Nyugat-Dunántúl intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2013. április 17. Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. 1
Készítették: Bujdosó Ilona Farsang Zoltán Kalcsú Zoltán Madar Emese Magyar Dániel A személyes interjúkon (KFI szervezeti mintavétel alapján) megkérdezett szakemberek: Dr. Jereb László Dékán, Nyugat-Magyarországi Egyetem FMK Prof. Dr. Rechnitzer János Tudományos tanácsadó MTA RKK NYUTI Balogh Károly Főtitkár Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara Dr. Háry András Ügyvezető APNB Kutató, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Csanaki Jenő OPEL Szentgotthárd Kft. GMS menedzser Kámán István Ügyvezető igazgató PYLON-94 Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft Joós Attila Ügyvezető HFA Europe Kft. Nagy András Ügyvezető igazgató Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A kidolgozásban közreműködtek: A 2013. március 12-ei szombathelyi és a 2013. április 8-ai győri workshopon résztvevő és a javaslatokat beküldő régión belüli vállalkozások, KFI szereplők, és gazdaságfejlesztési szakemberek, valamint a közigazgatási intézményrendszer szereplői (összesen 80-90 fő). Közvetve pedig azon szakemberek és innovációs szereplők (összesen közel száz fő) is, akik a 2011-ben elfogadott Regionális Innovációs Stratégia Navigator dokumentumának elkészítésében közreműködtek. 2
Tartalomjegyzék Előszó...5 Vezetői összefoglaló...7 1. Helyzetelemzés... 13 1.1. A régió társadalmi és gazdasági helyzete... 13 A régió gazdasági és társadalmi jellemzői... 13 Munkanélküliségi ráta... 15 1.2. Innovációs folyamatok... 16 A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás... 18 A területi koncentráció mérése... 21 1.3. Innovációs rendszer iparági jellemzői és szereplői... 22 1.3.1. Iparági trendek... 22 1.3.2. A régió szakosodása... 29 1.3.3. Tudásgenerálók... 32 A Széchenyi István Egyetem... 32 Nyugat-magyarországi Egyetem... 35 A Pannon Egyetem... 38 1.3.4. Tudásközvetítők... 41 A régió klaszter-kezdeményezései... 41 Vállalkozásfejlesztési Alapítványok... 43 Kereskedelmi és Iparkamarák... 43 Enterprise Europe Network... 44 Regionális Innovációs Ügynökség... 44 1.3.5. Tudáshasznosítók... 45 Inkubáció, vállalkozói inkubátorházak és ipari parkok a régióban... 46 1.3.6. Forprofit és befektetői szféra... 49 1.4. Főbb eredmények... 49 1.4.1. Pályázati eredmények... 49 GOP, KMOP és AIK megítélt támogatásai... 50 A régió szereplése az FP7 es specifikus programok szerint... 55 1.4.2. Az innováció népszerűsítése... 57 1.5. A Régió helyzetének összefoglalása (SWOT)... 61 2. Irányítási struktúra... 63 3
2.1 A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása... 63 2.2 A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése... 65 2.3 Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására... 66 Javaslat a forrásallokációs irányítási rendszer elemeire... 67 Összefoglaló javaslat az irányítási struktúrára... 69 3. A régió jövőképe... 72 3.1 A régió fejlesztésének átfogó céljai... 74 4. Fejlesztési prioritások... 78 5. Szakpolitikai eszközök... 85 5.1 A prioritásokhoz kapcsolódó kiemelt fejlesztések... 95 5.2 Egységes javaslatok horizontális, több prioritáshoz is kapcsolódó programokra:... 99 5.3 A tervezett szakpolitikai beavatkozásokat finanszírozó lehetséges források... 102 6. Monitorozás és értékelés... 106 6.1 Kontextus indikátorok... 107 6.2 Eredmény és teljesítmény indikátorok... 109 6.3 A kontextus-indikátorok elemzéséhez használt komplex mutatók leírása... 110 7. Irodalomjegyzék... 112 8. Mellékletek... 113 Annex 1.... 113 Annex 2.... 124 Annex 3... 136 Annex 4... 160 4
Előszó A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elindította a Nyugat-Dunántúl régió S3 (smart specialisation strategy) intelligens szakosodási stratégiájának a 2014-2020 tervezési időszakot átfogó előkészítését 2013 februárjában. A stratégia elkészítése összhangban van az Európai Bizottság azon célkitűzésével, hogy a kutatási és innovációs stratégiák regionális szinten készüljenek el annak érdekében, hogy az EU Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon. Az intelligens specializáció keretében azonosítani kell minden régió egyedi jellemzőit, meg kell határozni azokat a tudásspecializációkat, amelyek leginkább illenek az innovációs potenciálhoz, és rá kell tudni mutatni a régió versenyelőnyeire, és fel kell tudni sorakoztatni a regionális szereplőket valamint erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az intelligens szakosodási programot a KFI-stratégia rendszerszemléletű felfogására és prioritásaira építve, a regionális szereplők és helyi szakemberek partneri hálózatai dolgozzák ki és hajtják végre. Az EU-2020 program céljai és elvárásai szerint, ennek az átfogó (eredetileg a szektorális innovációs rendszerekre és ezek együttműködési logikájára értelmezett), EU szintű területfejlesztési koncepciónak az összes európai régió tudás és tanulási folyamatát kell optimalizálnia. Ebben az előre tekintő, sok partnert és innovációs szereplőt szervező, összehangolt, térségi bázisú és KFI-specializációkra alapozó program kialakításában kiemelt szerepe van az okos, a kulcságazatokkal és vállalatokkal együttműködő térségi, illetve helyi politikáknak. A regionális politika alapját a lehető legmélyebben a területi gazdasági rendszerbe ágyazódott, nemzetközileg is versenyképes iparági és szolgáltatási szektorok és a diverzifikált térszerkezet képezi. Ugyanakkor az egyes régiók éppen a globális innovációs és technológiai kapcsolat rendszerrel rendelkező iparági és szolgáltatási platformok tekintetében mutatják a legszélsőségesebb fejlettségi különbségeket. Ezért a regionális innovációs stratégiának arról is gondoskodnia kell, hogy a KFI-stratégia horizontális megközelítéséből és a fejlettebb régiók dinamikájából táplálkozó szakosodási folyamat az elmaradott és felzárkózó térségekben is növekedést eredményezzen. A szakosodási programok realizálása, a KFI-eredmények hasznosítása és a technológia-adaptáció érdekében célszerű az alkalmazott eszközrendszerben is különbséget tenni a komplex régiós programok megvalósításához szükséges, rendszerint korai fázisú KFI-programok és a hasznosítási oldalt reprezentáló vállalati támogatások között. Az elválasztás lényege, hogy a KFI-projekt részek nem kötődnének feltétlenül a területiséghez, horizontális formában minden régió számára egyenlő feltételekkel és hozzáféréssel lennének pályázhatók, miközben az innovációs vállalati program támogatási preferenciáinak célszerűen igazodnia kell a régiós, ágazatilag meghatározott program feltételekhez. A stratégia kiemelt intézmény- és szervezetfejlesztési súlypontja a nemzetközi színvonalú modern innovációs menedzsment meghonosítása. Itt olyan innovációs szolgáltatások célzott és szegmentált bevezetéséről, illetve megvalósításáról van szó, amely a stratégia kitüntetett kedvezményezett célcsoportjainak (például a fiatal innovatív vállalkozásoknak) nyújt a növekedésükhöz és az innovatív képességük megerősítéséhez ügynökségi szolgáltatásokat. Mindezek a feladatok megalapozzák a további, gyors növekedési képességű KFI és technológia-intenzív 5
