberi beavatkozás nélkül 2017. 01. 16. 11
A táj ökológiai tűrőképessége az a szint, ameddig az emberi tevékenység által igénybe vett táj nem degradálódik A táj diverzitása a térbeli változékonyság, pl. kis területen rét, legelő, vízfelület, szántó és erdő váltja egymást ez magas fokú diverzitás. Ellenkező esetben a táj egyhangúságáról beszélhetünk. 2017. 01. 16. 12
A táj természeti forrásai Prírodné zdroje krajiny Azok a természeti elemek, amelyket az ember valamilyen célból hasznosít. Anyagi összetételük alapján lehetnek: abiotikusak ( víz, levegő, ásványkincsek), biotikusak ( állat- és növényvilág), abiotikus-biotikusak ( talaj). Megkülönböztetünk továbbá megújuló (regenerálódó) és megújíthatatlan természeti forrásokat. A megújuló forrásokat tovább oszthatjuk emberi tevékenységgel megújíthatatlan forrásokra ( napenergia, szélenergia, vízi energia) és emberi tevékenység által megújíthatókra (talaj, vegetáció). 2017. 01. 16. 13
Köszönöm a figyelmet! tengerparti táj 2017. 01. 16. 14