2012. május-június III. évfolyam 5-6. szám KÖZSÉGI TÁJÉKOZTATÓ Bakonypéterd Község Önkormányzatának ingyenes kiadványa A tartalomból: Trianon sebei 2-4 Hirdetés 4 Meghívó 5 Trianon sebei Magyarország 1920. június 4-én, 90 évvel ezelőtt írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül. Recept 6 Rendezvények 7-8 Képek a kirándulásról 9 Humorsarok 10 Rejtvény 11 Bakonypéterd története 12 A békeszerződésről A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a St.Germain-i békeszerződés is rendelkezik.) A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének része. A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett korlátozta a magyar hadsereg létszámát (35 000 főben), megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban (egyes - téves - források szerint a Kis Trinanon-kastélyban), a franciaországi Versailles-ban. A szerződést nem írta alá a szintén az Antanthoz tartozó USA, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezett a trianonival.
2.Oldal Trianon sebei A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva - lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket - közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). Például az Arad- Nagyvárad-Szatmárnémeti út és vasút, a Csallóköz (a megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja). Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél- Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszum kész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határ menti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe - ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. Magyarország új határai Magyarország az alábbi területeket veszítette el: - Erdély és jelentős területek Magyarország keleti részéből (az ún. Partium, valamint a Bánság keleti része, az Alföld egy része Romániához került; - A szlovákok, rutének által is lakott északi területek többsége, így a Felvidék, a Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákiához került; - Délen a Szerémség, Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz az újonnan alakult Szerb Horvát Szlovén Királyság (későbbi neve Jugoszlávia) része lett; - Nyugaton egy sáv, a Felsőőrvidék Ausztriához került, ahol később Burgenland néven önálló tartományt hoztak létre az új területekből a már aláírt Saint Germain-i békeszerződés alapján; - Északon Szepes és Árva megyéből kb. 500 km2 területet Lengyelország kapott meg.
3.Oldal Trianon sebei A szerződéssel a Szerb Horvát Szlovén Királysághoz került az 1102 óta a magyar korona fennhatósága alá tartozó Horvátország is. Fiume (mai neve Rijeka) városa is a magyar korona része volt, de rövid önállóság után Isztriával és Zárával együtt Olaszországhoz került, majd 1947-ben Jugoszláviához csatolták. A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát (az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent).
4.Oldal Trianon sebei Egyéb hatások Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel - és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Romániának és Jugoszláviának részt kellett vállalnia Magyarország anyagi tartozásainak rendezésében a fennhatóságuk alá került területek miatt. A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral. Magyarország azokról az Európán kívüli területi előjogokról is lemondott, amelyek a korábbi Osztrák Magyar Monarchia területéhez tartoztak. Az elcsatolt területeken az új rezsimek megbízhatatlannak tartották a korábbi, többnyire magyar nemzetiségű értelmiségi, hivatalnoki réteget, és sokukat elbocsátották. Nagy részük az 1920-as években Magyarországra települt át, ahol komoly nélkülözések után is csak részben találtak munkát. Mindez belpolitikai feszültségeket keltett, felerősítette a magyarországi antiszemitizmust. A trianoni békeszerződés utóélete A magyar külpolitikát a II. világháború végéig egyértelműen