4. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzete 4.1 Az elemzés háttere Jelen beszámoló a b) modul eredményeit mutatja be, kari és campusok szerinti bontásban, a 2008-ban és a 2010-ben végzett hallgatók munkaerő-piaci helyzetére vonatkoztatva. A másodelemzés alapját képező online alapú DPR adatfelvételt az Echo Survey Kutatóintézet végezte 2011 tavaszán a Szent István Egyetem különböző karain a konvergencia régióban, 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók körében. Az adatbázis tartalmaz adatokat arra, hogy a vizsgált időszakban végzett hallgatók hogyan ítélik meg az egyetemi oktatásuk hasznosságát, jelenleg milyen munkaerő-piaci pozícióban vannak, milyen további karrier terveik vannak valamint, hogy ezek milyen összefüggésben vannak az egyetemi időszakban nyújtott szakmai teljesítményükkel és szakkal. 4.2 Módszertan Az adatbázist az Echo Innovációs Műhely Echo Survey Szociológiai Kutatóintézete reprezentatív on-line kutatás alapján állította össze, a Szent István Egyetem különböző karain a konvergencia régióban, 2008-ban és 2010- ben végzett hallgatók körében 2011. március 1. és május 15. között, a Fehérvári Civil Központ Nonprofit Kft. (FCK) munkatársai ezen kiinduló adatbázist használták meglévő adatforrásnak az adatbázis editálása után. Első lépésben a FCK munkatársai az egyetemen 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók alapsori adatbázisát tisztította, korrigáltuk, az így kapott korrigált alapsor 1803 fő adatait tartalmazta, az alábbi kari bontásban, visszavetítve a jelenlegi kari struktúrára: 119
Az eredeti adatbázis a következő módon állt elő: minden végzett hallgató az utolsó ismert adata alapján megkapta a kérdőívhez való hozzáférést tartalmazó linket, így gyakorlatilag önkiválasztó, csökkenő minta jött létre. A csökkenő minta eredményeként több mint 270 interjú készült el, ebből adatminőségi szempontokból 11 interjút az editálás során töröltünk a végső adatbázisból, így mindöszszesen 263 sikeres és validált kérdőíven történt az adatelemzés. A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A másodelemzésben közölt adatok az új kari struktúrában campusonként, végzés éve, nem, képzési szint, finanszírozási forma és tagozat szerint reprezentálják a Szent István Egyetemen 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatókat. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén a teljes mintára számítva maximum ±2-4 százalék, az egyes campusokra számított mintavételi hiba ettől 120
eltérő az eltérő esetszámok miatt és az alábbiak szerint alakul a konvergencia régióban. 121
4.3 Végzés körülményei A Szent István Egyetem 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatói közül legtöbben gazdaságtudományi területen szereztek diplomát, a hallgatók egyharmada végzett ilyen területen. Őket követik az agrártudománnyal kapcsolatos képzési területeken végzett hallgatók, illetve a műszaki és pedagógus diplomával rendelkezők, a volt hallgatók 29 százaléka agrártudományi, 13 százalékuk műszaki, 12 százalékuk pedagógus diplomát szerzett. A többi képzéstípusban való részvétel aránya maximum 5 százalék, a hallgatók 5-5 százaléka vett részt bölcsész és társadalomtudományi jellegű képzésben, 2 százalékuk állatorvos-tudományi illetve egészségügyi képzésben, 1-1 százalékuk szerzett nemzetvédelmi és természettudományi diplomát. A 2008-ban végzett hallgatók 70 százaléka főiskolai, 30 százaléka egyetemi diplomát szerzett, azonban a 2010-ben végzett hallgatók 46 százaléka BA vagy BSc diplomával, 8 százaléka MA vagy MSc jellegű, 24 százaléka egyetemi és 22 százaléka főiskolai diplomával rendelkezik. 122
A volt hallgatók nagy többsége, 60 százalékuk jó eredménnyel végezte el saját szakját, 18 százaléknak szerepel diplomájában jeles osztályzat, valamivel több mint egyötödük pedig közepes eredménnyel abszolválta felsőfokú tanulmányait. 123
A legtöbb jeles tanulmányi átlagú diák a GAEK szarvasi campusán és a gyulai campuson volt a végzett hallgatók között, de a jászberényi képzésen végzettek valamivel több mint egyharmada is hasonlóan kiváló eredménnyel fejezte be tanulmányait. Az ABPK szarvasi campusán 32 százalék végzett jeles eredménnyel, a békéscsabai campuson pedig 8 százalék. Közepes eredménnyel legtöbben a békéscsabai campuson és a szarvasi Pedagógiai Karon végeztek, ezeken a karokon az ilyen tanulmányi eredménnyel végzettek aránya 28 százalék vagy ennél magasabb volt. A nők, a nem érettségizett apával rendelkezők és az 1985 után születettek jobb eredménnyel végezték tanulmányaikat, mint a többi alcsoportba tartozó volt hallgatók. 124
