Összefoglaló jelentés a 2011/2012. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról

Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összeállította az Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról A 76/ (VIII. 19.) ESzCsM rendeletben 1/6 nyilvántartási szám alatt szerepel a Jelentés az Iskola-egészségügyi munkáról c. adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendje. Az orvosok és védőnők jelentésadási kötelezettségének határideje az iskolaévet követő szeptember 15-e. A statisztikai adatokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet összesíti. Az alábbiakban bemutatjuk a. tanévben végzett munkáról szóló jelentőlapok tábláinak értékelését, összehasonlítva az előző tanév adataival. A jelentésben szereplő normál tantervű oktatási intézmények száma 1/11 Óvoda 416 44,1 % 4157 44,18 % Általános iskola 3364 36,5 % 3368 35,8 % Gimnázium 63 6,46 % 64 6,63 % Szakközépiskola 75 7,55 % 78 7,5 % Szakiskola 517 5,54 % 513 5,45 % Egyéb oktatási intézmény 17,18 % 39,41 % Összesen 9315 1 % 949 1 % A jelentésben szereplő intézmények száma a. tanévben kismértékben emelkedett. Csak a szakiskolák esetében csökkent a jelentést küldők száma, a többi intézménytípus esetében növekedés volt tapasztalható a 1/11. tanévihez képest. (1. sz. melléklet) A jelentésben szereplő sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató oktatási intézmények száma 1/11 Óvoda % 3 1,6 % Általános iskola 1 58,54 % 16 53,64 % Speciális szakiskola 85 41,46 % 18 35,76 % Összesen 5 1 % 3 1 % A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó jelentést küldő intézmények száma növekedett. A gyógypedagógiai óvodák a. tanévben küldtek jelentést, valamint több általános iskola és a speciális szakiskola részéről érkezett adatszolgáltatás.( sz. melléklet)

Az intézmények számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatási-statisztikai évkönyv adatai alapján,. tanév Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 4189 (4157+3) 4336 Általános iskola 353 (3368+16) 35 Gimnázium 64 879 Szakközépiskola 78 98 Szakiskola 61 (513+18) 838 (687+151) Összesen 967 133 Az iskola-egészségügyi jelentés adatait az Oktatási Statisztikai Évkönyv adataival összevetve megállapítható, hogy több általános iskola feladatellátási helyről érkezett jelentés, mint amennyi az Oktatási és Kulturális Minisztérium adataiban található. A középiskolák adatszolgáltatása viszont nem teljeskörű. A két adatgyűjtés között vannak eltérések. A két adatforrásból származó adatok különbségének kiderítése további vizsgálatot igényel. Célszerű lenne az iskola-egészségügyi adatok gyűjtése során az Oktatási Statisztikai Évkönyv módszereinek átvétele, hogy az adatgyűjtés teljességét megállapíthassuk. A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma 1/11 Óvoda 13436 8,17% 843 6,5% Általános iskola 774 44,8% 64596 5,11% Gimnázium 4739 4,83% 183699 14,84% Szakközépiskola 17459 13,41% 187871 15,18% Szakiskola 14117 7,65% 11973 9,67% Gyógypedagógiai óvoda % 186,% Gyógypedagógiai ált. isk. 8358,5% 9736,79% Speciális szakiskola 8855,55% 777,63% Egyéb oktatási intézmény 978,6% 3315,7% Összesen 161984 1,% 137835 1,% A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma összességében csökkent a. tanévben a megelőző tanévhez képest. Az óvodába és a gimnáziumba járó gyermekek száma jelentősen csökkent. A gyógypedagógiai óvodába, a gyógypedagógiai általános iskolába valamint az egyéb oktatási intézménybe beíratott tanulók száma azonban emelkedett. 3

A tanulók számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatásistatisztikai évkönyv adatai alapján,. tanév Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 843 34119 Általános iskola 64596 74761 Gimnázium 183699 195169 Szakközépiskola 187871 331 Szakiskola 11973 1944 Gyógypedagógiai óvoda 186 1456 Gyógypedagógiai ált. isk. 9736 1861 Speciális szakiskola 777 97 Egyéb oktatási intézmény 3315?? Összesen 137835 167699 A két adat forrást összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a tanulók 73,8 %-a szerepel az iskola-egészségügyi jelentésben. Az iskolások 86,7 %-a járt olyan intézménybe, amelyik küldött jelentést (az óvodák által jelentett ellátottak számát kivesszük a vizsgálatból). Az Oktatási Statisztikai Évkönyv adatai a nappali képzésben tanulók számát tartalmazza. 4

A jelentést küldő iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok és védőnők száma Főfoglalkozású iskolaorvos Budapesten Házi gyermekorvos Budapesten 1/11 87 68 178 6 46 6 1143 Háziorvos 1111 944 Részfoglalkozású orvos 173 11 Orvos összesen 849 445 1 iskolára jutó orvosok száma 9,9 5,8 Teljes munkaidejű. isk. védőnő Budapesten 1655 3 53 1358 Részmunkaidejű isk. védőnő 366 587 Védőnő összesen 471 3945 1 iskolára jutó védőnők száma 49,6 4,6 Az iskola-egészségügyi ellátását elsősorban a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisú háziorvosi szolgálat végzi, nagyrészt a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó védőnők segítségével. Az iskolákat ellátó, jelentést küldő orvosok száma csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A főfoglalkozású iskolaorvosok, a házi gyermekorvosok, a vegyes praxist ellátó háziorvosok, a részfoglalkozású gyermekgyógyász, belgyógyász és egyéb szakvizsgával rendelkező orvosok száma is csökkent a jelentés adatai szerint. A 1 jelentést küldő iskolára vetített orvos szám is csökkent. A KSH adatai szerint 11-ben 43 olyan orvos dolgozott, aki iskolaegészségtan, ifjúságvédelem szakvizsgával rendelkezett, ámbár a jelentés adatai szerint 445 orvos dolgozik e területen (Forrás KSH). (3. sz. melléklet) A jelentést küldő teljes munkaidejű iskolavédőnők és a részmunkaidejű védőnők száma is jelentősen csökkent. A 1 iskolára jutó védőnőszám szintén csökkent a megelőző tanévhez viszonyítva. ( sz. melléklet) 68 5

