A 2009/2010. tanévi fővárosi 10. évfolyamos kompetenciaalapú követő történelemmérés eredményeinek elemzése

E L E M Z É S A 2009/2010. tanévi fővárosi 10. évfolyamos kompetenciaalapú követő történelemmérés eredményeinek elemzése 2011. január

Kákonyi Lucia elemzésének felhasználásával Összeállította Török József Lektorálta Südi Ilona

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. A mérés résztvevői...3 1.2. A mérés lebonyolítása...3 2. Történelemmérés... 5 2.1. Helyzetelemzés...5 2.1.1. A mérés célja...5 2.1.2. A mérőeszközök bemutatása...5 2.2. Eredmények...7 2.2.1. Az eredmények összesített értelmezése...7 2.2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint...7 2.2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban... 11 2.3. Javaslatok, tapasztalatok... 14 3. Háttértényezők... 15 4. Történelemi kompetenciák fejlődésének mértéke... 21 5. Mellékletek... 26 1. táblázat. A középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes itemein elért eredményei iskolatípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban... 26 2. táblázat. A szakiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes itemein elért eredményei... 28 3. táblázat. A követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek alakulása a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban... 29 4. táblázat. A bemeneti és követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek alakulása a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban... 34 5. táblázat. A bemeneti és követő történelemmérés iskolánkénti teljesítményeinek eltérése az összesített, a képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti standardátlagtól, valamint a bemeneti teljesítmény alapján várható értéktől... 43 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 2

1. BEVEZETÉS 1.1. A mérés résztvevői A 2008/2009. tanévi 9. évfolyamos bemeneti történelemmérést teljes populáción hajtottuk végre, hogy a teljes körű kiinduló értékhez biztonsággal lehessen hasonlítani a következő években minta alapján képződő 9. bemeneti és 10. követő mérés értékeit 1 A 2009/2010. tanévi reprezentatív minta kialakítása során rétegzett véletlenszerű mintaválasztással biztosítottuk, hogy iskolatípus szerint létszámarányosan kerüljenek a mintába a tanulók. A bemeneti és a követő mérésben részt vett tanulók létszámát és arányát az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A történelemmérésben részt vett tanulók iskolatípusonkénti száma és aránya a bementi mérés során, a kialakított mintában és a követő mérés után Bemeneti létszám Követő minta A követő mérésben részt vett Képzéstípus gimnázium szakközépiskola szakiskola Összesen tanuló (fő) 1893 6978 1512 10383 aránya 18% 67% 15% 100% tanuló (fő) 707 2275 400 3382 aránya 21% 67% 12% 100% tanuló (fő) 581 1903 277 2761 aránya 21% 69% 10% 100% A kialakított mintaarányt végül nagymértékben befolyásolta az adatpontosítás és a mérés között az iskolából távozott, valamint a mérés napján távol, illetve két iskola esetében külföldi csereúton levő tanulók száma. A követő történelemmérést a követő idegen nyelvi méréssel együtt szerveztük, így a megelőző tanévi idegen nyelvi bemeneti mérésben részt vett tanulók is részét képezték a mintának. Indokolta a két mérés összekapcsolását az a tény is, hogy a történelemre vonatkozó ismeretek vonatkozásában eltérő haladási ütemben történik a két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő osztályba járó tanulók fejlesztése. Ennek a figyelembevételével az iskolatípus mellett a nyelvoktatás jellege szerinti létszámarányos reprezentációt is megvalósítottuk a középiskolás minta (2. táblázat) kialakítása során. 2. táblázat A középiskolai történelemmérésben részt vett tanulók képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti megoszlása Képzéstípus A nyelvoktatás jellege Fő Aránya gimnázium 581 23% szakközépiskola 1903 77% gimnázium, normál 342 14% gimnázium, NYEK 150 6% szakközépiskola, normál 1054 42% szakközépiskola, NYEK 690 28% gimnázium, kéttannyelvű 89 4% szakközépiskola, kéttannyelvű 158 6% 1.2. A mérés lebonyolítása A 2009/2010. tanévi mérési naptárban jelzett időintervallumban, az idegen nyelvi követő méréssel együtt, egy napon, két egymást követő tanítási órán zajlott a mérés. 1 Török József (összeáll.): A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti történelemmérés eredményeinek elemzése. p4. URL 2010. december 6-ai megtekintés: http://www.budapestedu.hu/data/cms34874/fov_bemeneti_tort_elemzes_20090313.pdf Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 3

A mérés egységes útmutató szerint, 2010. június 1-4. között az intézmény által ki-választott időpontban az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett került lebonyolításra. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A szervezés azon iskolákban, ahol középiskolai és szakiskolai osztályok is vannak, nagyobb figyelmet igényelt, mivel különböző feladatlapot oldottak meg a tanulók. Az egyértelmű jelölések ellenére egy-egy szakközépiskola összesen két szakközépiskolás tanulójának szakiskolai feladatlapot adott, míg egy iskola az összes, mind a 18 szakiskolai tanulójával középiskolásoknak készült feladatlapot íratott. A három iskola visszajelzést kapott az érintett tanulóik teljesítményéről, viszont ezeknek a tanulóknak a teljesítménye nem foglaltatik benne a fővárosi összesített eredményben. A jegyzőkönyvi visszajelzések között találkoztunk olyannal, amely a mérés időpontjában a tanulók alulmotiváltságát jelölte meg problémaként. A mérések két esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Ezekben az esetekben egy szakiskolában a tévesen sokszorosított és felhasznált középiskolai mérőlapos adatgyűjtés kiváltására, és egy szakközépiskolában az eltérés indoklása nélkül nem a négy rendelkezésre álló nap valamelyikén, hanem egy héttel később szervezték meg a mérést. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi felmérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFPI-vel. Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 4

