2 Biret-Iŋgá oaidná fas Máhte Biret-Iŋgá oaidná Máhte kafeas ja manná su lusa. Buore beaivvi. Ipmel atti. Mo manná? Bures dat manná. Na, mo don ealát? Mun ealán dearvan. Maid don áiggut? Válddátgo don gáfe vai deaja? Mun válddan deaja. Leago dáppe láibi? De lea. Makkár láibbi don áiggut borrat? Na, mun boran suovasbiergoláibbi. Ja mun fas jugan káfe ja boran maiddái suovasbiergoláibbi. Máhtte viežžá deaja, gáfe, ja guokte suavasbiergoláibbi. -Leago dus telefovdna? -De lea. Mu nummir lea 386 594. -Leago dáppe bean na? Mun áiggun čállit du nummira. -De lea, dá, váldde dán beanna. -Giitu. -Leage buorre. -Mii leage du telefonnummir? -Mu nummir lea 386594. -Naba mii lea du nummir? -Mu nummir 412 789. Ándagassii, muhto dál mun vuolggán. -Oaidnaleapmai! Mana dearvan. -Oaidnaleapmai, báze dearvan! Érdeklődés -Mo manná? Hogy vagy? -Buures (dat) manná. Jól vagyok. -Mii gullo? Hogy vagy? -Giitu, buorre. Köszönöm, jól. 7
NUBBI BIHTTÁ Szószedet oaidnit, oainnán, oaidnen fas kafea, kafeas mannat, manná su lusa mo eallit, ealán, elen dearvan maid? áigut, áiggun, áigon váldit, válddán, válden -go gáffe, gáfe deadja, deaja dáppe láibi, láibbi de makkár? borrat, boran, borren suovasbiergoláibi,- láibbi dus lea... telefovdna, telefovnna nummir, nummira golbma gávcci guhtta vihtta ovcci njeallje bean na, beanna látni megint kávézó, kávézóban menni hozzá hogy? hogyan? élni egészségesen mit? akarni kapni, venni kérdőpartikula kávé tea itt kenyér igen melyik? enni füstölthúsos szendvics neked van... telefon szám három nyolc hat öt kilenc négy toll 8
MÁSODIK LECKE čállit, čálán dán mii? naba njealle ovtta čieža ándagassi muhto dál vuolgit, vuolggán írni ezt mi? és négy egy hét bocsánat de most menni, indulni 9
NUBBI BIHTTÁ Nyelvtan I) Kérdő mondatok a lappban Kérdő mondatot létrehozhatunk kérdő névmás segítségével: a) Kiegészítendő kérdés Mii du áhči namma lea? Gii lea Uhca-Máhtte? Ilyenkor a szórend egyenes marad. Mi az apád neve? Ki az az Apró-Máhtte? b) Eldöntendő kérdés Kérdezhetünk viszont tetszőleges mondatrészre a -go kérdő partikulával. Ekkor mindig az a szó v. szócsoport kerül a mondat elejére, amelyhez a partikulát illesztjük: Leago Máhtte dáppe? Máhttego dáppe lea? Dáppego Máhtte lea? Máté itt van? Máté van itt? Itt van Máté? Válaszadás: Leago Máhtte dáppe? Máté itt van? -Juo, son/de lea. Igen, itt van. -Ii, leat. Nem, nincs itt. Számok nolla 0 okta 1 guokte 2 golbma 3 njeallje 4 vihtta 5 guhtta 6 čieža 7 gávcci 8 ovcci 9 logi 10 10
MÁSODIK LECKE 2) A fokváltakozás Fokváltakozásnak nevezzük a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok közé eső mássalhangzók mássalhangzó-kapcsolatok mennyiségi és/vagy minőségi váltakozását. Fokváltakozás a lappban csak a páros szótagú (azaz a magánhangzós tövét tekintve páros szótagú) töveket érinti. (Tehát pl. a gahpir sapka, melynek magánhangzós töve: gahpira-, három szótagú szónak minősül.) A fokváltakozás lényege, hogy a tövek foka erősről gyenge fokúra változik. A következő fő típusokat különböztethetjük: 1. X'X XX a mássalhangzó gemináták: túlhosszú gemináta hosszú gemináta: f'f ff káf'fe kávé káffe SgGen n'n nn bean'na toll beanna SgGen llj lj viellja fivér vielja SgGen zöngés zárhang, vagy affrikáta gemináta zöngétlen zárhang, vagy affrikáta gemináta: bb pp nubbi második nuppi SgGen dd tt loddi madár lotti SgGen žž čč oažži hús oačči SgGen h kezdetű gemináták h kezdetű rövid msh.: hkk hčč hk hč guhkki hosszú áhčči apa guhki SgGen áhči SgGen 2. XX X gyenge fokban egy msh. hosszú gemináta rövid msh: erős gyenge Infinitivus Sg1 Pres rr r borrat eszik boran ll l eallit él ealán h kezdetű rövid msh. rövid zöngés msh.: erős gyenge Infinitivus Sg1 Pres 11
NUBBI BIHTTÁ hk g juhkat eszik' jugan ht đ diehtit tud dieđán 3. XY XYY msh. kapcsolatok, melyek első tagja általában: đ, i (j), l, m, n, r, s, š, v. ib ibb láibi kenyér láibbi id idd nieida lány nieidda II. Névszótövek A számi névszók ragozása során 4 tőtípus használatos: 1) magánhangzós tő: a tő két vagy (ritkábban) négy szótag és magánhangzóra végződik. 2) mássalhangzós tő: a tő két vagy (ritkábban) négy szótag és mássalhangzóra végződik. 3) is- végű névszók: A szó alap alakja -is végződésű, ám a ragozás során eltűnik az -s. Pl.: čáppis szép : čábbá szépbe FIGYELEM! Nem minden -is végű névszó tartozik ebbe a csoportba! 4) u-névszók: A szó alapalakja -s-re végződik, ám ragozás során igen sokféleképpen változhat. Nominativus A számiban az egyes nominativusnak nincs jele. Nominativus használatos az alábbi esetekben: a) alanyként Máhtte vuolgá. Mátyás elindul. Máhtte váldá gáfe. Mátyás kávét vesz. b) predikátumként Máhtte lea bárdni. Mátyás fiú. Máhtte lea guhkki. Mátyás magas. 12
MÁSODIK LECKE Genitivus A magánhangzós tövű névszók egyes genitivusának nincsen jele. A nominativustól a fokváltakozás különbözteti meg. Ugyanis míg a nominativusban az erős fok, addig a genitivusban a gyenge fok használatos: SgNom mánná gyerek : SgGen máná a gyereknek a. A genitivus funkciója a számiban: a) birtoklás kifejezése: áhči dállu apa háza (SgNom áhčči) Máhte oabbá Mátyás húga (SgNom Máhtte) bussá namma a macska neve (SgNom bus sá) b) tárgy jelölése: Mun jugan deaja. Teát iszok. (SgNom deadja) Son oaidná Máhte. Látja Mátyást. (SgNom Máhtte) Vuoššatgo gáfe? Készítesz kávét? (SgNom gáffe) A lappban a birtokos- és a tárgyeset a nyelvtörténeti változások miatt egybeesett, így genetivus-akkusativusi esetről beszélünk. 13