A jelentésben szereplő oktatási intézmények iskolaorvosi tevékenységének néhány mutatója 1/11 Száma 1 tanulóra Száma 1 tanulóra Beíratottak száma (a)* 161984 137835 Közülük gondozást igényel szomato-mentális okból szociális okból 63 17875 1,7 (a) 11, (a) 194191 165561 15,69 (a) 13,38 (a) Balesetet szenvedők 954,59 (a) 877,71 (a) Orvos által megvizsgált tanulók száma (b)* 75544 46,57 (a) 679596 54,9 (a) Összes orvosi vizsgálat száma 139318 164 (b) 178466 159 (b) A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utaltak száma (c)* pályaalkalmassági célból 17399 5969 3,3 (b) 3,44 (b) 15745 45 3,11 (b) 3,57 (b) Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 19611 113 (c) 191493 1 (c) Védőoltások száma 3596,15 (a) 45471 19,83 (a) Egészségvédelmi előadások száma 1516,93 (a) 13141 1,6 (a) Személyes tanácsadás 197 11,7 (a) 181431 14,66 (a) * A zárójelben a betű azt jelzi, hogy az egyes arányszámok esetében mely tanulószám a viszonyítási alap. A. tanévben növekedett a jelentést küldő intézmények száma, azonban jelentősen csökkent az intézményekbe beíratottak száma, valamint az orvos által megvizsgált tanulók száma is. A tanév során a beíratottak 54,9 %-a részesült orvosi vizsgálatban. Mind szomatomentális, mind szociális ok miatt gondozást igénylő tanulók száma csökkent, de az arányuk emelkedett. Az orvosok által regisztrált balesetek aránya is emelkedett. 1 megvizsgált tanulóra 159 vizsgálat jutott, amely kevesebb az előző évi 1 főre jutó vizsgálatok számánál. A tanévben a szakorvosi vizsgálatra utaltak aránya és a pályaalkalmassági célból beutalt tanulók aránya alig változott a 1/11. tanév adataihoz képest. A 1 tanulóra jutó beutalók száma emelkedett. A védőoltások száma és aránya is csökkent. Az 1 főre jutó egészségvédelmi előadások száma, valamint a személyes tanácsadáson résztvevő gyermekek aránya egyaránt emelkedett. (5. sz. melléklet) 6

A jelentésben szereplő oktatási intézményekben folyó iskolavédőnői tevékenység néhány mutatója Iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő 1/11 9389,44 óra (jelentett) 13868,7 óra (összeadott, 1%)* 796897,4 óra (jelentett) 915916,7 óra (összeadott, 1%)* 1 védőnőre jutó idő 18,8 óra 3, óra Iskola-egészségügyi tevékenységben részt vett gyermekek száma 56481,98 5419,56 Osztályvizsgálatok száma 1136 98345 Osztályvizsgálaton részt vevő gyermekek száma 1996634 178535 Osztályvizsgálatra fordított idő 56836,46 óra (55,%) 5567,91 óra (55,14%) 1 gyermekre jutó idő,8 óra,9 Csoportos egészségnevelés Foglalkozás tanítási időben Alkalmak száma 11566 1697 Részt vevő gyermekek száma 41164 174337 A tevékenységre fordított idő 167419,16 óra (16,1%) 148,56 óra (16,18%) Foglalkozás tanítási időn kívül Alkalmak száma 1311 18934 Részt vevő gyermekek száma 3517 37549 A tevékenységre fordított idő 461,66 óra (4,13%) 388,85 óra (3,59%) Egyéni tanácsadás Alkalmak száma 159475 1479 Részt vevő gyermekek száma 343713 3748 A tevékenységre fordított idő 548,4 óra (4,67%) 9763,38 óra (5,9%) 1 gyermekre jutó idő,74 óra,7 óra Intézkedések száma 81 3943 Ellenőrzési alkalmak száma 6534 555 * A jelentést készítő által összeadott óraszám, amely az osztályvizsgálatokra fordított idő, tanítási időben és tanítási időn kívüli foglalkozásokra fordított idő és az egyéni tanácsadásra fordított idő összege. A. tanévben összességében csökkent a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított ideje. A jelentett iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő kevesebb, mint az egyes résztevékenységekre fordított jelentett idő összege, pedig a kitöltési útmutató is tartalmazza, hogy mely sorok összeadásából kell megadni az összesített időt, amely természetesen nem egyenlő a védőnő teljes munkaidejével. Az alábbiakban viszonyítási alapként az összeadott időt fogom használni. A védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított idejére jobban következtethetünk az 1 védőnőre jutó időből, amelyből látható, hogy a védőnők átlagosan több időt fordítottak ebben a tanévben az iskolaegészségügyre. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma csökkent az előző tanévhez viszonyítva. A gyermekek száma meghaladhatja a beiratkozott tanulók számát, mivel egy gyermek több tevékenységben, illetve többször is részt vehetett az adott tevékenységben a tanév folyamán. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma viszont csak egész szám lehet. Osztályvizsgálatokra, tanítási időben tartott csoportos egészségnevelésre fordított idők aránya nem változott, viszont tanítási időn kívüli foglalkozásokra kevesebb, egyéni tanácsadásra több időt fordítottak a védőnők, mint az előző tanévben. Az osztályvizsgálat során 1 gyermek vizsgálatára átlagosan 17,4 perc jutott, az egyéni tanácsadás alkalmával 4 perc. Az intézkedések valamint az ellenőrzési alkalmak száma csökkent. 7

