A KÉT FORRADALOM EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGE MEGYÉNKBEN 1918-1919 Mervó Zoltánné

A KÉT FORRADALOM EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGE MEGYÉNKBEN 1918-1919 Mervó Zoltánné I. Megyénk egészségügyi helyzete a polgári demokratikus forradalom előtt A XIX. század utolsó negyedének jelent ős közjogi alkotása a közegészségügyi szolgálat megjavítása érdekében kiadott 1876. évi XIV. törvény, amely kiépítette az egészségügyi igazgatás szervezetét, de az ország egészségügyi közállapotában alapvető változásokat nem hozhatott. Az 1848/49-es szabadságharc és az 1867-es kiegyezés ugyan utat nyitott a polgári átalakulásnak, de egészségügyi viszonyaink - a gazdasági és politikai elmaradottság folytán - továbbra is korlátozottak voltak. Debrecennek a XIX. század második felében mindössze három betegápoló intézete van : a Várad utcai városi közkórház, ahol a betegágyak száma : 54 ; a katonai- volt Meszem - kórház a helybeli katonaság ápolására, és a ke resked őtestület nyolc ágyas kórháza, mely az ápolásra szoruló segédek gyógyítására szolgál. A gyógyszerellátást nyolc gyógyszertár biztosítja.l A polgári betegek elhelyezésére szolgáló egyetlen közkórház állapota sem kielégít ő. Nem csoda tehát, ha erős hangon bírálják a fennálló állapotokat a Debreceni Orvos- és Gyógyszerészegylet neves képvisel ői : Varga Géza, Hajdú megye tisztifőorvosa és Kenézy Gyula a Bábaképezde igazgatója. A kórház nem méltó egy nagy városhoz, hol a betegek elhelyezésére nincs elegendő hely és felszerelés. A jelenlegi kórház talaja nem lehet tiszta az épület múltjából következ őleg, amennyiben a közkórház egy része eredetileg Bika-akol volt." 2 A betegforgalom ennek ellenére - különösen járványok idején - oly nagy, hogy az ágyak közé kénytelenek szalmazsákokat is lerakni vagy két beteget egy ágyon elhelyezni. Hajdú megyében a XIX. század végén még igény sem jelentkezett kórház felállítása iránt, mert...egyes községek lakosai-idegenkedve a kórházi kezelést ől - gyógykezelésüket saját hajlékukban eszközöltetik".3 Egyedül Böszörmény tart fenn egy 6-10 ágyra berendezett hiányos felszerelésű magánkórházat. A közel 100 000 lakosú Bihar megyei közegészségügyi viszonyok sem jobbak, minthogy a betegellátást a 250 ágyra berendezett megyei közkórház és a nagyváradi gyermekkórház szolgálja. Ezek mellett az Irgalmasrend 22 ágyas, 1 Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása. Szerk. : Zelizy Dániel Db. 1882. p. 793. és Varga Mária : A debreceni közkórház története. Debreceni Szemle, 1942. máj. 6. (Továbbiakban : Varga : Közkórház). 2 Varga : Közkórház i. m. 9. old. 3 Hajdú megye leírása : Szerk. : dr. Varga Geiza Db. 1882. 283. old. 173

az Izraelita Szent Egylet 13 ágyas, és a Kereskedelmi Kóroda Egylet 12 ágyas ápoldája biztosította az egyleti betegek gondozását. A közegészségügyi szolgálat irányítását az 1876. évi XIV. tc. a hatósági orvosokra bízta. Felügyeletüket a törvényhatóság területén a tisztifőorvos látta el. Funkciójukhoz tartozott az egészségügyi viszonyok vizsgálata, a fertőző betegségek elleni védelem, a népbetegségek, az alkoholizmus, a csecsemőhalandóság elleni küzdelem, az iskolák, kórházak, ipari üzemek, műhelyek, gyógyszertárak egészségi vizsgálata. A nép egészségvédelmének gyökeres megoldása további erőfeszítést követelt. Az ijesztő csecsemő- és gyermekhalandóság, a tbc-halálozások magas száma egyenes következménye volt a magyarországi egészségügyi viszonyoknak, gazdasági, szociális és egészségügyi elmaradottságunknak. Míg országosan egyéves koruk előtt meghalt az élveszületett csecsemők 23-28 ~-a, addig Bihar megyében ez a szám elérte az 52,9-ot.5 A háború évei alatt a gazdasági viszonyok tovább romlottak s a háborús helyzet által okozott nagymérvű csecsemőhalandóság megelőző intézkedéseket követelt. Bihar megye törvényhatósági bizottsága 1917. december 19-én tartott ülésén megállapította, hogy 1000 lélekre a halandóság 26,2, a legmagasabb az országban. Ennek okát elsősorban a természeti viszonyokban keresték. Bihar megye 3/4 részén a lakosság hegyvidéken él, s a szegénység igen nagyfokú. Nagy az orvoshiány, mert az alacsony illetménnyel járó körorvosi állások nem kecsegtetik az orvosokat, a szegény lakosság viszont fizetésképtelen, s emiatt az orvosi állások betöltetlenek. Átlagosan 14 000 egyén jut egy orvosra.g Ilyen körülmények között megoldást Bihar megyében is a Stefánia szövetség megalakításától vártak, mely a háború éveiben nagy szerepet vállalt az anya- és csecsemővédelem megszervezésében. Debrecen város egészségügyi hálózatának kiépítésében jelentős előrelépés volt az új közkórház felépítése 1893-ban, mellyel Debrecen és Hajdú megye a kor kívánalmainak mindenben megfelelő" intézményt kapott.' A város újabb áldozatvállalása árán 1914-ben Debrecenben megnyitotta kapuit 30 holdas erdőterületen - a budakeszi és gyulai szanatórium után a harmadik magyar szanatórium. Néhány heti működés után azonban az épületet a hadparancsnokság sebesültek ellátására vette igénybe. Csupán a szanatórium néhány ágya szolgált a polgári tbc-s betegek gyógyítására.$ A tüdővész elleni küzdelmet a Debreceni Munkásbiztosító Pénztár is feladatának tekintette s elsősorban szegénysorsú tüdőbetegek gyógyítására alkalmas Népszanatórium létesítésére tett előterjesztést Debrecen közgyűlésének. Több évi egyezkedés után Debrecen törvényhatósági bizottsága 1918 októberében határozatot hozott az Auguszta Szanatórium melletti területen Népszanatórium létesítéséről, kikötve, hogy annak felszereléséről és fenntartásáról a Munkás- 4 Magyarország vármegyéi és városai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk. : Borovszky Samu Bp. 1901. 339-341. old. 5 Dósa Rudolfné-Liptai Ervinné-Ruff Mihály : A Magyar Tanácsköztársaság egészségügyi politikája. Bp. 1959. 16. old. 6 HBmL. IV. B. 402/97. 1040/1917. dec. 19. 7 Varga : Közkórház i. m. 10. old. és dr. Neuber Ede : A debreceni m. kir. Horthy Miklós állami kórház. Klny. Magyar Kórház 1937. évf. 6. sz. 8 Dr. Pongor Ferenc. A Tüdőgyógyászati Klinika múltja, jelene s jövője (1974. május 31-én a 60. éves jubileumi ünnepségen tartott el őadás.) Kézirat. HBmL. irattára 1977. 174