2. TÖRTÉNELEMMÉRÉS 2.1. Helyzetelemzés A fővárosi középfokú oktatásba belépő tanulók képességeinek felmérése a 2008-2009. tanév elején egészült ki a történelemméréssel, majd 2009-2010. tanév végén került sor ezen a területen az első követő mérés lebonyolítására. A vizsgálat első mérési pontja a bemeneti teljesítményeket állapította meg, a követő mérés a 10. évfolyam végén a már kialakult képességeket térképezi fel. 2.1.1. A mérés célja A 10. évfolyamos követő történelemméréssel a célunk annak bemutatása, hogy a fővárosi fenntartású iskolák tanulóinak készségei milyen szinten vannak a történelemtudásuk alkalmazásában, önálló ismeretszerzésben és azok feldolgozásában, értékelésében, kifejezésében, valamint hogyan tudnak tájékozódni a történelmi térben és időben. Célunk továbbá középiskolában a fejlesztés irányának és mértékének meghatározása, hogy melyik iskolatípusban milyen fejlesztés szükséges, és hogy a tanulók minél magasabb szinten megfeleljenek az érettségi követelményeknek. A szakképző iskolákban a mérés azt vizsgálta, hová jutottak el a szakiskolai tanulók a bemeneti mérés és a közismereti szakasz zárása közötti időszakban, hogyan tudják alkalmazni történelemtudásukat a tanulmányaik befejezése előtt. 2.1.2. A mérőeszközök bemutatása 2.1.2.1. A középiskolai történelem feladatlap jellemzői Az ember és társadalom műveltségterület három aspektusa: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A 9-10. évfolyam számára a műveltségterület előírt fejlesztési feladatai között szerepelnek a következők (mellette jelezzük az elemzésre kerülő feladatlap A 2 változat feladatsorszámát): I. Ismeretszerzés: 1., 2., 4. II. Kritikai gondolkodás: 2., 3. III. Kommunikáció: 2. IV. Tájékozódás térben és időben: 3., 5., 7. V. A tartalom kulcselmei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7. VI. A reflexiót irányító kérdések: 2. A középiskolai feladatalap részletes bemutatása a 3. táblázatban található. A 10. évfolyamos középiskolai követő kompetenciaalapú mérőeszköz az érettségi követelmények közül a források használatát és értékelését, a szaknyelv alkalmazását, tájékozódást térben és időben kompetenciákat mérte, hogy megállapíthassuk, hol tartanak a tanulók a sikeres érettségihez való felkészülésben. Az itemek egy harmada magyar, kétharmada az egyetemes történelmi eseményekre vonatkozik. A feladatok mindegyike megkívánja a feladatban rejlő probléma megértését, korábban tanultak felidézését, majd azok újragondolását a feladat megoldása során. A feladatlap a tanulók többsége számára a jól megoldható rendszerszemléletet, lényegkiemelést és összefüggésfelismerést és döntésképességet mérte. 2 Az elemzés során mindkét mérőeszköz feladatait és feladatelemeit (itemeit) az A változatra rendezve elemezzük. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 5

Feladat 3. táblázat. A középiskolai mérőeszköz analitikus bemutatása (zárójelben az itemek sorszáma) Kompetencia Témakör Alkalmazás szintje Kognitív követelmény szintje 1. Források használata és értékelése sematikus ábra segítségével - korábban tanult információk felidézése (1., 2., 3., 4., 5., 7.) - következtetések levonása (6.) Az athéni demokrácia intézményei, működése 2. Források használata és értékelése: A római köztársaság - történelmi forrásból információ válsága és az egyeduralom kialakulása gyűjtése, (13., 14.) - következtetések levonása, kritikus gondolkozás, (15.) lényegkiemelés (15.) Eseményeket alakító tényezők feltárása: - történelmi tényezők közül kiválasztani az adott tényező okait (13., 14., 15.) - a lényeges és kevésbe lényeges elemek megkülönböztetése (13., 14., 15.) felidézés, felidézés megértés, fogalmak ismert rendszerbe történő elhelyezése forrásértelmezés (13., 14., 15.) forrás kiegészítése, összekapcsolása saját korábbi ismeretekkel (8., 9., 10., 11., 12.) 3. Történelmi állítások értékelése A középkori városok állítások értelmezése és értékelése tények, elemi információk, fogalmak ismerete összefüggések megértése (15.) ismeret felidézése 4. Vallástörténeti állítások osztályozása, rendszerezése Keresztény, iszlám és zsidóvallás jellemzői ismeretek megkülönböztetése ismeret felidézése 5. Tájékozódás időben A középkori magyar gazdaság: jobbágyok adófajtái felidézés felidézés 6. Kormányzati struktúrák vázlatos Az angol rendi állam ábrázolása működése Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása: törvényhozó struktúra bemutatása modellalkotás 7. Tájékozódás időben, konkrét történelmi események időben való elhelyezése, sorrendbe állítása Középkori magyar történelem fontos eseményei ábrafelismerés (46.) ismeret, megértés, ábra értelmezése, kiegészítése, összekapcsolása saját korábbi ismeretekkel (40., 41., 42., 43., 44., 45.) felidézés felidézés 2.1.2.2. A szakiskolai történelem feladatlap jellemzői A szakiskolai mérés tartalma A szakiskolai 9-10. évfolyam számára az ember és társadalom műveltségterület három aspektusának (a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret)) előírt fejlesztési feladatai közül a következő kompetenciákat vizsgáltuk: I. Ismeretszerzés, feldolgozás, alkalmazás: 1., 2., 4., 5., 6., 7., 9., 10. II. Kritikai gondolkodás: 1., 7. III. Kommunikáció: 7. IV. Tájékozódás térben és időben: 3., 6., 8. V. A tartalom kulcselmei: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. A szakiskolai feladatalap részletes bemutatása a 4. táblázatban található. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 6

Feladat 4. táblázat. A szakiskolai mérőeszköz analitikus bemutatása (zárójelben az itemek sorszáma) Kompetencia Témakör Alkalmazás szintje Kognitív követelmény szintje 1. Történelmi állítások értékelése Magyar történelem alapvető tényeire vonatkozó állítások 2. Sematikus ábra értelmezése, önkormányzati struktúra vázlatos ábrázolása Magyar önkormányzat szervezetei 3. Topográfia Szomszédos országok elhelyezkedése 4. Osztályozás, rendszerezés diktatúrák (Sztálin, Hitler) állítások értelmezése és értékelése (1-10.) ábra felismerése, értelmezése, kiegészítése, összekapcsolása saját korábbi ismeretekkel (11., 12.) tájékozódás térben (13., 14., 15.) ismeretek megkülönböztetése, csoportosítása (16-26) ismeret felidézése ismeret felidézése ismeret felidézése ismeret felidézése 5. Forrásfelismerés és értelmezés Vallástörténet értelmezés, felidézés (27., 28., 29.) 6. Nemzeti ünnepeink és a hozzájuk kapcsolódó események egymáshoz rendelése 7. Történelmi szaknyelv értelmezése, alkalmazása, lényegkiemelés 8. Tájékozódás időben, konkrét történelmi események időben való elhelyezése, sorrendbe állítása 9. Fogalmak és azok definíciójának egymáshoz rendelése Állampolgári ismeretek, állami ünnepeink Hidegháború Középkori magyar történelem fontos eseményei 19-20. századi történelem felidézés, értékelés (30., 31., 32.) megértés, lényegkiemelés (33-34., 35.) felidézés, viszonyítás (36-45.) megértés és felidézés (46-50.) felidézés, megértés ismeret, megértés szövegértés, öszszefüggések megértése felidézés felidézés 10. Fogalmak alkalmazása hiányos szövegben Honfoglalás szövegértés, fogalmi ismeretek alkalmazása (51., 52., 53., 54.) alkalmazás 2.2. Eredmények 2.2.1. Az eredmények összesített értelmezése A két különböző feladatlap mindegyikén a várt eredmény körüli teljesítményátlagot (5. táblázat) értek el a tanulók. A két részmintára kifejlesztett különböző mérőeszköz megfelelően lefedte a részmintákat, amelyeket az alacsony, 15% alatti szórásérték alapján relatív homogenitás jellemez. 5. táblázat. A szakiskolai és a középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszközön elért eredményei Átlag Szórás Történelem - szakiskola 49% 12% Történelem - középiskola 42% 14% 2.2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint 2.2.2.1. A középiskolai eredmények a vizsgált terület tartalmi összetevői szerint A középiskolások által elért teljesítményeket összesíti az 6. táblázat. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 7

