Ajánlás: Rövid táv: Tartás Hosszú táv: Tartás Árfolyam: 18 1 Piaci kapitalizáció: 197 9 napos átlagforgalom: 7 379 m 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1,,9 24.6.14 24.8.14 Relatív teljesítmény az indexhez képest 24.1.14 24.12.14 Árbevétel, piacok, trendek 25.2.14 25.4.14 25.6.14 25.8.14 25.1.14 MOL Közkézhányad: 64% A részvény árfolyama és forgalma A MOL a várakozásoknál rosszabb harmadik negyedéves eredményt ért el, ami több tényező együttes hatásának volt betudható. Az eredményt rontotta, hogy a működési környezet megváltozása miatt az anyagköltségek jelentősen megemelkedtek, amit a társaság nem tudott tovább hárítani a fogyasztók felé, de közel 9 milliárd forinttal rontotta az üzemi eredményt a Slovnaft bírságra elkülönített pénz. A feldolgozás és kereskedelem árbevétele ugyan jelentősen, 31%-kal nőtt a magas áraknak köszönhetően, de a Slovnaft bírságot nem számítva is csak fél százalékkal emelkedett az üzemi eredmény. A földgáz üzletágban kedvezőtlenül hatott, hogy az ipari felhasználók felé értékesített földgázon negatív marzsa volt a társaságnak, míg a petrolkémia szegmens eredményét a rohamléptekkel csökkenő vegyipari marginok tizedelték. Kutatás-termelés Az üzletág üzleti eredménye 74%-kal 32,9 milliárd forintra növekedett 25 harmadik negyedévben, mivel a nemzetközi kőolaj termelés erőteljes növekedése és a magasabb transzferárak ellensúlyozták az alacsonyabb hazai szénhidrogén termelést és a növekvő bányajáradék fizetést Magyarországon és Oroszországban. A hazai kőolajtermelés a harmadik negyedévben ugyan 13,8%-os visszaesést mutatott a hozamcsökkenés és a természetes vizesedés miatt, de ezt kompenzálni tudta a külföldi termelés 1,2%-os növekedése. Az összes kőolajtermelés 1%-kal 577 kilótonnára csökkent a negyedév során. A nemzetközi termelés növekedése nagyrészt a 24-es évben végrehajtott fejlesztéseknek volt betudható, a ZMB projekt üzleti eredménye 12,6 milliárd forinttal javult az értékesítési volumen és az olajár emelkedésének köszönhetően. A hazai földgáztermelés 7%- kal 716 millió köbméterre emelkedett a harmadik negyedben. A beruházások volumene közel 14%-os növekedést mutatott. Az üzletág befektetései és beruházásai a tárgyidőszakban közel 1 milliárd forintot tettek ki, mely 41%-os bővülést jelent a bázisnegyedévhez képest. A növekedésben meghatározó szerepe volt a külföldi projektek többlet felhasználásának, főként Kazahsztánban és Oroszországban, miközben a hazai projektek felhasználása az előző év hasonló időszakával megegyezően alakult. Feldolgozás és kereskedelem 26 22 18 14 1 6 24.6.14 4 3 2 1 12 1 8 6 4 2 2 Q1 2 Q1 24.7.26 2 Q3 24.9.7 2 Q3 24.1.19 21 Q1 21 Q1 24.12.1 21 Q3 21 Q3 Kőolaj termelés (kt) 25.1.13 22 Q1 25.2.24 22 Q3 25.4.12 23 Q1 25.5.25 Kutatás-termelés fő számai 22 Q1 22 Q3 23 Q1 23 Q3 23 Q3 25.7.6 24 Q1 Kőolaj és földgáz tertmelés volumene 24 Q1 25.8.17 24 Q3 24 Q3 25.9.28 25 Q1 25 Q1 25.11.11 m 2 16 12 8 4 25 Q3 25 