AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2010. J/3738

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS... 4 II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS... 6 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2010. augusztus 11-i módosítása... 6 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosítása... 6 3. A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény... 7 4. A bíróságok tevékenysége szempontjából legfontosabb további törvények... 7 5. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletei... 8 III. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE... 9 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre... 9 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele... 9 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége és a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása az egyes ügyszakokban... 10 3.1. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége... 10 3.2. A bíróságok jogalkalmazása egységének a biztosítása... 10 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében... 18 5. A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda tevékenysége... 18 6. Informatikai fejlesztések... 20 6.1. Az OIT Hivatala által irányított központi beszerzések, informatikai projektek... 20 6.2. Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések... 20 7. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete... 20 IV. A HELYI ÉS A MEGYEI (FŐVÁROSI) BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE... 22 1. Ügyforgalom, munkateher... 22 1.1. Helyi bíróságok... 23 1.2. Megyei bíróságok... 27 1.3. Ítélőtáblák... 32 2. Személyzeti helyzet... 35 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a 2010. január 1. és 2010. december 31. napja közötti időszakban... 35 2.2. A bírói kar összetétele... 36 2.3. A bírák kinevezése... 36 2.4. A bírák szolgálati viszonyának megszűnése... 37 2.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések... 37 2.6. A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások... 38 2.7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése... 38 3. Oktatás... 39 3.1. Bírák továbbképzése... 39 3.2. A bírósági titkárok központi képzése... 40 3.3. E-learning képzések... 40

3 3.4. Európai jogi szaktanácsadók képzése... 41 3.5. Idegen nyelvi képzés... 41 3.6. Államreform Operatív Program... 41 3.7. Igazságügyi alkalmazottak képzése... 41 3.8. Együttműködés más szervekkel, szervezetekkel... 42 3.9. Külföldi oktatási intézményekkel történő együttműködés... 42 3.10. A bírósági fogalmazók központi versenyvizsgája... 43 3.11. Bírósági könyvtárak, kiadványok... 43 3.12. Tudásalapú Igazságszolgáltatás Projekt... 44 4. Az európai uniós programok, pályázatok az igazságszolgáltatás intézményrendszerében... 45 4.1. Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja... 45 4.2. A cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése (KIM-OITH konzorcium)... 46 4.3. Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban... 46 4.4. Az ítélkezés időszerűségének javításához a bírói munka adminisztratív terheinek csökkentése, munkateher mérés és elosztás segítése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése további bírósági területre... 47 4.5. Bírói kapacitás-fejlesztés a visszatérés területén... 48 5. A bírósági épületek... 48 5.1. A bírósági épületállomány fő jellemzői... 48 5.2. A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői... 51 6. A bírósági informatika... 52 6.1. Az informatika szerepe a bírósági munkában... 52 6.2. A bírósági informatika főbb területei... 52 7. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai... 55 8. Közreműködés a jogalkotásban... 57 9. A bíróságok jogi képviselete... 58 10. A bíróságok sajtótevékenysége... 59 V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA... 60 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete a 2010. évben... 60 2. Az OIT költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb határozatai... 62 3. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése... 62 3.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 31. (3) bek. a) pontja... 62 3.2. Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása Ber. 31. (3) bek. ba) pontja... 70 VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 2010. ÉVI FŐBB TEVÉKENYSÉGE... 73

4 I. BEVEZETÉS A 2010. év első felében a személyi összetételében megújult Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nagy gyakorlattal rendelkező bírósági vezetőkből, bírákból, illetve bírósági tisztviselőkből álló bizottságok munkájára támaszkodva értékelte a bírósági szervezet igazgatásának és működésének helyzetét. Az elképzeléseimet elfogadva megfogalmazta a modern kor követelményeinek megfelelő időszerű, szakszerű, egységes és átlátható igazságszolgáltatás kialakítására, a szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó célkitűzéseket, javaslatokat, majd a bírósági szervezetre és igazgatásra, a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó törvények módosítására kidolgozott törvénytervezetet megküldte az közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Emellett a bírósági szervezet az eljárások gyorsítására is számos javaslatot dolgozott ki. A törvényhozás és az igazságszolgáltatás elképzelései - hosszú idő óta először - sok tekintetben összhangban voltak egymással. Az igazságügyért felelős minisztérium által előkészített, az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvényt az Országgyűlés 2010. december 23-i ülésnapján fogadta el. A törvény átfogóan és koncepcionálisan módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ez a komplex, kétharmados jogalkotás nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett tette le a voksát. A központi igazgatás hatékony és operatív működésének biztosítása érdekében racionalizálta az OIT-nak, mint testületnek, valamint az elnökének feladat- és hatáskörét, működését, kiegyensúlyozta a bírák, bírósági egységek képviseletét az OIT-ban. Az ítélőtáblákat az eddiginél hatékonyabban integrálta az egységes bírósági rendszerbe. Módosította a bírák és bírósági vezetők pályáztatásának és kinevezésének rendszerét, valamint a kollégiumok és bírói tanácsok ehhez kapcsolódó feladatait. Kötelezővé tette a bírák rendszeres továbbképzését, szigorította a bírák és bírósági vezetők munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat és rendelkezett a szolgálati bíróságok felállításáról. A törvénynek a bíróságok igazgatását, a bírák jogállását érintő rendelkezései 2011. március 1-jén léptek hatályba. A törvény elfogadása után azonban megszakadt a korábbi együttműködés a jogalkotók és a harmadik hatalmi ág között. Ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban az alkotmányozási folyamatban jelentkeztek. Az új Alaptörvény előkészítése során semmiféle konkrét egyeztetésre, szakmai véleménycserére nem került sor, ami az európai jogállami elvekkel, szokásokkal nehezen hozható összhangba. Külön kiemelést érdemel, hogy az Alaptörvény parlamenti tárgyalásának utolsó napjaiban benyújtott egyik módosító javaslat nyomán minden átmenet és elfogadható indok nélkül - a jelenlegi 70 éves bírói felső korhatárt a mindenkori öregségi nyugdíj korhatárhoz igazították, ami ellentétes a 140 éves magyar jogi hagyománnyal és az európai tendenciákkal.

5 Az elfogadott Alaptörvényből nem lehet átfogó következtetéseket levonni az igazságszolgáltatás jövőjét illetően, a bírsági szervezeti rendszerre, a bíróságok központi igazgatására vonatkozó lényeges kérdések eldöntése a 2011 őszén megalkotandó sarkalatos törvényekre maradt. Ennek következtében a bírósági szervezetben naprólnapra nő a bizonytalanság. Ezért csak megismételni tudom a 2011. március 24-én, Magyarország Alaptörvényének parlamenti vitája során elmondottakat: akármi lesz is a megoldás, tartsuk szem előtt államalapító Szent István királyunkat, aki a nyugati kereszténység felvételével tudatosan az európai értékek mellett tette le a voksát, amikor államot és egyházat alapított. Ma sincs más választásunk, mint ezeknek az értékeknek a tisztelete, a hatalmi ágak következetes szétválasztásán, a bírói függetlenségen alapuló modern európai jogállamiság alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényekben való rögzítése. Abban pedig csak bizakodni lehet, hogy a bíróságokra vonatkozó sarkalatos törvények előkészítése során ismét lesznek előzetes szakmai egyeztetések a két hatalmi ág között. Dr. Baka András a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke

6 II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggésben a 2010. évben megalkotott leglényegesebb jogszabályok a következők: 1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2010. augusztus 11-i módosítása Az Alkotmány 46. -ának új (3) bekezdése értelmében egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve. Hatályos: 2010. július 30. napjától. 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosítása A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény egyebek között módosította az Iasz. egyes rendelkezéseit. Az Alkotmány 46. -ának új (3) bekezdése rögzíti, hogy a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat. Az Iasz. új 41/A. -ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy e bírósági titkárokat (kijelölt titkár) a helyi bíróság elnökének javaslatára a megyei bíróság elnöke jelöli ki. Az Iasz. 41/A. -ának (2) bekezdése kötelező erővel írja elő a kijelölt titkárok esetében a kijelölést követő harminc napon belüli a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény szabályainak megfelelő vagyonnyilatkozat-tételt. A kijelölt titkár nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat. A kijelölt titkár nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető. A tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését. E tevékenységek gyakorlásának megkezdését köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni. Nem lehet gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja, nem lehet választottbíróság tagja. Hatályos: 2010. augusztus 19. napjától.

7 3. A bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény Az Országgyűlés 2010. december 23-ai ülésén elfogadta az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításokról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvényt, amelynek részét képezi a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.), a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (Bjt.), a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) módosítása. A törvény átfogóan és koncepcionálisan módosította a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ez a komplex, kétharmados jogalkotás nagyon határozottan a megreformált bírói önigazgatás mellett foglalt állást. A központi igazgatás hatékony és operatív működésének biztosítása érdekében racionalizálta az OIT-nak, mint testületnek, valamint az elnökének feladat- és hatáskörét, részletesen szabályozta a működését, kiegyensúlyozta a bírák, bírósági egységek képviseletét az OIT-ban, és az OIT tagjainak körét kiegészítette az államháztartásért felelős miniszterrel. Az ítélőtáblákat integrálta az egységes bírósági rendszerbe. Módosította a bírák és bírósági vezetők pályáztatásának és kinevezésének rendszerét, valamint a kollégiumok és bírói tanácsok ehhez kapcsolódó feladatait. Kötelezővé tette a bírák rendszeres továbbképzését, szigorította a bírák és bírósági vezetők munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat, rendelkezett a szolgálati bíróságok felállításáról, és a bírák javadalmazásánál az alapilletmény fokozatait a korábbi 10-ről 14 fokozatra bővítette. Hatályos: 2011. február 1. napjától, illetve 2011. március 1. napjától. 4. A bíróságok tevékenysége szempontjából legfontosabb további törvények 2010. évi XVI. törvény az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról. 2010. évi XVIII. törvény a gondnokoltak nyilvántartásáról. 2010. évi LVI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról. 2010. évi CLXI. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról. 2010. évi CLXXIX. törvény az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról.

8 2010. évi CLXXXIV. törvény a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról. 5. A közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletei 3/2010. (VI. 28.) KIM rendelet az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet módosításáról. 20/2010. (XII. 22.) KIM rendelet az egyes cégnyilvántartással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról. 31/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról.

9 III. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Legfelsőbb Bíróság 2010. évben is eleget tett alkotmányos kötelezettségeinek: a jogegység biztosításának, és az ítélkezési feladatok ellátásának. A bíróság igazgatási struktúrája az új Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba léptetésével módosult. A szabályzat átrendezte és pontosította az elnöki és az elnökhelyettesi hatásköröket, amellyel biztosította, hogy az OIT elnökeként megnövekedett feladataimat maradéktalanul elláthassam. A bíróság szakmai vezetésében (kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettes) változás nem történt; a kollégiumok teljesítették törvényi kötelezettségüket. A 2010. évben a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési tevékenységét jelentősen nehezítette, hogy főként a büntető és közigazgatási ügyszakot érintően az érkezett ügyek száma az előző évhez képest jelentősen, 8,85%-kal emelkedett. Ennek ellenére a befejezett ügyek mennyiségének 4,58%-kal történő növelésével sikerült elérni, hogy a folyamatban levő ügyek mennyisége csak 4,15%-kal nőtt. Az egyes ítélkezési területekre vonatkozó részletes elemzést a 3. pont mutatja be. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság 2010-ben változatlan szervezeti rendben és közel azonos létszámmal látta el feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti és egyéb szervezeti egységenkénti bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma alatta marad a hasonló nagyságú országok hasonló ítélkezési feladatot ellátó legfelsőbb bíróságai létszámának és a megnövekedett ítélkezési tevékenység által indokoltnak. A Legfelsőbb Bíróságon 2010. évben 81 bíró működött, a berendelt bírók száma nyolc volt. A titkárok és fogalmazók létszáma 14, a tisztviselők létszáma 107, az írnokok létszáma 20, a fizikai dolgozók létszáma 78 fő volt. Vezetésem alatt egy elnökhelyettes, három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, 30 tanácselnök és 44 bíró teljesített szolgálatot. A bírák életkor szerinti összetételét kollégiumonkénti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 81 legfelsőbb bírósági bíróból 46 nő. A bírák részletes kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. számú mellékletek mutatják be.

10 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége és a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása az egyes ügyszakokban 3.1. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége A Legfelsőbb Bíróságon 2009. december 31. napján folyamatban volt 3190 ügy, amelyhez 2010. évben 7759 új ügy érkezett. Az összesen 10 949 ügyből 2010. december 31. napjáig 7613 ügyet fejezett be, összesen 3336 felülvizsgálati és egyéb ügye maradt folyamatban. A folyamatban maradt 3246 felülvizsgálati ügyből egy sem volt két éven túli, 67 ügy (63 munkaügyi és 4 közigazgatási) volt egy éven túli. Az elmúlt évben a Bírósági Határozatokban 349, a Hivatalos Gyűjteményben (2010/I. 2115-től 2205-ig) 91 határozat jelent meg. 3.2. A bíróságok jogalkalmazása egységének a biztosítása A Legfelsőbb Bíróság 2010. évben összesen 15 jogegységi határozatot hozott, valamint 29 kollégiumi véleményt alkotott. A Polgári Kollégium négy határozattal, és három véleménnyel, a Büntető Kollégium három határozattal és nyolc véleménnyel, a Közigazgatási Kollégium hat határozattal és 18 véleménnyel járult hozzá a jogegység biztosításához. A kollégiumok együttesen további két jogegységi határozatot hoztak. 3.2.1. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma A Büntető Kollégiumhoz 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig 1364 ügy érkezett. Ez a 2009. évi ügyérkezéshez (1202 ügy) képest 13,47%-os növekedés jelentősen növelte a bírák leterheltségét. Az 1364 ügyből 997 felülvizsgálati, 295 fellebbezett peren kívüli ügy volt. Ez utóbbiak között előzetes letartóztatás, perújítás és más nem érdemi jogkérdés szerepelt, míg 72 ügy tárgya bíróság kijelölése volt. Mindezeken túl 19 harmadfokú ügy érkezett. A Büntető Kollégium 2010-ben 1322 ügyet fejezett be, ebből 954 felülvizsgálati ügy, 295 fellebbezett peren kívüli ügy és 73 bíróság kijelölés volt. Az 1322 ügy befejezése során 256 ügyben nyilvános ülésen, míg 1066 ügyben tanácsülésen járt el. A harmadfokú és felülvizsgálati ügyek között számos nagy terjedelmű, jogilag nehezebben megítélhető, a közvéleményt élénken foglalkoztató ügy érkezett, amelyeket a hosszabb felkészülési idő ellenére is időszerűen (4-6 hónap alatt) fejezett be. A Büntető Kollégium 2010-ben négy jogegységi határozatot hozott, és nyolc kollégiumi véleményt alkotott. Az 1/2010. (II. 26.) BJE büntető jogegységi határozat a részben felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó külföldi ítélet érvényének elismerése esetén a feltételes szabadság tartamáról rendelkezett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 48. -át és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 48. -át értelmezve. A 2/2010. (VII. 16.) BJE büntető jogegységi határozat a Btk. 47. (4) bekezdés e) pontját értelmezte a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.

11 törvényerejű rendelet (Bv. tvr.) 17. -a alapján hozott jogerős döntés utólagos megváltoztathatóságával összefüggően, figyelemmel a Bv. tvr. 6. (7) bekezdésére, a Be. 555. (2) bekezdés b) pontjára és 575. (1) bekezdésére. A 3/2010. (XI. 8.) BJE büntető jogegységi határozat azt mondta ki, hogy a terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetőség elévülését nem szakítja félbe (Btk. 35. (1) bekezdés). Az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által jogszabály alapján nyugdíjasok részére kiállított utazási igazolvány okirati minőségét döntötte el a Btk. 275. -át, a Pp. 195. (1) bekezdését, a közforgalmú személyszállítási kedvezményről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. -át, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdését, a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 72. (1) bekezdését és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. (1) és (2) bekezdését értelmezve. A BKv. 83. számú vélemény az erőszakos többszörös visszaesés fogalmát (Btk. 137. 17. pont), a BKv. 84. számú vélemény a pénzbüntetés részletekben történő megfizetésének engedélyezésére vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi törvényhelyeket (Btk. 51. (4) bekezdés, Be. 592., a BKv. 85. számú vélemény az előzetes letartóztatásban levő vádlott nyilatkozattételi jogosultságának engedélyezésére vonatkozó jogszabályhelyeket (Bv. tvr. 118/A. ) értelmezte. A BKv. 86. számú vélemény a bíró kizárására vonatkozó rendelkezések tartalmát vizsgálta (Be. 21., 24. ). A BKv. 87. számú vélemény az egyes szabálysértések érték-egybefoglalásának szabályait rendszerezte és véleményezte (Btk. 12. (2) bekezdés, a Btk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 28. (2) bekezdés, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 157. ). A BKv. 88. számú vélemény a részben felfüggesztett szabadságvesztés új intézményeinek alkalmazásával kapcsolatos törvényhelyeket, a BKv. 89. számú vélemény a perújítási nyomozás határidejét (Be. 412. (1) bekezdés) értelmezte. A BKv. 90. számú vélemény a pótmagánvádas eljárás gyakorlatában felmerült egyes jogértelmezést igénylő kérdésekről szólt. Az ítélkezés egyöntetűségének biztosítása érdekében a kollégium ezeken kívül elvi határozatokat tett közzé. Az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel, illetőleg az ország valamennyi büntető kollégiumvezetőjével további két-két alkalommal folytatott tanácskozást. Az Országos Büntető Kollégiumvezetői Értekezletet 2010. március 1-3-ig, illetőleg 2010. november 2-4-ig tartották az OIT Hivatala Magyar Bíróképző Akadémián (MBA). A 2010 márciusában rendezett értekezleten a következő fontosabb kérdéseket tárgyalták meg: a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, a Btk. 2010. május 1-jétől hatályos 90. -a alapján kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén, ha a felfüggesztett rész végrehajtását elrendelik;

12 ugyanezen törvényhellyel összefüggésben az összbüntetésbe foglalás problémájának vizsgálata; a 2009. évi CXXXVI. törvény módosításaira figyelemmel az érték-egybefoglalás alakulása 2010. január 1-jétől; a Be. 412. (1) bekezdése szerinti nyomozás elrendelése esetén a nyomozás határideje, a határidő meghatározása, és a hosszabbítás tárgyában a döntési jogosultság kérdése; a Be. 414. (1) bekezdése szerinti fellebbezési jogosultság vizsgálata perújítási eljárásban; a Be. 149. (6) bekezdése szerinti házkutatás esetén az ügyészi jelenlét kérdése, ha a házkutatás elrendelésére bírósági szakaszban, illetve a pótmagánvádas eljárásban történt. A 2010 novemberében megrendezett országos értekezlet napirendjén a következő kérdések szerepeltek: az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. októberi kormányelőterjesztés tartalmának szakmai megvitatása; a Btk. egyes rendelkezéseit érintő jogértelmezési kérdések az ítélőtáblák által megküldött kérdések alapján; az Sztv. egyes rendelkezéseit érintő jogértelmezések, az ítélőtáblák által összegyűjtött problémák alapján; a titkos információgyűjtés alkalmazásával kapcsolatos egyes eljárási kérdések megvitatása. A Szegedi Ítélőtáblán megrendezett ítélőtáblai kollégiumvezetői tanácskozás 2010. május 31-én a Btk. új szankciórendszerének alkalmazásával összefüggő kérdéseket tekintette fő témájának. A Fővárosi Ítélőtáblán 2010. december 8-án megtartott ítélőtáblai kollégiumvezetői tanácskozáson az előzetes letartóztatás elrendelésének, fenntartásának, meghosszabbításának kérdéseiről, a külföldi ítélet elismerésének néhány problémájáról, valamint az üdülési csekk okirati természetének értelmezéséről folytattak megbeszélést. A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény hatályba lépésével az Alkotmány módosításával egyidejűleg koncepcionálisan módosított Sztv. a korábban jegyzői hatáskörbe tartozó tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással is sújtható szabálysértésekké szigorította és elbírálásukat bírósági hatáskörbe utalta azzal, hogy a tárgyalás megtartását a bírósági titkárok számára is lehetővé tette. A törvénymódosítás, amely a helyi és a megyei bírósági szinteket egyaránt érintette, számos jogalkalmazási problémát eredményezett. A kollégiumvezetők fent említett 2010 novemberi szakmai tanácskozása nagyobb részét kellett ezért az Sztv. módosításával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések megoldására fordítani. A Büntető Kollégium az ítélőtáblai, a megyei (fővárosi) kollégiumvezetők bevonásával három célvizsgálatot folytatott. Országosan megvizsgálta a pótmagánvádas eljárások gyakorlatát (ennek alapján született a nagy terjedelmű BKv. 90. számú vélemény), valamint a nyomozás során első ízben elrendelt előzetes letartóztatás gyakorlatát.

13 Megtárgyalta a büntetőeljárás gyorsítását, egyszerűsítését célzó javaslatokat, amelyeknek a tárcaegyeztetésében is részt vett. 3.2.2. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma A Polgári Kollégium három szakágához 2010. évben 4393 ügy érkezett, amelyből 3751 felülvizsgálati ügy, 221 fellebbezett másodfokú ügy (végzések elleni fellebbezések), 421 pedig egyéb ügy (főként bíróság kijelölése) volt. Az ügyérkezés az elmúlt években kismértékben ugyan, de folyamatosan növekedett: 2009-ben 4287, 2008-ban pedig 4230 ügy érkezett. A befejezett ügyek száma 2010. évben 4373 volt, 5%-kal több mint az előző évben. A folyamatban maradt ügyek száma 2109 volt (közel azonos az előző évivel), ami kb. 5-6 havi érkezésnek felelt meg. A polgári és a gazdasági szakágban nem volt egy éven túli ügy. A hat hónapon túli ügyek száma is csekély, 142 db (2009-ben 170 db) volt. A kollégiumon belül évek óta a munkaügyi szakág dolgozik a legnagyobb ügyhátralékkal, a folyamatban lévő 995 ügyből 426 hat hónapon túli, 63 pedig egy éven túli volt. Az ügyhátralékot kismértékben sikerült ugyan csökkenteni (2009. év végén 1051 ügy volt folyamatban, amelyek közül 143 volt egy éven túli), a folyamatban levő ügyek mennyisége azonban még mindig közel tíz havi érkezésnek felelt meg. A kollégiumban az elmúlt években nemzedékváltás zajlott le: 2009-ben nyolc bíró (ebből négy tanácselnök) 2010-ben pedig három bíró (ebből kettő tanácselnök) vonult nyugállományba. Bár az előbbiekben ismertetett számadatokból következően a teljesítmény mennyiségileg nem csökkent, sőt nőtt, a távozó kollégák megfelelő szakemberekkel való pótlása nehéz feladatnak bizonyult. A Polgári Kollégium 2010-ben is nagy hangsúlyt helyezett a jogegység biztosítására, hat jogegységi határozatot hozott, és három kollégiumi véleményt alkotott. Az 1/2010. (VII. 30.) PJE polgári jogegységi határozat lényege, hogy a felszámolási eljárásban a főkötelezettel szemben bekövetkező jogvesztés a készfizető kezest az ellene már ezt megelőzően megindított perben nem mentesíti a teljesítés alól. A 2/2010. (X. 8.) PJE polgári jogegységi határozat kimondta, hogy az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület nem minősíthető közhasznú szervezetté, mert a létrehozásáról szóló törvény azt nem teszi lehetővé. A 3/2010. (X. 15.) PJE polgári jogegységi határozat szerint a teljesítési segéd igénybevétele folytán felmerül kiadásnak a felszámolási költségek között történő jogszabálysértő elszámolása esetén, az arra jogosultak kifogása alapján a bíróság az intézkedést megsemmisítve kötelezi a felszámolót a kiadásnak a felszámolási költségek köréből való mellőzésére és az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonába történő befizetésére. A 4/2010. PJE polgári jogegységi határozat értelmében a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek, amiből következően a legfőbb szerv

14 tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya. A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet, míg a társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek. Az 1/2010. (XI. 8.) KPJE közigazgatási-polgári jogegységi határozat szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén a keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fennmaradásához az újra benyújtott beadványt (és annak pótlólag előterjesztett mellékleteit) az elutasított keresetlevéllel és annak mellékleteivel együtt kell értékelni. Az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozat lényegét a Büntető Kollégium által hozott jogegységi határozatok között ismertettem. A Polgári Kollégium a hagyományoknak megfelelően 2010-ben is két szakmai kollégiumi ülést tartott (június 28-án és december 6-án). E két kollégiumi ülés napirendjén a 2009. évi országos vizsgálat tapasztalatai alapján a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos anyagi és eljárásjogi kérdések szerepeltek, és három kollégiumi vélemény megalkotására került sor. Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK véleményével a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma meghaladottnak nyilvánította a PK 32. számú állásfoglalását, majd kilenc további pontban foglalta össze a szerződés érvénytelensége iránti perekben felmerült anyagi jogi kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. A 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről tizenegy pontban tartalmaz részletes iránymutatást. Az érvénytelenségi és a törlési per kapcsolatáról szóló 3/2010. (XII. 6.) PK vélemény a bírói gyakorlatban igen régóta problematikus elhatárolási kérdésekben ad iránymutatást. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a kollégium a 2010. évben is havonkénti rendszerességgel tartott tanácselnöki értekezletet, amelyeken aktuális jogi és munkaszervezési kérdéseket vitatott meg. A Polgári Kollégiumon belül évek óta működő Elvi Csoport a kollégiumvezetéssel együttműködve részt vett a jogegységi kezdeményezések feldolgozásában, a megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumi anyagainak, valamint a jogszabálytervezeteknek az észrevételezésében, a tanácselnöki értekezletek és a kollégiumi ülések vitaanyagainak előkészítésében és előzetes megvitatásában. Az Elvi Csoport 2010. évi tevékenységéből csak példaként emelem ki a végrehajtók munkadíjával kapcsolatos jogegységi eljárás iránti kérelem megvitatását, a Pp. gyorsítási célú módosítására tett javaslatokat, a 3/2010. PK vélemény előkészítését, valamint az OIT felkérésére a polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatáról szóló 77 oldal terjedelmű javaslat elkészítését (lásd a 193/2010. (IX. 14.) OIT határozatot). A Polgári Kollégium 2010-ben is aktívan segítette a jogalkotási munkát, nemcsak a jogszabály-tervezetek észrevételezésében működött közre, hanem több ízben a jogalkotási folyamatban is részt vett. Ilyen volt pl. a 2010. évi CLXXXIII. törvény, amelynek megalkotásához a polgári eljárások gyorsításával kapcsolatos Pp. módosítási

15 javaslatok megtételével járult hozzá. A kollégiumból ketten tagjai voltak az új Polgári Törvénykönyv előkészítését végző Operatív Bizottságnak, hárman a kódex egyes részeinek a megszövegezésében vettek részt, míg mások az egyes könyvek előkészítését végző munkabizottságokban tevékenykedtek. A Polgári Kollégium szoros szakmai kapcsolatot tartott fenn az ítélőtáblák és a megyei bíróságok civilisztikai kollégiumaival és azok vezetőivel. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok civilisztikai kollégiumainak ülésein képviselője útján vett részt, illetve írásban fejtette ki észrevételeit a megküldött vitaanyagokkal kapcsolatban. Képviseltette magát több regionális (pl. felszámolási, társasági- és cégjogi, munkajogi) tájértekezleten. A megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumai, valamint a tájértekezletek az esetek döntő többségében egyetértettek a kollégium által kifejtett állásponttal és annak megfelelő véleményt alakítottak ki. Az információcserének minden évben meghatározó fóruma a civilisztikai kollégiumvezetők háromnapos országos tanácskozása. A tanácskozás tematikáját és szakmai anyagát minden évben a Polgári Kollégium állítja össze a megyei bíróságok és az ítélőtáblák kollégiumvezetőinek javaslatai, valamint az általuk készített vitaanyagok felhasználásával. A 2010. február 17-19-én megtartott országos tanácskozáson az alábbi témák kerültek megvitatásra: a szerződés érvénytelensége iránti perek 2009. évi országos vizsgálatának a tapasztalatai; a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati problémák; adatvédelem és adatbiztonság a bírósági eljárásokban. A 2010. november 23-án az MBA-n tartott rendkívüli civilisztikai kollégiumvezetői értekezlet témája a polgári eljárások elhúzódása okainak feltárása, valamint a pertartam csökkentése érdekében teendő szakmai intézkedések voltak. 3.2.3. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma A Közigazgatási Kollégium 2010. évi ítélkező tevékenységét meghatározta, hogy a kitűzött ügyeket egész évben a választási eljárások során folyamatosan érkező felülvizsgálati kérelmek azonnali intézése mellett kellett elbírálnia. A választási év a kollégium bíráit és tisztviselőit fokozottan megterhelte, mivel a rendszeres napi munkán felül, gyakran pihenő- vagy ünnepnapon kellett 1-3 napos határidő alatt a választási ügyeket elintézni. A kollégium 2010-ben is fokozottan törekedett a közigazgatási perekben a felülvizsgálati eljárásra előírt 120 napos befejezési határidőhöz való közelítéshez. Sajnálatos, hogy bár a 2010. évi CLXXXIII. törvény a bírósági eljárások gyorsítása érdekében módosította a Pp. szabályait, a kizárólag a közigazgatási perekben korlátlan felülvizsgálati lehetőség ésszerű és alkotmányos korlátozására tett javaslatok közül a törvényhozó egyet sem fogadott el, ezért a jelenlegi ügyforgalom mellett a törvényes határidő betartására a kollégium nem volt képes. A különlegesen bonyolult, nehéz jogi megítélésű, az európai

16 uniós jogszabályok alkalmazását is igénylő adó, vám, közbeszerzési, hírközlési, környezetvédelmi stb. ügyektől vonta el a bírák kapacitását a Legfelsőbb Bíróság eljárását semmilyen szempontból nem igénylő, rendkívül alacsony pertárgyértékű, egyszerű jogi megítélésű ügyek sokasága. Be kell látni, hogy a bírák leterhelése az ítélkezés színvonalának csökkenése nélkül tovább nem fokozható. Közigazgatási ügyszakban 2010-ben 1861 ügy érkezett a Legfelsőbb Bíróságra, melyből 1774 ügyet fejeztek be. A folyamatban maradt ügyek száma 2010. december 31-én 1025 volt, amelyek közül hat hónapon belül 732, hat és tizenkét hónap között 289 ügy érkezett, míg négy ügy volt egy éven túli. Az ügyhátralékot 2010-ben nem sikerült csökkenteni, mivel az ügyérkezés jelentősen megnövekedett. Annak ellenére, hogy elnöki döntés alapján a társadalombiztosítási ügyek, valamint a társadalmi szervezetek, alapítványok ügyei 2009. évben a Polgári Kollégium ügykörébe kerültek, a Közigazgatási Kollégium ügyérkezése több mint háromszázzal meghaladta az előző évi érkezést. A felülvizsgálati ügyek mellett a kollégium legjelentősebb ítélkezési feladata 2010-ben a választási jogorvoslatok gyors, pártatlan és szakszerű lefolytatása volt. Az év első felében az Európai Parlament tagjainak a megválasztására került sor, majd országgyűlési képviselői választások voltak, a második félévben pedig helyhatósági és végül területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselő választásokat tartottak. A választási eljárások során érkezett felülvizsgálati kérelmek száma összesen nem haladta meg a százat (93 ügy érkezett), azonban a lényegében azonnali elbírálási kötelezettség, a kérelemre történő személyes meghallgatás teljesítése, a gyors írásba foglalási és kézbesítési kötelezettség a bíráktól és tisztviselőktől egész évben folyamatos helytállást követelt és számukra többletmegterhelést jelentett. Nehezítették az ítélkezést a hiányos és következetlen eljárási szabályok, valamint a bírósági szervezettel való előzetes egyeztetés nélküli törvénymódosítások. A kollégium eredményes munkáját igazolja, hogy választási ügyben a jelöltek és jelölő szervezetek részéről az elbírálás pártatlanságát, szakszerűségét vagy gyorsaságát kritizáló észrevétel, panasz nem érkezett. A kollégium jogegységesítő feladatát a Bszi. által előírt módon végezte. A kollégium az ítélkezés egységessége érdekében nyolc jogegységi határozatot és 18 kollégiumi véleményt hozott. Az 1/2010. (II. 18.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a közlekedési bírság kiszabásának határidejével foglalkozott. A 2/2010. (III. 23.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatának illetékfizetési kötelezettségéről szólt. A 3/2010. (V. 27.) KJE közigazgatási jogegységi határozat hatályon kívül helyezte az 1/2010. KJE közigazgatási jogegységi határozatot. A 4/2010. (X. 20.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a környezetvédelmi hatósági ügyben történő eljárásra jogosultsággal foglalkozott.

