Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. január 11-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. január 11-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet MEGHÍVÓ...2 Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás...4 Beszámoló a gyámhivatal 2005. évi tevékenységéről...5 Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola működéséről...19 Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2006. év IV. negyedévi tevékenységéről...59

I/A kötet 2. oldal HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: MEGHÍVÓ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város rendes Közgyűlését 2007. január 11-én, 12 00 órára összehívom. Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6. (Díszterem). 1. napirend: Beszámoló a Gyámhivatal 2005. évi működéséről Előadó: Dr. Égető Gábor Gyámhivatal vezetője Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 2. napirend: Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola működéséről Előadó: Láng István igazgató Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 3. napirend: Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2006. év IV. negyedévi tevékenységéről Előadó: Jegyző Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 4.napirend: Beszámoló a Lakosságszolgálati Iroda Okmányiroda és Nyilvántartó Csoport 2006- ban végzett tevékenységéről Előadó: Dr. Hevesi Tamás csoportvezető Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 5. napirend: Beszámoló a Hód-Menza Kht. működéséről, különös tekintettel a közbeszerzési eljárások lefolytatására Előadó: Hód-Menza Kht. ügyvezető igazgatója Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Közbeszerzési Csoport Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak

I/A kötet 3. oldal 6. napirend: Beszámoló a Jogi-Közgazdasági Iroda tevékenységéről Előadó: Dr. Kovács Pál irodavezető Véleményezésre: Valamennyi bizottságnak 7. napirend: Beszámoló a Védőnői Szolgálat 2006. évi tevékenységéről Előadó: Vigchert Ferencné vezető védőnő Dr. Kiss Ildikó Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 8. napirend: Egyebek Hódmezővásárhely, 2007. január 2. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester országgyűlési képviselő

I/A kötet 4. oldal Iktatószám: 23-69/2007. Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai az alábbiak szerint tartják üléseiket: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülése: 2007. január 8. / hétfőn / délelőtt 10. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem Egészségügyi és Szociális Bizottság ülése: 2007. január 8. / hétfőn / délben 12. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem. Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság ülése: 2007. január 8. / hétfőn / délután 14. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem. Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése: 2007. január 9. / kedden / délelőtt 8. 00 órakor a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem. Városfejlesztési, Vállalkozásfejlesztési és Informatikai Bizottság ülése: 2007. január 9. / kedden / délelőtt 10. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem. Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság ülése: 2007. január 9. / kedden / délután 13. 00. órakor Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem. Hódmezővásárhely, 2007. január 2. Tisztelettel Dr. Korsós Ágnes Jegyző

I/A kötet 5. oldal Iktatószám: 07- /2006. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Beszámoló a gyámhivatal 2005. évi tevékenységéről Az anyagot készítette: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: 2007 Napirend kapcsán meghívandó személyek:

I/A kötet 6. oldal Tárgy: Tájékoztató a Gyámhivatal 2005. évi tevékenységéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! A Hódmezővásárhelyi Gyámhivatal az ügyrendnek megfelelően, a Polgármesteri Hivatal részben önálló hivatali egységeként működik. A városi gyámhivatal illetékessége nemcsak Hódmezővásárhelyre, hanem Mártély és Székkutas községekre is kiterjed. A gyámhivatal működése felett a szakmai irányítást és felügyeletet a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala biztosítja. A törvény rendelkezéseinek megfelelően a városi gyámhivatal feladatait a székhelyén működő önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézői látják el. Gyámhivatali feladatokat csak meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező ügyintézők láthatják el, a jelenleg itt dolgozó öt főből négy jogtudományi egyetemi, egy fő főiskolai pedagógiai végzettséggel rendelkezik, a vonatkozó jogszabály a lakosságszámot is figyelembe véve hat fő ügyintézőt ajánl a Hódmezővásárhelyi Gyámhivatal részére. Az egyes ügyintézők munkaköri leírásuknak megfelelően valamennyi, a gyámhivatalban előforduló ügyben eljárhatnak, az ügyintézők egy-egy ügytípusra vonatkozó specializációja nem figyelhető meg. Ennek megfelelően a munka széleskörűbb, és így egyenletesebb terhelés valósítható meg. A Gyámhivatal az egykori Mérleggyár épületében, a Bajcsy-Zs. u. 70. szám alatt, annak második emeletén működik. Ugyanezen a szinten került elhelyezésre a Lakosságszolgálati Irodához tartozó jegyzői gyámhatóság három ügyintézője, valamint a főállású hivatásos gondnok akikkel folyamatosan közvetlen munkakapcsolatban álltunk. A gyámhivatali iratok a helyben kialakított irattárban kerültek elhelyezésre és az iktatás is helyben történik. Az iktatási, irattár-kezelési feladatokat ellátó ügykezelő és a leíró a jegyzői gyámhatóság részére is végzi e tevékenységeket. A ki- és beérkező posta a közterület-felügyelők segítségével kerül ki Hivatalunkba, illetve kerül be a Polgármesteri Hivatal Postázójába. A Bajcsy-Zs. u. 70. szám alatt, az épület első szintjén került elhelyezésre a Kagylóhéj Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és Logopédiával együtt. Ez a megoldás hatékonyabb, gyorsabb egymás közötti kommunikációt és segítségnyújtást tett lehetővé, és sok esetben közös ügyfélkörünk részére is megkönnyítette a kapcsolattartást. A gyámhivatal dolgozói munkájuk végzése során szoros kapcsolatban állnak továbbá a város tágabb értelemben vett gyermekvédelmi intézményeivel: az Anya- és Gyermek Szállóval, a helyi óvodákkal, általános- és szakiskolákkal, középiskolákkal is. Folyamatos az együttműködésünk a Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, az állami gondoskodásban álló gyermekek, vagy onnan kikerült fiatalok ügyeivel kapcsolatban. Rendszeres, munkakapcsolatban