6. táblázat. A középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes feladatain elért eredményei képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban gimnázium Képzéstípus gimnázium, normál gimnázium, NYEK A nyelvoktatás jellege szakközépiskola szakközépiskola, normál szakközépiskola, NYEK gimnázium, kéttannyelvű szakközépiskola, kéttannyelvű Feladat átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás 1. 22% 24% 12% 20% 23% 26% 21% 22% 7% 15% 16% 21% 18% 21% 30% 28% 2. 47% 26% 30% 23% 46% 26% 47% 26% 24% 21% 36% 24% 48% 27% 44% 22% 3. 73% 25% 64% 26% 78% 23% 68% 25% 65% 25% 62% 26% 62% 28% 66% 26% 4. 70% 20% 54% 20% 72% 21% 68% 18% 52% 20% 56% 20% 65% 20% 61% 20% 5. 49% 23% 41% 22% 55% 23% 41% 22% 45% 23% 35% 21% 39% 19% 40% 24% 6. 46% 29% 26% 23% 52% 30% 38% 27% 26% 22% 25% 23% 37% 26% 32% 24% 7. 58% 26% 48% 22% 64% 26% 51% 23% 49% 22% 46% 23% 48% 25% 52% 22% Feladatlap 52% 15% 39% 12% 56% 16% 48% 12% 38% 12% 40% 12% 46% 14% 46% 12% A középszintű történelem érettségivizsga-követelmény kompetenciái közül a következők kerültek mérésre: Az ismeretszerzés, a történelmi források használata és értékelése: 80 % (1-15., 21-31., 37-39. és 40-46. item) Kritikai gondolkodás: 15 % (13-20. item) Szaknyelv használata: 29 % (1-5., 9.,12.,15. és 40-46. item) Tájékozódás térben és időben: 23% (11., 32-36. és 47-52. item) A kompetenciaalapú mérés hét feladata közül kettő azt vizsgálta, hogyan tudják meglévő tudásukat alkalmazni a tanulók. Sematikus ábrákba hiányzó információt kellett beírni (1. és 6. feladat). A két sematikus ábra különböző alkalmazási szinteket mért. Az első feladatban az athéni demokrácia intézményeit bemutató ábra értelmezése mellett önállóan kellett a történelmi fogalmakat felidézni és a szaknyelvet használni. Ez a feladat hozta a mérés leggyengébb eredményét, annak ellenére, hogy a tanulók hasonló ábrával találkozhattak a kilencedikes történelemkönyvekben. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogalmak felidézése problémát okozott a tanulóknak. A leggyengébb a 4. item eredménye, (gimnázium 6 %, szakközépiskola 3 %), és a legmagasabb teljesítmény a 6. itemnél született, amelyre viszont a válasz az ábráról leolvasható és a fogalmak ismerete nélkül is megválaszolható volt (Mellékletek 1. táblázat). A másik sematikus ábrával a 6. feladatban találkoztak a tanulók. A feladat itt könnyebb volt, amit az eredmények is tükröznek. A könnyebbséget az jelentette ennél a feladatnál, hogy a fogalmakat, amelyeket a tanulóknak kellett elhelyezni az ábrában, megadtuk. A gimnáziumokban a tanulók 46%-a sikeresen birkózott meg a feladattal, a szakközépiskolások 26%-a tudta a feladatot elvégezni. A látszólag egyszerű feladat megkívánta az ábra szövegének pontos elolvasását, értelmezését és a fogalmak megfelelő hozzárendelését. A probléma itt abban mutatkozott, hogy az ábra tartalmazott szöveges kiegészítéseket, amelyek meghatározták, hogy a fogalmak a bal vagy a jobb oldali ágba kerülnek. A tanulók egy része figyelmen kívül hagyta ezeket a kiegészítő információkat, így hiába válogatták ki helyesen az egy csoportba tartozó fogalmakat, ha rossz ágba tették azokat, 0 pontot kaptak. Megállapíthatjuk, hogy a sematikus ábrák alkalmazásában a tanulók akkor sikeresek, ha rendelkezésükre áll az ábrához szükséges szaknyelv és nem kell támaszkodniuk a korábban tanult ismereteikre. Az elsődleges forrás alkalmazását vizsgáló feladat a mérőeszköz legösszetettebb, több kompetenciát is mérő feladata. Velleius Paterculus római szerző actiumi csatát bemutató elsődleges forrását a tanulóknak meg kellett érteni, a forrás kapcsán a már tanult ismereteket felidézni, megfelelő szaknyelvet alkalmazni (8-11. item). Emellett a megadott szempontok szerint információt Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 8

gyűjtöttek, a forrás kapcsán következtetést fogalmaztak meg (15. item), véleményt alkottak (13. item) és azt alátámasztották (14. item). Ebben a feladatban a tanultak felidézése változó képet mutat. A 8. és a 10. itemek történelmi személyekre vonatkoztak. Mind a gimnáziumi tanulók (59%, 61%), mind a szakközépiskolások (38%, 43%) helyesen válaszolták meg a kérdéseket. A történelmi fogalmak felidézése, megnevezése, a helyes terminológia használata már problémát jelentett. A fogalom meghatározás alapján történő megnevezése (9. item) gyenge eredményt hozott (gimnázium 25%, szakközépiskola 13%). A megadott fogalom meghatározása (12. item) lényegesen jobban sikerült (gimnázium 61%, szakközépiskola 43%). Ez az eredmény még ennél is magasabb lett volna, ha a tanulók a megfelelő szaknyelvet használják (és nemcsak annyit közölnek, hogy vezér, hanem a hadvezér pontos meghatározást adják meg). A 11. item a térben történő tájékozódás készségét, a helyszín nevekhez történő kapcsolását méri, és a tanulók logikai készségére is utal. A tanulók nagy része nem tudja, hogy Actium Egyiptomban található, de a forrásban megnevezett szereplők (Cleopatra, Antonius) és események bemutatásából következtethetnek Actium földrajzi elhelyezkedésére. Sajnos ez csak kevés esetben történt meg (gimnázium 17%, szakközépiskola 12%). A 13.,14. és 15. itemek a szövegértést, következtetés levonását, véleményalkotást, lényegkiemelést valamint szaknyelv használatát vizsgáló kérdések 46% és 50% között mozognak mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai tanulóknál. Ennek a feladatnak az itemei is azt mutatják, hogy ha rendelkezésükre állnak az ismeretek és nem kell a már korábban tanultakat felidézni, megnevezni, a tanulók ügyesen teljesítenek. A tanulók időben való tájékozódását két feladat mérte. Az egyik esetében négy (5. feladat), míg a másik feladatban hat eseményt kellett kronologikus rendbe helyezni (7. feladat). Mind a két feladat eredménye azt mutatja, hogy a tanulók nagy része két eseményt tud egymás mellé rendelni. Az ötödik feladat a magyar középkori gazdasághoz kapcsolódik, adófajtákat bevezetésük szerint állítottak sorrendbe a tanulók és rendeltek intézményekhez. Az itemek szerinti eredmények azt mutatják, hogy két eseményt a mért tanulók több mint fele sikeresen egymáshoz rendel, de négy történés egymáshoz viszonyítása problémát jelent (gimnázium 9%, szakközépiskola 6%). A történelmi állítások igaz-hamis értékelésén (3. feladat) magas teljesítményt értek el a középiskolások (gimnázium 73%, szakközépiskola 64%) és megadott állítások osztályozása (4. feladat) sem okozott problémát a tanulók többségének (gimnázium 70%, szakközépiskola 54%). A 25. itemen érték el a legalacsonyabb teljesítményt (gimnázium 40 %, szakközépiskola 19%), mert az állítás mindhárom vallásra igaz. Összességében a gimnáziumi tanulók több mint fele 52% feletti átlageredményt ért el, míg a szakközépiskolások 39%-ot teljesítettek. 2.2.2.2. A szakiskolai eredmények a vizsgált terület összetevői szerint A szakiskolások által elért teljesítményeket összesíti az 7. táblázat. 7. táblázat. A szakiskolai tanulók követő történelem-mérőeszköz egyes feladatain elért eredményei Feladatok Átlag Szórás 1. 59% 17% 2. 5% 16% 3. 86% 32% 4. 66% 19% 5. 33% 35% 6. 42% 34% 7. 55% 29% 8. 20% 20% 9. 56% 32% 10. 46% 28% Feladatlap 49% 12% Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 9