Védőnők által végzett vizsgálatok Szűrésre kötelezettek száma 1/11 Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Szűrésre kötelezettek száma Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Száma % Száma % Testsúlymérés 587944 57938 81566 14,1 5318 494814 6868 13,9 Testi fejlettség >9 percentil 675 11,6 56398 11,4 Testi fejlettség <3 percentil 14118,4 1184,4 Magasság 58476 57598 13785,4 49965 49859 1817,6 Látásélesség 5896 5754 81679 14,3 499547 49979 69781 14, Színlátás 687 45 4887, 183 1778 396, Hallásvizsgálat 5668 539474 7918 1,5 4886 465653 6338 1,4 Golyvaszűrés 48548 4731 418,9 41757 48613 389 1, Mozgásszervek 58594 57511 155136 7, 58 49341 133335 7, Vérnyomás mérés 58885 57878 15579,7 513 493591 1495,9 Ált. személyi higiéne 76114 749367 19353,6 648514 63893 155,4 Tetvesség 874196 86115 3788 4,4 744434 735441 6534 3,6 A. tanévben testsúlymérés során további vizsgálatokat igénylő gyerekek aránya kissé csökkent a megelőző évhez képest. Kisebb arányban találtak 9 percentil feletti testi fejlettségű tanulókat. A 3 percentil alatti testi fejlettségű tanulók aránya nem változott. Növekedett a kórosan alacsony növésűek előfordulása. Látásélesség-, színlátás, hallás-, mozgásszervek vizsgálata során kiszűrt, további vizsgálatot igénylő gyermekek aránya szinte nem változott az előző tanévhez képest. Nagyobb arányban szűrtek ki gyermekeket a vérnyomás vizsgálatánál. A kiszűrt tetvesek aránya ebben a tanévben csökkent. A szűrésre kötelezettek száma egyik vizsgálat során sem egyezik meg, pedig a kitöltési útmutató pontosan tartalmazza a védőnői szűrésre kötelezettek körét. A színlátás, golyvaszűrés és tetvesség vizsgálat kivételével a szűrővizsgálatra kötelezett évfolyamok megegyeznek, még pedig a,,,,, 1 évfolyam tanulóinál kellett elvégezni. 8

I. kategória Könnyített testnevelés II. kategória Gyógytestnevelés III. kategória Felmentettek Testnevelési besorolások Tanév Fiú Lány Együtt 1/11 563 1388 1/11 54789 1196 1/11 1841 4564 48,31 % 47,79 % 53,13 % 48,8 % 4,53 % 38,57 % 5679 1516 48331 1494 73 769 48,87 1/11 15813 13164 % Összesen 46,5 335 3495 % *Iskolába beíratottak száma: 1/11. tanév: 1489548 fő. tanév: 115717 fő 51,69 % 5,1 % 46,87 % 51, % 59,47 % 61,43 % 51,13 % 53,5 % Iskolába beíratottak %-a* 1888 7,31 94,51 131 6,9 44,11 45453 3,5 11833 1, 57455 17,8 6575 5,64 A. tanévben az egyes kategóriákba sorolt gyermekek száma és aránya is harmadára csökkent az előző tanévhez képest Összességében a beíratott tanulók 5,64 %-át sorolták be valamelyik, a normál testneveléstől eltérő testnevelési kategóriába, amely kevesebb, mint harmada a megelőző tanévi aránynak. Mindegyik kategóriában magasabb volt a lányok aránya. 9

Morbiditási adatok Az iskola-egészségügy dolgozói 1975. óta gyűjtenek adatokat a megvizsgált tanulókról. Morbiditási adatokat meghatározott (index) osztályokról kell szolgáltatni. A. tanévig az 5 éves óvodások, 3., 5., 9., 11. osztályos tanulók megbetegedéseit kellett jelenteni, a 9/ tanévtől a,,,,, 1 ét. A korábbi idősorok megtartása végett hogy az időbeni változások nyomon követhetők legyenek a 3. osztályos tanulókét a éval, az 5. osztályos tanulókét a éval, a 9. osztályos tanulókét a éval, a 11. osztályos tanulókét pedig a adatival folytatjuk. Az alacsonyabb osztályokra azért esett a választás, mert a gyermekek később mennek iskolába, ezért így közelít leginkább az átlag életkor a régebbi 3. osztályos és a mostani osztályos tanulók között. A 9. osztályos adatok osztályban történő folytatásából adódhatnak az elemzés során problémák, ami abból adódik, hogy a 9. középiskolások (szakmunkás tanulók, szakközépiskolások), más szemszögből vizsgálja őket a középiskolát ellátó iskolaorvos, mint az általános iskolás at. A bejelentő elváltozások köre nem változott, 34 betegségről, illetve elváltozásról kell adatot szolgáltatni. (Lásd: Függelék) A. tanév bemutatott adatai ( sz., 7. sz., sz. melléklet) önmagukban csak a pillanatnyi helyzetet tükrözik, értékelésük csak a korábbi adatok összevetésével lehetséges. 1 éves időtartam (/1-) adatainak összehasonlítása került értékelésre. Kétféle változás figyelhető meg az adatokból: egyrészt egy korosztályban egy betegség gyakoriságának naptári évenként történő változása. Egyes betegségek gyakoriságának növekedésében szerepet játszhat az is, vannak olyan elváltozások, melynek megítélése egyre pontosabbá válik, eltérhetnek a diagnosztikus módszerek (az Útmutató a tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról szóló jelenés kitöltéséhez 1-ben készült el), továbbá az iskolaorvosok diagnosztikus érzékenysége és jelentési fegyelme is változhat. Másrészt, mivel az iskolában kétévenként felmérik ugyanazokat a tanulókat, így az is megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával hogyan változik egy betegség előfordulása. Vannak elváltozások, amelyek előfordulása az életkor előrehaladtával természetüknél fogva is emelkedik. Szerepet játszik az is, hogy a középfokú intézményekben a szakmai alkalmassági vizsgálatok körültekintőbb vizsgálatokat és szigorúbb megítélést követelnek. A következőkben a jelentendő betegségek, elváltozások egyenként elemezve kerülnek bemutatásra. Az ábrákat a Függelék tartalmazza. Az adatszolgáltatás szerint a csont, izom, kötőszövet elváltozásai a voltak leggyakoribbak az iskolások körében. A középiskolások között 1-14 % közötti a tartási rendellenességek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint lányoknál. A osztályos fiúk 15 %-ának volt rossz tartása. Hasonló mértékű a scoliosis gyakorisága is, de ez az elváltozás lányokban gyakoribb. Mindkét betegség előfordulása növekvő tendenciát mutatott egy adott korcsoportban. A tartási rendellenesség és a scoliosis gyakorisága az iskolás évek előrehaladtával is növekedett. Az utóbbi 1 évben jelentősen csökkent a Morbus Scheuermann előfordulása a 14-16 évesek között. Középiskolás fiúknál majdnem kétszer gyakoribb, mint a lányoknál. A chrondropathiák gyakorisága az adott életkorokon belül növekedett az előző tanévi adatokhoz képest, a középiskolások körében több mint kétszer gyakoribb, mint a fiatalabb gyerekekben. A statikai lábbetegségek (elsősorban a lúdtalp) aránya minden életkorban magas -7 % körüli. Előfordulása minden korosztályban emelkedett a megelőző tanévhez viszonyítva. A lúdtalp a fiúknál gyakoribb. A látászavarok (fénytörési hibák) aránya az iskolai évek előrehaladtával folyamatosan növekedett, a 1 körében meghaladta a 6 %-ot. Előfordulása minden korosztályban emelkedett a megelőző tanévhez viszonyítva. A fénytörési hibák a lányok körében fordulnak elő gyakrabban. Örvendetes, hogy a kancsalság előfordulása minden 1