A 2010-ben végzettek között a 2008-ban végzettekhez képest 6 százalékponttal többen voltak azok, akik jó eredménnyel rendelkező diplomát vehettek át, illetve az esti, levelező vagy távoktatásban tanuló diákok között is valamivel több ilyen hallgatót találunk a nappali tagozaton végzettekhez képest, bár körükben valamivel kisebb arányban találhatóak a jeles eredménnyel végzettek. A finanszírozási forma alapján az állami finanszírozásban tanulók között 8 százalékkal többen vannak azok, akik jeles eredménnyel végeztek. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel fele úgy gondolja, hogy ugyanolyan tanulmányi eredménnyel végezték el felsőfokú tanulmányaikat, mint az ugyanazon a szakon végzett többi diák, valamivel több mint 40 százalék szerint a sajátja valamivel jobb volt, mint a többieké, és 9 százalékuk véleménye az, hogy a saját eredménye sokkal jobb volt, mint a többieké. Azoknak a diákok aránya, akik saját eredményüket rosszabbnak tartják a többi diákhoz képest, 3 százalék alatti, 2,4 százalékuk valamivel rosszabbnak, 0,1 százalékuk pedig sokkal rosszabbnak ítéli meg. Az egyes dimenziók mentén nagy különbségek nem láthatóak ennek a kérdésnek a megítélésében, a férfiak és a diplomás apával rendelkezők körében kicsivel magasabb azok aránya, akik negatívabban ítélik meg saját eredményüket a többi szaktársukhoz képest, illetve ugyanez tapasztalható a 2008-ban végzettek, a 125
költségtérítéses formában, és esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők körében. 126
Az abszolutórium megszerzéséhez a legtöbb időre a GAEK szarvasi campusán végzetteknek volt szüksége, átlagosan 8 félév alatt jutottak el idáig, 7,1-7,2 félévre volt szükségük a jászberényi és a gyulai campus volt diákjainak. Legkevesebb félév alatt a békéscsabai és az ABPK szarvasi hallgatói jutottak el az abszolutóriumig, átlagosan nekik 6,6 félévre volt szükségük ehhez. A férfiak, az 1985 után születettek, a 2008-ban végzettek, az állami finanszírozásban tanulók és a nappali tagozaton végzők egy kicsivel hosszabb idő alatt jutottak el az abszolutóriumig, mint a többi alcsoportokba tartozó társaik. 127
Diplomájukat az abszolutórium után közvetlenül legtöbben a szarvasi Víz- és Környezetgazdálkodási Kar volt hallgatói közül szerezték meg, 100% vehette át rögtön, illetve a jászberényi képzésen végzettek 86 és a békéscsabai képzés hallgatóinak 83 százaléka is. A szarvasi Pedagógiai Kar hallgatóinak 81 százaléka, a gyulai campuson végzettek közül 79% tudta átvenni diplomáját rögtön az abszolutórium után. Mindez legnagyobb arányban nem sikerült az egészségtudományi és környezetegészségügyi képzésen végzettek 21 százalékának, ők csak később tudták átvenni diplomájukat. A többi kar esetében a diplomájukat később megszerzők aránya maximum 19 százalék volt a 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók körében. 128
Megfigyelhető, hogy a diploma megszerzése nagyobb kihívás volt a férfiak, az érettségizett apával rendelkezők, a 1980 előtt születettek, a 2008-ban végzettek, a költségtérítéses, illetve az esti, levelező vagy távoktatási formában tanulók számára, közöttük magasabb azok aránya, akik nem tudták átvenni diplomájukat közvetlenül az abszolutórium megszerzése után, körükben 24-27 százalék az ilyen tanulók aránya. Azok közül, akik nem tudták megszerezni diplomájukat az abszolutórium után közvetlenül, 5,6 százaléknak 1-3 hónapon belül, 20,6 százaléknak 4-6 hónapon belül, 22,3 százaléknak pedig 7-12 hónap múlva sikerült mindezt megtenni. A 129
hallgatók 16,3 százalékának ugyanezt csak több mint egy éven túl, de két éven belül sikerült teljesítenie, és 11,2 százaléknak több mint 2 évébe telt. A késedelem legfőbb oka a nyelvvizsga hiánya volt, ez az ok leginkább az ABPK szarvasi és jászberényi hallgatóit sújtotta, de nagy problémaként jelentkezett a békéscsabai, illetve a gyulai intézet hallgatói között is. A GAEK szarvasi campusán és a békéscsabai campuson a késedelemnek további oka adminisztratív jellegű volt, illetve több karon például a GAEK szarvasi campusán végzettek esetében magas arányban egyéb okok is ahhoz vezettek, hogy többen később vehették át diplomájukat. 130
A diploma átvételének csúszását előidéző okok megoszlása minden alcsoportban szinte azonos mértékben volt jelen, azonban az érettségizett apákkal rendelkezők, az 1985 után születettek, és a 2010-ben végzett tanulók körében valamivel nagyobb gondot okozott a nyelvvizsga hiánya. A hallgatók 41 százaléka már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott, 37 százalék lépett a munkaerőpiacra diploma nélkül úgy, hogy az abszolutóriuma 131
