XXV. ÉVFOLYAM 2013. 4. szám ",, BEKES KARACSONYT ES " " BOLDOG UJ EVET KVAN, A LAP OLVASOlNAK AZ ESAB ESAB KFT.
7 MHtE Egyesülési és Személyi hírek MHtE Association and Personal News MHtE Vereinigungs, und Persönliche Nachrichten TARTALOM 3 Sajtóközlemények Press release Pressemitteilungen Dr. Artinger stván 80 éves Dr. Farkas József 85 éves Mesterkurzus az Óbudai Egyetemen Beszámoló az. hegesztési nyári egyetemról Bemutatkozik a Magyar Hegesztési Egyesület Beszámoló a Nemzetközi Hegesztési ntézet 66. éves közgyűléséról Új kutatási eredmények hegesztett szerkezetek és elemek tervezése és fáradása területén Beszámoló az W Cll bizottságában és a hazai tükörbizottságban folyó munkáról Automatizálás és intelligens gyártás Essen 2013 Hegesztó verseny(szám) Az MHtE néhány társintézménye folyóiratainak témái 2 Kutatás Fejlesztés Research and Development Forschung und Entwicklung MELNGER ÁKOS, DR. TÖRÖK MRE A lineáris dörzshegesztéssel készült kötés kialakulása, szerkezete Formation and structure of friction stir welded joint. 35 Die Ausbildung und Struktur von ReibschweiBen geschweibte Verbindungen 35 DR. BALOGH ANDRÁS PRÉM LÁSZLÓ Hagyományos és korszerű autóipari acéllemezek pontbegeszthetóségének vizsgálata nvestigation of weldability on traditional and modern steel sheets resistance spot welded in the automotive industry. 41 Untersuchung der SchweiBbarkeit von traditionellen und modemen Stahlblechen geschweijlt mit WiderstandspunktschweiJlen 41 3 3 7 8 11 13 15 4 19 22 31 34 35 41 DP. NG. MARTN WHSBECK/ERDŐ MRE: Nagysebességű vonatok alumínium kocsiszekrény elemei nek robotokkal történó hegesztése DPL.NG. WALTER LUTZ/STENBACH ÁGOSTON Magasba fel' nformáció az EU pályázatokról EUprojekt eweld EU EMFWELDprojekt aktualitásai 5 Könyvismertetés Épületgépészeti szakmai könyvsorozat Hegesztési Műanyaghegesztók zsebkönyv arany könyve 6 Rendezvénynaptár Diary Vera nsta tu ngskalender 57 61 65 65 54 72 72 68 68 68 DOBRÁNSZKY JÁNOS, BTAY ENKŐ Ellenálláshegesztés a szalagfűrész lapok gyártásában Resistance welding used in production for bandsaw blade WiderstandsschweiJlen für die Produktíori von Bandsagen 51 51 51 Címlapon: ESAB A Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgólati Egyesülés szakfoly6irata Periodicol of the Hungarian Association of Welding Technology and Material Testing Zeitschrift der Ungarischen Vereinigung für Schwei6technik und Material Prüfung XXV. évfolyam 2013/4
D ' :::1.ll: s:: c:: > tn tj r:.:: Do.. :1 ' 'O. N N 'Cll W tn :1 W tn N :> :> w :1 = tn N '"' rn > > s:: :1 tn, «:> ' =e l1l:',. ct,. '::S. Et ul (1;1 ra CC CO Q o) 'r""4 e O CC 'r""4 Felelős kiadó: dr. SZABÓ BÉLA, az MHtE igazgatója Főszerkesztő: Dr. Gremsperger Géza, Telefon: 06209837799 Szerkesztő, hirdetés szervező: GAYER BÉLA Telefon: 4672812 Szerkesztőség: Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés, 1148 Budapest, Fogarasi út 1014. Telefon: 4672810, Fax: 3633295, 2220947 Fedélterv, szedés, tördelés és nyomtatás: a PLANTN Kiadó és Nyomda Kft.nél készült, 1092 Budapest, Ráday utca 31. Telefon: 06 30 9210 478, 06 20 9370 350 email: mhte@mhte.hu Felelős vezető: Gollob Józsefné, a PLANTN Kft. ügyvezető igazgatója A folyóirat évente négyszer jelenik meg. 1 példány ára 2014. évben: 250, Ft + 5% ÁFA. Évi előfizetési díj: 1000, Ft + 5% ÁFA. Előfizethető a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnél, az előfizetési díjak kiegyenlítésére, számla ellenében az alábbi lehetőségek választhatók: 1.) készpénzzel az MHtE pénztárában 2.) belföldi postautalványon 3.) banki