I/A kötet 7. oldal állunk továbbá a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személyekkel kapcsolatos ügyintézés során a Szivárvány Szakosított Szociális Otthonnal, a Kovács-Küry Időskorúak Szociális Otthonával, a Gondozási Központtal, valamint a Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézménnyel. Végül, de nem utolsósorban megemlítendő a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitánysággal fennálló, 2003. évben kötött, egymás munkáját segítő együttműködési megállapodás A gyámhivatal feladat-és hatásköre Tevékenységünket a 1997. november 1-jén hatályba lépett a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza, melynek célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A gyámhivatal eljárásának rendjét a fent említett törvény végrehajtására megalkotott 149/1997 (IX. 10.) Kormányrendelet rögzíti. Kormányrendeletnél alacsonyabb szintű jogszabály a gyámhivatali tevékenységet nem szabályozza. A törvény jelentős feladat- és hatáskört telepít a gyámhivatalra, így az egyes ügyintézőkre is. Ennek megfelelően a városi gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy alkalmas más személynél, illetve nevelőszülőnél, - ha erre nincs mód - gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben, megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, dönt a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetéséről és megváltoztatásáról, átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot, hivatásos gyámot rendel, tartós nevelésbe veszi a gyermeket és egyidejűleg gyámot, hivatásos gyámot rendel, dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, dönt a gondozási díjfizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, dönt az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermeknevelési felügyeletről közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban. A városi gyámhivatal a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatosan dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, gyermektartásdíj megelőlegezéséről. A városi gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében

I/A kötet 8. oldal teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, megállapítja a gyermek családi és utónevét, hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel. A városi gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, dönt a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, kérelemre felvilágosítást adhat a vérszerinti szülő adatairól. A városi gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, a gyermek örökbefogadásának felbontása, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés és annak megszüntetése, a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. A városi gyámhivatal feljelentést tesz a gyermek veszélyeztetése, vagy a tartás elmulasztása, a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A városi gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatosan dönt a gyermek és a szülő kapcsolattartásáról, intézkedik a bíróság, valamint a gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, dönt a szülői felügyeleti jogkörbe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttessen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, hozzájárul a gyermek családbafogadásához, jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülői által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, dönt a gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, eljár a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyében, engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. A városi gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a gyermek részére gyámot, hivatásos gyámot rendel, ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot,

I/A kötet 9. oldal ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat A városi gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban dönt a gyermekek és a gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy folyószámlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó- és ingatlan vagyonával és vagyonértékű jogával kapcsolatos ügyekben, közreműködik hagyatéki eljárásban. A városi gyámhivatal a vonatkozó szabályok szerint szakértőt rendel és ment fel, továbbá megállapítja a szakértői díjat. A Gyámhivatal feladatai között megtalálhatók a rutin jellegű ügyek, amelyeket akár egyetlen ügymenetben is el lehet intézni. Ugyanakkor vannak olyan feladatok amelyek széleskörű szakmai ismereteken túl megfelelő szociális szemléletet, segítőkészséget, emberismeretet is igényelnek. Ezekben az ügyekben a kellőképpen megalapozott végleges döntés meghozatala többlépcsős, szerteágazó ügymenetet igényel. Gyakran komoly konfliktushelyzet is kialakulhat, melynek kiváltó oka az ellenérdekű ügyfelek között fennálló, gyakran hosszabb időre is visszatekintő sérelmekből fakadhat. A gyámhivatali ügyek gyakori sajátossága, hogy az egyes ügyfelek vonatkozásában lefolytatott eljárás az adott probléma megoldásával nem zárul le véglegesen, legalább évente egyszer vagy akár sokkal gyakrabban a kiskorúak vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állók érdekében eljárva újabb eljárás indul. Ennek megfelelően az ügyiratok jelentős része kizárólag a kiskorúak esetén nagykorúságuk, azaz 18. életévük betöltésével - az állami gondoskodásból kikerült fiatalok vonatkozásában akár 24. életévük elérését követően - illetőleg a cselekvőképtelen nagykorú személy elhunytával kerülhet irattárba. Ezen idő alatt a hivatal évről évre figyelemmel kíséri a gyermek nevelésének körülményeit, eljár vagyoni érdekeinek védelmében, illetve ellenőrzi a gondnokolt személyek vagyonának kezelését. A Gyámhivatal a 2005. év folyamán 5475 iktatott ügyiratot intézett el. Az ügyintézők szakmai felkészültségét igazolja, hogy az intézendő ügyek magas száma ellenére a 2005. évben kilenc esetben nyújtottak be az ügyfelek fellebbezést, ebből egy esetben a gyámhivatal saját hatáskörben határozatát visszavonta, egy esetben a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, mint felettes szerv részben megváltoztatta az I. fokú határozatot, négy esetben helyben hagyta, három esetben a 2005. év végén az elbírálás még folyamatban volt. Megsemmisítő, új eljárás lefolytatására vonatkozó döntés hozatalára nem került sor. A napi ügyintézésen túlmenően az ügyintézők feladata a jogszabály által megkövetelt nyilvántartás vezetése, mely számítógépes program segítségével történik. E nyilvántartás alapján készül el minden évben a Központi Statisztikai Hivatal részére készített éves statisztika is. E nyilvántartás magában foglalja az induló ügyek ügyfeleinek személyes adatait, az ügyirat számát, a meghozott