a határrevíziós törekvéseknek rendelték alá, ezekben a "mindent vissza" hívei többségben voltak a kompromisszumra is hajlandókhoz (pl. a székely-magyar korridort követelőkhöz) képest. A fegyverkezési és egyéb korlátozásokat 1937-ben felmondta a magyar kormány, lényegében visszhang nélkül. Az elveszített területek egy részét a II. világháború előtt és alatt a Bécsi döntésekkel (1938 és 1940), illetve német szövetségben fegyveres akciókkal az ország visszaszerezte. Az I. Bécsi döntéssel a Felvidék és Kárpátalja déli - többségében magyarlakta - részét, Csehszlovákia német elfoglalásakor Kárpátalját, a II. Bécsi döntéssel Észak-Erdélyt, Jugoszlávia német lerohanását követően pedig Muraközt, Dél-Baranyát és Bácskát kapta vissza az ország. Hirdetés Vitaminok - Gyógyteák - Cukorbetegeknek étrend kiegészítők kaphatóak, rendelhetőek Bakonypéterdi házhozszállítással is. Érdeklődni lehet: 06-88-498-561 Gyermekfelügyeletet vállalunk tanulással - kézműves foglalkozással egybekötve. Érdeklődni lehet: 06-70-70-28-122
5.Oldal Meghívó
6.Oldal Süti recept Kardinális szelet Hozzávalók: 8 tojás fehérje 18 dkg kristálycukor csipet só 1-2 csepp citromlé 2 db tojás 3 db tojássárgája 5 dkg porcukor 1csomag vaníliás cukor 5 dkg liszt ízlés szerint baracklekvár Elkészítés: A tojásfehérjéket kemény habbá verjük a kristálycukorral,sóval,citromlével. A két egész tojást a tojássárgájával és a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a vaníliáscukrot a lisztet és alaposan kidolgozzuk. Sütőpapírt teszünk mindhárom tepsibe. A fehér masszát csillagcsöves nyomózsákba töltjük és a sütőpapírra 5 fehér csíkot húzunk úgy, hogy köztük 1-1 ujjnyi távolság maradjon. Ezt a távolságot töltjük ki a sárga masszával. A másik tepsibe 3 db fehér csíkot húzunk, úgy, hogy köztük 1-1 ujjnyi távolság maradjon. A harmadik tepsibe 2 db fehér csíkot húzunk, majd középre a sárga massza kerül. 10-15 percig sütjük. Amikor megsült, a papírt lefejtjük az aljáról. Alulra kerül a legszélesebb, amit megkenünk baracklekvárral, majd erre rákerül a három fehér csíkos, majd ismét lekvár. A tetejére az utolsó, két csíkos lap kerül. Ha készen vagyunk, akkor porcukorral meghintjük, majd körülbelül 1/2 óra múlva 2 cm-es darabokra szeleteljük. Idő és munkaigényes, de megéri mert nagyon finom!
7.Oldal Rendezvények, események Anyák napja Színvonalas műsorral került megrendezésre 2012. május 06-án az Anyák napi ünnepség. Már hagyomány, hogy a megmaradt virágok nem vesztek kárba, hanem a templom díszei lettek. Gyermeknap Színvonalas programokkal készültek a Bakonypéterdiek a gyermekek ünneplésére. A színes programokkal 12 00 és 19 00 óra között várták a gyermekeket, illetve a szülőket. Az érdeklődőket lovas kocsival szállították a sportpályára. Többek között az ajánlatban megtalálható volt az óriás csúszda a méltán nagy sikert aratott rendőrkutyás bemutató, lovaglás, tűzoltó bemutató, focimérkőzések, valamint különböző ügyességi versenyek, melyeket díjazott is a zsűri. A díjak között volt csoki, chips, és még nagyon sokféle finomság is. Mivel az időjárás is kegyes volt, így ingyen fagyit is ehettek a gyerekek. Az időközben a szülők által elkészített finomságokkal melyeket a zsűri emléklappal, illetve az első három helyezettet éremmel is értékelt- csillapíthatták éhségüket a megjelentek. A desszert sem maradhatott el többfajta rétes formájában, ami szintén ingyenesen volt kapható. Nagy sikert aratott a beré (tócsni, ki hogyan ismeri) is, melyet a Bakonypéterdiek sütöttek frissen a pálya mellett. Ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatóinknak, a polgármester asszonynak, valamint azoknak a segítőkész embereknek, akik részt vettek az előkészítésben - lebonyolításban, az önzetlen segítségét. Összességében elmondható, hogy egy jól sikerült, programokkal gazdag gyermeknapon vehettek részt a megjelentek.