biztosító Pénztár köteles gondoskodni, de az abban létesített férőhelyek 10~-át köz- és magántisztvisel ők számára kívánták fenntartani. 9 A háború okozta hiányos táplálkozás, a rossz lakásviszonyok, s az orvosi ellátás elégtelensége következtében a háború éveiben gyakori a járványos megbetegedés. 1918 októberében Hajdú és Bihar megye községeiben az ún. spanyolnátha és a vérhas járványszerűen lépett fel ; előbbinek a székelyhídi járásban községenként naponta 6-8 halottja van....egyes községekben több százan feküdtek egyszerre, egész családokat vett le lábáról a betegség".lo Debrecenben a spanyolbetegség leküzdésére járványbizottság alakult, október 26-án pedig megnyitották a járványkórházat, mert naponta átlag 100 újabb megbetegedés történt. A betegség különösen a város peremén terjedt, vidéken pedig leginkább a munkástelepeken pusztított s a nagy orvoshiány miatt a gyógyítás is nehezebb volt. A debreceni üzemek közül a MÁV Gépjavítóban olyan méreteket öltött a megbetegedés, hogy a tisztifőorvos a katonai állomásparancsnokságtól kért orvosi segítséget, de igénybe vette a kórházi és a munkásbiztosító pénztári orvosokat is. Bihar megyében a járvány terjedésének megelőzésére az alispán kérésére a B.M. orvostanhallgatókat küldött ki járványorvosokként, a katonai állomásparancsnokság pedig három katonai orvost rendelt a megye területére. A járványos megbetegedések és a tüzelőhiány miatt az iskolák 1918 őszén mindenütt zárva maradtak.ll II. Egészségügyi és szociálpolitikai intézkedések a polgári demokratikus forradalom után Az ország súlyos közegészségügyi állapota - a háborúban megtizedelt és beteggé vált emberek százezreinek nyomorúságos helyzete - kedvezőbb reformokat kívánt. Hathatós javulást elsősorban az egészségügyi igazgatás szervezetének javításától reméltek, mivel korábban a Belügyminisztérium keretein belül a közegészségügyi igazgatás mostohagyermek volt. Már az 1916. évi orvosegyesületi nagygyűlés budapesti ülésszakán felszólaló haladó orvosok hangsúlyozták az önálló Közegészségügyi és Népjóléti Minisztérium fontosságát, mert csakis ettől a főhatóságtól remélték a szociálpolitikai és egészségügyi kérdések megoldását.lz A forradalmi helyzet érlelődése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gy őzelmének hatása nyomán nálunk is felszínre hozta az elmaradottság jeleit és már 1918 júniusában tüntetésekkel, sztrájkokkal jelezte a gyökeres változások követelését. Az 1918 októberében kitört polgári demokratikus forradalom eredményei korán jelentkeztek. December 8-án a IV. néptörvény felállította a Munkaügyi és Népjóléti Minisztériumot. Feladatkörébe utalta a munkásbiztosítás ügyének rendezését, kiterjesztve azt a kisebb jövedelmű néposztályokra is. Megoldandó feladatai sorában szerepelt továbbá a közegészségügy 9 HBmL. IV. B. 1405/b. 1090/1925. polgm. sz. 309/1918. bkgy. és DU. 1918. szept. 18., okt. 27. 10 DU. 1918. okt. 15., Nagyvárad, 1918. okt. 16. 11 HBmL. IV. B. 1405/b. 18893/1925. alapszám 1538/1918. tfo. sz. DU. 1918. ost. 19., 20., 25. 12 Benke Zsófia : A Tanácsköztársaság egészségügyi igazgatásának történetéhez. Levéltári Szemle. 1969 : 1. sz. 57. sköv. lapok. 175

rendezése, a gyermekvédelem, a lakásproblémák megoldása, a közsegélyezés és hadigondozás ügye. A forradalom győzelme változást hozott az önkormányzati igazgatásban is. Az 1918. október 25-én megalakult Magyar Nemzeti Tanácsnak jelentős szerepe volt az 1918. október 31-i polgári forradalom előkészítésében és a forradalom utáni helyzet konszolidálásában. A Magyar Nemzeti Tanács megalakulása után vidéken - közöttük többek között Debrecenben is - létrejött a Nemzeti Tanács, mely október 31-e után az egész Hajdú megyében átvette a hatalmat.l3 A megye élére kinevezett kormánybiztos főispán - Handler Gyula - már székfoglalóján hangsúlyozta, hogy... a forradalom lerombolta a régi válaszfalakat, megteremtette a jogegyenlőséget... szegénynek, gazdagnak kötelessége, hogy dolgozzon, mert a munka a létalapja a boldogulásnak".14 A teljhatalommal felruházott kormánybiztos főispán a Nemzeti Tanács elnökének feladatkörét vette át ; a tanács maga továbbra is fennmaradt, mint a kormánybiztosság tanácsadó, javaslattevő és véleménynyilvánító szerve. Ezt az irányító szerepét 1919. február 15-ig, a néptanács megalakulásáig betöltötte.l s A frontokról hazaözönlő katonák, a baloldali szociáldemokraták, a kommunista gondolkodású munkások, a sorsukkal elégedetlen, elkeseredett falusi tömegek az újonnan megalakult hatalmi szervekt ől vártak hathatós intézkedést a közellátás megjavítására, a szocializálások megindítására, a megoldatlan lakásviszonyok rendezésére, az anya- és csecsemővédelem megszervezésére, a rokkantak és hadigondozottak helyzetének jobbítására, a munkásjólét feltételeinek megteremtésére, az egészségvédelem biztosítására. A november 28-án Debrecenben lezajlott köztársasági gyűlés szociális programjába bekerült a közegészségügy államosításának, az orvosellátás és a gyógyszerek ingyenessé tételének követelése, az aggkori munkásbiztosítás rendezése, 60 éves kor után a nyugdíjfolyósítás biztosítása fizikai és szellemi dolgozók részére egyaránt.l s 1918 őszén az egészségügyi hatóságok legfontosabb feladata a járványveszély megszüntetése volt, mivel pl. Debrecenben a halálozási szám oly nagyra emelkedett, amilyen csak a legveszedelmesebb járványok idején képzelhető el. 1918. október-november hónapban 177 születés mellett 361 haláleset volt, jelent ős számban a spanyolnátha áldozatai. A megalakult járványbizottság intézkedéseket tett a betegek gyógyítására, bár a kórokozó az orvostudomány előtt világszerte ismeretlen volt. A Tanács elrendelte fogatok rekvirálását, mivel járm ű hiányában az orvosok a külsőségi betegeket nem tudták ellátni.t' A mentők fogatait és járm űveit a Debrecenbe érkezett sebesült katonák szállítására vették jelent ős mértékben igénybe.l 8 A járványbizottság óvintézkedései ellenére is csak 1919. január közepén szűnt meg a spanyoljárvány Debrecenben. Október-december folyamán 14 128 ember betegedett meg s 1081 ember esett áldozatu1.19 Január hónap vé- 13 Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Szerk. : Tokody Gyula Db. 1970. 86-87. old. (továbbiakban : HBmD. munkásmozg. tört.). 14 HBmL. IV. B. 1403/a. 348/1918. bkgy. 15 Hajdú-Bihari Történelmi Olvasókönyv. Szerk. : Kon:oróczy György. Db. 1973. 212-213. old. 16 DU. 1918. nov. 29. 17 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 61/1918. eln. alapszám : 10097/1918. ikt. sz. 18 HBmL. VIII. 804. 585/1919. ikt. sz. A Ment őegyesület parancsnoka beszámol arról, hogy a háború kezdetétől több mint 40 000 sebesült katona szállítását végezte az Egyesület teljesen ingyen. 19 DU. 1919. jan. 14. 176