Q3 Földgáz termelés (millió m3, nettó száraz) A szegmens üzleti eredménye 5,8 milliárd forintot tett ki, ami 14%-kal alacsonyabb a tavalyi év hasonló időszakának értékénél. A bázisidőszakhoz képest az összes értékesített kőolajtermék mennyisége mindössze 1%-kal emelkedett, míg a bevétel 31%-kal nőtt. Az eredményre ugyan pozitív hatással volt a 3,1 dollárról 4,2 dollárra bővülő Brent-Ural árkülönbözet, a magasabb gázolaj crack spread-ek, az integrált csoportszintű működés és a készlettartás pozitív hatá- MOL 25. 11. 14. ELEMZŐ: DEÁK BALÁZS
sa, de a növekvő beszerzési árak eredménycsökkentő hatással voltak. Fontos kiemelni, hogy a társaság 8,6 milliárd forintos céltartalékot képzett egy várható Slovnaft bírság kifizetésére, mely eredménycsökkentő tételként jelent meg. A külső tényezők közül érdemes kiemelni a Brent olaj hordónkénti árának alakulását, mely meghaladta a 6 dollárt a harmadik negyedévben. A MOL finomítói árrése az elmúlt időszakban végrehajtott beruházásoknak köszönhetően kedvezőbb volt a referencia árrésnél. A 95-ös ólmozatlan benzin tonnánkénti ára a tavalyi év hasonló időszakához képest 5%-kal 638 dollárra, míg a gázolajé 46%-kal 6 dollárra emelkedett, míg az Ural nyersolaj ára 53%-kal hordónként 57,4 dollárra nőtt. Ez azt eredményezte, hogy a társaság számára jelentősen nőttek az anyagköltségek, míg az emelkedést a fogyasztók felé nem tudták teljes mértékben érvényesíteni. Az értékesítés volumene az egyes piacokon más-más irányokban változott: a hazai kereslet a benzin iránt csökkenést mutatott a magas árak miatt, azonban a gázolajfogyasztás 9,5%-kal nőtt a szállítmányozás keresletnövekedésére. Összességében a hazai kőolajtermékértékesítés a második negyedévben 7%-kal nőtt. Szlovákiában 1%-kal mérséklődtek az eladások, ami a motorbenzin iránti kereslet visszaesésének volt betudható. Az egyéb piacokon 4%-kal csökkent a társaság értékesítése. 35 Kőolajtermék-értékesítés (kt) 8 Feldolgozás és kereskedelem fő számai 3 7 25 6 2 15 1 5 2 Q1 2 Q3 21 Q1 21 Q3 22 Q1 22 Q3 23 Q1 23 Q3 24 Q1 24 Q3 Magyarország Szlovákia Egyéb piacok 25 Q1 25 Q3 5 4 3 2 1 2 Q1 2 Q3 21 Q1 21 Q3 22 Q1 22 Q3 23 Q1 23 Q3 24 Q1 24 Q3 25 Q1 25 Q3 Földgáz-szegmens A szegmensen belül a nagykereskedelem üzleti eredménye 14-ről,5 milliárd forintra, a szállításé 5,1-ről 4,8 4 A Gázüzletág fő számai milliárdra, a tárolásé pedig 3,9-ről 3,3 milliárd forintra csökkent. A nagykereskedelem eredménycsökkenésében meghatározó szerepe volt, hogy 25 első három negyedévében jelentősen megemelkedtek az import beszerzési árak, melyek mértéke meghaladta a szabályozásban elismert import beszerzési árak szintjét. 24 első kilenc hónapjában 15,2 milliárd forint fizetési kötelezettség került elhatárolásra, mivel a tényleges importár alacsonyabb volt a szabályozásban elismert import árnál. 