Az 1. feladatban nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeire valamint két gazdasági fogalomra vonatkozó igaz-hamis állítások minősítésével kellett a tanulóknak a megszerzett ismereteiket alkalmazni. A szakiskolások 59%-a helyesen oldotta meg a feladatot. A 2. feladat az állampolgári ismeretek területén elsajátított ismereteket vizsgálja. Az önkormányzatok szervezetét bemutató sematikus ábrát meg kellett érteni a tanulóknak és önállóan fel kellett idézni a hiányzó szervezeti egységek nevét. A feladatot a tanulóknak csupán 5%-a teljesítette, ami messze átlagon aluli, pedig a mindennapi életükhöz a helyi önkormányzatok munkája szorosan kapcsolódik és 18. életévük betöltésével önmaguk is szavazó állampolgárok lesznek. A gyenge teljesítményt vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy sematikus ábrák alkalmazásában a tanulók akkor sikeresek, ha rendelkezésükre áll az ábrához szükséges szaknyelv és nem kell támaszkodniuk a korábban tanult ismereteik felidézésére. Azt is feltételezhetjük, hogy a történelem kapja a hangsúlyt az állampolgári ismeretekkel szemben, sőt helyenként az is előfordulhat, hogy mellőzik azt a történelemtanítás javára, pedig rendkívül fontos lenne, hogy napjaink társadalmában tanulóink eligazodjanak. A helyzet javulására az adhat reményt, hogy sok iskolában a Társadalomismeret tantárgyat 11. évfolyamon tanulják, és az állampolgári ismeretek témakörei ismét előkerülnek. Bízzunk benne, hogy akkor majd megtanulják. A 3. feladat a térképen való tájékozódást mérte. A szakiskolások 86%-a el tudta helyezni a Magyarországgal határos országokat a vaktérképen. Alapkészséggé vált, magabiztosan lehet építeni rá. A 4. feladatban a mérésben résztvevők történelmi személyiségekhez (Hitler, Sztálin) rendeltek eseményeket vagy tetteket. 66%-os eredményességgel birkóztak ezzel a feladattal. Az 5. feladat a tanulók tudását vallásismereti téren vizsgálta. A mohamedán, zsidó és keresztény vallást kellett felismerniük elsődleges források alapján. A feladat összetett volt. Az idézeteket meg kellett érteniük és önállóan meg kellett nevezniük a vallásokat. A tanulóknak csak az egy harmada volt képes azonosítani a szemelvényeket, annak ellenére, hogy szembetűnő hívószavakat tartalmaztak a részletek (Tóra, Allah, angyalok). A feladat több szempontból is okozhatott problémát. A történelemi fogalmak önálló felidézése és alkalmazása nehéznek bizonyul. A tanulók egy része számít a mankóra, a fogalmak megadására és akkor talán képes mellérendelni az idézetet. Másrészről a vallásismeret iránt tanulóink egy része közömbösnek mutatkozik, nem tartja fontosnak a vallási ismereteket, pedig a toleranciára nevelés egyik alapköve a különböző vallások megismerése. A 6. feladatban eseményeket rendeltek a tanulók a megemlékezések időpontjához. Az eredmény több mint elgondolkodtató, mivel a dátumok nemzeti ünnepeink (március 15., augusztus 20., október 23.) és a szakiskolásoknak csak 42 %-a birkózott meg vele, annak ellenére, hogy évek óta részt vesznek az iskolai megemlékezéseken és minden egyes évforduló állami megemlékezéssel jár és komoly sajtóvisszhangot kap. Ennél a feladatnál közel 100%-os teljesítményt vártunk. A 7. feladat a tanulók lényegkiemelését, szövegértését vizsgálta. A szövegrészlet alapján három kérdésre kellett válaszolni. Az eredmény 55 %-os. Érdekes az egyes itemek (mellékletek 2. táblázat) eredménye. A 33. itemre a válasz felületes olvasással is könnyen megadható, valamint a kért információt a szöveg első mondata tartalmazza. Az eredmény 90%-os. Ahogy tovább haladunk a szövegben a helyes válaszok száma úgy csökken. A fogalommeghatározás, annak ellenére, hogy a szöveg tartalmazta azt, nehezebben ment (34. item 46%). A 35. itemre csak a válaszadó tanulók 29%-a tudott helyesen válaszolni, ami azt mutatja, hogy vagy nem olvasták végig vagy elfáradtak és nem értették meg a szöveget. A 8. feladat az időben való tájékozódás képességét vizsgálta. A magyar és egyetemes történelem tíz kiemelkedően fontos eseményét kellett rendezni. A feladatlap második leggyengébb eredményét (20 %) ezen a feladaton érték el a tanulók. A szakiskolásoknak mindössze két százaléka volt képes mind a tíz esemény helyes időrendjét eltalálni. A huszadik század és napjaink történéseit jól eltalálták, míg a középkori történelem területén mutatkoztak a legbizonytalanabbaknak. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 10

