Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar IKV010-L Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter habil. Csc, egyetemi tanár Techno- house Avagy, ismerjük meg gyermekeink szubkultúráját alapfokon Kolda Magdolna Informatikus könyvtáros AL 1/2 hallgató Pécs
Vibráló fények, monoton gépzene, extatikus táncot járó fiatalok igen, egy partin vagyunk. Hol van a gyermekem? Megvan, ő az, mintha felhúzták volna, és nem tudna lejárni. Mi lehet ez a zene és tánc? Ez lenne a technohouse? Valami rémlik, már hallottam róla. Meg kell ismernem! Számos felmérés eredménye bizonyítja, hogy a nyugati társadalmakhoz hasonlóan nálunk is ifjúsági korszakváltásról beszélhetünk. A társadalom középosztályosodásának, az iskoláztatási igény terjedésének és mind korábbi önállósodásnak a jelenségét figyelhetjük meg. E folyamatok következménye a korábbiaknál sokszínűbb, önálló ifjúsági kultúra kialakulása, melyet egyoldalúan a fogyasztói szemlélet határoz meg. A család és az iskola értékközvetítő szerepe meggyengült, a csoportosulások, szubkultúrák jelentősége kiemelkedő. Ma, a fiatalok számára az önállóság és a szabadság kulcsfontosságú érték 1. Amíg régebben a szubkultúrákat az aktuális renddel való szembenállásnak tekinthették, ma egyfajta bevezető út a felnőtt társadalomba. De mi is ez a techno-house? Sokszínű, nem teljesen körülhatárolt szubkultúra, a mai fiatalság zenei-kulturális világa. A hetvenes évek végén (Magyarországon 1980 3 ) megjelenő, azóta számos irányba fejlődött elektronikus tánczene, elsősorban táncos szórakozóhelyhez kötődik, mára meghatározó irányzat. Eltérő társadalmi rétegek jelennek meg benne, a középréteg dominánsabban. A zenei hangzásvilág opálos, atmoszférikus. A techno-house összefoglaló elnevezés a két fő irányzatára utal a technora és a house-ra. - A techno Detroitból indult a nyolcvanas évek közepén. Szigorú szerkezet, minimalisra redukált melódia jellemzi. - Ahouse könnyebben emészthető, a nyolcvanas évek közepétől indul Chicagoból. A ritmus és a dallam összefonódik, táncos, popos irányzat. Percenként 120 ütésre (bmp) épül. A további irányzatok egyrészt az előbbi kettőből, másrészt külön fejlődtek ki. 2
- Atrance, hangsúlyos pszichedelikus trans hangzást mutat, kevésbé gépies, mint a techno, sok alirányzata van. - Agoa a trance-hez közel álló, az indiai Goa partvidékről származik, terjedő stílus, keleti hangzásvilágú, melyben megjelenik az elektronikus gitár. - Aminimal a legkevésbé dallamos irányzat, néhány ütem variációjából áll. - Ahardcore techno a legkeményebb, leggyorsabb, ezen belül is a thunder vagy terrordrome, ami még erőteljesebb, horrorelemeket tartalmaz, monoton hangzású. Ennek ritmusa eléri az 500-600 bpm-t. - Az ambient megnyugtatású zene, életzörejeket és környezeti hangzásvilágot elegyít, manipulál. - Abreak beat, fekete zenéhez közel álló hangzásvilág, tört ritmusokkal. - Adrum and bass egyre népszerűbb, felgyorsított hip-hop ritmusokból áll. A sokféleség ellenére vannak közös jellemzők, melyek egységesítik a techno-house zenei világát: - elektronikusság, mixeltség (megcsináltság) - hagyományos hangszerek nincsenek - nem levezethető pop és rock zenéből, szemben azokkal mást, újat képvisel - gyökerei a törzsi kultúrához nyúlnak vissza - monoton ritmus (gyorsuló-lassuló dinamika) - pszichedelikus transz hangzásvilág Az elektronikus zene a közönsége szempontjából két csoportra osztható. - A mainstream (overground) divatos, populáris stílus, rádiók, televíziók által népszerűsített, követőik a fogyasztók. - Az underground a nem divatost, a szokatlant képviseli, követői lelkesedésből zenélnek, a média elutasító velük szemben. A techno a tér és idő szempontjából is tagolható. A helyszín mindig a 3
