2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK)

2. AZ EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK (INDIKÁTOROK) A vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a középiskolai munkát a felsőoktatási felvételi vizsgák mutatószámainak és néhány, nagy tömegeket megmozgató országos középiskolai verseny eredményeinek tükrében elemezzük. A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI VIZSGÁK A felsőoktatási felvételi vizsgák adatai alapján a középiskolák a következő mutatók szerint értékelhetőek: A) Létszámokkal összefüggő adatok (százalékban) 1. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F/L táblázat; 2. A felsőoktatásba felvettek számát (F) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F/J táblázat; 3. A felsőoktatásba jelentkezők számát (J) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban J/L táblázat; 4. A felsőoktatásba jelentkezettek nyelvvizsgáinak számát (NY) 3 a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NY/J táblázat; 5. A felsőoktatásba felvettek nyelvvizsgáinak számát (NY) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NY/F táblázat; 6. A felsőoktatásba jelentkezettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYK/J táblázat; 7. A felsőoktatásba felvettek középfokú nyelvvizsgáinak számát (NYK) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYK/F táblázat; 8. A felsőoktatásba jelentkezettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba jelentkezettek létszámához (J) viszonyítva, továbbiakban NYF/J táblázat; 9. A felsőoktatásba felvettek felsőfokú nyelvvizsgáinak számát (NYF) a felsőoktatásba felvettek létszámához (F) viszonyítva, továbbiakban NYF/F táblázat; 10. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F1/L táblázat; 11. A tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre felvettek számát (F1) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F1/J táblázat; 12. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F2/L táblázat; 13. A műszaki és az agráregyetemekre felvettek számát (F2) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F2/J táblázat; 14. A főiskolákra felvettek számát (F3) a 12. évfolyam tanulólétszámához (L) viszonyítva, továbbiakban F3/L táblázat; 15. A főiskolákra felvettek számát (F3) a felvételre jelentkezettek (J) számához viszonyítva, továbbiakban F3/J táblázat. 3 Azok a nyelvvizsgára vonatkozó adatok állnak rendelkezésünkre, amelyeket a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok tartalmaznak. 11

12 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 A fenti 15-féle táblázat elkészítéséhez az 1991 2004. évekre vonatkozóan gyűltek össze az adatok. Az utóbbi évekre nézve a középiskolából hozott pont/felvételi vizsgán szerzett pont (H/SZ) mutató már félrevezető lenne, mert a felsőoktatási intézmények mind a kétféle pontot különbözőképpen számítják. B) A felvételi írásbeli dolgozatok átlagpontjai Négy mutató készült az 1992 2004. években megírt közös és egységes írásbeli vizsgák átlageredményeiből. Ezek: 16. Az érettségi évében felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 17. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai az összes felsőoktatási felvételi írásbeli vizsgán; 18. Az érettségi évében felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy 4 esetében; 19. Az érettségi utáni évben felvételizők átlagai 14 vizsgatárgy esetében. A felsőoktatási felvételek írásbeli vizsgái helyett 2005-től a kétszintű érettségi dolgozatainak alapján lehet bekerülni a felsőoktatási intézményekbe. Így a jövő évtől ezek eredményei alapján lehet majd megítélni a középiskolákban folyó munkát. Nem egyenértékűek a táblázatok abból a szempontból, hogy miként minősítik az iskolák továbbtanulásra felkészítő munkáját. E tekintetben többféle megítélés lehetséges, a következő, kurzív betűkkel szedett mondatok a kutatást végző vitatható véleményét tükrözik. A felvételi létszámokra és az írásbeli dolgozatokra vonatkozó mutatók közül az utóbbiak jelzik megbízhatóbban a középiskolai tanítás eredményességét, mert ezek a megszerzett ismeretek, tudás szintjét mérik. A létszámokra vonatkozó 15 mutató közül az iskolák felsőoktatásra felkészítő munkájának hatékonyságát legjobban az F/L mutató (a száz 12. évfolyamos tanulóból felvettek száma) jellemzi. Ez tükrözi ugyanis, hogy a tanulók hány százalékát teszi az iskola a továbbtanulásra fogékonnyá és alkalmassá, illetve irányítja olyan felsőoktatási intézménybe, ahol felvételi esélyei a legjobbak. Ez a mutató nagymértékben függ attól, hogy a tanulók olyan felsőoktatási intézménybe jelentkeznek-e, amelybe a felvétel feltételei a legkedvezőbbek számukra. Ismeretes, hogy vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek csak minimális felvételi követelményeket támasztanak, sőt olyanok is, amelyek felvételi vizsga nélkül szinte minden jelentkezőt felvesznek. Ha a középiskola ilyen intézményekbe irányítja gyengébb tanulóit, javíthatja ezt a mutatóját. Sokan tartják fontosnak az F/J mutató (a száz jelentkezőből felvettek száma) jelzéseit. Ez kétségtelen olyan iskolatípusok esetében, amelyeknek nem elsődleges feladata a továbbtanulásra való felkészítés (szakközépiskola, vegyes iskola). Azonban az ilyen alapon készült iskolaeknek súlyos hibája, hogy jobb helyezési számot adnak azoknak az iskoláknak, amelyeknek csak egy-két tanulója jelentkezett a felsőoktatásba, ha azokat felvették (akár felvételi vizsga nélkül is), mint azoknak, amelyeknek valamennyi tanulója jelentkezett (akár a legigényesebb felsőoktatási intézményekbe), de közülük egyet nem vettek fel. Nem helyes sem az F/L, sem az F/J mutatók esetében összehasonlítani a gimnáziumi és a szakközépiskolai osztályokban végző tanulókat. Ezeket a mutatókat ugyanis úgy képezzük, hogy az érettségi évében felvételre jelentkezőket, illetve felvetteket vesszük figyelembe, a szakközépiskolások nagy része viszont az érettségi után a technikusi fokozat megszerzéséért elvégzi a középiskolák 13. évfolyamát is, s csak azt követően jelentkezik a felsőoktatásba. Ezért is készülnek külön iskolaek a gimnáziumokra és a szakközépiskolákra. A vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat is tartalmazó) középiskolák jeinek értékelésénél ajánlatos figyelembe venni a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok arányát. A nyelvvizsgákra vonatkozó táblázatok (NY/J, NY/F, NYK/J, NYK/F, NYF/J, NYF/F) a tanulók idegen nyelvi felkészültségét jelzik. Ez a felsőoktatásba való bejutást illetően igen fontos tényező, hiszen szinte valamenynyi felsőoktatási intézmény többletpontokkal jutalmazza az államilag elismert nyelvvizsgákat. A jelentkezők közötti nyelvvizsgával rendelkezők aránya jobban jelzi a középiskolák nyelvi felkészítő munkáját, mint a felvettek közötti arány, mert utóbbiakban az is tükröződik, hogy a tanulók az egyéb tárgyak vizsgáin milyen eredménnyel 4 A vizsgatárgyak a következők: angol, biológia, fizika, földrajz, francia, kémia, közgazdaságtan, magyar nyelv és irodalom, matematika, német, olasz, orosz, spanyol, történelem. 12