8.Oldal Rendezvények, események Fényképek a gyermeknapról Kirándulás Lassan már hagyományként, ebben az esztendőben is pünkösd hétfőn kirándulni indultunk Bakonybél és vonzáskörzetébe. Elsőként a Borostyán-kúthoz (Szent-kút) érkeztünk meg. A néphagyomány szerint itt remetéskedett Szent Gellért. Az itt fakadó források vizét egy kis tavacska gyűjti össze. A tó körül elhelyezett padok csendes elmélyülésre kínálnak lehetőséget. Az itt látható kápolna mellett félkörívbe haladó út vezet a Kálvária-dombra. Ezután az Odvas-kő barlang felé vettük az irányt. A Bakony egyik legismertebb és Bakonybél környékének leglátogatottabb barlangja az Odvas-kői-barlang. 8-10 m széles, 2-3 m magas, háromszög alakú bejárata a völgyfenékhez viszonyítva mintegy 50 m-es magasságban, az Odvas-kő sziklájának aljában nyílik. Ezek után szalonnát, sonkát sütöttünk (igaz,hogy az igénytelen kirándulók után először rendet raktunk) Hazafelé jövet meglátogattuk a Nagyteveli tavat is. Élményekkel gazdagon, eléggé elfáradva érkeztük haza, de megérte, mivel nagyon jó hangulatú kirándulás volt. A következő oldalon közlünk egy két képet is a jól sikerült kirándulásról.
9.Oldal Képgaléria a kirándulásról
10.Oldal Humorsarok Béla! -kiabál a feleség a férjének. -csöpög a csapból a víz! -Mi vagyok én?vízvezeték szerelő? - Béla!kiégett a villany! -Mi vagyok én villanyszerelő? -Béla!Le esett a polc! -Mi vagyok én, asztalos? Másnap jön haza a férj, és látja, hogy minden rendben. Itt meg mi történ? -Felajánlotta a szomszéd, hogy mindent megjavít, ha kap sütit, vagy lefekszem vele. -Erre te? Mi vagyok én, cukrász? A tűzoltók és a rendőrök nyaralni indulnak egy emeletes busszal. Fönt a rendőrök, lent a tűzoltók ülnek le. Ahogy elindulnak, a tűzoltózenekar rázendít, elkezdenek mulatni. Amikor egy kis időre abbahagyják, hallják, hogy a rendőrök síri csendben ülnek. Gondolják, a tájban gyönyörködnek. A tűzoltók megint elkezdik a mulatást, majd amikor újra Abbahagyják egy kicsit, a rendőröknél még mindig csönd van. Ez már kissé gyanús nekik, így a tűzoltóparancsnok felmegy megnézni, mi a gond. Látja ám, hogy minden rendőr fal fehéren kapaszkodik az ülésekbe. Hát veletek mi van? Nem örültök, hogy megyünk nyaralni? Mi legalább jól érezzük magunkat. - Könnyű nektek! Nektek van sofőrötök! Egy férfi minden szombaton horgászni jár, az időjárástól függetlenül. Ha esik, ha fúj, ő minden szombaton hajnali 4-kor már a vízparton üldögél. Egyik nap azonban nagyon rosszul érzi magát, és mivel még jégeső is esik, meggondolja magát és visszamegy a házba. A felesége még alszik, így a sötét szobában levetkőzik és befekszik az asszony mellé. Odabújik hozzá, és a fülébe súgja:- Nagyon cudar idő van odakint! A felesége félálomban:- Most gondold el, és az idióta férjem még ilyenkor is pecázik! Az öreg székely bemegy a disznóólba,és bedob egy parókát a vályúba: -Nincs többé korpa,csak gyönyörű haj! - Valahányszor meglátom önt mosolyogni, asszonyom, mindig arra gondolok, hogy fel kellene csábítanom a lakásomra. -Nocsak, nocsak! Ekkora nagy nőcsábász? -Nem asszonyom, fogorvos vagyok.