3 2 1-1 -2-3 -4-5 25 első három negyedévében azonban az első negyedévben képzett 9,5 milliárd forintos elhatárolás teljes feloldása sem nyújtott fedezetet a második és a EBITDA Üzleti eredmény harmadik negyedévi tényleges importár emelkedés kompenzálására. Az átlagos importár 36%-kal emelkedett, míg az értékesítési árak 17% körüli növekedést mutattak. A nagykereskedelem felé érvényes ár 58,5 forintra nőtt köbméterenként, mely 31%-os árrést jelent, viszont az ipari felhasználók felé eladott földgázon veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a társaság a negatív marzs miatt. Az értékesített földgáz mennyiségének 19%-a hazai termelésű volt, melynek volumene 13%-kal volt magasabb az előző évi mennyiségnél. A társaság a második negyedévben 2%-kal 147 millió köbméterre csökkentette az értékesített földgáz mennyiségét. A gázszolgáltatóknak a korábbi értékkel megegyező, míg az erőműveknek 1%-kal kevesebb földgázt értékesített a MOL, míg az ipari eladások 21%-kal estek vissza. /m 3 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 2 Q1 2 Q3 21 Q1 21 Q3 Átlagos importár Nagykereskedelmi ár GDC-k felé 22 Q1 22 Q3 23 Q1 23 Q3 24 Q1 24 Q3 25 Q1 Átlagos MOL eladási ár Nagykereskedelmi ár az ipari és erőművek felé 25 Q3 millió m 3 6 5 4 3 2 1 2 Q1 2 Q1 2 Q3 2 Q3 21 Q1 21 Q1 21 Q3 21 Q3 22 Q1 22 Q1 22 Q3 22 Q3 Értékesítés gázszolgáltatók felé Értékesítés energiaszektor felé Ipari/egyéb értékesítés 23 Q1 23 Q1 23 Q3 23 Q3 24 Q1 24 Q1 24 Q3 24 Q3 25 Q1 25 Q1 25 Q3 25 Q3 MOL 25. 11. 14. ELEMZŐ: DEÁK BALÁZS
Petrolkémia A szegmens üzleti eredménye 96%-kal,2 milliárd forintra csökkent, szemben a 24 harmadik negyedévi 3,9 milliárdos eredménnyel. A 3. negyedévben az integrált petrolkémiai margin 14%-kal csökkent a bázisidőszaki értékhez képest. Ezt elsősorban a vegyipari benzin dollárban meghatározott jegyzésárának 29%-os növekedése okozta, amit csak részben kompenzált a polimer jegyzésárak 8-12%-os emelkedése. A beruházások értéke jelentősen visszaesett a fejlesztési programok lezárásával. A hatékonyság javulását jól mutatja, hogy az értékesítés volumene 36,6%-kal nőtt, ezen belül kimagasló növekedést az egyéb piacokra (olasz, francia) irányuló export tudott elérni (+44%). A polimer eladások volumene 274 kt volt 25 harmadik negyedévében, ami 3%-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A növekedés jelentős része a HDPE illetve PP termékkörben jelentkezett, főként a TVK új HDPE, illetve a Slovnaft új PP üzemének beindulása következtében. A Slovnaft új PP üzemének beindulásának még nem volt jelentős hatása az értékesítési adatokban, mivel az új üzemben üzemi próba, garanciális kimérés folyt, illetve megkezdődött a kereskedelmi készletszint feltöltése. 