17 Az 5/2010. (XI. 15.) KJE közigazgatási jogegységi határozat a polgármesteri tisztség megszüntetésének eljárási kérdéseiről szólt. A Közigazgatási Kollégium a 2009. évben megkezdte az 1990 óta hozott valamennyi állásfoglalásának, kollégiumi véleményének és jogegységi határozatának átfogó felülvizsgálatát, mely 2010-ben befejeződött, s eredményeként a 6/2010. (XI. 25.) KJE határozat az elavult, vagy jogszabályváltozás miatt meghaladott KJE határozatokat és KK állásfoglalásokat hatályon kívül helyezte. Az 1/2010. (XI. 8.) KPJE közigazgatási-polgári jogegységi határozat lényegét a Polgári Kollégium által hozott jogegységi határozatok között, az 1/2010. (VII. 16.) BKPJE büntető-közigazgatási-polgári jogegységi határozatot pedig a Büntető Kollégium által hozott jogegységi határozatok között ismertettem. Az 1/2010. (I. 18.) KK vélemény a Pp. 104/A. rendelkezéseinek közigazgatási perben és nemperes eljárásban történő alkalmazásával; a 2/2010. (II. 22.) KK vélemény a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárásban a perköltség megállapításával; a 3/2010.-18/2010. KK vélemények pedig a korábbi években hozott KK vélemények felülvizsgálatával foglalkoztak. A kollégium a 3/2010. (XI. 8.) KK véleménnyel hatályon kívül helyezte a meghaladott KK véleményeket, és helyükbe a következő véleményeket hozta meg: a 4/2010. (XI. 18.) KK vélemény a bírósági titkár eljárásáról, az 5/2010. (XI. 8.) KK vélemény a bírósági tanács összetételéről közigazgatási perben, a 6/2010. (XI. 8.) KK vélemény az illetékkötelezettségről, a 7/2010. (XI. 8.) KK vélemény a fellebbezési jogról adott téves tájékoztatásról, a 8/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben hozott ítélet kézbesítéséről, a 9/2010. (XI. 8.) KK vélemény közigazgatási perben a pertárgy megjelöléséről, a 10/2010. (XI. 8.) KK vélemény az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezéséről, a 11/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perben a nem kijelölt bíró eljárásáról, a 12/2010. (XI. 8.) KK vélemény a jogegységi határozat alkalmazásáról, a 13/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási perbe történő beavatkozásról, a 14/2010. (XI. 8.) KK vélemény a keresetlevél elkésettségéről, a 15/2010. (XI. 8.) KK vélemény a szülő-gyermek kapcsolattartását érintő határozatról, a 16/2010. (XI. 8.) KK vélemény a kisajátítási kártalanítás összegének megállapításával és a kisajátítási perekkel kapcsolatos egyes kérdésekről, a 17/2010. (XI. 8.) KK vélemény a közigazgatási határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, és a 18/2010. (XI. 8.) KK vélemény az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog keletkezésének időpontjáról. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a kollégium tájékoztatóban foglalta össze érvényben maradt elvi iránymutatásait, melyeket a közigazgatási ügyszakos bírák részére közvetlenül megküldött és a Bírósági Határozatokban is megjelentetett. A kollégium jogegységi tanácsa félévente kiválasztotta az elvi határozatokat és gondoskodott közzétételükről. Az Elvi Csoport rendszeresen megvitatta az első fokon ítélkező bírók által felvetett elvi jogkérdéseket, és kialakított állásfoglalását a közigazgatási jogi fórumon valamennyi közigazgatási ügyszakos bíró részére közvetlenül elektronikus levélben megküldte.

18 A Közigazgatási Kollégium szakmai kapcsolata a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumával, valamint a megyei bíróságokkal és azok vezetőivel szintén szoros. A kollégiumvezető vagy kijelölt munkatársa részt vett a megyei bíróságok összevont polgári-gazdasági-közigazgatási kollégiumainak közigazgatási ügyszakot érintő jogkérdéseket tárgyaló kollégiumi ülésein, valamint a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla közigazgatási kollégiumi értekezletein. A Közigazgatási Kollégium 2010-ben megszervezte a közigazgatási bírák hagyományos éves országos értekezletét, melyen a résztvevők az előadásokat követően megvitatták a közigazgatási bíráskodás aktuális jogalkalmazási problémáit. A kollégium tanácselnökei, bírái előadások konzultációk tartásával hozzájárultak a közigazgatási ügyszakos bírók éves oktatásának eredményességéhez. Az elmúlt évben a Legfelsőbb Bíróság mindhárom kollégiumának tagjai közül többen rendszeresen publikáltak, oktattak, szakmai előadásokat tartottak, szakvizsgáztattak. Aktívan segítették az MBA munkáját. 4. A Legfelsőbb Bíróság részvétele a jogszabályok előkészítésében A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 28. -a alapján a Legfelsőbb Bíróság minden olyan megküldött jogszabálytervezetet véleményezett, amely a bíróságok hatáskörét érintette, illetve a bíróságok által alkalmazandó jogi normát tartalmazott. A fenti törvény alapján a jogszabályt előkészítő, illetve jogalkotó szervek (az általában szűkre szabott határidő ellenére is) figyelembe vehették a jogalkalmazói szempontból kiinduló, kizárólag szakmai jellegű, jobbító szándékú javaslatokat. A jogalkotásról szóló, 2011. január 1. napján hatályba lépett 2010. évi CXXX. törvény 19. (1) bekezdése azonban a véleményezési jogkör gyakorlását külön törvényi szabályozásra utalta, a Bszi. módosítása viszont ilyen felhatalmazást a bíróság számára nem adott. A jogszabályi változások eredményeként a Legfelsőbb Bíróság önálló véleményezési jogköre megszűnt. 5. A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda tevékenysége A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda látta el személyemnek, mint a Legfelsőbb Bíróság elnökének protokolláris levelezését, valamint külföldi utazásaim szervezését, a magas rangú külföldi bírósági vezetők látogatása programjának megszervezését és lebonyolítását, ellátásuk biztosítását. A Legfelsőbb Bíróság elnökeként az alábbi külföldi meghívásoknak tettem eleget: az Emberi Jogok Európai Bírósága ünnepi évadnyitó ülése, az Európai Unió (EU) Legfelsőbb Bíróságai Elnökei Hálózatának 4. kollokviuma, konferencia az EU főbírái és legfőbb ügyészei részére, látogatás a Cseh Legfelsőbb Bíróság elnökénél, a Legfelsőbb Bíróságok nemzetközi csúcstalálkozója, az Európai Legfelsőbb Bírósági Elnökök Hálózatának konferenciája.

19 Az elmúlt évben 22 külföldi delegációt látott vendégül a Legfelsőbb Bíróság, öt esetben fogadott magas rangú vendégeket. Kiemelt fontosságú volt a Cseh Legfelsőbb Bíróság, valamint a Vietnámi Legfelsőbb Népbíróság küldöttségének látogatása. A Legfelsőbb Bíróság bírái 13 nemzetközi konferencián, illetve tanulmányúton vettek részt. A bírói kar megfelelő tájékoztatása érdekében az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből 66 ítélet fordítása készült el, amelyek megjelentek a Bírósági Határozatokban. Az Iroda a Legfelsőbb Bíróság közösségi jogi szaktanácsadóival együttműködve 2010 júniusától kezdve havi rendszerességgel hírlevelet készített, amelyet a Legfelsőbb Bíróság belső hálózatán, illetve 2010. december 1-jétől honlapján is közzétesz az alábbi tartalommal: Uniós jogi közlemények: az előző hónapban közzétett előzetes döntéshozatali kérelmek (a hivatalos lap alapján, szakági csoportosításban, a kezdeményező, az ügyszám, az eljárás nyelve és a feltett kérdés feltüntetésével); az előző hónapban közétett, előzetes döntéshozatali kérelmek tárgyában hozott határozatok (a hivatalos lap alapján, szakági csoportosításban, a kezdeményező, az ügyszám, a rendelkező rész feltüntetésével); az előző hónapban közzétett fontosabb, magyar vonatkozású európai bírósági ügyek (a hivatalos lap alapján, a felek, az ügyszám feltüntetésével, rövid összefoglalóval); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban meghozott, közösségi jogi tárgyú határozatai (a Legfelsőbb Bíróság határozatainak adatbázisa alapján, ügyszám megjelölésével, a döntés közösségi jogi vonatkozású rövid kivonata). Emberi jogi közlemények: az előző hónapban meghozott magyar vonatkozású európai emberi jogi bírósági ítéletek (az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján közzétett sajtóközlemény alapján, a felek nevének és az ügy számának feltüntetésével); az előző hónapban véglegessé vált kiemelten fontos európai emberi jogi bírósági ítéletek (az Emberi Jogok Európai Bíróságának honlapján közzétett sajtóközlemény alapján, a felek nevének és az ügy számának feltüntetésével); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban elfogadott emberi jogi tárgyú iránymutatásai (szakági bontásban olyan anyagok, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a magyar ügyek tapasztalatait összegzi, vagy amelyekben az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozik); a Legfelsőbb Bíróság előző hónapban meghozott emberi jogi tárgyú ítéletei (szakáig bontásban, az ügyszám megjelölésével olyan ítéletek rövid kivonata, amelyekben a Legfelsőbb Bíróság az Emberi Jogok Európai Egyezményére vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára hivatkozik, vagy az Egyezmény tárgykörében elvi tételt mond ki).

20 6. Informatikai fejlesztések 6.1. Az OIT Hivatala által irányított központi beszerzések, informatikai projektek A Bíróságok fejezet költségvetési helyzete miatt 2010-ben nem történt olyan központi beszerzés, amely a Legfelsőbb Bíróság informatikai ellátottságát javította volna. Az Legfelsőbb Bíróság folyamatosan részt vett a központi informatikai projektek megvalósításában, és megtörtént a lokális hálózat informatikai, biztonságtechnikai átvilágítása, a viszonylag kisszámú hiba kijavítása. 6.2. Saját hatáskörben megvalósított fejlesztések Saját és átcsoportosított beruházási keretből összesen 19 millió Ft értékben került sor az informatikai rendszer alábbi korszerűsítésére: 9,6 millió Ft értékben hálózati aktív elemek cseréje, illetve az informatikai hálózat biztonsági szintjének jelentős növelése, 3,5 millió Ft értékben 1 db szerver, a hozzá tartozó storage eszközzel, illetve a szerver-virtualizációs operációs rendszer megvásárlása, 5,9 millió Ft értékben 35 db munkaállomás és 4 db hálózati nyomtató beszerzése. Az egyéb kisértékű beszerzések a következők: 2,6 millió Ft értékben 35 db 19" monitor és 20 db helyi lézer-nyomtató, 2,3 millió Ft értékben a digitális hangrögzítés lehetőségének bővítése, 1,2 millió Ft-értékben a ZAV alkalmazás virtulizációs szoftver vásárlása, amely lehetővé teszi az operációs rendszer frissítését a terminálszervereken. 7. A Legfelsőbb Bíróság pénzügyi, költségvetési helyzete A Legfelsőbb Bíróság és az üzemeltetésében levő üdülő évi kiadásaira az elemi költségvetésben 2483,7 millió Ft került jóváhagyásra, amely mintegy 0,2%-kal több az előző évinél. Gazdálkodásra 2505,6 millió Ft-ot fordított, amely 3%-kal kevesebb az előző évhez képest. Ezen összegből működési kiadásokra 2443,3 millió Ft-ot, míg felhalmozási kiadásokra (felújításra, beruházásra) 62,3 millió Ft-ot használt fel. A személyi juttatásokra az elemi költségvetésben 1841,8 millió Ft került jóváhagyásra, amely keretet csökkentette az intézményi beruházásokra (13,4 millió Ft), felújításra (5,7 millió Ft) irányítószervi és a dologi kiadásokra intézményi hatáskörben mintegy 88,7 millió Ft értékben (amely tartalmazta a cafeteria juttatások adóvonzatának technikai átrendezését is) végrehajtott előirányzat-módosítások összege, valamint a fejezeti elvonás összege (13,2 millió Ft). Az előirányzat növekedéseket is figyelembe véve személyi juttatások kifizetésére éves szinten 1742,2 millió Ft állt rendelkezésre. Ezen összeg biztosította az illetmények havonkénti folyósítását, a bírák 13. havi külön juttatásának kifizetését, az igazságügyi alkalmazottakat, közalkalmazottakat megillető havi keresetkiegészítés kifizetését, valamint a törvényi előírások alapján a bírákat, az igazságügyi

21 alkalmazottakat és a közalkalmazottakat megillető juttatásokon felül életpálya-pótlék, valamint kedvezményes adózású cafeteria juttatások kifizetését. A munkaadókat terhelő járulékokra az elemi költségvetésben 458,8 millió Ft került jóváhagyásra, amely keretet csökkentette az intézményi beruházásokra (3,6 millió Ft), irányítószervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítás összege, valamint a fejezeti elvonás összege (9,8 millió Ft). A személyi juttatásokhoz kapcsolódó előirányzat növekedéseket is figyelembe véve éves szinten 452,7 millió Ft állt rendelkezésre a munkaadót terhelő járulékok kifizetésére. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeknek a bíróság eleget tett. A dologi kiadások fedezetére az elemi költségvetésben 164,5 millió Ft 18%-kal kevesebb, mint az előző évi eredeti előirányzat került jóváhagyásra. A gazdálkodási lehetőséget az előző évi maradvány, valamint év közben a személyi juttatások megtakarítása terhére intézményi hatáskörben átcsoportosított keret bővítette. Az előirányzat-változásokat figyelembe véve dologi kiadásokra éves szinten 264,2 millió Ft állt rendelkezésre. Az elemi költségvetésben felújításra 16,0 millió Ft felhasználható összeg szerepelt. Az évközi előirányzat-változásokat (előző évi maradvány igénybevétele, a Legfőbb Ügyészség felújítási hozzájárulása, valamint a személyi juttatások terhére végrehajtott előirányzat-módosítások) figyelembe véve a felújításra rendelkezésre álló 41,4 millió Ft fedezetet biztosított illetve 2010. évi maradvány formájában fedezetet biztosít az épülethomlokzat részleges felújítására, az ivóvíz alapvezeték cseréjére, az esővíz elvezető rendszer cseréjére, a pincecsatorna alapvezeték cseréjére, külső homlokzat rekonstrukciójára stb. Beruházásra az elemi költségvetésben 2,5 millió Ft került jóváhagyásra. A gazdálkodási lehetőségeket bővítette az előző évi maradvány (10,2 millió Ft), valamint a személyi juttatások terhére végrehajtott előirányzat-módosítás összege (17 millió Ft). Az így rendelkezésre álló 29,7 millió Ft fedezetet biztosított illetve 2010. évi maradvány formájában fedezetet biztosít számítástechnikai, ügyviteli eszköz, szoftver beszerzésekre, a főlépcsőház szőnyegezési munkáira, valamint a székház nagymértékben elavult biztonságtechnikai rendszerének részbeni korszerűsítésére. Központi beruházás keretében 20,5 millió Ft állt rendelkezésre a hőellátó központ felújítása II. ütemének megvalósítására. A szűkös pénzügyi lehetőségeket messzemenően figyelembe vevő takarékos gazdálkodás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság időben eleget tett valamennyi fizetési kötelezettségének.

22 IV. A HELYI ÉS A MEGYEI (FŐVÁROSI) BÍRÓSÁGOK, VALAMINT AZ ÍTÉLŐTÁBLÁK HELYZETE 1. Ügyforgalom, munkateher (5-16. számú mellékletek) Ügyforgalom alakulása, 2010. év Érkezett ügyek Befejezett ügyek Időszak végén folyamatban maradt ügyek Megnevezés száma 2009. évi %- ában száma 2009. évi %- ában száma 2008. 2009. dec. 31-ei %-ában Helyi bíróságok Peres ügyek 381 716 104,7 381 069 106,1 159 061 104,0 100,4 Nemperes ügyek 473 507 65,9 524 778 71,6 9 254 12,4 15,3 Együtt 855 223 79,0 905 847 83,0 168 315 74,0 76,9 Ebből: szabálysértési ügyek 120 469 101,2 120 470 102,1 17 985 106,5 100,0 Megyei elsőfok Peres ügyek 37 521 108,1 36 182 107,5 24 845 110,7 105,7 Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyek nélkül 27 231 72,9 28 210 74,9 2 405 64,5 71,1 Csőd- és felszámolási ügyek 32 443 104,6 29 343 113,7 38 901 127,1 108,7 Érdemi cégügyek a/ 333 205 105,0 354 237 106,2 4 716 40,8 65,6 Együtt 430 400 102,4 447 972 104,0 70 867 103,7 101,4 Megyei másodfok Peres ügyek 36 951 103,2 36 074 99,6 12 694 103,8 107,4 Nemperes ügyek 35 949 105,4 35 972 106,1 2 467 107,7 99,1 Egyéb ügyek 2 568 96,8 2 577 98,7 154 126,2 94,5 Együtt 75 468 104,0 74 623 102,6 15 315 104,6 105,8 Ebből: szabálysértési ügyek 691 117,5 687 118,2 30 157,9 115,4 Megyei bíróságok összesen Peres ügyek 456 188 104,8 453 325 105,7 196 600 104,8 101,5 Nemperes ügyek, csőd-, felszámolási és cégügyekkel együtt 902 335 79,3 972 540 83,6 57 743 47,0 52,8 Egyéb ügyek 2 568 96,8 2 577 98,7 154 126,2 94,5 Mindösszesen 1 361 091 86,4 1 428 442 89,6 254 497 82,0 83,9 Ebből : 1-2 év közötti perek 37 547 100,6 25 594 99,1 96,4 2 év feletti perek 18 514 102,3 13 768 92,1 93,9 egy év feletti összesen 56 061 101,2 39 362 96,5 95,5 Ítélőtáblák Fellebbezett peres ügyek 6 768 107,3 6 397 98,4 2 606 107,1 116,6 Ebből: harmadfokú 146 113,2 141 129,4 71 154,3 107,6 Fellebbezett nemperes ügyek 11 251 110,8 11 330 114,8 2 084 111,1 96,3 Egyéb ügyek 2 409 114,3 2 390 112,7 184 104,0 111,5 Együtt 20 428 110,0 20 117 108,8 4 874 108,6 106,8 Ebből: 1 év feletti perek 153 76,9 62 84,9 131,9 Legfelsőbb Bíróság Fellebbezett ügyek 548 113,5 542 114,8 81 126,6 108,0 Ebből: peres 196 113,3 196 115,3 50 106,4 100,0 Felülvizsgálati eljárások 6 595 106,1 6 452 101,8 3 246 100,7 104,6 Egyéb ügyek 616 138,1 619 140,0 9 112,5 75,0 Együtt 7 759 108,6 7 613 105,0 3 336 101,2 104,6 Ebből: 1 év feletti fellebbezett 0-0 - - 1 év feletti felülvizsgálat 597 65,8 67 39,9 45,6 Bíróságok mindösszesen Elsőfokú ügyek 1 285 623 85,5 1 353 819 88,9 239 182 80,8 82,8 Ebből:peres 419 237 105,0 417 251 106,2 183 906 104,9 101,1 Másodfokú ügyek 91 301 105,3 90 159 103,8 19 852 105,4 106,1 Ebből:peres 43 750 103,8 42 512 99,4 15 270 104,3 108,8 Harmadfokú ügyek 166 113,7 156 116,4 80 137,9 114,3 Ebből:peres 165 114,6 155 117,4 80 137,9 114,3 Felülvizsgálati eljárások 6 595 106,1 6 452 101,8 3 246 100,7 104,6 Egyéb ügyek 5 593 107,4 5 586 108,0 347 113,0 102,1 Összesen 1 389 278 86,7 1 456 172 89,9 262 707 82,5 84,5 a/a folyamatban maradt ügyek száma az OIT által elrendelt adatgyűjtés adata.

1.1. Helyi bíróságok 23 A helyi bíróságokhoz (munkaügyi bíróságokkal együtt) a 2010. év elején még folyamatban lévő 218 939 ügyhöz további 855 223 ügy érkezett, 21%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban (ezen belül 245 ezerrel, egyharmadával visszaesett a nemperes ügyek száma, így az érkezések 55%-át tették ki 2009-ben ez 66% volt). Emiatt csaknem ötödével csökkent a 2005 óta emelkedő munkateher. A helyi bíróságok munkaterhe, 1997-2010 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Peres Nemperes A munkaterhen belül 4,4%-kal ismét nőtt a peres munkateher nagysága amely így 2004 óta először a munkateher több mint felét tette ki, és 2010-ben az elmúlt 14 év legmagasabb értéke volt: 540 ezer. Ennek oka részben az előző időszakról folyamatban maradt perek számának 3,6%-os, részben pedig az érkező perek számának 4,7%-os emelkedése volt. A peres munkateherből az ügyhátralék aránya országos szinten 30% alatt maradt, a fővárosban szinte változatlanul 36% volt, Pest megyében pedig tovább mérséklődött 35%-ra. A nemperes munkateher a kétharmadára esett vissza. Ennek oka az volt, hogy 22%-kal kevesebb fizetési meghagyás maradt folyamatban a 2009. év végén, mint egy évvel azelőtt, és alig több mint feleannyi érkezett, mint 2009-ben. Némileg csökkent a helyi bíróságok munkaterhének területi koncentráltsága: a fővárosra a munkateher 29%-a esett (2009-ben 34%), míg Pest megyére a 12%-a (2009-ben 11%), így e két terület összesen az országos munkateher 41%-át adta (2009-ben 45%). Baranya megye kivételével az összes megye részesedése nőtt a főváros ellenében; a főváros, Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett már Szabolcs-Szatmár-Bereg megye aránya is 5% felett volt. Az elmúlt évekkel ellentétben az érkezések számát követve 2010-ben 17%-kal csökkent a befejezések száma (906 ezer), de még így is jelentősen felülmúlta az érkezésekét, így 23%-kal kevesebb ügy (168 ezer) maradt folyamatban az év végén, mint egy évvel korábban. Ezen belül a nemperes hátralék kevesebb, mint a hatodára esett vissza, míg a peres ügyhátralék szinten maradt. A fizetési meghagyásokkal kapcsolatos jogszabályváltozás tehát a hátralék összetételének átrendeződését eredményezte. Míg

24 2008-2009-ben a folyamatban maradt ügyek közül minden 3-4., addig 2010-ben csupán minden 18. volt nemperes. Az ügyhátralék koncentrációja csökkent, de 31%-a, illetve 12%-a még mindig a fővárosban és Pest megyében volt (2009-ben 36% és 14%). A fővárosban 29%-kal kevesebb ügy fejeződött be a megelőző évhez képest (a 10%-kal több peres befejezés nem tudta ellensúlyozni a 40%-kal visszaeső nemperes befejezést), de így is meghaladta az érkezések számát, emiatt 2010 végén összesen harmadával csökkent az ügyek száma, ezen belül pedig 2,8%-kal mérséklődött a peres, és kicsit több mint a tizedére a nemperes hátralék. Pest megyében a peres befejezések száma 8,7%-kal nőtt, míg a nempereseké 14%-kal kevesebb lett; összesen pedig 7,3%-kal alulmúlta a 2009-es értéket. Ennek ellenére az alacsonyabb számú érkezés miatt itt is egyharmadával kevesebb ügy maradt folyamatban, ezen belül tizedannyi nemperes, míg a peres hátralék 1,8%-kal több lett. A peres ügyhátralékon belül a különböző perfajtáknál az érkezési átlaghónapban kifejezett érték igen eltérő: országosan 2,1 hónap (szabálysértési perek) és 10,0 hónap (pótmagánvádas büntető perek) között mozgott. A mutató a közvádas büntető pereknél a fővárosban, Hajdú-Bihar és Pest megyében, míg a pótmagánvádas büntető pereknél a fővárosban, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében az egy évet is meghaladja (bár a büntető pereknél összességében sehol sem éri el a 12 hónapot). A mutató értéke minden perfajtánál meghaladja az átlagot a fővárosban, de a legtöbbnél Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megyében is. Minden perfajtánál átlagon aluli az érték Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Tolna megyében. Az éven túli perek száma (30 977 ügy) összességében 5,8%-kal kevesebb lett. A fővárosban 12 733, míg Pest megyében 5486 éven túli per maradt folyamatban. Az 1-2 év közötti perek száma országosan 1099-cel, a 2-3 év közötti pereké 234-gyel, míg a 3 éven túli perek száma 565-tel, 12%-kal kevesebb lett egy év alatt. Az éven túli perszám változás döntő részben a fővárosban és Pest megyében következett be, ahol 11%-os volt a mérséklődés, de hasonló arányban csökkent Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Veszprém és Zala megyében is. A fővárosnak és Pest megyének az éven túli ügyhátralékból való részesedése kis mértékben, 41%-ra, illetve 18%-ra csökkent. A 2010. évi érkezések ügyszakonkénti megoszlásában továbbra is a polgári perek domináltak: a beérkezett 381 716 per 44%-a ilyen volt; számuk 4,3%-kal emelkedett. A befejezésszám 7,7%-kal, 169 954-re nőtt; az átlagos eljárási időtartam 6,0 hónap volt. A hátralék 2,7%-kal mérséklődött (68 174 ügy). Országos átlagban ez 4,9 hónap átlagérkezésnek felelt meg. Az éven túli perek száma csaknem tizedével esett vissza. A változásban a fővárosnak meghatározó szerepe volt, ahol az egy évnél régebben érkezett perek száma 22, ezen belül a két éven túliaké 14%-kal csökkent.