fiatal vállalkozások dinamikus növekedését szolgáló támogatási programokat (pl. technológiai inkubátor programot). A technológiai inkubátor program kiteljesedésével a fiatal, innovatív mikro- és kisvállalatok (gazellák) tartós fejlődése szempontjából biztosítja az elengedhetetlen környezeti feltételeket, az úgynevezett ökoszisztémát. Erre láncszerűen mint az innovációs rendszer egyik kitüntetett dinamikus csomópontját képező célcsoportra további szabályozási elemek és ösztönzők építhetők rá a kockázati tőke befektetések orientálásától a speciális járulék- és adókedvezményekig. Az S3 stratégia rendeltetése, hogy összhangban, a régióban 2011-ben elfogadott Regionális Innovációs Stratégiával kiindulópontot és keretet biztosítson a Nyugat-Dunántúl régióban folyó innovációs tevékenységgel kapcsolatos tervezési folyamatok számára, figyelembe véve, ugyanakkor iránymutatást is adva a helyi tervezési folyamatokhoz is. Az S3 stratégia több mint egy regionális innovációs stratégia, hiszen gazdaságfejlesztési kérdések is előtérbe kerülnek. A stratégia célja tehát az ágazati és intelligens szakosodási adottságok erősítésével egy nemzetközileg is versenyképes, specializált és hosszú távon is működőképes innovációs (és gazdaság-fejlesztési) kiválósági rendszer kialakítása, amely forrás-felhasználási hatékonyságában meghaladja a korábbi időszakok innovációs rendszereit, és ennek segítségével hozzájárul egy európai viszonylatban is versenyképes helyi gazdaság létrejöttéhez. 6
Vezetői összefoglaló Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyipari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedvezőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében. A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt támogatta Magyarországon először itt meginduló, ma már nemzetközivé vált klaszterfejlesztés folyamata is. A 2007-13-as időszakban azonban a potenciális előnyeit nem teljesen használta ki a régió. Mivel az időszak elején a gazdaság prosperált, nem kell mértékű volt a kompetenciák fejlesztése, a jövőbe tekintés, az utánpótlás nevelés és nem történtek meg a szükséges lépések a fejlett ipari struktúrából a tudásgazdaságba történő átlépéshez. Azonban a régió még nincs elkésve: hatékony, tudatos és együttműködésen alapuló fejlesztéspolitikával kiaknázhatja erőforrásait és megerősödhet azokon a területeken, ahol adottságai ezt lehetővé teszik. Lényegében ezen területekkel és az ugrásszerű fejlődéshez szükséges eszközökkel, lépésekkel foglalkozik ez a stratégia. Az elkészített helyzetelemzés alapján a régió prioritásai ágazati szinten elsősorban a külpiacok által irányított járműipar, továbbá a régió belső erőforrásaira alapozó egyes iparágak: a fa- és megújuló energiák hasznosításával foglalkozó iparágak, az agráradottságokra épülő innovációk és az egészségturisztikához kapcsolódó innovációk. Horizontális prioritásként például a kreatív iparágak, logisztika fejlesztése és a helyi vállalkozások innovációs készségeinek, képességeinek fejlesztése fogalmazható meg az élhető környezet szemléletmódjának érvényesítésével. Az adottságok és a régió erősségei tulajdonképpen kivételesnek tekinthetőek: a magas technológiai színvonalú járműgyártásban a régióban erős koncentráció figyelhető meg, amelynek esetleges változása persze a régiótól független tényezők függvénye nagyrészt, azonban az iparágban dolgozó munkaerő tudása és a meghonosodott menedzsmentkultúra a térséget humán erőforrás szempontból mindenképpen versenyképessé teszi. A régió természeti adottságai, a gyógyforrások és a faállomány olyan lehetőségek, amelyeket egyedi módon, jól használva például a gyógy turizmusban versenyezni a wellness turizmus helyett, vagy a faalapanyag exportja helyett a félkész- vagy késztermék kivitelre koncentrálás jelentős előrelépésre nyílna lehetőség. Érdekes lehetőség továbbá az agrártermékek helyi feldolgozására koncentrálni olyan hagyományokra épülő, minőségorientált termékfejlesztéssel, amelynek jelei például az Őrségben, a Rábaközben, a soproni borvidéken vagy egyes zalai vidékeken tetten érhetők. A régióban zajló innovációs folyamatok (és minden innovációs folyamat!) kulcslépése azonban a hasznosítási fázis, ekkor válik ugyanis a folyamat ténylegesen innovációvá. Ezért köz- 7
ponti fontosságú a tudáshasznosítás és ennek előfeltételei: a tudásgenerálás és a tudásközvetítés. A tudásgenerálás nem feltétlenül K+F-et jelent, az Európai Unió vállalati felmérései szerint az innovatív vállalkozások több mint fele kutatás-fejlesztés (legyen az vásárolt vagy saját) nélkül valósít meg innovációkat. Nagyon fontos és kivételes lehetőség a következő hét éves időszakban tehát a valóban egyedülálló lehetőség-mátrixunk kihasználása és termékekké, szolgáltatásokká, bevétellé, profittá alakítása munkahelyeket teremtve és megalapozva néhány speciális területen régiónk kiválóságát, kiemelkedését és specializációját az innováció területén az európai régiók között. A RIS3 stratégiák lényege ugyanis az intelligens szakosodás (specializáció), melynek segítségével néhány területen a térség európai viszonylatban is kiválóvá válhat. Az innováció konkrét megnyilvánulásai természetesen a Nyugat-Dunántúl régióban is sokrétűek: a termék- és szolgáltatási innovációk mellett jelen vannak az innováció társadalmi megnyilvánulásai is - az innováció a humán erőforrásban, a szervezetekben vagy éppen a piaci és beszerzési struktúrákban. A jelenlegi általános gazdaságfejlesztési irányítási struktúra