25 2 15 1 5-5 -1 21 Q1 21 Q3 22 Q1 A Petrokémiai fő számai 22 Q3 23 Q1 Fedezeti szintek, költségek, pénzügyi eredmény 23 Q3 24 Q1 24 Q3 25 Q1 25 Q3 Kt 35 3 25 2 15 1 5 21 Q4 22 Q1 22 Q2 22 Q3 Petrolkémiai értékesítés (külső) 22 Q4 23 Q1 23 Q2 23 Q3 23 Q4 24 Q1 24 Q2 24 Q3 24 Q4 Magyarország Szlovákia Egyéb piacok Az árbevétel 3%-kal 589 milliárd forintra emelkedett a tárgyév harmadik negyedévében, mely azt mutatja, hogy továbbra is megmaradt a növekedés dinamikája. A társaság konszolidált üzleti eredménye 7,1 milliárd forint lett, ami elmarad az elemzői várakozások 76,7 milliárdos átlagától és 14%-kal alacsonyabb a bázisidőszaki értéknél. Az üzemi eredmény-szint 18%-ról 11,9%-ra csökkent. Az EBITDA 96,6 milliárd forintot tett ki 16,4%-os fedezeti ráta mellett (24. 3. né.: 23%). A pénzügyi műveletek soron közel 8 milliárd forintos vesztesége keletkezett a társaságnak, így az adózott eredmény 56,7 milliárd forint lett, ami 23%-os csökkenés a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Ez a szám jóval a piaci várakozások 67,6 milliárdos átlaga alatt van. A MOL konszolidált, IFRS szerinti eredménye 56,7 milliárd forint lett, mely 56 forintos részvényenkénti eredményt jelent. 1 2 1 8 6 4 2-2 2 Q1 2 Q3 21 Q1 EPS Részvényenkénti eredmény alakulása 21 Q3 22 Q1 22 Q3 23 Q1 23 Q3 24 Q1 24 Q3 12 havi gördülő kummulált EPS 25 Q1 25 Q3 3 25 2 15 1 5-5 m 14 12 1 8 6 4 2-2 2 Q1 2 Q3 21 Q1 21 Q3 Pénzügyi mutatók 22 Q1 22 Q3 23 Q1 23 Q3 24 Q1 24 Q3 Adózott eredmény EBITDA EBITDA-ráta ROE ROA 25 Q1 25 Q1 25 Q2 25 Q3 25 Q3 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % -5% Várakozások a jövővel kapcsolatban, elemzői kilátások Az Amerikára lesújtott Rita és Katrina hurrikán miatt alaposan felbolydult a harmadik negyedévben a világ olajpiaca. Az olajárak és a finomítói marginok a hirtelen történt kapacitáskiesés miatt az egekbe emelkedtek, mely felértékelte az olajipari társaságokat. Részben ennek is volt köszönhető, hogy a MOL árfolyama szinte minden nap újabb és újabb történelmi rekordra erősödött. Az akkori helyzetnek volt az is betudható, hogy a piaci szereplők úgy gondolták, ez a működési környezet sokáig fenntartható lesz, és az olajipari társaságok rekorderedményt fognak produkálni. Az olajár azonban a rekordok után gyorsan korrigált és a finomítói marginok is visszazuhantak a normális szintekre. Ez viszont hamar túlértékeltté tette az olajipari társaságok részvényeit és profitrealizálás kezdődött. Ebben az időszakban zajlott le a török Tüpras privatizációja is, mely során a korábbi várakozásoknál lényegesen magasabb áron valósult meg a tranzakció, de ez a legtöbb pályázónak, így a MOL-nak is irreális beruházás lett volna. A működési környezet a következő időszakban stabilizálódhat a korábban kiesett kapacitások visszaállításával és az olajárak is csökkenő volatilitást mutathatnak. MOL 25. 11. 14. ELEMZŐ: DEÁK BALÁZS