már megvolt, 22 százaléknak pedig ugyan megvolt az abszolutóriuma, de nem akart munkát vállalni vagy nem tudott elhelyezkedni. Legtöbben a szarvasi Pedagógiai Kar és a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Kar volt hallgatói közül léptek ki diploma nélkül a munkaerőpiacra csak abszolutóriummal, 78 illetve 67 százalékuk tette ezt, a gyulai campus diákjainak fele, a GAEK szarvasi campusán 34 százaléknak, a békéscsabai campusról pedig 21 százaléknak sikerült mindez. A GAEK szarvasi campus hallgatóinak 28 százaléka nem helyezkedett el ilyen feltételekkel, őket követik a Békéscsabán végzettek 25 százaléka, a szarvasi pedagógiai jellegű képzésen résztvevők 11 százaléka nem dolgozott csak abszolutóriummal. A gyulai képzés esetében a legkisebb az ilyen diákok aránya, körükben 8 százalék azok aránya, akik nem léptek ki a munkaerőpiacra az abszolutórium megszerzése után. Az egyes alcsoportokat összehasonlítva megállapítható, hogy az 1980-1985 között születettek több mint fele ki tudott lépni abszolutóriummal is a munkaerőpiacra, úgyszintén a nappali tagozaton tanulók 52 százaléka és az állami finanszírozásban tanulók 46 százaléka is, illetve könnyebben tették ezt a férfiak, a diplomás családi háttérrel rendelkezők, és a 2008-ban végzettek is. 132
133
A munkaerő-piaci érvényesülésben a hallgatók közel felének csak kisebb problémát jelentett illetve jelent a diploma hiánya, 30 százalékuknak nem okoz(ott) egyáltalán problémát ez, illetve 22 százalék küzd(ött) nagy problémákkal emiatt. A diplomák között ezen kérdés mentén is láthatunk különbségeket, a gazdasági diplomával rendelkezők többsége nem érzi úgy, hogy a diploma hiánya gondot okoz vagy okozott nekik a munkaerő-piaci érvényesülésben, ez inkább az egészségügyi, az alkalmazott bölcsészeti és a pedagógiai jellegű diplomák esetében jelent vagy jelentett nagyobb gondot. 134
A 2010-ben végzettel, a költségtérítéses finanszírozási formában és esti, levelező vagy távoktatási tagozaton tanulóknak nagyobb mértékben jelentett gondot a munka világában való érvényesülés területén a diploma hiánya, mint más formában tanuló társaiknak. A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 53 százaléka tud arról, hogy működik öregdiák szervezet az intézményben, és ezen diákok közül majdnem minden tizedik tagja is ennek. 135
Leginkább ezzel a GAEK szarvasi campusának volt hallgatói vannak tisztában, legkevésbé pedig az ABPK szarvasi és jászberényi, illetve gyulai campus hallgatói. Az öregdiák szervezetnek legtöbb tagja az ezekben az években végzettek közül a GAEK szarvasi, illetve békéscsabai hallgatóiból kerül ki, senki nem tagja az ABPK és a gyulai campus hallgatóiból. 136
137
4.4 Korábbi tanulmányok A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók több mint egytizede már felsőfokú végzettség birtokában kezdte meg tanulmányait a Szent István Egyetemen, 89 százaléka pedig ilyen végzettség nélkül. Az ABPK szarvasi hallgatóinak 13 százaléka, GAEK szarvasi campusán 11 százalék szerzett már felsőfokú végzettséget, mielőtt ennek a diplomájának megszerzésébe kezdett. A békéscsabai campus diákjainak 8 százaléka, a gyulai campus tanulóinak 5 százaléka, illetve a Jászberényben végzettek 3 százaléka kezdte meg tanulmányait már egy korábbi felsőfokú végzettség birtokában. Erre nagy hatással bír az apák iskolai végzettsége, minél magasabb a hallgatók apjának iskolai végzettsége, annál többen végeztek már korábban felsőfokú tanulmányokat. Az 1980 előtt és 1980-1985 között születettek között is nagyobb arányban találunk ilyen személyeket, illetve a 2010-ben végzettek, a költségtérítéses finanszírozási formában és esti, levelező vagy távoktatási formában tanulók közül is nagyobb arányban voltak olyanok, akik a Szent István Egyetemen már második vagy többedik diplomájukat szerezték. 138
139
A hallgatók 82 százaléka korábbi diplomájukat főiskolai képzésben szerezték, 8 százalékuk felsőfokú szakképzési formában, 9 százalékuk BA vagy BSc, 1 százalék pedig egyetemi diplomával rendelkezett. A hallgatók többsége, 71 százaléka állami finanszírozású képzésben tanult, 29 százalékuk végezte korábbi tanulmányait költségtérítéses formában. A korábbi diplomával rendelkező diákok 71 százaléka előző tanulmányaikat nappali tagozaton, 23 százalékuk levelező szakon, 6 százalékuk pedig távoktatásban folytatta. 140
4.5 További tanulmányok A Szent István Egyetemen folytatott tanulmányok alatt vagy utána a végzett hallgatók 5,2 százaléka szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, ez főleg az ABPK szarvasi képzéseinek volt hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban. 141