nem mentes a bizonytalanságtól, jelentős és gyakori átalakítások jellemezték az intézményrendszert az elmúlt 20 évben. A következő hét éves periódusban meg kell próbálnunk tehát kijavítani az elmúlt 20 év gazdaságfejlesztéssel, területfejlesztéssel és innováció-fejlesztéssel kapcsolatos anomáliáit, illetve továbbfejleszteni a jól működő mechanizmusokat is. Jelen stratégiában javaslatot teszünk olyan bevált eszközökre, amelyek jól működtek az elmúlt időszakban és olyan új eszközökre is, amelyek alkalmazása jól szolgálná a stratégiai célok elérését. Előbbiekre példa a társadalmi részvételen alapuló innovációs döntéshozatali modellt megvalósító Regionális Innovációs Tanács, utóbbira a nyílt innovációs laboratóriumok vagy a kiválósági központok szolgálhatnak példaként. A stratégia célrendszeréhez kapcsolódóan a régió jelenlegi regionális innovációs stratégiájára alapozva (RIS Navigátor, 2011) azonban az S3 tervezés speciális szemléletére adaptálva alkotható egy specifikus jövőkép, amely erősen fókuszál az ágazati priorizálásra: A Nyugat-Dunántúl régió a meglévő kulcságazatok kompetitív előnyeire és erősségeire építő iparági kiválóságok és kompetenciák felmutatása által nemzetközi szinten is láthatóvá válik. Az innovációs szolgáltatások erőteljes fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a kulcságazatokban működő helyi vállalkozások innovációs folyamataikat a piaci hasznosulás szintjén is sikerre viszik. A régióban megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedése érzékelhetően emeli a régió jövedelemtermelő képességét, lakosságának életminőségét és jólétét. A fenti jövőképhez kapcsolódóan olyan stratégiai cél fogalmazható meg, amely összhangban van az innováció stratégiában alkalmazott értelmezésével, illetve a korábbi cél- és eszközrendszerben is megjelenő, életminőséget végső célként definiáló alapelvvel, valamint a fenntartható és befogadó régiófejlesztés követelményeivel. Ez az általunk alkalmazott megközelítésben azt jelenti, hogy az innováció nem öncélú tevékenység, hanem egy eszköz a régió stratégiai céljának eléréséhez. Stratégiai célként a következők fogalmazhatóak meg: 8
A hagyományos gazdaságfejlesztési szempontok mellett az innováció összetett szempontrendszerének kiterjesztése a régiós gazdaság egészére és a társadalmi fejlődés meghatározó területeire, végcélként kitűzve a régióban élők életminőségének folyamatos javítását. Mivel a jövőkép és a stratégiai cél az innováció mellett számos egyéb feltétel meglétét és más területekre kiterjedő programokat és intézkedéseket is magában foglal, elengedhetetlennek tartjuk az innovációhoz közvetlenül kapcsolódó specifikus részcél kijelölését. Ez annál is inkább indokolt, mivel a RIS3 stratégia és célrendszere több, átfogó stratégia részstratégiájaként értelmezhető. Stratégiai célok: A régió adottságai alapján a húzóvállalkozásai innovációs teljesítményének javítása a keretfeltételek javítása és a tudástermelés/hasznosítás közötti kapcsolat erősítése, a korszerű technológiák transzferének elősegítése által, a megerősödött innovatív KKV szektor egy hatékony innovációs ökoszisztémában működjön. A régió korábban jól működött innovációs intézményrendszerének visszaállítása, az itt működő gazdasági együttműködési hálózatok és klaszterek, hazai és nemzetközi kutatási partnerségek támogatása, valamint a támogatási rendszer hatékonyságának javítása a regionális döntéshozatallal, a rendszerszintű hatékony működés elérése érdekében hatáskörökkel és kompetenciával rendelkező regionális innovációs fórum felállítása. A régióban megfogalmazódó innovációs célú kezdeményezések piaci hasznosításának jelentős segítése azok fokozása érdekében, ennek előfeltételeként a K+F+I támogtató rendszer fejlesztése, a piacra jutás hatékony elősegítése, ezáltal a régió innovatív vállalkozásai versenyképességének és innovációs- valamint jövedelem termelőképességének javítása. Ideális lenne, ha az előző két évtized mennyiségi fejlődése után a gazdaság minőségi megújulása jellemezné Nyugat-Dunántúlt a következő időszakban és teljes körű innováció támogató rendszer épülne ki. Ehhez alapként a régió oktatására van szükség, amely a következőképpen segítheti a folyamatokat: innovációhoz szükséges munkaerő kibocsátása, innovációhoz szükséges tudásátadás beépül a nem szoros értelemben vett innovatív munkakörökbe, az oktatók life long learning elv alapján folyamatosan fejlesztik kreatív/innovatív kompetenciáikat és ezt adják át - biztosítva így a HR utánpótlást. Az innovációs rendszer megfelelően fog kapcsolódni más rendszerekhez (vállalkozásfejlesztési, városfejlesztési, pénzügyi-adórendszer stb.), így hatékonyabbá téve az egész regionális gazdaság működését. Mindezek megvalósulásával a három meghatározó innovációs célcsoport mindegyike lépéseket tehet a kiválóság irányába: kiváló tudás születik a régióban, amely kiváló közvetítő rendszer segítségével segíti a vállalkozásokat a hasznosításban, és abban, hogy a hasznosítói kör is fontos lépéseket tegyen a kiválóság irányába. A régió jövőképének meghatározásánál, a fejlesztési célok kitűzéséhez és azok elérését segítő főbb fejlesztési területek meghatározásához kialakított stratégia és annak megvalósítása során szem előtt kíván tartani olyan alapelveket, amelyek minden átfogó és specifikus cél esetében relevánsak, és amelyek figyelembe vétele szükségszerű és indokolt az egyes akciók megterve- 9