25 Az eljárás átlagos időtartama a helyi bíróságokon befejezett peres ügyekben (nap) 2004-2010. Ügyszak 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Polgári 194 193 202 198 189 191 183 Gazdasági 271 253 259 250 222 234 231 Büntető 244 276 281 283 311 291 281 Munkaügyi 209 197 214 210 217 215 226 A helyi bíróságok perérkezésének 4,0%-át tette ki a gazdasági szervezetek egymás közötti jogvitája; számuk 12%-kal visszaesett, 15 217-re. A befejezésszám az érkezéscsökkenés ellenére 1,6%-kal, 17 025-re nőtt. Az eljárás átlagos időtartama 7,7-ről 7,6 hónapra változott. A kevesebb érkezés és a növekvő befejezésszám a hátralék 20%-os visszaesését eredményezte (7129 ügy). Az ügyhátralék intenzitás 5,6 havi átlagérkezéssel volt egyenértékű (2009-ben 6,2 hónap). Az 1-2 év között érkezett perek száma 18%-kal, a 2-3 év közöttieké 15%-kal, a 3 éven túliaké 2,4%-kal lett kevesebb. Országosan a perek 23%-a volt egy évnél régebbi érkezésű, a fővárosban minden negyedik, Pest megyében a perek 30%-a volt ilyen. A már említett fizetési meghagyások miatt a 2009. évinél 39%-kal kevesebb, 375 981 polgári és gazdasági nemperes ügy érkezett. A befejezett ügyek száma ennél kisebb mértékben, harmadával csökkent, 426 131-re. A hátralék az ügyforgalom átalakulása miatt a 2009-es érték 8,4%-ára zuhant vissza. Érkezett fizetési meghagyások száma a helyi bíróságokon, 1997-2010 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 277 661 286 669 272 665 307 211 326 700 293 606 295 347 275 596 269 489 244 670 437 303 475 127 558 408 311 271 100 000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A helyi bíróságok büntető perérkezése (80 155) 9,1%-kal nőtt. A befejezésszám (77 699) 5,9%-kal lett több. Az eljárás átlagos időtartama 2010-ben tovább csökkent, 9,6 hónapról 9,2 hónapra. A perek nagyobb része most is éven belül befejeződött. A hátralék 4,8%-kal több lett (53 448). A folyamatban lévő perek mennyisége országos átlagban 8,0 havi érkezésnek felelt meg (2009-ben 8,3 hónap); Pest megyében ez 12,5-ről 10,7 hónapra, a fővárosban 12,0-ról 10,8 hónapra mérséklődött. Az ügyhátralékon belül az egy éven túli perek száma 4,3%-kal csökkent, arányuk pedig 33%-ról 30%-ra változott.

26 A büntető nemperes ügyek érkezése (64 265) ismét emelkedett, 8,4%-kal. A befejezésszám 9,7%-kal, 64 516-ra nőtt és 2587 ügy maradt folyamatban, 8,8%-kal kevesebb, mint 2009-ben. A beérkezett szabálysértési eljárások száma 2010-ben 120 469 volt, 1,2%-kal több, mint a megelőző évben. Ezzel a helyi bíróságok ügyérkezésén belül 14%-ra nőtt az ilyen ügyek aránya. A befejezett szabálysértések száma (120 470 ügy), követve az érkezések alakulását, szintén több lett 2,1%-kal. A perek átlagos befejezési időtartama 2,5-ről 2,4 hónapra csökkent. 17 985 ügy maradt folyamatban 16 000 peres és 1985 nemperes, lényegében ugyanannyi, mint 2009-ben. A perhátralék mennyisége 2,1 hónap átlagérkezésével volt azonos, 211 folyamatban maradt peres és nemperes eljárás érkezett egy évnél is régebben. Az érkezett szabálysértések száma 2004-2010 között 1 200 000 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 3 589 2 728 4 866 37 934 36 352 4 350 37 410 32 151 90 801 92 252 66 806 55 649 42 617 46 531 47 970 49 221 2 668 2 872 2 198 32 819 28 536 26 717 22 758 87 667 91 554 66 327 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 peres átváltoztatás kifogás egyéb 1 2010-ben az érkezett szabálysértési peres ügyek közül tizedével több, 46 552 volt a pénzbírság, a helyszíni bírság közérdekű munkára, valamint ezek és a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása (2009-ben: 42 306) A munkaügyi bíróságokhoz 2010-ben 3,5%-kal kevesebb, 31 091 ügy érkezett. Ezen belül a perek száma 6,7%-kal 26 745-re nőtt, a nemperes ügyeké ellenben 39%-kal mérséklődött. A befejezésszám (30 052) csökkent 4,4%-kal. A perek átlagos eljárási időtartama kissé emelkedett (7,1 hónapról 7,4 hónapra). 2009-hez képest tizedével több, 14 310 per maradt folyamatban, míg a nemperes hátralék a negyedére esett vissza. Összesen 7,8%-kal 14 413-ra nőtt az ügyhátralék. Országos átlagban az év végén folyamatban maradt perek mennyisége 6,4 hónap átlagérkezésével volt azonos 2009- hez hasonlóan, kimagasló volt Pest (11,7 hónap), Fejér (8,7 hónap) és Győr-Moson- Sopron megyében (8,3 hónap). A fővárosban 7,5 hónap volt az érték. A hátralékon belül 14%-kal nőtt az egy évnél régebben érkezett perek száma.

1.2. Megyei bíróságok 27 A megyei bíróságok (helyi bíróságok nélküli) teljes munkaterhe a megyei másodfok egyéb ügyeit is belevéve 2,5%-kal nőtt, ekkor a 2010. január 1-jén folyamatban lévő 84 348 első- és másodfokú ügyhöz további 505 868 érkezett. A teljes munkaterhen belül a cégregisztrációs tevékenység aránya minimálisan, 57%-ról 58%-ra változott. A cégügyek (és az egyéb ügyek) nélkül a munkateher 1,2%-os növekedése figyelhető meg. A megyei bíróságok (helyi bíróságok nélkül) munkaterhe, cégbíróságok nélkül 250 000 200 000 150 000 162 425 166 382 175 145 196 351 202 039 203 973 244 260 226 525 208 055 247 093 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A megyei bíróságok cégbíróságok nélküli teljes munkaterhén belül 3,1%-kal több lett a másodfokú munkateher, míg az elsőfokú munkateher szinten maradt. A megyei bíróságok (cégbíróságok nélküli) teljes munkaterhének jelentős része továbbra is a fővárosra és Pest megyére koncentrálódott, ezek együttes részesedése 2010-ben is csaknem 50% volt. (A fővároshoz elsőfokon a munkatehernek 33%-a, másodfokon 40%-a tartozott, Pest megyében ezek a mutatók 10% körül mozogtak.) 1.2.1. Fellebbezett ügyek Az elmúlt évben összesen 72 900 fellebbezést nyújtottak be, a 2009-es szinten maradás után 4,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a peres eljárások száma 3,2%- kal, 36 951-re nőtt: a polgári és szabálysértési perek száma szinten maradt, a büntető pereké 10%-kal, a szabálysértési pereké 18%-kal emelkedett; egyedül a gazdasági perek száma mérséklődött 8,9%-kal. A nemperes eljárások száma 5,4%-kal volt több mint egy évvel korábban: itt a büntető nemperes ügyszám 11%-os növekedése ellensúlyozta a polgári és gazdasági, valamint a munkaügyi nemperes eljárások számának 5,0%-os és 8,6%-os mérséklődését. Összesen 72 046 másodfokú ügyet fejeztek be, 2,7%-kal többet mint 2009-ben. Ebből 36 074 peres eljárás volt. Átlagosan fél éven belül határozatot hoztak. Figyelembe véve

28 az elsőfokú bíróságon eltöltött időt is, együttesen az eljárás időtartama másfél év volt átlagosan. Az eljárás átlagos időtartama a megyei bíróságokon, másodfokon befejezett peres ügyekben (nap) 2004 2010. Ügyszak 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Polgári teljes pertartam * 396 397 573 574 514 546 541 ebből: másodfokon 109 114 122 127 116 125 123 Gazdasági teljes pertartam * 621 666 658 622 482 575 551 ebből: másodfokon 136 147 141 151 111 131 111 Büntető teljes pertartam * 516 533 544 560 582 566 545 ebből: másodfokon 163 160 152 166 177 157 146 Munkaügyi teljes pertartam * 361 381 569 562 533 559 572 ebből: másodfokon 91 127 145 142 122 141 172 * Az elsőfokú bíróságra érkezéstől a másodfokú bíróságon történő befejezésig együttesen. 2010. december 31-én 6,0%-kal több, 15 161 másodfokú ügy maradt folyamatban, ez 2009-hez képest 7,4%-kal több peres és 0,9%-kal kevesebb nemperes ügyhátralékot jelent. A peres hátralékon belül a polgári és a munkaügyi pereké szinten maradt, a gazdasági, a büntető és a szabálysértési pereké pedig nőtt (6,0%-kal, 17%-kal és 15%- kal). A nemperes hátralékon belül egyedül a munkaügyi eljárások száma emelkedett (59%-kal). A főváros nemperes hátraléka harmadával ezen belül a polgári és gazdasági nemperes ügyek száma 41%-kal mérséklődött. A peres hátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értékei, a főváros nélkül számolva, a magánvádas büntető pereket és a munkaügyi pereket kivéve emelkedtek, a közvádas és pótmagánvádas büntető pereknél pedig meghaladták a 4 hónapot. A főváros esetében egyedül a gazdasági pereknél történt figyelemreméltó változás: 3,5 hónapról 4,3 hónapra nőtt az intenzitás. A másodfokú hátralékon belül a 2009. évi 15%-os növekedést követően 2010-ben ugyanennyi százalékkal csökkent az egy éven túli perek száma, amit főként a főváros és Pest megye perhátralékának jelentős mérséklődése eredményezett. 1.2.2. Elsőfokú ügyek A megyei elsőfokú bíróságokra 2010-ben 430 400 ügy érkezett, 2,4%-kal több mint egy évvel korábban: ez illeszkedik a 2009 kivételével korábbi években tapasztalt növekvő trendbe. Ezen belül 5,0%-kal, 333 205-re emelkedett az érdemi cégügyek száma, a cégbíróságok ügyeitől eltekintve pedig 5,7%-kal kevesebb első fokú ügy volt, mint 2009- ben. De mivel az előző évről folyamatban maradt ügyek száma meghaladta a 2008. év végi ügyhátralékot, így a cégbíróságok nélküli munkateher mennyisége szinten maradt (és több mint kétszer annyi volt, mint az évtized elején).

29 A megyei elsőfokú bíróságok munkaterhe, cégbíróságok nélkül 180 000 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 peres nemperes (cég nélkül) A megyei első fokú ügyek megoszlását tekintve, még mindig a cégügyek teszik ki az érkezések háromnegyedét, 7,5%-ot a csőd- és felszámolási eljárások, 6,3%-ot a további nemperes ügyek, 8,7%-ot pedig a perek. Ez utóbbiakon belül továbbra is a polgári és a közigazgatási perek domináltak, arányuk 40%, illetve 38% volt. A bíróságok megyei első fokú befejezései az érkezésekhez hasonlóan a cégügyeket is figyelembe véve 4,0%-kal nőttek, azoktól eltekintve 3,5%-kal csökkentek. Az eljárás átlagos időtartama a gazdasági pereknél kevesebb, míg a büntető pereknél több lett. Az eljárás átlagos időtartama a megyei bíróságokon, első fokon befejezett peres ügyekben (nap) 2004-2010. Megnevezés 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Polgári 190 244 279 302 315 325 324 Gazdasági 281 302 313 343 360 352 316 Közigazgatási 179 170 168 195 212 206 210 Büntető (katonaival) 157 189 273 301 332 347 370 A folyamatban maradt ügyek száma összességében 1,4%-kal nőtt a 2009. év végéhez képest. A peres hátralékon belül a hosszú pertartamú perek aránya minimális mértékben mérséklődött: a folyamatban maradt ügyek 32%-a volt éven túli, ezen belül 15%-a két évnél, 7,4%-a pedig 3 évnél is régebben érkezett. A megyei első fokú peres ügyérkezésen és a hátralékon belül növekedett a területi koncentráció: az érkezések 53%-a, a folyamatban maradt perek 64%-a, az ügyhátralékon belül az egy éven túli peres hátraléknak pedig 70%-a a fővárosban és Pest megyében található.

30 8,9%-kal több, 15 075 polgári per érkezett. 9,2%-kal nőtt a befejezésszám (14 647) is. A folyamatban maradt ügyek száma nőtt, 2010-ben további 3,9%-kal, 11 315-re. A szintén emelkedő befejezésszám miatt viszont az év végén a 2009-es értéknél (9,4 hónap) kissé kevesebb, 9,0 havi átlagérkezéssel egyenértékű hátralék halmozódott fel. Nem változott jelentősen a peres hátralék pertartama. Országosan 2009-hez hasonlóan a folyamatban maradt perek több mint ötöde 1-2 év közötti volt, tizede 2-3 év közötti, valamint további egytizede 3 évnél régebben érkezett. Az érkezett perek 16%-a (5981) volt gazdasági per; ez 10%-kal több ügyet jelentett, mint 2009-ben és az elmúlt évek legmagasabb értéke volt. A perek befejezése is emelkedett, 7,2%-kal. Mivel az érkezések száma meghaladta a befejezésekét, így 1,4%-kal több, 4015 per maradt folyamatban 2010 végén, mint egy évvel korábban. Az ügyhátralék intenzitás tovább csökkent nagyobb részben a növekvő érkezés miatt, 8,1 hónap átlagérkezéssel volt azonos. Főként a fővárosnak köszönhetően 9,0%-kal kevesebb éven túli per maradt folyamatban a pertartam csökkent: az egy évnél régebben érkezett perek ügyhátralékon belüli aránya 38% volt, és kevesebb mint minden ötödik per volt két évnél is régebbi. A közigazgatási peres érkezés 6,4%-kal ismét nőtt, (14 360). A befejezés 7,5%-kal lett több (13 727). Az év végén folyamatban maradt ügyek száma 9,1%-kal tovább emelkedett. A hátralék érkezési átlaghónapban kifejezett értéke 6,2 hónapról 6,3 hónapra változott. Az 1-2 év között érkezett perek száma 23%-kal, a 2-3 év közöttieké 16%-kal, a 3 évnél régebben érkezetteké pedig 3,2%-kal lett több. A polgári, gazdasági, közigazgatási nemperes ügyek (csőd-, felszámolás és cégügyek nélküli) érkezése a 2008-2009. évi emelkedés után 29%-kal, 24,5 ezerre mérséklődött ennek oka a fizetési meghagyások számának 41%-os visszaesése volt. 26%-kal csökkent a befejezések száma is, de meghaladta az érkezésekét, így az év végén harmadával, 2032- re esett vissza a hátralék. A csődeljárások száma az elmúlt években hullámzóan alakult: 1996. és 2008. között átlagosan 43 ügy érkezett, majd 2009-ben a jogszabályi változás miatt ez az érték 106, 2010-ben pedig 192 lett. A befejezések száma 80-ról 174-re nőtt, és 54 eljárás maradt folyamatban az év végén. A felszámolási eljárások száma folyamatosan emelkedett, 2010-ben is 4,4%-kal, 32 251- re. A növekedés a megyék felénél realizálódott, így a fővárosban is (1826-tal volt több ügy), ellenben Pest megyében 3,4%-os csökkenés történt. A befejezés az érkezéseket követve ismét nőtt, 13%-kal, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megye kivételével mindenhol az országban. Az év végén 38 847 ügy maradt folyamatban, amely 8,6%-os növekedést jelent 2009-hez viszonyítva. Országos átlagban a folyamatban maradt felszámolási ügyek 15%-át kérték két évnél is régebben.

31 Érkezett és folyamatban maradt felszámolási eljárások száma 2000-2010 között 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 érkezett folyamatban maradt A cégügyek tekintetében a 2008-as intézkedések okozta 2009-es csökkenés után az érkezés ismét nőtt 5,0%-kal, 333 205-re. Viszont a 2009. év végén 4383-mal kevesebb cégügy maradt folyamatban, mint 2008. december 31-én. Összességében a cégbíróságok munkaterhe 3,5%-kal több lett. A befejezésszám (354 237) 6,2%-kal volt nagyobb, mint 2009-ben. A folyamatban maradt ügyek száma (4716) jelentősen, a 2009. évi 66%-ára mérséklődött. A cégbíróságok munkaterhe 2001-2010 között 500 000 450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A tárgyidőszakban a büntető ügyszak katonai tanácsok adata nélküli peres érkezése 14%-kal nőtt (1668). A befejezett perek mennyisége, a többletérkezés ellenére, 3,1%-kal kevesebb lett. A perek eljárási időtartama szinten maradt (12,8 hónap). Éven belül 64%- uk fejeződött be, és már csaknem egytizedük 3 évnél is régebben érkezett a bíróságokhoz. 2010 végén 1615 per maradt folyamatban, 16%-kal több mint egy évvel korábban. A hátralék ismét csaknem egy évi érkezésnek felelt meg. Mérséklődött az ügyhátralék pertartama: a perek csaknem kétharmada éven belül érkezett és 17%-uk tart

32 több mint két éve. A fővárosban a perek 11%-a (2009-ben 14%-a), Pest megyében 14%- a (2009-ben 23%) érkezett 3 évnél is régebben. A büntető nemperes ügyek érkezése 5,7%-kal, befejezése 12%-kal csökkent (2426 és 2415 ügy), a hátralék 3,2%-kal lett több, 354 ügy maradt folyamatban az év végén (ebből 301 a fővárosban). 2010-ben 15%-kal visszaesett a katonai tanácsok peres érkezése, 437 ügy érkezett; ellenben a nemperes ügyérkezés 16%-kal növekedett (271 ügy). A peres befejezésszám 3,3%-kal csökkent (437), a nempereseké ötödével nőtt (274). Az esetek közel felében fél éven belül meghozták a határozatot (2009-ben 65%). Év végén 316 per maradt folyamatban, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A peres hátralék országos átlagban már 8,7 hónap átlagérkezésnek felelt meg (főváros: 11,9 hónap). 14%-kal kevesebb, 19 nemperes ügy maradt folyamatban 2010. december 31-én. 1.3. Ítélőtáblák Az ítélőtáblák ügyérkezése ismét emelkedett, összesen 10%-kal. Az év elején folyamatban maradt 4398 fellebbezett és 165 egyéb ügyhöz 9,5%-kal több, 18 019 fellebbezés és 14%-kal több, 2409 egyéb ügy érkezett, mint egy évvel korábban. Mind a peres, mind a nemperes fellebbezések száma tovább nőtt (7,3%-kal és 11%-kal). 26 000 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Az ítélőtáblák munkaterhe, 2003-2010 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 fellebb. peres fellebb. nemperes felülvizsg, ill harmadf. egyéb A fellebbezések számának emelkedése mind a civilisztika, mind a büntető ügyek területét érintette. Civilisztikai ügyszakon belül a polgári pereknél 6,7%-os, a közigazgatási pereknél 34%-os volt a növekedés, a gazdasági peres ügyekben érkezett fellebbezések száma viszont 7,0%-kal kevesebb lett. Büntető ügyszakon belül a büntető perek száma 12%-kal, a katonai pereké 28%-kal nőtt, 146 harmadfokú büntető per érkezett, 13%-kal több mint egy évvel korábban.

33 A peres ügyteher mellett emelkedett a nagy munkaigényű nemperes ügyek érkezése: egytizedével több ügyet kezdeményeztek mind a polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes ügyeknél (a 600-zal több felszámolási eljárás miatt), mind a büntető ügyeknél (ahol a nyomozási bíró feladatkörébe tartozó ügyek száma 201-ről 303-ra, az előzetes letartóztatás ügyében hozott intézkedések száma pedig 900-ról 1035-re nőtt). Az érkezés területi megoszlása 2009-hez hasonlóan alakult, továbbra is a főváros volt a meghatározó. A 2010. évi összes ügyérkezés megoszlása Pécsi 7% Szegedi 10% Győri 13% Debreceni 13% Fővárosi 57% A befejezések száma 2010-ben tovább emelkedett, 8,8%-kal 20 117-re. Az ítélőtáblák a peres ügyeket a hozzájuk érkezéstől számítva átlagosan fél éven belül befejezték. Ha a pertartamot az elsőfokú bíróságra érkezéstől számítjuk, akkor a peres eljárások időtartama (csak a bíróságok által ráfordított időt figyelembe véve) már 406-727 nap között szóródott. Az eljárás átlagos időtartama az ítélőtáblákon befejezett peres ügyekben (nap) 2004 2010. Megnevezés 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Polgári teljes pertartam * 598 638 638 691 724 692 727 ebből: ítélőtáblán 93 91 99 121 131 125 129 Gazdasági teljes pertartam * 666 639 670 714 719 710 718 ebből: ítélőtáblán 149 105 115 133 143 135 147 Közigazgatási teljes pertartam * 449 421 413 443 428 434 406 ebből: ítélőtáblán 203 175 153 160 128 96 129 Büntető (katonaival) teljes pertartam * 442 500 553 552 613 633 620 ebből: ítélőtáblán 163 173 174 154 170 178 179 * Az elsőfokú bíróságra érkezéstől a másodfokú bíróságon történő befejezésig együttesen. December végén 4874 ügy maradt folyamatban, 6,8%-kal több mint 2009-ben, 2008-hoz viszonyítva pedig 8,6%-kal. A folyamatban maradt fellebbezett másodfokú ügyek száma csökkent a Pécsi és a Szegedi Ítélőtáblán, az egyéb ügyeké pedig a Debreceni Ítélőtáblán.

34 A folyamatban lévő peres ügyeknek továbbra is csaknem teljes egésze egy éven belül érkezett az ítélőtáblákra, 59 másod- és 3 harmadfokú per érkezett egy évnél régebben (2009-ben 44 és 3). Ezek immár 71%-a a Győri Ítélőtáblán vár befejezésre, itt már csaknem minden tizedik folyamatban maradt per egy évnél régebbi érkezésű volt, szemben az országos 2,4%-os részaránnyal. 1.4. A bíróságok tárgyalási tevékenységének jellemzői bírósági szintenként A helyi bíróságokon tárgyaló bírák száma az előző évhez hasonlóan mindkét területen egyaránt nőtt. Civilisztikában 1,1%-kal, büntetőben 5,1%-kal tárgyalt havi átlagban több bíró, mint egy évvel korábban. A tárgyaló bírói létszám növekedése mellett a tárgyalási mutatók nem emelkedtek. Az egy bíróhoz érkezett perek száma mindkét ügyszakban növekedett. Az egy bíró által hozott határozatok száma mindkét területen több lett, igaz, büntetőben ez csak minimális emelkedést jelent. Büntető ügyszakban a magasabb befejezésszám ellenére is az egy bírónál folyamatban maradt ügyek száma nem változott, civilisztikában azonban az érkezés növekedését is tudta ellensúlyozni, így itt mérséklődött a mutató értéke. A megyei másodfokon tárgyaló tanácsok száma 2010-ben büntető ügyszakban 2,4%-kal nőtt, civilisztikában pedig 1,3%-kal mérséklődött. A tárgyalási mutatók büntetőben csökkentek, az ügyhátralék emelkedett, elsősorban az érkezés növekedése miatt. Civilisztikában a minimális létszám- és érkezés-csökkenés mellett, kismértékű ügyhátralék-növekedés volt megfigyelhető (a tárgyalási mutatók visszaesése okán). A megyei elsőfokú bíróságokon 2010-ben több bíró tárgyalt mindkét ügyszakban: büntetőben a 2009. évinek 103,8%-a, civilisztikában 106,2%-a lett. A tárgyalási tevékenység civilisztikai ügyszakban még ha kis mértékben is, de fokozódott, s ez az egy bírónál lévő ügyhátralék csökkenését is magával hozta. Ezzel ellentétben a büntető ügyszakbeli tárgyalási tevékenység visszafogottabb volt és ez az ügyhátralék mutatójának emelkedésében is megmutatkozott. Összességében a megyei bíróságok területi koncentrációja számottevően nem módosult. A főváros és Pest megye évek óta kimagaslóan magas ügyhátralékkal rendelkezik minden szinten, és mindkét ügyszakban. Az elmúlt év végén, míg a fővárosban 2,4%-kal kevesebb, összességében 63 449 per maradt folyamatban, addig Pest megyében 22 980, 3,8%-kal több. A fővárosban az első fokú (helyi és megyei együtt) peres hátralék csökkenése mellett a másodfokú hátralék is mérséklődött. Ezzel ellentétben Pest megyében mind a helyi bíróságok hátraléka, mind a másodfokon elbírálásara váró ügyek száma gyarapodott a 2010-es évben. Az országos ügyhátralékon belüli arányuk a fővárosi elsőfok, és a Pest megyei helyi és megyei másodfok kivételével csökkent. A két terület a helyi, illetve a megyei első és másodfokot is figyelembe véve teljes ügyhátralékon belüli aránya a 2009. évi 49,0%-ról 47,9%-ra mérséklődött. A létszámnövekedés hatására az egy bíróra jutó ügyhátralék a fővárosban mérséklődött. Pest megyében ugyanakkor az első fokú büntető bíráké, valamint a másodfokú tanácsoké tovább nőtt.

35 A fővárosban és Pest megyében egy tárgyaló bíróra/tanácsra jutó hátralék Terület Egy bíróra/tanácsra jutó hátralék Büntető ügyszakban Civilisztikai ügyszakban helyi megyei I. megyei II. helyi megyei I. megyei II. bíróságokon 2010. Fővárosban 189 36 108 170 187 248 Pest megyében 142 17 149 193 176 156 Főváros és Pest megye nélküli országos átlag 106 26 141 116 91 78 2009. %-ában Fővárosban 96,2 96,5 99,6 93,2 96,0 93,8 Pest megyében 97,3 135,2 112,5 100,4 87,0 132,0 Főváros és Pest megye nélküli országos átlag 104,2 113,8 119,6 104,2 102,3 110,8 Az ítélőtáblákon tárgyaló tanácsok száma, mindkét ügyszakbeli csökkenés mellett, összességében 2,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A mérséklődés civilisztikában 3,0%-os, büntetőben 2,5%-os volt. Az ügyszakokban egységesen fokozódott a tárgyalási tevékenység: egy tanácsnál magasabb lett a tárgyalási napok, a kitűzött, a tárgyalt és a befejezett ügyek száma is. Az ügyhátralékok mutatói azonban így is magasabbak lettek, hiszen az érkezésszámok is emelkedtek, amelyet e befejezésszám nem tudott követni. 2. Személyzeti helyzet 2.1. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak (bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, tisztviselők és írnokok) engedélyezett és tényleges létszámának változása a 2010. január 1. és 2010. december 31. napja közötti időszakban Az ítélőtáblák engedélyezett bírói létszáma 2010. december 31. napjáig kettővel, míg a megyei bíróságokon összesen eggyel emelkedett (17. számú melléklet). A bírósági titkárok engedélyezett létszáma 2010-ben 34 fővel emelkedett, míg a bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma 34 fővel csökkent (18-19. számú mellékletek). A tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak együttes létszáma 2010. december 31. napjáig 6890 főről 6898 főre (1,001%) emelkedett (20. számú melléklet). Az egy engedélyezett bírói létszámra jutó engedélyezett igazságügyi alkalmazotti létszámarány a beszámoló időszakában 2009. évhez képest nem változott, 2,37 (20. számú melléklet).