gén újabb járványveszély fenyegette Debrecent. Az Oroszországból hazatért hadifoglyok között kiütéses hagymáz mutatkozott, emiatt a tisztifőorvos már január 27-én javasolta, hogy a járvány elleni védelmet meg kell szervezni. A megbetegedett polgári személyeket a katonai Ferenc Salvator Kórház fogadta. Itt végezték a szomszédos országokból visszatérők fertőtlenítését és gyógykezelését is, emiatt a járvány elsősorban a kórházi személyzetet sújtotta, akik közül az első napokban hat személy betegedett meg. 2 Minthogy a kiütéses tífusz kórokozóját az orvostudomány korán felismerte, az óvintézkedések időbeli végrehajtása meggátolta a betegség terjedését. Bihar megyében a spanyoljárványra tekintettel intézkedés történt a hatósági orvosok katonai szolgálat alóli mentesítéséről, az iskolák bezáratásáról. A járványterjedés meggátlása annál is inkább szükséges volt, mert novemberben a nagyváradi gyógyszertárak gyógyszerkészlete is kimerülőben volt. 21 A közegészség fenntartása érdekében a nagyváradi Nemzeti Tanács elhatározta, hogy valamennyi szegény család számára ingyenes orvosi rendelést és gyógyszerellátást biztosít. Dr. Mayer László tisztifőorvos a közegészségügy reorganizációjára tett javaslatot. Határozat született arról, hogy a városi szegények ingyenes szülészeti-nőgyógyászati kezelését a Kerületi Munkásbiztosító Pénztárral együttesen oldják meg, míg a venereás betegek, továbbá a szembetegek gyógykezelését függetlenített szakorvosra bízták a város költségein. A közegészségügyi helyzet rendezéséhez nélkülözhetetlen feltételnek tartották egy modern közkórház létesítését, megfelelő tüdőgondozóval. 1919 februárjában dr. Katz Béla kormánybiztos az egyesületi kezelésben levő tüdőszanatórium városi kezelésbe vételét sürgette, hangsúlyozván, hogy a kérdés késedelmet nem tűr, mert a közegészségügy egységes és kifogástalan ellátása megköveteli, hogy minden kórház köztulajdonban legyen". zz Debrecenben a Munkásbiztosító Pénztár a kórházi viszonyok rendezését sürgette a kormánybiztos főispánnál, mivel a kórházi ellátás primitív volta miatt betegeink a messze fővárosban kénytelenek gyógyulást keresni". A helybeli csapatkórháznak munkáskórház céljaira való átengedésére tett előterjesztést, számolva már azzal, hogy nemcsak Debrecen és Hajdú megye, valamint a szomszédos területek ipari munkásságának de a közeljövőben a kötelező biztosítás sáncaiba okvetlen bekerülő nagy mezőgazdasági munkásság egészségügyének is nagy szolgálatot vélünk tenni", 2s A debreceni kórházi állapotokról a tisztifőorvos véleménye is kedvezőtlen A közkórház nem felel meg a követelményeknek. A betegek számára nincs elég hely, a ragályosak megfelelő elhelyezése nincs biztosítva... A kórház tele van poloskával, férőhelye 340-350 beteg... A kórház betegei el vannak tetvesedve s a kórház a kellő intézkedéseket nem tette meg, mivel fertőtlenítő gépe hibás és évek óta nem használják... A ragályok elleni védekezést nehezíti, hogy a közönség nem szereti betegeit a közkórházba beadni, a közkórház általánosan ismert nyomorúságos viszonyai miatt".a 4 Külön gondot jelentett az 20 HBmL. VIII. 804. 646/1919. ikt, sz. 21 Nagyvárad, 1918. nov. 13., 29. 22 Nagyvárad, 1918. dec. 1., 25. ; 1919. febr. 3. 23 HBmL. IV. B. 1402/b. 3. 117/1918. alapszám. 24 HBmL. IV. B. 1405/b. 18893/1925. alapszám, 37/1919. tfo. jan. 7. 12 Évkönyv V. 17 7

egészségügyi hatóságok számára a nagyszabású bujakóros és tüdőbeteg ellátása. Jelentős javulást ígért az egészségügyi ellátásában az egyetemi klinikák épületének használatbavétele, de elhelyezési gondok továbbra is maradtak. A felmérések az alábbiakat állapították meg :2 a Betegosztályok Belgyógyászat Sebészet Bőr- és bujakór Szem, gége ; fül Feln őtt fertőző betegek Gyermek fert őző betegek Ált. gyermekklinika Elmebetegségek Gümőkór Összesen egyetemi ágyak száma 84 84 84 56 84 48 59 112 0 összes szükséglet számókban 84 148 245 56 140 48 59 112 192 Debrecen város Tanácsa a hiányok megoldását a közkórház felújításával, a bujakóros és tuberkulotikus, valamint a járványos betegek részére két új emeletes pavilon felépítésével szerette volna biztosítani, de ehhez költségvetési fedezet nem állt rendelkezésére. A város a felmerülő költségeket az államtól és a szomszédos törvényhatóságoktól várta, minthogy a közegészségügy fenntartását állami feladatnak tartották. A kívánt fejlesztés anyagi okok miatt hosszú ideig megoldatlan maradt. Jelent ős változás csak 1930-ban, a közkórház állami tulajdonba vétele után következett be.2g Az anya- és gyermekvédelem A háború alatt egyre romló egészségügyi viszonyok a népesedés csökkenéséhez vezettek.a szülések száma a háborús években felére apadt, de a gyermekhalandóság mutatója is igen magas volt. Míg Norvégiában az élet első évében a gyermekek 6,5~-a vesztette életét, addig Magyarországon 20~. A háború alatt a vetélések száma megháromszorozódott hazánkban. Haladó orvosok hamar felismerték e számok mögött meghúzódó veszélyt. Intelemként fogalmazták meg : a gyermekvédelemről már a születés előtt gondoskodni kell. A háború alatt szervezett Stefánia Szövetség nagy szerepet vállalt az anya- 25 Uo. 26 Varga : Közkórház i. m. 13. old.

és csecsemővédelemben. Dr. Kenézy Gyula, a Stefánia Országos Szövetség debreceni törvényhatósági biztosa mégis elégedetlen volt az eredményekkel. Az anya- és csecsemővédelem érdekében 1918 dec. 24.-i előterjesztésében elmondta, hogy a vetélések leggyakoribb oka a bujakór és a terhesség alatti súlyos testi munka, emiatt a terhes anyákat a terhesség utolsó 2-3 hónapjában mentesíteni kell a nehéz munkától éppúgy, mint szülés után legalább két hónapig. Az újszülöttek gondozása szerinte nem megfelelő. Ennek oka : a tudatlanság és a szegénység. Intézetek, napközi és gyermekotthonok felállításával kell biztosítani a gyermekek testi és szellemi fejl ődését. A védőnőket nem társadalmi munkában, hanem nyugdíjjogosult tisztviselőként kell alkalmazni, mint ahogyan biztosítani kell a terhes és szoptatós anyák segélyezését is. A gyári munkásnők szopós gyermekei számára gyári napközi felállítására, szoptatási idő biztosítására tett javaslatot. 2' Kenézy nagyszerű, a nők védelmét szolgáló javaslatainak megvalósításához 1918-ban még hiányoztak a feltételek, de a Tanácsköztársaság 133 napja sem volt elegendő az eredményes cselekvéshez. A Városi Tanács az ügyben nem intézkedett, ezért Kenézy Handler főispánhoz fordult segítségért. Indítványainak elfogadása érdekében a Néptanácsnál való közbenjárását kérte. 28 Orvosok, gyógyszerészek helyzete A polgári demokratikus forradalom gy őzelme után megindult az orvosok szervezkedése is. 1918. november 9-én megalakult a Magyarországi Szociáldemokrata Orvosok Szakszervezete, mely csatlakozásra szólította az orvos társadalmat. Követőik elsősorban a biztosítópénztári orvosok közül kerültek ki. November 29-én a nagyváradi orvosok is elhatározták szabad szervezetbe tömörülésüket és kimondták az Országos Orvosszövetség nagyváradi fiókjának megszüntetését.2 s Az orvosi kar általában távol tartotta magát a pártszervezkedésektől. A Nagyváradon 1918. november 20. körül megalakult Radikális Párt is számított az iparosok, keresked ők, orvosok, ügyvédek, tisztvisel ők, tanárok támo gatására, ezek a rétegek azonban a szakszervezkedést tartották fontosabbnak.3o Ezt tapasztaljuk Hajdú megyében is, ahol az Országos Orvosszövetség Debrecen városi és vidéke fiókja fejtette ki tevékenységét élénk viták hevében zajló közgyűlésein. December 8-án Az orvosok politikai állásfoglalása a Magyar Népköztársaságban" címen tartottak előadást az érdekl ődőknek. 1919. január 6-i választmányi ülésükön az orvosi állások elosztásáról tárgyaltak. E kérdésben a döntés jogát az Orvosszövetségnek és az Orvosi Kamarának tartották fenn. Így próbáltak akadályokat gördíteni az orvosi proletariátus" érvényesü- 27 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 113/1918. eln. alapszám, dec. 24. 28 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 526/ 1919. eln. márc. 19. Elmondja Kenézy, hogy a védőnők hónapok óta segítség nélkül végzik a csecsemővédelmi munkát :...Nemigen elégszenek már meg az ígérettel, biztatással. Ennek a kérdésnek az eldöntése is egyik próbaköve annak, hogy ki mennyire értette meg a kor szavát. Hiszem, hogy a Néptanácsnak annyira meleg a szíve, mint amennyire világos a feje. A segítség nélkül cs ődöt mond a gyermekvédelem Debrecenben". 29 Dósa : Egészségügy i. m. 41. old. és Nagyvárad,1919. nov. 30. Az Orvosszövetség, mint az orvosok érdekképviseleti szerve továbbra is folytatta működését. 30 Farkas Dezső: A két forradalom Bihar megyei történetéhez (1917-1919) Bp. 1965. 68. old. tz= 179