I/A kötet 10. oldal döntést, annak éves felülvizsgálatait, illetve a kiskorúak és gondnokoltak vagyonának naprakész frissítését. Az ügyintézők a napi ügyintézésen, ügyfelek fogadásán, adatnyilvántartáson kívül saját eljárásunkhoz, illetőleg társhatósági, bírósági megkeresésre - helyszíneléseket végeznek, környezettanulmányokat készítenek és részt vesznek az ideiglenes hatállyal elhelyezésre kerülő kiskorúak időnként rendőrhatósági közreműködéssel végrehajtott beszállításában. Az alábbiakban a jelentősebb, gyakran előforduló ügycsoportokról kívánok részletesebb tájékoztatást nyújtani. Családbafogadás: A szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő vagy a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére a különélő másik szülő meghallgatásával a gyámhivatal hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje. A befogadó szülőket a gyámhivatal gyámul rendeli. A családbafogadás az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart, ezt a gyámhivatal évente felülvizsgálja. Amennyiben a szülő a családbafogadás időtartama alatt azt kéri, a gyámhivatal a családbafogadást megszünteti, a gyermeknek a családba történő visszahelyezését megelőzően azonban vizsgálatot folytat, a szülő gondozásába történő visszahelyezés a gyermek érdekében áll-e, vagy más gyermekvédelmi intézkedés megtételére van szükség. Családbafogadások száma az elmúlt évek tükrében: 2005 11 kiskorú 2004 11 kiskorú 2003 10 kiskorú Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve 3. személynél, ha erre nincs lehetőség, a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el. Az elhelyezést követően annak elrendelésétől számított 30 napon belül, ha okai nem állnak fenn, megszüntetésre kerül, vagy a gyermek átmeneti, tartós nevelésbe kerül, vagy a gyámhivatal 60 napon pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve megszüntetése iránt. Ideiglenes hatályú elhelyezések száma az elmúlt évek tükrében: 2004 34 kiskorú 2004 27 kiskorú 2003 11 kiskorú

I/A kötet 11. oldal Az ideiglenes hatályú elhelyezést foganatosító szerv több gyermek esetében a jegyzői hatáskörben eljáró gyámhatóság volt. A határozathozatalt és az elhelyezést követően a jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyámhivatalra hárult az elhelyezés felülvizsgálata és a végleges döntés meghozatala. A többi kiskorú esetében az ideiglenes hatályú elhelyezésről a gyámhivatal gondoskodott, természetesen az ezt követő vizsgálatról is. A 34 gyermekből 30 nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban került elhelyezésre, 1 harmadik személynél a nevelésére alkalmas hozzátartozónál -, 3 pedig más bennlakásos intézményben. Közülük 3 gyermek védelembe vételi eljárás Lakosságszolgálati Iroda Gyámhatóságával történő későbbi kapcsolattartás mellett került vissza a szülőhöz, 1 esetben kezdeményeztünk pert a bíróságon a gyermek elhelyezése iránt. A leggyakrabban azonban a gyermek átmeneti nevelésbe vételére került sor. Sajnálatos módon az elmúlt év során az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorúak száma komoly növekedést mutatott, és félő, hogy ez tovább folytatódik. Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszűntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vételt a gyámhivatal évente, három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja, és döntést hoz annak további fenntartása vagy esetleges megszűntetése vonatkozásában. Átmeneti nevelésbe vétel az elmúlt évek tükrében: 2005 17 kiskorú 2004 14 kiskorú 2003 12 kiskorú 83 fő Átmeneti nevelésbe vett kiskorúak száma 2005. december 31-én: Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette; a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője; a gyermek ismeretlen szülőktől származik; a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt évente, három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló nevelőszülői, gyermekotthoni környezetbe kerülését. Tartós nevelésbe vétel az elmúlt évek tükrében: 2005 3 kiskorú 2004 4 kiskorú 2003 2 kiskorú

I/A kötet 12. oldal Tartós nevelésbe vett kiskorúak száma 2005. december 31-én: 14 fő Utógondozás: Az utógondozás célja, hogy elősegítse az állami gondoskodásból kikerült gyermek és a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Az utógondozást a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását; a fiatal felnőttek esetén erre kérelemre kerülhet sor. Utóbbi személyek esetén egyetlen esetben kötelező az utógondozás: amennyiben otthonteremtési támogatást kíván igénybe venni. Utógondozás az elmúlt évek tükrében: 2005 6 fő 2004 6 fő 2003 5 fő Utógondozói ellátás: A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére illetve nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembevételével elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja; a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat; szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja; sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az ellátás a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig tarthat. Utógondozói ellátás az elmúlt évek tükrében: 2005 7 fő 2004 7 fő 2003 3 fő Otthonteremtési támogatás: Ennek célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Jogosultja az a fiatal felnőtt, akinek legalább 3 éves időtartamú folyamatos gondozási helyén töltött nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A támogatás felhasználható többek között építési telek, lakás, tanya, családi ház vásárlására, felújítására, bővítésére, lakhatóvá tételére, bérleti díj kifizetésére, bérlői jogviszony megvásárlására, hitelintézeti kölcsön törlesztésére is. Otthonteremtési támogatás összege az elmúlt évek tükrében: Év Kérelmezők száma Támogatásként kifizetett összeg 2005 6 fő 5.157.000,-Ft 2004 5 fő 6.344.000,-Ft