átutalással SSN 12158372 Fizetett hirdetések AC Plymovent Kft. 6 Magnatech nt. BV. Böhler Kereskedelmi Kft. B.. Mátra Diagnosztika Kft. 50 64, Centrotool Szerszám Mátrai Hegesztéstechnikai és Gi E 'O, U U ic 'Cll.fl 'O. Q C Ei =.:.; O ' C :1 :; u ca.ll C w 'Cll ca 'Cll E (&, Z Eo :1 t.) G D ' :::1.ll: s:: c:: > tn tj r:.:: Do l1l:'.,.. :1 ' '0. ct N N 'Cll,. W tn :1 a tn N Et '::S :> :> ul. W tn :1 (1;1 ra = '"' N > rn CC CO > s:: tn «Q = :1 'r""4 :> =e ' CC 'r""4 w, = O nagykereskedelmi Kft. B. Szakképzési Kft. 49 Cooptim pari Kft. 40 Messer Hungarogáz Kft. 2 Corweld Plus Kft. 20, 39 Polyweld Kft. 69 Crown Cloos Kft. 60 Oualíweld Kft. 56 EMTÜV SÜD Kft. 21 REHM Kft. 55 Géper Kft. 50 Weldotherm Kft. 63, 74 TM nternational Kft. B. V. Weldmatic Kft. 66 Linde Gáz Mo. Zrt. 67 FONTOS! Kérjük azon hirdet6inket, akik kész hirdetést adnak le, TF ben, EPSben vagy PSDben készítsék el, CMYKreszínrebontva. Színnyomatot kérünk mellé! Köszönjük! Szerz6ink figyelmébe! Kérjük kedves szerz6inket, hogy a megjelentetni kívánt fényképeket ne word dokumentumba ágyazva küldjék el, hanem külön állományként: jpg, jpeg, tif, eps, psd formátumban. Emaion csatolmányként, vagy adathordozón (CD,DVD,stb.). Csak így tudjuk biztosítani a képek jó minőségét! ic ca. ' Gi E u U 'Cll 'O Q C Ei = O C :1 :; 'ü.ll C W 'Cll ca 'G (&, Z Eo :1 t.)»observer«1084 Budapest, Auróra utca 11. Telefon: 3034738; Fax: 3034744
Meilinger Ákos, Dr. Török mre A lineáris Bevezetés Célszerű először áttekinteni a lineáris dörzshegesztés mozgásviszonyait, hiszen minden hatás ennek a következménye Ahogy azt az 1. ábra mutatja a hegesztés során a szerszám forgó mozgást végez, így a váll folyamatosan súrlódási hőt kelt, a tú pedig keveri az anyagot. Emellett folyamatos előtolás hatására a szerszám egyenes vonalú mozgást végez, ezzel létrehozva a hosszvarratot. A szerszám mozgásának az alábbiakra van hatása: folyási feszültségre hőmérsékletre alakváltozási sebességére. Természetesen ezek egymásra is hatnak, tehát ha az egyik változik, akkor a másik kettő is változik. Ezt az összhangot a ZenerHollomon [3] öszszefüggés írja le: ahol: T = hőmérséklet ep = alakváltozási sebesség Q = aktivációs energia 300 = 3s ' rr1 fmm' 250 200 EN AW57S4,, KUTATASFEJ LESZTES dörzshegesztéssel készült kötés kialakulása, szerkezete 50 i+ : J, / 1/,/»: i i L N: J,. J i!, o 1 1 o 0.2 0.4 0,6 0.8 1.0 Alakváltozás mertéke 350'( 400'( 450'( 500'( 2. ábra. A folyási feszültség alakulása különböző alakváltozási mértéknél és állandó alakváltozási sebességnél [4] XXV. évfolyam 2013/4 R = egyetemes gázállandó (J' flow = folyási feszültség A, a, n = anyagra jellemző állandók. Ebből az következik, hogy a folyási feszültség, a hőmérséklet és az alakváltozási sebesség teljes összhangja szükséges a jó minőségű kötés létrehozásához. Ezen összhangnak van egy tartománya, ami kijelöli a lineáris dörzshegesztés technológiai paraméterablakát egy adott anyagminőségnél, kötéskialakításnál és falvastagságnál. Tehát hegesztés során hőt juttatunk az alapanyagba, ami drasztikusan csökkenti az anyag szilárdsági tulajdonságait, így a szerszám forgó tűje kisebb erőkifejtésse össze tudja keverni az anyagot, ezzel létrehozva a kötést. A 2. ábra mutatja, hogy mekkora ez a szilárdságcsökkenés például EN AW5754 alumíniumötvözet esetében: Az ábrán vastag piros vonallal jelöltük egy adott alakváltozási mérték nél a folyási feszültség változását 300 Co és 500 Co közötti tartományban. Az ábra azt is szemlélteti, hogy ez csak állandó alakváltozási sebesség esetén (jelen esetben