lése útjába s ehhez maguk mellé kívánták állítani a kormánybiztos főispánt és a betegsegélyz ő pénztárat is.3t Igényként merült fel Gáspár Géza orvosszövetségi tag részéről az egészségügy államosításáról szóló, dr. Burger Péter debreceni orvos által kidolgozott tervezet vitára bocsátása az orvosszövetség közgyűlésén. Az elnökség elzárkózott a téma napirendre tűzésétől. 3z Foglalkozott a Szövetség a hadból hazatért és leszerelt orvosok álláshoz juttatásával s e kérdésben intézkedései pozitívak, annak ellenére, hogy a hazatért orvosok beadványában megfogalmazott követelések túlléptek a korábbi igényeken : Orvosi állások csakis diplomás orvossal tölthetők be. Minden orvosi ténykedés megfelelően díjazandó. Állások betöltésénél a hadviseltség feltétlen előnyt biztósítson". Felvetik, hogy A közkórház Debrecenben az orvostudomány mai állásának megfelelően rendezendő be és fejlesztendő úgy, hogy orvosi továbbképzésre is alkalmas legyen". A kórházi orvosi állások szaporítandók... Az orvosi állások halmozása beszüntetendő... Debrecenben rendőrorvosi állások mielőbb szervezendők...», sa Az Orvosszövetség március 8-i választmányi ülése is felveti az orvosi állások halmozásának problémáját. Ennek meggátlását a nemzetgy űléstől várják - amennyiben ott az orvosok is képviselethez jutnak.34 Míg a városokban az orvosi állások halmozása a probléma, addig a falvak lakossága nélkülözni kénytelen az orvost. Az 1919. februári felmérés szerint Bihar megyében 30 állás volt betöltetlen, mert a községi orvosok díjazása alacsony. A közgyűlésen ezért felvetik, hogy országosan kell rendezni a kérdést és valamennyit állami orvossá kell kinevezni elfogadható fizetési feltételek és a mellékjárandóságok megállapítása mellett. 35 A közgyűlés javaslatot tett továbbá a közegészségügyi minisztérium felállítására, a mezőgazdasági munkásság kötelező biztosításának, valamint az aggkori biztosításnak sürgős bevezetésére. E gy űlésen sor került a vármegyei orvosok szabad szakszervezetének megalakítására is. 36 Az érdekvédelmi szervezeteken túl 1919 márciusában már a szociáldemokrata pártszervezetek tagjai között is találunk orvosokat.3' Az egészségügyi hálózaton belül az orvosoktól függetlenítve a gyógyszerészek is bekapcsolódtak a különböző érdekvédelmi szervezetekbe. 1918. november 21-én alakult meg a gyógyszertártulajdonosok és alkalmazottak érdekképviseleti szerve : az Országos Gyógyszerészeti Tanács. Debrecenben a Gyógyszerészsegédek Szakszervezete tömörítette a szakma képvisel őit. Megalakulásának időpontjára adataink nincsenek, de a Munkástanácsba (1918. december 2-án alakult) már delegált képviselőt a szakszerve- 31 HBmL. X. 216. 1919. jan. 6. Orvosi proletariátusnak valószínűleg a hadból hazatért fiatal orvosokat tekintették. 32 Uo. 1919. febr. 26-i ülés jegyzőkönyve. 33 Uo. 1919. március 2-i ülés jegyzőkönyve. 34 Uo. 1919. március 8-i ülés jegyzőkönyve. 35 Nagyvárad, 1919. febr. 20. 36 Uo. 37 DU. 1919. márc. 18. Hírek rovatban az alábbi szöveg olvasható : Orvosok, kik a helybeli szociáldemokrata pártszervezethez tartoznak tagsági igazolványukkal együtt jelenjenek meg a Dréher sörcsarnok külön helyiségében". Az ülést dr. Gáspár Géza orvos hívta egybe. 18~

zet. 38 1919. február 16-án a gyógyszerészet államosításáról, a kollektív szerződésről folytattak tanácskozást Debrecenben, köztulajdonba vételére azonban csak a proletariátus hatalomra jutása után került sor. A hadigondozottak helyzete A tőkés kizsákmányolás érdekeiért vérüket és egészségüket áldozó hadirokkantak gondozása, kórházi kezelése, élelmezésük, ruházattal való ellátásuk a hatóságok részéről igen sok kívánnivalót hagyott maga után. A kormánybiztos főispán az Országos Hadigondozó Hivatal útján intézkedett a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ruházattal való ellátásáról, de a kialakult 50 mikádó kabát, a 165 férfiöltöny, az 500 méter ruhaszövet és a 300 pár bakancs korántsem fedezte a háború áldozatainak szükségletét. Akadozott 1919 telén a hadirokkantak tüzelőellátása is. A korábbi ingyenes fajuttatást azzal az indoklással utasította el a városi közgyűlés, hogy... az igényl ők nagy száma folytán az erdőgazdaság költségvetését igen érzékenyen érintené". Nem csoda hát, hogy a február 16-án tartott nagygy űlés utáni izzó hangulatban a hadigondozottak a városházát akarták szétrombolni, mert a tanácsi vezetőkben látták nyomorúságuk okát.3a Kedvezőbben alakult a biharugrai rokkant parasztok sorsa, akik bérbe vették Bölöny József 2000 holdas birtokát, s mintegy 700-an, szövetkezetbe tömörülve kezdték meg a művelést. A Hadigondozó Hivatal szakmai tanácsokkal és vetőmag kiutalásával sietett a parasztok segítségére.4o A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátási ügyeinek fokozottabb biztosítása érdekében egységes vezetés alá vonták a különböz ő funkciókkal működő hadigondozó és szociális irodákat, amelyek Hadigondozó Hivatal néven folytatták tevékenységüket. 41 Szociális gondoskodás A világháború évei alatt a korábban kiharcolt szociális vívmányok nagy részét eltörölték, semmibe vették.a háború örökségeként jelentkező gazdasági csőd, munkanélküliség, az iparcikk- és élelmiszer-ellátásban mutatkozó nehéz ségek, az egyre fokozódó infláció következtében a munkásság és szegényparasztság helyzete, táplálkozása, lakásviszonya jelent ősen romlott. Különös gondot jelentett a harctérről hazatért katonák és az elbocsátott munkanélküliek felkarolása, ellátása. Átmenetileg laktanyákból kialakított katonai munkásotthonokban biztosítottak szállást és ellátást a rászorulóknak, Nagyváradon népkonyhát nyitottak, hogy a megpróbáltatásokban sokat szenvedett szegények napi élelmezését biztosítsák. A legválságosabb időben történt ez az intézkedés, hiszen két hónappal korábban még arról adott hírt a Nagy- 38 Dósa : Egészségügy i. m. 30. old. és HBmL.XVI.10/ 1. 21. old., valamint DU.1919. febr. 11. ; továbbá Korisánszky Ottó : A magyar gyógyszerészet a proletárdiktatúra és a polgári átalakulások idején Bp. 1920. 39 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 53/1919. eln. 1918. febr. 19. 40 Nagyvárad, 1919. febr. 4. 41 HBmL. IV. B. 1402/b. 4. 344/1919. eln. és DU. 1919. márc. 18.