I/A kötet 13. oldal 2003 3 fő 3.924.000, -Ft Látható, hogy a fiatal felnőttek egyre gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel, mely önálló életük megkezdését lakhatásuk szempontjából megalapozza, és az érdeklődők növekvő száma előrevetíti, hogy várhatóan egyre többen kívánják majd igényelni a nekik járó összeget. A fiatal felnőttnek járó támogatás összege az átmeneti vagy tartós nevelésben töltött időtartamtól, valamint nagykorúvá válásakor kézhez kapott készpénz-, vagy ingatlanvagyonának összegétől függ, és 24. életévének betöltéséig ha nappali tagozaton tanulmányokat folytat, 25. éves koráig - kérheti, a pénzfelhasználási terv előterjesztésével együtt. Ennek elkészítésében a pénz felhasználásáról szóló elszámolás elfogadásáig nem mellőzhető az utógondozó igénybevétele, akivel a fiatal felnőtt együttműködésre köteles. Az otthonteremtési támogatás összegét a települési önkormányzat jegyzője biztosítja a központi költségvetés terhére, így ennek megfelelően a kifizetett teljes összeg az állami költségvetésből az önkormányzat felé visszatérítésre kerül. Gyermektartásdíj megelőlegezése: A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, amennyiben a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani és a gyermektartásdíj összegének behajtása a kötelezettől átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A megelőlegezés időtartama jogosult részére legfeljebb 3 évre szól, indokolt esetben további 3 évre ismét elrendelhető. Amennyiben a megelőlegezés időtartama alatt alapjául szolgáló körülmények változnak, a kötelezett ellen vezetett végrehajtás eredménnyel jár vagy a kötelezett a jogosult részére közvetlenül tartásdíjat kezd fizetni, a megelőlegezés felfüggesztésre kerül legfeljebb 6 hónap időtartamra. Ennek tartama alatt vizsgálat folytatására kerül sor a gyámhivatal részéről, melynek eredménye lehet a további folyósítás elrendelése vagy a megelőlegezés megszüntetése. A kötelezett a gyermektartásdíjat kamattal együtt az államnak köteles megtéríteni, meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani. A megelőlegezett gyermektartásdíj összege a központ költségvetésből teljes mértékben az önkormányzat részére visszatérítésre kerül. A pénzösszegek tényleges kifizetése a Közgazdasági Iroda közreműködésével történik. Gyermektartásdíj megelőlegezése az elmúlt évek tükrében: 2005 13 kiskorú 2004 11 kiskorú 2003 21 kiskorú Megelőlegezésben részesülő kiskorúak száma 2005. december 31-én: 46 fő Családi jogállás rendezése: Az apa nélkül anyakönyvezett kiskorúak esetében a gyámhivatal apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, a gyermek részére képzelt szülőt állapít meg, valamint a gyermek érdekében hozzájárul az apaság bírósági megállapítása, vagy annak bírósági megdöntése iránti

I/A kötet 14. oldal perindításhoz, a gyermek törvényes képviseletére a bíróság előtti eljárás tekintetében eseti gondnokot minden esetben ügyvédet rendel ki. Családi jogállás rendezése az elmúlt évek tükrében: 2005 18 kiskorú 2004 22 kiskorú 2003 24 kiskorú A fent írtak közül 11 esetben teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére került sor, 5 esetben állapítottuk meg képzelt személy adatait, 2 alkalommal került sor az apaság bírói megállapítására. Ezen ügytípus vonatkozásában folyamatos az együttműködés a Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatalával, mely jelzéssel él a rendezetlen családjogi helyzetű kiskorúak esetében, illetve a rendezés megtörténtét követően azt az anyakönyvbe bejegyzi. Örökbefogadás engedélyezése és felbontása: A tartós nevelésbe vett vagy az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermekek esetében sorsuk végleges módon gyakran csak örökbefogadással biztosítható. Az örökbefogadott valamint az örökbefogadó és utóbbi rokonai között az örökbefogadás családi kapcsolatot létesít, mely jogi szempontból a vér szerint családi kapcsolattól nem tér el. A sok esetben évek óta gyermekáldás után vágyódó szülőknek egy alkalmassági vizsgálaton kell az örökbefogadást megelőzően részt venniük, mely a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat segítségéve történik, az ő javaslatuk alapján kerülhet sor az örökbefogadni kívánó személyek alkalmasságának későbbi megállapítására a gyámhivatal által. Ezt követően kerülhet sor a tényleges örökbefogadásra, szintén a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal történő szoros együttműködést követően. Örökbefogadás engedélyezése és felbontása az elmúlt évek tükrében: Év Örökbefogadás engedélyezése Örökbefogadás felbontása 2005 2 kiskorú 0 kiskorú 2004 3 kiskorú 0 kiskorú 2003 3 kiskorú 0 kiskorú Kiskorú házasságkötésének engedélyezése: A 16. életévét betöltött kiskorú kérelmezheti a gyámhivataltól házasságkötése engedélyezését. A szükséges mellékletek (orvosi igazolás, jövedelemigazolás, családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolás) csatolása után, a gyámhivatal engedélyező határozata a jogerőre emelkedését követő 6 hónapig érvényes. Amennyiben a házasságkötésre sor kerül, a kiskorú 18. életévének betöltését megelőzően nagykorúvá válik. Kiskorú házasságkötés az elmúlt évek tükrében: 2005 2 kiskorú