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 13 szerepeltek. Ezek a mutatók azonban nemcsak az iskola felkészítő munkájára utalnak, hanem erősen függenek a családi körülményektől is. Az arányszámok kialakulásában ugyanis az iskola felkészítő munkája mellett jelentős a szerepe annak is, hogy a tanulók családi körülményei lehetővé teszik-e a magánúton (különórákon) való nyelvtanulást és az időszakonkénti hosszabb külföldi tartózkodást. Az elmúlt években az idegennyelv-tudás elismerése változott a felvételi eljárásban. Míg régebben több idegen nyelv állami nyelvvizsgával igazolt ismerete emelte a többletpontok számát, addig az utóbbi években már csak egy, illetve két idegen nyelv tudásáért jár pluszpont. Ezért ez a mutató nem alkalmas a nyelvismeret fejlődésének időbeli vizsgálatára, mert most a felvételre pályázók akkor is csak egy, illetve két állami nyelvvizsgát jeleznek felvételi lapjukon, ha több nyelvből rendelkeznek ilyennel. Több középiskola bírálta a múltban az F/L táblázat jelzésértékét amiatt, hogy összemossa azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyekbe nehéz feltételekkel, szigorú vizsgák árán lehet bekerülni azokkal, amelyek vizsgák nélkül veszik fel a pályázókat. Ezért készültek el a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre (nehezebb felvételi vizsgák, magasabb jelentkezési arányok) vonatkozó F1/L, F1/J mutatók, illetve a műszaki és az agráregyetemekre (alacsonyabb jelentkezési arányok, sok vizsgamentesség) vonatkozó F2/L, F2/J mutatók. Hasonló módon összeállítottuk a főiskolákra vonatkozó F3/L, F3/J mutatókat is. Ezek az indikátorok valóban jobban differenciálnak, mint azok, amelyek együtt kezelik az összes felsőoktatási intézményt. Hiányosságuk viszont minthogy egy-egy középiskolában kicsi és gyakran véletlenszerű azoknak a tanulóknak a száma, akik egy adott iskolatípusba jelentkeznek, hogy ezek a mutatók nem mindig tekinthetők jellemzőnek. Az írásbeli dolgozatok átlagait feltüntető táblázatok csökkentik azt a zavaró tényezőt, amely a továbbtanulási célként választott intézmények különböző felvételi követelményszintje miatt bizonytalanná teszi az iskolák összehasonlítását. A közös és egységes írásbeli dolgozatokat ugyanis tárgyanként egy időpontban, azonos tételekből írják a felvételizők, és azokat egységes javítási útmutató alapján értékelik. Ezért a dolgozatírás egy nagy versenynek tekinthető, amelyben évenként az iskolák tanulóinak legjobbjai (válogatott csapata) vesznek részt. Ezek a mutatók együtt vizsgálva az OKTV és az egyéb versenyek tantárgyi táblázataival jelzik, hogy az elit- és a tömegképzés az egyes iskolákban az adott tantárgyban milyen eredmények produkálására képes. Figyelembe kell azonban vennünk azt is, hogy a felvételizők egy jelentős része nem ír felvételi dolgozatot, hiszen ez több intézménycsoportban nem kötelező, illetve a legjobbak felmentést kapnak a felvételi vizsga alól. A felvételi mutatók értékelésénél arra is gondolnunk kell, hogy a vizsgált évtizedben a felvételi eljárás jelentősen megváltozott. A nagyszámú felvételi mentesség bevezetése, a felvételi arányok nagymértékű változása, a pontozási módszerek divergálása, majd az utóbbi években az eltérések csökkenése indokolttá teszi, hogy az idősorokat több mutató esetében fenntartásokkal kezeljük. A középiskolák általános képzésének eredményessége elsősorban a felsőoktatási felvételek mutatóival mérhető, hisz a felvételi vizsgáknak az 1991 2004-es évekre vonatkozó több mint hétszázhétezer adata többféle szempontból teszi lehetővé az iskolák csoportosítását. Az évenkénti közel ezer középiskolára vonatkozó, közel ötvenezer adat jellemző a középiskolások teljesítményére, ezért alkalmas általános tanulságok levonására. A felsőoktatási intézményekbe való bejutásra minden középiskolából a legjobban felkészült tanulók pályáznak, ezek számából, arányából és teljesítményéből nagy biztonsággal lehet következtetni az egyes középiskolákban és azok csoportjaiban folyó munka minőségére, a tanulók továbbtanulási esélyeire. A következő fejezetekben a számos felvételi mutatóból négy csoportot veszünk figyelembe. Ezek: a felvételi vizsgákon megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok átlageredményei, a felsőoktatásba felvettek aránya a végző középiskolai osztályok létszámához viszonyítva (F/ L mutató) az összes felsőoktatási intézmény vonatkozásában, az F/L mutató három felsőoktatási intézménycsoportot tekintve és a felsőoktatási felvételekre jelentkező középiskolások nyelvvizsgáinak aránya. Az ismertetett mutatók alakulását a továbbiakban országos és területi szinten: a településtípusokra, a megyékre, a nagyvárosokra, valamint a fővárosi kerületekre vonatkozóan, illetve az iskolák fenntartók és képzési típusok szerint kialakított csoportjaiban vizsgáljuk. 13

14 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ARÁNYA A 12. ÉVFOLYAMOK LÉTSZÁMÁHOZ VISZONYÍTVA E mutató (F/L)képzésénél a középiskolákat négy kategóriába soroltuk: gimnáziumok, művészeti középiskolák, szakközépiskolák, vegyes (gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokat oktató) középiskolák. Ezt a csoportosítást az indokolja, hogy ezeknek az iskolatípusoknak eltérő az elsődleges képzési célja: magasabb szintű tanulmányokra vagy szakmára történő felkészítés, illetve a más felvételi feltételeket támasztó művészeti felsőoktatásba való bejutás elősegítése. Ezért nem lenne méltányos e négy típusba tartozó iskolákat a felsőoktatási felvétel szempontjából összehasonlítani egymással. Ugyanakkor az egyes kategóriákba való besorolás sem könnyű feladat (és ennek megfelelően fenntartással kezelendő), hiszen ma már egyre gyakoribb, hogy egy intézményben többféle képzés is előfordul, sőt az egyes iskolákban oktatott programok kombinációi is rendkívül sokfélék. 5 Az iskolák tipizálásánál az volt a szempont, hogy egy adott intézményben a 12. évfolyamokon 2004-ben milyen képzési programok működtek. 2. táblázat A középiskolák száma intézménytípusonként, 1991 2004 Iskolatípusok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Gimnáziumok 192 195 203 217 239 240 263 288 297 309 324 343 358 353 Vegyes középiskolák 150 153 159 164 168 168 171 175 177 177 177 176 176 184 Szakközépiskolák 275 301 317 342 378 379 396 414 411 414 409 417 411 395 Művészeti középiskolák 11 12 13 17 17 17 19 19 21 21 22 20 20 20 Összesen 628 661 692 740 802 804 849 896 906 921 932 956 965 952 A középiskola-típusok összehasonlításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy míg a vizsgált időszakban az iskolák száma 52%-kal emelkedett, addig a gimnáziumoké 82%-kal, a szakközépiskoláé 44%- kal, a vegyes iskoláké 3%-kal, a művészeti középiskoláké pedig 82%-kal. Az összefoglaló táblázatokban az iskolák eredményeit a mutatók ötévi átlagával jellemeztük. Azok az iskolák, amelyeknek az öt évben legalább négyszer nincs mutatója (nincs felvételiző diákja), nem szerepelnek. Így biztosítható, hogy az indikátorokat néhány év véletlenszerű adatai ne torzítsák (lásd 1. és 2. melléklet) 6. E korlátozó feltételek miatt a felvételi arányokat feltüntető táblázatok 843 középiskolát tartalmaznak. Miután a táblázatokban az 1991 1995-ös és a 1999 2004-es 7 évek helyezési számai és mutatói láthatók, véleményt alkothatunk az iskolák fejlődéséről is. Országos szintű adatok Ma már közismert tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben jelentős expanzió zajlott le a felsőoktatásban is. 3. táblázat A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya, 1991 2004 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Jelentkezési arány (J/L)* 41,4 47,5 50,5 51,3 51,3 52,6 52,4 52,7 54,5 50,7 49,8 59,5 61,8 68,8 Felvételi aránya (F/L) * 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8 Felvett/jelentkező (F/J)* 55,1 51,2 51,2 49,6 53,2 56,7 60,7 62,5 64,4 66,6 68,1 68,5 70,4 67,4 * Az adott évben 12. évfolyamos tanulókra vonatkozóan. 5 Erről bővebben lásd: Halász Gábor Lannert Judit (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2000. Országos Közoktatási Intézet. Budapest, 2000. 6 E könyv korábbi köteteinek mellékleteiben az indikátorok alapján készített iskolaeket közöltük. Ez sok félreértésre adott lehetőséget, nem tudtuk megértetni, hogy 5-10 hely különbség az iskolaeknél alig bír valamilyen jelentőséggel az iskolák megítélésénél. Ezen túl csak az indikátorokat közöljük, megjegyezve, hogy mi számít kiváló, jó vagy kevésbé jó eredménynek. Így a mellékletekben közölhető indikátorok száma lényegesen nagyobb lehet a korábbiaknál. 7 A 12. évfolyamok 2001. évi adatai nem állnak rendelkezésre, ezért az ezzel kapcsolatos mutatókat az 1999., 2000., 2002., 2003. és 2004. évek átlagaiból képeztük. 14