váradi Napló, hogy a Bihar megyei elmegyógyintézetben éhen halnak meg a betegek", s 3-4000 gyermek van cipő és ruha nélkül. 42 A Debreceni Hatósági Munkaközvetítő Szerbiába közvetített munkásokat a munkanélküliség enyhítésére. 4s A Debreceni Nemzeti Tanács - mérlegelve a munkásság erőfeszítéseit, értékelve szervezeti tevékenységüket - egy Debrecenben felállítandó Népház tervezetét nyújtotta a közgyűlés elé. Debrecen város Tanácsa - megállapítva, hogy a népjóléti alkotások szükségszerűek - elfogadta a javaslatot és határozatot hozott a Népház felépítésére, melyben helyet kap a népszálló, népfürdő, népkonyha és munkásétterem, a munkaközvetítő és népjóléti hivatal. A 2000 férőhelyes csarnok népgyűlések tartására szolgál, irodahelyiségeket kapnak a munkásság szervezetei, a különböz ő előadótermek pedig Debrecen város közönségének és munkásságának szabadoktatását, szórakozását biztosítják. A Népház felépítéséhez ingyen telket a Dégenfeld téren biztosított a város s 600 000 Korona hozzájárulást ajánlott. Hasonló tervek születtek Nagyváradon is.44 A századforuló elején a magyar törvényhozás nagyon szegényesen gondoskodott a dolgozók egy részének biztosításáról ; jellemző, hogy a baleset- és betegbiztosítás csupán a lakosság 6~-ára terjedt ki. Ilyen körülmények között egyre nagyobb feladat hárult a társadalomra s egyre többször kellett adománygyűjtéseket kérni magánosoktól és közületektől. Az egészségügyi kérdésekkel és szociálpolitikával foglalkozó Kenézy Gyula e nehézségeket látva, indítványt terjesztett Debrecen tanácsa elé a munkásbiztosítás kiterjesztésére. Szükségesnek látta az aggkori biztosítás rendezését, az anya- és csecsemővédelem érdekében történ ő szociális gondoskodás törvényben való rögzítését.4s Mindezek a problémák feltárják, hogy bár a polgári forradalom időszakában történtek szociálpolitikai intézkedések, elsősorban helyi kezdeményezések alapján, de megvalósításuk a proletárállamra várt. Lakásviszonyok A lakásínség Debrecenben 1918 végén már nyomasztóvá vált s hathatós intézkedéseket követelt. A Népjóléti és Lakáshivatal 1918 júniusában elaborátumot készített a polgármesterhez a lakáskihasználás kedvez őbbé tétele és a lakásínség enyhítése érdekében. Javasolta ingyen telkek ajándékozását, adókedvezmények biztosítását, mint a lakáskérdés megoldásának egyik módját. A felmérés megállapította, hogy míg Debrecen lakossága a háború előtt 91 000 volt, addig 1918 végén már 111 000 fő. 1900-1914 között évenként átlag 4001akás épült, 1915. óta pedig a lakásépítkezés szünetelt, sőt közel 800 lakás lakhatatlanná vált. A tisztifőorvos jelentése is arról számolt be, hogy a lakásviszonyok általában rosszak, a lakáshiány miatt az emberek sok helyen nedves, 42 DU. 1918. nov. 24. ; Nagyvárad, 1918. nov. 12. ; Nagyváradi Napló, 1918. szept. 17. Idézi : Farkas Dezső : Bihar m. i. m. 17. old. ; továbbá Nagyvárad, 1918. okt. 15. 43 DU. 1919. jan. 21. 44 DU. 1918. nov. 28., dec. 7., 25. és HBmL. IV. B. 1403/a. 21/1919. bkgy. jan. 27., valamint Nagyvárad, 1919. márc. 22. 45 Petrák Katalin-Milei György : A Magyar Tanácsköztársaság szociálpolitikája Bp. 1959. VIII- IX. old. és HBmL. IV. B. 1403/a. 21/1919. bkgy. jan. 27. 182

sötét odúkban húzódnak meg, különösen a Geréby, Halasi telepeken és az Olajüt őben. Fokozta a lakásínséget az Erdélyből menekültek elhelyezése és a hadiállapot, mert a katonaság több lakást hivatal céljára vett igénybe.4s A kétségbeejtő helyzetben Handler Gyula kormánybiztos főispán a Ferenc Salvator katonai kórház szükséglakások céljaira való átalakítására hívta fel a Mérnöki Hivatalt, de az épületet decemberben még a katonaság tartotta lefog lalva. 1919. január 6-án a kormánybiztos főispán táviratban jelezte Garbai Sándor lakásügyi kormánybiztosnak, hogy a lakásínség Debrecenben a közrend felborulásával fenyeget". Január 18-án újabb táviratban kéri a lakásrendelet kiterjesztését Debrecen városra is, mert Debrecenben lakásforradalom fenyeget". 4 ' Január 19-én megérkezett a feloldás. Garbai utasítást adott lakásigénybevételi ügyekben, lakáskiutalásoknál a szakszervezeti alapon egyesült helybeli munkások képviselőinek közreműködésére. Ezzel a szervezett munkásság képviseletet kapott a lakásügyek elbírálásánál, illetve ellenőrzéséné1. 48 Az égetően sürgős lakásínség enyhítésére lakásrekvirálást rendeltek el Debrecenben, felméréseket készítettek a katonai intézményeknek lakás céljaira való igénybevételéről. A minisztertanács 58 millió Koronát bocsátott lakásépítkezésekre a város rendelkezésére. Hasonló nehézségekről adnak számot a nagyváradi újságok. A háború előtt a 70 000 lakosú Nagyvárad lakosainak száma 120 000 s a háború óta egyetlen új ház sem épült. Kétezer család elhelyezése vált szükségessé Nagyvá radon, ezért kaszárnyák igénybevételére került sor. A hadügyminiszter a szabaddá vált nagyváradi várat ajánlotta lakás céljaira, de 1918. december 11-én a kormánybiztos, Ágoston Péter is felhatalmazást kapott Garbaitól a nagylakások felesleges szobáinak rekvirálására.49 A súlyos örökségként kapott lakáskérdés megoldása hatalmas feladat elé állította a kormánybiztosi intézményt. Fennállásának rövid időszaka alatt is megpróbált azonban a legkirívóbb esetekben szükséglakások, barakkok, mun kás- és katonaotthonok rendelkezésre bocsátásával enyhíteni a bajokon, a kérdés végleges megoldása a Tanácskormányra várt. III. A Tanácsköztársaság egészségügyi és szociálpolitikai intézkedései megyénkben Március 21-én a hatalom a szocialista átalakulás útját kereső munkásosztály kezébe került. A munkásosztályra támaszkodó Forradalmi Kormányzótanács kikiáltotta a proletariátus diktatúráját. Magyarország államformája ettől kezdve : Tanácsköztársaság. A budapesti események hírére a szervezett munkásság Debrecenben is magához ragadta a hatalmat. Március 23-án megalakult a direktórium. Tagjai : Török Gábor, Vági István és Hajdú János. Hajdú megye irányítását Szepesi Albert, Kozma A. Lajos 46 HBmL. IV. B. 1406/a. 5443/1918. eln. és DU. 1918. dec. 13., valamint HBmL. IV. B. 1402/b. l. 366/1918. eln. alapszám 5/1918. iktsz., továbbá IV. B. 1414/b. 28/1922. alapszám tfo jelentés 1919. febr. 3. Az 1920. évi népszámlálás szerint Debrecen összlakossága 103 186 fő. 47 DU. 1918. dec. 24. és HBmL. XVI. 11/b. 3., továbbá IV. B. 1402/b. 3. 150/1919. eln. 48 Uo. 49 DU. 1919. febr. 26., márc. 4., Nagyvárad, 1918. nov. 8., dec. 11., 15., 1919. febr. 9. 183