A másik fontos tényező a gázüzletág részének eladása, mely úgy tűnik egyre későbbi időpontra húzódik. Az Európai Bizottság utoljára januárra halasztotta a döntést, mely minden bizonnyal aggodalommal tölti el a befektetőket. A tranzakció elutasítása rendkívül kedvezőtlen lenne a társaságra, hiszen az egész értékesítést a cégnek újra kellene gondolni, újra be kellene árazni az üzletágat, és a jelenlegi helyzetben valószínűleg jóval alacsonyabb érték jönne ki, mint amikor korábban beárazták a részesedést. Megítélésünk szerint az elutasításnak elég kicsi az esélye, sokkal valószínűbb, hogy a Bizottság feltételekhez fogja kötni a tranzakció létrejöttét, melyek sokkal kevésbé okozhatnak problémát, mint az újraértékelés és újrapályáztatás. Ha minden jól megy az eredetileg kitűzött 25 második-harmadik negyedév helyett jövő év első felében zárulhat le az adás-vétel. Mindaddig azonban elég sok kockázatot okoz a befektetőknek a halogatás, hiszen nem tudni, hogyha megvalósul az üzlet, akkor az milyen feltételek és kondíciók mellett történik meg. A Kutatás-Termelés szegmensben a cég célja, hogy több, kisebb külföldi kutató-termelő központot alakítson ki, annak érdekében hogy növeljék az olajtermelést és ezzel nagyobb legyen a táraság függetlensége az olajárak ingadozásától és a külső forrásoktól. Ezzel ellensúlyoznák azt is, hogy a hazai készletek egyre jobban apadnak, és a ZMB projekt az idei csúcs után egyre kisebb hozammal kecsegtet. Jelenleg 1 országban keres kutatási területeket és felvásárlási célpontokat a társaság. Egyes központok létrehozására a MOL 1-4 millió dollárt szánna. Az első ilyen célpont a Pakistan Petroleum lehet, melynek privatizációs pályázatán indulna a cég. A következő 3-4 évben a cél az, hogy ez a szegmens adja a cég EBITDA-jának 4%-át. A másik fontos bejelentés az volt, amikor a társaság bejelentette, hogy részt kívánnak venni a kitermelési fókusszal rendelkező román Romgaz privatizációs pályázatán. Románia az állami energetikai cégek privatizációs hullámában értékesíteni kívánja 26. végéig a Romgaz részvénypakettjének 51%-át. A Romgaz jegyzett tőkéje 132 millió dollár. A cég 36 gázkitermelő kúttal rendelkezik és 5672 alkalmazottat foglalkoztat. Az éves gázkitermelése 6,7 milliárd köbméter. (A MOL 24-es gázkitermelése 2656 millió köbméter volt, azaz kevesebb, mint a fele a román cégének.) Az üzletágra nézve kedvező fejlemény, hogy a pakisztáni mezők már kísérleti stádiumban vannak és várható, hogy a következő években felfut a termelés volumene. Az új készletek feltárása jelentős anyagi ráfordításokkal és magas költségekkel párosulnak, és emellett a kockázat sem hanyagolható el. Várakozásunk szerint véget értek azok az idők, mikor a MOL negyedévről negyedévre rekorderedményről számolhat be. A Kutatás-Termelés, valamint a Feldolgozás és Kereskedelem üzletág ugyan továbbra is húzhatja maga után a társaságot, de a működési környezet és a jelenleg érvényben lévő szabályozások miatt a Petrolkémia és a Földgáz üzletág meglehetősen rossz eredményeket érhet el. A Földgázellátónak a negyedik negyedévben az importárak emelkedése miatt 1 milliárd forintos vesztesége lehet, melyet még az ipari felhasználók felé érvényes ár novemberi emelése sem fog jelentősen befolyásolni. A következő negyedévben a társaság a mostaninál kicsit magasabb eredményt érhet el, így az éves eredmény