I/A kötet 15. oldal 2004 1 kiskorú 2003 4 kiskorú Kapcsolattartás: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartása, továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. Ennek formái: folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. Az ügyek jelentős részét képezik a kapcsolattartások szabályozása és a szabályozott kapcsolattartások végrehajtása. Kijelenthető, hogy ezen terület a gyámhivatali ügyintézés egyik leginkább indulatokkal, konfliktusokkal terhelt pontja, hiszen a rendelkezésünkre álló eszközökkel a korábban az egymással szemben álló felekben felgyülemlett indulatokat, vélt vagy valós sérelmeket megszüntetni nem tudjuk. A beavatkozásunk csak kérelemre történhet, melyben a végrehajtás során az önhibájából mulasztást elkövető fél figyelmeztetése, később bírságolása lehetséges. Ezen ügyek megítélésében figyelembe kell vennünk, hogy minden család, minden gyermek egyedi eset, ahol előfordulhat, hogy a szülők saját vágyaik, céljaik beteljesülése érdekében próbálják a kapcsolattartási jogosultságot gyakorolni, illetve meggátolni, így gyakran nem is tudatosan gyermeküket eszközként használják a másik személlyel szemben. Kapcsolattartás az elmúlt évek tükrében: 2005 40 kiskorú 2004 50 kiskorú 2003 35 kiskorú Gyámság: A gyámhivatal szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha a szülők meghaltak; a szülők szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette; a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak; a szülők ismeretlen helyen távol vannak vagy ténylegesen akadályozva vannak; a bíróság a gyermeket 3. személynél helyezte el; a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette, a gyermek családbafogadásához hozzájárult; a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszűntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban; a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult; a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshoz hozzájárult.

I/A kötet 16. oldal Gyámság alatt álló kiskorúak az elmúlt évek tükrében: 2005 170 kiskorú 2004 173 kiskorú 2003 174 kiskorú Mindebből látható, hogy amennyiben a gyermek a szülő háztartásából valamely oknál fogva elkerül, törvényes képviselete, gondozása és nevelése biztosításának érdekében gyám rendelése szükséges részére. Ezért gyámkirendelés szükséges a korábban részletezett családbafogadás és átmeneti, illetőleg tartós nevelésbe vétel esetén is. A gyámok tevékenységük ellátása során a gyámhivatal felügyelete és irányítása alatt állnak, illetőleg legalább évente egy alkalommal a kiskorú életének alakulásáról például magatartásáról, iskolai előmeneteléről, vér szerinti családi kapcsolatainak ápolásáról a gyámhivatal felé jelentés tételével tartozik, a számadásra kötelezett gyámok pedig ezen túl a gyermek bevételeinek kezeléséről, e pénzösszegek felhasználásáról számot kell adjanak. Gondnokság: A gondnoksági ügyek két nagy csoportját különböztetjük meg: 1. cselekvőképességet érintő gondnokság: a) cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyeihez viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent. b) cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll az a nagykorú személy, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan teljes mértékben hiányzik. Ezen személyek részére a gyámhivatal hozzátartozóik közül gondnokot, ha nincs arra alkalmas, a tisztséget ellátni kívánó hozzátartozó, hivatásos gondnokot rendel 2. cselekvőképességet nem érintő gondnokság: a gyámhivatal a) ügygondnokot rendel azon személy részére, akit körülményei ügyei vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, de visszatérésében gátolva van, b) helyettes gondnokot rendel akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, c) eseti gondnokot rendel, ha - a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét, - a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám vagy a gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására, - határozatában nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására,

I/A kötet 17. oldal d) a méhmagzat részére, ha a születendő gyermek jogainak megóvása érdekében szükséges gondnokot, e) zárgondnokot a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránti per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt per során. Gondnokság alatt álló személyek az elmúlt évek tükrében 2005 286 fő 2004 301 fő 2003 273 fő Vagyoni érdekvédelem: A gyermek, illetőleg a gondnokság alatt álló személyek személyi érdekvédelme mellett jelentős számot képeznek a vagyoni érdekvédelmi ügyek a jogszabály fent említett rendelkezéseinek megfelelően. Vagyoni ügyek 2004 2005 Ingatlantulajdonnal rendelkezők száma 714 fő 666 fő Betétkönyvvel rendelkezők száma 384 fő 387 fő Értékpapír tulajdonosok száma 27 fő 6 fő A vagyoni ügyek közül kiemelendő a vagyonkezelésre vonatkozó számadás, ugyanis a gyám és a gondnok amennyiben vagyont kezel, az előző naptári évre vonatkozó számadását minden évben köteles a gyámhivatalhoz benyújtani, melyhez csatolni kell a gyámolt vagy a gondnokolt személyes ügyeire vonatkozó jelentést is. Tisztelt Közgyűlés! Remélem, hogy sikerült megfelelően bemutatnom a Gyámhivatalnál folyó sokrétű munkát. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, szíveskedjen a tájékoztatót megvitatni, és azt elfogadni. Hódmezővásárhely, 2007. január 11. Dr. Égető Gábor Hivatalvezető

I/A kötet 18. oldal Tárgy: Tájékoztató a Gyámhivatal 2005. évi tevékenységéről HATÁROZATI JAVASLAT Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalának tevékenységéről szóló tájékoztatót elfogadja. Hódmezővásárhely, 2007. január 11. Dr. Lázár János sk. polgármester Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző A határozatot kapják: 1./ Dr. Lázár János polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző 3./ Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 4./ Irattár

I/A kötet 19. oldal Iktatószám: A-41-254-1/2007 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola működéséről Az anyagot készítette: Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: 2007. Napirend kapcsán meghívandó személyek: Láng István, intézményvezető

I/A kötet 20. oldal Iktatószám: 06-./2007. Tárgy: Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola működéséről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola működéséről szóló beszámolót megtárgyalni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, 2007. 01. 11. Tisztelettel: Láng István sk. intézményvezető