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 15 1. ábra A 12. évfolyamos tanulók, a felvételre jelentkezők és a felvettek száma, 1991 2004 1. megállapítás A vizsgált időszakban mind az érettségiző osztályok tanulóinak száma, mind a felvételre jelentkezők száma emelkedett. A jelentkezési arány (J/L) a 2000-2001. évi időleges visszaeséstől eltekintve folyamatosan növekedett, jelenleg a 12. évfolyamos tanulók csaknem 70%-a kíván felsőfokon továbbtanulni. Mivel azonban a felvettek száma lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint a 12. évfolyamon tanulóké, a felvételi arány (F/L) jelentős növekedése tapasztalható: az emelkedés 2000. és 2001. kivételével folyamatos volt. A felvett/jelentkező arány (F/J) növekedése ami összefüggésben van a jelentkezési arány változásával 1994 és 2003 között emelkedett, de 2004-ben visszaesett. A mutatók változása 1991-hez viszonyítva a 4. táblázatban látható. 4. táblázat Az iskolák, a tanulók és a felvettek számának növekedése, 1991-hez viszonyítva Év 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Iskolák száma 1,0 1,1 1,1 1,2 1,3 1,3 1,4 1,4 1,4 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 12. évfolyamos tanuló 1,0 1,1 1,3 1,3 1,3 1,4 1,4 1,5 1,4 1,5 1,6 1,4 1,3 1,4 Felvettek 1,0 1,0 1,5 1,6 1,6 1,7 1,8 1,9 1,8 1,8 1,9 2,5 2,6 2,8 F/L arány 1,0 1,1 1,1 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 1,6 1,5 1,5 1,8 1,9 2,0 2. megállapítás A vizsgált tizennégy évben az iskolák száma 52%-kal, a 12. évfolyamos tanulók száma 40%-kal növekedett, az ezekből az osztályokból a felsőoktatásba jelentkezők száma 132%-kal, a felvettek száma pedig 184%-kal emelkedett. Ez a felvételi arány 104%-os növekedését idézte elő, ami ennek az időszaknak kétségtelenül a legjelentősebb eredménye. Az utolsó három évben a felvett tanulók száma jelentősen nagyobb mértékben növekedett, mint az érettségizőké, ez a felvételi arány radikális emelkedését idézte elő. 15

16 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 5. táblázat Változások a különböző felvételi arányokat (F/L) produkáló középiskolák számában, 1991 2004 Felvételi Középiskolák száma arány (F/L %) 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 90 felett 0 0 0 2 0 0 1 8 11 20 17 22 21 31 80 89,99 0 1 2 1 3 5 12 22 34 41 38 53 65 61 70 79,99 6 9 11 8 10 18 32 45 50 54 57 80 77 90 60 69,99 10 13 19 21 26 36 50 61 64 71 66 63 61 94 50 59,99 22 30 41 37 49 68 72 50 64 63 74 86 98 93 40 49,99 42 50 45 47 60 78 74 99 95 82 84 107 102 92 30 39,99 59 70 81 92 108 107 107 97 112 103 103 115 109 99 20 29,99 133 127 137 156 146 146 142 128 132 105 102 122 122 122 10 19,99 159 171 196 192 208 176 173 200 175 171 166 162 164 157 0,01 9,99 182 168 140 160 162 173 158 166 135 191 180 121 122 101 0 25 45 29 32 38 31 47 34 48 30 35 25 23 12 Összesen 638 684 701 748 810 838 868 910 920 931 922 956 964 952 2. ábra A magas és az alacsony felvételi arányú iskolák, 1991 2004 (%) 3. megállapítás Az 5. táblázatból látható, hogy azoknak az iskoláknak az aránya, ahol a tanulók több mint 70%-át felveszik a felsőoktatásba, a 14 év alatt 1%-ról 19%-ra növekedett. Ugyanakkor azoknak az iskoláknak a száma, ahol kevesebb, mint a tanulók tized része tanulhat tovább felsőfokon, a 14 év alatt 32%-ról 12%- ra csökkent. Még mindig több, mint száz azoknak a középiskoláknak a száma, amelyekből kevesebb, mint minden tizedik tanuló kerül felsőoktatási intézménybe. A 6. táblázat azt mutatja, hogy a hazai középiskolák mekkora hányadából kerülnek ki a felsőoktatási intézmények hallgatói. Ebből kitűnik, hogy a középiskolák egyes csoportjaiban tanulóknak különböző a továbbjutási esélye az egyetemekre, főiskolákra. 16

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 17 6. táblázat A felsőoktatásba felvettek aránya a küldő iskolák aránya szerint, 1991 2004 A felsőoktatásba felvett hallgatók százaléka Az iskolák százaléka, amelyből a tanulók a felsőoktatásba kerülnek 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 10%-ig 1,8 1,9 2,1 2,0 1,9 2,1 2,1 2,2 2,4 2,1 2,1 2,1 2,2 2,3 20%-ig 4,2 4,5 4,6 4,6 4,7 4,9 5,0 5,0 5,2 4,7 4,8 4,9 5,0 5,4 30%-ig 7,5 7,8 7,9 8,0 7,9 8,2 8,3 8,3 8,6 7,8 8,0 8,3 8,4 8,8 40%-ig 11,4 11,6 11,9 12,2 11,8 12,5 12,3 12,5 12,7 11,6 12,2 12,1 12,3 13,0 50%-ig 16,1 16,4 16,8 16,9 16,6 17,5 17,2 17,5 17,9 16,2 16,7 16,9 17,1 17,8 60%-ig 22,1 22,6 23,0 22,9 22,3 23,6 23,3 23,6 24,1 22,2 22,5 22,9 23,0 23,7 70%-ig 29,7 30,7 30,9 30,7 29,9 31,6 31,4 31,3 32,0 29,4 29,9 30,1 30,3 31,1 80%-ig 40,3 41,1 41,7 41,5 40,2 41,9 41,8 41,5 42,2 39,4 39,5 40,3 39,8 41,1 90%-ig 56,3 56,4 57,5 56,8 56,1 56,6 57,0 56,8 57,6 54,8 54,6 55,3 55,4 56,4 4. megállapítás Az egyetemi, főiskolai hallgatók fele a középiskolák 16-18 százalékából, kilencven százaléka pedig 55-57%-ából került a felsőoktatásba. A 2004-ben érettségizett tanulók közül 242 iskolából (az iskolák egynegyed részéből) tíznél kevesebb hallgatót vettek fel a felsőoktatási intézményekbe, ezekben tanult a 12. évfolyamosok 13,1%-a. Ezekből az iskolákból csak minden tizenegyedik tanuló került a felsőoktatásba, de ezek közül az iskolák közül 19-ből három, 21-ből két, 24-ből egy tanult tovább és 12-ből egy sem. 7. táblázat A középiskolai tanulók továbbtanulási esélye, 1991 1995 és 1999 2004 Iskolák száma Iskolák százaléka 12. évfolyamos tanuló Felvettek száma Felvételi arány (%) 1991 1995 1999 2004 1991 1995 1999 2004 1991 1995 1999 2004 1991 1995 1999 2004 1991 1995 1999 2004 14 21 1,7 2,1 14 154 19 993 8 613 16 188 60,9 81,0 19 27 2,4 2,6 15 900 21 116 8 690 15 755 54,7 74,6 24 32 3,0 3,1 18 894 22 948 8 479 16 202 44,9 70,6 28 38 3,5 3,7 20 833 25 172 8 271 15 954 39,6 63,4 34 46 4,2 4,5 26 053 27 160 8 580 15 796 32,9 58,2 45 58 5,6 5,7 27 821 32 024 8 539 16 171 30,7 50,5 59 71 7,3 6,9 34 267 34 151 8 592 15 932 25,1 46,7 77 99 9,6 9,7 37 900 44 422 8 519 15 982 22,5 36,0 124 153 15,4 15,0 53 029 63 143 8 440 15 985 15,9 25,3 380 477 47,3 46,7 91 907 114 894 9 017 15 945 9,8 13,9 804 1 022 100,0 100,0 337 169 405 026 85 238 159 910 25,8 39,5 5. megállapítás A fenti adatokból kiszámítható, hogy az elmúlt öt évben a középiskolák 4,7%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek egyötöde, ezekben az érettségiző osztályok tanulóinak 10%-a tanult, az ő továbbtanulási esélyük 78% volt. Az iskolák további 11,4%-ából került be a felsőoktatásba a felvettek 30%-a, ezekben a 12. évfolyamosok 19%-a tanult, e fiatalok továbbtanulási esélye 64%. A középiskolák további 37,3%-ából került be a felvettek 40%-a, akiknek a továbbtanulási esélye 37% volt. Ugyanakkor a magyar középiskolák 46,7%-ából, amelyben a tanulók 28%-a tanult, csak a tanulók 14%-a kerülhetett a felsőoktatásba. 17