Létszám (fő) A 9. és a 10. feladatok azt mérték, hogy tanulóink a történelmi fogalmak területén milyen ismeretekkel rendelkeznek. A 9. feladat fogalmai mind a huszadik század illetve napjaink eseményeihez kapcsolódtak. A felismerés szintjén viszonylag otthonosan mozognak a diákok, a leggyengébb eredmény a konszolidáció meghatározásánál mutatkozott, a tanulók 34%-a tudta azonosítani a fogalmat. A legmagasabb eredmény a deportálás szó meghatározására született (70%). Ez arra enged következtetni, hogy a témára a történelemtanárok nagy hangsúlyt fektetnek. A 10. feladatban a honfoglalás korát felidéző hiányos szövegbe kellett behelyettesíteni a fogalmakat. Ez a feladat feltételezte a fogalmak ismeretét, megkívánta a szöveg pontos elolvasását és értelmezését is, fogalmak megfelelő hozzárendelését. A látszólag egyszerű feladat összetettsége miatt nehezebbnek bizonyult (46%). 2.2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban 2.2.3.1. A középiskolások eredményeinek elemzése A középiskolások teljesítménye (1. ábra) viszonylag kiegyensúlyozott képet mutat, azonban a legtöbb tanuló, a minta egynegyede a 30-40%-ig terjedő kategóriában helyezkedik el. 50%-osnál magasabb teljesítményt csupán a középiskolások valamivel több, mint egynegyede ért el. 800 700 600 500 400 300 200 100 0 7 76 389 701 1. ábra. A középiskolai tanulók megoszlása a követő történelemteljesítmények szerint A középiskolai tanulók iskolatípus és nyelvoktatás jellege szerinti bontásban elért teljesítménye (8. táblázat) egy 18 százalékpontos sávban helyezkedik el a minta létszámösszetételéből adódóan többnyire az átlag fölött és a normál, illetve alacsony szórásértékek továbbra is az egyes részminták homogenitását jelzik. 8. táblázat. A középiskolai tanulók követő történelem-mérőeszközön elért eredményei képzéstípus és a nyelvoktatás jellege szerinti bontásban 569 474 178 66 23 4 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítményszázalék Képzéstípus A nyelvoktatás jellege Átlag Szórás gimnázium 52% 15% szakközépiskola 39% 12% gimnázium, normál 56% 16% gimnázium, NYEK 48% 12% szakközépiskola, normál 38% 12% szakközépiskola, NYEK 40% 12% gimnázium, kéttannyelvű 46% 14% szakközépiskola, kéttannyelvű 46% 12% Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 11

Teljesítmény (standardpont) A középiskolások történelemmérésének megtervezésekor azzal számoltunk, hogy bizonyos ismeret- és képességelemek hiánya miatt a nyelvi előkészítő évfolyamra járt és a kéttannyelvű osztályokban tanulók teljesítménye elmarad a normál nyelvoktatásban részesülő társaikétól. A gimnáziumi tanulók esetében ennek megfelelően azt láttuk, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam tanulói teljesítménye valamelyest elmarad a gimnáziumi átlagétól, a két tanítási nyelvű osztályba járó gimnazistáké pedig a célnyelven tanult történelem anyanyelven történő adekvát visszaadása képességének kialakulatlansága miatt inkább a középiskolai összátlag közelében található. A szakközépiskolai tanulók eredménymutatói azonban nagymértékben eltértek a várttól. A normál nyelvoktatásban részesülő szakközépiskolások történelemteljesítménye a legalacsonyabb, kismértékben jobb teljesítményt nyújtottak a nyelvi előkészítő osztályba járt tanulók az előző bekezdésben taglalt tényezők ellenére, és a szakközépiskolás kéttannyelvű osztályba járó tanulóknak a legmagasabb a teljesítménye ebben a képzéstípusban, azonos a kéttannyelvű gimnazistákéval. A jelenség magyarázata a korábbi évek elemzéseiben már számszerűsített 3 tapasztalatokban található. A többi készség fejlesztésének és ismeret bővítésének alapját képező szövegértésszövegalkotási, valamint matematikai kompetenciák terén már a bemenetkor is jelentős képességelőnnyel rendelkeznek a kéttannyelvű osztályokba felvett szakközépiskolai tanulók. Az intézményi átlagos teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását a 2-3. ábra mutatja. 750 normál NYEK Kéttannyelvű Fővárosi átlag 700 650 600 550 500 450 400 350 2. ábra. A gimnáziumi képzéstípusú iskolák teljesítményének alakulása A gimnáziumi képzéstípusú telephelyek eredménye több mint két és félszórásnyi terjedelmen helyezkedik el, a fővárosi átlag alatt azonban csak négy iskola teljesítményét találjuk. A legnagyobb a normál nyelvoktatási jellegű osztályok között a teljesítménykülönbség, a legkisebb, félszórásnyi terjedelmű a kéttannyelvű osztályok elhelyezkedése. A normál nyelvoktatású szakközépiskolai osztályok háromnegyedének a teljesítménye a fővárosi átlag alatt helyezkedik el, míg összességében szűkebb terjedelmen szóródnak a szakközépiskolai tanulók teljesítményei, mint a gimnazistáké. A NYEK-es tanulók képességmegoszlása nem különbözik jelentősen a normál nyelvoktatásúakétól, a kéttannyelvű szakközépiskolásoknak azonban kétharmada átlag feletti teljesítményt ért el. 3 Vö. Elemzés. A fővárosi fenntartású középiskolák 2007. évi kilencedikes bemeneti kompetenciaalapú mérésének eredményei. pp.27-28. URL 2010. december 6-ai megtekintés: http://www.budapestedu.hu/data/cms26823/elemzes_bemeneti2007.pdf Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 12

Létszám (fő) Teljesítmény (standardpont) 750 normál NYEK Kéttannyelvű Szakiskola Fővárosi átlag 700 650 600 550 500 450 400 350 3. ábra. A szakközépiskolai és szakiskolai képzéstípusú iskolák teljesítményének alakulása A szakiskolások teljesítménye a két kiugró szélső értéktől eltekintve kiegyensúlyozottan helyezkedik el az átlag alatt és felett, amely tényt nagyrészt ebbe az iskolatípusba járók számára kifejlesztett önálló mérőeszközzel végzett adatgyűjtés is magyarázza. Három iskola kivételével az egyszórásnyi terjedelmen elhelyezkedő teljesítményértékek a mért képességek homogén jellegét támasztják alá. 2.2.3.2. A szakiskolások eredményeinek elemzése A szakiskolai tanulók teljesítménye a képzéstípus specifikumai figyelembetételével kifejlesztett mérőeszköz segítségével két kicsúcsosodás módusz által jelzett alcsoportra oszlik (4. ábra). Az alacsonyabb teljesítményt elért tanulók legszámosabb teljesítménykategóriája a 40-50% közé eső intervallum, a magasabb teljesítménnyel rendelkezőké a 60-70% közötti. Egy tanuló ért el 90% feletti teljesítményt, míg 10% alatti teljesítménnyel nem találkoztunk. 80 70 60 50 49 71 45 57 40 30 20 10 0 28 17 7 4 0 1 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítményszázalék 4. ábra. A szakiskolai tanulók követő történelemteljesítményének megoszlása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 13