I/A kötet 21. oldal GREGUS MÁTÉ MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 19. Postafiók: 97. Tel./Fax.:(+ 36) 62 241-396 e-mail:iskola@gregusm-hodm.sulinet.hu BESZÁMOLÓ A GREGUS MÁTÉ MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁRÓL 2002-2006

I/A kötet 22. oldal vallom, hogy a gondolat szabad, hirdetem, hogy testvér minden ember, hiszek jóban, igazban, szépben, maradok ez úton, míg csak élek, töretlen hittel ember és magyar. (Wass Albert)

I/A kötet 23. oldal Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskoláról 2002-2006 Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATA: 5 2. HELYZETELEMZÉS 6 2.1. Az iskolai nevelés, oktatás 6 2.1.1. Az iskolai képzés mutatói, országos összevetésben az elmúlt öt év átlagában 6 2.1.2. Commitment Pedagógiai Intézet ellenőrzésének tapasztalatai 11 2.1.3. A Commitment Pedagógiai Intézet által végzett kompetencia mérés tapasztalatai, intézkedési terv 12 2.1.4. A kompetenciafejlesztésre vonatkozó intézkedési terv végrehajtása 13 2.1.5. Az iskolai képzés jelenlegi mutatói 14 2.2. Pályázatok 197 2.3. A közismereti és a gyakorlati képzés infrastrukturális háttere 22 3. GAZDÁLKODÁS 254 3.1. Az iskola gazdálkodásának mutatói a Gorzsai tangazdasággal együtt 25 3.2. Az iskola tangazdaságának mutatói 31 4. AZ ISKOLA JÖVŐRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEI 354 4.1. Az iskolai nevelés és oktatás jővőjére vonatkozó elképzelések 354 4.2. A gyakorlati oktatás helyszínének, a Gorzsai tangazdaságnak fejlesztése 365 1. Az intézmény alapfeladata: A szakközépiskola feladata biztosítani a középiskolai nevelést, oktatást, ennek keretében felkészíteni a szakközépiskolai tanulókat az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon az érettségi vizsgára, azt követően a szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára. Folytat mezőgazdasági technikus, állattenyésztő és állategészségügyi technikus és lovastúra-vezető képzést. Az iskola biztosítja a sajátos nevelési igényű ép intellektusú a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia körében) integrált nevelését, oktatását. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez a szakiskolai évfolyamokon, feladata továbbá a szakiskolai tanulók számára a 9. és a 10. évfolyamokon általános műveltséget megalapozó nevelést, oktatást folytatni, illetve a szakképzési évfolyamokon a következő szakmai vizsgákra felkészíteni: - vadász, vadtenyésztő, - dísznövénykertész, - lótenyésztő szakmákban. A középiskolában a 9. és a 10. évfolyamokon szakmai orientációs, a 11. és a 12. évfolyamokon szakmacsoportos alapozó, a szakiskolában a 9. évfolyamon szakmai előkészítő, a 10. évfolyamon szakmai alapozó oktatást is folytathat a pedagógiai programban foglaltak szerint.

I/A kötet 24. oldal Végez OKJ-s szakképesítés megszerzésére felkészítő felnőttoktatást. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében felkészít az - ezüstkalászos gazda, - aranykalászos gazda, - mezőgazdasági vállalkozó, - növényvédő és méregraktár-kezelő, - méhész szakképesítések megszerzésére; Az iskola a fent nevezett iskolarendszerben, illetve iskola rendszeren kívül folytatott képzések tekintetében szakmai vizsgát szervezhet. Az iskola végez iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatást, vizsgáztatást. Az iskola diáksport szervezését ellátja. Az intézvény kiegészítő tevékenysége: - gabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növények termesztése, - szarvasmarha tenyésztés, - juh-, kecske-, lótenyésztés, - sertéstenyésztés, - baromfitenyésztés, - vegyes gazdálkodás, - növénytermelési szolgáltatás, - növénytermesztési, kertészeti szolgáltatás, - állattenyésztési szolgáltatás, - közúti teherszállítás, - ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, - mezőgazdasági gép köcsönzése - járművezetői oktatás, - egyéb szárazföldi személyszállítás. -Részt vesz az intézményi étkeztetés megszervezésében, az étkezést a fenntartóval kötött megállapodás alapján biztosítja. - Biztosítja az intézményi vagyon működtetését, az önkormányzatok elszámolásait, illetve a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységét is végezheti. - Működteti az iskolai könyvtárat. 2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskolai nevelés, oktatás 2.1.1. Az iskolai képzés mutatói, országos összevetésben az elmúlt öt év átlagában Statisztikai adatok az iskolai munkáról A statisztikai adatok a Középiskolai munka néhány mutatója 2005 című kiadványból származnak. (Országos Közoktatási Intézet 2006) (http://www.oki.hu/kozepiskolak) A középiskolák 3 csoportba vannak besorolva, Gimnáziumok, Szakközépiskolák és Vegyes középiskolák. A Gregus Máté Szakközépiskola és Szakiskola a Szakközépiskolák között van a Corvin Mátyás és a Eötvös József Szakközépiskolákkal együtt. Ebből adódóan néhány mérhető összehasonlításban a többi középiskola átlagosan a Corvin Mátyás és az Eötvös József Szakközépiskolák átlagát jelenti. A statisztikai mutatókhoz egy mellékelt táblázatból olvasható az iskola minősítése.