Ahogy egy korábbi kérdés esetén is láthattuk, az apa iskolai végzettsége hatással van arra, hogy gyermeke szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget képzése közben vagy utána, illetve látható, hogy a 1980-1985 között születettek között jellemző inkább valamivel nagyobb arányban ez a jelenség. A végzés éve szerint a 2008- ban végzettek körében magasabb ezen tanulók aránya, illetve a tagozat típusa szerint inkább a nappalis diákok körében. 142
Az új diplomát a hallgatók közel egyötöde főiskolai képzési formában, 17 százaléka MA/MSc képzésben, 17 százalékuk BA/BSc képzésben, 15 százalékuk felsőfokú szakképzésben, 14 százalékuk egyetemi képzésben, 13 százalékuk szakirányú továbbképzésben, és 7 százalékuk kiegészítő képzésben szerezte. A hallgatók kétharmada költségtérítéses formában szerezte újabb diplomáját, és a diákok fele levelező tagozaton, 48 százalékuk pedig nappali tagozaton. 143
A végzett diákok közel 89 százaléka nem vesz részt jelenleg felsőfokú képzésben, 11,5 százalékuk azonban jelenleg is folytat ilyen jellegű tanulmányokat. A jelenleg is felsőfokú képzésben résztvevők aránya a GAEK szarvasi campusának volt hallgatói között a legnagyobb, közülük 22 százalék vesz részt most is ilyen képzésben, a békéscsabai campus volt hallgatói közül körülbelül minden tizedik folytat ilyen tanulmányokat, az ABPK szarvasi campusa diákjainak 7 százaléka és a Jászberényben végzettek 5 százaléka. A gyulai campus volt hallgatói között nem találunk ilyen személyt. A férfiak és nők a volt hallgatók között kicsi a különbség abban a tekintetben, hogy milyen arányban vesznek részt felsőfokú képzésben, a későbben születettek (1985 után születettek) és a későbben végzettek (2010-ben) körében többen folytatnak ilyen tanulmányokat, és az állami finanszírozási formában tanult és nappali tagozatos diákok közül is többen aktívak ezen a területen. 144
145
A jelenleg felsőfokú képzésben résztvevők több mint fele MA/MSc képzésben tanul, 15 százalékuk BA/BSc képzésben, 8 százalékuk felsőfokú szakképzésben, 9 százalékuk doktori programban, 6 százalékuk szakirányú továbbképzésben, egyéb képzési formában pedig maximum a hallgatók 4 százaléka. A tanulmányaikat 64 százalékuk állami finanszírozásos, 36 százalékuk pedig költségtérítéses formában folytatja, a diákok több mint fele pedig levelező tagozaton, 45 százalékuk nappali tagozaton. 146
A MA/MSc képzés főleg a gyulai, a békéscsabai és a GAEK szarvasi campusának volt hallgatói között népszerű, míg az egyéb típusú képzés a GAEK szarvasi campusán és a jászberényi campuson végzettek körében. A gyulai campus volt hallgatói jelenleg államilag támogatott képzésben tanulnak, a jászberényi diákok 80 százaléka szintén. A költségtérítéses formában leginkább a szarvasi campus volt hallgatóival találkozhatunk. 147
148
4.6 Egyéb tanulmányok A végzett hallgatók 49 százaléka tervezi, hogy a jövőben további MA/MSc képzésben vesz részt, 51 százalék esetében ez nincsen a tervek között. A GAEK szarvasi campusán végzettek kétharmada, a szarvasi Pedagógiai Kar volt diákjainak 61 százaléka, a gyulai campus tanulóinak 53 százaléka fontolgatja egy ilyen diploma jövőbeni megszerzését. Legkevésbé a Jászberényben végzett hallgatók tervezik ezt a jövőre nézve. 149
A nők a férfiakhoz képest 4 százalékponttal többen szeretnének egy ilyen képzésbe bekapcsolódni, és a fiatalabb generációk közül is valamivel többen hajlanak ilyenre. Az apák iskolai végzettsége, a végzés éve, a finanszírozási forma és tagozat típusa szerint nagy különbségek nem tapasztalhatóak. A végzett hallgatók saját bevallásuk szerint leginkább az angol és német nyelvet beszélik, és inkább közepes vagy az alatti szinten. Ezt a két nyelvet az orosz nyelv követi, a nyelvtudás szintje ötfokú skálán 1,3 pont. A további nyelveket illetően, mint az olasz, a francia és a spanyol a hallgatók saját nyelvtudásukat átlagosan 1,2 pontra osztályozzák. 150
Angol nyelvtudásukat legmagasabb szintűnek az egészségügyi és gazdasági diplomával rendelkezők ítélik, bár ez is mindössze 3,1 pont, őket követik a vízmérnökök. Legrosszabbul az alkalmazott bölcsészek és a pedagógiai diplomások beszélnek saját bevallásuk szerint. 151
A német nyelvvel kapcsolatban a gyulai campus hallgatói a legbizakodóbbak, és a leggyengébbek a GAEK szarvasi campusának volt diákjai. A francia nyelvet inkább az alkalmazott bölcsészek és a pedagógiai diplomával rendelkezők beszélik, de az ő tudásszintjük is 1,4 pont alatt marad. 152