2.3. Javaslatok, tapasztalatok Az eredmények alapján az elkövetkezendő két tanév célkitűzése az lehet, hogy a történelmi tudásanyag alkalmazásszintre emelkedjen, valamint a készségfejlesztés és a tudás egyensúlyba kerüljön, ne menjen a készségfejlesztés a tudás rovására. Mindegyik képzéstípusban a történelmi fogalmak ismerete, értelmezése és a tartalmak alkalmazása továbbra is erősítendő terület. A tanulókkal érdemes a feladatok megértését, az ábrák minden apró részletének számbavételével együtt gyakorolni. Tanulóink komoly hiányosságot mutatnak a történelmi fogalmak felidézésében. A 11-12(-13). évfolyamokon a 19-20. század történelmével fognak foglalkozni a tanulók, ahol kiemelten fontos feladat, hogy olyan tudást- és ismeretanyagot sajátítsanak el, amelyet egész életük során tájékozódási kiindulópontként megőrizhetnek. A fogalmak magas szintű ismerete a történelemtanításban legalább olyan hangsúlyos, mint az idegen nyelvek tanulásában a szókincsbővítés. Ahogy idegen nyelveket nem lehet szavak aktív használata nélkül beszélni, úgy nem lehet múlt és jelen gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséről beszélni a fogalmak ismerete nélkül. Diákjainknak képesnek kell lenniük összehasonlító elemzéseket, átfogó, általánosító értékítéleteket alkotni a múltról, hogy fogalmi keretekben tudjanak gondolkozni. A kronologikus gondolkodás fejlesztése továbbra is hangsúlyos szerepet játszik a történelemtanításban, annak ellenére, hogy a narratív történelemtanítás szemléletét felváltotta a gazdasági, társadalmi és művelődéstörténeti folyamatok tanulmányozása. Egy történelmi esemény vagy eseménysor tágabb kronológiai sorba való állítása az események rendszerezését és a történelmi dátumok ismeretét tételezi fel. Tanulóinknak több történelmi esemény lineáris vagy vertikális elrendezésének gyakorlása továbbra is javasolt. A mérés viszonylag jó eredménye ellenére a forráselemzés továbbra is kiemelt fejlesztési terület, abból következően, hogy a 19-20. század történetének feldolgozásában több és összetettebb forrásanyag áll a történelemtanárok rendelkezésére, mint bármely más megelőző történeti korral kapcsolatban. Az írott források mellett az audiovizuális anyagok száma megsokszorozódik. A források elemzése, értékelése, vélemények ütköztetése kiemelt feladat a 11/12. évfolyamok történelemtanításában. A forráskritika súlya jelentősen megnövekszik a 20. század történelmének tanulmányozásában a számtalan írott és képi forrásnak és az internet nem mindig áldásos hatásának köszönhetően. A tanulókban fontos kialakítani azt a készséget, hogy önállóan, objektíven és kritikusan tudjanak véleményt formálni múltról és jelenről a rendelkezésre álló gazdag forrásanyag kapcsán. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 14

3. HÁTTÉRTÉNYEZŐK A tanulói teljesítményeket befolyásoló tényezek megállapítása céljából háttérkérdőíven gyűjtöttünk adatokat a tanulóktól. A kérdőív, melynek kitöltése önkéntes volt, kitért a tanuló végzettségcéljára, a történelemtanulásra és az az iránti beállítódására, valamint a számítógép-használatra. A háttérkérdőívet kitöltött tanulók iskolatípusonkénti arányát a 9. táblázat tartalmazza. 9. táblázat. A háttérinformációt szolgáltatott tanulók képzéstípus szerinti korrigált adatai Középiskolás Szakiskolás Háttéradata Fő Aránya Átlag Szórás nincs 140 6% 505 89 van 2228 94% 494 96 nincs 28 10% 496 99 van 249 90% 500 100 Határozottan jó arányban töltötték ki a háttérkérdőívet a tanulók, és a kitöltöttség arányában nem jelentős az eltérés képzéstípusonként. Annak eldöntésére, hogy a háttéradattal nem rendelkező tanulókra is kiterjeszthetők-e a megállapítások, megvizsgáltuk, eltér-e az ő teljesítményük az ezen adatokkal rendelkezőkétől. Szakiskolások esetén a 4 standardpontnyi teljesítménykülönbség nem szignifikáns, így a megállapítások az összes szakiskolásra érvényesek. Középiskolások esetében azonban a két részcsoport között egyharmad szórásnyi (532 497) statisztikai értelemben már számottevő, szignifikáns teljesítménykülönbséget tapasztaltunk, és emiatt a középiskolásokra levont következtetéseket csak azokra a tanulókra terjeszthettük volna ki, akiktől rendelkezünk háttéradattal, Ezért azt a három iskolát 4, melyből a tanulóknak több mint 33%-a nem adott le kérdőívet, kihagyjuk az elemzésből. A tanulók végzettségcélja nagymértékben befolyásolja a tanulás iránti attitűdjüket. Ezen a téren jelentős eltéréseket tapasztaltunk a követő mérés mintájában (10. táblázat). Milyen végzettséget szeretnél elérni? Középiskola 10. táblázat. A tanulók megoszlása végzettségcél alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Középiskola Gimnázium Szakiskola gimnázium szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű nincs válasz 7% 6% 6% 6% 5% 9% 6% 6% 7% 11% érettségi 14% 2% 17% 3% 2% 1% 24% 11% 3% 46% középfokú szakmai 22% 6% 26% 7% 7% 1% 30% 23% 9% 34% egyetem 46% 63% 42% 66% 60% 58% 34% 50% 63% 6% több diploma 11% 22% 8% 18% 26% 30% 6% 10% 17% 3% A szakmai végzettséget nyújtó szakiskola tanulóinak egyharmada a középfokú szakmai végzettséget célozza meg, közel fele azonban érettségit szeretne szerezni, és mintegy egytizede a felsőoktatást tekinti távlati célnak. Ehhez képest a szakképesített munkakör betöltésére nem képesítő gimnáziumi érettségi a gimnazisták 2%-a számára a végzettségcél, a szakközépiskolások körében a csupán az érettségi megszerzéséig továbbtanulni szándékozók aránya pedig majdnem tízszerese a gimnazistákénak, amely tény felvetheti akár a válaszadók pályaorientáltságának hiányosságát is. A válaszok nyelvoktatás jellege szerinti bontása azonban már továbbárnyalja a képet. Mindkét részmintában a normál nyelvoktatásban részesülők végzettségcélja a legalacsonyabb, a kéttannyelvű osztályokba járóké a legmagasabb. A végzettségcél és a történelemmérésen elért teljesítmény között szoros, pozitív összefüggést találtunk. 4 150, 184, 200 Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 15