18 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 A táblázat lehetőséget ad arra is, hogy ezeket az adatokat összehasonlítsuk egy nyolc évvel korábbi helyzettel, amikor a felvettek egyötöde az iskolák kisebb hányadából (4,1%) és kevesebb számú tanulóból került a felsőoktatásba. Ebben a korábbi ötéves periódusban az iskolák egy nagyobb hányadából (47,3%), amelyben a tanulók 27%-a tanult, csak 10%-uk kerülhetett egyetemekre, főiskolákra. Természetesen az egyes iskolák megítélésénél figyelembe kell venni mindazokat a tényezőket, melyeket az előző fejezetben részletesen kifejtettünk (a tanulók kiválasztásának eltérő lehetőségei, a diákok szociális, kulturális és gazdasági körülményei, az iskolák különböző képzési célja, feladata stb.). A településtípusok adatai A középiskolák településtípusonkénti megoszlása a következőképpen változott. 8. táblázat A középiskolák száma településtípusonként, 1991 2004 Településtípusok 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Budapest 135 149 156 175 188 196 206 217 219 220 227 238 241 241 100 000 felett 124 129 131 140 149 156 159 164 168 169 170 173 176 171 50 001 100 000 100 102 105 108 115 115 120 128 129 132 127 129 129 125 25 001 50 000 92 102 101 110 118 123 124 126 126 126 122 124 125 126 10 001 25 000 123 131 134 140 154 154 161 171 170 173 170 174 178 177 5 001 10 000 54 56 57 58 66 69 72 76 80 79 74 80 79 79 5 000 alatt 15 15 17 17 20 25 26 28 28 32 33 38 36 33 Összesen 643 684 701 748 810 838 868 910 920 931 923 956 964 952 Az elmúlt 14 évben a legkisebb településeken 120%-kal, a fővárosban 79%-kal növekedett az iskolák száma, a többi településtípus esetében közel azonos mértékű, 25 47%-os a növekedési arány. 9. táblázat A felvételi arányok (F/L) településnagyság szerint, 1991 2004 Településtípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1991 1995 Budapest 19,1 20,8 21,3 20,0 21,4 24,6 26,8 28,2 32,0 31,3 30,3 34,2 35,5 39,7 20,6 34,1 100 000 felett 27,7 28,6 30,1 30,6 33,2 35,9 39,1 40,0 40,8 41,3 40,3 50,2 52,4 54,6 30,2 47,5 50 001 100 000 24,8 26,8 27,9 28,5 30,6 33,2 34,4 35,7 36,9 33,7 36,6 47,0 47,5 47,8 27,9 42,0 25 001 50 000 21,6 23,2 26,5 25,6 26,4 27,3 30,1 30,8 34,4 31,3 32,8 41,4 44,5 44,9 24,9 38,7 10 001 25 000 22,6 23,9 26,0 25,8 27,9 31,0 31,5 32,5 33,8 31,9 33,0 40,6 41,6 44,3 25,4 38,0 5 001 10 000 16,6 20,7 22,3 21,6 22,3 24,6 25,1 27,0 30,7 29,9 25,8 26,2 38,4 39,8 20,9 31,4 5 000 alatt 18,4 20,9 22,2 19,5 20,7 22,0 21,9 25,3 27,3 22,8 19,4 25,3 29,4 35,5 20,4 26,2 Összesen 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,9 40,8 43,5 45,8 25,3 39,3 6. megállapítás Legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros (Debrecen, Pécs, Miskolc, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) iskoláiban. Ezt követi a tizenegy 50 100 ezer lakosú város (Szombathely, Szolnok, Tatabánya, Kaposvár, Békéscsaba, Veszprém, Zalaegerszeg, Eger, Dunaújváros, Sopron, Nagykanizsa). Harmadik helyen 1999-ig a 10 25 ezer lakosú, negyediken a 25 50 ezer lakosúak városok voltak, de 2000-től helyet cseréltek. A főváros iskolái eddig nyolcszor a 6., ötször az ötödik helyen voltak, cserélgetve ezt a két helyet az 5 10 ezer lakosú városokkal. A hetedik helyen 1994 óta az ötezer lélekszám alatti települések találhatók. 2000 2004 18

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 19 3. ábra Különbség a legmagasabb és legalacsonyabb felvételi arányú településtípus között, 1991 2004 7. megállapítás A településtípusok közötti különbség 1992-ben csökkent, majd 1993-tól 1997-ig folyamatosan növekedett; az 1998-as és 1999-es visszaesés után 2002-ig tovább növekedett, majd az utolsó két évben ismét csökkent. Aggasztó az a jelenség, hogy 2004-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb felvételi arányú településtípus közötti különbség csaknem 2,5-szerese az 1992. évinek. A megyék adatai A felvételi arányok (a felsőoktatásba felvettek száma a 12. évfolyamosok létszámához viszonyítva) megyék szerint a következőképpen alakulnak. 10. táblázat A megyék je a felvételi arányok szerint, 1991 2004 Megye 1991 1995 2000 2004 Baranya 8. 28,0 12. 39,4 Bács-Kiskun 1. 30,8 4. 45,1 Békés 11. 25,7 14. 37,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 6. 28,6 9. 41,5 Csongrád 7. 28,5 10. 41,2 Fejér 17. 23,8 13. 38,0 Győr-Moson-Sopron 2. 29,3 1. 48,0 Hajdú-Bihar 9. 27,3 3. 45,8 Heves 5. 28,7 8. 41,6 Jász-Nagykun-Szolnok 13. 25,5 11. 40,3 Komárom-Esztergom 16. 23,9 15. 36,4 Nógrád 19. 20,7 20. 31,3 Pest 18. 23,3 17. 35,1 Somogy 15. 24,4 19. 33,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3. 28,8 2. 46,1 Tolna 12. 25,7 6. 42,6 19