Az olasz nyelv használata az egészségügyi és az alkalmazott bölcsész jellegű diplomával rendelkezők körében fordul elő intenzívebben. Az orosz nyelv használata inkább a bölcsészek, az egészségügyiek, illetve a víz- és környezetmérnökök körében jellemzőbb, bár ők is alacsony szinten beszélik. 153
Tanulmányaik alatt a végzettség megszerzése előtt a diákok 7 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön, 93 százalékuknak nem volt ilyen tapasztalatuk. Az alkalmazott bölcsészek, a gazdasági és pedagógiai diplomával rendelkezők között voltak kint külföldön, a többi kar esetében senki tanult külföldön. 154
A külföldi tanulmányok választására némi hatása van a családi háttérnek, illetve annak, hogy milyen képzési formában és tagozaton tanultak a diákok, mivel a magasabb iskolai végzettségű apával rendelkezők, a nappalis és állami finanszírozású rendszerben tanulók közül többen tanultak külföldön. Akik legalább egy szemesztert tanultak külföldön, 71 százalékuk egy alkalommal volt kint, 14 százalékuk pedig kétszer, azok közül, akik kevesebb, mint egy szemesztert tanultak, azok 25 százaléka egyszer fordult meg más országban, 18 százalékuk pedig két alkalommal. 155
A külföldi tanulmányokat a hallgatók 4 százaléka saját vagy családi tőkéből finanszírozta, 5 százalékuk Tempus vagy Erasmus ösztöndíjból, egyéb külföldi pályázatból, hazai ösztöndíjból vagy pályázatból, a fogadó intézmény ösztöndíjából illetve egyéb forrásból fedezte kintlévőségének költségeit a diákok 1-1 százaléka. Tanulmányaik alatt a végzett hallgatók több mint 80 százaléka vett részt tanulmányaik részét képező kötelező szakmai gyakorlaton, ezt főleg a GAEK szarvasi campusának, a gyulai campus és az ABPK szarvasi campusának hallgatói vették komolyan, legkevésbé pedig a békéscsabai campus hallgatói. 156
157
A gyakorlati helyen később a diákok 28,7 százalékát alkalmazták, a GAEK szarvasi campusán végzett hallgatók kétharmadának lett így munkahelye, a Jászberényben végzettek 36 százalékának, a békéscsabai képzés hallgatóinak 35 százalékának, a pedagógiai képzésekről 34 százaléknak, és az egészségügyiek egyharmadának így volt lehetősége elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A nők, az 1980 előtt születettek, a 2008-ban végzettek és az esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők közül valamivel többen tudták kihasználni ezeket a lehetőségeket, mint más társaik. 158
159
A végzett hallgatók közel egyharmada már tanulmányai előtt szerzett tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot részfoglalkozású munkakörben vagy teljes állásban, közel kétharmaduk pedig mindezt tanulmányai közben szerezte meg. Ebben főleg a gyulai campus és a szarvasi Pedagógiai Kar hallgatói jártak élen, azonban mindegyik kar esetében a diákok több mint 54 százaléka a tanulmányaik közben szerzett ilyen jellegű munkatapasztalatot. 160
A tanulmányokhoz nem kapcsolódó munkatapasztalat területén többen szereztek tapasztalatot tanulmányaik megkezdése előtt, a volt hallgatók 60 százaléka rendelkezett már ilyennel még a tanulmányok előtt, 62 százalékuk pedig a tanulmányok közben is szerzett ilyeneket. 161
A külföldi munkavállalás akár a tanulmányok előtt, akár a tanulmányok alatt a diákok kevesebb, mint 8 százalékánál volt tapasztalható, főleg GAEK szarvasi campusán és a békéscsabai campus hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban. 162
4.7 Átmenet a felsőoktatásból a munka világában A diákok többsége, 58 százalékuk leginkább főfoglalkozású diáknak tekintette önmagát felsőfokú képzése során, és 42 százalékuk tekintett magára úgy, hogy főfoglalkozású dolgozó, aki a munka mellett tanul is. A főfoglalkozású dolgozót azaz akiknek nagy része munka mellett végezte el tanulmányait legnagyobb arányban az ABPK szarvasi campusa és a gyulai campus esetében találunk, de a jászberényi és a békéscsabai campuson végzettek 54-59 százaléka is így tekintett önmagára, a GAEK szarvasi campusán 15 százalékban volt ilyen személy. A nők között többen voltak azok, akik munka mellett végezték tanulmányaikat a Szent István Egyetemen, illetve az érettségi nélküli apával rendelkezők, az 1980 előtt születettek, a költségtérítéses finanszírozási formában és esti, levelező vagy távoktatásban tanulók között is. 163
164
Az abszolutórium megszerzésekor a tanulók 42 százaléka rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 58 százalékuknak nem volt ilyen. Ez főleg a gyulai campuson, a jászberényi és a békéscsabai campuson volt inkább jellemző, kevésbé a szarvasi campuson. 165