korosztályban csökkenő tendenciájú, és az életkor előrehaladtával is csökkent a gyakorisága. Ez arra utal, hogy már kisgyermekkorban növekszik a kiszűrt és kezelt gyermekek aránya. Az amblyopia előfordulása a kivételével növekedett az egyes korosztályokban, legmagasabb a középiskolások között, 6. A színlátás zavarait nagyobb számban az öröklődés szabálya miatt elsősorban a fiúknál találtuk, minden korosztályban csökkent a gyakorisága. Szintén kisebb a vakság és csökkent látás előfordulása is. A süketség és hallásvesztés leggyakoribb a középiskolásoknál volt (7,5 ). A hypertonia gyakorisága az iskolás kor alatt több mint tízszeresére növekszik, míg a körében,6 körüli az előfordulása, addig,9 % a 1 esetében. Az évek múlásával is növekvő tendenciát mutat a felsősök és középiskolások körében a magasvérnyomásban szenvedő gyerekek aránya. A hypertonia előfordulása több mint háromszor gyakoribb a középiskolás fiúk, mint a lányok között. A keringési rendszer elváltozásai között viszonylag stabilnak mondható a vitiumok, cardiomyopathiák (3-6 ) és a ritmuszavarok aránya (3-5 ). Mindkét betegség a középiskolásoknál gyakoribb. A korábbi években a gyomor és nyombélfekély előfordulását rögzítették, a 1/ tanévtől a nemfertőzéses vékony és vastagbélgyulladások előfordulását jelentik. A mutatószámok alacsonyak, mégis figyelemre méltó a korral növekvő gyakoriság (, 1,5 ). A felszívódási zavarok helyett a coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia jelentendő. Folyamatosan emelkedik az előfordulásuk, ebben a tanévben minden korosztályban több mint 1 ezrelékponttal növekedett a gyakoriság. Az egyes korosztályokban a jelentés bevezetése óta (1/ tanév) négyszeresére emelkedett a gyakoriság. Lányoknál gyakrabban fordul elő. A krónikus vesebetegségek előfordulása évről évre változatlan az egyes korosztályokban, és középiskolás korban gyakoribb, mint a fiatalabbaknál. A felső osztályos tanulók között a visszamaradt here gyakorisága növekedett, de a 18 éves korú fiúk körében is előfordul (,18 ). A havivérzés zavarainak előfordulása növekedett, aránya a középiskolás lányok körében 8-1. A diabetes mellitus előfordulása az életkorral növekszik. Legmagasabb a cukorbeteg gyerekek aránya a nál, 3,1. A golyva gyakorisága az életkor előrehaladtával szintén emelkedik (1,1 8,1 ). A középiskolás lányok ötször gyakrabban szenvedtek golyvában, mint a fiúk. A kövér gyermekek aránya az utóbbi három tanévben nem változott. Minden korosztályban a gyermekek 1-1 %-a elhízott. Legtöbb obez gyermeket a és 1 között találtak az iskolaorvosok. Az alsósoknál a lányok, idősebb korban fiúknál több a túlsúlyos. A kórosan sovány gyermekek aránya a másodikosok kivételével minden korosztályban növekedett. Leggyakoribb a körében, ahol 1 év alatt négyszeresévé vált a kóros soványság előfordulása (6,4 5,7 ). A növekedés elmaradás gyakorisága az általános iskolások körében csökkent, a középiskolásoknál növekedett a megelőző tanévhez képest, az életkorral csökkent az előfordulása. Az anaemia gyakorisága csökkenő tendenciát mutatott az eddigi években, azonban az utóbbi három évben emelkedett az előfordulása. Az élettani sajátosságok miatt a nyolcadikos és középiskolás lányok körében nagyobb az előfordulása (8 körül). Az asthma előfordulása minden életkorban folyamatosan növekszik az évek során. Az iskolások körében,5 % körüli a gyakorisága a jelentés szerint. A 1 kivételével a fiúk körében gyakoribb. Az allergiás megbetegedések helyett 1-től a 11

jelentőlapon az allergiás rhinitis kerül rögzítésre. Előfordulása az iskolás évek előrehaladtával növekszik. A középiskolás tanulók körében 5 % a gyakorisága. A fiúknál figyelhető meg magasabb előfordulás. Az atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya elváltozások aránya az utóbbi években nem változott lényegében, a fiatalabbak között 1,5 %, az idősebbek között % a gyakoriság a jelentés szerint. Lányoknál gyakoribb. Szomatoform zavarok a középiskolásoknál fordulnak elő gyakrabban (3 ). Az evési és alvási zavarokat 1/ tanév óta jelentik, előfordulásuk meglehetősen változó. Az életkor növekedésével gyakoribb. Minden korosztály esetében megfigyelhető, hogy növekvő tendenciájú az iskolai teljesítmény zavaraival küzdő gyermekek aránya. Különösen magas volt a,, nál, ahol,5 % feletti a gyakoriság, majd középiskolában csökken az előfordulása. A magatartási és emocionális zavarok előfordulása az általános iskolások körében magasabb. Az utóbbi két elváltozás fiúknál gyakrabban fordul elő. A jelentett epilepsziás gyerekek aránya 3-4. Az agyi bénulás és egyéb bénulás szindróma gyakorisága 1-1,5 körüli. Összefoglalás A népegészségügyi tevékenység végzéséhez, a gyermekek egészségi állapotának felméréséhez, a beavatkozások helyes megválasztásához és eredményének leméréséhez szükség van megbízható, számszerű adatok gyűjtésére, elemzésére. A nem-fertőző betegségekre vonatkozóan több adatforrás áll rendelkezésre. Ezek részben átfedő, egymással nehezen összevethető, sok esetben kérdéses pontosságú adatokat szolgáltatnak. Az iskolaegészségügyi munka nagy előnye, hogy a tankötelezettség korától az egész gyermek társadalom elérhető számára. A beteg gyermekek kiszűrése mellett így a gyermekek egészségi állapotának megítélésében is nagy szerepet kap. Az adatok megbízhatóságának növelése végett a tárgyi feltételek (rendelő, minimum felszereltség, számítógép) megteremtése mellett standardizált indikátor alapú adatgyűjtés bevezetése a célszerű. Az adatgyűjtést szükséges összehangolni az ezzel párhuzamosan folyó házi gyermekorvosi/háziorvosi morbiditási adatgyűjtéssel. Az iskola-egészségügytől a közösségi szűrővizsgálatokkal megcélzott betegségek (mozgásszervi betegségek, növekedés és tápláltság zavarai, érzékszervi betegségek), míg a házi gyermekorvosi/háziorvosi ellátórendszertől az egyéb krónikus betegségek vonatkozásában várhatóak pontos adatok. 13. február Az adatokat elemezte: Dr. Valek Andrea 1