p=3 s) igaz, tehát az egész felborulna, ha változna ez az érték. Pedig hegesztés során ez vál Előre oldal (advancing side) 3. ábra. A kötés kialakulása 1. ábra. A szerszám mozgása hegesztés során tozik, hiszen a szerszám váll és tű része nem azonos átmérőjű. A folyási feszültség változása azt is eredményezi, hogyaszerszámra ható erők is megváltoznak, természetesen, ha csökken a folyási feszültség értéke, akkor csökkennek a fellépő erőhatások is. Tehát a sajtolóerő értéke is csökken a nagyobb hőmérsékletű helyeken, ami sok esetben jó lehet, például, ha az eljárás termelékenységét akarjuk növelni, vagy a szerszámra ható erőket csökkenteni (pl. robot alkalmazásakor). Viszont ennek is van határa, amit belső szabályozó hatásnak nevezünk: ha a hőmérséklet eléri az anyag olvadáspontját, akkor a folyási feszültség annyira le nyírási zóna Hátra oldal (retreating side)
,, KUTATASFEJ LESZTES csökken, hogy a szerszám nem tud további energiát bevinni az anyagba Ha a kötés minőségét helyezzük előtérbe és nem a termelékenységet, akkor viszont a lehető legkisebb hőbevitelre kell törekednünk, hiszen a hőkezelt és/vagy képlékenyen alakított állapotban lévő alumínium ötvözetek mechanikai tulajdonságai a kötés vonalában annál jobban csökkennek, minél nagyobb a bevitt energia. Minél nagyobb a hőbevitel értéke, annál jobban "kilágyul" az anyag, így elveszítve az adott hőkezelt, alakított állapotát. Tehát a technológiai paraméterek optimalizálásánál arra kell törekednünk, hogya lehető legkisebb hőbevitelt alkalmazzunk, de kötéshiba ne lépjen fel. Ennek egyik kézenfekvő módja az, hogy a sajtolóerőt növeljük, ezzel természetesen növekszik a folyási feszültség is, viszont kisebb hőmérsékleten történik a hegesztés. Ez a megoldás természetesen kisebb hegesztési sebességet és nagyobb szerszám igénybevételt eredményez, ami miatt gyorsabb a szerszámkopás és merevebb berendezés szükséges. A kötés kialakulása A mozgásviszonyoknál láttuk, hogya szerszám forog, ami azt eredményezi, hogy nem azonos hőmérséklet és nem azonos anyagáramlás létesül a kötés két oldalán. Ennek következtében változik a két oldalon a folyási feszültség, hőmérséklet, alakváltozási sebesség is, aminek az eredménye az, hogy a kötés mechanikai tulajdonságai eltérnek a két oldalon. Ezt a két oldalt nevezzük "előre" (advancing side) és "hátra" (retreating side) oldalnak, ami a 3. ábrán is látható. Az ábrán az is látható, hogya szerszám okozta anyagáramlás a "hátra" oldalon jóval nagyobb, mint az "előre" oldalon, ami alapvető en annak a következménye, hogya "hátra" oldalon jóval nagyobb hőmérsékletű az anyag, mint a másik oldalon. Ahogya szerszám folyamatosan mozog, úgy egyre jobban nő az üreg a tú mögött, ami annak köszönhető, hogya tú már nem tud erőt kifejteni a mögötte lévő anyagra. Viszont a tú elején folyamatosan egyre több anyag kerül bele a nyírási zónába, ami folyamatosan feltölti ezt az üreget, így létrehozva a kötést [5J.Az üreget feltölté anyag a legnagyobb hőmérsékletű, ami hirtelen egy hidegebb anyagrészhez ér, így általában egy jól látható kontúrt hoz létre a makrocsiszolaton. Ebből az is kö 4. ábra. A végeselemes modell felülnézete vetkezik, hogy a mechanikai tulajdonságok hirtelen változnak meg azon a részen. Tehát láthatjuk, hogya forgási iránynak megfelelően a "hátra" oldalon a folyási feszültség, hőmérséklet, alakváltozási sebesség hármas jelentősen eltérhet az "előre" oldalhoz képest. Ehhez az aszimmetriához még hozzájárul az is, hogy az anyag falvastagságának tekintetében is jelentősen változnak a