A munkához való jutás legtöbb esetben valamilyen személyes ismeretség révén sikerült a végzett diákoknak, 22 százalékuk álláshirdetésen keresztül jutott hozzá, 19 százalékuk közvetlen a munkáltatónál való jelentkezés után, 14 százaléknak korábbi munkakapcsolat révén, 6 százalékuknak korábbi gyakorlati helye volt, 5 százalék vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként kezdte, további 1 százaléknak pedig tanári ajánlással sikerült munkát találni. 166
A végzett hallgatók 57 százaléka szerint munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 26 százalék szerint egy egészen más szakterület, 9 százalékuk szerint csak a saját tanulmányok szakterülete, és 7 százalék szerint pedig bármilyen szakterület megfelel. 167
Ez a munkaviszony a volt hallgatók 87 százalékának állandó jellegű és határozatlan idejű volt, 13 százalékának pedig határozott idejű. Az abszolutórium megszerzésekor a diákok 96 százaléka főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát, aki tanul, és mindössze 4 százalék gondolt magára úgy, mint főfoglalkozású diák. Főfoglalkozású diáknak ekkor a gyulai és a jászberényi campus hallgatóinak 5-6 százaléka tekintette önmagát. 168
Főfoglalkozású diákok inkább nappali és állami finanszírozású tagozaton tanultak, és jellemző volt rájuk, hogy többen rendelkeztek közülük érettségizett apával. 169
170
Az abszolutórium megszerzése után a 2008-ban és 2010-ben végzett diákok 52 százaléka rögtön keresett munkát, 38 százalékuk nem keresett, mert már akkor is dolgozott, 6 százalékuk azért nem keresett, mert folytatta tanulmányait, illetve 4 százalék egyéb ok miatt nem keresett munkát. A GAEK szarvasi campusán végzettek 69 százaléka, a pedagógiai képzések diákjai közül 56 százalék keresett rögtön munkát, legkevésbé a Jászberényben és Békéscsabán végzettek kerestek munkát, főleg azért, mert már volt korábbi munkahelyük. 171
Az abszolutórium megszerzése után a végzett diákok 30 százaléka azonnal, egy hónapon belül talált munkát, 55 százaléka kicsit hosszabb keresés után, míg 15 százalékuk még mindig nem talált megfelelő munkát maga számára. 172
Gyorsan el tudtak helyezkedni a pedagógiai diplomával rendelkező hallgatók 35 százaléka, a gyulai campus, illetve a békéscsabai campus hallgatóinak 29-29 százaléka. Az azonnali elhelyezkedésben a jászberényi hallgatóknak volt több gondjuk, közülük csak 14 százaléknak sikerült rögtön munkát találni az abszolutórium megszerzése után. Azok között, akiknek még nem sikerült munkát találni, nagyobb arányban találunk egészségügyi, bölcsész és víz- vagy környezetgazdálkodási diplomával rendelkező korábbi hallgatókat. 173
A férfiak, a 1980-1985 között születettek, a 2008-ban végzettek, az állami finanszírozású és nappali tagozatú képzésben résztvevők gyorsabban találtak munkát, mint a nők, a 1980 előtt születettek, a 2010-ben végzettek, költségtérítéses és esti, levelező vagy távoktatásban résztvevő volt hallgatók. Az abszolutórium megszerzése után a diákok 31 százaléka álláshirdetésen keresztül jutott, 28 százaléka személyes ismeretség révén, 17 százalékuk közvetlen a munkáltatónál való jelentkezés után, 11 százaléknak pedig korábbi gyakorlati helyén keresztül. A volt hallgatók 4 százalékának korábbi munkakapcsolat 174
révén, 2 százalékuknak tanára ajánlásával, további 2 százaléknak intézményi karrieriroda vagy állásbörze révén, 4 százaléknak pedig egyéb módon. Érdekes adat, hogy vállalkozóként vagy önfoglalkoztatóként senki nem kezdte a munka világát az abszolutórium megszerzése után. A végzett hallgatók több mint fele szerint munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeknek megfelelő tanulmányok felelnek meg legjobban, 24 százalékuk szerint csak a saját tanulmányok szakterülete, 12 százalék szerint egy egészen más szakterület, és 10 százalék szerint pedig bármilyen szakterület megfelel. 175
Az abszolutórium utáni munkaviszony a volt hallgatók 65 százalékának állandó jellegű és határozatlan idejű volt, 32 százalékának határozott idejű és 3 százalékának alkalmi, megbízás jellegű volt. 176
4.8 Munkaerő-piaci életút A végzettség megszerzését követően a volt hallgatók 58 százalékának egy munkahelye volt, 22 százalékuknak kettő, 7 százalékuknak három, 4 százalékuknak háromnál több, és 9 százalékuknak egyetlen egy munkahelye, munkaviszonya sem volt eddig. A munkanélküliség leginkább a GAEK szarvasi campus volt hallgatóit sújtja, körükben 17 százaléknak nem volt még munkahelye a végzést követően. Mindegyik kar esetében a többségnek egy munkahelye volt ezidáig, két munkahellyel a békéscsabai campuson, az ABPK szarvasi campusán és a jászberényi campuson végzettek rendelkeztek, az ő esetükben 21-23 százaléknak volt már két munkahelyük. A három vagy annál több munkahellyel rendelkezők aránya a karok esetében 9-18 százalék között mozog. A nők a férfiakhoz képest több munkahellyel rendelkeztek eddig, illetve a 1980-1985 között születettek is. Egyéb szempontok mint a végzés éve, finanszírozási forma, tagozat típusa érdemi hatással nincs a több munkahely szempontjából, de a munkahellyel nem rendelkezők között több embert találunk állami finanszírozású és nappali tagozatú képzésben résztvevők közül. 177