Az attitűd további fontos összetevője a tantárgy kedveltsége, mely vonatkozásban apró különbségektől eltekintve meglehetősen egységes képet mutatnak a tanulók (11. táblázat). Kedvenc tantárgyaim egyike a történelem. 11. táblázat. A tanulók megoszlása a történelem tantárgy kedveltsége alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Középiskola Középiskola Gimnázium Szakiskola gimnázium szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű nincs válasz 0% 0% 0% 0% 1% 0% 1% 0% 0% 2% egyáltalán nem 19% 16% 20% 16% 14% 16% 20% 22% 13% 19% jellemző rám általában nem 20% 18% 20% 20% 18% 13% 22% 19% 13% 23% jellemző rám néha igen, néha 37% 32% 38% 30% 34% 35% 40% 35% 44% 40% nem általában jellemző 15% 18% 15% 18% 16% 21% 13% 17% 19% 8% rám mindig jellemző rám 8% 16% 6% 15% 18% 15% 4% 7% 11% 8% Összességében a legalacsonyabb a normál szakközépiskolások és a szakiskolások körében a történelem kedveltsége, a legmagasabb a gimnazista és a szakközépiskolás kéttannyelvű osztályokba járó tanulóknál. A tantárgy kedveltsége és a tanulói teljesítmények között szintén erős korreláció mutatkozott. Az ismeretelsajátítás és a képességfejlesztés technikáinak hatékonyságára kérdeztünk rá a háttérkérdőív 3. pontján. A válaszok megoszlását a 12. táblázat tartalmazza. 12. táblázat. A tanulók megoszlása a történelem tantárgy tanulásának nehézsége alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Könnyen Középiskola Középiskola Gimnázium Szak- gimná- szakközép- normál NYEK kéttan- normál NYEK kéttaniskola tanulom a történelmet. zium iskola nyelvű nyelvű nincs válasz 0% 0% 0% 1% 0% 0% 1% 0% 0% 3% egyáltalán nem 9% 6% 10% 4% 8% 7% 10% 12% 6% 8% jellemző rám általában nem 15% 9% 17% 9% 9% 8% 18% 15% 16% 21% jellemző rám néha igen, néha 43% 38% 43% 36% 41% 41% 44% 43% 38% 44% nem általában jellemző 24% 32% 22% 35% 27% 31% 21% 22% 30% 13% rám mindig jellemző rám 9% 15% 7% 15% 15% 13% 6% 8% 10% 10% Míg a gimnazistáknak kevesebb, mint egyötöde számára nehéz a történelem, mint tantárgy, a szakközépiskolások és a szakiskolások e kategóriába eső hányada minden bontás szerint meghaladja az egyötödöt, és csupán a kéttannyelvű szakközépiskolások esetén nem több mint a tanulók egynegyede. Az összességében a tanulók többnyire felének vagy annál nagyobb arányának nem túl nehéz tantárgy és az e téren nyújtott teljesítményük szintén szoros összefüggést mutatott. A tantárgy iránti beállítódással kölcsönösen összefügg az annak tanítása során megtapasztalt módszertani változatosság, az érdeklődés fenntarthatóságának megőrzése. A 13. táblázatban az erre a kérdéskörre kapott válaszokat összegeztük. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 16

13. táblázat. A tanulók megoszlása a történelemóra változatossága alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Változatosak a Középiskola Középiskola Gimnázium Szakiskola történelemórák gimná- zium szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű nincs válasz 1% 1% 1% 1% 1% % 1% % 1% 2% egyáltalán 13% 12% 13% 16% 5% 8% 14% 13% 11% 11% nem jellemző általában 18% 18% 18% 20% 13% 21% 18% 18% 11% 17% nem jellemző néha igen, néha 36% 32% 37% 32% 31% 31% 37% 38% 36% 41% nem általában 23% 26% 23% 23% 33% 24% 22% 23% 30% 19% jellemző mindig jellemző 9% 12% 8% 8% 18% 15% 8% 8% 12% 10% A válaszok megoszlásában a negatív kategóriákban találunk főképp jelentős arányeltolódást ebben a kérdéskörben. Kiugróan változatos élményként élik meg a gimnazista nyelvi előkészítő évfolyamosok a történelemórákat, míg a normál nyelvoktatási jellegű osztályba járó középiskolások mintegy egyharmada számára a történelemórákat nem jellemzi a sokszínűség. A szubjektív befolyásoló tényező hatása egyértelműen kimutatható a teljesítmények közötti különbségekben. A teljesítménnyel való elégedettség a belső motiváltság egyik fontos összetevője, az elsajátítási vágy egyik motorja. Az erre a kérdésre kapott tanulói válaszokat a 14. táblázat tartalmazza. 14. táblázat. A tanulók megoszlása a történelemteljesítményükkel való elégedettségük alapján képzéstípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Elégedett vagyok a történelemteljesítmé nyemmel. Középiskola Középiskola Gimnázium Szakiskola gimnázium szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű nincs válasz 1% 0% 1% 0% 1% 0% 1% 0% 0% 3% egyáltalán nem 21% 15% 22% 15% 10% 23% 23% 23% 14% 17% jellemző rám általában nem 22% 18% 23% 17% 22% 16% 26% 19% 22% 16% jellemző rám néha igen, néha 30% 28% 31% 27% 26% 36% 31% 32% 28% 34% nem általában jellemző 18% 25% 17% 25% 29% 17% 15% 18% 28% 19% rám mindig jellemző rám 8% 13% 6% 16% 12% 7% 5% 9% 9% 11% A gimnazistákra, főképp a normál és NYEK-es osztályok tanulóira inkább jellemző a saját teljesítménnyel való elégedettség, szemben a normál osztályba járó szakközépiskolásokkal, akiknek fele elég erős segítségkérő jelzést küld. E kategória mentén is határozott együttjárás mutatkozott a tanulói teljesítményekkel. Az összefüggések áttekintése után önálló, összevont változót hoztunk létre a fenti 5 változó bevonásával annak megállapítására, milyen mértékben magyarázzák azok az egyes tanuló teljesítmények közötti összefüggéseket. Bár az összevont motivációs változó magyarázóértéke nem azonos mértékű a középiskolások, és a szakiskolások esetében, mindkét részminta esetén az összefüggés szignifikáns. A teljesítmények és a standardizált motivációs index tanulónkénti összefüggéseit a 5-6. ábra tartalmazza. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 17

Teljesítmény standardpontban Teljesítmény standardpontban 900 800 700 600 500 400 300 200 100-3,5-2,5-1,5-0,5 0,5 1,5 2,5 3,5 Standard motivációs index 5. ábra. A középiskolai tanulók történelemteljesítményének és motivációindexének összefüggése 900 800 700 600 500 400 300 200 100-3,5-2,5-1,5-0,5 0,5 1,5 2,5 3,5 Standard motivációs index 6. ábra. A szakiskolai tanulók történelemteljesítményének és motivációindexének összefüggése Az összefüggés a pontfelhőre illesztett regressziós egyenes alapján lineáris, tehát, jellemzően az alacsony motivációs értékekhez alacsony teljesítmények párosulnak, de az összefüggés nem törvényszerű. Általánosságban megállapítható, hogy a motivációindex az egyes tanulói teljesítmények közötti különbségek 17%-át megmagyarázza az azonos képességű középiskolások, és 5%-át a szakiskolások körében. A kérdőíven információt kértünk a tanulóktól a számítógép-használati szokásaikról is (7. ábra). nincs válasz 0% napi három óránál többet 20% Középiskolások semennyit 2% napi egy óránál kevesebbet 14% nincs válasz 2% napi három óránál többet 34% Szakiskolások semennyit 1% napi egy óránál kevesebbet 14% napi kéthárom órát 26% napi egy-két órát 38% napi kéthárom órát 22% napi egy-két órát 27% 7. ábra. A középiskolai és szakiskolai tanulók napi számítógép-használati és internetezési szokásainak megoszlása Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 18