zésénél. Az alapelvek kötelezően alkalmazandóak minden stratégiához kapcsolódó konkrét fejlesztés esetén. Az erőforrások felhasználásakor törekedni kell a kritikus tömeg elérésére, azaz a fejlesztéseknek első sorban az innovációs potenciállal és/vagy kapacitásokkal már rendelkező területeken, illetve témákban kell koncentrálódniuk. A térségi és területi fókuszálás nem jelentheti a feltörekvő térségek, kutatási irányok ellehetetlenülését, azaz minden fejlesztés esetében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy van-e realitása az innováció szempontjából periférikus térségekben való megvalósításnak. A régió területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, innovációs célú forrásainak megtervezésekor, illetve elosztásakor az S3 célrendszeréhez illeszkedő programok kerüljenek definiálásra! Egyéb regionális, illetve térségi stratégiák a S3 céljaival összhangban kerüljenek kialakításra, a fejlesztési prioritások pedig ezek alapján kerüljenek meghatározásra! A régió eddigi eredményei, jelenlegi adottságai, viszonylagos gazdasági fejlettsége, a középeurópai gazdasági térbe való beágyazottsága, valamint az innovációs rendszer szereplőinek továbbfejlődés iránti készsége és nyitottsága jó lehetőséget kínál arra, hogy az innovációs teljesítmény minden szempontból jelentősen javuljon. A régió gazdasági szerkezetéből és társadalmi adottságaiból következően a régió versenyképességének növelése és fenntartása csak a lehető legszélesebb körben értelmezett innováció előtérbe helyezésével, illetve annak feltételrendszerének megteremtésével és folyamatos biztosításával lehetséges. A RIS3 Guide indikatív jelleggel segítséget nyújt ahhoz, hogy a régiót sajátosságai alapján milyen kategóriákba lehet besorolni. A régiók indikatív besorolása: az intelligens növekedés szempontja alapján: o tudás-régió, o ipari termelési zóna, o nem tudás- és technológia intenzív régió; a fenntartható növekedés szempontja alapján: o vidékies régió, o vidékies, de közel városias régió, o városias régió; a befogadó növekedés szempontja alapján: o csökkenő lakosságú régió, o növekvő lakosságú, kívülről beáramló lakosság jellemezte régió. Az ajánlás szerint az alábbi ábra tengelyein lehet elhelyezni a jelenlegi fejlettségi fokán az egyes régiókat, de ennek meghatározása nem kötelező jellegű. A régió besorolása a fenti fejlettségi szintek alapján az alábbi lehet: 10
Intelligens növekedés szempontja alapján Fenntartható növekedés szempontja alapján Befogadó növekedés szempontja alapján Nyugat-Dunántúl Ipari termelési zóna Vidékies, közel városi régió A nagyvárosokban növekvő, a kistelepüléseken csökkenő lakosságú régió A kitűzött célok eléréséhez kapcsolódóan az előző RIS tapasztalataira építve és a régiós szereplők véleményét, illetve az S3 stratégia fókuszáltságát figyelembe véve három főbb fejlesztési területet határoztunk meg és ezekhez rendelten kerültek kialakításra a beavatkozások is, amelyekhez a stratégiai dokumentum végén eszközöket is rendeltünk: PRIORITÁSOK 1. A régió innovációs kiválóságainak azonosítása, és (ki) fejlesztése, a keretfeltételeinek javítása 2. Az innovációs szolgáltatások és az azt nyújtó intézmény rendszer fejlesztése 3. A régió vállalkozásai versenyképességének javítása, tudásbázisuk (szakmai, innovációs és menedzsment irányú) bővítése A régiós szereplők részére a fejlesztési elképzeléseik egyszerűbb illesztése érdekében a fenti intézkedésstruktúrából és az ágazati területekről készült egy mátrix, amely lehetővé tette a nevesített fejlesztések bemutatását egy kapcsolódó adatlap sablon segítségével. Így világosan látható, hogy melyek azok a kulcsfontosságú fejlesztések, amelyek a kijelölt ágazatokban a meghatározott prioritások és intézkedések mentén nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a jelen stratégiában szereplő célokat a régió elérhesse. A stratégia így operatív szinten is világos fejlesztési irányokat fogalmazott meg, amelyek megvalósításához minden elvi lehetőség adott a következő időszakban. Így elmondható, hogy a központi döntéshozáson múlik, támogatja-e a régiót megfogalmazott fejlesztési irányai mentén nagy léptekkel akár a vezető európai régiók szintjére emelkedni néhány kiválasztott, potenciális területen. Az ágazati erősségek adottak, a prioritások és intézkedések pedig felvázolják a szükséges eszközöket, amelyeknek megvalósítása a következő hónapok egyeztetésének kérdése. Nyugat-Dunántúl régió készen áll! 11
12
1. Helyzetelemzés 1.1. A régió társadalmi és gazdasági helyzete A régió gazdasági és társadalmi jellemzői Általános gazdasági helyzetkép a Nyugat-Dunántúlról Nyugat-Dunántúl gazdasága nyitottan és dinamikusan fejlődött a rendszerváltás után. Mind foglalkoztatásban, mind a külföldi tőkebefektetések arányában, és különösen a modern nagyipari termelési bázisok kialakításában Budapest után, Közép-Dunántúllal közösen a legkedvezőbb mutatók jellemezték. Gépjárműiparban európai összehasonlításban is elsők között áll a termelő kapacitások és az ebből következő export-teljesítmény növekedésében. A kívülről vezérelt gazdasági növekedés megmaradó abszolút dominanciája mellett, 2000-től kellő figyelmet kapott a belső erőforrásokat mozgósító gazdasági ágazatok fejlődése is: így például a fa- és bútoripari termelés, vagy a termálturisztikai szolgáltatások fejlesztése. Ezt támogatta a Magyarországon először itt meginduló és ma már nemzetközivé vált klaszterfejlesztések, és a gazdaság önigazgatását a kornak megfelelő módon először megcélzó Pannon Gazdasági Kezdeményezés elindulása. Ilyen előzmények után nagy várakozás előzte meg a 2007-13 évi fejlesztési időszakot. A lassú programindulások után szinte azonnal lesújtott a 2008-2010 évi gazdasági válság, amelynek következtében a régió egészében a munkanélküliség a 2004 évi kétszeresére, míg Zala megyében a háromszorosára, 11,8%-ra ugrott! Két évtized után megmutatkozott, hogy a világgazdasági nyitottság a Nyugat-Dunántúlon egyben kitettséget is jelent. Nyugat-Dunántúl gazdasága nem homogén. Egyes városok, különösen Győr gazdasága és egyes vállalatok, különösen az AUDI és az Opel szigetként léteznek. Nagy és egyre növekvő mégis szigetként. Győr térségében ez már egy 60 km sugarú hatásterületet jelent Magyarországon és a Csallóközben is. Az évtizedes kényelmes gazdasági környezetnek (is) köszönhetően elmaradt a saját kompetenciák fejlesztése, kevés az érdemi stratégiai konzultáció a vállalkozások között, ezáltal a gazdaságnak megfelelő módon nem tervezhető Nyugat-Dunántúl gazdasága sem közép- sem hosszútávon (ezt hivatali, a gazdaságba kívülről jött tervezési próbálkozások nem pótolhatják). Gazdaságunk nyitottsága mellett nyitott lett munkaerőpiacunk is, amely különösen Nyugat-Dunántúlról jelentős munka-erőáramlást indított el Ausztria és Németország felé. Ennek tényleges méreteit csak becsülni lehet. Ennek is köszönhetően 2010 után amilyen gyorsan felborult, olyan gyorsan konszolidálódott is a munkanélküliség aránya: ugyanakkor megnövelve az elmaradott kistérségekben, a tartós, és a fiatalkorú munkanélküliek arányát. 13