178
A végzettség megszerzése óta a volt hallgatók 65 százaléka nem volt munkanélküli, 35 százalékukkal azonban már előfordult. Utóbbi főleg a GAEK szarvasi campusának volt hallgatóival fordult elő nagyobb mértékben, ebből a szempontból jobb helyzetben a gyulai campus és a békéscsabai campus diákjai, bár körükben is 29-32 százalék volt már munkanélküli. A nem és végzés éve szerint nem látni nagy különbségeket, de egyéb dimenzió alapján tapasztalhatóak ilyenek az egyes alcsoportok között. A fiatalabbak, az állami finanszírozású és nappali tagozaton végzettek körében magasabb azok 179
aránya, akik voltak már munkanélküliek, és az érettségizett apákkal rendelkezők körében gyakoribb az előfordulási arány. A leghosszabb munkanélküliségi időszakok összességében az egészségügyi diplomával rendelkezőket sújtotta, körükben átlagosan 13,3 hónapig tartott, őket követik a pedagógiai diplomával rendelkezők 11,5 hónappal, majd a gazdasági diplomával rendelkezők 7,9 hónappal, illetve a jászberényi campus volt hallgatói 6,7 hónappal. Legkevesebbet a GAEK szarvasi campusának hallgatói töltöttek munka nélkül, átlagosan 3,4 hónapot. 180
A nők, a korábban születettek, a 2008-ban végzettek, a költségtérítéses formában és esti, levelező vagy távoktatásban résztvevők több időt voltak kénytelenek munka nélkül tölteni, mint más jellemzőkkel bíró társaik. 181
A munkanélküli időszakok alatt az ezzel a problémával küzdő végzett hallgatók 71 százaléka regisztrált a munkaügyi központokban munkanélküliként, 29 százalékuk nem választotta ezt a lehetőséget. Inkább az egészségügyi, a víz- és környezetmérnökök, illetve a gazdasági diplomával rendelkezők regisztráltatták magukat, az alkalmazott bölcsészek kevésbé. 182
A külföldi tanulmányok a hallgatók 2 százalékánál, illetve a végzés utáni külföldi munkavállalás a diákok 6 százalékánál volt tapasztalható, főleg a szarvasi campus hallgatói körében fordult elő nagyobb arányban. 183
Ezeknek a külföldi munkáknak 32 százaléka kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez, 24 százalékuk csak részben, további 44 százalékuk pedig egyáltalán nem. Végzettségüknek megfelelő munkahelyen főleg a gazdasági és egészségügyi diplomával rendelkezők tudtak külföldön dolgozni, több kar hallgatói esetében csak nem szakmájukhoz kapcsolódó munkakörben tudtak csak dolgozni. A férfiak, a magasabban kvalifikált családi háttérrel rendelkezők, az idősebbek tudtak inkább végzettségüknek megfelelő munkát találni külföldön. 184
185
A 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók 78 százaléka jelenleg alkalmazotti státuszban dolgozik, 7 százalékuk munkanélküli, 6 százalékuk GYES-en vagy GYED-en van, 5 százalékuk nappali tagozaton tanuló diák, 1 százalékuk önálló vállalkozó, 2 százalékuk egyéb szervezeti formában vállalkozó, illetve 1 százalékuk inaktív. A volt diákok több mint 60 százaléka beosztott diplomásként dolgozik, 2 százalékuk felsővezető, 15 százalékuk középvezető, 8 százalékuk alsóvezető, 14 százalékuk pedig beosztott, nem diplomás munkakörben dolgozik. 186
A vezetői beosztásokban dolgozók főleg a GAEK szarvasi campusának és a gyulai campus volt hallgatói közül kerültek ki, a nem diplomás munkakörben foglalkoztatottak pedig az egészségügyi és alkalmazott bölcsész diplomával rendelkező diákok közül kerül ki. Jelenlegi munkaviszonya a volt hallgatók 79 százalékának állandó jellegű és határozatlan idejű, 19 százalékának határozott idejű és 2 százalékának alkalmi, megbízás jellegű. 187
A volt hallgatók 38 százaléka köztisztviselői, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői pozícióban dolgozik, 8 százaléka állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja, 54 százalékuk pedig más szektorban dolgozik. Az államigazgatásban dolgozik a pedagógiai diplomával rendelkezők kétharmada, illetve a víz- és környezetgazdálkodási diplomával rendelkezők, a jászberényi campus és a gyulai campus volt hallgatóinak több mint fele. Állami vagy önkormányzati vállalatnál legtöbben az alkalmazott bölcsészek közül dolgoznak, más szektorban pedig a gazdasági diplomával rendelkezők közül dolgoznak a legtöbben. 188