11.Oldal Rejtvény
Bakonypéterd története A gémeskút népi nevén Zigelbrunn, aholzigel, Zügel a lószerszám gyeplőszárát jelenti, mely a gémeskút ostorát" jelöli. (V. ö. Asszonyfán a Tézslakuti dűlő" nevét.) Ugyanis hajnalban kiverték az állatokat a 18-as számú legelőre, ahonnan átlegelésztek a Romándra vivő úttól nyugatra egy keskeny legelősávon keresztül, majd a romándi határ mellett a 19-es, 20-as számú legelőkre. A Stand legelőn délben pihenőt tartottak talán akol-állás félében vagy lábas gerendákhoz kötve. Az asszonyok ide jártak ki a teheneket fejni. A Stand szó másrészt azt is jelenti, hogy éjjel is a legelőn maradt a csorda és itt a faluból is látható terepen talán palánkokból összerótt marhaállásban" pihent. A falu libaállománya a már említett Nádas tavon úszkált és mellette a rétségen tanyázott, ezért is illették ezt a területet a későbbi művelés alá vonása után Gänsaokerl (Libalegelő 21) névvel. Egy másik tó, a kenderáztató vagy birkamosó tó a Stand dűlőnek a falu felé eső végében, az országút melletti sarkában terült el. A Láziból jövő Bakony ér vizét töltéssel fogták fel. Külön kell megemlíteni az időszakos legelőket: a réteket, tarlót és az urasági erdőt. A gabona behordása után a tarlón előbb a disznók tallóztak, majd a tarló kizöldellése után a számosállatokat is ide terelték. A rétekre pedig a sarjú betakarítása után hajtották az állatokat. Az urasági erdő abban az időben még a falusi mezőgazdaság szerves része volt és csak később lett a vadtenyésztés intézményes területe. A lakosok nemcsak tüzelőanyag szükségletüket szerezték be innen és termelték ki a fát napszámbérben, hanem a tisztásokon szénát kaszáltak és a számosállatokat legeltették. A setések pedig makkolni jártak az erdőbe, ahol vastagon terítve találtak hizlaló takarmányt. Természetesen mindez a földesúr engedélyével és jövedelmének növelésével történt. A falunak tehát volt szarvasmarha-, ökör-, ló-, sertés- és juhlegelője. Az 1828. évi összeírás öt pásztort is tart számon. (Más telepítéses falvak dűlőnevei jobban részletezik a legelőket, pl. Kälberweide, Schafberg stb.) A falu állatállománya az 1787. évi összeírás szerint: Ökör 60 Tinó 43 Tehén 80 Borjú 42 Ló 114 Csikó 18 Juh 341 Sertés 73 Malac 138 Baromfi? Méhcsalád? A szarvasmarha fajtája szerint fehér, magyar erdélyi (podóliai), a sertés bakonyi, a juh racka. A kilenced és tizedképpen adott 22 bárány darab-ját 40 koronában és az egy darab úrbéri borjút 49 és fél koronában számították. A baromfi és méhcsaládok száma nem ismeretes. Mézből összesen 24 korona. értékben adtak tizedet a jobbágyok. (A faluban most is áll még egy, a XIX. sz.-ban készült méhház, mely párját ritkítja.) Baromfiból évente általányban egy kappant, egy csirkét és hat tojást szolgáltatott be egy jobbágy, összesen 24 korona. értékben. Ezt az állományt, miként fentebb a gabonatermést, szét lehet osztani a három társadalmi réteg között, ill. le lehet bontani egy jobbágy és zsellér állományára. Egy jobbágy állománya 1787-ben: ökör 2 Tehén 2 Növendék marha 2 Ló 2 Csikó 2 Juh 6 Anyakoca 1 Süldő 1 Malac 3 A földes zsellérnek is volt két lova csikókkal, két tehene egy-két növendék marhával, 6 db juha, anyakoca néhány malaccal. A sertések 73-as számát felbontottam 42 anyakocára (33-4- 9) és 31 süldőre. A bakonyi fajta anyakoca szaporulata csekély volt. A lóállomány nagy számából arra lehet következtetni, hogy néhány házas zsellérnek is volt lovas fogata, melyet a hagyomány is így tud. Az 1828. évi regnikoláris összeírásban házanként vették cenzusba az állatállományból az egy évesnél idősebb állatokat. Adóbevallásról lévén szó, az adatok csak feltételesen használhatók. A falu egy évesnél idősebb állatállománya így fest 1828-ban: ökör 74 Tehén 42 Növendék marha 33 Ló 108 Csikó 14 Juh 465 Sertés 119 A település térképen 19-es számmal jelzett jobbágyház egy évesnél idősebb állatállománya 1828-ban: ökör 2 Tehén 1 Ló 2 Csikó 2 Juh 13 Sertés 4 Ebben a táblázatban három feltűnő mozzanat van. A jobbágy házakban általában csak egy tehenet vallottak be. A sertéseknek 4 db-ban megadott száma reális és felbontható egy anyakocára és 3 db süldőre. Az ilyen éves, kifejlődött süldőt lehetett makkolásra, hizlalásra fogni. A juhok száma többszörösére szökött fel 1787-hez viszonyítva.. Folytatjuk!