Összességében, Észak- Nyugat Magyarország gazdasági dinamizmusa a nemzeti fejlesztéspolitika kiegyenlítési törekvései ellenére is uralkodó maradt, és még ma is elsősorban kívülről vezérelt. Egyre nagyobb korlátot jelent a jó, szakképzett munkaerő szűkössége. A régió gazdasági fejlődése fókuszálatlan, belső kohéziójának legnagyobb akadálya a közlekedési elérhetőség gyengesége különösen Vas és Zala Megyében, valamint a térség belső perifériáin (pl. a Dél-Rábaközben). Mindeközben egyes elmaradott kistérségekben 12-18%-kal csökkent a lakosságszám, elsősorban a megélhetési lehetőségek és a térségi jövedelemtermelő képesség súlyos visszaesése miatt. A gazdasági válság gondolkodásmód változást hozott, ugyanakkor óvatosságot és kockázatkerülést, valamint csökkenő beruházási hajlandóságot és képességet is. A fizetőképes kereslet visszaesett, és visszaestek a vállalati szolgáltatás pl. kutatási megrendelések is. Bár a válság ezen szakasza után egy éven belül visszaállt a gazdaság normális üzemmenete, azonban még erősebb lett a foglalkoztatás méret- és térbeli, valamint ágazati koncentrációja. Az nagyipar aránya tovább nőtt. Egypólusúvá kezd válni a foglalkoztatás. Emiatt aztán egy jövőbeni megrendülés ciklusa régiónkban még szélsőségesebb hatású lehet! GDP, foglalkoztatottsági mutatók. 1. ábra: Egy főre jutó GDP régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió nélkül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). Forrás: KSH Az egy főre jutó (vásárlőerő-paritáson számolt) GDP alapján a regionális eltérések közismerten magasak. Az országos átlagot (amely 2010-ben 15 723 euró volt) Budapest kivételével csupán két megye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom haladta meg. Ha a régiókat vizsgáljuk, Nyugat-Dunántúl, ha minimálisan is, az országos átlag felett található, míg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon az egy főre jutó GDP nem érte el, míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon is éppen meghaladta a 10 ezer eurót. 14
Munkanélküliségi ráta A hét legnagyobb arányú munkanélküliségi rátával rendelkező megye közül hat az észak-magyarországi (munkanélküliségi rátája 15,8%) és az észak-alföldi (13,6%) régiókban található. Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi ráta, 8,1%-os. Említést érdemel az a tény, hogy ezen régión belül komoly különbségek tapasztalhatók ebben a foglalkoztatottsági mutatóban. Győr-Moson-Sopron (5,8%) és Vas (6,3%) megyében magasan a legkisebb a munkanélküliségi ráta, ám Zalában (13%) ez az érték kiugróan magas, az Észak-Alföld megyéivel egyszintű. 2. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). Forrás: KSH Innovációs potenciál szempontjából azonban igen fontos a felsőfokú végzettséggel rendelkező bejelentett munkanélküliek száma, melynek területi egyenlőtlenségeit az alábbi ábra mutatja. 3. ábra: A felsőfokú végzettségűek aránya az összes munkanélküli körében az egyes régiókban Az egyes megyékben rendelkezésre álló felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek számát sem a megyék mérete, sem azok fejlettsége nem magyarázza kizárólagosan, ugyanakkor 15
további, helyi szintű elemzésük az innovációs potenciál szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. Bár nem kapcsolódik közvetlenül az innovációhoz, a régiók gazdasági helyzetét, szakosodását (köszönhetően Budapest gazdasági súlyának) nagyban befolyásolja a fővárostól mért távolság. 1 4. ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza percben Budapestig 2011. (települések átlaga) GEOX Kft. A régió déli megyéit érintően (Vas, Zala) jól látható a fővárostól való távolság problematikája, ráadásul Vas megyét még az autópályáktól való nagy távolság is sújtja, ami a gazdaság fejlődését és az innovatív cégek betelepülését is lassította. 1.2. Innovációs folyamatok Nyugat-Dunántúl innovációs szereplői között ma is meghatározó a három nagy egyetem, megerősödtek a kutatóhelyek bázisán kialakuló tudásközpontok és a közöttük meglévő, részben a gazdasági szférát is átszövő hálózati kapcsolatok. Hét év alatt ötszörösére nőtt a K+F ráfordítások értéke, napjainkban éves szinten eléri a 14-15 Mrd Ft-ot. A kutatási potenciál belső szerkezetére jellemző, hogy a felsőoktatáshoz és központi költségvetési szervekhez kötődő kutatóhelyek aránya közel kétharmadát teszik ki az összes kutatóhelynek, szemben az országos arány 54%-os értékével. 1 A TEIR által alkalmazott módszertan szerint az időtávolság kiszámításánál a következő szabályokat alkalmazzák: kompokon: 7 km/h + 30 perc átlagos várakozás, belterületen: 40 km/h (kivéve Budapest, ahol 25 km/h), külterületen a főutakon: 70 km/h, autóút: 90 km/h (kivéve az M0, ott 80 km/h), autópálya: 110 km/h. https://teir.vati.hu/teir_adatmodszertan/geox%20kft..pdf 16
5. ábra: Kutatóhelyek megoszlása szektorok szerint a Nyugat-Dunántúlon (2009). Forrás: TEIR A gazdasági szféra szereplőinek kutatás-fejlesztési tevékenysége is megerősödött, ez ugyanakkor döntően a nagy elsősorban autóipari vállalkozások tevékenységének és dinamikusan bővülő befektetéseinek köszönhető, a régió innovatív kis- és középvállalkozásainak száma továbbra is alacsony és jelentős területi heterogenitást mutat. Így a régióban fennálló innovációs paradoxon némiképp enyhült ugyan, de még mindig erősen érzékelhető. Ennek a problémának a sikeres kezelését nehezíti a regionális szinten elérhető, a kkv szektor számára vonzó lehetőséget kínáló innovációs források beszűkülése, melyet az EU támogatási alapjai csak részben tudnak kompenzálni. A régiók közötti összehasonlításban a három gyakran használt K+F mutató szerint (K+F kutatóhelyek, kutatói létszám és ráfordítások) a Nyugat-Dunántúl régió mintegy 10 évvel ezelőtt rendre az utolsó hely környékén tanyázott, ma viszont az említett mutatók tekintetében a 4-5. helyeken szerepel. Azonban a vállalkozási kutatóhelyek számára tekintve az látható, hogy 2010. évben ebben a mutatóban két másik magyar régiót megelőzve szintén az 5. helyen állunk. Látható azonban az az örömteli folyamat is, melynek során a vállalkozási kutatóhelyek száma 10 év alatt közel két és félszeresére nőtt. Az innováció szempontjából örömtelinek tekinthető, hogy az összes K+F ráfordításon belül a műszaki tudományok által képviselt rész a 2004. évi 56,7%-ról 2008. évre 65,8%-ra emelkedett (forrás: KSH). A K+F tevékenységet folytató vállalatok száma és területi megoszlása egyedül Győr-Moson- Sopron megyében mutat jelentős koncentrációt, Vas és Zala megyék esetén megmaradt az innovációt végző vállalkozásoknak az országosan is nagyon alacsony részesedése az összes vállalathoz képest. Mindez nem azt mutatja, hogy Zala és Vas megyék rövid- vagy középtávon élenjáróvá válhatnak ezen a területen: 17