20 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 Megye 1991 1995 2000 2004 Vas 10. 26,7 7. 42,3 Veszprém 14. 25,3 16. 35,5 Zala 4. 28,7 5. 43,6 Budapest 20. 20,5 18. 34,0 Különbség* 10,3 16,7 * Az első és az utolsó helyen álló megye felvételi aránya között. 8. megállapítás Meglepő, hogy a három első helyen olyan gazdasági helyzetét tekintve eltérő megye iskolái foglalnak helyet, mint Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar. A 2000 2004. évi és az 1991 1995. évi felvételi arányok szerinti ben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a megyék fejlődése. Az utolsó öt évben Hajdú-Bihar és Tolna megyék iskolái hat, Fejér megyéé négy hellyel léptek előre, viszont Somogy és Baranya megyéké négyet léptek hátra az 1991 1995 közötti időszakra vonatkoztatott helyezéshez képest. Sajnálatos, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megyék közötti különbség növekedése tapasztalható: 1996-ig folyamatos volt a növekedés, amely 1998-ban és 1999-ben időlegesen csökkent, de 1999-ben, 2000-ben és 2002-ben ismét folytatódott, az elmúlt két évben újra csökkent. A 2004. évi különbség 71%-kal magasabb az 1991. évinél. Lásd az 5. melléklet 5.1. térképét. A nagyvárosok adatai A nagyvárosok esetében nyolc százezer lakos feletti város, tizenkét 50 100 ezer lakosú város és három kisebb lélekszámú megyeközpont adatait vettük figyelembe. E nagyvárosok elemzésekor nem szabad elfelejtenünk, hogy a megállapítások nem kizárólag az adott településen lakó tanulók eredményeit tükrözik, mert a figyelembe vett intézmények diákjainak 40-60%-a más településekről jár be az iskolákba. Az érdeklődő olvasó találhat összefüggéseket egy adott megye és a hozzá tartozó nagyvárosok mutatói között. 11. táblázat A felsőoktatási felvételek arányai (F/L) alakulása a nagyvárosokban, 1991 2004 Város 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 Város F/L F/L F/L F/L Békéscsaba 12. 27,98 14. 39,33 Pécs 11. 28,42 12. 44,51 Debrecen 10. 28,76 3. 49,12 Salgótarján 19. 22,67 20. 32,85 Dunaújváros 13. 27,97 19. 33,57 Sopron 21. 18,96 18. 34,23 Eger 4. 31,48 4. 48,31 Szeged 6. 31,07 10. 45,07 Esztergom 18. 23,12 16. 38,59 Székesfehérvár 15. 26,25 7. 45,53 Győr 7. 30,90 2. 52,01 Szekszárd 22. 14,57 22. 31,84 Kaposvár 14. 27,06 17. 35,68 Szolnok 9. 28,92 5. 48,14 Kecskemét 1. 34,81 6. 47,35 Szombathely 17. 25,51 11. 44,87 Miskolc 5. 31,07 8. 45,50 Tatabánya 20. 20,31 21. 32,64 Nagykanizsa 16. 26,02 15. 39,12 Veszprém 8. 29,00 13. 41,08 Nyíregyháza 2. 34,52 1. 52,39 Zalaegerszeg 3. 32,90 9. 45,12 Különbség* 38,28 29,17 * A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arány között. 20

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 21 9. megállapítás Az első helyeken Nyíregyháza, Győr, Debrecen, az utolsókon Szekszárd, Tatabánya, Salgótarján, Dunaújváros középiskoláinak a tanulói állnak. Az 1991 1995. és a 2000 2004. évi felvételi arányok szerinti ben elfoglalt helyek különbségével is mérhető a nagyvárosok iskoláinak fejlődése. Az utolsó öt évben Székesfehérvár nyolc, Debrecen hét, Szombathely hat, Győr öt, Szolnok négy hellyel lépett előre, ugyanakkor Dunaújváros és Zalaegerszeg hat, Kecskemét és Veszprém öt, míg Szeged négy hellyel esett vissza. Az iskolafenntartó szervezetek adatai Az elmúlt tizennégy évben a magyar középiskolák összetétele jelentős mértékben megváltozott mind az őket fenntartó szervezetek, mind képzési programjaik szerint. Ezt a tényt az egyes ek megítélésekor feltétlenül figyelembe kell venni. Az adatbázisban nyilvántartott iskolák száma különböző okokból nincs vagy kevés információnk van róluk eltérhet a más statisztikákban (Oktatási Minisztérium, KSH stb.) közölt adatoktól. Látható, hogy míg az önkormányzati és az állami iskolák száma egyharmadával növekedett 1991 és 2004 között, az egyházi iskoláké megháromszorozódott, az alapítványi és egyéb iskolák együttes száma pedig tizenkétszeresére növekedett. 12. táblázat A középiskolák száma iskolafenntartók szerint, 1991 2004 Iskolafenntartó szervezet 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Megyei önkormányzat 167 182 186 199 211 212 217 219 221 223 215 244 244 279 Települési önkormányzat 416 438 448 476 503 518 535 550 548 548 546 536 533 511 Központi költségvetési szerv* 25 28 28 28 33 34 37 37 38 35 30 25 25 23 Egyház, felekezet 30 30 33 34 44 50 53 61 62 68 71 82 89 89 Alapítvány 6 5 5 8 14 17 19 30 36 41 46 51 54 55 Egyéb 1 1 4 5 7 7 13 15 16 15 19 19 18 Összesen 644 684 701 749 810 838 868 910 920 931 923 957 964 975 * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. 13. táblázat A középiskolások felvételi arányai az iskolafenntartók szerint, 1991 2004 Iskolafenntartó szervezet 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1991 2000 1995 2004 Megyei önkormányzat 13,4 15,2 15,8 15,5 16,8 18,4 19,4 20,0 22,0 19,9 19,3 26,6 26,8 29,4 15,7 24,3 Települési önkormányzat 25,1 26,6 28,2 28,2 30,1 32,8 35,6 36,8 39,3 37,3 37,6 45,7 47,8 49,7 27,5 42,9 Központi költségvetési szerv* 37,8 42,6 45,9 39,4 44,5 43,2 40,2 43,9 40,2 48,7 59,5 56,7 58,3 52,9 38,3 50,3 Egyház, felekezet 32,4 34,5 39,8 37,5 40,0 48,6 50,1 54,0 54,4 62,8 60,5 65,5 67,1 66,0 36,7 63,7 Alapítvány 20,5 24,2 25,7 30,2 25,5 29,8 32,1 30,4 39,1 29,0 24,7 31,3 33,3 38,0 27,1 32,9 Egyéb 13,3 10,0 3,9 15,7 22,4 14,8 19,5 24,2 22,3 20,4 5,0 19,8 38,3 13,2 12,2 Országos átlag 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,1 33,8 33,6 40,8 43,5 45,8 25,3 39,3 * Egyetemek, honvédség, egyes minisztériumok szervei. 21