I/A kötet 25. oldal Felvételi eredményesség A táblázatban a felvételi arányok a 2000, 2002, 2003, 2004 és 2005 évek átlagit tartalmazzák. Megjegyzés: Nincs adat arra vonatkozóan, hogy a felvételire jelentkezettek hány százalékát vették fel. Az érettségizett tanulók 45,5%-a tanult tovább az alábbi megoszlás szerint: Felvételi arányok 17% tudomány-, gazdasági, művészeti egyetemek 68% 15% műszaki és mezőgazdasági egyetemek főiskolák Minősítés: kiváló, jó, kiváló, kiváló Versenyeredményesség A mutatók a 2001-2005 évek adatait tartalmazzák. A versenyek pontszámai: 1. hely:10 pont, 2. hely: 9 pont, 3. hely:8, pont 10. hely: 1 pont. Ilyen összevetésben az iskola 36 pontot ért el. Ez átlagos minősítést kapott. Felvételi írásbeli és érettségi átlagok A felvételi írásbeli átlagok a 2001-2004. évek, az érettségi adatok a 2005. évi vizsgák átlagadatait tartalmazzák. A felvételi írásbeli átlagok 100 pontos rendszerben láthatóak. A 2005. évi kétszintű érettségi adatai százalékosan tüntetik fel az eredményeket. Középiskola Írásbeli átlag Közép Emelt Átlag Fő % Fő % Fő % Gregus 27,7 55 59,2 2 65,0 57 59,4 Többi középiskola átlagosan 26,2 58 66,45 3 59,7 61 67,1 Minősítés: Írásbeli átlag: átlagos

I/A kötet 26. oldal Közép: gyengébb Emelt: átlagos Átlag: gyengébb Felvételi írásbeli és érettségi átlagok 80 70 60 50 40 30 20 10 0 fő % Fő % fő % Gregus Többi középiskola átlagosan Írásbeli átlag Közép Emelt Átlag 2005. évi tantárgyankénti érettségi átlageredmények %-ban Angol Német Magyar Matematika Történelem Gregus 46,3 58,36 47,67 53,25 61,7 Többi középiskola átlagosan 47,45 52,795 42,5 58,76 61,93 2005. évi tantárgyankénti érettségi átlageredmények %-ban 70 60 50 40 30 20 10 0 Angol Német Magyar Matematika Történelem Gregus Többi középiskola átlagosan Minősítés: Angol: átlagos Német: átlagos

Magyar: átlagos Matematika: átlagos Történelem: átlagos I/A kötet 27. oldal Szülők iskolaévei A tanulók szülei átlagosan hány évet tanultak összesen (általános iskolában, közép és felsőoktatásban) - Gregus: 11,8 év - Többi középiskola átlagosan: 11,55 év Szociokulturális mutatatók 35 30 25 20 Munkanélküliek aránya (%) Nevelési segély (%) 15 10 5 0 Gregus Többi középiskola átlagosan 2001-2005-ös adatok 8. osztályos jegyek átlaga 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 magyar matematika összes Gregus Többi középiskola átlagosan 2001-2005-ös adatok A továbbtanulási hozzáadott érték

I/A kötet 28. oldal A továbbtanulási hozzáadott érték 45 40 35 30 25 20 Valós átlag Elvárható érték 15 10 5 0 Felvételi arány Irásbeli átlag A mutatók számításához a felsőoktatásba felvettek számát illetve a felvételi írásbelik átlagát vették figyelembe. Az elvárható érték számításánál a tanulók szociokulturális hátterét leíró mutatókat (szülők iskolázottsága, munkanélküliek ill. nevelési segélyben részesülők aránya) használták fel. A felvételi arányra vonatkozó minősítés: jó (eltérés az elvárható értéktől (12,01-től +20-ig) 18,52) Az írásbeli átlagra vonatkozó minősítés: átlagos (eltérés az elvárható értéktől (-0,99-től +0,99-ig) - 0,09) Forrás A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Országos Közoktatási Intézet 2006 ( http://www.oki.hu/kozepiskolak ) A tanulók körében végzett iskolai felmérések Az iskolába járó tanulók lakóhely szerinti megoszlása 38% 3% 16% Kollégista Hódmezővásárhelyi Vidékről bejáró 43% Albérletes