meghaladhatja a 25 milliárd forintot, mely 15%-os növekedést jelentene a tavalyi évhez képest, de egy jó időre úgy tűnik talán ez az utolsó év, amikor jelentősebb bővülést tud elérni a cég. Ezen csak az változtathatna, ha nagyobb akvizíciót tudna megvalósítani a régióban, újabb lelőhelyeket találna és a petrolkémiai üzletág kiaknázhatná a bővítés előnyeit. Összefoglalás USD/hordó 6 5 4 3 2 1 22 Q2 22 Q4 23 Q2 Brent-Ural spread Ural Blend (USD/hordó) Név Brent/Ural nyersolaj ára 23 Q4 24 Q2 24 Q4 Brent dated (USD/hordó) Nemzetközi összehasonlítás ROE (24) P/E (24) Piaci kap. (millió USD) Kelet-Európa 21,3 13,7 2,8 MOL 28,5 8,92 9233 2,7 Gazprom 8,7 21,2 11732 1,8 PKN ORLEN 2,5 9,85 749 2,2 LUKoil Holding 4,1 17,44 46881 7, Surgutneftegaz 1,8 15,29 4762 1,6 Tupras 19,3 9,85 3917 1,7 Nyugat Európa 18,8 17,8 3, Total SA 3,7 1,16 151662 4,1 Royal Dutch Shel 18,3 8,27 2594 1,3 ENI 21,7 12,27 14691 2,7 Elf Aquitaine 12,6 22,3 9174 4,7 Repsol YPF 13,4 15,49 3542 2,1 OMV 16,5 29,89 14695 3,2 Comp Petroleos 19,7 15,3 11651 3, Hell Petrol 5,1 39,76 4254 2, BP 2,5 12,37 22393 2,9 Statoil ASA 29,3 12,39 47257 3,7 USA 24,3 8,3 2,8 Exxon Mobil 24,9 1,66 35169 3,5 Chevron 28,8 8,97 127133 2,8 ConocoPhillips 19, 7,3 8811 2,1 Occidental 24,7 6,16 29756 2,8 Összességében elmondható, hogy a MOL jó úton van az optimális működési szerkezet kialakítása felé, a rendkívül hektikus gázüzletág eladásának lezárása, a technológiai fejlesztések, valamint a Kutatás- Termelés divízió fejlesztése mind kedvezően hathat a társaság jövőbeni működésére, bár ez utóbbinak a megvalósítása meglehetősen kockázatos és költséges. Az olajárak úgy tűnik, hogy a közeljövőben sem fognak jelentősebb mértékben csökkenni, így a két fő üzletág, a Kutatás-Termelés, valamint a Feldolgozás és Kereskedelem elegendő alapot adhat a növekedésnek. Bár úgy tűnik, a trendek többnyire stabilizálódtak, az iparág meglehetősen magas kockázatot rejt magában. A részvény árfolyama az elmúlt időszakban egyrészt a pozitív várakozásoknak, másrészt a spekulatív tőke beáramlásának hatására történelmi csúcsra emelkedett, de a gyorsjelentést megelőzően már megkezdődött a profitrealizálás a túlértékelt papír piacán. A papír fair értéke a DCF modell alapján 195 forint, míg 12 hónapos célára 295 forint. Ezek alapján a részvényt rövid és hosszú távon is tartásra minősítjük magas kockázat mellett. 25 Q2 US 6 5 4 3 2 1 P/BV MOL 25. 11. 14. ELEMZŐ: DEÁK BALÁZS
Fontosabb mutatók, pénzügyi adatok Negyedéves eredmények 24 Q3 25 Q3 Változás Nettó árbevétel 452 351 585 759 29% Amortizáció előtti üzemi eredmény (EBITDA) 16 381 96 644-9% Üzemi eredmény 81 643 7 143-14% Adózás előtti eredmény 88 917 64 4-28% Nettó eredmény 74 62 56 722-23% Eredménykimutatás (m ) 2 21 22 23 24 25E 26E 27E Nettó árbevétel 1 23 342 1 172 95 1 159 657 1 54 38 1 955 927 2 32 744 2 968 1 97 299 Amortizáció előtti üzemi eredmény (EBITDA) 11 68 72 29 128 777 178 521 358 731 429 11 386 