22 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 10. megállapítás A felvételi arány 1991 és 1995 között legmagasabb a központi költségvetési szervek (egyetemek, főiskolák, HM stb.) iskoláiban volt, majd 1996 óta az egyházak, felekezetek iskolái kerültek az élre. Harmadik helyen legtöbbször általában a települési önkormányzatok iskolái, negyediken az alapítványok iskolái voltak. Az ötödik és a hatodik helyen felváltva a megyei önkormányzatok és az egyéb fenntartók iskolái álltak. A legmagasabb és legalacsonyabb felvételi aránnyal rendelkező iskolacsoportok közötti különbség 1994-ig emelkedett, 1995-ben közel 8%-os csökkenés következett be, ezt követően az eltérés mértéke 2002-ig emelkedett, majd az utolsó két évben csökkent. 2004-ben a különbség az 1991. évi 1,8-szerese. A középiskola-típusok adatai A magyar közoktatási rendszerben a kilencvenes évtizedben lezajló változások alapvetően érintették az egyes oktatási intézmények képzési profilját. A vegyes iskolák száma, ahol többféle oktatási program folyik párhuzamosan, olyan nagy mértékben növekedett, hogy az iskolatípus fogalmával ma már nem írható le pontosan a hazai középfokú oktatás. A középiskola-típusok számának alakulása az elmúlt tizennégy évben könyvünk 2. táblázatában látható. A 12. évfolyamos tanulók közül a felsőoktatásba bekerülők aránya az 1991 1995-ös és az 1999 2004-es időszakot összehasonlítva a művészeti középiskolák kivételével minden iskolatípusban növekedett. 14. táblázat A középiskolák felvételi arányai iskolatípusonként, 1991 2004 Iskolatípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1991 1995 2000 2004 Gimnáziumok 35,7 38,4 39,9 39,6 43,3 49,2 53,2 57,0 60,0 64,2 60,8 60,7 65,4 69,0 39,3 63,6 Művészeti középiskolák 49,5 54,0 47,0 51,9 37,7 40,0 36,8 35,9 38,8 42,2 42,4 36,5 36,7 34,5 47,3 38,3 Szakközé iskolák 12,5 13,5 15,1 14,8 16,0 16,7 17,6 17,7 19,4 15,5 17,2 23,5 25,0 27,0 14,9 21,4 Vegyes középiskolák 19,7 20,9 22,3 22,5 24,6 27,7 30,4 31,8 34,7 35,3 31,8 41,9 43,6 42,9 22,1 37,2 Összes középiskola 22,8 24,3 25,8 25,4 27,3 29,8 31,8 33,0 35,2 33,8 33,8 40,8 43,5 45,8 25,3 39,3 11. megállapítás Mint látható, 2004-re 1991-hez képest a gimnáziumok felvételi aránya 93%-kal, a vegyes középiskoláké 118%-kal, a szakközépiskoláké 116%-kal növekedett. A növekedési ütem ilyen jelentős mértékű eltérése mögött az egyes iskolatípusok átlagai közötti különbségek évenként kimutatható nagymértékű növekedése áll. 15. táblázat A különböző iskolatípusok felvételi arányai közötti különbség, 1991 2004 Iskolatípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Gimnázium szakközépiskola 23,2 24,9 24,8 24,8 27,3 32,5 35,6 39,3 40,6 48,7 43,6 37,2 40,4 42,0 Gimnázium vegyes középiskola 16,0 17,5 17,6 17,1 18,7 21,5 22,8 25,2 25,3 28,9 29,0 18,8 21,8 26,1 Vegyes középiskola szakközépiskola 7,2 7,4 7,2 7,7 8,6 11 12,8 14,1 15,3 19,8 14,6 18,4 18,6 15,9 12. megállapítás Miután mind a gimnáziumokban, mind a vegyes középiskolákban különböző programok szerint folyik az oktatás, a felsőoktatási felvételi arányokat e dimenzió mentén is megvizsgáltuk (bár a részletes adatokat táblázat formájában nem közöltük). A gimnáziumok esetében ott a legmagasabb a felvételi arány, ahol hat és nyolc évfolyamos tantervű osztályok egyaránt vannak, a második helyen 1999-ig a hat évfolyamos gimnáziumok voltak, de azóta visszaestek a negyedik-ötödik helyre. A második helyre 2000 óta feljöttek a négy és hat, valamint a négy és nyolc évfolyamos gimnáziumok a harmadik-negyedik helyről. Az utolsó három helyen a négy, a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok voltak. 22

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 23 A vegyes középiskolák gimnáziumi osztályai esetében a felvételi arány szerinti a következőképpen alakul: első helyen állnak azok az iskolák, ahol 4 és 8, illetőleg 4 és 6 évfolyamos tantervű tanítás folyik, a hat évfolyamos tantervűek a harmadik helyen, míg a négy évfolyamosak az utolsó helyen találhatók. FELVÉTELI ARÁNYOK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYCSOPORTONKÉNT Mint már említettük, ha az összes felsőoktatásba felvett diák számát viszonyítjuk a középiskolák 12. évfolyamának létszámához, és e mutató szerint ítéljük meg a középiskolákat, elhanyagoljuk azt az igen fontos körülményt, hogy a különböző felsőoktatási intézményekbe való felvétel esélyei, nehézségei jelentősen eltérnek. Ha egy iskola tanulóit olyan főiskolára irányítja, ahol bárkit felvesznek felvételi vizsga nélkül (vannak ilyen főiskolák!), 100%-os felvételi mutatót érhet el. Ennek kiküszöbölésére csoportosítottuk a felsőoktatási intézményeket három kategóriába (ennél több kategória esetén az adatok áttekinthetetlenné válnának). Az első csoportban tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek igen magas a felvételre jelentkezők aránya a felvehetők számához képest, ezért általában magasak a felvételi követelmények. A második csoportban műszaki és agráregyetemek általában alacsonyabb a jelentkezési arány, így vagy csak írásbeli vizsgák vannak, vagy egyáltalán nincsenek felvételi vizsgák. A harmadik csoportban főiskolák igen eltérőek a felvételi körülmények: van, ahol igen magasak, van, ahol egyáltalán nem kell felvételizni. Természetesen mindhárom csoporton belül is vannak jelentős eltérések az egyes intézmények felvételi vizsgáinak követelményeiben. A középiskolák tanulóinak felsőoktatási intézménytípusonkénti felvételi arányait összesítő táblázat megyénkénti bontásban az 1. mellékletben látható. Az indikátorképzés szempontjai azonosak az összes felvételizőre vonatkozó F/L átlagról szóló részben leírtakkal, a táblázat 858 iskola mutatóit tartalmazza. Országos szintű adatok Mélyebb betekintést ad az egyes iskolák felsőoktatásra való felkészítő munkájába, ha felsőoktatási intézménytípusonként vizsgáljuk a felvételi arányokat. 16. táblázat A 12. évfolyamosok felvételi arányai felsőoktatási intézménytípusonként, 1991 2004 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 12. évfolyamok létszáma 56 834 62 923 71 921 72 010 73 986 77 347 79 332 82 015 78 538 69 342 88 357 75 980 76 216 79 484 Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Felvettek száma 3 535 4 115 5 300 4 813 5 166 6 305 6 583 7 354 11 454 8 635 9 170 10 843 11 039 11 883 Felvételi arány (%) 6,2 6,5 7,4 6,7 7,0 8,2 8,3 9,0 14,6 12,5 10,4 14,3 14,5 14,9 Műszaki és agráregyetemek Felvettek száma 2 274 2 988 3 258 3 040 3 694 4 481 4 773 4 314 2 123 4 223 4 567 5 188 4 534 4 873 Felvételi arány (%) 4,0 4,7 4,5 4,2 5,0 5,8 6,0 5,3 2,7 6,1 5,2 6,8 5,9 6,1 Főiskolák Felvettek száma 7 119 8 171 9 952 10 335 11 224 12 221 13 352 15 350 13 980 15 578 16 246 15 762 17 486 16 538 Felvételi arány (%) 12,5 13,0 13,8 14,4 15,2 15,8 16,8 18,7 17,8 22,5 18,4 20,7 22,9 24,6 13. megállapítás Az elmúlt tizennégy évben az érettségi évében felvettek száma legnagyobb mértékben, 236%-kal a tudományegyetemi csoportban növekedett, ezt követik a főiskolák 132%-os emelkedéssel, míg a műszakiagrár csoportban 114%-os volt a növekedés. Az érettségi évében felvettek felvételi arányai hasonló módon emelkedtek: a tudományegyetemi csoportban 140%-kal, a főiskolák esetében 97%-kal, a műszaki-agrár csoportban 53%-kal. Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogy milyen összefüggés látható a küldő középiskolák és a felsőoktatásba bekerült diákok száma és/vagy aránya között a különböző felsőoktatási intézménytípusok esetében, a 17. táblázatból vonhatunk le következtetéseket. 23