Melléklet 13

A normál tantervű oktatási intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként 14 1. sz. melléklet Megye, régió Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesen Budapest 484 35 151 1 59 1146 Pest 4 39 5 41 7 867 Közép-Magyarország 94 679 1 143 86 13 Fejér 158 146 33 35 4 396 Komárom-Esztergom 134 116 19 1 14 34 Veszprém 141 19 5 19 44 Közép-Dunántúl 49 43 71 81 57 114 Győr-Moson-Sopron 5 174 9 41 31 5 Vas 115 16 1 6 1 8 Zala 14 11 14 19 13 98 Nyugat-Dunántúl 48 39 55 86 65 178 Baranya 177 137 5 1 38 Somogy 6 143 18 9 6 4 Tolna 134 13 18 19 94 Dél-Dunántúl 517 383 58 73 67 198 Borsod-Abaúj-Zemplén 33 33 31 51 33 741 Heves 153 14 14 7 3 341 Nógrád 1 94 8 1 8 44 Észak-Magyarország 598 51 53 9 64 136 Hajdú-Bihar 18 168 39 45 35 469 Jász-Nagykun-Szolnok 171 143 7 35 7 43 Szabolcs-Szatmár-Bereg 58 4 39 34 3 587 Észak-Alföld 611 535 15 114 94 1459 Bács-Kiskun 4 185 8 37 3 56 Békés 165 141 31 37 4 398 Csongrád 164 131 47 4 388 Dél-Alföld 553 457 81 11 8 19 Ország összesen 4157 3368 64 78 513 937

Megye, régió sz. melléklet A sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként Intézménytípus Óvoda Ált. isk. Szakiskola Egyéb Összesen Budapest 1 7 41 Pest 3 5 3 33 Közép-Magyarország 5 4 17 1 74 Fejér 9 1 3 Komárom-Esztergom 1 3 6 1 11 Veszprém 1 7 3 11 Közép-Dunántúl 19 1 3 45 Győr-Moson-Sopron 9 8 1 Vas 1 6 3 3 13 Zala 3 4 1 8 Nyugat-Dunántúl 3 18 15 5 41 Baranya 3 4 4 3 14 Somogy 1 6 Tolna 1 6 3 1 Dél-Dunántúl 6 1 8 46 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 14 5 4 Heves 6 1 1 8 Nógrád 1 3 4 8 Észak-Magyarország 4 3 1 3 4 Hajdú-Bihar 4 4 3 13 Jász-Nagykun-Szolnok 4 5 3 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 7 13 Észak-Alföld 6 13 14 5 38 Bács-Kiskun 1 9 7 17 Békés 1 6 5 14 Csongrád 4 1 7 3 6 Dél-Alföld 6 7 19 5 57 Ország összesen 3 16 18 39 341 15

3. sz. melléklet Iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok száma megyénként és régióként Megye, régió Főfog. isk. o. Házi gy. o. Háziorvos Részf. belgy. Részf. gy. o. Részf. egyéb Összesen. Budapest 6 53 8 4 6 355 Pest 15 14 55 1 11 3 7 Közép-Magyarország 77 395 63 3 35 9 58 Fejér 9 43 7 1 8 Komárom-Esztergom 5 39 6 1 1 7 Veszprém 5 37 39 83 Közép-Dunántúl 19 119 9 3 37 Győr-Moson-Sopron 11 43 41 1 4 1 Vas 5 3 34 1 4 74 Zala 8 7 49 88 Nyugat-Dunántúl 4 1 14 1 6 Baranya 16 43 9 1 3 9 Somogy 6 36 77 1 1 Tolna 5 33 34 3 1 1 77 Dél-Dunántúl 7 11 14 6 5 1 91 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 56 11 3 1 18 Heves 11 8 36 1 1 77 Nógrád 3 19 33 55 Észak-Magyarország 6 13 179 4 314 Hajdú-Bihar 4 46 57 3 1 133 Jász-Nagykun-Szolnok 7 53 57 1 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 59 11 1 3 1 195 Észak-Alföld 41 158 35 4 6 4 448 Bács-Kiskun 13 58 47 5 1 14 Békés 4 4 35 1 84 Csongrád 15 56 9 3 13 Dél-Alföld 3 156 111 1 311 Ország összesen 46 1143 944 17 73 445 16

sz. melléklet Az iskola-egészségügyi munkában résztvevő védőnők száma megyénként és régióként Megye, régió Teljes munkaidejű iskolavédőnő Részmunkaidejű védőnő Védőnő összesen Budapest 68 59 57 Pest 147 35 38 Közép-Magyarország 415 494 99 Fejér 54 114 168 Komárom-Esztergom 46 67 113 Veszprém 58 98 156 Közép-Dunántúl 158 79 437 Győr-Moson-Sopron 6 119 179 Vas 38 7 11 Zala 47 93 14 Nyugat-Dunántúl 145 84 49 Baranya 48 114 16 Somogy 33 136 169 Tolna 31 11 141 Dél-Dunántúl 11 36 47 Borsod-Abaúj-Zemplén 8 31 311 Heves 39 96 135 Nógrád 5 5 75 Észak-Magyarország 144 377 51 Hajdú-Bihar 66 151 17 Jász-Nagykun-Szolnok 5 1 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 145 45 Észak-Alföld 18 396 614 Bács-Kiskun 64 155 19 Békés 48 95 143 Csongrád 54 147 1 Dél-Alföld 166 397 563 Ország összesen 1358 587 3945 17

Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként I. 5. sz. melléklet Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 843 64596 183699 187871 11973 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 511 13 6,34 14,9 85336 9 13,3 13,95 9596 991 16,11 5,39 3751 45 19,7 1,78 3117 5671 19,31 1,44 Az intézményben balesetet szenvedők száma 66,33 5936,9 18,55 794,4 58,49 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 414 5,38 343556 53,6 11137 6,59 11475 61,6 7656 63,94 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 697 13 539134 157 183416 165 18168 158 16655 165 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 76 1,17 785,7 19735 17,73 6473 3,8 6779 34,98 utaltak száma Pályaalkalmassági célból,, 541,49 747 6,47 15563,33 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 9 17 9931 17 1499 19 3715 116 33397 15 Védőoltások száma 158 1,56 3695 34,68 1368 7, 169,57 153,88 Egészségvédelmi előadások száma 911 1,13 6995 1,8 1916 1,4 1893 1,1 1114,93 Személyes tanácsadás 641 7,97 6534 1,13 3559 19,38 41317 1,99 9447 4,59 18

Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként II. 5. sz. melléklet Intézménytípus Összesen (I.+II. rész) Gyógyped. óvoda Gyógyped. ált. isk Spec.szakiskola Egyéb intézmény Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 186 9736 777 3315 137835 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 183 99 98,39 53,3 7784 4716 79,95 48,44 5343 498 68,76 3,15 68 46,51 1,5 194191 165561 15,69 13,38 Az intézményben balesetet szenvedők száma, 77,79 44,57,6 877,71 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 88 47,31 6187 63,55 437 56,7 47 7,61 679596 54,9 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 134 15 1814 175 675 154 913 11 178466 159 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 4 7,7 184 9,16 168 36,78 496,61 15745 3,11 utaltak száma Pályaalkalmassági célból,, 719 16,45, 45 3,57 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 3 96 6 114 1785 111 554 11 191493 1 Védőoltások száma 6 3,3 418 4,95 484 6,3 456 13,76 45471 19,83 Egészségvédelmi előadások száma 4,15 173 1,78 98 1,6 37 1,1 13141 1,6 Személyes tanácsadás 39,97 1657 17, 155 16,15 39 11,76 181431 14,66 19

A jelentett betegségek illetve elváltozások száma és 1 gyermekre számított értéke a megvizsgáltak körében sz. melléklet 1 Betegségek megnevezése eset eset eset eset eset eset 1. Beiratottak száma 53736 533 5584 5739 753 68614 Megvizsgáltak száma 5355 5559 54996 55848 69988 6688 3. Tartási rendellenesség 4355 8,8 554 96,16 598 17,79 6556 117,39 963 137,6 837 13,9 Scoliosis 635 49,67 3444 65,53 465 84,1 693 19,1 9539 136,9 844 16,36 5. Morbus Scheuermann 4,75 39,74 19 1,98 4 3,65 563 8,4 494 7,39 Chondropathiák 178 3,36 7 4,3 48 4,51 31 5,75 97 13,5 945 14,15 7. Lúdtalp 14175 67,18 14585 77,5 14845 69,93 1393 49,43 16564 36,67 14353 14,84 Fénytörési hibák 678 16,43 897 169,47 9964 181,18 1155 6,36 1757 5,14 17518 6,1 9. Kancsalság 51 9,61 459 8,73 39 7,13 34 6,9 363 5,19 357 5,34 Amblyopia 3 4,34 33 5,76 95 5,36 89 5,17 456 6,5 43 6,33 11. Színlátás zavarai 1 3,96 46 8,11 13 18,4 864 15,47 115 17,36 1145 17,14 1 Vakság és csökkent látás 173 3,6 195 3,71 8 4,15 8 5,1 3 3,9 44 3,65 13. Süketség és hallásvesztés 381 7,18 335 6,37 371 6,75 39 5,89 56 7,5 497 7,44 1 Hypertónia 139,6 67 5,8 615 11,18 117,95 176 4,38 1993 9,83 15. Vitium, cardiomyopathiák 3 4,34 4 4,6 19 3,98 19 3,44 347 4,96 399 5,97 1 Ritmuszavarok 188 3,54 17 3,7 164,98 3 3,63 343 4,9 89 4,33 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 9,17 1,3 4,44 4,7 83 1,19 99 1,48 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 431 8,1 4 7,65 49 7,8 376 6,73 546 7,8 454 6,8 19. Krónikus vesebetegségek 116,19 116,1 98 1,78 115,6 169,41 195,9. Visszamaradt here 86 1,6 4,76 6,47 13,3 1,14 6,9 1. Havivérzés zavarai 1, 1, 57 1,4 157,81 674 9,63 564 8,44 Diabetes mellitus 88 1,66 99 1,88 13,4 144,58 3 3,19 188,81 3. Golyva 59 1,11 161 3,6 19 3,98 33 5,94 517 7,39 539 8,7 Obesitas 5675 16,96 6531 14,6 663 1,43 665 118,7 8439 1,58 8173 1,34 5. Kóros soványság 1136 1,41 1173,3 151,75 1166,88 1797 5,68 1463 1,9 Növekedés elmaradása 31 5,67 39 4,55 73 4,96 47 4,4 61 3,73 1 3,14 7. Anaemia 3 3,83 3,81 37 4,31 88 5,16 319 4,56 34 4,55 Asthma 155 8,37 149 8,39 144 6,18 137 3,4 1974 8, 1636 4,49 9. Allergiás rhinitis 1116 1,3 131 4,9 1693 3,78 185 3,3 36 51,75 3371 5,46 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 75 14,17 79 15,7 78 13,4 796 14,5 151 1,73 199 19,44 31. Szomatoform zavarok 8 1,55 87 1,66 79 1,44 85 1,5 9,99 9 3,13 3 Evési és alvási zavarok 3,6 39,74 63 1,15 61 1,9 1 1,74 99 1,48 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 1311 4,71 14 7, 1483 6,97 1468 6,9 1391 19,87 116 18, 3 Magatartási és emocionális zavarok 693 13,6 775 14,75 83 15,13 753 13,48 651 9,3 568 8,5 35. Epilepszia 163 3,7 17 3,3 18 3,7 17 3,8 38 3,4 45 3,67 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 67 1,6 81 1,54 79 1,44 88 1,58 71 1,1 8 1,3