6. ábra: K+F tevékenységet végző vállalkozások száma megyénként (db). Forrás: NIH KFI Obszervatórium A kutatóhelyek megoszlását tekintve szembetűnő, hogy a régióban az országoshoz képest magasabb a felsőoktatási, illetve költségvetési kutatóhelyek aránya a vállalkozási kutatóhelyekkel szemben. A régiónak 2005-ig nem volt egyetlen olyan kutatóintézete sem, amelyik valóban ki tudta volna szolgálni az üzleti kulcságazatok igényeit. Két egyetemi tudásközpont és két együttműködő kutatócentrum alakult a már említett gócpontokban, melyek az ipari igényekre képesek voltak reagálni, egyesítve a térségben tevékenykedő cégeket és megszólítva a K+F igényeiket (Csizmadia/Grosz, 2006). Ezek a központok ipari-tudományos kapcsolatokat alakítanak ki a régió egyes kulcsiparágaiban, a gépjárműgyártás, az elektronika, a faipar és a megújuló energiaforrások területén, az együttműködések száma és intenzitása, az üzleti célú innovációs szolgáltatások kiterjedtsége tekintetében azonban továbbra is jelenős hiányosságok tapasztalhatók. A szabadalmi bejelentések számát tekintve Nyugat-Dunántúl az utolsó helyen áll a magyarországi régiók rangsorában. A régió innovációs adottságai, K+F intézmények, felsőoktatás Jelen fejezet célja bemutatni a térségben elérhető kis-és közepes vállalkozások fejlődését támogató infrastrukturális környezetet és innovációs szolgáltatásokat, feltárni a napjainkig kiépült és regionális szempontból jelentős kutatás-fejlesztési kapacitásokat. Továbbá statisztikai adatokkal és elkészült elemzésekkel rávilágítani a Nyugat-Dunántúl régió vállalkozásainak innovációs tevékenységeire, az innovációs folyamatot erősítő kompetenciák és készségek meglétére vagy éppen hiányára. Nyugat-Dunántúl gazdasági fejlettsége relatíve magas, az elmúlt években a magyarországi régiók rangsorában a második, harmadik helyet foglalta el, azonban nemzetközi kitekintésben a GDP az EU átlagnak mindösszesen 60%-a körül mozgott. A termálágazat, bútoripar és járműipar országos bruttó hozzáadott értékének 50%-a térségben realizálódik. 18
A régiót az EU-szintű innovációs scoreboard szinte mind a vizsgált 17 szempont illetve fő kategóriák alapján alacsony vagy közép alacsony fejlettségűnek mutatta. A kkv-szektor innovációi, vagy más szektorokkal fennálló együttműködései is gyenge mutatókkal jellemezhetők. A K+F ráfordítások tekintetében az országos szinten kiegyenlített növekedés a régió szintjén jóval heterogénebb képet mutat. A 2004-2006. évi mértékhez képest 2007-ben jelentős növekedés tapasztalható. A ráfordítások szintjének másfélszeresére növekedése részben az EU csatlakozás következtében (főként a 2007-től induló ÚMFT pályázatok keretében) elérhetővé vált gazdaságfejlesztési, innovációra fordítható támogatási források megjelenésével magyarázható. 7. ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai a Nyugat-Dunántúlrégióban 2000 és 2009 között. Forrás: TEIR A Közép-Magyarországon kívüli régiókban a teljes hazai kutatói létszámnak mintegy 40%-a dolgozik, de még ezen régiók, illetve megyék között is nagy egyenlőtlenségeket találunk. Elmondható azonban, hogy nem az ország legfejlettebb területei rendelkeznek a legtöbb kutatófejlesztővel: Csongrádban, Hajdú-Biharban és Baranyában a kutatói létszám meghaladja az 1500 főt, míg a régiók között a Dél-Alföld és az Észak-Alföld kutatói létszáma is messze felülmúlja a más szempontból igen fejlett Nyugat-Dunántúl hasonló mutatóját. 8. ábra K+F ráfordítások régiónként Budapest, illetve a közép-magyarországi régió kivételével (2011, milliárd Ft) Forrás: KSH 19
Az országos K+F ráfordításoknak csupán valamivel több, mint harmadát költik el a közép-magyarországi régión kívüli szereplők. Hajdú-Bihar és Csongrád, valamint az észak-alföldi és a dél-alföldi régió szerepe, hasonlóan a kutatói létszámhoz, itt is kiemelkedő, míg Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl ebből a szempontból igen gyengén teljesít. 9. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként, 2010. Forrás: KSH A 2010-es GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat megyénként megvizsgálva láthatjuk, hogy az 1,17%-os országos átlagot (Budapestet leszámítva) csupán 2 megye lépte túl, Hajdú- Bihar (2,05%) és Csongrád (1,95%). Szembetűnő, hogy ha nem számítjuk ezt a két megyét és Budapestet, akkor az összes többi megye GERD/GDP mutatója mindösszesen 0,53%, amely kevesebb, mint az országos átlag fele. Régiós szinten vizsgálva az adatokat Közép-Magyarországon kívül a két alföldi régió, Észak-Alföld és Dél-Alföld köszönhetően a fent említett két kiugró megyének, Hajdú-Biharnak és Csongrádnak ért el 1% feletti arányt, a többi régió aránylag egyenletesen 0,46 és 0.65% között teljesít a 2010-es adatok alapján. 10. ábra: Az egyes szektorok számított létszámának alakulása Nyugat-Dunántúlon 2000-2011 között. Forrás: Eurostat 20
A területi koncentráció mérése Az egyes társadalmi-gazdasági jellemzők térbeli megoszlásának mérése a területi egyenlőtlenségek kimutatásának fontos eszköze. Ennek egyik legegyszerűbb módszere a koncentrációs vizsgálat 2, amely jól szemlélteti az egyes jellemzők térbeli eloszlását. A koncentrációs index 0 és 1 közötti értéket vehet fel; 0,4 fölötti index már erőteljes koncentrációt jelent, főleg ilyen nagy elemszám esetében, amely 19 megye és Budapest egyedi adatait veszi figyelembe. 11. ábra: Az összes K+F ráfordítás, a kutatók tényleges létszáma, a K+F-et végző cégek árbevétele és a vállalatok által befizetett összes adó koncentrációs mutatója, 2010. Forrás: KSH, NAV Jól látható, hogy a K+F-et közvetlenül mérő indikátorok (az első két oszlop) sokkal erősebben koncentrálódnak területileg, mint az egyéb gazdasági mérőszámok (3. és 4. oszlop). Tehát az amúgy is túlkoncentrált gazdaságban a K+F, mint tevékenység rendkívül egyenlőtlenül oszlik el területileg. A K+F teljesítmény egyik jellemző fokmérője a szabadalmak száma. A tapasztalatok alapján kevés átütő kutatás-fejlesztési eredmény született a térségben. A szabadalmak számát tekintve 2004-2008 között csak az agrártudomány jeleskedett Győr-Moson-Sopron megyében, a műszaki tudományok területén összesen hét szabadalom született a régióban ebben az időszakban. 2 A Herfindahl Hirschman-index (koncentrációs mutató) a koncentráció egyik mérőszáma. Egy adott gazdasági szektor, Herfindahl Hirschman-indexe a piacon lévő vállalatok, vagy területegységek adott társadalmi-gazdasági mutatóból való részesedésének négyzetösszege. A HHI értéke 0 és 1 között van; a 0-hoz közeli érték annak a jele, hogy sok felé oszlik szét és egyenletesen az adott mutató tárgya. Az 1-hez közeli érték nagymértékű koncentrációt jelent. 21