2.2. A bírói kar összetétele 36 A beszámoló időszakában a bírói kar ítélkezési gyakorlat szerinti összetétele a következők szerint változott. Az előző évhez képest csökkent az első kinevezésre tekintettel határozott időre kinevezett bírák száma (a 2009. évi 299-ről 2010. december 31. napjáig 276-ra). A betöltött bírói létszámon belüli arányuk 9,5%. A helyi bíróságokon a 2009. évi 53%-ról 2010-ben 47,2%-ra csökkent a tíz év alatti gyakorlattal rendelkező bírák aránya. A hosszabb bírói gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák körében minimálisan emelkedett a 11-20 éves gyakorlattal rendelkező bírák megoszlása (a 2009. évi 37,3%-ról 39,6%-ra). A 30 év feletti gyakorlattal rendelkező helyi és megyei bírósági bírák aránya az előző évhez képest kis mértékben romlott, 9,1%-ról 7,7%-ra (21-22. számú mellékletek). Az ítélőtáblákon szolgálatot teljesítő bírák tekintetében, valamennyi ítélőtábla felállításakor meghatározó szempont volt a megfelelő időtartamú ítélkezési tapasztalat szerinti kiválasztás. Ezzel kapcsolatban megállapítható, hogy az ítélőtáblákon változatlanul igen magas a hosszabb bírói gyakorlattal, ezen belül is a 11-20 éves (30,7%), valamint a 21-30 éves (45,4%) bírói gyakorlattal rendelkező bírák aránya (21. számú melléklet). A bírói kar nemek szerinti összetételét vizsgálva elmondható, hogy a helyi bíróságokra beosztott bírák közül 69,9%, a megyei bíróságokon működők körében 69,1% a női bírák aránya. A 2009. évi adatokhoz viszonyítva 2010. december 31. napjáig a helyi bíróságokon minimálisan csökkent, a megyei bíróságokon pedig kis mértékben emelkedett ez a mutató. Az ítélőtáblákon a nők aránya (57,1%) a helyi és a megyei bíróságokhoz képest alacsonyabb, de még így is magasnak mondható (23-29. számú mellékletek). 2.3. A bírák kinevezése A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági vezetők 128 bírói állásra írtak ki pályázatot. Figyelembe véve az előző évben kiírt, de a 2010. évben elbírált pályázatokat is, a beszámoló időszakában 66 (ebből öt eredménytelen) pályázat került elbírálásra. Valamennyi előterjesztést elfogadva, a Magyar Köztársaság elnöke 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig 60 pályázót nevezett ki valamennyiüket határozott időtartamra bíróvá. A főváros bíróságain 16 új bíró kezdte meg működését (32. számú melléklet). Az ítélőtáblákon és a megyei bíróságok illetékességi területén a bírói tisztségre pályázók száma egy és kilenc között változott. A megyei bíróságok elnökeinek a bíró tevékenységéről készített értékelése alapján, az OIT előterjesztésére, a köztársasági elnök 2010. évben 67 bírót nevezett ki a határozott idő leteltét követően határozatlan időtartamra.

37 2.4. A bírák szolgálati viszonyának megszűnése A Magyar Köztársaság elnöke az OIT előterjesztésére öt legfelsőbb bírósági bírói, hat ítélőtáblai, 24 megyei bírósági és 30 helyi bírósági bírót mentett fel tisztségéből (30-31. számú mellékletek), közülük 12-t a felső korhatár elérése, 35-öt kérelmére - az öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt. A tisztségükről 15-en mondtak le, egy bíró a szolgálati viszonyát jogellenesen szüntette meg, míg két bíró esetében a velük szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségükből való felmentést indítványozták. Az elmúlt évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a bírói hivatás helyett más pályát választók száma a 2008. évi kiemelkedően magas számhoz képest számottevően csökkent (2008. évben 25-en, 2009-ben 17-en, míg 2010. december 31. napjáig 15-en kérték a felmentésüket). Elsősorban a 33-50 év közötti bírák választanak más hivatást. Közöttük mint ahogy a bírák körében általában magasabb a nők aránya, mint a férfiaké. 2.5. A bírák elleni fegyelmi eljárások és fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül alkalmazott írásbeli figyelmeztetések A 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig terjedő időszakban a megyei bíróságok elnökei öt bíróval szemben alkalmaztak fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezése nélkül írásbeli figyelmeztetést. A bírákkal szemben valamennyi esetben hivatali kötelezettségszegés miatt került sor az intézkedés alkalmazására. A 2010. évben két megyei bírósági vezető, két megyei bírósági bíró és kilenc helyi bírósági bíró ellen (egy bíró ellen két fegyelmi eljárás is indult) kezdeményezték a megyei bíróságok elnökei a fegyelmi eljárás megindítását. A fegyelmi felelősségre vonást az érintett megyei bíróság elnöke négy esetben a bírói hivatás tekintélyét sértő magatartás, tíz esetben a hivatali kötelezettség vétkes megszegése miatt látta indokoltnak. A hivatali kötelezettségszegés miatt indult fegyelmi eljárások kezdeményezése továbbra is elsősorban a késedelmes, nem az eljárási szabályoknak megfelelő ügyintézés miatt történt. Előfordult azonban olyan eset is, amikor a bíró a perkivonatok elkészítésére vonatkozó vezetői utasításnak nem tett eleget, vagy megtagadta a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartással kapcsolatos ügyek intézését. A fegyelmi bíróságok a tavalyi év során kezdeményezett 12 fegyelmi eljárásból nyolc ügyet fejeztek be jogerősen. A fegyelmi bíróság két esetben feddés, egy esetben megrovás, négy eljárásban egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetést szabott ki. Egy bíróval szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, a bírói tisztségből való felmentést indítványozták. A beszámolási időszakban kezdeményezett fegyelmi eljárások közül négy ügy maradt folyamatban.

2.6. A bírák ellen indult büntető- és szabálysértési eljárások 38 A tavalyi év során egy ítélőtáblai, két megyei és egy helyi bírósági bíró ellen indult közlekedési szabályok megsértése miatt szabálysértési eljárás. Két bíró a mentelmi jogáról lemondott, a másik két esetben javaslatomra a köztársasági elnök döntött a mentelmi jog felfüggesztéséről. A szabálysértési hatóság két bírót pénzbírsággal sújtott, egy bíró ellen pedig az eljárást elévülésre figyelemmel szüntette meg. Így jelenleg egy szabálysértési eljárás van folyamatban. Az elmúlt évben mentelmi jogának felfüggesztését követően egy bíró ellen indult közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt büntetőeljárás, amely még folyamatban van. 2.7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak javadalmazása és elismerése A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 73. (1) bekezdése értelmében a legalacsonyabb bírói alapilletmény 2010. január 1. napjától nem változott, összege a 2008., illetve 2009. évi alapilletmény összegével megegyezően 356 000 Ft volt. Az OIT a 2010. évben költségvetési fedezet hiányában nem kezdeményezte a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők soron kívüli előresorolását, és a Legfelsőbb Bíróságra, valamint az OIT Hivatalába beosztott bírák tekintetében is mellőzte a soron kívüli előresorolásra vonatkozó javaslatok beszerzését. A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetésben a tájékoztató időszakában hét bíró részesült. Az OIT döntése alapján 2010. évben egy ítélőtáblai elnök és két ítélőtáblai kollégiumvezető címzetes legfelsőbb bírósági bíró, 16 helyi bírósági bíró címzetes megyei bírósági bíró, négy tisztviselő főtanácsos és 25 tisztviselő tanácsos címet kapott. Az OIT 2000. évi 3. számú szabályzatával alapított Juhász Andor díj arany fokozata kitüntetésben hat bíró, ezüst fokozatában 15 bíró, bronz fokozatában 20 tisztviselő részesült. Az OIT 2010. évben egy tisztviselőnek a Juhász Andor díj bronz fokozata posztumusz kitüntetést adományozta. A Tanács a 74/2010. (III. 23.) OIT határozata alapján a bírósági szolgálatban folyamatosan töltött 50 éves bírósági szolgálata alkalmából két bíró és egy tisztviselő Bírósági Szolgálatért Oklevelet vehetett át.

39 3. Oktatás 3.1. Bírák továbbképzése A tárgyidőszakban az OIT Hivatala szervezetében működő MBA elsődleges feladata a bíróságok 2010. évi központi oktatási tervének, a 167/2009. (X. 6.) OIT határozatnak a végrehajtása volt. (33. számú melléklet) A 2010. évi oktatási feladatok közül kiemelt jelentőségű volt az Országgyűlés által 2009 novemberében elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény rendelkezéseinek megismertetése céljából a bíróságok civilisztikai szakmai vezetői számára előkészített tízszer kétnapos tanácskozássorozat. Az eredetileg januártól decemberig tervezett rendezvényfolyam képzéseiből a kódex bevezető rendelkezéseit, a személyeket, a személyhez főződő jogokat, és a családjog egyes rendelkezéseit áttekintő tanácskozás (szám szerint négy) valósult meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXIII. törvény rendelkezései folytán az oktatási év második felére eső tanácskozások az öröklési jog, a kötelmi jog, és a deliktuális felelősség témáiban elmaradtak. A civilisztikai tárgyú szakmai rendezvényeknek az ügycsoportok széles skálája szolgált a bírák ismereteinek bővítésére. Az év elején egynapos konferencia tárgyalta a gyermektartásdíj megállapításának, módosításának bírói gyakorlatát a megváltozott gazdasági, jövedelmi viszonyokra tekintettel. Januárban vitatták meg a csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bírák a 2009. évi jogszabályváltozás folytán aktuális jogalkalmazási kérdéseket, a felszámolási eljárás, mint nemperes eljárás jellemzőit, a felszámoló felmentésével kapcsolatos joggyakorlatot, a Fővárosi Ítélőtábla néhány elvi jelentőségű határozatát, valamint az eljárások elhúzódása megítélésének európai gyakorlatát. A polgári ügyszakban tárgyaló bírák nagy többségének érdeklődését elégítette ki a 2010. március 24-26. között a végrehajtási perek aktuális kérdéseiről megtartott háromnapos rendezvény. A programban előadások és kiscsoportos foglalkozások vegyesen szerepeltek. Az oktató bírák a Legfelsőbb Bíróság jogegységi gyakorlatán túl az első- és másodfokú bíróságok aktuális ítélkezési gyakorlatára is figyelemmel voltak. A polgári per költségeiről és a perben igénybe vehető kedvezményekről 2010. május 17. napján rendezett egynapos képzésről a résztvevők a bírói gyakorlatban jól hasznosítható ismeretekkel távoztak. Az év második felében először 2010. szeptember 16-17. napján gyűltek össze ismét nagy számban (száz főt meghaladóan) a polgári ügyszakos bírák, hogy az adatvédelemről, a tárgyalás nyilvánosságának kérdéseiről, az iratok megtekintéséről, a tárgyaláson kép-és hangfelvétel készítésének kérdéseiről hallgassanak előadást. A cégbírák kétszer egynapos rendezvény (2010. február 16., 2010. június 14.) keretében cserélhették ki a közelmúlt cégeljárást érintő jogszabályváltozásainak bírói tapasztalatait. A szakmai képzések közül az év végén (2010. november 25-26.) került sor a munkaügyi pereket tárgyaló bírák továbbképzésére. A tematikus képzések egészét a

40 felvetett témák aktualitása, a résztvevők magas száma és a bírói gyakorlatot érintő képzések iránti élénk érdeklődés jellemezte. A büntetőjogi képzések általában egy adott szakterülethez tartozó témákat titkos információ szerzése és felhasználása, igazságszolgáltatás elleni, közlekedési bűncselekmények dolgoztak fel. A büntető bírák számára szervezett oktatási programok közül kiemelkedett a 2010. április 8-9. napján bírák és ügyészek számára a közvetítői eljárás ügyészi és bírói tapasztalatairól megrendezett kétnapos képzés. A jogalkotást követő bírói gyakorlat áttekintésére szolgált a 2010. február 10-11. napján a szabálysértési eljárásról megtartott kétnapos rendezvény. Szakmai ismereteik bővítésére a büntetés-végrehajtási és a nyomozási bírók is lehetőséget kaptak 2010. február 1. napján, illetve 2010. június 16. napján. Népszerűek voltak a büntetőbírák körében a Rendőrtiszti Főiskola tanáraival és az igazságügyi szakértők közreműködésével megvalósult kriminalisztikai ismereteket átadó képzések, előbb 2010. április 19-21., majd 2010. szeptember 22-24. között. A tavaszi rendezvény az általános jellegű kriminalisztikai tudnivalókról szólt, míg az őszi rendezvény középpontjában a szakértői tevékenység állt, amely témakört a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet szakértőinek közreműködésével dolgozták fel. Az MBA kötelező képzései körében a határozott időre kinevezett civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára két alkalommal (2010. február 1-5., 2010. október 4-8.) megrendezett egyhetes anyagi- és eljárásjogi tanfolyamokon a kevesebb bírói gyakorlattal rendelkező fiatal bírákat leginkább foglalkoztató anyagi és eljárásjogi témák voltak napirenden. A kevesebb gyakorlattal rendelkező büntetőbírák részére kétszer (2010. február 22-26., 2010. november 8-12.) egyhetes kötelező tanfolyamokon a büntető ítélkezés olyan alapvető témái kerültek szóba többek között, mint a vádirat vizsgálata, a tárgyalás kitűzése és vezetése, a büntetés kiszabása során felmerülő kérdések. 3.2. A bírósági titkárok központi képzése A bírósági titkároknak a bírói hivatásra való szakmai felkészítése keretében a tárgyévben az egymásra épülő négy modul közül a bírói szervezethez kapcsolódó gyakorlati ismeretekről, a bírói hivatástudatról és etikáról szóló első modul tematikájában a korábbiakhoz képest erősebb hangsúlyt kaptak a pszichológiai, a kommunikációs, valamint a beszédtechnikai ismeretek és gyakorlatok. 3.3. E-learning képzések A beszámolási időszakban a hagyományos képzések mellett távoktatási tanfolyam indult a tárgyalótermi krízishelyzetekről, a határozatszerkesztés elméleti és gyakorlati tudnivalóiról a büntető, valamint polgári peres és nemperes eljárásban, a gazdálkodás körében elkövetett bűncselekményekről, az általános európai jogról, továbbá az előzetes döntéshozatali eljárásról. Az Európai Unió Átmeneti Támogatás programja biztosított fedezetet a bírósági e- learning keretrendszer és 14 elektronikus tananyag kifejlesztésére. A rendszer átadása óta

41 eltelt időszakban az induló tanfolyamok kész tananyagainak a hatályosítását végezték el. Új elektronikus tananyag költségvetési okokból nem készült. 3.4. Európai jogi szaktanácsadók képzése Az MBA az európai jogi szaktanácsadók részére kétnapos általános tanácskozást, valamint kétszer egy-egy napos civilisztikai, illetve büntető ügyszakhoz kapcsolódó képzést biztosított. 3.5. Idegen nyelvi képzés Az MBA a bírák, bírósági titkárok, illetve fogalmazók részére kétszer háromnapos angol, illetve német nyelvű, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozatot szervezett aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban, mely a résztvevők szóbeli nyelvtudásának erősítését és annak magabiztosabb használatát segítette elő. Sikeres volt a három alkalommal megrendezett angol nyelvű európai jogi képzéssorozat, melynek keretében angol anyanyelvű, elismert európai jogi szakértő vezetésével tanulmányozták a résztvevők a Lisszaboni Szerződést, az európai büntetőjog kérdéseit, valamint az európai szerződési jogot. A további nyelvi képzéseket az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében rendezték. 3.6. Államreform Operatív Program Az MBA 2010-ben folytatta az előző évben megkezdett, Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés - Magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítása című, az ÁROP keretén belül megvalósuló projektet. A projekt keretében 2010-ben a következő képzések kerültek megrendezésre: vezetői tréning (2x3nap, alkalmanként ~60 bírósági vezető részvételével), képzők képzése tréning (2x3nap, alkalmanként ~30 bíró, titkár és fogalmazó részvételével), szakmai továbbképzés gazdasági bűncselekményeket tárgyaló bírák számára (2x3nap, alkalmanként ~80 bíró és rendőr részvételével), kommunikációs tréning (3x3 nap, alkalmanként ~75 bíró és igazságügyi alkalmazott részvételével), jogi terminológiai képzés angol és német nyelven (2x3nap, ~80 bíró és igazságügyi alkalmazott részvételével). 3.7. Igazságügyi alkalmazottak képzése A 2010-es oktatási évben a korábbi évekhez hasonlóan képzést kaptak a belső ellenőrök kétnapos oktatás keretében, továbbképzésen vettek részt a bíróságok gazdasági hivatalainak munkatársai, valamint a mérlegképes könyvelők a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben előírtak alapján.

42 A bírósági ügyintézők a szabályszerű kézbesítésről, valamint a cégbírósági ügyintézésről hallgathattak előadásokat. Sor került a könyvtárosok, valamint a statisztikusok és az informatikusok képzésére is. 3.8. Együttműködés más szervekkel, szervezetekkel A civil szervezetekkel történő együttműködés keretében az érdeklődők a szerzői jog témakörében kétszer kétnapos képzésen vehettek részt, melyen a ProArt-Szövetség a Szerzői Jogokért Alapítvány szakemberei tartottak előadást a témához kapcsolódó internetes jogsértések aktuális kérdéseiről. A Magyar Helsinki Bizottság kétszer egynapos tanácskozást rendezett a kiutasítási döntések meghozatalakor figyelembe veendő emberi jogi szempontokról, illetve az ilyen döntések bírói felülvizsgálatáról. Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének jogi attaséja jóvoltából az FBI Magyarországra látogató profilalkotói 2010 májusában háromnapos szemináriumot tartottak emberölések nyomozása, döglött ügyek nyomozása, szexuális motivációjú emberölések nyomozása valamint sorozatgyilkosságok felderítése témakörökben. A rendezvényen öt magyar bíró vett részt. 3.9. Külföldi oktatási intézményekkel történő együttműködés A Szlovák Bíróképző Akadémiával folytatott együttműködés keretében a Szlovák Bíróképző Akadémia 2010-ben európai jogi témájú rendezvénysorozatot tartott magyar, cseh és lengyel bíróképző intézmények bevonásával. Az első szemináriumot a Cseh Bíróképző Akadémia tartotta A terroristák és a szélsőséges aktivisták elleni harc jogi aspektusainak európai kontextusa címmel, melyen öt magyar bíró vett részt. A rendezvénysorozat második szemináriumát a Szlovák Bíróképző Akadémia 2010 őszén Az Európai Unión belüli bírói együttműködés büntető ügyekben. címmel rendezte meg, melyen egy magyar bíró vett részt. A harmadik szemináriumot a Lengyel Bíróképző Akadémia 2010. október végére szervezte. A rendezvénysorozat záró szemináriumát a MBA a Jogorvoslati lehetőségek az Uniós jog megsértése esetén címmel 2010. december közepén tartotta meg, melyen 53 magyar bíró, bírósági titkár, 19 külföldi (lengyel, cseh, szlovák) bíró vett részt. Az Európai Jogakadémia (ERA) közös pályázatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz a szlovák, cseh, lengyel és magyar bíróképző intézményekkel, melynek keretében lehetőség nyílt 2010. és 2011. során olyan rendezvénysorozat lebonyolítására, melynek keretében minden ország egy-egy szemináriumot rendez meg. A programok a büntető igazságügyi együttműködés különböző területeit dolgozzák fel. A szemináriumsorozat első képzését a Lengyel Bíró- és Ügyészképző Iskola az Az európai büntető igazságszolgáltatás keretei és szereplői címen 2010. november 4-5. között rendezte meg, melyen négy magyar bíró vett részt.

43 A francia Nemzeti Bíró- és Ügyészképző Iskola (ENM) a tavalyi évhez hasonlóan idén is megrendezte éves csereprogramját, amelynek keretében 2010. november 15-20. között francia hallgatók látogattak Magyarországra, a 2010. december 6-11. közötti héten pedig magyar fogalmazók és titkárok vettek részt a Bordeaux-ban rendezendő Európa Héten, melynek témája idén a Családon belüli erőszak volt. A Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködésért (IRZ Stiftung) hospitációs programot szervezett 2010 novemberében büntető, valamint gazdasági és polgári ügyszakban dolgozó bírák részére Bonnban. A rendezvényen három magyar bíró vett részt. A Bajor Igazságügyi Minisztérium szervezésében, Fischbachauban került megrendezésre a Bevezetés a bírói praxisba című konferencia, amelyen két magyar bíró számára is részvételi lehetőség nyílt. Az MBA nemzetközi oktatási kapcsolatainak keretében 2010-ben 25 külföldi rendezvényre és rendezvénysorozatra érkezett meghívás, melyeken 68 bíró, bírósági titkár és fogalmazó vett részt. 3.10. A bírósági fogalmazók központi versenyvizsgája A bírósági fogalmazók évente két alkalommal megrendezendő központi felvételi versenyvizsgája tavaszi fordulójának írásbeli részére 2010. április 26. napján, a szóbeli megmérettetésre 2010. május 12-13. napján, az őszi központi versenyvizsga írásbeli részére 2010. október 25-26. napján, a szóbeli részére pedig 2010. november 16-17. napján került sor. 3.11. Bírósági könyvtárak, kiadványok A bírósági könyvtárak szintre hozásának stratégiai célja az ítélkezési munkát segítő, egymással együttműködni képes könyvtári hálózat kialakítása. A beszámolási időszakban befejeződött a 27, földrajzilag elkülönülő bírósági báziskönyvtár elektronikus eszközökkel történő összekapcsolása. Ez a hálózati rendszer teszi lehetővé egy közösen épített, egységes katalógusrendszer, valamint tartalomszervezés segítségével, hogy a felhasználók megtalálják a keresett dokumentumokat, információkat. A tárgyidőszakban megtörtént a bevezetést célzó projekt lezárása és áttérés az üzemszerű működésre. A szállító 2013. november 30-ig üzemeltetési támogatást köteles nyújtani az OIT Hivatalának. Az MBA Tájékoztatási és Dokumentációs Központja (TDK) látja el a Corvina rendszer központi rendszeradminisztrációs tevékenységét is. Az éles üzemeltetés támogatásához létrejött, és hatékonyan működik a bírósági könyvtárosok ún. regionális felelősi hálózata, amely a konkrét napi problémák megoldásban való segítségnyújtás mellett a tervszerű feldolgozási, bibliográfiai ellenőrzési munkákban is helytáll. A közös munka támogatására kialakított levelezőlisták és közösségi alkalmazások használata a tárgyidőszakban fokozatosan elfogadottá vált, a levelezőlista a könyvtárközi kölcsönzést és a dokumentumküldési szolgáltatást is hatékonyan támogatja.

44 A TDK Jogi Szakkönyvtára 25 olvasói hellyel, öt olvasói számítógépes munkaállomással és két hálózati nyomtatóval áll a felhasználók rendelkezésére. 2010-ben 197 könyv, 80 elektronikus dokumentum (elektronikus folyóiratok, előfizetői és ingyenes adatbázisok, e-book, stb.) és 48 időszaki kiadvány került beszerzésre az ítélkező munka és az oktatási tevékenység támogatása céljából. A TDK egységes dokumentum-beszerzési rendszer megszervezésével szolgálta a hatékony dokumentum-ellátást, melynek eredményeként jelentős, esetenként a piaci árhoz képest 75%-os megtakarítást értek el. A bírósági könyvtárakkal folyó szoros szakmai együttműködés keretében készült el és érhető el az MBA hivatalos honlapján keresztül a Szakirodalmi ajánló, mely havi rendszerességgel mutatja be az újonnan beszerzett nyomtatott és elektronikus információforrásokat. A bírósági könyvtárosok humánerő-fejlesztési programja 2010-ben a fentebb említett ÁROP projekt segítségével valósult meg. A TDK a projekt részeként a képesítési szint emelését célzó négymodulos akkreditált könyvtárosi képzést, valamint az információtechnológiai ismereteket közvetítő távoktatási tanfolyamot szervezett bírósági könyvtárosok számára. A két képzés a teljes bírósági könyvtári rendszer munkatársai számára nyújtott szakmai alap- és továbbképzést. 2010-ben összesen 16 könyvtárszakmai képzési rendezvényt valósítottak meg. A teljes résztvevői létszám 159 fő volt, amely a teljes bírósági könyvtári rendszert, tehát bázis-és letéti könyvtárakat egyaránt lefedte. A TDK végezte az oktatásban nélkülözhetetlen kiadványok és tanulmányi segédanyagok előkészítését és kivitelezését, beleértve a kiadványszerkesztést. A bíróságok számára kisebb nyomdai szolgáltatásokat (pl. kötészet) végzett. 2010-ben két Akadémiai Füzet készült el a társadalombiztosítási, valamint büntetőjog tárgykörben. 3.12. Tudásalapú Igazságszolgáltatás Projekt A 2008-ban kezdődött projektben a tárgyidőszakban 33 képzési rendezvény valósult meg. Ennek keretében 1019 fő (451 bíró és 568 igazságügyi alkalmazott) képzése történt meg.

45 4. Az európai uniós programok, pályázatok az igazságszolgáltatás intézményrendszerében Az e-bíróságról szóló, 2006. évben elfogadott OIT koncepcióhoz illeszkedve, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Elektronikus Közigazgatás Operatív Programja (EKOP) keretében 2010-ben az alábbi projektek végrehajtása folytatódott: 4.1. Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja A 2008 novemberében megkötött Támogatási Szerződés alapján megvalósuló, 990 millió forint költségvetésű projekt célja a civil szervezetek nyilvántartásának, valamint a csődés felszámolási eljárások modernizációja, korszerű ügyfélbarát, tér- és időkorlátoktól (utazás, sorban állás, hivatali- és ügyfélfogadási órákhoz történő alkalmazkodás) mentes, hatékony elektronikus ügyintézés megvalósítása, és az európai információs társadalomhoz történő felzárkózás elősegítése. A projekt további célja az eljárások elektronikus ügyintézési (front-office) és ügyviteli (back-office, háttér) rendszerének kiépítése, az elérhető e-közszolgáltatások számának növelése és minőségének, hatékonyságának és transzparenciájának javítása. A projekt fő célcsoportjai az állampolgárok, a civil szervezetek, a vállalkozások, a bíróságok, valamint a közigazgatási szervek. A projekt megvalósulását követően a jelenleginél lényegesen szélesebb körben hozzáférhető elektronikus ügyintézés, illetve elektronikus adatcsere eredményeként a bíróságok munkaterhének, illetve az ügyintézési időnek az állampolgárok számára igen fontos csökkenését várjuk. A fejlesztések a projekt fő vonalai mentén folytathatóak lesznek. A projekt végrehajtása során a következő sikeres közbeszerzéseket folytattuk le: 2009 júniusában került kiírásra a Rendszertervezés, minőségbiztosítási és projektmenedzsmenti feladatok ellátása tárgyú nyílt közbeszerzési eljárás, melynek eredményeképpen 2009. szeptember 3. napján az OIT Hivatala a Stratis Vezetői és Informatikai Tanácsadó Kft.-vel kötött szerződést. 2009 júliusában az OIT Hivatala a Marketing és PR tevékenység, valamint kommunikációs feladatok ellátása tárgyában eredményes egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. Az OIT Hivatala, 2009. szeptember 28. napján a fenti beszerzésben nyertes Premier Marketing Media Kft.-vel kötött szerződést. 2010 márciusában az OIT Hivatala a 27 db bírósági intézményre vonatkozó informatikai rendszer bevezetéséhez szükséges szoftverek, fejlesztések illetve kapcsolódó szolgáltatások és portál beszerzése, oktatással tárgyában lefolytatott közösségi szintű nyílt közbeszerzési eljárás eredményeképpen a FreeSoft Nyrt.-vel kötött szerződést.

46 4.2. A cégbírósági és céginformációs rendszerek továbbfejlesztése és korszerűsítése (KIM-OITH konzorcium) A 2009 júliusában megkötött Támogatási Szerződés alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) közös, 800 millió Ft-os projektben a KIM projektgazdaként, míg az OIT Hivatala konzorciumi partnerként vesz részt. A bíróságokat érintő, mintegy 216 millió Ft pályázati összegből elsődlegesen a cégbírósági rendszer fejlesztésének megvalósítása a cél, főként annak a lehetőségnek a megteremtésével, hogy a másodfokra kerülő ügyek adatai elektronikusan továbbíthatóak legyenek a bíróságokra, majd ott elektronikusan kezelhetőek legyenek. További célkitűzés, hogy a bíróságok egy ún. call center révén csatlakozni tudjanak az ügyfélszolgálati rendszerhez. A projekt eredményeképpen bővülnek az állampolgárok közvetlen ügyintézési, informálódási lehetőségei, gyorsulnak az ügyintézési idők, az ügymenet több esetben egyszerűsödik, papírmentessé és emberi közreműködés nélkülire változik. A projekt közvetlenül és alapjaiban érinti és könnyíti a cégbíróságok és az ítélőtáblák helyzetét, mindennapi működését. A projekt végrehajtása során a következő sikeres közbeszerzéseket folytattuk le: A rendszertervezési feladatok, informatikai szaktanácsadási feladatok ellátására KSZF-es eljárás eredményeként 2010. május 27. napján a Humansoft Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést a projektgazda 2010. július 30-i véghatáridővel, mely utóbbi módosításra került a projekt fizikai megvalósulásának időpontjáig. A projekt megvalósításához szükséges eszközök a Humansoft Kft.-től, a Tigra Computer Kft.-től, az Szinva Net Informatikai Kft.-től kerültek megrendelésre. A Környezeti Fenntarthatósági Tervet a Véd-terv Bt. készítette el. 2009. december - 2010. december között a projektgazda a projekt terhére megbízási szerződéssel szaktanácsadót alkalmazott. 2010. évben az OKFON bonyolításában további két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, amelyek a Humansoft Kft. kiválasztását eredményezték. 4.3. Az ügyfélkapcsolatok elektronizálása egyes bírósági eljárásokban Az e-bíróság koncepcióban összefoglalt fejlesztési tervek megvalósításának, a bírósági folyamatok elektronizálásának körében elengedhetetlen a bírósági dokumentumok elektronikus nyilvántartásának és hozzáférhetőségének fejlesztése, kiterjesztése, az ún. elektronikus bírósági dokumentum-menedzsment. A 2009 novemberében aláírt támogatási szerződés alapján megvalósuló projekt keretében a jogszabályi megfelelésen túl cél, hogy az eljárásokban résztvevő személyek és szervek minél több beadványt elektronikusan tudjanak eljuttatni a bíróságokhoz, illetve, hogy a bíróságokon az új rendszer bevezetésétől kezdve keletkező és az ügyfeleket érintő iratok elektronikusan készüljenek, hitelesen kézbesíthetők és tárolhatóak legyenek. További célként fogalmazódott meg, hogy a bírósági határozatok minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé és megismerhetővé.