és dr. Fülöp Miklós vette kezébe. A direktórium tartalmi munkája a proletariátus érdekeit szolgálta, s ezt kiáltványukban is megfogalmazták : egyetlen törvényt ismerünk csak és ez Debrecen dolgozó népének érdeke, a proletárság hatalmának és felszabadításának biztosítása." s A következő napokban a direktórium rendelkezéseinek végrehajtására szakbizottságok alakultak. A közegészségügy irányítása Handler Gyula kezébe került, akit a belügyi népbiztos március 23-án a Károlyi kormánytól nyert kor mánybiztos főispáni megbízása alól felmentett, s március 26-tól közegészségügyi politikai megbízottként tevékenykedett.'1 A szakbizottság feladata sokrétű volt. Különös gondot kellett fordítani olyan területekre, mint az ivóvízellátás, a csatornázás fejlesztése, egészségügyi intézmények létesítése, az üzemegészségügyi hálózat megteremtése, a fertőző betegségek és a népbetegségek elleni küzdelem megszervezése, a kórházak munkájának felülvizsgálata stb. E kérdések foglalkoztatták a debreceni szociáldemokrata-párti orvosokat is, akik március 23-án megalakították az orvosi szakszervezetet. Dr. Gáspár Géza, a szakszervezet megválasztott elnöke bejelentette a gy űlésen, hogy a megalakult szakszervezet, mint az országos szociáldemokrata-párti orvosok debreceni csoportja lép be a helybeli pártba. A szakszervezeten belül bizalmi csoportokat, ezek élére bizalmi férfiúkat" választottak. Összesen hét szakszervezeti csoport alakult : a városi, kórházi, vasúti, biztosító pénztári, szanatóriumi, gyakorló orvosok és az egyetem. A bábaképezdei orvosok tartózkodtak a belépéstől, kijelentvén, hogy... a jelenlegi viszonyok mellett megfontolni akarják, hogy a szervezetbe, vagy a kommunista pártba lépjenek be, mert ők kommunisták". A szakszervezet ülésén határozatot hoztak a közegészségügy rendezéséről és államosításáról, a mentési ügy sürgős átszervezéséről, ott az állandó orvosi inspekció megszervezésér ől, a közkórház ügyeinek megvizsgálásáról. A feladatok megoldására egy-egy bizottságot alakítottak.s2 Az orvosi szakszervezet ezen intézkedéseivel megelőzte a Forradalmi Kormányzótanács hasonló tárgyban kiadott rendelkezéseit. Másnap, március 24-én, a Munkástanács ülésén felolvasták a kommunista orvosok memorandumát, melyben megfogalmazták a közegészségügy államosításának és megreformálásának szükségességét. Ezt a Munkástanács egyik halaszthatatlan feladataként jelölték meg. Indítványozták a közegészségügyi direktórium felállítását, kérve, hogy...ennek tagjai olyan orvosok legyenek, kik elvhű kommunisták, lelkiismeretük tisztaságához semmi sem férhet és végül amellett kellő tudással is bírnak nagy feladatuk véghezvitelére". Teendőik között jelölték meg a magángyógyintézetek és kórházak köztulajdonba vételét, proletárkórházakká való átalakítását, szakképzett orvosok alkalmazását, megfelel ő felszerelés biztosítását.5s Handler a közegészségügy szakszer ű intézése céljából 10 tagú orvosi tanácsot választatott március 27-én. Szakreferense dr. Tüdős Kálmán városi tisztifőorvos és dr. Gáspár Géza, a Munkásbiztosító Pénztár vezető orvosa volt.54 50 HBmD. munkásmozg. tört. 107-108. old. 51 HBmL. XVI. 15/2., XVI. 11/b. 3. 1654/1920 tfo. sz. 2152-2157. old. 52 HBmL. XVI. 15/2. p. 131-132. Kiadva : TK. HB-ban. 362. old. 53 HBmL. XVI. 11/b. 3. p. 1589-1591. Kiadva : TK. HB-ban. 360-361. old. Feldolgozt a a témát Juhász Lajos : A Tanácshatalom egészségpolitikája címen. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleménye 18. Bp. 1960. 83-90. old. 54 HBmL. XVI. 15/2. 184

Az orvosi tanács 3-4 ülést tartott. Ezeken a közkórház, az egyetemi klinikák, az Auguszta Szanatórium helyzetét tárgyalták meg. Itt esett szó a mentőegyesület államosításáról, valamint a munkásbiztosítás kérdéseinek rendezésér ől. Intézkedései sorában már március 31-én Hirdetmény"-ben tette közzé, hogy A Forradalmi Kormányzótanács XXI. K. T. F. rendeletével a munkások betegségi és baleseti biztosítását általánosítván akként intézkedett, hogy betegségi és baleseti biztosítás hatálya alatt áll minden munkás, a földmunkás is. Munkás mindenki, aki köz-, vagy magánszolgálatban munkabér vagy fizetés fejében dolgozik". Végrehajtotta a Mentőegyesület szocializálását. Megszervezte, hogy a mentőszolgálatot megfelelő díjazásért rendszeresen ügyeletes orvosok lássák el a város által biztosított fogatokkal. A mentőszolgálat igénybevétele szegények részére díjtalan volt, csak a vagyonosok fizettek meghatározott összeget. Az Auguszta Szanatórium fenntartó testületét a Tanácskormány feloszlatta, a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztos pedig felhatalmazást adott a Szanatórium átvételére.ss Tervbe vették dr. Láng Sándor magánszanatóriumának szocializálását is, mely addig a kor kívánalmainak megfelelően röntgennel, elektromos gyógyeszközökkel, modern műtővel felszerelve a pénzes betegek" gyógykezelését szolgáltass A Bábaképezde orvosai ingyenes szülészeti szakorvosi segítségüket ajánlották.5' Az egészségügy fokozatos államosítása már a Tanácsköztársaság fennállásának első napjaiban megkezdődött. Április 9-én a Népakarat hírül adta A Magyar Tanácsköztársaság összes népei és tisztiorvosai felszóllíttatnak, hogy a hatáskörük alá tartozó területeiken levő összes kórházak, szanatóriumok és rendel ő intézetek címét, esetleg speciális jellegét, az ott működő orvosok, valamint ágyak számát jelentsék a Népjóléti és Munkaügyi Minisztériumnak." Egyidejűleg a Kormányzótanács elrendelte a gyógyszerek és gyógyszerüzemek köztulajdonba vételét. 58 Megtörtént a Margit fürdő köztulajdonba vétele, de a fürdővezető továbbra is a korábbi tulajdonos maradt 60 korona napi fizetésse1.59 A Bika fürdőben megszervezték az iskolás gyermekek rendszeres fürdetését.so Április 1$-én vette kézhez a Direktórium Fáber Oszkár politikai megbízott távirati rendeletét, mely kórházak, szanatóriumok, gyermekek, öregek, rokkantak otthonának alapítása céljából az egyházi főhatóságok kezelésében levő, közegészségügyi és kulturális célra igénybe vehető épületeinek összeírására adott utasítást.sl Ugyancsak e napon zajlott le a Kereskedelmi Akadémia épületében az az orvosgyűlés, melyen dr. Hay László budapesti kommunista orvoskiküldött 55 Népakarat, 1919. ápr. 15. és HBmL. XVI. 15/2. 56 A napilapokban rendszeresen megjelent a hirdetmény : Dr. Láng szanatóriumba felvétetnek bármely betegségben szenvedők. Röntgen, elektromos gyógyeszközök. Modern műtő. Kossuth u. 39." DU. 1919. márt. 20. 57 Népakarat, 1919. ápr. 10. Kiadva : TK. HB-ban. 366. old. 58 Népakarat, 1919. ápr. 9. 59 HBmL. XVI. 11/b. 2151. old. 60 TK. HB-ban. 363. old. 61 HBmL. XVi. 11/b. 1. 767/1919. ikt. sz.

kifejezésre juttatta bizalmatlanságát. Kijelentette, hogy a jelenlegi orvosi tisztikar megbízhatatlan szerv, a budapesti orvosi szakszervezetnek bizalma irántuk nincs, ezért a debreceni orvosi, illetve közegészségügyi teendőkkel a kommunista orvosokat bízza meg". sz Ettő l kezdve a debreceni orvosi kar két nagy táborra oszlott. A baloldal tovább folytatta munkáját, s következetesen harcoltak a kommunista orvosok memorandumában foglaltak végrehajtásáért. Központi rendeletre megszervezték a toborzást, s maguk is beléptek a Vörös Hadseregbe. Hajdú megyében a püspökladányi orvos, dr. Blum Dezső vallott a debreceni kommunista orvosokéval azonos nézetet. Fegyelmi tárgyalásán - melynek során hivatalvesztésre ítélték- azzal vádolták, hogy... a községházán a proletárdiktatúrát éltette, kijelentvén, hogy végre a község ügyét más alapokon lehet megoldani. Blum tejcsarnokot létesített, ahová a tehéntartó gazdák kötelesek voltak bizonyos mennyiségű tejet beszállítani ingyen. Blum a munkástanácsban szanatórium létesítését javasolta és egy munkásgyűlésen hangoztatta, hogy az új rendszer a különbséget meg fogja az emberek között szüntetni. A népszanatóriumot a Cveig-féle kastélyban kívánta felállítani''-'. ss Hajdúnánáson is megkezdődött az egészségügyi létesítmények köztulajdonba vétele. Az óvoda helyén orvosi felügyelettel működő napközi otthont rendeztek be, a két hatósági orvos ingyenes orvosi szolgálatot teljesített. Tervbe vették egy röntgengéppel ellátott kórház létesítését is, de a proletárdiktatúra bukása meghiúsította a tervek végrehajtását.s4 A Magyar Tanácsköztársaság szociálpolitikai intézkedéseinek középpontjában az emberről való gondoskodás állt. A Forradalmi Kormányzótanács március 26-án kiadott XI. számú rendelete biztosította a munkához való jogot, de kimondotta az általános munkakötelezettséget is.... a proletárállamban csak annak van joga élni, aki dolgozik, vagy testi, vagy szellemi munkát végez a társadalom fenntartására." Célul tűzte a munkásbiztosítás gyökeres reformját. Már az első napokban hozzálátott e régóta sürgős feladat megoldásához. A XXI. számú forradalmi kormányzótanácsi rendelettel kiterjesztette a biztosítást minden munkásra, a mezőgazdasági munkásokra is. Ha figyelembe veszszük, hogy korábban a betegségi biztosítás csak az ipari és kereskedelmi alkalmazottak egy részét érintette, megállapíthatjuk, hogy a Tanácsköztársaság idején lehetőség nyílt a munkásbiztosításnak a társadalom minden tagját érintő kiszélesítésére". s s Régi és jogos követelés vált valóra az Országos Munkásbiztosító Pénztár felállításával, mely az egységes állami betegségi és baleseti munkásbiztosítás központja lett. Átszervezték a munkásbiztosító pénztárak önkormányzatát is, helyet adva benne a biztosításra kötelezett munkásoknak. A megyei direktóriumok - központi rendelkezés alapján - már április 6-án szabályozták a mezőgazdaságban alkalmazott konvenciós munkások járandóságait. Az anyagi 62 Népakarat, 1919. ápr. 15. és HBmL. XVI. 15/2. 151-156. 1919. május 20-án kelt rend őrségi jelentés. A Népakarat nem adott hírt a gy űlés lefolyásáról. 63 HBmL. IV. B. 901/c. 5. 37/1923. alisp. sz. 64 Évkönyv a Hajdúnánási Stefánia Fiókszövetség és intézményeinek működéséről 1927-1932. Írta : Varga Sándor Hajdúnánás, 1933. 10. old. Sajnálatos, hogy az utóbbi 10 évben megjelent hajdúvárosi monográfiák a Tanácsköztársaság helyi eseményeinek elemzésénél az egészségügyi és szociálpolitikai kérdéseket nem érintik. 65 Petrák-Milei : Szociálpolitika i. m. XXI. old. 186