viszonyok. Ezen viszonyok vizsgálatának egyik kézenfekvő módja a végeselemes modellezés. Sok támadás éri manapság a végeselemes modellezést, mondván, hogy nem eléggé pontos, de valójában egy jól felépített modell közelít az eredeti állapothoz, illetve nem mindig a pontosság a legfontosabb. Például jelen esetben az is sokat segít, ha tudjuk, hogy milyen szintű eltérések (pl. hőmérséklet eltérés) vannak a kötés különböző részei között. Ennek elemzésére kidolgoztunk egy végeselemes modellt lineáris dörzshegesztésre, ahol az általunk tervezett szerszámgeometriát alkalmaztuk. Elsősorban a hőmérséklet különbségekre voltunk kíváncsiak a kötés különböző részén hegesztés során. A modellezés során kimutatható az aszimmetrikus hőmérsékletmező, amelyet a 4. ábra szemléltet: A 4. ábrán a fekete kör jelenti a szerszámot és az alatta kialakuló hőmérsékletmezőn jól látható az aszimmetria. Természetesen a végeselemes modellt a falvastagság tekintetében is érdemes használni és ennek a képét mutatja az 5. ábra: Mindkét végeselemes képen látható az, hogy a kötés nem szimmetrikus, tehát magyarázatot nyert a mechanikai tulajdonságok változásának egyik fő oka. Kísérleti eredmények A végeselemes modellezés eredményei valószínűleg megfelelőek, de a teljes bizonyosság érdekében további vizsgálatokat tartottunk célszerűnek. Így né36 5. ábra. A hőmérséklet eloszlás a falvastagság tekintetében hány próbadarabon makrovizsgálatot végeztünk, ahol a cél a hőmérséklet hatásának pontosabb feltérképezése volt. Az alapanyag az EN 5733 szabvány szerinti 5754H22 alakítható alumíniumötvözet volt 6 mmes falvastagsággal. Az első esetben olyan próbadarabokon készítettünk csiszolatokat, amelyeknél a szerszámot egy adott pillanatban hirtelen kiemeltük az anyagból (stopaction) és ezáltal egy hegesztés közbeni állapotot kaptunk a próbadarabon. Ezután a lemez próbadarab felületén (felülnézet) végeztünk makrovizsgálatot, majd a falvastagság tekintetében egyre mélyebbre jutva további makrofelvételeket készítettünk teljesen addig, amíg el nem jutottunk a gyökoldalig A vizsgálatok eredményeiből tisztán látszik, hogy jóval nagyobb a hőmérsékletmező (és ezáltal a hőmérséklet is) a kötés koronaoldalán, mint a gyökoldalán, amit a 6. ábra is szemléltet. Ez azt is eredményezi, hogya kötés gyökoldalán nagyobb a folyási feszültség, kisebb az alakváltozási sebesség (és az alakváltozás mértéke), ezáltal nagyobb sajtolóerőre van szükség a kötés létrehozásához és nagyobb erőhatások érik a szerszámot is. Így szinte egyértelmű, hogya roszszul beállított paraméterek első jeleit a gyökoldalon kell keresnünk, illetve a szerszámtörés általában a gyökoldalon bekövetkező hatásoknak köszönhető. Eszerint szerszámtervezésnél érdemes abba az irányba elmozdulni, ahol a kialakult hőmérsékletmező a lehető legjobban hasonlít egymásra a gyökoldalon és a koronaoldalon. A vizsgálat második része egy elkészült kötés keresztcsiszolatának vizsgálata volt. Az így elkészült csiszolat makrofelvétele a 7. ábrán látható. Ezen az ábrán jóllátható, hogy nagy különbség van az "előre" oldal és a "hátra" oldal között. A varrat középső részén látható vonal a hegesztés során bekevert összetöredezett oxidréteget jelzi, melynek a vizsgálataink szexxv. évfolyam 2013/4
