2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott el a jelszó. A sóbányára mindnyájan kíváncsiak voltunk, ilyen helyen még egyikünk sem járt. Kb. 30 perces utazás után meg is érkeztünk. A buszon Pásztor Benji kiselőadásában már elhangzott, hogy a község sóbányáit már a rómaiak is művelték. Mindenkit lenyűgözött a különleges tér élménye. A szabadidő központként kiépített bányatérben gyorsan elrepült az idő. 1 órás sétát tettünk a bányában, majd következett Korond, a fazekasságáról híres település. Itt megcsodáltuk a szebbnél szebb korsókat,tálakat, hímzett terítőket, parasztblúzokat.
Következő utunk Farkaslakára vezetett. Itt született Tamási Áron, az Ábel-trilógia írója. Először a síremlékhez tartottunk, ahol a Kazinczy iskola tanulói koszorút helyeztek el. Megtudtuk tanárainktól, hogy a síremléket egyetlen kvarcit-tömbből Szervátiusz Jenő és Tibor faragta.
Ezután Tamási Áron szülőházához vitt a buszunk. A múzeumnak berendezett épületben az író személyes tárgyai, pályafutásának emlékei láthatók. Az író unokaöccse, egy kedves, idős bácsi beszélt nagy lelkesedéssel nagybátyja gyermekkoráról, tanulásáról, pályafutásáról, magánéletéről. Figyelmesen hallgattuk, hiszen jövőre fogjuk olvasni az Ábel a rengetegben című regényt. Ezután jólesett az ebéd Székelyudvarhelyen, a Hargitán inneni székelység központjában. Örültünk, hogy körülöttünk mindenütt magyar szót hallottunk, és nagyon kedvesek, segítőkészek voltak.
A délután első állomása Székelyderzs volt, ahol megtekintettük a középkori eredetű unitárius erdőtemplomot, melyet a XVII. század elején bővítettek. Megcsodáltuk a Szent László legendáját ábrázoló 1419-ből származó freskómaradványt. Ezután felmásztunk a bástyatoronyba, ahol a falu lakóinak szalonna- és sonkakészletét tartják ma is. Akinek szüksége van egy darabra, jön levágja és elviszi. Senki nem nyúl a máséhoz. Milyen jó, hogy ilyen becsületes emberek is élnek még egy közösség, egy akarat!
Aztán Agyagfalva felé vettük utunkat, ahol a vallásszabadságot hirdető emléktábla és az 1848-as emlékmű előtt hajtottunk fejet.. Hazafelé vettük utunkat, mert este várt még ránk egy közös kulturális program a sóváradi iskolásokkal. Vacsora után a falu művelődési házába mentünk, ahol Narobe Vilmosné Ildikó néni a Jókai iskola tanulóival egy Mátyás mondát játszatott el. A magyarságunkat, összetartozásunkat erősítő irodalmi összeállításban részt vettek a tagintézményeink tanulói. A programban szavalatok, népdalok, hangszeres zene szerepelt, "Egy nemzet - két ország" címmel. A sóváradi gyerekek néptánc csoportjainak bemutatójával folytatódott az este, amit egy kis ajándékozás, ismerkedés zárt.