A vezetők közül az egészségügyiek rendelkeznek a legtöbb beosztottal, de a gazdasági diplomások is több ember munkáját koordinálják. Jelenlegi munkájában leginkább az ABPK szarvasi campusán végzettek használják a tanulmányaik során elsajátított tudást, legkevésbé pedig a békéscsabai és a GAEK szarvasi campusának hallgatói. 189
A hallgatók 43 százaléka teljesen állami tulajdonú szervezetnél, 51 százalékuk részben állami, részben magántulajdonú szervezetnél, 6 százalékuk pedig teljes mértékben magántulajdonban lévő szervezetnél dolgozik. A külföldi érdekeltség szerint a hallgatók 70 százaléka teljesen magyar tulajdonú, 22 százalékuk részben magyar, részben külföldi, 8 százalékuk pedig teljes mértékben külföldi tulajdonú szervezetnél dolgozik. 190
A végzett diákok 11 százaléka mikrovállalkozásnál, 20 százalékuk kisvállalkozásnál, 26 százalékuk középvállalatnál, 42 százalékuk pedig nagyvállalatnál dolgozik. Az átlagos nettó fizetések az egészségügyiek körében a legmagasabb, őket követik a gazdasági illetve pedagógiai, majd víz- és környezetgazdálkodási mérnök diplomások. Legkisebb fizetéssel az alkalmazott bölcsész diplomások rendelkeznek. 191
A fizetések magasabbak a férfiak, a diplomás családi háttérrel rendelkezők, a korábban születettek, a költségtérítéses és esti, levelező vagy távoktatásban részt vett hallgatók körében. Az egyes karok képviselői közül legtöbbet a békéscsabai campuson végzettek dolgoztak, ők az elmúlt hónapban minimum 166 órát dolgoztak. Az egészségügyi és víz- illetve környezetgazdálkodási diplomások 155-155 órát dolgoztak, az alkalmazott bölcsészek 134 órát. Legkevesebbet a pedagógiai diplomások dolgoztak az előző hónapban, átlagosan 119 órát. 192
193
A diákok leginkább munkájuk szakmai, tartalmi részével és a személyi körülményeivel elégedettek, de ezen kívül kielégítőnek tartják a tárgyi körülményeket is. Legkevésbé a jövedelmi viszonyokkal és a juttatásokkal vannak megelégedve, ötfokú skálán ezt 2,5 pontra értékelték. Az egyes karok volt hallgatói között nagy különbségek nem tapasztalhatóak a főállású munkájukkal való elégedettség kapcsán, összességében minden hallgató közepesen elégedett jelenlegi munkájával. Más demográfiai jellemzők alapján sincsenek nagy különbségek az elégedettség kapcsán. 194
195
4.9 Vélemény az egyetemről A volt hallgatók az egyetemen leginkább a tanárok felkészültségével és szakmai tudásukkal, segítőkészségükkel, a könyvtár felszereltségével, a tanulmányi előadók munkájával és a közösségi élettel voltak megelégedve. Leginkább a külföldi ösztöndíj lehetőségekkel és a gyakorlati képzés színvonalával voltak elégedetlenek. A hallgatók véleménye szerint közepes szinten fordítottak figyelmet a tehetséges tanulók segítésére, támogatására, ezenkívül a hallgatók kívánságainak megfelelő programok szervezésére és a szociális problémákkal való foglalkozásra. Nagyon kevésnek tartották azt a figyelmet, amit a végzés utáni elhelyezkedés segítésére fordított az egyetem apparátusa. 196
A végzettek úgy ítélik meg, hogy a végzettségüknek, illetve a diplomájuk szerinti szakmájuknak nagyobb a társadalmi presztízsük mint az anyagi megbecsültsége. Legnagyobb társadalmi presztízse saját szakmájuknak a GAEK szarvasi campusán végzettek szerint van, őket követik a békéscsabai campus és a gyulai campus hallgatói. Saját szakmájuk társadalmi presztízsét legalacsonyabb szinten a pedagógiai és az alkalmazott bölcsész diplomával rendelkezők ítélik meg. A társadalmi presztízs és az anyagi megbecsültség között a legnagyobb különbség az ABPK szarvasi campusának volt hallgatói között tapasztalható. A két szempont a békéscsabai campus hallgatói között közelít egymáshoz, körükben a legkisebb a különbség a társadalmi presztízs és az anyagi megbecsültség között, azonban ezeknél a hallgatóknál is ahogy a többinél az előbbi szempont megelőzi az utóbbit. 197
A volt hallgatók 45 százaléka szerint a választott szak hozzájuttatta azokhoz az ismeretekhez, amelyekre számított, 53 százalékuk szerint csak részben, 2 százalékuk szerint egyáltalán nem. Ezzel kapcsolatban pozitív véleményen vannak a gyulai campuson, a szarvasi Pedagógiai Karon és a Jászberényben végzettek, negatív véleményen pedig a GAEK szarvasi campusának volt hallgatói. 198
199
Tanulmányaik alatt a diákok 18 százaléka vett részt kutatási tevékenységben, 11 százalékuk szakmai táborokban, 9 százalékuk tudományos diákköri munkában, 8 százalékuk külföldi képzésben és ösztöndíjban, 4 százalékuk pedig szakkollégiumi munkában. 200