47 A projekt megvalósulásával lehetővé válik: az elektronikusan beérkező strukturált vagy nem strukturált dokumentumok fogadását és felhasználását lehetővé tevő rendszer kialakításának megkezdése, a bíróságokon a projekt indulásától kezdve keletkező és az ügyfeleket érintő hiteles elektronikus okiratok kezelésének (létrehozás, tárolás és hozzáférés) kialakítása, megfelelő jogosultságkezeléssel, a hiteles elektronikus kézbesítés kialakítása az elektronikus tértivevény központi rendszeréhez való csatlakozással, a határozatok szélesebb körű az igazságszolgáltatás belső tevékenységét, minőségének emelését támogató anonimizálása feltételeinek biztosítása, a bírósági adatvagyon felhasználhatóságának fejlesztése az anonimizált dokumentumok hozzáférhetőségének, szélesebb körű megismerhetőségének biztosításával, és ennek kiegészítése a lehetőségek és az esetlegesen felmerülő igények szerint egyes korábban keletkezett dokumentumok elektronizálásával, egy olyan rendszer kialakítása, mely képes más releváns rendszerekkel együttműködni, azokkal információt cserélni. E fejlesztések az ügymenet gyorsulását, a feladatvégzéshez szükséges elvárt erőforrásmennyiség csökkenését, valamint hosszú távon a feladatellátás közvetett költségeinek (pl.: a humán munkaerő ráfordítás költségei, postázási díjak, papírköltségek stb.) csökkenését eredményezik. A projekt közbeszerzési eljárásainak lefolytatása, az előzetes ütemezéseknek megfelelően, 2010. év elején kezdődött. Az Ügyfélkapcsolatok: Projektmenedzsment hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével, az L-IT Group Kft.-vel 2011. február 17- én kötött az OIT Hivatala szerződést, melynek időtartama a projekt fizikai megvalósítása. A Rendszertervezési és informatikai tanácsadási, valamint minőségbiztosítási feladatok ellátása tárgyú, hirdetmény közzétételével lefolytatott eljárás eredményeképp a Stratis Kft.-vel 2011. március 22-én kötött a projektgazda szerződést a projekt fizikai megvalósításának időtartamáig. 4.4. Az ítélkezés időszerűségének javításához a bírói munka adminisztratív terheinek csökkentése, munkateher mérés és elosztás segítése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése további bírósági területre A közel 1,5 milliárd forint támogatási igényű kiemelt projektötletet az OIT Hivatala az EKOP 2009-2010 programozási időszak 2010 szeptemberében kiírt pályázati felhívására nyújtotta be. Befogadásáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2010 decemberében küldött értesítést azzal, hogy a támogatással kapcsolatos kormányhatározat 2011. első negyedévében várható. Átfogó célja, hogy növelje a bíróságok tevékenységének országos szintű hatékonyságát, valamint javítsa az ítélkezés időszerűségét és a bíróság társadalmi megítélését úgy, hogy lehetővé teszi a munkateher eloszlás optimalizálását és modernizálja az informatikai támogatást.

48 Támogatási döntés esetén a kiemelt projekt megvalósítása 2011-ben megkezdődhet. 4.5. Bírói kapacitás-fejlesztés a visszatérés területén Az Európai Visszatérési Alaphoz benyújtott sikeres pályázat eredményeként a 13,5 millió Ft támogatási összegű projekt a menekültügy, a migráció, és idegenrendészet területein tevékenykedő bírák számára nyújtott képzést 2009. szeptember 7-10. napjai között Koszovóban. Ehhez kapcsolódott a 2010. március 29. és április 1. között Romániában megszervezett szakmai tanulmányút, valamint az MBA-n 2010. június 3. és 4. napján tartott konferencia. A fenti tanulmányutak, illetve a kétnapos konferencia eredményeként született szakmai anyagokból 66 oldal terjedelmű összefoglaló készült, melynek kivonatolt változata öt nyelven (angol, francia, román, albán, szerb) az OIT Hivatala honlapján elérhető. A projekt véghatárideje 2010. június 30. volt, az elszámolás megtörtént; a monitoring jelentés megfelelőnek találta a megvalósítást. 5. A bírósági épületek A magyarországi bíróságok a 2010. január 1-jei állapot szerint 158 épületben működnek. A bírósági épületek beruházására és felújítására fordítható pénzügyi lehetőségek nominálértéken másfél évtizede változatlanok. A 2008-2009. közötti időszakban csökkent, míg a 2009-2010. közötti években stagnált a felhasználható összeg, mert a költségvetés többletforrásokat nem biztosított. A felsorolt tényezők hatására az épületek fizikai romlása meghaladja a felújítások során elért eredményeket. Évek óta költségvetési források hiányában megoldatlan a Pest Megyei Bíróság és a Debreceni Városi Bíróság elhelyezése. A Pest Megyei Bíróság - állagának rohamos romlása és az egyre növekvő létszám miatt, a bíróság működésének biztosítása érdekében - piaci áron további ingatlanok bérbevételére kényszerül. Debrecenben rendelkezésre áll ugyan egy építési telek és elkészültek az új épület kiviteli tervei, azonban a beruházást az anyagi fedezet hiánya gátolja. 5.1. A bírósági épületállomány fő jellemzői A 2010. évre jóváhagyott beruházások és felújítások feladatait a 34-36. számú mellékletek részletesen tartalmazzák. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2010. évre a Bíróságok fejezet részére központi beruházások céljára 943 600 ezer Ft-ot hagyott jóvá, melynek szétosztása az OIT 2010/3. (I. 12.) számú belső határozata alapján megtörtént. A bírósági épületek felújítási előirányzataira az OIT 2009/102. (XII. 9.) számú belső határozatában foglaltak alapján 200 000 ezer forint került elosztásra. Így 2010. évben a központi előirányzat összesen 1 143 600 ezer Ft volt. A bíróságok által épület-rekonstrukciókra és beruházásokra

49 fordítható összeg 2010-ben azonos volt a 2009. évi pénzügyi lehetőséggel (1 143 600 ezer Ft). A bírósági épületek műszaki állapotában, felszereltségében a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt az előző évhez képest jelentős arányeltolódás mutatkozott a befejezett és a folyamatban lévő beruházások tekintetében. A beruházások nagy része két vagy több évi átfutási idővel volt megvalósítható. Teljes rekonstrukció az elmúlt évben a részleges rekonstrukciók figyelembevétele nélkül 2300 m² bírósági alapterületen fejeződött be. A felújítással érintett bírósági épületeknél megvalósult a bíróságok biztonságát szolgáló összetett védelmi berendezések és rendszerek telepítése is. Az épületállomány rossz műszaki állapota mellett továbbra is gondot jelent az elhelyezési lehetőségek szűkössége. Az elmúlt évtizedben több száz jogszabály bővítette a bíróságok feladatkörét, néhány jogszabály létszámbővítéssel is járt, melyet azonban finanszírozási okok miatt nem követhetett az elhelyezési lehetőségek bővítése. 5.1.1. Épület-beruházások Az elmúlt évben a bíróságok beruházási lehetőségeinek felhasználásával, a bírák elhelyezési és munkafeltételeinek javítása az alábbiak szerint történt. A beszámoló időszakában a nagyobb volumenű épület-beruházási feladatok a következők voltak: befejeződött a Bicskei Városi Bíróság és a Szikszói Városi Bíróság rekonstrukciója; folytatódott a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság és a Nyírbátori Városi Bíróság épületének bővítése és felújítása több évre áthúzódó beruházásként; befejeződött a 2010. évről áthúzódóan a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciója VI. ütemének első fele; folytatódott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság épülete kiviteli terveinek készítése; elkészültek a Bács-Kiskun Megyei Bíróság tető- és homlokzat felújításának kiviteli tervei; elindult a Heves Megyei Bíróság és a Salgótarjáni Városi Bíróság rekonstrukciójának tervezése; megkezdődött a Ceglédi Városi Bíróság épületrekonstrukciója tervezőjének kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás; a Csongrád Megyei Bíróság Széchényi téri épülete tetőfelújításának tervezése helyett jóváhagyásom alapján a Szentesi Városi Bíróság két vizesblokkjának felújítása, a Csongrád Megyei Bíróság Tábor úti épületének elektromos felújítása I. ütemének kivitelezése és II. ütemének tervezése, valamint az autómosó bontása valósult meg. Kisebb volumenű épület-beruházási feladat volt: két megyei (Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Toldi utcai B ép.) és két városi bíróság (Siklósi és Tatabányai Városi Bíróság) ablakcseréje; több bíróság teljes kazáncseréje (Bajai Városi Bíróság, Somogy Megyei Bíróság), illetve hőközpont-felújítás (Legfelsőbb Bíróság);

a Békés Megyei Bíróság és a Gyulai Városi Bíróság pinceszigetelésének II. üteme; a Szekszárdi Városi Bíróság elektromos hálózatának felújítása; a Nagykanizsai Városi Bíróság volt ügyészségi területének felújítása; az Orosházi Városi Bíróság ablakcseréje (2011. évi befejezéssel). A beruházási tartalékkeretből sor került: a Szentesi Városi Bíróság elektromos korszerűsítésére; a Siklósi Városi Bíróság bádogos munkáira; a Bajai Városi Bíróság kazáncsere többletmunkáira; a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciójának folytatására. 5.1.2. Épületek felújítása 50 A beszámoló időszakában a kisebb volumenű épület-felújítási előirányzatból az OIT döntése alapján a következő fejlesztések valósultak meg: három bíróság (Békési, Makói és Dunakeszi Városi Bíróság) elektromos korszerűsítése, és a Baranya Megyei Bíróság klíma berendezéseinek javítása; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elektromos korszerűsítésének I. üteme a 2011. évi II. ütemmel együttesen kerül megvalósításra; a Nógrád Megyei és a Balassagyarmati Városi Bíróság fűtés korszerűsítése, valamint hat épület (a Kazincbarcikai és a Komáromi Városi Bíróság, a Pest Megyei Bíróság Thököly úti és Rózsa utcai épülete, a Somogy Megyei Bíróság 48-as Ifjúság úti, és a Legfelsőbb Bíróság épülete) kazán- és egyéb gépészeti felújítási munkái; több épület külső homlokzat felújítási (a Somogy Megyei Bíróság Szent Imre utcai és a Legfelsőbb Bíróság épülete), tetőfedő- és bádogos javítási (Fejér, Hajdú-Bihar, és Vas Megyei Bíróság, a Hajdúszoboszlói, a Gyöngyösi és a Szentendrei Városi Bíróság) munkái; a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróságon nyílászáró csere utáni festési munkák; két épület (Mosonmagyaróvári és Szekszárdi Városi Bíróság) süllyedésének orvoslása, több bíróság épületének (Karcagi Városi Bíróság, Nógrád, Veszprém és Zala Megyei Bíróság) vagy udvarának kisebb helyreállítási munkái; a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Toldi utcai A épület tetőszigetelése; a Vásárosnaményi Városi Bíróság 2009-ről áthúzódó homlokzat javítási munkái. A felújítási tartalékkeretből sor került: a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság épülete süllyedése orvoslásának pótmunkáira; több épületben a nagy esőzések és viharkárok (Baranya Megyei Bíróság, a Mosonmagyaróvári, Kalocsai és Sárbogárdi Városi Bíróság) okozta helyreállítási munkákra; a Makói Városi Bíróság homlokzat-felújításának tervezésére; kisebb, egyéb károk, meghibásodások (Baranya Megyei Bíróság, Ajkai Városi Bíróság) kijavítására; a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületrekonstrukciójának folytatására.

5.1.3. A Soproni Városi Bíróság elhelyezésének megoldása 51 A Soproni Városi Bíróság jelenlegi épületének kezelői joga 2011. december 31-jével megszűnik, mert az ingatlan a Soproni Evangélikus Egyházközség tulajdonába kerül. Emiatt új elhelyezési megoldást kell találni a bíróság és az ügyészség elhelyezésére. Kártalanításként a Soproni Városi Bíróság és a Soproni Városi Ügyészség kihelyezésére az állami költségvetés külön soron 1 400 000 ezer Ft-ot biztosított. Évenkénti megosztásban erre a célra 2008-ban 550 000 ezer Ft, 2009-ben 550 000 ezer Ft és 2010- ben 300 000 ezer Ft került kifizetésre. Az engedélyezési és kiviteli tervek 2010. év végéig elkészültek, az építési engedély rendelkezésre áll. 2011. év elején megkezdődik a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás. Az épület beruházása a fenti okok miatt a 2012-es év első felére húzódik át. 5.1.4. Akadálymentesítés A komplex akadálymentesítéssel összefüggő uniós pályázatokon való eredményes részvételt követően, az elnyert összeg 2007-ben, az 1. fordulóban 552 166 ezer Ft, 2008- ban, a 2. fordulóban 230 064 ezer Ft, a 3. fordulóban 651 575 ezer Ft, 2009-ben, a 4. fordulóban 129 931 ezer Ft és 2010-ben, az 5. fordulóban 268 353 ezer Ft, összesen 1 832 089 ezer Ft volt. Az elnyert pályázatok megvalósításához 2010. december végéig 416 375 ezer Ft további saját forrásra volt szükség (ebből előkészítési költség 165 083 ezer Ft, előre nem látható szükséges többlet költség 251 292 ezer Ft volt). Összesen 77 bírósági épület nyert támogatási összeget annak érdekében, hogy 2010. év végére (illetve az 5. forduló esetében 2011. év végére) teljesíthetőek legyenek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben megfogalmazott célok. Az 1-3. fordulóban nyertes megyei bírósági épületek akadálymentesítése 2010. év végére a fenntarthatósági szakaszba jutott. A 4. fordulós projektek lezárása is megtörtént. Az 5. fordulóban nyert épületeknél 2011. évben történik meg a Támogatási szerződések megkötése és a megvalósítás. 5.2. A bírósági épületek eszköz-ellátottságának fő jellemzői A beszámolási időszakban a bíróságok korszerű működéséhez szükséges technikai feltételeket a rendelkezésünkre álló pénzügyi lehetőségekből nem tudtuk biztosítani. A bíróságok technikai ellátására 2001-ben 190 millió Ft-ot, 2002-ben 149 millió Ft-ot fordíthattunk, míg 2003-ban 137 millió Ft felhasználására volt lehetőségünk. A 2004-2010. években a bíróságok technikai ellátására külön pénzügyi keret nem állt rendelkezésre.

52 A munkakörülmények javítására szolgáló eszközök beszerzésére 2010-ben nem volt anyagi lehetőség. 6. A bírósági informatika 6.1. Az informatika szerepe a bírósági munkában Az ország egyik legnagyobb informatikai hálózatával a bírósági szervezet rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy valamennyi bírósági egy egységes, országos informatikai hálózatban működik, ezért több mint 10 000 munkaállomás és 150 lokális hálózat, valamint a bírák és a tisztviselők napi munkáját támogató különféle alkalmazások összehangolt működtetését kell biztosítani. 6.2. A bírósági informatika főbb területei A bíróságok informatikai tevékenységében a beszámolási időszakban az előző időszakhoz képest jelentős változások nem következtek be. 6.2.1. Bírósági határozatok anonimizált közzététele Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény előírja, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák 2007. július 1. után hozott határozatait anonimizált formában nyilvánosságra kell hozni. A modul bevezetése óta több mint 42 000 db (a beszámolási időszakban közel 12 000 db) anonimizált határozat került a bírósági honlapra. 6.2.2. Elektronikus aláírás alkalmazása a cégeljárásban A kötelező elektronikus cégeljárás bevezetésével megnőtt a jelentősége az elektronikus aláírást, valamint az időbélyeg szolgáltatást támogató informatikai rendszerek megbízható működtetésének. A cégbírósági rendszerből az időbélyeg szolgáltató vállalkozó felé küldött időbélyeg kérelmek magas száma jól mutatja a szolgáltatás használata iránti igény mértékét. Az időbélyeg kérelmek száma 2010. évben is havi 200 000-250 000 db között változott. A rendszer működési feltételei folyamatosan biztosítottak, üzemeltetése zökkenőmentes volt. 6.2.3. Felszámolók véletlenszerű kijelölésének informatikai támogatása A felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet 1. (1) bekezdésében előírt feladat végrehajtását támogató program fejlesztése a Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja elnevezésű kiemelt projekt részét képezte, azonban a projekt időbeli elhúzódása miatt azonnali megoldást kellett találni a probléma kezelésére és a program jogszabályban előírt határidőre történő működtetésére. A jogszabályoknak történő megfelelés érdekében egy bírósági informatikus szakemberekből álló fejlesztő csoport dolgozta ki a felszámolók elektronikus úton történő kijelölését biztosító, átmeneti

53 jelleggel működtetett programot. A program a követelményeknek megfelelően működik, az előforduló kisebb hibák kijavítása, valamint a jogos felhasználói igények rendszeren történő átvezetése folyamatosan biztosított volt. 6.2.4. Elektronikus ügyintézés feltételeinek biztosítása Az elmúlt években több olyan jogszabály lépett hatályba, amely az államigazgatás különböző területein megteremtette az elektronikus ügyintézés jogszabályi hátterét. A bíróságok kötelezettsége volt a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerhez történő csatlakozás, és a hivatali kapuk megnyitása. A feladat végrehajtását az OIT Hivatala koordinálta. Ennek eredményeként a Legfelsőbb Bíróságon, valamennyi ítélőtáblán, a Fővárosi Bíróságon, valamennyi megyei bíróságon és az OIT Hivatalában kijelölésre kerültek az elektronikus ügyintézés során a bíróságok hivatali kapujához tartozó postafiókok kezelésével megbízott ügyintézők, megtörtént a hivatali kapu regisztrációjuk, majd megnyitásra kerültek a hivatali kapuk. A rendszer működik, azonban a bíróságok számára jelenleg csak a hivatali kapuval rendelkező szervek melyek száma több száz közötti elektronikus dokumentum küldés, fogadás elérhető. Az állampolgárokkal történő elektronikus kommunikáció feltételei egyelőre még nem voltak biztosíthatók. 6.2.5. Távmeghallgatás, távkihallgatás és jegyzőkönyv felvétele más módon, videokonferencia rendszer igénybevételével lebonyolított tanúkihallgatások megvalósítása Folyamatos és rendszeres feladat a távmeghallgatás, távkihallgatás, videokonferencia rendszer igénybevételével lebonyolított tanúkihallgatás megvalósítása, valamint az így rögzített kép- és hanganyag torzítása. Az elmúlt időszakban nőtt az igény a nemzetközi társszervekkel lebonyolítandó videokonferencia tartására, amelyet csak külső vállalkozó bevonásával lehetett biztosítani. 6.2.6. Felhasználói rendszerek működtetése, működés feltételeinek javítása A bíróságok napi munkáját támogató felhasználói rendszerek (pl.: Bírósági Integrált Informatikai Rendszer - BIIR, Gazdasági Integrált Informatikai Rendszer - GIIR) működtetetését továbbra is informatikai szakembereink látták el, külső támogatással. Alapvető változás a beszámolási időszakban nem következett be a bírósági alkalmazói rendszerek területén, jelentősebb előrelépés a folyamatban lévő európai uniós támogatással megvalósuló projektjeink eredményeként várható. 6.2.7. Országos nyilvántartások működési feltételeinek biztosítása A jogszabályi előírások szerint országos nyilvántartást kell vezetni a hirdetményi kézbesítésekről, a társadalmi szervezetekről és alapítványokról, továbbá a gondnokság alá helyezettekről. Az említett nyilvántartások működtetése, felügyelete központi feladat, melynek ellátása a beszámolási időszakban a technikai lehetőségekhez képest zökkenőmentes volt. Szintén jogszabályok által előírt, központi feladat a bírák központi személyi nyilvántartásának vezetése a Bszi. 55. (2) bekezdése értelmében. Az igazságügyi alkalmazottak személyi nyilvántartásának adatköréből meghatározott adatok

54 vonatkozásában az OIT Hivatala látja el a központi személyi nyilvántartás feladatait az Iasz. 93. -a alapján. A feladat ellátását több mint tíz éve a NEXON Kft. által kidolgozott alkalmazói rendszer támogatja. Az eltelt időszak technológiai fejlődése, valamint a felhasználói igények változása szükségessé tette a rendszer kiváltását egy, a kor technikai színvonalának megfelelő alkalmazással. Az új rendszerre történő átállás 2011. első félévében megtörténik. 6.2.8. A bírósági országos adatátviteli hálózat működtetése Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat szolgáltatásait 2007 óta vesszük igénybe. A beszámolási időszakban további sávszélesség bővítésre került sor, a megyei bíróságok és a vidéki városi bíróságok közötti hálózati kapacitást a többszörösére növeltük. Így már valamennyi bírósági intézmény munkatársa számára biztosított a központi rendszerek gyorsabb elérése. 6.2.9. Informatikai eszközpark fejlesztése Az utóbbi években és a beszámolási időszakban is a szűkös költségvetési lehetőségek csak minimális informatikai beszerzésre adtak lehetőséget. A bíróságok informatikai infrastruktúrája 2010-ben a központi informatikai keretből mindössze 61 185 ezer Ft, az uniós támogatással megvalósuló projektek keretében további 41 466 ezer Ft értékben beszerzett eszközökkel bővült. Az informatikai eszközök avultsági szintje egyre aggasztóbb országos szinten. A számítógépek, az alapszoftverek és a kiegészítő berendezések felének életkora meghaladja az öt évet. Üzemben tartásuk egyre költségesebb, a gyakori meghibásodások veszélyeztetik a rendszerek és a bíróságok folyamatos működését. A költségvetési források hiánya azt eredményezheti, hogy elavult, az új fejlesztések eredményeinek felhasználására már alkalmatlan eszközhalmaz áll a bíróságok rendelkezésére, amellyel az elektronikus ügyintézés nem valósítható meg. 6.2.10. Informatikai rendszer (infrastruktúra) működtetése, fejlesztése A kialakított hálózati rendszermenedzsment az üzemeltetés biztonságát szolgálja. Az informatikai rendszer felhasználói számára folyamatosan biztosításra kerülnek a szoftver licencek és az egyéb háttérszolgáltatások. 6.2.11. Informatikai szolgáltatások biztosítása: felhasználói támogatás, bírósági honlap gondozása, intranet és levelező rendszer működtetése Az informatikai rendszerek működtetésének egyik igen fontos feladata a felhasználók problémáinak minél gyorsabb és hatékonyabb megoldása. Ennek érdekében a beszámolási időszakban továbbra is az évek óta működő több szintű helpdesk rendszer keretein belül történt a felhasználói bejelentések kezelése. Folyamatosan bővült 2010-ben azon alkalmazások és rendszerek száma, amelyekkel kapcsolatban a felhasználók és az informatikus szakemberek közötti kommunikáció már a helpdesken keresztül zajlik. A bíróság internetes honlapjának folyamatos karbantartásával, frissítésével történik a külvilág tájékoztatása a bíróságok tevékenységéről.

55 A bírósági belső hálózaton a következő szolgáltatások érhetők el: a CompLex Jogtár Plusz szolgáltatásai, a Justicia-net szerver belső honlap szolgáltatásai (például: közhiteles nyilvántartások, bírósági intézmények és szervezetek telefonkönyvei, média és lapszemle, bírósági nyomtatványok, oktatási segédletek, vírusminták stb.). A bírósági intézmények által használt GroupWise levelező rendszer üzembiztosan működik, intézményi szinten tárolt és karbantartott elektronikus postaládát biztosít a felhasználóknak. 7. A bíróságok nemzetközi kapcsolatai 7.1. A megyei bíróságok többsége aktív önálló nemzetközi tevékenységet folytatott a beszámolási időszakban. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően számos kétoldalú szakmai konzultációra került sor, elsősorban a már meglévő együttműködési megállapodások keretében. A közvetlen szakmai kapcsolatok fontosságát mindenképpen hangsúlyozni kell, figyelemmel arra, hogy a különböző tapasztalatcserék mindenképpen hozzájárulnak a rendkívül fontossá vált európai gondolkodás, illetve az igazságszolgáltatást érintő európai prioritások kiteljesedéséhez. A bíróságok kétoldalú kapcsolatrendszerében változatlanul fontosak voltak azok az országok, amelyek az európai jogrendben jelentős szerepet töltenek be, ennek megfelelően kiemelt figyelmet fordítottunk a német, francia és osztrák kapcsolatokra. A beszámolási időszakban is folytatták tradicionális nemezközi együttműködésüket az alábbi bíróságok: a Fővárosi Bíróság a Prágai Fellebbvitel Bírósággal, a Krakkói Közigazgatási Bírósággal, az Amszterdami Fellebbviteli Bírósággal, a Bécsi Büntető Bírósággal, a Párizsi Közigazgatási Fellebbviteli Bírósággal, a Baranya Megyei Bíróság a Grenoble-i Fellebbviteli Bírósággal, a Vukovári Megyei Bírósággal, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a Szabadkai Kereskedelmi Bírósággal, a Poitiers-i Fellebbviteli Bírósággal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Kassai Kerületi Bírósággal, a Nancy-i Fellebbviteli Bírósággal, a Csongrád Megyei Bíróság a Bresti, illetve az Epinali Elsőfokú Bírósággal, a Szabadkai Kereskedelmi Bírósággal, a Szerb Köztársaság Gazdasági Fellebbviteli Bíróságával, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a Wiener-Neustadti Tartományi Bírósággal, a Meiningeni Tartományi Bírósággal, a Pozsonyi Kerületi Bírósággal, a Colmari Fellebbviteli Bírósággal, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Brémai Tartományi Bírósággal, a Pest Megyei Bíróság a Bordeaux-i Fellebbviteli Bírósággal, a Somogy Megyei Bíróság a Haarlemi Tartományi Bírósággal, a Traunsteini Tartományi Bírósággal,

56 a Vas Megyei Bíróság a Burgenlandi Tartományi Bírósággal, a Bécsi Felsőbírósággal, a Chemnitzi Tartományi Bírósággal, a Maribori Felsőbírósággal, a Muraszombati Bírósággal, a Zala Megyei Bíróság az Eisenstadti Tartományi Törvényszékkel, a Marosvásárhelyi Törvényszékkel. 7.2. A magyar-francia bírósági kapcsolatok terén a beszámolási időszakban új konstrukció bevezetésére került sor. A korábbi években a francia Igazságügyi Minisztérium, a budapesti Francia Nagykövetség, valamint az OIT Hivatala szervezésében, központosított formában egy időpontban került sor a partnerbírósági találkozók megszervezésére és egy záró konferencia megrendezésére, évenkénti váltásban Franciaországban, illetve Magyarországon. Figyelemmel azonban mind a magyar, mind a francia bíróságok észrevételeire, célravezetőbbnek mutatkozott a központosítás kereteinek szűkítése. A beszámolási időszakban a program erre az időszakra eső első ütemében az érdekelt hét bíróság közül három megyei bíróság fogadta francia partnereit azzal, hogy a magyar bíróságok egy előre meghatározott időkereten belül, de különböző időpontokban, önállóan szervezték meg a találkozókat. A változtatás értelmében a központosítás keretei szűkültek azáltal is, hogy a francia és a magyar bíróságok egyidejű részvételével zajló másfél napos központi záró konferencia kimaradt a programból, lehetőséget biztosítva a partnerbíróságok intenzívebb és ténylegesen a bírósági hét teljes öt napját kitöltő tapasztalatcseréjének. 7.3. Aktív volt a szomszédos országok bíróságaival hosszú évek óta folytatott szakmai együttműködés; különösen a Fővárosi Bíróság, a Baranya Megyei Bíróság, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság, a Vas Megyei Bíróság, a Zala Megyei Bíróság nemzetközi tevékenysége volt jelentős. 7.4. A kínai bíróságok érdeklődése a magyar igazságszolgáltatás iránt a korábbi évekhez képest nem csökkent. A kínai küldöttség négy bíróságnál is tett szakmai látogatást (Legfelsőbb Bíróság, Pécsi Ítélőtábla, Vas Megyei Bíróság, Komárom-Esztergom Megyei Bíróság). 7.5. Új nemzetközi kapcsolat kialakítására került sor a Nógrád Megyei Bíróság és a lengyelországi Krosnói Városi Bíróság között. 7.6. A partnerbíróságok közötti évenként megrendezett szakmai tanácskozások mellett az együttműködés új formája volt a bírák cserelátogatása, hospitációja, amelyeket a Vas Megyei Bíróság és az MBA szervezett. 7.7. A nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon a Fővárosi Bíróság, a Csongrád Megyei Bíróság, a Pest Megyei Bíróság, és a Vas Megyei Bíróság bírái voltak rendkívül aktívak. Ezt példázta különösen a Fővárosi Bíróság által szervezett Európai

57 Cégregiszterek Fóruma, valamint a Csongrád Megyei Bíróság tevékenysége, amellyel a mediációnak a magyar igazságszolgáltatásban történő nagyobb mértékű elterjesztésében, illetve a határokon átnyúló jogviták mediációval történő rendezésének megkönnyítése érdekében vállalt szerepet. A beszámolási időszakban került sor az Európai Unió Bírósága által az EU tagállamainak magas beosztású bírái és ügyészei számára szervezett találkozóra Luxembourgban. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése és ennek hatása az Európai Unió igazságszolgáltatási rendszerére témával foglalkozó rendezvényen hat magyar bíró és két ügyész vett részt. 7.8. A bíróságoknak éves beszámolójuk elkészítésekor összefoglaló értékelést kell készíteniük nemzetközi kapcsolatairól. Be kell mutatniuk a következő beszámolási időszakra vonatkozó terveiket, elképzeléseiket, valamint kimutatást a nemzetközi tevékenységükre a tárgyévben fordított, illetve a következő beszámolási időszakra tervezett költségekről. A tapasztalatok szerint a beszámolási rendszer módosítása elősegítette a bíróságok nemzetközi kapcsolatai hatékonyságának növekedését a megalapozottabb jövőbeni stratégia kialakítását. 8. Közreműködés a jogalkotásban A Bszi. tárgyidőszakban hatályos 39. e) pontja szerint az OIT a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét. Az OIT Hivatalához 75 jogszabálytervezet, ezek közül 21 nagy terjedelmű törvénymódosítás érkezett véleményezésre, amelyek közül jelentőségüket tekintve kiemelkedtek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény, illetve a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról rendelkező 2010. évi CLXXXIV. törvény tervezetei. Emellett az OIT több esetben kezdeményezett jogszabály-módosítást. Ennek alapján került sor többek között: az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIX. törvénnyel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvénnyel az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény, valamint a a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. IM rendelet módosítására.