1.3. Innovációs rendszer iparági jellemzői és szereplői 1.3.1. Iparági trendek Járműipar Nyugat-Dunántúlon eddig is meghatározó jelentőséggel bírt a gépipar 3, amit a napjainkban zajló külföldi (közúti) járműipari cégek beruházásai tovább erősítenek. A teljes hazai járműipari értékesítésből a 2010. évben a régió 47 százalékkal részesedett, melynek 40 százalékát a Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel rendelkező vállalkozások adták. A járműiparhoz kapcsolódóan Nyugat-Dunántúlon 2010. év végén 96 céget tartottak nyilván, 10 százaléka az országosnak, melynek 55 százaléka mikrovállalkozás. 4 Az Audi 2013-ig 900 millió eurót fektet az autógyártás bővítésébe, ezzel a jelenleg motorgyártó és jármű-összeszerelő győri telephelyet egy teljes gyártási folyamatot lefedő autógyárrá bővíti. Az új beruházás eredményeként 2013-ig közvetlenül 2100 új munkahely létesül. A GM Szentgotthárdon 450 millió eurós fejlesztéssel közvetlenül 800 új munkahelyet hoz létre. A térség két autógyári beruházásával a hazai gyártás kapacitása a duplájára nőhet az évtized közepére. A térségben a beszállítói körrel együtt az álláslehetőségek száma több tízezerrel is nőhet. Különösen a lakkozó- és felületkezelés, az elektronika, a mechatronika, a járműtechnika, a fémtechnika és a szerszámtechnika, valamint a minőségbiztosítás és a logisztika területén jártas szakembereket keresnek a beruházók. A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja közlése szerint jelentős hiány a járműmérnökökből, a gépészmérnökökből, mechatronikai és az informatikai szakemberekből mutatkozik. A Győri Ipari Parkban a szükséges szakképzési feladatok ellátására Projekt- és Oktatási Központ létesül. Az új fejlesztések eredményeként, a beruházó cégek és az állam közötti megállapodás következtében, a hazai vállalkozások beszállítói pozíciói javulnak, ami növeli a külföldi cégek térségi integrálódását. A Roland Berger Strategy Consultants Járműipari kilátások 2025-re című tanulmánya az ágazat eddigi legnagyobb átalakulását vetíti előre az öt megatrend (geopolitikai változások, demográfiai változások, fenntarthatóság, a mobilitás fejlődése, változó technológiák) alakulását figyelembe véve. A prognosztizált új irányok szerint a termelés és az értékesítés áttolódik az ázsiai piacokra, a kicsi, olcsón üzemeltethető autók, elektromos és hibrid járművek erőteljes előretörése várható. Ezek a változások a vállalatok üzleti modelljeit, ágazati együttműködési láncokat gyökeresen átalakíthatják. A járműipari kutatások nemzetstratégiai jelentőségét támasztja alá, hogy 2012. év végén, a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) járműipari kutatási biztos kinevezésére került sor. 3 KSH jelentés szerint hazánk gépiparában regisztrált gazdasági szervezetek közel 20 százalékát 2008. évben Nyugat-Dunántúl adta, ahol egyúttal a legerősebb volt a magyarországi régiók között ezen ágazat ipari termelése. 4 A járműipar helyzete és szerepe a Nyugat-Dunántúlon. KSH, 2011. május 22
A miniszteri biztos feladatai közé tartozik többek között a járműipari kutatás-fejlesztési programok előkészítésének koordinációja, és az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködések kialakításának kormányzati szintű támogatása; a hazai forrásból, valamint az EU-s közös finanszírozású pályázati stratégiában a járműipar specifikus érdekeinek megjelenítése; illetve a magyarországi beszállító ipar erősítése, és ehhez kötődő mentorálási program kidolgozása5. Az elmúlt években az elektromos mobilitás területén innovációs fejlesztések eredményeként Nyugat-Dunántúlon is születtek figyelemfelkeltő újítások. Feltétlenül említést érdemel az Antro-csoport Solo nevet viselő hibrid kisautója, és a bőrönd méretűre összecsukható elektromos robogó (Moveo). Egy győri mérnöki fejlesztő csapat (Meshining Engineering Kft.) részt vett Magyarország első üzemanyagcellás járművének (HY-GO) megalkotásában, továbbá a Genfi Autószalont is megjárt Micron nevű elektromos kisautó gépészeti tervezésében, melyek mind a jövőbe mutató fejlesztések. Nem utolsó sorban kell említeni a Willisits Mérnöki Irodát, családi vállalkozást, amely a villamos járműhajtás fejlesztésének területén húsz éves tapasztalattal és kissorozatú gyártókapacitással rendelkezik, illetve azt a tudományos kutatási és infrastrukturális hátteret, amely a Széchenyi István Egyetem kínál. Az egyetem fő kutatási irányai a zöld autó köré szerveződnek, és középtávú terveik között szerepel a közép-európai térség e- mobilitás hálózatába bekapcsolódni. A fejlesztési eredményeket a Széchenyi Futam Alternatív Hajtású Járművek Versenyén keresztül európai színtéren tervezik bemutatni. Az európai és világtrendet, valamint a globális kihívásokat (kimerülőben lévő fosszilis energiahordozók, éghajlatváltozás) figyelembe véve a térség egyik fő kitörési pontját jelentheti az elektromos mobilitás területének koncentrált fejlesztése. Elsősorban a járműiparhoz kötődően mondható el az a tény, hogy a nagyvállalatokhoz köthető innovációs teljesítmény sokat erősödött a régióban, amelynek az innovációs rendszer egészére vetített kedvező hatása van. Az Európai Bizottság a 2013. januárjában ambiciózus csomagot terjesztett elő az alternatív üzemanyagokat elosztó töltőállomások hálózatának európai szintű fejlesztése, valamint az ilyen töltőállomások tervezésére és használatára vonatkozó közös előírások megállapítása érdekében. Az eddigi szakpolitikai kezdeményezések elsősorban magukra az üzemanyagokra vagy a járművekre vonatkoztak, nem érintették az üzemanyag-elosztó hálózatot. A tiszta üzemanyagok elterjedését három tényező gátolja: a járművek magas ára, az alacsony fokú fogyasztói elfogadottság, valamint a feltöltő- vagy töltőállomások hiánya. Nem épülnek töltőállomások azért, mert nincs elegendő jármű. A járművek ára nem versenyképes, mert nincs rájuk elegendő kereslet. A fogyasztók nem vásárolnak ilyen járműveket, mert azok drágák és nincs hozzájuk megfelelő számú töltőállomás. A Bizottság ezért most olyan csomagot terjeszt elő, amely a tagállamok számára kötelező célokat állapít meg a tiszta üzemanyagok például a villamos energia, a hidrogén és a földgáz elosztására szolgáló minimális infrastruktúra tekintetében, valamint EU-szintű közös előírásokat határoz meg az üzemeltetéshez szükséges felszereléseket érintően. Faipar és megújuló energetika 23