A jelentett betegségek illetve elváltozások száma a megvizsgált fiúk és lányok körében 7. sz. melléklet 1 Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 7659 677 718 65 874 7116 947 779 361 3583 34438 34176 Megvizsgáltak száma 777 5778 686 5697 867 679 853 7345 35177 34811 3368 3318 3. Tartási rendellenesség 43 195 78 346 39 719 3587 969 5337 493 45 3715 Scoliosis 1336 199 1645 1799 143 48 866 37 4316 53 3798 4644 5. Morbus Scheuermann 4 15 5 57 118 86 359 4 71 3 Chondropathiák 17 71 15 1 137 111 197 14 445 48 458 487 7. Lúdtalp 7853 63 773 688 811 6834 7383 6547 8731 7833 751 685 Fénytörési hibák 3147 3561 3985 49 4441 553 564 6461 747 11 7174 1344 9. Kancsalság 65 45 37 19 17 17 195 168 17 187 Amblyopia 11 1 136 167 134 161 135 154 5 31 3 11. Színlátás zavarai 19 39 34 96 77 84 6 1165 5 196 49 1 Vakság és csökkent látás 81 9 9 13 14 14 14 138 98 13 18 116 13. Süketség és hallásvesztés 4 157 186 149 199 17 156 173 9 36 5 47 1 Hypertónia 74 65 154 113 35 65 778 39 151 455 1585 48 15. Vitium, cardiomyopathiák 118 11 113 111 115 14 96 96 175 17 165 34 1 Ritmuszavarok 1 86 8 9 91 73 98 15 156 187 145 144 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 6 3 9 3 11 13 4 41 5 49 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 183 48 19 1 199 3 169 7 1 336 15 34 19. Krónikus vesebetegségek 58 58 49 67 45 53 47 68 74 95 73 1. Visszamaradt here 86 4 6 13 1 6 1. Havivérzés zavarai 1 1 57 157 674 564 Diabetes mellitus 49 39 54 45 58 65 79 65 119 14 91 97 3. Golyva 37 6 99 6 157 81 51 9 47 7 467 Obesitas 8 853 397 334 346 317 3439 3166 4388 451 4469 374 5. Kóros soványság 661 475 615 558 649 6 655 511 941 856 653 81 Növekedés elmaradása 155 146 134 15 16 113 119 18 97 164 65 145 7. Anaemia 88 115 88 11 85 15 6 8 53 66 41 63 Asthma 95 58 97 565 885 555 796 511 159 915 773 863 9. Allergiás rhinitis 643 473 74 57 97 73 16 743 1895 177 1738 1633 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 364 388 37 4 315 413 368 48 741 78 69 67 31. Szomatoform zavarok 43 39 54 33 4 37 49 36 18 11 83 16 3 Evési és alvási zavarok 16 16 5 14 37 6 18 43 7 95 33 66 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 849 46 936 484 93 551 934 534 91 481 786 43 3 Magatartási és emocionális zavarok 47 3 59 46 585 47 518 35 364 87 335 33 35. Epilepszia 9 73 96 74 99 81 98 74 113 15 117 18 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 4 5 4 39 43 36 58 3 44 7 4 4 1

A jelentett betegségek illetve elváltozások 1 fiúra és lányra számítva sz. melléklet 1 Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 7659 677 718 65 874 7116 947 779 361 3583 34438 34176 Megvizsgáltak száma 777 5778 686 5697 867 679 853 7345 35177 34811 3368 3318 3. Tartási rendellenesség 88,1 75,7 1,81 91,9 113,5 11,7 15,85 18,58 151,7 13,3 134,47 111,97 Scoliosis 48,98 5,39 61,4 7,1 75,81 9,86 1,55 118,1 1,69 15,4 11,94 139,96 5. Morbus Scheuermann,73,78,89,58 1,84,13 4,14 3,14 1,1 5,86 8,6 6,7 Chondropathiák 3,9,75 4,65 3,97 4,85 4,15 6,91 4,53 1,65 13,85 13,6 14,68 7. Lúdtalp 87,9 45,5 86,76 67,81 83,4 55,68 59,3 39,4 48, 5, 3,6 6,51 Fénytörési hibák 115,37 138,14 148,35 191,54 157,11 6,63 177,67 36,8 1,56 9,14 13,33 311,75 9. Kancsalság 9,7 9,5 8,6 9, 7,8 7,18 5,96 6, 5,54 4,83 5,6 5,64 Amblyopia 4,3 4,66 5,6 6,5 4,74 6, 4,74 5,63 6,4 6,64 6,54 6,1 11. Színlátás zavarai 6,97,78 14,59 1,3 3,76,88 8,1,19 33,1 1,44 3,59 1,48 1 Vakság és csökkent látás,97 3,57 3,4 4,1 4,39 3,89 4,98 5,5,79 3,79 3,81 3,5 13. Süketség és hallásvesztés 8,1 6,9 6,9 5,8 7,4 6,43 5,47 6,33 8,4 6,78 7,43 7,44 1 Hypertónia,71,5 5,73 4,4 1,38 9,91 7,3 14,34 35,56 13,7 47,13 1,3 15. Vitium, cardiomyopathiák 4,33 4,34 4,1 4,3 4,7 3,89 3,37 3,51 4,97 4,94 4,91 7,5 1 Ritmuszavarok 3,74 3,34 3,5 3,5 3,,73 3,44 3,84 4,43 5,37 4,31 4,34 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás,,1,34,1,39,49,7,73 1,19 1,18 1,49 1,48 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 6,71 9,6 7,7 8,5 7,4 8,6 5,93 7,57 5,97 9,65 4,46 9,16 19. Krónikus vesebetegségek,13,5 1,8,61 1,59 1,98 1,65,49,1,73,17 3,68. Visszamaradt here 3,15, 1,49,,9,,46,,8,,18, 1. Havivérzés zavarai,,4,,4,,13, 5,74, 19,36, 17, Diabetes mellitus 1,8 1,51,1 1,75,5,43,77,38 3,38,99,71,9 3. Golyva,81 1,44,31 3,85,19 5,87,84 9,18,56 1,7,14 14,7 Obesitas 13,46 11,68 1,74 15,85 1,49 1,36 1,65 115,78 14,74 116,37 13,9 111,63 5. Kóros soványság 4,3 18,43,89 1,71,96,5,98 18,69 6,75 4,59 19,4 4,41 Növekedés elmaradása 5,68 5,66 4,99 4,9 5,66 4,3 4,17 4,68,76 4,71 1,93 4,37 7. Anaemia 3,3 4,46 3,8 4,36 3,1 5,69,11 8,34 1,51 7,64 1, 7,93 Asthma 33,91,5 34,51 1,99 31,31,76 7,93 18,69 3,1 6,8,99 6,1 9. Allergiás rhinitis 3,57 18,35 7,55,18 34,3 7,5 37,6 7,17 53,87 49,61 51,68 49, 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 13,34 15,5 13,85 16,34 11,14 15,45 1,91 15,65 1,6,41 18,7,19 31. Szomatoform zavarok 1,58 1,51,1 1,8 1,49 1,38 1,7 1,3 3,7,9,47 3,8 3 Evési és alvási zavarok,59,6,93,54 1,31,97,63 1,57,77,73,98 1,99 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 31,13 17,9 34,84 18,83 3,97,61 3,77 19,53 5,87 13,8 3,37 1,96 3 Magatartási és emocionális zavarok 17,3 8,65 19,69 9,57,7 9,4 18,17 8,59 1,35 8,4 9,96 7, 35. Epilepszia 3,3,83 3,57,88 3,5 3,3 3,44,71 3,1 3,59 3,48 3,86 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 1,54,97 1,56 1,5 1,5 1,35,3 1,1 1,5,78 1,19 1,7