58 9. A bíróságok jogi képviselete A Bszi. tárgyidőszakban hatályos 39. j) pontja alapján a bíróságok jogi képviseletéről az OIT gondoskodott, mely feladatot a Hivatala útján látta el. A bíróságokkal szemben indított perek jogalapját az államigazgatási, valamint a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség speciális (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. (1) és (3) bekezdése) és a kártérítési felelősség általános szabálya (Ptk. 339. (1) bekezdése), valamint a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül való befejezéséhez való érvényesülését biztosító Pp. 2. (3) bekezdésében foglalt előírás képezte. Gyakori volt a személyhez fűződő jogok megsértése miatt kártérítési kereset előterjesztése (Ptk. 84. ). Több esetben nem vagyoni kár megtérítésére vonatkozó (Ptk. 355. (1) és (4) bekezdése) igényt érvényesítettek a bíróságokkal szemben. Az OIT Hivatala által képviselt perekben az előzőekben írt szabályokra alapítottan a felperesek 2010-ben 620 alkalommal jelölték meg a bíróságokat alperesként. A felperesi pozícióban más anyagi jogi szabályokra hivatkozással kevés számú perben vált szükségessé a Hivatal közreműködése. A bíróságok ellen indított perekben számos esetben fordult elő, hogy a bíróságok mellett a felperesek az alapperben eljárt bírót, a bíróság elnökét, az OIT-ot, vagy annak elnökét, illetve az OIT Hivatalát is alperesként jelölték meg. Ezekben az eljárásokban a Hivatal az említettek képviseletét pertársként látta el. A bíróságok elleni kártérítési ügyekben a tájékoztatási időszakban a pertárgy értéke közel 19 milliárd Ft volt. A perindítási okok az elmúlt évi tájékoztatómban foglaltakhoz hasonlóak voltak. Többen alapozták keresetüket arra, hogy a jogerős ítélet törvénysértő volta vagy az ügyben eljáró bíró mulasztása miatt lettek pervesztesek, illetőleg az eljárás időtartamának elhúzódása miatt nem jutottak hozzá a követelésükhöz. A tárgyidőszakban jogerősen bejezett 220 eljárásban a keresetek 95%-át a bíróság elutasította, míg 11 ügyben összesen 41 millió Ft összegben marasztaló ítélet született. A bíróságok kártérítési felelősségét egyebek mellett megalapozta, hogy a soron kívüliség elrendelése ellenére az eljárás elhúzódott; az ideiglenes intézkedés elrendelésére csak 9 hónap múltán került sor; a szabálysértési eljárásban sértettként részt vevő értesítése elmaradt, a felelősségét a részvétele nélkül megállapító döntésből kár keletkezett; a helytelen törvényi értelmezéssel felfüggesztett végrehajtási eljárás következtében a hitelező nem juthatott hozzá a követeléséhez. Nem vagyoni kártérítési felelősség megállapítására adott alapot a kihirdetett ítélet késedelmes írásba foglalása. Említést érdemelnek a bűnjelek kezelésével kapcsolatos mulasztásokra alapított ügyek is, melyekben a felperesek a helytelen tárolás következtében keletkezett kárukat érvényesítették.

59 10. A bíróságok sajtótevékenysége A bíróságok és az OIT Hivatala a tájékoztatásra vonatkozó törvények és a kapcsolódó jogszabályok, valamint a bíróságok tájékoztatási tevékenységéről szóló 2010. évi 11. számú OIT szabályzat, továbbá az éves sajtótervek szerint végezték a munkájukat. A Legfelsőbb Bíróság és az OIT közös szóvivője az év második negyedévétől sikeresen koordinálta a bírósági szóvivők tevékenységét, a médiumok és a bíróságok kapcsolatát. A statisztikák (37. számú melléklet) alapján megállapítható, hogy az ítélkezési munka, és az arról szóló hírek nagy számban jelentek meg a különböző médiafelületeken. Az összbírói értekezletek után megtartott sajtótájékoztatók az állampolgárok részére igyekeztek teljesebb képet nyújtani a bíróságok munkájáról. A bírósági elnökök, szóvivők felkészülten nyilatkoztak az elmúlt év folyamán, és maximálisan igyekeztek kielégíteni a nyomtatott sajtó és az elektronikus média képviselőinek információigényét. A médiaesemények sorából kiemelem a 2010. március 4-én, neves német, francia, osztrák és magyar előadók részvételével megtartott Nyilvánosság Konferenciát, továbbá a 2010. június 22-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen az OIT stratégiáját ismertettem. Ez alkalomból több médium vendége voltam, számos vezető napilapnak adtam interjút. A sajtó munkatársai részére heti rendszerességgel összeállított országos tárgyalási jegyzék a hírgyártást, a korrekt, szakszerű tudósítások készítését segítette elő a közérdeklődésre számot tartó ügyek tárgyalási helyének, idejének, az ügy jellegének, rövid leírásának, másod-, illetve harmadfokú ügyek esetében a korábbi határozatok lényegének, valamint az adott bíróság szóvivője elérhetőségének közlésével.

60 V. A BÍRÓSÁGI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 1. A bírósági szervezet gazdasági, pénzügyi helyzete a 2010. évben A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényben az Országgyűlés a Bíróság fejezet részére az alábbi előirányzatokat biztosította: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás 70 442,3 millió Ft, 943,6 millió Ft, 5 526,6 millió Ft, 64 915,7 millió Ft. A támogatási előirányzat 1 931,2 millió Ft-tal volt alacsonyabb a 2009. évi eredeti előirányzatnál. A fejlesztési többlet (+ 220,0 millió Ft) nem ellensúlyozta a munkaadókat terhelő járulékok csökkenését (- 2151,2 millió Ft). Az OIT 144/2008. (VI.9.) számú határozatában összegezte a Fővárosi és Pest Megyei Bíróságoknál felhalmozódott ügyhátralék kezelése, valamint az eljárások időszerűségének elősegítése érdekében szükséges intézkedéseket. A határozatban foglaltak végrehajtására az Országgyűlés a személyi és tárgyi feltételekre 735,5 millió Ft többletet biztosított. A többletbevételeket is figyelembe véve a 2010. évre az előirányzatok az alábbiak szerint teljesültek: Kiadás ebből központi beruházás Bevétel Támogatás 73 069,4 millió Ft, 1 290,0 millió Ft, 8 363,4 millió Ft, 65 971,8 millió Ft. A személyi juttatásokra felhasznált összeg 44 557,6 millió Ft volt, amely az összes kiadás 60,9%--át jelentette. A rendszeres személyi juttatások összege 37 423,0 millió Ft volt, amely tartalmazta a kötelező előresorolások és a bírák egyhavi különjuttatásának összegét. A szolgálati jogviszonyban állók nem rendszeres személyi juttatásai címen 5511,6 millió Ft került kifizetésre, mely az előző évi teljesítéshez képest (6662,0 millió Ft) 17,3%-os csökkenést mutat. A változás a cafeteria keret bruttó 225 000 Ft/fő összegben történt meghatározása, illetve a személyhez kapcsolódó költségtérítések körében kifizetett járandóságok csökkenésének következménye. Az ítélkezésben, illetve a bírói eljárásban közreműködő ülnökök, szakértők, tanúk, továbbá az állományba nem tartozók részére fizetett megbízási díjakra, azaz a külső

61 személyi juttatásokra kifizetett összeg 1622,9 millió Ft volt, az előző évhez képest 162,2 millió Ft-tal kevesebb. Ez 9,1%-os csökkenést jelent. A személyi juttatások 2010. évi előirányzata fedezetet nyújtott a rendszeres személyi juttatások kifizetésére, valamint a nem rendszeres személyi juttatások között a munkavállalókat alanyi jogon megillető, a Bjt.-ben és az Iasz.-ban előírt kötelezettségekre. A munkaadókat terhelő járulékok címén teljesített kiadás 11 493,7 millió Ft volt. A munkaadókat terhelő járulékok összege az előző évi kifizetésekhez képest 12,6%-kal csökkent, amely az élő munka utáni közteher fizetési kötelezettség módosulásának a következménye. A dologi kiadási előirányzatok eredeti előirányzata 10 498,2 millió Ft volt, amely a saját bevételi többletek összegével, az előirányzat-maradvány igénybevételével és a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítással növekedett. A felhasználás a 2009. évi 12 780,2 millió Ft-tal szemben 2010. évben 13 686,8 millió Ft volt. A 2009. évhez viszonyított kiadási többlet 2010. évben 906,6 millió Ft-ot képviselt. Az intézmények az ellátás színvonalának megtartására törekedtek, mely szigorú takarékossági elvek mellett, belső erőforrások átcsoportosításával valósulhatott meg. A jelentősebb többletkiadások az ár- és díjemelésekkel érintett kiadásoknál (energia, közműdíjak, karbantartások, bérleti díj, adatátviteli és egyéb kommunikáció, postai szolgáltatások), valamint az ítélkezésben közreműködő szakértők, védők, ülnökök, tanúk, tolmácsok, pártfogó ügyvédek részére kifizetett díjaknál mutatkoztak. A bevételi előirányzatoktól történő lemaradás (217,8 millió Ft), illetve a kiadásoknak a tervezettől eltérő alakulása következtében a likviditási gondok megelőzése érdekében a bíróságoknál belső átcsoportosításokat kellett végrehajtani. A felhalmozási kiadások teljesítése 3211,4 millió Ft, ebből intézményi beruházásokra a kifizetés 1628,4 millió Ft volt. Az előirányzatból az épületek kisebb karbantartása, javítása, számítástechnikai-irodatechnikai gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, informatikai hálózat kiépítése, bővítése valósult meg. A bírósági épületek, gépek, berendezések és felszerelések felújítására 293,0 millió Ft került kifizetésre. A központi beruházási kiadások felhasználása 1290,0 millió Ft volt. Az összegből a folyamatban lévő és létesítendő épület-beruházások és rekonstrukciók valósultak meg. A beruházásokról (rekonstrukciókról) részletesen korábban már szóltam. A lakásvásárlási és korszerűsítési kölcsön kérelmekre 2010. évben 61,9 millió Ft folyósítása történt, melynek forrását a befolyó törlesztő részletek biztosították.

62 A bevételek teljesítése (8363,4 millió Ft), az előző évi felhalmozási célú előirányzatmaradvány átvétele (244,5 millió Ft) és az előző évi előirányzat-maradvány (1378,3 millió Ft) igénybevételét követően a tényleges bevétel 6740,6 millió Ft volt. A döntően a hatósági és eljárási bevételekből (4815,1 millió Ft) keletkezett működési bevétel 6035,0 millió Ft, a felhalmozási bevétel 643,5 millió Ft, a támogatási kölcsönök visszatérülése 62,1 millió Ft volt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata a fejezet 2009. évi költségvetési beszámolóját megbízhatónak és megalapozottnak minősítette. 2. Az OIT költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb határozatai Az OIT jóváhagyta az irányítása alá tartozó intézmények 2010. évi kiemelt költségvetési előirányzatait és azon belül meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket az intézmények csak külön engedély alapján használhatnak fel, továbbá az OIT Hivatalánál az előre nem tervezhető kiadások fedezetére központi keretet létesített. Döntött a folyamatban lévő épületrekonstrukciós munkákról, a beruházási és felújítási előirányzatok felhasználásáról, a 2010. évi fejezeti kezelésű beruházási előirányzat, továbbá a kisebb felújításokra és nagyobb karbantartásokra elkülönített pénzeszközök felhasználásáról. Áttekintette és megtárgyalta az intézmények pénzügyi helyzetét és döntött a dologi hiányok finanszírozásának biztosításáról. Megtárgyalta a bíróságok 2009. évi zárszámadását és annak Állami Számvevőszék általi ellenőrzéséről készített jelentést. Az észlelt hiányosságok megszüntetéséről az érintett intézmények elnökeitől tájékoztatást kért és kapott. 3. A bírósági szervezet gazdálkodásának fejezeten belüli ellenőrzése 3.1. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (Ber.) 31. (3) bek. a) pontja A Bíróságok fejezetben 2010. évben is az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), a Ber., az államháztartás működéséről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.), valamint az OIT határozatai alapján működött a belső ellenőrzés. A Bíróságok fejezetben az elmaradt központi fejlesztések ellenére, a korlátozott lehetőségekhez igazodóan folyt a belső ellenőrzési rendszer fejlesztése. Erősödött a kontroll alatt tartás, és annak tudatos támogatása. A vezetői ellenőrzések számának növekedése, a belső ellenőrzés és annak tanácsadói tevékenysége során tett javaslatok hasznosítása a kontrollok erősödésével növelte az ellenőrzési rendszer hozzáadott értékét.

63 A fejezeti szinten végrehajtott rendszerellenőrzés hatóköre a fejezet egészére egyidejűleg kiterjedt, a gazdálkodási terület ellenőrzéssel történő lefedettsége nőtt. A tapasztalatok a lehetséges vezetői döntések támogatását szolgálták. Az alaptevékenységben és a gazdálkodásban, a különböző illetékességi szinten működő bíróságokon a vezetők személyes felelősségében nyomon követhető az ellenőrzési standardok érvényre jutása, a kiépített és működtetett kontrollok hatása. A vezetői intézkedések körében a számonkérés és visszacsatolás erősödött. Az OIT 2010. évben megfogalmazott céljai az ellenőrzési stratégia távlatait határozták meg, így a beszámolás évében a Ber. előírásai, valamint a jóváhagyott éves ellenőrzési tervek alapján folytak az ellenőrzések. A terveket megalapozó kockázatelemzések többségében a gazdálkodás teljes terjedelmére feltárt kockázatok minősítésével készültek, de az igazságszolgáltatás valamennyi területének belső ellenőrzéssel történő teljes lefedettségét az ellenőri kapacitáshiány miatt nem lehetett megvalósítani. Erősödött az az igény, hogy a belső ellenőrzés iránya a működés támogatását biztosítsa. A tárgyévben az intézményi vezetők által jóváhagyott, többnyire aktualizált Belső ellenőrzési kézikönyvvel és éves ellenőrzési tervekkel megalapozottan működött a belső ellenőrzési rendszer. A függetlenített belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolási kötelezettségének valamennyi intézmény eleget tett. 3.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérések indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága Ber. 31. (3) bek. aa) pontja 3.1.1.1. A tervfeladatok teljesítésének értékelése Az OIT Hivatala Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya (PEÖF) alapfeladataiban lényeges változás nem következett be. A 2010. évre tervezett, az alapfeladatokat jelentő ellenőrzések száma négy, a ténylegesen teljesített ellenőrzések száma öt volt. Ezekből egy ellenőrzés egyidejűleg nyolc intézményt érintett. Az OIT 2010/12. (III. 2.) számú határozata alapján került sor az életpálya különbözet rendezéséhez kapcsolódó ellenőrzésre, a 233/2010. (XI. 9.) OIT határozat alapján a kibővített szabályszerűségi ellenőrzésre. A beszámolási időszakban végrehajtott öt ellenőrzés részletes nyilvántartását és adatait a 38. számú melléklet tartalmazza. A Ber. 2. a) pontja szerint folytak a szabályszerűségi ellenőrzések két intézményben a vezetői beszámoláson alapuló nyomon követés módszerével, a Ber. 2. c) pontja szerint két rendszerellenőrzés volt, amelyből az egyik nyolc önálló gazdálkodást folytató intézményt érintett. Az uniós források felhasználásának vizsgálata 2006. évtől folyamatos. A fejezeti kezelésű előirányzatok ellenőrzése kiterjedt az uniós forrásokból megvalósított projektek Átmeneti Támogatások programjainak lezárására, valamint az NFT II. pályázatainak előkészítésére és végrehajtására.

64 Az OIT számára az ellenőrzések lezárásához az előterjesztések időben elkészültek, a lezáró határozat meghozatala két esetben húzódott át 2011. évre a kötelező eljárási rend betartása miatt (vélemény és záradék megküldés, egyeztetések). Az éves képzési terv teljesült. A PEÖF az intézményi belső ellenőrök számára megszervezte áprilisban a kétnapos, szeptemberben pedig a háromnapos továbbképzést. Az év során a PEÖF ezen túlmenően szakmai iránymutatást nyújtott, s eleget tett koordináló szerepének. A fejezeti szintű rendszerellenőrzések végrehajtásának színvonalát az ellenőrzött intézmények vezető munkatársai a minőségbiztosítási értékelő lapon tett nyilatkozatukban jó minősítéssel értékelték (39. számú melléklet). Az intézményi függetlenített belső ellenőrök 2010. évre vonatkozó munkatervei összességében a jogszabályi előírásoknak megfelelően kockázatelemzéssel alátámasztva, egységes szerkezetben készültek el. Az intézmények éves belső ellenőrzési beszámolóit szintén a Ber. előírásai szerint állították össze, amelyeket a PEÖF-nek is továbbítottak. A tervezett és teljesített ellenőrzéseket, azok számát és kapacitásigényét a 40-43. számú mellékletek a PEÖF által teljesített ellenőrzésekkel együtt összesítve szemléltetik. A Bíróságok fejezet egészében nem kötelező megbízhatósági ellenőrzést végezni, ezért ilyen típusú ellenőrzés a tervekben nem szerepelt, mint ahogy teljesítmény-normák hiányában teljesítmény-ellenőrzés sem. Az intézményekben a rendelkezésre álló kapacitás közel 68%-ában ellenőrzéseket végeztek, ebből 47%-ban rendszer, 31%-ban szabályszerűségi, 21%-ban pénzügyi típusúakat. Informatikai rendszerellenőrzést saját kapacitással két intézményben terveztek, amelyet a tervezett idő majdnem kétszerese felhasználásával teljesítettek. Soron kívüli ellenőrzésre az ellenőrzési idő kapacitásnak 7,9%-át használták fel. Az ellenőrzésekre fordítani tervezett idő 93%-át ténylegesen erre a tevékenységre fordították. Megállapítható, hogy a gyakorlati tapasztalatok beépülése következtében nőtt a tervezési fegyelem, melyet alátámaszt a 80% fölötti tény/terv aránymutató mind az ellenőrzések száma, mind a tervezett és felhasznált idő tekintetében, valamint az, hogy soron kívüli ellenőrzésre a fejezet intézményeinek közel felében nem volt szükség (44-46. számú mellékletek). A képzettségi követelmények államháztartási szintű szigorítása, az ellenőri beosztáshoz tartozó kötelező regisztráció megszerzése, az annak feltételül szabott vizsgakötelezettség teljesítése mellett a belső ellenőrök kapacitásuk mintegy 6%-át tanácsadói feladatokra fordították. Az intézményekben összesen 206 ellenőrzést végeztek a tervezett 199 helyett. A többlet és módosult típusú ellenőrzésekhez szükséges időt részben a tanácsadásra és az egyéb feladatokra tervezett időtartamok átcsoportosításával biztosították. A terven felül végzett ellenőrzések mértéke csekély volt. Összességében az intézményekben az eredetileg tervezett kapacitás közel 6%-kal magasabb volt, mint a teljesített kapacitás, e hiány ellenére megállapítható, hogy a belső ellenőrzésben lényeges, felróható elmaradás nem keletkezett.

65 3.1.1.2. A tervtől való eltérések indoka Vizsgálni kellett a helytelen besorolásból keletkezett életpálya-különbözet elmaradásának okait, az elmaradt jövedelem kifizetésének jogszabály szerinti teljesítését, a lehetséges következményeket, és az ebből adódó kockázatok megszüntetését. A szűkült költségvetési források, zárolások miatt folyamatos adatszolgáltatásra került sor az önállóan gazdálkodó bíróságok részéről, melyben az önálló bírósági végrehajtók által igényelt előlegek nagyságrendje felülvizsgálata kapcsán kellett kibővített szabályszerűségi ellenőrzést végezni. 13 intézményben végeztek soron kívüli ellenőrzést. A tervtől való elmaradás oka, hogy az intézmények közül négyben a korábbi ellenőr tartós távolléte, vagy távozása miatt új dolgozó látta el a feladatot, esetenként csak későbbi munkába állással, egy intézményben pedig a belső ellenőr tartós betegség miatt nem dolgozott. A fejezeti szinten teljesült ellenőrzések számát és időigényét mutatja be a 41. számú melléklet. 3.1.2. Az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők Ber. 31. (3) bek. ab) pontja A fejezet belső ellenőri létszámának 2010. december 31. napján fennálló helyzetét mutatja be a 40. számú melléklet. A rendelkezésre álló ellenőri kapacitás a megnövekedett információigény és követelményrendszer teljesítéséhez egyre kevesebb, a belső ellenőri rendszernek ez az eleme a szűk keresztmetszet. 3.1.2.1. Személyi feltételek A fejezet önálló intézményei összesen 31 belső ellenőri álláshellyel rendelkeztek, melyek feltöltöttsége a 2010-ben 93,6%-os volt. A belső ellenőrzés folyamatos működése az intézmények többségében biztosított volt, részleges kiesést a létszámváltozások, illetve a feladat módosítások okoztak. A fejezetben, a teljes ellenőri létszámot tekintve, a fluktuáció 21%-os volt. 3.1.2.2. Tárgyi feltételek A fejezeti szintű ellenőrzési munka végzéséhez 2010-ben elengedhetetlenül szükséges tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A helyszíni ellenőrzések során az ellenőrzött intézmények a szükséges információkat rendelkezésre bocsátották, illetve azokhoz való hozzáférést lehetővé tették. Az intézményi ellenőrök munkájuk ellátásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkeztek, többségük külön irodában, megfelelő informatikai háttérrel végezte tevékenységét és a GIIR rendszerből lekérdezési jogosultsággal is rendelkezett.

66 3.1.2.3. Az ellenőrzést segítő, akadályozó tényezők A 20/2010. (I. 12.) OIT határozat 2. pontjában foglaltakat a szabályszerűségi ellenőrzésben érintett intézmények többnyire határidőre teljesítették: az adatszolgáltatásokat, a dokumentumok megküldését és mindazon feltételek ténymegismerési lehetőségek biztosítását, melyek alapján az ellenőrzés eredményes volt. Valamennyi intézmény vezetője teljességi nyilatkozatot tett, az ellenőrzés megállapításaival összefüggésben megfogalmazott javaslatokat nem vitatták. A beszámolókat, tájékoztatókat, a jogszabállyal egyező módon, többnyire határidőben elkészítették és megküldték az OIT elnökének. A javítható, jelzett hiányosságok megszüntetését több esetben már az ellenőrzés ideje alatt megkezdték. A jogszabályok változása következtében a fejezet valamennyi függetlenített belső ellenőre számára szükségessé váló regisztráció, a hozzá kapcsolódó szakmai ismeretek bővülése hasznosításával támogatta az ellenőrzés szakszerű teljesítését. A jogszabály szerinti ellenőrzések végrehajtását az intézmények vezetői és dolgozói pozitív hozzáállásukkal, együttműködésükkel hatékonyan segítették, mivel a standard ellenőrzési eljárások alkalmazásával az ellenőrzések egyre átláthatóbbak, a tényekkel alátámasztott megállapítások elfogadhatóbbak az érintettek számára. Az EU követelményeivel összhangban alkalmazott új ellenőrzési módszerek pontosan dokumentált, munkalapok rendszerére épített eljárási rendet követeltek, melynek végrehajtását az informatikai háttér csak részben támogatta. A fejlesztésre megkezdődtek a legfontosabb egyeztetések. A központilag szervezett, számítógéppel támogatott ügyviteli, gazdálkodási, ellenőrzési programok gyakorlat-orientált oktatásban történő megismerése, ellenőrzési célú felhasználása is szükséges volt az ellenőrzések végrehajtásához. A PEÖF vezetője a hivatali vezetői értekezletek rendszeres meghívottja, kapcsolati rendszere hatékonyabbá válását az OIT Hivatalán belüli véleménykérések és egyeztetések során megvalósuló együttműködés, valamint az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési (ÁBPE) albizottsági tagsága is segítette; a szükséges információellátása biztosított volt. Az intézmények többségében az ellenőrzési egység vezetője (belső ellenőr) információ ellátottsága a vezetői értekezleteken történő rendszeres részvételével szintén biztosított volt, az információkat tartalmazó dokumentumokhoz kérésre hozzájutottak. Adaptálható módszertani segédanyagok korlátozott számban álltak rendelkezésre. Az új eljárások értelmezési problémái a fejezeti szintű sajátosságokat is figyelembe véve továbbra is fennálltak (egységes teljesítménymérés szempontjából a mutatórendszerek kidolgozása a Bíróságok fejezetben nem valósult meg, így néhány módszertan adaptálása nehézkes volt). A minőségi ellenőri munka elismerésének lehetőségei, a követelményeknek megfelelő szaktudással, gyakorlattal, személyiségjegyekkel rendelkező szakember megszerzése és

67 megtartása között fennálló ellentmondás az ellenőrzési feladatok kívánt mennyiségű és minőségű végrehajtását gátolták. Nehézséget jelentett a rendelkezésre álló időkeret és a követelményeknek megfelelő ellenőrzések teljesítése közötti összhang megteremtése, mert a nyilvántartások vezetése, a sokrétű adminisztráció, a dokumentálást támogató programok hiánya, az ellenőrzési munkalapok kidolgozásának tudás- és fejlesztési időigénye, a feltárt kockázatok minőségi kritériumainak meghatározása, az ellenőrzendő területek lefedettségi szintjének növelése a rendelkezésre álló kapacitásból nem volt fedezhető. 3.1.3. Az ellenőrzések fontosabb megállapításai és javaslatai Ber. 31. (3) bek. ac) pontja A Bíróságok fejezetben a gazdálkodási keretek szűkülése mellett, az igazságszolgáltatásnak, mint alapfeladatnak a folyamatos ellátási kötelezettsége és ennek teljesíthetősége közötti ellentmondás miatt a bíróságok sajátosságain alapuló kockázatok mentén történő ellenőrzések egyre nagyobb hangsúllyal szerepelnek a PEÖF éves ellenőrzési tervében. A nyolc megyei bíróság 2008-2009. években teljesült gazdálkodásának vizsgálata (az előző években kimunkált és bevonható adataival együtt) elemző jelentéssel zárult 2010. évben, a fejezet egészében fellelhető összefüggésekre is rávilágító (tendenciát bemutató) adatokkal. A dologi kiadások éves növekedési üteme magasabb a költségvetésekben jóváhagyott összegek növekedési üteménél, ezáltal a hiány tömege évről évre növekszik. A fejezet irányítása alá tartozó intézményeknél a dologi kiadások soron jelentkező hiány oly mértékben megnövekedett, amelyet a személyi juttatás megtakarításának átcsoportosítható összegéből sem lehetséges teljes egészében finanszírozni. A Bíróságok fejezet alulfinanszírozottsága következtében a likviditási problémák egyre inkább elmélyülnek, ami az önálló intézmények fizetőképességének elvesztésével fenyeget. A fejlesztések, a szabályzórendszeri változások anyagi következményei indukálta kiadási többletek 2006. évtől nem álltak a fejezet rendelkezésére. A több éve tartó hiánygazdálkodás, a tartalékok kimerülése igényli egyrészt a gazdálkodási fegyelem javítását, az intézmények Intézkedési terv-készítési kötelezettségét/lehetőségét a hiány megszüntetésére, másrészt a javak valós igényekhez közelítő elosztását. A működési kiadásokon belül az ítélkezéshez kötődő külső személyi és dologi kiadások (szakértői díjak, ügygondnoki díjak, tolmács-, tanú- és egyéb díjak) tömege az üzemeltetési kiadásoknál évről évre nagyobb ütemben növekedett. Az ítélkezési kiadások ilyen mértékű növekedésére a költségvetés eredeti előirányzataként rendelkezésre álló összeg a vizsgálat egyik évében (2008-2009. évek) sem nyújtott elegendő fedezetet. Emellett az ügyfelek által letétként befizetett összegek is egyre kisebb mértékben járultak hozzá a költségvetésben ilyen címen kifizetett összegekhez, amely a lakosság fizetési képességének csökkenését is jelezte. Hosszú távon az ítélkezés folyamatossága

68 csak akkor biztosítható, ha a többletköltséget is államháztartási forrásból biztosítják a bíróságok részére. A megállapítások értelmében szükséges a jelenlegi költségvetési tervezés és finanszírozási koncepció átgondolása, támogatva a 155/2010. (VI. 21.) OIT határozatban rögzített stratégia megvalósulását. Az NFT II. programjai végrehajtásának rendszerellenőrzése során tett főbb megállapítások: Az OIT Hivatalában hatályba lépett az uniós forrásokból finanszírozott programok belső szabályozási rendjét keretjelleggel meghatározó szabályzat, a Projekt Működési Kézikönyv. Ennek előírásai alapján azonban az ellenőrzési nyomvonalak legalább projekt-típusonként történő felfektetése továbbra is elmaradt, holott a feladat/felelős/határidő meghatározása a személyes felelősség megállapításához elengedhetetlen. A közbeszerzések lebonyolítása során főként a Csőd-civil és az E-ügyfél projekt esetében a közbeszerzéseket lebonyolító céggel és a Közreműködő Szervezettel történő hosszas egyeztetések és levelezés, az ajánlati felhívások többszöri átdolgozása miatt a közbeszerzések a tervezett határidőre nem voltak lefolytathatók. A hatályos Projekt Működési Kézikönyv szerint a projektek megvalósításának indokoltságához hatástanulmány elkészítése elengedhetetlen. Az eddigi gyakorlat során jellemzően sem előzetes hatásvizsgálatok, sem utólagos költség-haszon elemzések nem készültek. Ezek az adott projektek megvalósításával járó eszközállomány növekedések/korszerűsítések méréséhez, a fenntartásukkal járó esetleges többlet üzemeltetési költségek/költségmegtakarítások kimutatásához, a projekt hasznossága eldöntéséhez, illetve a következő évek költségvetési kiadásai becsléséhez, hatásai értékeléséhez szükségesek. A szabályszerűségi ellenőrzésekkel érintett intézményekben a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére készített Intézkedési terv feladatait végrehajtották. A Vas Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzése során tett fontosabb megállapítások: Az Intézkedési tervben foglalt feladatok összességében megfelelő színvonalon teljesültek, a belső szabályzatok rendszerében az egyes, gazdálkodáshoz köthető szabályzatok finomítása vált szükségessé, amelyet az ellenőrzés idején elvégezték. A FEUVE-rendszer szabályozása a Vas Megyei Bíróságon csak a 2009. évben készült el. A 2010. évtől bekövetkezett jogszabályi változások miatt az intézményi belső kontrollrendszer szabályozását új alapokra kell helyezni. Ez a Belső kontroll kézikönyv kidolgozásán túl a meglévő szabályzatok pontosítását is szükségessé teszi.

