MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG E L Ő T E R J E S Z T É S a KÖZGYŰLÉS részére a Közgyűlés hatáskörébe tartozó, gazdálkodást érintő kérdésekről 2010. március
TARTALOM 1. A 2009. évi gazdálkodásról szóló beszámolók 1.1. Közhasznú jelentés 1.1.1. Számviteli beszámoló (azonos a mérlegbeszámolóval) a, Mérleg és eredmény kimutatás (összefoglaló adatok) b, A Szövetség tartozásairól és követeléseiről készített kimutatás 1.1.2. Kimutatás az államháztartás alrendszereiből származó támogatások felhasználásáról 1.1.3. Kimutatás a Szövetség által a Szövetség tagjai részére biztosított, cél szerinti juttatásokról 1.1.4. Kimutatás a Szövetség vezető tisztségviselői részére a Szövetség költségvetése terhére biztosított juttatásokról 1.1.5. A Szövetség cél szerinti tevékenységének tartalmi értékelése (azonos az Elnökség beszámolójával) 1.2. Költségvetési beszámoló 1.2.1. A költségvetés végrehajtása (összefoglaló adatok, a terv és a megvalósulás bemutatása) 1.2.2. A költségvetés végrehajtásának szöveges indoklása 1.3. A Szövetség szervezeti egységeinek tevékenysége 2
1. A 2009. évi gazdálkodásról szóló beszámoló 1.1. Közhasznú jelentés 1.1.1. Számviteli beszámoló (azonos a mérlegbeszámolóval) a) Mérleg és eredmény kimutatás (összefoglaló adatok) A Szövetség 2009. évi mérlegét és eredmény-kimutatását, valamint a mérleg auditálását tartalmazó könyvvizsgálói záradékot a 1.1.1. a) számú melléklet tartalmazza az alábbiak szerint: - mérleg - eredmény kimutatás - auditálását tartalmazó könyvvizsgálói záradék MÉRLEG A 2009. évi mérleg főösszege 942.419 e. forint. A mérleg főösszeg (eszközök és források összesen) 8.369 e. forinttal, 0,895 %-kal nőtt az előző évhez képest. A befektetett eszközök állománya 89.145 e. forinttal jelentősen nőtt, amelynek oka, hogy itt kerül megjelenítésre a december 31-én még befejezetlen beruházás, illetve a NELO szerződés keretében közel 15 millió forint értékű hajóbeszerzés is történt. A forgóeszközök értéke ellenben csökkent, amelynek oka, hogy a lekötött pénzeszközökből finanszírozódott a Gubacsi beruházás. A mérlegben jelentős összegek kerültek elhatárolásra, amely abból adódik, hogy az Önkormányzati Minisztérium jelentős támogatásokkal tartozott még december 31-én, amelyek csak 2010 februárja után érkeztek meg a számlánkra. A befektetett pénzügyi eszközök soron lévő növekményben a Kolonics Alapítvány számlájára átutalt alaptőke hozzájárulás és a Canoe Kft törzstőke befizetése jelenik meg. 3
EREDMÉNYKIMUTATÁS A Szövetség vállalkozási tevékenységet nem folytat. A közhasznú tevékenységből származó bevétel 616.996 e. forint, a ráfordítás 616.342 e. forint. A Számviteli törvény és a vonatkozó jogszabályok alapján összeállított eredménykimutatás 654 e. forint eredményt mutat. b) A Szövetség tartozásairól és követeléseiről készített kimutatás A vonatkozó kimutatások az 1.1.1 b) számú mellékletben találhatók. 1.1.2. Kimutatás az államháztartás alrendszereiből származó támogatások felhasználásáról A támogatások összessége 306.080.145 forint volt, amely 96 millió forinttal kevesebb, mint az előző évben. Jelentősen, 110 millió forinttal csökkent az olimpiai felkészülés szakmai támogatása, amely erős szűkítéseket jelentett elsősorban a felnőtt válogatott programjában és a versenyrendszerben. Növekmény az állami forrásoknál kizárólag a NUSI által a Csillag és a Bajnok programra adott forrásoknál látható, amely némileg ellensúlyozni tudta a szakmai támogatás csökkenését. Az általános sportszakmai támogatások mellett 15 millió forint céltámogatást a Gubacsi hídi beruházásra fordíthattunk és kaptunk 7,5 millió forint egyedi támogatást, amely azonban nem jelentett plusz forrást, hiszen nagyságrendileg ennyi támogatást az év folyamán az előző évi elszámolások kapcsán vissza is kellett fizetnünk. Ez utóbbi felhasználása 2010. első félévében történik majd meg. E mellett a Szövetség továbbra is részese az ÖM kiemelt szakmai programtámogatásának is, amely 2009- ben 12 millió forintra emelkedett és a NUPI-n keresztül a Patrónus edző programra került felhasználásra. A Szövetségen közvetlenül keresztülfutó pénzek mellett 10 millió forint műhelytámogatást kaptak klubjaink az olimpiai eredményesség után (ez 30 millióval volt kevesebb, mint az előző évben) és az előző évivel megegyező, 50 millió forint jutott a SPORT XXI programban utánpótlás-neveléssel kapcsolatos egyesületi feladatokra. A 2009-es évben is osztott támogatást a Sportegyesületek Országos Szövetsége, amely további nagyságrendileg 20 millió forintot jelentett tagszervezeteink számára 4