24 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 17. táblázat A felsőoktatásba felvettek és az őket képző középiskolák aránya felsőoktatási intézménytípusonként, a 2000 2004-es évek együttesen Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek száma Műszaki és agráregyetemek Főiskolák Iskolák Felvettek Iskolák Felvettek Iskolák Felvettek száma száma száma száma száma százaléka százaléka százaléka százaléka százaléka százaléka 11 1,1 5 245 10,1 15 1,4 2 360 10,1 30 2,9 8 503 10,1 17 1,6 10 397 20,0 21 2,1 4 749 20,4 38 3,7 16 920 20,1 23 2,2 15 738 30,3 26 2,4 7 051 30,3 44 4,2 25 287 30,0 28 2,7 20 878 40,2 29 2,9 9 379 40,2 50 4,8 33 693 40,0 35 3,4 26 039 50,2 38 3,6 11 689 50,2 58 5,6 42 168 50,1 43 4,2 31 139 60,0 47 4,5 13 995 60,1 68 6,6 50 507 60,0 60 5,8 36 374 70,1 62 6,0 16 317 70,0 79 7,6 58 926 70,0 80 7,7 41 521 80,0 88 8,5 18 649 80,0 113 10,9 67 391 80,1 133 12,8 46 694 90,0 135 13,1 20 978 90,0 155 15,0 75 768 90,0 545 52,6 51 884 100,0 646 43,8 23 302 100,0 392 37,8 84 167 100,0 24 14. megállapítás Az utolsó öt évet együtt vizsgálva a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre az érettségi évében felvett diákok fele a magyar középiskolák 11%-ából, a műszaki és agráregyetemekre 20,8%-ából, a főiskolákra pedig 21,2%-ából került ki. Ha a felvett tanulók kilencven százalékára vonatkozó adatokat tekintjük felsőoktatási intézménytípusokként, a küldő iskolák arányai 41,5%, 44,6%, illetve 61,3%. Ennek a másik oldala, hogy a tudomány-, a gazdasági, az orvostudományi és a művészeti egyetemekre a középiskolák 58,2%-ából csak minden harminchatodik diák kerülhetett be, a műszaki és agráregyetemekre a középiskolák 45%-ából csak minden hetvenegyedik diákot vették fel, a főiskolákon a középiskolák 39%-ából pedig csak minden tizedik diák kapott helyet. A településtípusok adatai A településtípusok szerinti felvételi arányok az egyes felsőoktatási intézménytípusoknál eltérően alakulnak (vesd össze a 9. táblázattal és a 6. megállapítással). 18. táblázat A felsőoktatási intézménytípusok felvételi arányai településtípusonként, 1991 1995 és 2000 2004 Településtípus Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 F/L F/L F/L F/L F/L Budapest 2. 6,4 2. 12,1 3. 4,7 2. 6,0 7. 9,4 7. 16,0 100 000 felett 1. 9,9 1. 17,2 1. 4,8 1. 6,7 3. 15,3 3 4. 22,2 50 001 100 000 3. 6,3 3. 11,9 2. 4,7 3. 5,6 1. 16,7 1. 22,6 25 001 50 000 5. 5,4 6. 10,9 4. 4,4 6. 5,1 4. 15,2 5. 21,5 10 001 25 000 4. 5,6 5. 11,2 6. 4,2 5. 5,2 2. 15,6 3 4. 22,2 5 001 10 000 7. 4,0 4. 11,5 7. 3,1 4. 5,3 5. 13,8 2. 23,9 5 000 alatt 6. 4,8 7. 8,4 5. 4,2 7. 4,2 6. 11,4 6. 18,8 Országos átlag 6,8 12,8 4,5 5,8 13,9 20,8 F/L

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 25 15. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban legmagasabb a felvételi arány a százezer lakos feletti nyolc nagyváros iskoláiban, a második helyen legtöbb évben a főváros iskolái vannak. A harmadik-negyedik helyen általában az 50 100 és a 25 50 ezer lakosú városok iskolái osztoznak. Az elmúlt öt évben az utolsó három helyen a 10 25 ezer lakosú városok és a kisebb települések iskolái évenként váltogatták egymást. A műszaki, agráregyetemi csoportban az első három helyen a legtöbb évben a három legnagyobb településtípus iskolái váltották egymást, az utolsó három helyen pedig a kisebb településtípusok iskolái váltakoztak. A főiskolai csoportban az 50 100 ezer lakosú városok foglalják el az első helyet, a másodikon legtöbbször a 100 ezer feletti nagyvárosok voltak, a harmadik ötödik helyen az ötezer lakos feletti településtípusok váltakoztak, az utolsó két helyet a főváros és a legkisebb települések iskolái foglalták el. 19. táblázat A legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú településtípus közötti különbség felsőoktatási intézménytípusok szerint, 1991 2004 Intézménytípus 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Tudományegyetemek 8,4 10,3 9,9 9,5 11,9 12,1 12,0 13,5 10,9 18,5 19,8 11,3 13,3 12,1 Műszaki és agráregyetemek 4,8 3,6 4,1 3,7 4,4 6,9 7,1 6,9 2,8 8,3 7,7 6,0 3,3 3,1 Főiskolák 5,2 5,4 7,1 15,4 9,9 7,0 12,0 9,2 16,7 8,9 13,3 10,0 9,6 7,3 16. megállapítás A legalacsonyabb és legmagasabb felvételi aránnyal rendelkező települések közötti különbség a tizennégy év alatt a tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemi csoportban 44%-kal, a főiskolaiban pedig 40%-kal növekedett, a műszaki, agráregyetemi csoportban ingadozások mellett csökkent. A megyék adatai A középiskolai munka eredményességének megyénkénti vizsgálata esetén sem szabad megfeledkezni az oktatás társadalmi, gazdasági környezetéről. Magyarország régiói, illetve megyéi köztudottan jelentősen eltérnek egymástól településszerkezeti szempontból, a lakosságszám tekintetében, az egy főre jutó GDP mértéke, a munkanélküliség mutatói szerint stb. Jelen tanulmányunkban nem célunk minden településszociológiai tényező számbavétele, pusztán a rendelkezésünkre álló, az oktatás eredményességét jelző adatok közlését és elemzését vállalhatjuk. Egy adott megye tanulóinak továbbtanulási sikerességéről (lásd 10. táblázat és 8. megállapítás) árnyaltabb képet kapunk, ha felsőoktatási intézménytípusok szerint vizsgálódunk. 20. táblázat A megyék je a különböző felsőoktatási intézménycsoportok felvételi arányai szerint, 1991 1995 és 2000 2004 Megye Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 F/L F/L Baranya 1. 10,9 3. 17,2 19. 3,3 17. 4,0 15. 13,8 17. 18,3 Bács-Kiskun 4. 8,3 4. 14,4 12. 4,0 16. 4,5 1. 18,3 3. 26,3 Békés 11. 6,1 11. 11,8 20. 3,2 20. 3,6 8. 16,3 10. 21,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 5. 7,9 6. 13,5 1. 6,3 1. 8,2 14. 14,2 16. 18,8 Csongrád 3. 10,0 2. 18,0 14. 3,8 19. 3,7 13. 14,7 15. 19,1 25 F/L F/L F/L F/L