295 37 55 Üzemi eredmény (EBIT) 42 3-3 177 57 169 83 71 248 698 38 514 262 658 246 173 Adózás előtti eredmény 22 649 1 164 66 923 72 41 261 526 29 674 252 234 126 Nettó eredmény 19 325 7 3 64 984 14 877 215 615 252 886 29 16 194 325 Cash Flow (m ) 2 21 22 23 24 25E 26E 27E Nettó eredmény 19 325 7 3 64 984 14 877 215 615 252 886 29 16 194 325 Amortizáció 59 677 75 26 71 68 95 45 11 33 12 498 123 637 124 377 Forgótőke növekedése 29 626 11 94-31 253-2 831 1 833 68 221 45 61 33 597 Működési Cash Flow 49 376 71 412 167 845 23 158 323 815 35 162 287 196 285 14 Beruházásból származó Cash Flow 17 616 45 342 65 213 298 529 223 939 182 465 172 162 Finanszírozás előtti Cash Flow -121 24 26 7 12 632-95 371 99 876 122 698 115 196 123 14 Pénzügyi mutatók (%) 2 21 22 23 24 25E 26E 27E Kötelezettségek/Saját tőke 98,7% 154,6% 119,7% 162,8% 113,2% 77,8% 62,5% 45,% Nettó adósság ráta 46,% 4,2% 31,6% 34,7% 24,4% 17,6% 15,1% 7,4% Saját tőke arányos nyereség (ROE) 5,1% 2,% 16,8% 22,6% 34,3% 28,8% 18,9% 15,3% Eszközarányos nyereség (ROA) 2,1%,8% 6,6% 8,4% 13,6% 14,4% 11,% 1,% EBITDA eredményhányad 9,9% 6,1% 11,1% 11,9% 18,3% 18,6% 19,3% 19,4% Üzemi eredményhányad 4,1% -,3% 4,9% 5,5% 12,7% 13,4% 13,1% 12,9% Adózott eredményhányad 1,9%,6% 5,6% 7,% 11,% 11,% 1,5% 1,2% Részvény adatok 2 21 22 23 24 25E 26E 27E Egy részvényre jutó nyereség (EPS) 26 13 671 987 215 232 23 1886 Változás (%) n.a. -94% 562% 47% 14% 15% -13% -7% Egy részvényre jutó Cash Flow (CPS) 53 73 18 2181 2971 28 2635 2616 Változás (%) n.a. 45% 147% 21% 36% -6% -6% -1% Nettó eszközérték (BVPS) 3 871 3 753 4 348 5 625 7 765 1 788 12 65 14 161 Egy részvényre jutó osztalék (DPS) 55 55 55 57,9 165 25 3 4 záróár 477 497 5245 6315 1271 181 181 181 Piaci mutatók 2 21 22 23 24 25E 26E 27E P/E 23,2 382,3 7,8 6,4 6,3 7,8 8,9 9,6 P/CF 9,5 6,8 2,9 2,9 4,3 6,5 6,9 6,9 P/BV 1,2 1,3 1,2 1,1 1,6 1,7 1,4 1,3 EV/EBDIT 4,6 6,8 3,8 3,3 3,9 4,6 5,1 5,3 EV/Árbevétel,5,4,4,4,7,9 1, 1, Osztalékhozam 1,2% 1,1% 1,%,9% 1,3% 1,4% 1,7% 2,2% Jelen elemzés nyilvánosan hozzáférhető és egyéb, megbízhatónak ítélt információk alapján készült. Annak ellenére, hogy az elemzés a lehető legnagyobb körültekintéssel készült, sem a CIB Bank Rt, sem annak munkatársai, sem pedig a szerzők nem tudnak garanciát vállalni annak tartalmáért. Az elemzésben foglalt vélemény bármikor megváltozhat anélkül, hogy azt a CIB Bank Rt.-nek nyilvánosságra kellene hoznia. A CIB Bank Rt, annak munkatársai valamint a szerzők a hatályos jogszabályoknak megfelelően jogosultak az elemzés tárgyát képező társaságban részesedést szerezni, továbbá a társaság értékpapírjaival saját számlás vagy megbízásos alapon ügyleteket kötni. Jelen elemzés nem tekinthető sem vételi, sem eladási ajánlatnak az elemzés tárgyát képező értékpapírok vonatkozásában. Jelen elemzés kizárólag az Ön tájékoztatására szolgál, az sem egészében, sem részleteiben nem másolható illetve terjeszthető. MOL 25. 11. 14. ELEMZŐ: DEÁK BALÁZS