juttatáson kívül kimondta a rendelet, hogy orvos, gyógyszer, szülészn ő ingyen igénybe vehető a családtagok számára is. Rendezték az alkalmazottak szabadságát is.sb A szociálpolitikai és egészségügyi igazgatás központi szerve a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság volt, a szociálpolitikai kérdésekkel a helybeli Direktórium népjóléti osztálya foglalkozott. Az operatív feladatok végrehajtása a Népjóléti Hivatalra várt.s' A hivatalok irányítását március 22-én Markovits Lajos törvényszéki joggyakornok, a Debreceni Patronage Egyesület titkára vette át, mint politikai megbízott. Személyében a hivatal határozott, erőskezű vezetőt kapott, aki következetesen arra törekedett, hogy a régi idők évszázados mulasztásait felszámolva, a népjólét minden ágában segítségére siessen a rászorultaknak. Mély meggyőződéssel vallotta, hogy most végre a kommunista rendre épített államban valósággá válhatnak a népesség eddig elhanyagolt és elnyomott tömegei javára tervelt akciók, mert a régi rendszernek nem is volt e téren komoly szándékú törekvése... ".ss És munkához látott. Április 2-án már készen állta Népjóléti Hivatal munkaprogramja, melyben körvonalazta az életszínvonal emelésének módját, anyagi eszközeit. A kell ő siker érdekében a Népjóléti Hivatal szükségesnek tartotta az anyagi erők összpontosítását, elsősorban a Debrecenben működő jótékony egyletek, állami vagy városi intézetek vagyonának, felszerelésének igénybevétele útján. A Direktórium még április 2-án felhatalmazást adott Markovits Lajosnak, hogy a népjóléti célú intézményeket (alapokat, jótékony egyleteket, gyermekmenhelyet, árvaházat, szegényházat) összes vagyonukkal a népjóléti hivatal rendelkezésére átvegye. Feladatai sorában a szegénysegélyezés megszervezése szerepelt első helyen - megállapítva, hogy ez csak átmeneti feladat, mert a most épülő új társadalom nem lesz alamizsnás szegény. A dolgozni képes munkája után megél, a dolgozni már képtelenekről gondoskodni fog az állam. Addig is azonban, míg a végleges rendezésre sor kerül, pénzsegély, természetbeni ellátás, orvosi kezelés biztosítása szükséges azok részére, akik önhibájukon kívül kerültek olyan helyzetbe, hogy magukon segíteni nem tudnak. A teljes elhagyatottságban élő személyek számára az árvaházak biztosítanak otthont." A proletárdiktatúra államára súlyos teherként nehezedett a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátása. Debrecenben kb. 6-8000 hadigondozott várta, hogy a Tanácsköztársaság végre rendezze helyzetüket s méltányos ellátásukat biztosítsa, elsősorban munkaalkalmak teremtésével. A Direktórium e kérdés rendezéséhez a Forradalmi Kormányzótanács állásfoglalását várta, de a rászorultak átmeneti megsegítésér ől a Népjóléti Hivatal útján gondoskodott. Az OrszágosHadigondozóHivatal debreceni gazdasági rokkantiskolájának hallgatói részt kértek az intézmény igazgatásából s április 4-én soraikból öttagú tanácsot választottak. Követeléseik között szerepelt a közegészségügyi szempontból megfelel ő lakószobák biztosítása, a szemléltető oktatás bevezetése, a gyakorlati képzés 66 Népakarat, 1919. ápr. 6. és Benke: Egészségügyi igazgatás i. m. 64. old. 67 A Népjóléti Hivatal szervezése 1917. november 27-én történt. HBmL. IV. B. 1403/a. ftsz. 420/x/ 1917. bkgy. 68 HBmL. XVI. 11/b. 1. 650/1919. alapszám, 628/1919, ikt. sz. 18~

színvonalának emelése, gyakorlóterületek biztosítása, a raktárkészletek leltárba vétele. Mindezektől emberségesebb környezetük kialakítását, jobb szakmai felkészítésük biztosítását várták.g 9 A Népjóléti Hivatal munkaprogramjában kiemelt helyet kapott az anyaés csecsemővédelem. Ennek keretében legsürgősebb teendőként szerepelt a várandós és szoptatós anyák nyilvántartása, s védőnői szervezet kiépítése, a rászorultak anyagi támogatása : részükre jobb táplálék, bábasegély, felszerelés, tejellátás, ingyenes orvosi és gyógysegély biztosítása. A gyermekvédelem kiterjedt az iskolások egészségi vizsgálatára, ingyenes fogorvosi ellátására. Gondoskodtak az elhagyott gyermekek menhelyi elhelyezésér ől, napközi otthonok létesítéséről, az árvaházak központi kezelésbe vételéről, tápláléksegély, ruhasegély akciók megszervezéséről, szünidei telepek, erdei iskolák létesítéséről.a családvédelem érdekében napirendre tűzték az alkoholizmus elleni küzdelmet. Figyelmet fordítottak a háztartási alkalmazottakra. Sorsuk javítása érdekében tervbe vették egészségügyi felügyeletüket, a rászorulók elhelyezésére otthonok létesítését. A népélelmezési és egészségügyi viszonyok javítása céljából a Népjóléti Hivatal előterjesztést tett a Direktóriumhoz Munkáskert-telepek" létesítésére, s az ehhez szükséges földterületek biztosítására. A nyulasi Lóverseny tér területének parcellázásával pompás kerttelep, majd kertváros kialakítását vették tervbe, ami hosszú távon segítené a lakáskérdés megoldását, biztosítaná a munkások egészségvédelmét, javítaná az élelmiszer-ellátást. A Népjóléti Hivatal munkaprogramjában megfogalmazódtak azok a nemes gondolatok, melyek a nép életkörülményeinek gyökeres megváltozását elősegítették volna, a Tanácsköztársaság rövid egy hónapja azonban csak átmeneti megoldásokra volt elegendő. Küzdelmet folytatott a városban nagymértékben pusztító népbetegség : a tuberkulózis ellen. Megállapították, hogy a proletárbetegség" áldozatai nagyrészt munkaképtelenek, akik a biztosító pénztárakból folyósított segélyekből családjukat nem tudják fenntartani, többségük nyomorral küzd.' Hasonlóan nehéz helyzetben és jelent ős számban voltak a városban olyan anyák, akik betegségük, munkaképtelenségük és nagy családjuk miatt nem vállalhattak munkát s jövedelmük csekélysége folytán gyermekeikkel a legnagyobb nyomorban éltek.' 1 Nehézségekbe ütközött a város lakosságának ruházati cikkekkel való ellátása, mivel az üzletek árukészlete kimerült. Gondot jelentett a tejellátás. E fontos néptáplálék biztosítása már évek óta megoldatlan s bár a tejutalványok kiadását - a jogosultság elbírálását - az orvosokra bízták, mégis állandó visszaélések voltak.'2 A Néptanács februárban vizsgálatot rendelt el a városi Tejiroda ellen s határozatot hozott a városi tejcsarnok készletének kiosztására. Elsősorban a két éven aluli gyermekek és állapotos anyák, valamint a tüdőbetegek részére biztosítottak tejet. Az ellátásban mutatkozó nehézségek miatt a Direktórium április 18-án megtiltotta a Debrecen területén levő élelmezési üzemekben, kávéházak- 69 HBmL. IV. B. 1402/b. 2. 53/1919. eln. és XVI. 11/b. 3. 2134. old. 70 HBmL. XVI. 11/b. 1. 736/1919. ikt. sz. 71 HBmL. XVI. 11/b. 1. 735/1919. ikt. sz. 72 HBmL. TV. 1402/b. 4. 401/1919. eln. és HBmL. IV. B. 1402/b. sz. n. 1919. márc. 18., továbbá XVI. 10/1. 25. old. valamint IV. B. 1406/a. 4832/1919. eln. 188