26 A középiskolai munka néhány mutatója 2004 Megye Tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 F/L F/L Fejér 19. 4,5 18. 9,4 9. 4,3 10. 5,6 12. 14,9 9. 22,4 Győr-Moson-Sopron 10. 6,3 10. 11,8 2. 5,5 2. 7,8 4. 17,4 1. 28,6 Hajdú-Bihar 2. 10,2 1. 19,3 17. 3,6 3. 6,9 18. 13,4 13. 20,1 Heves 14. 5,4 9. 11,8 3. 5,4 8. 6,0 2. 17,8 8. 23,2 Jász-Nagykun-Szolnok 6. 7,1 15. 11,1 15. 3,7 15. 4,5 3. 17,6 7. 24,0 Komárom-Esztergom 12. 5,5 19. 9,4 16. 3,7 11. 5,6 9. 15,4 11. 21,6 Nógrád 18. 4,6 20. 7,5 5. 5,1 18. 3,8 16. 13,7 18. 18,3 Pest 20. 4,4 12. 11,4 18. 3,4 6. 6,1 19. 12,9 12. 21,1 Somogy 17. 4,7 14. 11,1 4. 5,1 14. 4,8 17. 13,5 19. 17,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16. 5,0 5. 14,0 10. 4,2 13. 5,4 10. 15,1 2. 26,8 Tolna 13. 5,5 7. 13,1 13. 3,9 9. 5,6 7. 16,3 5. 24,4 Vas 15. 5,4 16. 10,7 11. 4,1 12. 5,5 5. 17,2 4. 25,5 Veszprém 7. 6,8 17. 10,5 6. 5,0 4. 6,5 11. 15,1 14. 20,1 Zala 8. 6,5 13. 11,4 7. 5,0 5. 6,2 6. 16,8 6. 24,2 Budapest 9. 6,4 8. 12,1 8. 4,7 7. 6,0 20. 9,3 20. 16,0 Országos átlag 6,8 13,2 4,5 5,3 13,9 20,4 F/L F/L F/L F/L 17. megállapítás A tudomány-, gazdasági, orvostudományi és művészeti egyetemekre legmagasabb a felvételi arány Hajdú-Bihar, Csongrád és Baranya megye, legalacsonyabb Nógrád, Komárom-Esztergom és Fejér iskoláiban. A műszaki és agráregyetemekre legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyék iskoláiból vették fel a hallgatókat, legkisebb volt a felvételi arány Békés, Csongrád és Nógrád megyék iskoláiban. A főiskolákra Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyék középiskolái küldték a legnagyobb, míg Budapest, Somogy és Nógrád megyék iskolái a legkisebb arányban tanulóikat. A megyék iskoláinak felvételi aránya nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy hol működnek felsőoktatási intézmények. A megyék fejlődése mérhető az 1991 1995. és az 2000 2004. évi ben elfoglalt helyezések közötti különbséggel. 18. megállapítás A tudományegyetemi csoportban legnagyobb fejlődés Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Tolna megyében volt, legkisebb a fejlődés viszont Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyékben. A műszaki-agrár csoportban legjobban Hajdú-Bihar, Pest és Komárom-Esztergom megye fejlődött, ugyanakkor romlott Nógrád és Somogy megye. A főiskolai mutatók tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye felvételi arányai növekedtek legnagyobb mértékben, míg Jász-Nagykun-Szolnoké, illetve Veszprémé legkevésbé. A 2004. évi különbségek a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között mindhárom intézménytípusnál nagyobbak voltak, mint 1991-ben. A tizennégy év alatt a legnagyobb felvételi követelményeket támasztó (legkevesebb vizsgamentességet adó) intézménycsoportban megkétszereződött a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb felvételi arányú megye között. A legkisebb a különbség növekedése a műszaki és az agráregyetemi csoportban, ahol a vizsgamentességek a legáltalánosabbak. 26

2. Az eredményességi mutatók (indikátorok) 27 A nagyvárosok adatai A 11. táblázat és a 9. megállapítás bemutatta a nagyvárosok iskoláinak felvételi arányait. Ezek figyelembe véve a felsőoktatási intézménytípusok szerinti továbbtanulást a következőképpen részletezhetők. 21. táblázat A felsőoktatási felvételek arányai (F/L) alakulása a nagyvárosokban felsőoktatási intézménytípusonként, 1991 1995 és 2000 2004 Városok Tudományegyetemek Műszaki és agráregyetemek Főiskolák 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 1991 1995 2000 2004 F/L F/L F/L F/L F/L F/L Békéscsaba 10. 6,9 9. 12,6 19. 3,4 22. 3,3 7. 17,7 10. 22,3 Debrecen 3. 11,8 2. 21,8 15. 4,0 3. 7,6 21. 12,9 17. 19,2 Dunaújváros 19. 4,7 22. 6,8 18. 3,6 19. 4,0 2. 19,7 15. 20,7 Eger 13. 6,6 8. 14,2 4. 5,5 9. 6,1 3. 19,5 8. 24,1 Esztergom 20. 4,4 19. 9,9 6. 5,3 7. 6,6 22. 12,1 14. 21,0 Győr 11. 6,9 15. 11,5 3. 5,5 4. 7,6 6 18,2 1. 31,6 Kaposvár 12. 6,7 14. 11,5 12. 4,6 14. 5,3 10. 15,2 21. 17,4 Kecskemét 4. 11,0 5. 16,0 10. 4,7 15. 4,8 5. 18,6 3. 26,6 Miskolc 5. 9,3 6. 14,7 1. 7,3 1. 9,7 17. 13,6 22. 17,2 Nagykanizsa 14. 5,7 17. 11,1 5. 5,4 10. 5,8 12. 14,9 12. 22,1 Nyíregyháza 6. 9,1 4. 18,4 11. 4,7 6. 6,7 4. 19,4 2. 29,1 Pécs 2. 12,0 3. 20,3 22. 3,0 17. 4,3 18. 13,5 19. 18,8 Salgótarján 17. 4,8 21. 6,9 13. 4,3 20. 3,8 19. 13,4 16. 19,5 Sopron 22. 2,9 10. 12,1 14. 4,2 5. 7,3 11. 14,9 6. 24,9 Szeged 1. 13,0 1. 21,8 16. 3,9 18. 4,2 13. 14,5 20. 17,7 Székesfehérvár 16. 4,9 16. 11,2 8. 4,9 8. 6,6 14. 14,4 9. 23,5 Szekszárd 18. 4,8 12. 11,9 20. 3,4 16. 4,3 16. 14,0 11. 22,3 Szolnok 9. 7,0 7. 14,2 9. 4,8 13. 5,4 9. 15,2 5. 25,1 Szombathely 15. 5,1 13. 11,6 17. 3,7 11. 5,6 8. 16,7 7. 24,8 Tatabánya 21. 3,2 20. 7,7 21. 3,0 21. 3,7 15. 14,1 13. 21,4 Veszprém 7. 8,7 11. 11,9 2. 7,2 2. 8,2 20. 13,1 18. 18,9 Zalaegerszeg 8. 7,4 18. 10,6 7. 5,0 12. 5,5 1. 20,3 4. 25,2 Különbség* 13,5 15,0 10,2 8,9 11,2 14,4 * A legmagasabb és legalacsonyabb F/L arányú nagyváros átlaga között. 19. megállapítás Az elmúlt öt évben a nagyvárosok közül legmagasabb a felvételi arány a tudományegyetemi csoportban Szeged, Debrecen és Pécs, a műszaki-agrár csoportban Miskolc és Veszprém, a főiskolai csoportban Győr, Nyíregyháza és Kecskemét iskoláiban. Ugyanebben a ben elemezve az egyes felsőoktatási intézménycsoportokat, az első csoportban a legalacsonyabb felvételi arányt Dunaújváros, Salgótarján és Tatabánya, a második csoport esetében Békéscsaba, Tatabánya és Salgótarján, a főiskolákon pedig Miskolc, Kaposvár és Szeged tanulói produkálták. A táblázatból az is látható, hogy 1991 1995-höz képest az utolsó öt évben mindhárom csoport jében jelentősen előrébb léptek Sopron, Debrecen, Szekszárd, Nyíregyháza és Szombathely, viszont hátrább kerültek, Zalaegerszeg, Dunaújváros és Kaposvár iskoláinak tanulói. Ezeken a városokon kívül előreléptek a tudományegyetemi csoportban Eger és Szolnok, a műszaki-agrár csoportban Pécs, a főiskolai csoportban Esztergom, Győr és Székesfehérvár, ugyanakkor visszaestek a tudományegyetemi csoportban 27