Faipar Az emberiség számára a fa évezredek óta egy meghatározó megújuló nyersanyagot jelent, amelynek jelentőségét a fenntarthatóság érdekében megfogalmazott egyre szigorúbb energetikai, klímavédelmi és egészségügyi előírások folyamatosan növelik. E követelmények teljesítése felértékeli a fát, mint alapanyagot, illetve az abból készült termékeket. Hazánkban a faipar számottevő ipari és tudományos előzményekkel, és jelentős ipari potenciállal rendelkezik. Az erdősültség közel 21%-os mértéke komoly hátteret jelent a közel 320 milliárd forintos éves termelési értékű, a mélyponton lévő építőipar ellenére növekedő, exportban pedig közel 10%- os növekményt elérő fafeldolgozó és bútoripar számára. Az iparágban alkalmazottak hozzávetőleges száma 25 ezer fő. A hosszú távú kihívások sajátossága, hogy nemcsak a hagyományos (funkció, forma, minőség, ár) termékjellemzők kritikusak, hanem fenntarthatóságot meghatározó zöld szempontok, az energiafelhasználás, a hulladékgazdálkodás szempontjai is markánsan megjelennek. Kulcsfontosságúvá válik az anyagtudomány, a nanotechnológia legújabb eredményeinek felhasználása, amelyek úgy javíthatják a faalapú termékek tulajdonságait, hogy közben megőrzik a fa, mint természetes nyersanyag újrahasznosítási és hulladékgazdálkodási előnyeit. A csúcstechnológia eredményeinek szükségessége megjelenik a termékek gazdaságos, személyre szabott, egyedi, ugyanakkor tömegszerű gyártásában is, amelyek energia-hatékony forgácsoló-megmunkáló szerszámokat, CNC technikán, robotokon alapuló gyártási technológiai folyamatokat, optimalizált gyártási és értékesítési útvonalakat követelnek meg. A régió egyedi sajátosságokkal rendelkezik a faipar területén, itt található a hazai falemezgyártó kapacitás fele, illetve a bútorgyártás egyharmada. A régiónkban európai mércével is egyedülálló módon megtalálható az felsőfokú oktatás, kutatás (NYME Erdőmérnöki Kar, Faipari Mérnöki Kar), kutatás hasznosító és támogató intézményrendszer (NYME Technológiai Transzfer Iroda, NYME Természeti Erőforrások Kutató Központja), valamint a tudásgeneráló, közvetítő és hasznosító vállalkozások összefogó szervezete a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter. A klaszterben részvevő faipari nagyvállalatok és kisvállalkozások összetétele, az országosan egyedi és európai szintén is elismert színvonalú faipari mérnöki képzés, az akkreditált laboratóriumi szolgáltató és K+F+I háttér, a karon megtalálható alkalmazott művészeti és informatikai képzés, továbbá az alapanyag termelést meghatározó erdőgazdálkodási tudás és partnerek nemzetközi szinten is kivételes alapokat nyújtanak. A klaszter egyedüliként a Nyugat- Dunántúlklaszterek közül pályázott az akkreditált klaszter címre. A magyar bútoripari ágazat értékesítése úgy belföldön, mint külföldön jelentős csökkenést mutatott a gazdasági válság hatására. A tendencia viszont szinte az összes európai államban fellelhető, tehát nem beszélhetünk csak a magyarországi bútoripar nehézségeiről. Viszont ebben az évben a faipar fellendülése pozitívan hatott a többi kapcsolódó iparág növekedésére, 2012-ben fordult az előző évek negatív tendenciája, ami egy igen fontos faktor az elkövetkezendő 2013- as évek utáni faipari stratégia elkészítésében. (Fatáj, 2013.02.01.) 24
Az ágazat 2011-es éves nettó árbevétele 131.119.000 ezer Ft volt, ebből a klaszterakkreditáció előtt a Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter részesedése a következő: Klaszter árbevétele az adott fókusz területen (millió Ft.) A Klaszter piaci részesedése a fókuszterületen (%) 2011 2012 2013 2014 14 477,2 14 700 14 900 15 100 11,02 12,5 14 15,5 1. táblázat: Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter részesedése. Forrás: Pannon Fa-és Bútoripari Klaszter stratégia, 2012. Megújuló energetika A megújuló energiaforrások ma a primer energia felhasználásnak mintegy 7%-át adják, ami jelenleg 75-80%-os arányban a biomassza hasznosításból kerül ki. A biomassza felhasználáson belül a dendromassza, vagyis a faanyag részesedése szintén 80% körüli. Így a faanyag részesedése az összes energiafelhasználásban 4,2-4,5%. A faenergia források 4 csoportba sorolhatóak: o Szabvány tűzifa o Erdei apadék (vágástéri hulladék, tisztítási, gyérítési anyagok, kéreg, tuskó, ágfa) o Fafeldolgozási hulladékok (másod nyersanyagok), elhasznált fatermékek ("altholz") o Energetikai faültetvények Magyarországon ma a vizsgálataink szerint 9-10 millió m3 faanyag lenne kitermelhető az erdők állapota és korosztály viszonyai alapján (a teljes 13,1 millió m3 folyó növedék védelmi és egyéb okokból nem termelhető ki. A Nyugat-DunántúlRégió erdősültsége az országos átlagot jelentősen, közel 7%-kal meghaladja. Itt található a magyar erdők 16%-a, melyben hazánk élőfa készletének közel ötödrésze tenyészik. A hektáronkénti magasabb, mint az országos átlag, az éves folyónövedék mintegy 1,8 millió bruttó m3. A kitermelt fából a régióban 1 150 000 m3 hengeresfa-alapanyag képződik, ebből o 20-22 %, 200-250 ezer m3 fűrészrönk, hordó- és furnéripari célú méret és minőség. o 78-80 %, azaz 900 950 ezer m3 fatermék hazai és export tűzifaként, farost, forgácslap, papíripari és energetikai célú alapanyagként hasznosul. Egészségturizmus, egészségtudományok Egészségturizmus A régióban a turizmus fontos szerepet tölt be a gazdasági életben. A Nyugat-Dunántúl gazdag és változatos turisztikai vonzerőkkel, attrakciókkal rendelkezik, településeinek kétharmada valamely üdülőköretbe tartozik, illetve üdülési-idegenforgalmi adottsággal bír. A fontosabb turisztikai területek közül ki kell emelni az egészségturizmust, amelynek alapját a gyógy- és termálvizek gazdagsága képezi. 25