Gyakoriság Míg mindkét részminta egyhatoda legfeljebb napi egy órát tölt számítógép előtt, a középiskolások ötöde, valamint a szakiskolások harmada számára ez az időmennyiség több mint három óra. A középiskolások közül szembetűnően alacsonyabb a kéttannnyelvű osztályok tanulói között a napi három óránál többet számítógépezők aránya (15. táblázat). 15. táblázat. A tanulók megoszlása a napi számítógépezésre fordított idő alapján iskolatípus és a nyelvoktatás szerinti bontásban Mennyi időt töltesz naponta számítógépezéssel? Középiskola Középiskola Gimnázium Szakiskola gimnázium szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű nincs válasz 0% 1% 0% 1% 1% 0% 0% 0% 0% 2% semennyit 2% 2% 2% 3% 1% 2% 2% 2% 1% 1% napi egy óránál 14% 15% 14% 13% 16% 16% 15% 14% 10% 14% kevesebbet napi egy-két órát 38% 44% 36% 44% 43% 45% 36% 34% 46% 27% napi két-három 26% 25% 26% 25% 23% 26% 25% 29% 26% 22% órát napi három óránál többet 20% 14% 22% 14% 16% 10% 23% 21% 17% 34% A középiskolások majdnem fele átlagban napi legalább két órát tölt a számítógéppel, melyben nagyobb hányadban képviseltetik magukat a szakközépiskolások, közülük is kiváltképp a normál és a nyelvi előkészítő osztályos tanulók. A számítógépezés és annak a történelemtanulásban való igénybevételére vonatkozó válaszokat közös ábrán megjelenítve láthatjuk (8. ábra), hogy a tanulók egyhatoda egyáltalán nem használ számítógépet a történelemórára készülve. 60% 50% 40% számítógépezés, középiskolás ebből történelemtanulás, középiskolás számítógépezés, szakiskolás ebből történelemtanulás, szakiskolás 30% 20% 10% 0% semennyit napi egy óránál kevesebbet napi egy-két órát napi kéthárom órát napi három óránál többet 8. ábra. A középiskolai és szakiskolai tanulók napi számítógép-használati és internetezési szokásainak megoszlása Tekintve, hogy a szabadidő jelentős részében a tanulók használják a számítógépet, a tárgy IKT-eszközökkel extenzívebben támogatott oktatása még jelentős tartalékokat rejteget. Ez különösen igaz a szakiskolásokra, akiknek egynegyede soha nem veszi igénybe az internet nyújtotta támogatást a történelem tanulásához. A történelem tantárgy kedveltségére azzal kérdeztünk rá, hogy abba kívánják-e a tanulók hagyni a történelem tanulását amilyen hamar csak lehet. A tantárgy iránti beállítódást tükröző válaszok megoszlása a 9. ábrán látható. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 19

Gyakoriság nincs válasz nem igen Középiskola 7% 70% 22% Gimnázium 10% 72% 18% Gimnázium, kéttannyelvű 7% 78% 15% Gimnázium, NYEK 10% 77% 13% Gimnázium, normál 10% 68% 21% 7% 70% 23%, kéttannyelvű 11% 76% 13%, NYEK 6% 71% 23%, normál 7% 69% 24% Szakiskola 10% 85% 6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Gyakoriság 9. ábra. A történelemtanulás mielőbbi befejezésének igénye a középiskolai és szakiskolai tanulók között A tanulók kétharmadának, a szakiskolások több mint négyötödének pozitív a hozzáállása a történelemtanuláshoz. A középiskolások közül a nyelvi előkészítő osztályba járók, valamint iskolatípustól függetlenül a kéttannyelvű osztályok tanulói között a legalacsonyabb az aránya a történelemtanulástól mielőbb megszabadulni vágyóknak. A történelemmel kapcsolatos céljaikról is megkérdeztük a tanulókat (10. ábra). 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Középszintű érettségi Emelt szintű érettségi Egyetemi végzettség gimnázium szakközépiskola normál NYEK kéttannyelvű normál NYEK kéttannyelvű Középiskola Középiskola Gimnázium Szakiskola 10. ábra. A történelemmel kapcsolatos célok megoszlása a középiskolai és szakiskolai tanulók között Nem meglepő, hogy a szakiskolások számára jelenti a legkevésbé vonzó távlatokat a történelem, bár akadt közöttük, aki az érettségi megszerzését célként tűzte ki középszintű történelemvizsgával. A középiskolások több mint kétharmada számára a középszintű érettségi a cél, az emelt szintű érettségit már csak alig több mint 10%-uk szeretné elérni. A képet árnyalja, hogy a részminták közül a kéttannyelvű gimnazisták körében a legalacsonyabb a csak középszintű történelemérettségi mint cél, és épp ezen tanulók körében a legmagasabb az emelt szintű érettségi és a történelemigényes diploma megszerzésének aránya is. A szakközépiskolások között és a kéttannyelvű osztályok tanulói között a legvonzóbb az emelt szintű érettségi, de nincs jelentős különbség a történelemigényes diplomára vágyók között a nyelvoktatás jellege szerint bontott részmintákban. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 20

Követő teljesítmények (standardpont) 4. TÖRTÉNELEMI KOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSÉNEK MÉRTÉKE A fővárosi mérési rendszer longitudinális vizsgálati iránya lehetővé teszi, hogy ugyanazon tanulók képességfejlődését két mérési ponton is meg tudjuk vizsgálni. Ez egyfelől lehetőséget biztosít a fejlődés mértékének megállapítására tanulónként, másfelől visszajelzésül szolgál az iskolának a folyó fejlesztés hatékonyságáról. A bemeneti és a követő minta összekapcsolása után mindkét mérés során 2493 tanuló eredményét lehetett összekapcsolni. Egy szakiskola ebből az összehasonlításból kimarad, mert a követő mérés során középiskolai feladatlapot töltöttek ki a tanulói, egy gimnázium pedig, mert csak olyan tanulói vettek részt a követő mérésben, akik a bemeneti mérésben nem szolgáltattak adatot. Az összes tanuló 2008. és a 2010. évi mért eredményeit együttesen megjelenítő 11. ábrán láthatjuk, hogy a két teljesítmény között erős összefüggés mutatkozott meglehetősen széles szóródás mellett. 900 800 700 600 500 400 300 200 200 300 400 500 600 700 800 900 Bemeneti teljesítmények (standardpont) 11. ábra. A 2008. és a 2010. történelemmérés tanulónkénti standardpontban kifejezetett eredményei A vízszintes tengelyen ábrázolt bemeneti és a függőleges tengelyen elhelyezkedő követő mérés standardizált tanulói teljesítményeredményei egyaránt nagyon széles, több mint hatszórásnyi terjedelmen találhatók. A pontfelhőre illesztett regressziós egyenes meredeksége mutatja az összefüggés erősségét a két eredmény között. Ez alapján megállapítható, hogy a 10. év végi teljesítményt az összes tanuló teljesítményét alapul véve a bemeneti képességszint 27%-ban meghatározta. Az összefüggés további vizsgálata az eredmények iskolatípusonkénti elemzésével végezhető el (12-14. ábra). A gimnazista tanulók teljesítményeit szemlélve látható, hogy mindkét évben a magasabb értékek jellemzőek rájuk, de ezek az értékek igencsak széles sávban, időnként extrém módon szóródnak. A gimnazista tanulók esetében a bemeneti teljesítmény 23%-ban megmagyarázza az egyéni teljesítmények közötti különbségeket. A gimnazistákéval egybevetve a szakközépiskolások teljesítménye (13. ábra) egyfelől tömörebb eloszlást mutat, másfelől szemmel láthatóan alacsonyabb is mindkét mérés során. Az alacsonyabb teljesítmények homogénebb összetételű mintán születtek, erősebb szóródás az amúgy nem túl számos magasabb teljesítménykategóriákban található. A teljesítmények közötti összefüggés 21%-ot kissé meghaladó mértékű. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 21