,, KUTATASFEJ LESZTES Vheg Hátra oldal (Retreating side) Előre oldal (Advancing side) a. b. 6. ábra. A nyírási zóna: a.) a kötés gyökoldalán, b.) a kötés koronaoldalán rint nincs számottevő káros hatása a kötés mechanikai tulajdonságaira. A makrofelvételen látható eltéréseket érdemes mélyebben is megvizsgálni, talán úgy pontosabb képet kaphatunk az anyagszerkezeti tulajdonságokról Ennek vizsgálatára ugyanazt a keresztcsiszolatot marattuk a szemcsehatárra, mellyel láthatóvá váltak a szemcsék, így le tudtuk mérni a szemcseméreteket a kötés teljes terjedelmében. A 8. ábra a 3 dimenzióban mutatja a szemcseméretet (J.1m) a falvastagság (mm) és a varratközéptől mért távolság (mm) függvényében. Az ábra jól szemlélteti, hogy a kötésben egyes pontok között többszörös a szemcseméret különbség. A varrat középvonalától 33 mmre egy nagyon finomszemcsés rész jött létre (weld nugget), ami emiatt jó tulajdonságokkal rendelkezik. Ez leginkább annak, köszönhető, hogy itt a hagyományostól eltérően egy úgynevezett dinamikus újrakristályosodás játszódik le azért, mert ezeken a részeken a legnagyobb az alakváltozás sebessége. A varratközéptől távolodva észrevehető szemcseméret tekintetében a különbség a kötés két oldala között. A "hátra" oldalon fokozatosabban nő a szemcseméret a varrattól az alapanyagig, míg az "előre" oldalon egy hirtelen szemcseméret növekedés valósul meg Az ábrán az is megfigyelhető, hogya varrat koronaoldalán finomabb szemcsék vannak, mint a gyökoldalon, ami szintén a kisebb gyökoldali hőmérsékletre utal Ezen kívül elképzelhető az is, hogyagyökoldal bizonyos részein már nem játszódott le a dinamikus újrakristályosodás. Az utolsó vizsgálat a Vickers (HV1) keménységmérés volt a keresztesiszolaton. A keménységértékeket a kötés teljes keresztmetszetén mértük 0,5 XXV. évfolyam 2013/4 Hátra oldal Retreating side) 7 ábra. Lineáris dörzshegesztéssel készült kötés keresztcsiszolat makrofelvétel Hátra (re/reat. oldal f/g. Side) mmként a koronaoldalon, a gyökoldalon és a kettő közötti részen is. A keménységmérés eredményeit a 9. ábra mutatja. Ez a vizsgálat talán nem mutat annyira éles különbségeket a kötés keresztmetszete mentén, mint a szemcseméret, de azért itt is elkülöníthetőek részek. Az alapanyag keménysége 70 HV körüli érték és ettől jelentésen a "hátra" oldal nem tér el Az "előre" oldalon viszont keménységnövekedés tapasztalható a koronaoldalon és középső résznél is. A gyökoldalon ez a keménységnövekedés elenyésző, viszont a varrat középvonalában kisebb keménységcsökkenés tapasztalható. Összefoglalás Az elvégzett modellezés és vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogya lineáris dörzshegesztéssel készült kötés aszimmetrikus. Ennek alapvető oka a hegesztés mozgásviszonyai és ennek következtében a hőmérséklet eloszlás. Ez befolyásolja a kötés kialakításában szerepet játszó folyási feszültséget és alakváltozási sebességet is. Elmondható, hogy egy lineáris dörzs 37 8. ábra. A szemcseméret alakulása a kötésben hegesztésse készült kötés "előre" oldalának tulajdonságai jelentősen eltérnek az alapanyagétó és a "hátra" oldalétói. Ezen kívül ennél az eljárásnál is a kötés legkényesebb pontja a gyök, ami alapvető en meghatározza a kötés minőségét Ezek a kötésen bel li eltérések mindig megmaradnak, e a cikkben leírtak fíqyelembevételéve optimalizált technológiai paraméte E alkalmazásával és speciálís szers ' tervezésével csökkenthetők, így a " tés minősége is jelentősen javulhat. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kftnek a végeselemes szoftver haszriálatáért. A cikkben ismertetett kutató munka a TÁMOP42.1Bl0/2/KONV20100001 projekt eredményeire alapozva a TÁMOP4.2.2.Al1/1/KONV20120029 jelű projekt részeként az Új Széchenyi Terv keretében az Európai U "' támogatásával, az Európai Szocíál.s Alap társfinanszírozásával való. meg.