69 A Somogy Megyei Bíróság kibővített szabályszerűségi ellenőrzése során tett fontosabb megállapítások: A korábban kisegítő-kiegészítő tevékenységek jelenleg a jogszabályi változások nyomán szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységeknek foghatók fel, e tevékenységek megjelölését a Szervezeti és Működési Szabályzatban szükséges megjeleníteni. A fénymásolási díjak beszedésével kapcsolatos pénzügyi rendszer és pénzkezelés helyessége megkérdőjelezhető, annak jogszabályi előírásokhoz történő igazítása szükséges. Ezzel összefüggésben a számlázási gyakorlatot, a kiállított számlák tartalmát is az ÁFA törvény előírásaihoz kell igazítani. A hivatali telefonok magáncélú használatának dolgozók általi megtéríttetése megfelelően nem megoldott, aggályos az önbevallással (kódválasztással) megállapított szolgáltatás igénybevétel gyakorlata. A 233/2010. (XI. 9.) OIT határozathoz igazodóan az ellenőrzés megállapította, hogy a Somogy Megyei Bíróság az önálló bírósági végrehajtóknak kiadott előlegek beszámolóban szereplő kötelezettségállománya alátámasztásához a végrehajtókat megfelelően nyilatkoztatta. A végrehajtók az első alkalommal benyújtott előlegigényüket általában nem ismételték meg, előleg-igényük kielégítetlenségére hivatkozással újabb megkereséssel nem éltek, ezáltal több éves előleg igények is eredeti/régi adatokkal szerepeltek a BGH nyilvántartásában. A BGH megkeresése nyomán a végrehajtók előleg-igényeiket felülbírálták, folyamatban lévő és befejezett ügyeiket megvizsgálva az aktualitásukat vesztett ügyeket jelezték, ezáltal az igények állománya 6 202 750 Ft-tal csökkent. A 2010/12. (III. 2.) OIT határozat alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra került, hogy az életpálya különbözetet, mint elmaradt jövedelmet ki kell fizetni, ennek esedékessége a helytelen besorolás felismerése időpontjában, egy összegben és azonnal, három évre visszamenőleg, mint igény érvényesíthető. Az intézmények függetlenített belső ellenőrei összességében súlyos hiányosságot nem tártak fel. A belső szabályozottság terén a megállapítások főként a jogszabályváltozással érintett területek szabályozásának kiegészítésére, aktualizálására vonatkoztak. A gazdálkodásban megfelelően érvényesültek a takarékossági szempontok, javaslatok főként a dokumentálás pontatlanságai, adminisztrációs hiányosságok, késedelem kapcsán fogalmazódtak meg (egységes értesítők, utalványok kitöltése, nyilvántartások vezetése, iratok késedelmes továbbítása). Több intézményben kifogásolta a belső ellenőr a menetlevelek pontatlan kitöltését, a költségjegyzékek és a költségmentes nyilvántartás hiányos vezetését. Néhány intézményben a munkaköri leírások kiegészítésre, aktualizálásra szorulnak. A kötelezettségvállalások nyilvántartása tekintetében a GIIR rendszer fejlesztése továbbra is szükséges, a nyilvántartás teljes körűségének jogszabállyal egyező biztosítása miatt. A speciális bírósági gazdálkodási feladatok közül jellemzően a tárgyletétek és a bűnjelek kezelésével kapcsolatosan tettek az ellenőrök megállapításokat, a nyilvántartás szabályos

70 vezetése és rendszeres átvizsgálása, valamint a leltározás és annak dokumentálási hiányosságai kapcsán. További észrevételek főként a FEUVE rendszer működésében tapasztalt hiányosságokkal összefüggésben születtek, leginkább az ellenőrzési nyomvonalak kiegészítése, helyi sajátosságokra adaptálása kapcsán. Jogszabály-módosítást javasoltak az önálló bírósági végrehajtók bíróság általi ellenőrizhetősége, a sajátos bírósági működés és a gazdálkodásra vonatkozó szabályok összhangjának megteremtése érdekében, valamint a behajthatatlan követelésekhez kötődő feladatok jogszabályi ellentmondásai, joghézagai feloldására. 3.1.4. Jogellenes magatartások miatt tett jelentések száma Ber. 31. (3) bek. ad) pontja A beszámolási időszakban vizsgált intézményeknél személyes felelősség felvetésére okot adó tényt nem tárt fel a fejezeti szintű ellenőrzés, így ezzel kapcsolatban jelentéstételi kötelezettség nem keletkezett. Megállapítható, hogy az ellenőrzött időszak alatt, valamennyi vizsgált intézményben pozitív irányban változott a szabályozottság és a gazdálkodás színvonala. Jogellenes magatartás miatt büntetőeljárás kezdeményezése, illetve elbocsátás nem szerepelt az intézmények beszámolóiban. 3.1.5. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett javaslatok Ber. 31. (3) bek. ae) pontja 2010. évben a rendszerellenőrzések keretein belül valósult meg a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. A vizsgált intézményekben a FEUVE rendszer gyakorlati működésére vonatkozóan olyan javaslatra nem került sor, mely intézkedési tervben rögzítendő feladatot jelentett volna. A kontroll alatt tartás követelményei és a kapcsolódó feladatok (vezetői, FEUVE, új szabályzatok alkotása és a belső ellenőrzésnek mint monitoring tevékenységi elemnek a tudatosítása, stb.) elfogadásában az együttműködés lehetőségei feltárására is figyelmet fordított a PEÖF. E tekintetben a 2010. év még mindig átmeneti év volt. 3.2. Az ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása, az Intézkedési tervek megvalósítása Ber. 31. (3) bek. ba) pontja A vezetői elemek között folyamatosan növekedett az ellenőrzést és a folyamatok kontroll alatt tartását biztosító intézkedések száma. A fejezeti szintű belső ellenőrzés által tett megállapításokat az ellenőrzött intézmények vezetői nem vitatták, Intézkedési terveiket többnyire határidőre és a javaslatokkal

71 összhangban minden elvégzendő feladatra kiterjedően elkészítették. A fejezet felügyelete alá tartozó intézmények rendszerellenőrzését követően a PEÖF a vezetői beszámoláson alapuló nyomon követés módszerével ellenőrizte az intézkedési tervben rögzített feladatok teljesítését, amelyek teljesültek. Az OIT a 97/2010. (VI. 6.), 2010/64. (XII. 7.), 2010/69. (XII. 7.), 2011/4. (II. 1.) számú jelentéseket lezáró határozataiban döntött az ellenőrzés által tett javaslatok realizálásáról. Egy, az NFT II. pályázat kapcsán végzett ellenőrzés jelentésének lezárása húzódott át 2011. év első negyedévére, a kötelező egyeztetések, eljárási határidők miatt. A jelentés munkaanyagát, a megállapításokat valamennyi érintett még a tárgyévben megismerte. Az intézményi belső ellenőrök az általuk korábban tett megállapítások és javaslatok hasznosulását az intézményvezető információs igényével összhangban rendszeresen nyomon követik. A beszámolási időszakban az intézkedési tervekben szereplő feladatok teljesítési szintje az intézményeknél átlagosan 84,5 % volt. 3.2.1. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok - Ber. 31. (3) bek. bb) pontja Legyen követelmény az elemző jelentések készítése, az ellenőrzés hozzáadott értékének növelése érdekében. Az egyes önálló intézmények gazdálkodása a fejezeti tendenciákhoz viszonyítva kerüljön bemutatásra, a minősítés alapját a fejezeti szintű adatok mutatók képezzék. Elemző csoport/csoportok létrehozásával, közös erőfeszítéssel olyan mutatószámok kerüljenek kimunkálásra, melyeket egységes szempontrendszer alapján kiválasztott adatokból, és egységes szempontok szerint képeztek. A mutatókkal, mérőszámokkal nem rendelkező területeket fel kell tárni, a jellemző mutatókat el kell készíteni, mindezekhez a hajlandóságot fel kell erősíteni. Mutatóképzés az igazságszolgáltatás/szakma, - gazdálkodás/költségek, teljesítmény és hatékonyság mérése érdekében is szükséges. Az ellenőrzések terjedelme egy-egy téma köré csoportosított ismérvek, mutatók alapján legyen meghatározott. Azokon a területeken, ahol van erre lehetőség, például; a beruházások, végrehajtás, teljesítmény-orientált ellenőrzések végzésére kerüljön sor. Minél teljesebb lefedettséget biztosító ellenőrzésekben történjen az ellenőri kapacitás hasznosítása, ezért az intézményi belső ellenőrök vizsgálatainak koordinálása, a lehetséges feladatmegosztás kerüljön bemutatásra. Legyen biztosított a bíróságon alkalmazott szoftverek ellenőrzésben történő felhasználására irányuló több napos, gyakorlatorientált és konzultációval egybekötött belső ellenőri oktatás (GIIR, ügyvitel, nyilvántartási rendszerek stb.). Az intézményekben is legyen lehetőség az ellenőr adminisztratív terheinek csökkenését biztosító szoftverek, személyi segítség igénybevételére.

72 A kontroll alatt tartás elemei erősödéséhez biztosítani kell a visszacsatolásokat (pl. a vezetői-irányítási utasítások teljesítésének tényét), a maradó kockázatok csökkentését, a gyors, hiteles adatokat továbbító információáramlást, a folyamatok átláthatóságát. Egymást erősítő egységként működjön az intézményekben az alaptevékenység és a gazdálkodás folyamatos kontroll alatt tartása, a vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés. A kockázatok csökkentését is megvalósító ellenőrzési rendszert kell működtetni, mely biztosítja az átlátható szervezetben a döntési mechanizmusok számon kérhetőségét is.

73 VI. AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS 2010. ÉVI FŐBB TEVÉKENYSÉGE 1. Az OIT átfogóan vizsgálta a bírósági szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó, a működését alapvetően meghatározó külső és belső feltételeket, és komplex stratégiát dolgozott ki az igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése érdekében. E jelentős program részeként a Tanács a bíróságok kezdeményezéseit figyelembe véve a Hivatal közreműködésével számos javaslatot készített és továbbított a KIM-nek, amelyek az 1997-es igazságügyi reformtörvények, továbbá az eljárások gyorsítását szolgáló jogszabályok módosítására vonatkoztak. Az OIT egyúttal intézkedett a bíróságok igazgatására vonatkozó belső szabályozás áttekintéséről is. A tárgyidőszakban az OIT megvitatta a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei (fővárosi) bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak 2008-2010. év közötti változásairól készült előterjesztést. Jóváhagyta a bíróságok szervezeti és működési szabályzatainak változásait, egyúttal felkérte a Hivatalát, hogy a pénzügyi és gazdasági tevékenység, valamint a belső ellenőrzés területét érintő törvényi szintű rendelkezésekről készítsen részletes összeállítást, s az említett szakmai anyagot a szabályzatokba való egységes integrálás céljából bocsássa a bíróságok rendelkezésére. A beszámolási időszakban kezdődött meg az 1999. évi 9. számú igazgatási alapdokumentum felülvizsgálata is. Ennek részeként az OIT Hivatala többek között kidolgozta a bírák és a bírósági vezetők tárgyalási napjainak volumenére vonatkozó alternatívákat, az ítélkezés időszerűségének biztosítása érdekében más, azonos hatáskörű bíróságok kijelölésének részletes szempontrendszerét, a bírói tevékenység függetlenséggel összhangban álló ellenőrzési feladatainak eredményes elvégzéséhez szükséges vizsgálatok formáit, típusait, tartalmi elemeit, módszereit. 2. Az előző évek gyakorlatának megfelelően került sor az öt ítélőtábla és a húsz megyei (fővárosi) bíróság összbírói értekezleti tájékoztatójának véleményezésére, s ezek részeként a bíróságok komplex igazgatási tevékenységének elemzésére. Az említett dokumentumok az OIT által meghatározott szempontrendszer alapján részletes elemzést tartalmaztak a bírósági igazgatás valamennyi meghatározó témaköréről. Jelezték az ítélkezési szempontból nehéz helyzetbe kerülő bíróságok helyzetét és azokat az intézkedéseket kirendeléseket, álláshely-átcsoportosításokat, takarékossági lépéseket amelyek a hatékonyabb időszerűbb működést segítették. Az OIT valamennyi tájékoztatót elfogadta, s az ítélkezés gyorsítására vonatkozó konkrét feladatokat határozott meg. A bírósági elnökök összbírói tájékoztatóikban az előző évek gyakorlatának megfelelően az ítélkezési tevékenység és feltételrendszer javítására számos, az OIT központi intézkedését igénylő javaslatot tettek. Kiemelem ezek közül a bírói munkateher mérésével kapcsolatos előkészítő munka felgyorsítását, az egységes bírói jogalkalmazás

74 javítása céljából a bíróságok szakmai kollégiumai munkájának összehangolását, a bírói életpálya-modell kialakításának irányai és elfogadásának kezdeményezését, az igazságügyi alkalmazottak létszámemelésének szükségességét, a bírói álláshelyek rendszeresítésére vonatkozó igényeket, a bírósági titkárok jogállását érintő területeket, a továbbképzéssel kapcsolatos elképzeléseket. A költségvetést illetően az elnökök hangsúlyozták a folyamatosan visszatérő alulfinanszírozottságot, számos bíróság rossz műszaki állapotát, valamint a további informatikai fejlesztés szükségességét. 3. A bíróságok ítélkezésének időszerűsége tekintetében az OIT döntésének megfelelően számos igazgatási intézkedés előkészítésére került sor, s ezzel egyidejűleg folyamatos volt az országos tapasztalatok elemzése is. A két, illetve öt éven túl folyamatban lévő ügyek alakulásáról az eljárások ésszerű határidőn belüli befejezése céljából szükséges vizsgálatokról és a tájékoztatás rendjéről szóló előterjesztéseket az OIT több alkalommal is tárgyalta. Az OIT 2010-ben is több előterjesztésben foglalkozott a központi régióban elhelyezkedő bíróságok kiemelt vizsgálatával, a korábban rendszeresített álláshelyek ismételt betölthetőségével. 4. A polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatának vizsgálata érdekében az OIT Hivatala 2010-ben is koordinálta a 192/2008. (IX. 9.) OIT határozat alapján kialakított országos bírósági mediációs kísérleti programot és az ezt felügyelő munkabizottság működését. Elfogadta a 2009-2010. évi kísérleti program értékelésére vonatkozó tanulmányt, s egyben felkérte a munkabizottságot működése folytatására. Az újabb, 193/2010. (IX. 14.) OIT határozatban a költségvetési feltételek biztosítása esetén a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma Elvi Csoportjának a polgári jogi közvetítés és a bírósági eljárások kapcsolatára vonatkozó javaslataiban foglaltakra figyelemmel felhívta a munkacsoportban történő közreműködésre a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumát, a Magyar Ügyvédi Kamarát és az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatát. A kísérleti program folytatásának költségvetési forrásai azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre, így a munkabizottság szünetelteti működését. 5. Az OIT cselekvési programjában a bíróságok működési feltételeinek javításával összefüggő feladatok sorában határozta meg az egyes bíróságok közötti aránytalan munkateher megszüntetését. Ennek megfelelően változatlanul folyamatban van az arányos bírói leterheltség méréséhez szükséges kísérleti program megvalósítása, amelynek adataiból kimutatás készült a büntető és civilisztikai ügyszakban alkalmazott kérdőíven található vád- és ügytárgy kategóriák szerinti átlagpontszámokról, továbbá a BIIR-0 lajstromban szereplő büntető ügytárgyak szerinti kategorizálásról is. Civilisztikai ügyszakban a feldolgozás alapjául szolgáló ügyszám és az adatlapokon alkalmazott kategóriák megfelelően mutatják be az egyes ügyminőségekhez tartozó átlagpontszámokat, büntető ügyszakban azonban a kimutatást módosítani szükséges. 6. Az OIT 2010-ben is értékelte a bíróságokon bekövetkezett rendkívüli és egyéb eseményeket. Megállapította, hogy számuk együttesen 45, ebből 17 bombariadó, két bírák elleni fenyegetés, hat bírósági eljárásban résztvevő más személy erőszakos cselekménye, két bírósági épületrongálás és 18 egyéb cselekmény volt. Az okokat elemezve elmondható: az említett események kezelésére vonatkozó bírósági intézkedések elősegítették, hogy az elmúlt két évben a bírákkal szemben tettlegességre, konkrét fizikai

75 bántalmazásukra nem került sor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bírákat ne rágalmaznák, sértegetnék, fenyegetnék. Az ilyen jellegű cselekmények számos alkalommal kimerítették a rágalmazás és a becsületsértés törvényi tényállását. Indokolt megemlíteni, hogy 2010-ben csökkentek a bíróságok épületei előtti fenyegető jellegű demonstrációk, kevesebbszer rongálták meg szándékosan az épületeket. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tárgyalt ügyek ismeretében a vezetők és bírák előzetesen felmérték a várható kockázatokat, mozgósították a rendőri szerveket és a bíróságokon a biztonsági személyzetet. Fontos felhívni a figyelmet az események eddigi rendszerezésébe nehezebben illeszthető új formákra is. Ilyenek például az informatikai úton várható zaklatások, illetve ezzel kapcsolatosan a bírák személyének és a bírósági adatoknak a megvédése, amelyek tárgyában az OIT a közelmúltban ajánlást adott ki. Az OIT működésének legfontosabb mutatóit a 47. számú melléklet tartalmazza.

1. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság létszáma szervezeti egységenkénti bontásban 2010. december 31. Elnök Elnökhelyettes Kollégium vezet ő Kollégiumvezetőhelyettes Tanácselnök Bíró Beosztott bíró Titkár, fogalm azó Tisztviselő Írnok Fizikai dolgozó Összesen Legfelsőbb Bíróság elnöke 1 1 Elnöki Titkárság 3 1 4 Sajtótitkárság 1 1 Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Jogi Iroda 2 2 4 Belső ellenőrzés 1 1 Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese 1 1 1 3 Büntető Kollégium 1 6 8 1 1 10 3 1 31 Polgári Kollégium Polgári szakág 1 10 17 1 4 26 1 1 61 Gazdasági szakág 1 3 4 1 2 2 1 14 Munkaügyi szakág 3 6 4 4 9 1 1 28 Közigazgatási Kollégium 1 6 12 2 15 1 1 38 Titkárság és az alárendelt szervek Titkárság 1 4 2 7 Személyzeti Osztály 2 1 3 Költségvetési és Ellátási Főosztály 14 14 Műszaki Osztály 5 1 56 62 Kezelő Iroda 10 7 2 19 Informatikai Osztály 8 1 9 Jogi Szakkönyvtár 3 1 4 Rendészet 7 7 Összesen 1 1 3 1 28 47 8 14 11 7 19 74 313

2. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak életkor szerinti összetétele Kollégiumok 50 év alatt 50 55 év 56 60 év között között 60 év felett Összesen Elnök 1 1 Elnökhelyettes 1 1 Büntető Kollégium 1 3 3 8 15 Polgári Kollégium Polgári szakág 5 5 10 8 29 Gazdasági szakág 2 2 4 8 Munkaügyi szakág 4 1 3 1 9 Közigazgatási 9 3 4 3 19 Kollégium Összesen 19 14 24 24 82 3. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak nem szerinti összetétele kollégiumonként (szakáganként) Kollégiumok Férfi Nő Összesen Elnök 1 1 Elnökhelyettes 1 1 Büntető Kollégium 10 5 15 Polgári Kollégium Polgári szakág 11 17 28 Gazdasági szakág 8 8 Munkaügyi szakág 1 8 9 Közigazgatási Kollégium 11 8 19 Összesen 325 46 81 4. számú melléklet A Legfelsőbb Bíróság bíráinak összetétele Beosztás Férfi Nő Összesen Elnök 1 1 Elnökhelyettes 1 1 Kollégiumvezetők 3 3 Kollégiumvezető helyettes 1 1 Tanácselnökök 14 14 28 Bírák 16 31 47 Összesen 35 46 81

Helyi bíróságok országos ügyforgalma 2001-2010 5. számú melléklet Az eljárás tárgya 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Érkezett ügyek Polgári per 158 486 158 007 151 204 154 067 150 268 148 180 148 176 158 558 161 082 168 045 Gazdasági per 14 172 13 928 13 329 13 612 13 502 13 415 15 226 16 764 17 329 15 217 Polgári és gazdasági nemperes 363 681 348 822 331 601 306 928 334 956 391 954 500 964 538 364 620 597 375 981 Büntető per 102 149 104 272 103 127 91 910 77 932 75 708 73 090 76 589 73 458 80 155 ebből: közvádas * 92 958 94 365 92 269 78 309 64 214 61 483 58 288 61 790 58 145 63 827 pótmagánvádas 697 720 638 729 751 742 754 magánvádas 9 191 9 907 10 858 12 904 12 998 13 587 14 073 14 048 14 571 15 574 Büntető nemperes 13 907 14 680 17 835 41 540 55 125 55 447 54 699 56 446 59 307 64 265 Szabálysértési per ** 22 527 26 153 30 076 42 617 46 531 47 970 49 221 66 327 87 667 91 554 Szabálysértési nemperes ** 64 151 88 602 92 373 92 150 109 082 132 324 131 332 58 245 31 408 28 915 Peres ügyek összesen 297 334 302 360 297 736 302 206 288 233 285 273 285 713 318 238 339 536 354 971 Nemperes ügyek összesen 441 739 452 104 441 809 440 618 499 163 579 725 686 995 653 055 711 312 469 161 Összesen 739 073 754 464 739 545 742 824 787 396 864 998 972 708 971 293 1 050 848 824 132 Munkaügyi per 26 099 23 798 29 801 28 856 32 818 27 903 26 538 24 086 25 075 26 745 Munkaügyi nemperes 2 311 2 579 3 109 3 201 4 468 6 024 5 904 5 938 7 129 4 346 Helyi munkaüggyel peres 323 433 326 158 327 537 331 062 321 051 313 176 312 251 342 324 364 611 381 716 együtt nemperes 444 050 454 683 444 918 443 819 503 631 585 749 692 899 658 993 718 441 473 507 Mindösszesen 767 483 780 841 772 455 774 881 824 682 898 925 1 005 150 1 001 317 1 083 052 855 223 Befejezett ügyek Polgári per 160 833 159 874 154 382 154 492 151 175 149 372 147 583 159 250 157 771 169 954 Gazdasági per 15 480 15 367 13 918 13 391 13 771 13 480 13 138 17 943 16 750 17 025 Polgári és gazdasági nemperes 336 669 333 513 325 347 312 403 327 518 384 698 480 477 522 122 635 527 426 131 Büntető per 102 514 107 285 102 469 92 282 76 562 76 844 73 949 75 478 73 386 77 699 ebből: közvádas * 93 826 97 151 91 747 78 957 63 456 62 232 59 457 60 592 58 122 61 839 pótmagánvádas 508 611 662 584 675 663 759 magánvádas 8 688 10 134 10 722 12 817 12 495 13 950 13 908 14 211 14 601 15 101 Büntető nemperes 14 116 14 638 17 688 39 707 55 033 55 394 54 843 56 468 58 811 64 516 Szabálysértési per ** 22 527 26 153 30 076 42 647 45 121 48 871 48 199 65 204 86 922 90 988 Szabálysértési nemperes ** 60 653 86 880 91 228 91 991 107 575 133 522 131 183 60 294 31 048 29 482 Peres ügyek összesen 301 354 308 679 300 845 302 812 286 629 288 567 282 869 317 875 334 829 355 666 Nemperes ügyek összesen 411 438 435 031 434 263 444 101 490 126 573 614 666 503 638 884 725 386 520 129 Összesen 712 792 743 710 735 108 746 913 776 755 862 181 949 372 956 759 1 060 215 875 795 Munkaügyi per 24 208 25 673 26 711 29 300 32 161 29 895 27 206 24 926 24 306 25 403 Munkaügyi nemperes 2 144 2 703 2 944 3 259 4 236 6 210 5 891 5 895 7 130 4 649 Helyi munkaüggyel peres 325 562 334 352 327 556 332 112 318 790 318 462 310 075 342 801 359 135 381 069 együtt nemperes 413 582 437 734 437 207 447 360 494 362 579 824 672 394 644 779 732 516 524 778 Mindösszesen 739 144 772 086 764 763 779 472 813 152 898 286 982 469 987 580 1 091 651 905 847 Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per 74 484 72 617 69 439 68 987 68 080 66 871 67 464 66 772 70 083 68 174 Gazdasági per 9 531 8 092 7 503 7 774 7 505 7 449 9 537 8 358 8 937 7 129 Polgári és gazdasági nemperes 31 360 30 430 20 860 18 259 25 697 32 930 53 417 69 659 54 729 4 579 Büntető per 53 190 50 177 50 835 50 433 51 803 50 668 49 809 50 920 50 992 53 448 ebből: közvádas * 48 649 45 863 46 385 45 671 46 429 45 681 44 512 45 710 45 733 47 721 pótmagánvádas 248 357 333 478 554 633 628 magánvádas 4 541 4 314 4 450 4 514 5 017 4 654 4 819 4 656 4 626 5 099 Büntető nemperes 322 364 511 2 386 2 478 2 508 2 364 2 342 2 838 2 587 Szabálysértési per ** 9 925 11 254 12 101 11 566 12 976 12 143 13 165 14 661 15 406 16 000 Szabálysértési nemperes ** 2 966 3 359 3 657 4 279 5 786 4 493 4 642 2 220 2 580 1 985 Peres ügyek összesen 147 130 142 140 139 878 138 760 140 364 137 131 139 975 140 711 145 418 144 751 Nemperes ügyek összesen 34 648 34 153 25 028 24 924 33 961 39 931 60 423 74 221 60 147 9 151 Összesen 181 778 176 293 164 906 163 684 174 325 177 062 200 398 214 932 205 565 153 902 Munkaügyi per 14 270 12 395 15 485 15 042 15 699 13 707 13 039 12 199 12 968 14 310 Munkaügyi nemperes 324 200 365 305 537 351 364 407 406 103 Helyi munkaüggyel peres 161 400 154 535 155 363 153 802 156 063 150 838 153 014 152 910 158 386 159 061 együtt nemperes 34 972 34 353 25 393 25 229 34 498 40 282 60 787 74 628 60 553 9 254 Mindösszesen 196 372 188 888 180 756 179 031 190 561 191 120 213 801 227 538 218 939 168 315 * A közvádas perek 2003. XII. 31-ig a pótmagánvádas perekkel együtt szerepelnek. ** A szabálysértési per 2003-ig számitott adat, ahol az érkezéseknél a tárgyaláson befejezett ügyek számát vettük, a folyamatban maradt ügyeknél pedig a 2004. I. negyedévi adatgyűjtés arányait feltételeztük.