tánczenéhez köthető, ezek discok, partik, klubok (rádió, autó, mozi, kávézó, kocsma). - Disco, hagyományos tere a tánczenének, a zene a techno-house valamelyik irányzata, amit DJ szolgáltat. - Klubok, a hely kisebb a disconál, itt már társas együttétre is van lehetőség. Perifériája a büfé környéke, toalett. - A partik (az elnevezés tágabb értelmű, szubkultúrán belül magára az eseményre is értik) a legjellegzetesebbek, eltérő hagyományokat tartalmaz, ezek lehetnek városi bálok, karneválok, lerészegülés társadalmi helye, kocsmai jellemzőkkel. Központban a tánctér áll 5, ezt fények világítják meg, a zene hangos. További különleges kellékek: hab, hó, buborék, ördögbot, foszforeszkáló neon rudacska 4. Perifériás terei a chillout-room 2 ami levezető hely, társas élményt is lehetővé tesz, misztikus zenével. A résztvevők a hétköznapi világtól eltérő más térbe kerülnek (transzélmény). A techno-house-ban mindenki táncol, mindenki résztvevő, sőt előadó is. Az elektronikus tánczenék tipikus ideje az este, éjszaka leginkább hétvége. Központi szerepű a partiélmény, mely minden résztvevő számára ugyanarról szól. Nem gondolkodni! Jól érezni magunkat együtt, létrehozni egy virtuális világot, és azt élvezni! Gyorsan és hatékonyan lerázni a túlnyomást, az információs túlterheltség okozta stresszt. Az élmény megtapasztalása a résztvevők számára egyenlő a partival, s ez hajtja őket az újbóli átélésre. A parti szereplői, feladatuk: - DJ (disk jockey) vagy lemezlovas, a zene szolgáltatója, kulcsfigura. Bárki lehet azzá csak be kell kerülnie a DJ-k társadalmába. Hírnevet kell szereznie. Összekötő a kiadók és partin táncolók között. - Partiszervezők, gyakran maguk is DJ-k. - Résztvevők, vendégek. - Médiumok, újságok, internetes oldalak, az információáramlást és a reklámot biztosítják. 4
Az egyes irányzatok között vannak eltérések, nehéz egységes partiideológiát felállítani, mégis a leghangsúlyosabb közös pontok a következők: - extazis-kultusz, örömelvűség, tolerancia (a partikon bárki részt vehet), sokszínűség, a mindennapoktól való elszakadás, spontaneitás, szabadság. Mielőtt megállapítanánk, hogy fiataljaink egy techno-house parti kapcsán jó helyre kerültek, fontos hozzátenni hogy a partilátogatók közül sokan egyáltalán nem osztják ezeket a gondoltatokat, vagy nem törődnek velük: őket csak a kikapcsolódás érdekli. Felvetődik bennünk gyermekeinkkel kapcsolatban, mennyire tekinthetjük a partikultúrához tartozó jelenségnek a tudatmodósító szerek használatát. A szakirodalom a következő választ adja. Nem feltétlenül jár együtt a drogok fogyasztása a szubklutúrához kötődéssel, de egyértelmű kulturális, szimbolikus és szociális kapcsolat van bizonyos szerek használata és az elektronikus tánczene kultúrája között. A legfrissebb kutatási adatok is ezt támasztják alá. Igen erősen jelen van a droghasználati célú szerfogyasztás a táncos szórakozóhelyeken, különösen a tipikusan house-os partikon. Nyugalomra tehát nincs okunk, mégsem az irányzat elutasítása a megoldás, hiszen szocializációs hatású lehet a szubkultúra, mert elősegíti, hogy a saját normák, hagyományok rendszerén keresztül, amibe szívesen lép be a fiatal, a nagyobb társadalomba is képes legyen belépni, beilleszkedni: a más jellegű normák struktúrájába, kritikai és autonóm módon. Befejezésül, azon szülők részére, akik kiváncsiságból illetve gyermekük felkutatásából merészkednek egy-egy techno-housos (Budapest Parádé, Sziget, stb.) rendezvényre, egy rövid szleng és metafóraszótár álljon itt a szubkultúrából. Csakhogy képben legyünk! - grizzly (nagydarab, erőszakos partizó) - cica (női, magát mutogató partizó) - pokémon (fiatal, serdülő korú partizó) - utazás (maga a partiélmény) - hajó (zene), utas (résztvevő), stb. 5
Felhasznált irodalom: 1. Mészáros György: Techno-house szubkultúra és iskolai nevelés Tanulmány. Iskolakulúra 2003/9. Elérhető: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00074/pdf/tanulmany2003-9.pdf 2. "Nem a diszkós csinálja a drogosokat". Magyar Narancs XV/29, 2003. július 17. 3. Az elektronikus tánczenei kultúra mint ellenségkép Magyarországon Beszélő XII/1, 2007. január 4. Angyalosy Eszter (2002): "Egy éjszaka a föld alatt..." Az undergound technozene köré kialakult csoportkultúra antropológiai elemzése. Kiadatlan kézirat: Elérhető: http://www.daath.hu/incoming/angyalosytechno.doc 5. A parti. Replika 39. szám, 2000. március 6