,, KUTATASFEJ LESZTES Hátra oldal 5754H22 FSW 100 Előre oldal»: Z ::::\. ". ;:'" c, '" " Korona > E 'ln n 15 10 5 O 5 10 15 Absztrakt Varratközéptől mért távolság (mm) 9. ábra: A keménység alakulása a kötés különböző részein A lineáris (kavaró) dörzshegesztés (friction stir welding) egy nagyon jól használható szilárd fázisú sajtoló hegesztő eljárás alumíniumötvözetek hegesztése esetén. Ahogy, az több korszerű elj árásra/elj árásvál toza tra jellemző, igazán jó minőségű varrat csak a technológiai paraméterek pontos beállítása és betartása mellett biztosítható és reprodukálható Az alapvető paraméterek és azok szemmel látható hatásai a Hegesztéstechnika 2012/3 számában [1]kerültek ismertetésre, illetve több idegen nyelvű cikkben [2] is találkozhatunk a térnával. Közép Gyök Minden alapanyaghoz optimalizálni kell a technológiát, de ehhez szükséges a hegesztés során lejátszódó folyamatok és azok hatásának pontos ismerete. Különösen igaz ez az egyéb hegesztő eljárásokkal kevésbé vagy egyáltalán nem hegeszthető alapanyagok esetében. Számos példát találhatunk arra, hogy egy jó tulajdonságokkal rendelkező alumíniumötvözetet nem használtak hegesztett szerkezethez, mert nem Jól hegeszthető, illetve rossz minőségű varrat készíthető. A lineáris dörzshegesztéskor lejátszódó folyamatoknak, illetve ezzel együtt a technológiai paramé tereknek pontosabb megértése lehetővé teszi az eljárás hasz nálatát ezen alumíniumötvözetek hegesztésénél is, így a pontos beállítás az eddigiektől jelentősen jobb minőségű varratokat eredményezhet. rodalomjegyzék [1] Meilinger Á. A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása, Hegesztéstechnika, 2012. 2. szám, pp27 30. [2] G. D'Urso, K Ceretti, C. Giardini, G. Maccarini: The effect of process parameters and tool geometry on mechanical properties of friction stir welded aluminium butt joints, Esaform conference, 2009. [3] H. Wang, P Colegrove, H.M. Mayer, 1. Campbell, R.D. Robson: Material constitutive behaviour and microstructure study on aluminium alloys for friction stir welding, 2010, Advanced materials research [4] Doege, K; MeyerNolkemper, H.; Saeed, L: FlieJ3kurvenatlas metallischer Werkstoffe, 1986 [5] Song Cui: Thermomechanics, Material Flow and Microstructure Evolution during Friction Stir Processing of Light Cast Alloys, PhD. dissertation, 2011. Meilinger Ákos, tanársegéd, Dr. Török mre címzetes egyetemi tanár Tájékoztatás Felhívjuk a 2008. évben roncsolásmentes anyagvizsgáló minősítést szerzett vizsgálók figyelmét, hogy tanúsítványuk meghosszabbításának végső határideje: 2013. 12. 31. A tanúsítványok meghosszabbításához az MSZ EN SO 7912 10. pontja szerint az alábbiak szükségesek: folyamatos munkavégzés igazolása, az aktuális éves látóképesség vizsgálat eredményéről szóló másolat MSZ EN SO 9712 szerint (azaz a közeli látás élessége tegye lehetővé legalább 30 cm távolságról ajaeger 1. betűméretű szöveg olvasását, valamint színlátása legyen elegendő ahhoz, hogy különbséget tudjon tenni a munkáltató által előírtak szerinti roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárások során használatos színek kontraszthatásai között). Ez a feltétel hazai viszonylatban a szemészeti szakrendeléseken, foglalkozásegészségügyi rendelőkben ismert dr. Csapody stván: Látáspróbák című könyvének V. fokozat, valamint dr. Shinobu sihara: Test for colourblindness gépkocsivezetői orvosi alkalmassági vizsgálatnál is használatos könyvekben leírtak teljesítésévei lehetséges, régi tanúsítvány megküldé se. A szükséges dokumentumokat a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés részére szíveskedjenek megküldeni (1148 Budapest, Fogarasi út 1014). 38 XXV. évfolyam 2013/4