ban, cukrászdákban, tejivócsarnokokban tejnek, valamint tejjel készült ételeknek, italoknak kiszolgálását.' 3 Az Országos Közellátási Népbiztos márciusi rendelete pedig a marha- és sertéshús árusítását és fogyasztását tiltotta meg, nyilvánvalóan az árukészletek elosztása körül jelentkező nehézségek miatt.' 4 Mindezek arra világítanak rá, hogy a proletárvezetés a problémák megoldásának lehetséges eszközei felől gondolkodott, cselekvésre tett többször kísérletet s nem egyszer helyesen intézkedni is tudott. Részben az országos helyzet, részben a rövid egy hónap időzavarai nagyobb és átfogóbb koncepció érvényesítését nem tették lehetővé. A megyeszékhelyek, elsősorban Debrecen és Nagyvárad legsúlyosabb szociális problémája a lakáskérdés megoldatlansága volt. A lakásépítkezések évek óta tartó stagnálása, a menekültek beözönlése rendkívül nehéz helyzet elé állí totta a Direktóriumot. Bár a Forradalmi Kormányzótanács rendelete már március 26-án intézkedett a lakóházak köztulajdonba vételéről's kimondva, hogy minden lakóház, a hozzátartozó beltelekkel, valamint a ház tartozékaival együtt a magyarországi Tanácsköztársaság tulajdona", de a végrehajtás késlekedett, mivel a lakóházak köztulajdonba vételével kapcsolatos rendelet nagy felzúdulást keltett. A köztulajdonba vétel lassan haladt. Markovits Lajos népjóléti hivatali politikai megbízott már április 1-én sürgette a Direktóriumnál a lakásügyi megbízott elvtársak" kinevezését a lakáshivatalhoz, akikre a szállodák, panziók és hasonló üzemek szocializálása várt. Április 9-én panaszt emelt a lakásfelvevő bizottságokra, akik már egy hete megbízást kaptak a szocializálás megkezdésére, de még egyetlen bizottság sem látott munkához.'s A köztulajdonbavételt hátráltatta maga Bíró Jenő is, a lakáshivatal vezetője, aki megtagadta a Direktórium szóbeli utasításainak teljesítését. Amikor írásban kapott parancsot a rekvirálások lebonyolítására, kényszer űségből eljárt az ügyben, de maga figyelmeztette a bankokat, hogy ne siessenek a bútorok kiadásával, az értékesebb bútordarabokat, szőnyegeket rejtsék el, s alkalmas időben szállítsák el"." Ezek a személyek nem előremozdítói, hanem hátravivői voltak a nagyjelentőségű ügynek. Nem hozott eredményt a Hajdúszoboszlói Direktórium 1919. április 4-én kiadott hirdetménye sem, mely a felesleges lakrészek bejelentésére többször felhívta a lakosság figyelmét. A Bihar megyei Direktórium radikálisabban intézte az ügyeket. Április elején államosította a gazdagok nagy házait, kastélyait és az előbbieket lakás céljára a proletárok kapták meg, míg az utóbbiakkal kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy ott szanatóriumokat, üdül őhelyeket kell létesíteni a munkásság számára.' 8 A Tanácsköztársaság szociálpolitikai intézkedései közül a polgárság számára talán a Forradalmi Kormányzótanács XV. számú rendelete jelentette a legsúlyosabb csapást, mely intézkedett a családonkénti és személyenkénti lakásszükséglet felső határáról, a fölös lakások, illetve lakrészek kötelező bejelentésér ől. E rendelkezés végrehajtása azt jelen- 73 HBmL. XVI. 11/b. 1. 814/1919. 74 HBmL. XVI. 17/ 1. 29. 75 Népakarat, 1919. márc. 27. 76 HBmL. IV. B. 1402/b. 3. 150/1919. eln. 77 HBmL. IV. B. 1406/a. 182/1923. eln. Bíró Jenő ellen elrendelt fegyelmi ügy. 78 HBmL. XVI. 17/ 1. 86. és XVI. 17/2. 553., valamint Farkas Dezs ő: Bihar m. i. m. 93. old. 189

tette számunkra, hogy meg kellett osztani lakásukat addig emberszámba sem vett kétkezi munkásokkal".' 9 Jellemzően bizonyítja ezt Szirmai L. Árpád visszaemlékezése8 : Pár nap alatt egy-két szobára voltunk szorítva. Szép lakásaink elfoglalásában egymással vetélkedtek a proletárok, különösen a vasutas elvtársak... Megelégedetten helyezkedtek el a parkettes, tágas szobákban és a szép kályhák helyére beállították kormos takaréktűzhelyeiket. Vigyorgott arcukról a jóleső érzés, hogy a kommunizálás áldásai az ő fejükre hullanak." A Tanácsköztársaság egészségügyi és szociális intézkedései a polgári demokratikus forradalom által kiharcolt reformokra épültek, de azok következetes végrehajtását az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása megakadályozta. A proletárdiktatúra bukása utána megyében is megkezdődtek a politikai üldözések. Dr. Gyulai László kórházi főorvos már május 15-én orvosgyűlés tartására kért engedélyt, ahol a kommunista orvosok kiközösítését és a hatóságok részére való átadásukat akarta keresztülvinni. Számos feljelentést készített a rend őrség számára is.8t Szomjas Gusztáv főispán Sinay Gyula közkórházi ellenőr fegyelmi vizsgálatát indította el azzal, hogy...példát kell statuálni az államügyészségnek, hogy egy olyan magáról megfeledkezett közhivatalnok, aki törekvéseivel és magatartásával nemcsak elősegítette a szomorú emlékű kommunizmusnak uralomra jutását, hanem még annak minél tovább leendő fenntartása érdekében exponálta magát- elvegye méltó büntetését". sz Dr. Gáspár Géza a kommunizmus alatt tanúsított magatartása miatt többször volt letartóztatásban, rend őrségi felügyelet alatt, míg fegyelmi ügyét végül a Közigazgatási Bizottság zárta le 1927-ben. 83 Végigtekintve a két forradalomnak megyénkben végrehajtott egészségügyi és szociálpolitikai terveit, intézkedéseit és eredményeit, joggal állapíthatjuk meg, hogy a munkásosztály vezetésével hatalomra került dolgozó nép hatalmas erőfeszítéssel küzdött a szocializmus emberközpontú céljainak megvalósításáért. Sokoldalú és széleskörű egészségügyi és szociálpolitikai intézkedésekkel hozzájárult a problémák felismeréséhez és részbeni megoldásához. 79 Magyarország története 1918-1919., 1919-1945. Szerk. : Hajdú Tibor-Tilkovszky Loránt. Bp. 1976. 239. old. 80 Közli Farkas Dezső: Bihar m. i. m. 93. old. 81 HBmL. IV. B. 1402/c. 1. 21/1919. alapszám és XVI. 15/2. 152-155. old., 160-161. old. 82 HBmL. IV. B. 1401/1 2. 7 V/1920. alapszám 846/ 1920. V. ikt. sz. és HBmL. IV. 1414/b. 553/9919, ikt. sz. A fegyelmi ügy kiadva : TK. HB-ban 368-369. old. 83 HBmL. XI. 77/b. 1. 256/1921. és HBmL. IV. 905/ b. 3697/1928. alapszám. A fegyelmi ügy egy részletét közli : TK. HB-ban. 367-368. old. 190