I/A kötet 29. oldal A tanulók szociális háttere a 2006/2007 tanévben árvasági segélyben részesül 66% 6% 3% 9% 3% 6% 2% 5% örökbefogadták, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették egyik szülő munkanélküli minkét szülő munkanélküli, vagy egyedülálló szülő munkanélküli egyik szülő rokkantnyugdíjas mindkét szülő rokkantnyugdíjas egyik szülő munkanélküli, a másik szülő rokkantnyugdíjas hátrányos helyzetűnek nem minősülő 2.1.2. Commitment Pedagógiai Intézet ellenőrzésének tapasztalatai A Commitment Pedagógiai Intézet a 2003, 2004, 2005-ös tanéveket vizsgálta. Először ebben az anyagban elemezte a város szakképzési koncepcióját, összehasonlítja az országos, a régiós, és a helyi adatokat. Vizsgálta a szakképzés és az általános képzés viszonyának alakulását iskolatípusonként, szakterületenként és szakmacsoportonként, meghatározta az egyes szakmacsoportok iránti igényeket. A vizsgálatnak néhány az iskolánkat érintő megállapításából idézek az alábbiakban. A város szakközépiskoláiban a vizsgált korosztály 49,5%-a tanul, szakiskolai képzésben a részt vevő tanulók 23,2%-a részesül. A tanulók, szülők részéről nagy a társadalmi érdeklődés a szakközépiskolák iránt, ami progresszív jellegű. Megfontolandó, hogy hosszú és középtávon munkaerő-piaci és foglalkozáspolitikai szempontból megfelelőek lesznek-e ezek a létszámarányok, vagy szükséges-e a város intézménystruktúrájának kismértékű módosítása. Agrár szakterületen, szakközépiskolában országosan 3830 férőhely van a 9. osztályosok számára, a felvett tanulók száma pedig 2645. Megjegyzés, ebben az évben, 2004/2005-ben a Gregus Szakközépiskolában 68 férőhelyre 40 jelentkező volt és 37 tanulóval indítottuk a 9. osztályt. A város tanulói létszámában az érintett korosztályt illetően lényegi változás, drasztikus létszámemelkedés nem történt, és a férőhelyek számának növekedése nem járt együtt a szakképzés belső kínálati struktúrájának a bővülésével sem, a számok ismeretében egyszerűen érthetetlen a férőhelyszám ilyen arányú növekedése. A szakképzési helyek, irányok átstrukturálására az igényeket követő szerkezeti módosításra lett volna szükség. Megjegyzés, a Gregus Szakközépiskolában képzésbővítést jelentett a lótenyésztő szakma és a lovastúra vezető szak meghirdetése. Elgondolásunk szerint a lovas turizmus fejlesztése a város számára is újabb lehetőségeket nyit. Viszonylag kicsi a kereslet, de létezik a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola szakiskolai képzésére. Az intézményi működés területén az osztályszámok és az osztálylétszámok alakulása szintén meghatározó feladatmutató a költségfinanszírozás szempontjából. A 2003/2004. tanév adatai szerint az osztályok száma 10, az egy osztályra jutó tanulólétszám 25,3.

I/A kötet 30. oldal Megjegyzés, a 2006/2007. tanévben az osztályok száma 7, az osztályra jutó tanulólétszám 25.5. Lényeges és informatív adat, hogy a tanulói létszámcsökkenést milyen arányban követi a pedagógus létszámváltozás. Megjegyzés, a pedagógusok létszáma 19-ről 17.5-re csökkent. A felnőttoktatás a Gregus Szakközépiskola szakképzési rendszerben jelentős szerepet tölt be. A Gregus Szakközépiskolában 2001/2002-ben 413, 2002/2003-ban 980, 2003/2004-ben 210 volt a felnőttoktatásban résztvevők száma. A Gregus Szakközépiskola gyakorlati képzését iskolai és iskolán kívüli tanműhelyi képzéssel oldja meg. Megjegyzés. a tanulók közvetlen kapcsolatba kerülnek a gazdálkodó szervezeteknél a mezőgazdasági termeléssel szakmai gyakorlatokon, az idénymunkák során és a városi állategészségügyi feladatok ellátásakor. A Commitment Pedagógiai Intézet összegzésében iskolai jellemzők és problémák: Országos szakmai versenyen 1-8 helyezést értek el Felnőttoktatással is foglalkoznak (5 féle OKJ-s képzés) Problémájuk, hogy nincs központi program a bevezetni kívánt szakmákra Intézményi jövőkép tervek: Keresik az AIFSZ lehetőségét Lovastúra vezető, agrár környezetgazda, vadász-vadtenyésztő képzést szeretnék megvalósítani A szakiskolai képzés erősítésére törekszenek. 2.1.3. A Commitment Pedagógiai Intézet által végzett kompetencia mérés tapasztalatai, intézkedési terv A Commitment Pedagógiai Intézet által végzett kompetencia mérés tapasztalatainak ismeretében az iskola intézkedési tervet készített. Az intézkedési tervet elemezve az intézet az alábbi megállapításokat tette. Az iskola intézkedési terve abból a tényből indul ki, hogy a tanulók rosszul teljesítettek az országos méréseken. Amint a helyzetelemzésből kiderül, a tanulók tizenöt százaléka hátrányos helyzetű, nyolcvan százalékuk közepes ill. elégséges teljesítménnyel érkezik a középiskolába. Évfolyamonként három, négy tanuló dyslexiás. Részt vesznek a Tempus Közalapítvány Út az érettségihez című pályázaton, amely a leghátrányosabb helyzetű diákok fejlesztését támogatja. Az iskolavezetőség az eredmények függvényében egy határozott fejlesztési stratégiát dolgozott ki a kompetenciák javítása érdekében. A tanulók felmérésén kívül betervezték az információgyűjtést a pedagógusokról is. Javaslom, hogy ebben szerepeljen a tanárok által használt módszerek feltérképezése is. Intézkedési tervük tartalmazza a továbbképzési terv felülvizsgálatát, a nevelőtestület képzését mérés-értékelés témában. Nagyon örvendetes, hogy a továbbiakban tervezik az országos mérés feldolgozását és elemzését minden tanuló esetében elvégezni. A pedagógusok nem egyénenként, hanem tantárgyanként, műveltségterületenként készítettek intézkedési terveket. Ezek többségében megjelenik a kompetenciafejlesztés szándéka, de nem kellő mélységben. Az iskola pedagógusainak nagyobb hangsúlyt kell fektetni a képességfejlesztésre, hiszen a tanulói összetétel és az elért eredmény ezt követeli. Nagyon jó, hogy egyre többen használják a multimédiás eszközöket a tanításban. Nagyon részletesen kidolgozott eszközfejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg. Javaslat, ne csak a korrepetálás legyen a kompetenciafejlesztés módszere, a tanórákon is élni kell a differenciálás módszerével. Kevés szó esik a módszertani kultúra bővítéséről, általában csak a tanulói önálló munkát jelölik meg.