A Szövetség 2009-ben ismételten eredményesen pályázott a NUSI különböző témákban kiírt támogatási kereteire, amelyekből hajókat vásárolhattunk és további edzőtáborokat finanszíroztunk. Ebben az évben is sikeresen pályáztunk az NCA-nál, ahol 0,6 millió forint támogatást kaptunk. A felhasználás tekintetében elmondható, hogy az ÖM és a NUSI támogatási rendje szerint a források nagy százaléka továbbra is konkrét feladatokra érkezik, így az csak ott használható fel, az eredményességi támogatás pedig, ahogy az a költségvetés kiadási oldalának részletezésében látható, a felnőtt és utánpótlás szakmai feladatokra, és az egyesületi támogatási rendszer működtetésére került felhasználásra. 1.1.3. Kimutatás a Szövetség által a Szövetség tagjai részére biztosított, cél szerinti juttatásokról A juttatások tételes kimutatást az 1.1.3. jelű táblázat mutatja 1.1.4. Kimutatás a Szövetség vezető tisztségviselői részére a Szövetség költségvetése terhére biztosított juttatásokról A Szövetség tisztségviselői közül a Szövetség költségvetése terhére juttatásokban részesültek: - a Szövetség főtitkára (alkalmazotti juttatások és költségtérítés) - a Szövetségi Kapitányok (alkalmazotti juttatások és költségtérítés) Összesített juttatások: - bruttó bér 12.693.929 - közteher 4.136.000 - költségtérítés 320.000 1.2. Költségvetési beszámoló 5
1.2.1. A költségvetés végrehajtása (összefoglaló adatok a terv és a megvalósulás bemutatása) A 1.2. számú melléklet tartalmazza a (pénzforgalmi) költségvetés végrehajtását bemutató táblázatokat. 1.2.2. A költségvetés végrehajtásának szöveges indoklása A pénzforgalomban realizált összes bevétel (amely tartalmazza mind kiadási, mind bevételi oldalon az áthúzódó, de 2009-es költségvetési évhez tartozó bevételeket és kiadásokat) 870.379.493 Ft, a kiadás 776.083.174 Ft volt, tehát a költségvetés többlete megközelítőleg 94 millió forint. Mivel a kiadási főösszeg tartalmaz egy nagyságrendileg 6 millió forintos tételt, amely már a 2010-es programokhoz kötődik (melegvízi edzőtáborok, maraton VB repülőjegy), összességében elmondható, hogy 2009-ben 100 millió forintos többlettel zártunk. Ez a többlet azonban nem megtakarítást jelent, hanem gyakorlatilag az az összeg, amely a 2009-ben megkezdett Gubacsi beruházás befejezésére (berendezések) tervezve volt és az a félretett forrás, amely a Latorca utcai beruházásra már 2009-ben is tervezésre került. Összességében elmondható, hogy az MKKSZ 2009-ben a bevételei arányában költött és az előbb részletezett feladatokra előzetesen előirányzott összegekkel továbbra is rendelkezik. A költségvetés bevételi terv- és tényszámai közötti eltérés két tételből adódik. Egyrészről jentősen, 22 millió forinttal növekedett a szponzori támogatások mértéke (amely rendkívül pozitív a 2009-es recesszióval terhelt évben), másrészről a NUSI-tól a tervezettnél több forrás került átadásra a Szövetséghez a különböző utánpótlás keretek tevékenységének finanszírozására. A Szövetség 2009-ben is - elsősorban az utolsó negyedévben adódó - utófinanszírozási problémáit egy 20 millió forintos likvid hitelből finanszírozta, amely azonban 2009. december 31-én teljes egészében visszatöltésre került. Bevételek részletesen 6