Függelék 3

Morbiditási adatlapon jelentendő betegségek megnevezése 1. Beiratottak száma Megvizsgáltak száma 3. Tartási rendellenesség Scoliosis 5. Morbus Scheuermann Chondropathiák 7. Lúdtalp Fénytörési hibák és alkalmazkodási nehézségek 9. Kancsalság Amblyopia 11. Színlátás zavarai 1 Vakság és csökkent látás 13. Süketség és hallásvesztés 1 Hypertónia 15. Vitium, cardiomyopathiák 1 Ritmuszavarok 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladások 1 Coeliakia és egyéb táplálkozási intolerancia, allergia 19. Krónikus vesebetegségek. Visszamaradt here 1. Havivérzés zavarai Diabetes mellitus 3. Golyva Obesitas 5. Kóros soványság Növekedés elmaradása 7. Anaemia Asthma 9. Allergiás rhinitis 3. Atopiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 31. Szomatoform zavarok 3 Evési és alvási zavarok 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 3 Magatartási és emocionális zavarok 35. Epilepszia 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák 4

5 4 6 8 1 1 14 16 1 3. Tartási rendellenesség /1 /3 6/7 1/11 4 6 8 1 1 14 16 1 Scoliosis /1 /3 6/7 1/11 4 6 8 1 1 14 16 1 5. Morbus Scheuermann /1 /3 6/7 1/11

6 4 6 8 1 1 14 16 18 1 Chondropathiák 1/ /3 6/7 1/11 5 1 15 5 3 1 7. Lúdtalp /1 /3 6/7 1/11 5 1 15 5 3 1 Fénytörési hibák /1 /3 6/7 1/11

7 4 6 8 1 1 14 16 1 9. Kancsalság /1 /3 6/7 1/11 1 3 4 5 6 7 8 9 1 Amblyopia /1 /3 6/7 1/11 5 1 15 5 1 11. Színlátás zavarai /1 /3 6/7 1/11

8 1 3 4 5 6 7 1 1 Vakság és csökkent látás 1/ /3 6/7 1/11 1 3 4 5 6 7 8 9 1 13. Süketség és hallásvesztés /1 /3 6/7 1/11 5 1 15 5 3 35 1 1 Hypertonia /1 /3 6/7 1/11

9 1 3 4 5 6 7 1 15. Vitium, cardiomyopathia /1 /3 6/7 1/11 1 3 4 5 6 1 1 Ritmuszavarok /1 /3 6/7 1/11,,4,6,8 1 1, 1,4 1,6 1,8 1 17. Nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás /1 /3 6/7 1/11

9 8 7 6 5 4 3 1 1 Coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia 1 /1 /3 6/7 1/11 3,5 3,5 1,5 1,5 19. Krónikus vesebetegségek 1 /1 /3 6/7 1/11 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4,. Visszamaradt here 1 /1 /3 6/7 1/11 3

31 4 6 8 1 1 1 1. Havivérzés zavarai 1/ /3 6/7 1/11,5 1 1,5,5 3 3,5 1 Diabetes mellitus /1 /3 6/7 1/11 1 3 4 5 6 7 8 9 1 3. Golyva /1 /3 6/7 1/11

3 4 6 8 1 1 14 1 Obesitas /1 /3 6/7 1/11 5 1 15 5 3 1 5. Kóros soványság /1 /3 6/7 1/11 1 3 4 5 6 7 1 Növekedés elmaradása /1 /3 6/7 1/11

33 1 3 4 5 6 7 1 7. Anaemia /1 /3 6/7 1/11 5 1 15 5 3 1 Asthma /1 /3 6/7 1/11 1 3 4 5 6 1 9. Allergiás rhinitis 1/ /3 6/7 1/11

4 35 3 5 15 1 5 3. Atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 1 /1 /3 6/7 1/11 4,5 4 3,5 3,5 1,5 1,5 31. Szomatoform zavarok 1 /1 /3 6/7 1/11 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4, 3 Evési és alvási zavarok 1 1/ /3 6/7 1/11 34

35 5 1 15 5 3 1 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai /1 /3 6/7 1/11 4 6 8 1 1 14 16 18 1 3 Magatartási és emocionális zavarok /1 /3 6/7 1/11,5 1 1,5,5 3 3,5 4 4,5 1 35. Epilepszia /1 /3 6/7 1/11

,5 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 1,5 1,5 1/ /3 6/7 1/11 1 36