A bevételi oldal egyik legnagyobb tétele továbbra is az államháztartás alrendszereiből érkező támogatások összessége. A pénz 2009-ben is a MOB és az NSSZ javaslatára, de egy helyről, az ÖM Sport Szakállamtitkárságától érkezett. Mint ahogy az már az előzőekben is említésre került, ez jelentős nagyságrenddel csökkent az előző évhez, sőt még a 2007-es és 2006-os évhez képest is, és a 2005- ös támogatási szintre esett vissza. Nagy segítség volt 2009-ben is, hogy az ÖM-től érkező direkt támogatások mellett több indirekt forrás is érkezett az MKKSZ-hez és tagszervezeteihez és ezek nagyságrendje nem csökkent az előző évhez képest. Legnagyobb volumen a SPORT XXI támogatás, amely 2009-ben 50 millió forintot tett ki és 10 millió forint érkezett tagszervezeteinkhez az olimpiai műhelytámogatáson keresztül is. Meghatározó 2009-ben összességében közel 80 millió forint volt - a Héraklész Bajnok és a Csillag programon keresztül érkező indirekt források összege is, amelyből létesítményhasználat, edzőtáborozás és nemzetközi versenyeztetés és edzői munkabér finanszírozható. A Szövetség vagyoni értékű jogaiból származó bevételei több mint 20 millió forinttal nőttek az előző évhez képest. A tervezetten felül támogatást adott a Szerencsejáték Zrt és a Magyar Fejlesztési Bank. A Szövetség vagyonkezelésből és cél szerinti tevékenységéből származó bevételei 2009-ben összességében 14 millió forintot tettek ki, amely akkor teljesül maradéktalanul, ha az Evezős Szövetség eleget tesz szerződésben vállalt kötelezettségének és kifizeti tartozásait. A 2009-es költségvetés meghatározó tétele volt a hazai rendezésű Világkupa verseny bevétele, amely 132 millió forintot tett ki. 7
Kiadások részletesen A kiadási oldal legnagyobb volumene a tagszervezeti támogatások, a sportágfejlesztés és a szakmai tevékenységgel összefüggő kiadások. A Szövetség 2009-ben is - az olimpiai műhelytámogatás és a SPORT XXI támogatás mellett - saját forrásból is támogatta az egyesületeket. Az előző évivel megegyező nagységrendű 50 millió forint került kiosztásra utánpótlás egyesületi támogatásként. A NUPI patrónus programmal együtt 2 millió forinttal többet, 37 millió forintot fordítottunk ez edzői életpályához kapcsolt támogatásokra és 16 millió forint került az egyedi fejlesztési projecteket támogató, pályázati úton szétosztott alapba. A megszorítások egyik legnagyobb vesztese a szakmai programok rovat lett. Csökkentek a meleg égövi edzőtáborokra és a hazai edzőtáborokra fordítható összegek, jelentős megszorítások kerültek bevezetésre a versenyrendszer tekintetében és a költségmegtakarítás miatt busszal utazott a felnőtt csapat a milánói EB-re, az utánpótlás csapat pedig a poznani kontinensviadalra. Mindezek ellensúlyozásaként minden, a későbbiekben megjelenő plusz forrás és ez a költségvetésben is jól látható itt került elköltésre, elsősorban a tervezetten felüli további hazai edzőtáborokra és a maraton világbajnokságra. A PR marketing kiadások a tervezettnél kicsivel magasabb szinten valósultak meg, amely egy tétel tekintetében tervezési hiba (jutalék) egyebekben pedig előzetesen nem tervezett sajtótájékozatókra fordítódott. A Szövetség igazgatási kiadásai a tervezett szinten, a dologi kiadásai kis mértékben a tervezett felett valósultak meg. Itt kell megjegyezni, hogy 2009-ben nem történt semmilyen bérfejlesztés és nem került tervezésre és nem is került kifizetésre 13. havi fizetés sem. A szakértői díjak tervezett feletti száma az Áfa változásból adódik, a bér jellegű kifizetéseknél meglévő növekményben pedig a Szövetségből év közben közös megegyezéssel távozó nemzetközi titkár munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatos, előzetesen nem tervezett költségek jelennek meg. 8
A vagyonkezeléssel összefüggő kiadások jelentősen elmaradtak a tervezettől, amelynek legfőbb oka, hogy a Latorca utcai beruházás sajnos nem tudott ebben az évben elindulni. 1.3 A Szövetség szervezeti egységeinek tevékenysége (ez a bekezdés még csak feltételes, hiszen a két Szövetség közgyűlés a napokban zajlik majd) A Szövetség négy szervezeti egysége közül a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség és a Tolna Megyei Kajak-Kenu Szövetség eleget tett a Szövetség Alapszabályában meghatározott kötelezettségének. Éves közgyűlésükön elfogadták szakmai és pénzügyi beszámolóikat, melyeket tagjaik közvetlenül megismertek és eredeti példányai a Szövetség székhelyén megtekinthetők. Budapest, 2010. március 9