Megyei elsőfokú bíróságok országos ügyforgalma 2001-2010 6. számú melléklet Az eljárás tárgya 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Érkezett ügyek Polgári per 4 052 4 740 7 485 10 960 11 134 11 827 12 554 12 593 13 841 15 075 Gazdasági per 2 733 3 025 3 448 4 539 4 800 4 916 5 077 4 906 5 414 5 981 Közigazgatási per 11 052 11 386 11 733 11 586 13 330 15 757 12 687 12 928 13 496 14 360 Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes 9 603 8 650 14 785 25 609 24 822 21 205 27 834 29 702 34 530 24 534 Büntető per * 1 234 1 187 1 585 1 706 1 723 1 561 1 437 1 447 1 459 1 668 ebből: közvádas 1 647 1 650 1 474 1 319 1 324 1 347 1 544 pótmagánvádas 59 73 87 118 123 112 124 Büntető nemperes 4 951 4 914 3 248 1 844 3 111 2 733 2 184 2 408 2 573 2 426 Katonai per * 1 740 1 627 1 283 1 068 845 585 526 455 512 437 ebből: közvádas 1 066 844 583 501 445 497 425 pótmagánvádas 2 1 2 25 10 15 12 Katonai nemperes 249 271 243 365 220 257 256 196 233 271 Peres ügyek összesen 20 811 21 965 25 534 29 859 31 832 34 646 32 281 32 329 34 722 37 521 Nemperes ügyek összesen 14 803 13 835 18 276 27 818 28 153 24 195 30 274 32 306 37 336 27 231 Csődeljárás 24 31 38 44 35 39 26 34 106 192 Felszámolási eljárás 15 457 15 962 16 718 18 972 20 265 20 373 21 051 26 015 30 904 32 251 Érdemi cégügyek 229 157 268 873 238 982 251 862 258 105 275 770 302 842 410 347 317 382 333 205 Mindösszesen 280 252 320 666 299 548 328 555 338 390 355 023 386 474 501 031 420 450 430 400 Befejezett ügyek Polgári per 3 615 4 158 5 657 8 463 9 828 11 623 11 535 11 879 13 412 14 647 Gazdasági per 2 602 2 861 3 111 3 770 4 615 4 842 4 584 5 040 5 529 5 925 Közigazgatási per 12 942 11 679 11 267 11 519 12 635 15 705 12 462 12 834 12 775 13 727 Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes 9 596 9 227 13 984 24 566 24 964 21 286 27 028 30 636 34 721 25 521 Büntető per * 1 132 1 190 1 368 1 527 1 529 1 545 1 360 1 374 1 493 1 446 ebből: közvádas 1 477 1 464 1 469 1 271 1 246 1 384 1 332 pótmagánvádas 50 65 76 89 128 109 114 Büntető nemperes 4 876 4 929 3 147 1 736 3 095 2 741 2 071 2 381 2 729 2 415 Katonai per * 1 750 1 615 1 386 1 000 862 590 521 441 452 437 ebből: közvádas 998 861 588 515 416 443 423 pótmagánvádas 2 1 2 6 25 9 14 Katonai nemperes 252 272 239 358 225 248 261 191 229 274 Peres ügyek összesen 22 041 21 503 22 789 26 279 29 469 34 305 30 462 31 568 33 661 36 182 Nemperes ügyek összesen 14 724 14 428 17 370 26 660 28 284 24 275 29 360 33 208 37 679 28 210 Csődeljárás 25 32 38 46 34 38 32 31 80 174 Felszámolási eljárás 12 494 14 348 14 584 17 408 19 355 19 823 19 305 21 130 25 724 29 169 Érdemi cégügyek 240 906 273 969 235 318 265 911 265 807 277 255 312 283 405 497 333 400 354 237 Mindösszesen 290 190 324 280 290 099 336 304 342 949 355 696 391 442 491 434 430 544 447 972 Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per 2 297 2 879 4 707 7 216 8 522 8 725 9 744 10 458 10 887 11 315 Gazdasági per 2 186 2 350 2 687 3 456 3 641 3 715 4 208 4 074 3 959 4 015 Közigazgatási per 4 926 4 633 5 099 5 162 5 857 5 911 6 136 6 230 6 951 7 584 Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes 2 345 1 768 2 569 3 612 3 483 3 338 4 144 3 210 3 019 2 032 Büntető per * 688 685 902 1 067 1 261 1 277 1 354 1 427 1 393 1 615 ebből: közvádas 1 052 1 238 1 243 1 291 1 369 1 332 1 544 pótmagánvádas 15 23 34 63 58 61 71 Büntető nemperes 143 128 229 353 369 359 472 499 343 354 Katonai per * 284 296 193 261 244 237 242 256 316 316 ebből: közvádas 261 244 237 223 252 306 308 pótmagánvádas 0 0 0 19 4 10 8 Katonai nemperes 2 1 5 12 7 18 13 18 22 19 Peres ügyek összesen 10 381 10 843 13 588 17 162 19 525 19 865 21 684 22 445 23 506 24 845 Nemperes ügyek összesen 2 490 1 897 2 803 3 977 3 859 3 715 4 629 3 727 3 384 2 405 Csődeljárás 14 13 13 11 12 13 7 10 36 54 Felszámolási eljárás 17 199 18 813 20 947 22 494 23 404 23 954 25 700 30 585 35 765 38 847 Érdemi cégügyek ** 18 087 18 875 28 431 20 449 17 861 22 445 20 073 11 570 7 187 4 716 Mindösszesen 48 171 50 441 65 782 64 093 64 661 69 992 72 093 68 337 69 878 70 867 * A begyűjtött mintákon a büntető és a katonai büntető perek 2003. XII. 31-ig bontást nem tartalmaznak. ** OIT által elrendelt adatgyűjtés

7. számú melléklet Az eljárás tárgya Megyei másodfokú bíróságok országos ügyforgalma 2001-2010 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Érkezett ügyek Polgári per 23 307 23 436 22 405 19 914 18 174 17 137 16 499 20 437 17 847 17 923 Gazdasági per 3 150 3 449 3 040 2 657 2 453 2 352 2 267 3 956 2 492 2 270 Polgári és gazdasági nemperes 6 296 6 443 6 650 9 129 9 360 9 100 9 126 9 875 12 145 11 540 Büntető per 22 618 24 023 21 541 13 697 12 509 13 495 12 020 11 780 11 633 12 825 ebből: közvádas * 21 852 23 208 20 779 12 868 11 750 12 712 11 225 10 960 10 840 11 954 pótmagánvádas 33 68 104 195 203 219 263 magánvádas 766 815 762 796 691 679 600 617 574 608 Büntető nemperes 9 959 9 887 10 693 18 692 17 264 17 418 18 236 19 514 21 592 24 067 Munkaügyi per ** 3 079 3 069 3 234 3 219 3 413 3 430 3 076 3 353 3 240 3 242 Munkaügyi nemperes 147 334 326 353 349 374 342 Szabálysértési per 662 613 584 685 579 517 587 554 588 691 Peres ügyek összesen 52 816 54 590 50 804 40 172 37 128 36 931 34 449 40 080 35 800 36 951 Nemperes ügyek összesen 16 255 16 330 17 343 27 968 26 958 26 844 27 715 29 738 34 111 35 949 Egyéb ügyek 1 505 2 234 1 894 2 052 2 652 2 568 Összesen 69 071 70 920 68 147 68 140 65 591 66 009 64 058 71 870 72 563 75 468 Befejezett ügyek Polgári per 23 382 23 077 22 137 20 155 18 151 17 087 16 599 20 411 17 845 17 879 Gazdasági per 3 378 3 347 3 110 2 673 2 588 2 322 2 255 4 019 2 692 2 233 Polgári és gazdasági nemperes 6 278 6 426 6 417 8 787 9 252 9 114 9 160 9 377 12 071 11 566 Büntető per 22 694 23 406 22 894 14 299 12 606 13 036 12 285 12 082 12 056 12 021 ebből: közvádas * 21 857 22 655 22 095 13 506 11 877 12 234 11 512 11 287 11 225 11 182 pótmagánvádas 23 53 91 174 201 213 237 magánvádas 837 751 799 770 676 711 599 594 618 602 Büntető nemperes 9 961 9 863 10 650 18 455 17 276 17 344 18 277 19 417 21 493 24 097 Munkaügyi per ** 3 137 2 905 3 054 3 107 3 170 3 446 3 364 3 084 3 033 3 254 Munkaügyi nemperes 127 312 336 352 359 347 309 Szabálysértési per 658 615 584 680 574 524 581 558 581 687 Peres ügyek összesen 53 249 53 350 51 779 40 914 37 089 36 415 35 084 40 154 36 207 36 074 Nemperes ügyek összesen 16 239 16 289 17 067 27 369 26 840 26 794 27 789 29 153 33 911 35 972 Egyéb ügyek 1 463 2 190 1 912 2 038 2 611 2 577 Összesen 69 488 69 639 68 846 68 283 65 392 65 399 64 785 71 345 72 729 74 623 Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per 4 796 5 155 5 423 5 180 5 203 5 254 5 154 5 180 5 182 5 226 Gazdasági per 953 1 055 985 969 834 865 877 814 614 651 Polgári és gazdasági nemperes 578 595 828 1 172 1 263 1 248 1 214 1 712 1 786 1 760 Büntető per 6 685 7 302 5 949 5 239 5 142 5 610 5 345 5 043 4 620 5 424 ebből: közvádas * 6 511 7 064 5 748 5 019 4 892 5 380 5 093 4 766 4 381 5 153 pótmagánvádas 10 25 38 59 61 67 93 magánvádas 174 238 201 210 225 192 193 216 172 178 Büntető nemperes 48 72 115 458 427 493 452 549 648 618 Munkaügyi per ** 509 673 853 960 1 203 1 187 899 1 168 1 375 1 363 Munkaügyi nemperes 26 48 38 39 29 56 89 Szabálysértési per 16 14 14 20 25 17 23 19 26 30 Peres ügyek összesen 12 959 14 199 13 224 12 368 12 407 12 933 12 298 12 224 11 817 12 694 Nemperes ügyek összesen 626 667 943 1 656 1 738 1 779 1 705 2 290 2 490 2 467 Egyéb ügyek 80 126 108 122 163 154 Összesen 13 585 14 866 14 167 14 024 14 225 14 838 14 111 14 636 14 470 15 315 * A közvádas perek 2003. XII. 31-ig a pótmagánvádas perekkel együtt szerepelnek. ** A munkaügyi perek adata 2003. XII. 31-ig tartalmazza a munkaügyi nemperes ügyeket is.

Az eljárás tárgya Ítélőtáblák másod-, harmadfokú és egyéb országos ügyforgalma 2003. II. félév - 2010. év 8. számú melléklet 2003. II. félév 2004 2005 2006 * 2007 2008 2009 2010 Érkezett ügyek Polgári per 2 034 1 996 2 443 2 930 2 893 3 278 3 446 3 677 Gazdasági per 711 671 987 1 144 1 150 1 200 1 336 1 242 Közigazgatási per 589 1 236 958 851 571 731 583 779 Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes 4 585 3 680 5 450 6 310 5 891 7 143 7 629 8 427 Büntető másodfokú per 1 277 1 082 699 686 687 662 695 775 Büntető harmadfokú per 102 107 129 146 Büntető másodfokú nemperes 728 1 751 2 209 2 084 2 128 2 219 2 453 2 752 Büntető harmadfokú nemperes 2 0 2 1 Katonai per 266 169 149 155 139 124 116 149 Katonai nemperes 67 85 88 84 91 62 69 71 Peres ügyek összesen 4 877 5 154 5 236 5 766 5 542 6 102 6 305 6 768 Nemperes ügyek összesen 5 380 5 516 7 747 8 478 8 112 9 424 10 153 11 251 Összesen 10 257 10 670 12 983 14 244 13 654 15 526 16 458 18 019 Felülvizsgálati eljárások 0 17 23 33.... Egyéb ügyek 685 1 640 1 787 1 916 2 085 2 324 2 108 2 409 Mindösszesen 10 942 12 327 14 793 16 193 15 739 17 850 18 566 20 428 Befejezett ügyek Polgári per 1 527 2 074 2 263 2 636 2 811 2 853 3 757 3 453 Gazdasági per 434 765 843 1 081 1 157 1 122 1 291 1 292 Közigazgatási per 166 1 026 1 235 891 664 785 566 714 Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes 3 029 4 378 5 142 6 085 5 924 6 765 7 360 8 509 Büntető másodfokú per 886 1 060 775 731 700 628 672 664 Büntető harmadfokú per 84 93 109 141 Büntető másodfokú nemperes 672 1 715 2 209 2 115 2 096 2 191 2 435 2 747 Büntető harmadfokú nemperes 2 0 2 1 Katonai per 135 248 164 127 152 142 108 133 Katonai nemperes 65 83 88 88 88 62 69 73 Peres ügyek összesen 3 148 5 173 5 280 5 466 5 568 5 623 6 503 6 397 Nemperes ügyek összesen 3 766 6 176 7 439 8 288 8 110 9 018 9 866 11 330 Összesen 6 914 11 349 12 719 13 754 13 678 14 641 16 369 17 727 Felülvizsgálati eljárások 0 19 21 22.... Egyéb ügyek 521 1 697 1 749 1 898 2 061 2 315 2 120 2 390 Mindösszesen 7 435 13 065 14 489 15 674 15 739 16 956 18 489 20 117 Az időszak végén folyamatban maradt Polgári per 507 429 609 904 986 1 411 1 100 1 324 Gazdasági per 277 183 327 389 382 460 505 455 Közigazgatási per 423 633 356 316 223 169 186 251 Polgári, gazdasági és közigazgatási nemperes 1 556 858 1 166 1 391 1 358 1 736 2 005 1 923 Büntető másodfokú per 391 413 337 292 279 313 336 447 Büntető harmadfokú per 32 46 66 71 Büntető másodfokú nemperes 56 108 108 77 109 137 155 160 Büntető harmadfokú nemperes 0 0 0 0 Katonai per 131 52 37 65 52 34 42 58 Katonai nemperes 2 4 4 0 3 3 3 1 Peres ügyek összesen 1 729 1 710 1 666 1 966 1 954 2 433 2 235 2 606 Nemperes ügyek összesen 1 614 970 1 278 1 468 1 470 1 876 2 163 2 084 Összesen 3 343 2 680 2 944 3 434 3 424 4 309 4 398 4 690 Felülvizsgálati eljárások 0 1 3 14.... Egyéb ügyek 164 88 126 144 168 177 165 184 Mindösszesen 3 507 2 769 3 073 3 592 3 592 4 486 4 563 4 874 * A felülvizsgálati eljárások rész tartalmazza a harmadfokú eljárásokat számát is. ** A közigazgatási perek a digitális hírközléssel kapcsolatos elsőfokú perekkel együtt szerepelnek.

9. számú melléklet A bíróságokhoz érkezett peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt), 2001-2010 Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 3 679 4 053 3 227 3 530 3 242 3 783 3 801 4 138 Debreceni Ít. 836 812 830 803 978 983 Győri Ít. 504 597 573 608 608 664 Pécsi Ít. 578 560 237 340 359 384 397 426 Szegedi Ít. 620 558 455 520 538 524 521 557 Összesen 4 877 5 171 5 259 5 799 5 542 6 102 6 305 6 768 Megyei bíróságok Fővárosi B 89 320 93 332 97 128 98 561 95 126 96 641 98 117 119 327 111 201 117 377 Baranya MB 16 236 16 187 16 605 15 694 14 224 14 254 14 498 14 848 19 934 20 094 Bács-K.MB 19 432 20 247 19 812 19 516 18 955 18 031 17 544 19 740 21 068 21 715 Békés MB 13 715 13 888 13 456 12 694 12 327 12 180 11 929 12 406 13 302 13 822 Borsod-A-Z. MB 32 068 30 790 29 212 28 460 28 717 28 679 26 749 30 142 32 930 33 067 Csongrád MB 16 197 15 680 15 254 14 964 14 652 14 403 14 997 15 720 16 550 17 239 Fejér MB 12 750 12 904 13 240 13 558 13 030 13 753 12 129 12 714 13 363 14 772 Győr-M-S. MB 14 406 15 024 14 798 14 290 13 228 13 803 13 497 13 758 15 019 15 009 Hajdú-B. MB 22 513 21 948 21 342 21 689 20 553 20 726 19 633 20 933 21 987 21 785 Heves MB 12 142 11 848 11 909 12 200 12 561 11 661 11 759 13 240 14 825 15 225 Jász-N-Sz. MB 13 805 13 893 14 362 14 036 13 783 13 263 13 784 13 640 15 131 15 810 Komárom-E. MB 13 094 13 382 12 793 12 096 11 730 11 150 11 077 11 592 12 633 13 337 Nógrád MB 8 498 8 491 8 036 7 900 8 402 7 414 7 598 7 239 7 938 8 231 Pest MB 33 885 35 178 36 347 36 912 36 547 36 078 35 142 36 020 38 950 43 612 Somogy MB 14 572 14 743 14 505 13 992 14 137 13 678 12 889 12 901 15 325 16 309 Szabolcs-Sz-B. MB 19 885 20 815 20 842 20 753 20 141 19 162 19 519 21 863 23 452 25 455 Tolna MB 10 852 10 513 10 370 9 831 9 751 9 312 8 731 8 256 9 154 9 764 Vas MB 8 110 8 227 8 587 8 098 7 816 7 666 7 300 7 708 8 232 8 477 Veszprém MB 13 443 13 615 13 209 12 713 12 008 11 637 11 152 11 466 12 433 12 798 Zala MB 12 137 12 008 12 068 13 136 12 323 11 262 10 937 11 220 11 706 12 290 Összesen 397 060 402 713 403 875 401 093 390 011 384 753 378 981 414 733 435 133 456 188

10. számú melléklet A bíróságokhoz érkezett nemperes ügyek száma, 2001-2010 Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 4 414 4 802 4 792 5 682 5 617 6 718 6 843 7 627 Debreceni Ít. 1 358 1 313 1 266 1 393 1 461 1 653 Győri Ít. 1 640 1 600 1 487 1 822 1 879 1 953 Pécsi Ít. 611 922 675 703 671 671 743 929 Szegedi Ít. 1 040 1 432 1 069 1 096 1 154 1 144 1 335 1 498 Összesen 6 065 7 156 9 534 10 394 10 195 11 748 12 261 13 660 Megyei bíróságok Fővárosi B 216 674 234 805 237 791 249 841 256 057 299 416 376 790 432 094 414 507 309 579 Baranya MB 24 916 26 506 23 328 25 604 26 489 27 972 30 481 37 079 46 263 30 093 Bács-K.MB 35 125 35 438 33 642 32 597 35 859 39 639 42 957 40 427 39 972 36 907 Békés MB 20 433 21 924 21 728 22 151 26 217 28 704 33 809 28 349 26 827 22 578 Borsod-A-Z. MB 55 075 50 919 46 594 48 062 54 216 60 455 72 324 70 184 64 531 49 245 Csongrád MB 26 829 28 405 24 934 27 088 28 655 30 867 34 922 40 702 41 758 32 033 Fejér MB 25 082 27 625 24 744 28 189 29 796 29 535 30 875 32 898 35 102 29 444 Győr-M-S. MB 29 365 30 030 26 706 27 743 30 463 32 560 40 160 41 061 38 795 31 044 Hajdú-B. MB 33 260 34 592 32 398 34 941 37 514 42 443 56 671 51 792 50 919 43 050 Heves MB 20 241 19 319 19 306 19 812 25 626 27 079 23 774 25 440 26 935 20 256 Jász-N-Sz. MB 20 399 21 611 19 831 19 277 20 529 22 009 32 147 24 960 25 139 21 576 Komárom-E. MB 19 530 21 614 20 607 23 405 27 062 26 709 27 355 30 137 30 527 25 448 Nógrád MB 11 043 11 851 11 207 11 401 13 446 14 606 14 315 14 071 14 733 12 505 Pest MB 69 646 78 442 81 326 80 854 95 194 112 910 108 676 130 154 129 652 108 588 Somogy MB 18 377 21 265 20 174 21 354 22 837 24 086 26 689 29 017 28 280 23 729 Szabolcs-Sz-B. MB 31 959 37 065 33 289 34 337 37 133 40 759 46 245 47 388 43 402 39 216 Tolna MB 12 550 13 353 10 573 11 816 13 872 15 810 15 691 16 810 17 039 14 349 Vas MB 13 356 15 964 13 122 13 346 15 619 16 453 16 871 18 510 19 041 14 304 Veszprém MB 19 951 21 016 18 588 20 539 22 081 22 916 24 892 25 915 26 522 22 435 Zala MB 15 935 17 970 16 387 18 126 19 987 20 276 21 057 22 497 20 988 18 524 Összesen 719 746 769 714 736 275 770 483 838 652 935 204 1 076 701 1 159 485 1 140 932 904 903

11. számú melléklet A bíróságokhoz érkezett peres és nemperes ügyek száma összesen, 2001-2010 Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 8 093 8 855 8 019 9 212 8 859 10 501 10 644 11 765 Debreceni Ít. 2 194 2 125 2 096 2 196 2 439 2 636 Győri Ít. 2 144 2 197 2 060 2 430 2 487 2 617 Pécsi Ít. 1 189 1 482 912 1 043 1 030 1 055 1 140 1 355 Szegedi Ít. 1 660 1 990 1 524 1 616 1 692 1 668 1 856 2 055 Összesen 10 942 12 327 14 793 16 193 15 737 17 850 18 566 20 428 Megyei bíróságok Fővárosi B 305 994 328 137 334 919 348 402 351 183 396 057 474 907 551 421 525 708 426 956 Baranya MB 41 152 42 693 39 933 41 298 40 713 42 226 44 979 51 927 66 197 50 187 Bács-K.MB 54 557 55 685 53 454 52 113 54 814 57 670 60 501 60 167 61 040 58 622 Békés MB 34 148 35 812 35 184 34 845 38 544 40 884 45 738 40 755 40 129 36 400 Borsod-A-Z. MB 87 143 81 709 75 806 76 522 82 933 89 134 99 073 100 326 97 461 82 312 Csongrád MB 43 026 44 085 40 188 42 052 43 307 45 270 49 919 56 422 58 308 49 272 Fejér MB 37 832 40 529 37 984 41 747 42 826 43 288 43 004 45 612 48 465 44 216 Győr-M-S. MB 43 771 45 054 41 504 42 033 43 691 46 363 53 657 54 819 53 814 46 053 Hajdú-B. MB 55 773 56 540 53 740 56 630 58 067 63 169 76 304 72 725 72 906 64 835 Heves MB 32 383 31 167 31 215 32 012 38 187 38 740 35 533 38 680 41 760 35 481 Jász-N-Sz. MB 34 204 35 504 34 193 33 313 34 312 35 272 45 931 38 600 40 270 37 386 Komárom-E. MB 32 624 34 996 33 400 35 501 38 792 37 859 38 432 41 729 43 160 38 785 Nógrád MB 19 541 20 342 19 243 19 301 21 848 22 020 21 913 21 310 22 671 20 736 Pest MB 103 531 113 620 117 673 117 766 131 741 148 988 143 818 166 174 168 602 152 200 Somogy MB 32 949 36 008 34 679 35 346 36 974 37 764 39 578 41 918 43 605 40 038 Szabolcs-Sz-B. MB 51 844 57 880 54 131 55 090 57 274 59 921 65 764 69 251 66 854 64 671 Tolna MB 23 402 23 866 20 943 21 647 23 623 25 122 24 422 25 066 26 193 24 113 Vas MB 21 466 24 191 21 709 21 444 23 435 24 119 24 171 26 218 27 273 22 781 Veszprém MB 33 394 34 631 31 797 33 252 34 089 34 553 36 044 37 381 38 955 35 233 Zala MB 28 072 29 978 28 455 31 262 32 310 31 538 31 994 33 717 32 694 30 814 Összesen 1 116 806 1 172 427 1 140 150 1 171 576 1 228 663 1 319 957 1 455 682 1 574 218 1 576 065 1 361 091

A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyek száma (szabálysértéssel együtt), 2001-2010 12. számú melléklet Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 1 348 1 393 1 069 1 158 1 088 1 502 1 230 1 576 Debreceni Ít. 0 0 221 262 266 258 313 275 Győri Ít. 0 0 163 340 372 417 396 474 Pécsi Ít. 167 126 66 99 103 123 142 141 Szegedi Ít. 214 192 150 121 125 133 154 140 Összesen 1 729 1 711 1 669 1 980 1 954 2 433 2 235 2 606 Megyei bíróságok Fővárosi B 63 845 60 481 61 383 62 900 64 398 64 485 68 323 66 719 67 711 66 885 Baranya MB 5 616 5 397 6 016 5 446 4 883 4 601 4 772 5 151 6 220 6 260 Bács-K.MB 9 073 8 241 8 414 8 066 8 225 8 081 8 211 8 303 9 002 8 438 Békés MB 3 358 3 363 3 543 2 860 2 759 2 439 2 734 2 805 3 140 2 848 Borsod-A-Z. MB 10 594 10 013 9 562 10 686 10 642 10 130 9 603 9 765 9 642 9 994 Csongrád MB 5 120 5 221 5 514 5 622 5 847 5 836 6 153 6 690 7 112 6 857 Fejér MB 5 105 5 043 5 207 5 516 5 916 6 286 5 718 5 636 5 679 6 103 Győr-M-S. MB 7 260 6 994 6 829 6 301 6 002 6 151 6 312 6 480 7 313 7 541 Hajdú-B. MB 10 904 9 307 9 033 9 770 10 208 9 668 9 615 10 140 10 354 10 779 Heves MB 5 227 5 174 4 935 4 191 4 170 3 813 3 656 4 535 4 299 4 704 Jász-N-Sz. MB 5 341 4 918 4 855 4 709 4 852 4 715 5 115 4 920 5 229 5 494 Komárom-E. MB 5 735 6 151 6 343 6 010 5 993 5 066 4 751 4 885 5 323 5 995 Nógrád MB 2 662 2 666 2 582 2 624 2 934 2 677 2 629 2 651 2 913 2 925 Pest MB 18 978 19 741 21 061 22 587 24 999 25 055 24 418 23 634 23 373 24 087 Somogy MB 3 920 3 986 4 695 4 497 4 537 4 102 4 016 3 903 3 967 4 436 Szabolcs-Sz-B. MB 6 361 7 203 7 022 7 427 7 812 7 153 7 768 8 167 8 696 9 221 Tolna MB 2 691 2 730 2 908 2 508 2 509 2 434 2 435 2 469 2 594 2 660 Vas MB 2 783 2 789 2 644 2 537 2 337 2 114 2 270 2 278 2 499 2 769 Veszprém MB 5 860 5 746 5 084 4 620 4 422 4 676 4 506 4 669 4 656 4 831 Zala MB 4 307 4 414 4 543 4 455 4 550 4 154 3 991 3 779 3 987 3 773 Összesen 184 740 179 577 182 175 183 332 187 995 183 636 186 996 187 579 193 709 196 600

A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt nemperes ügyek száma, 2001-2010 * 13. számú melléklet Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 1 555 860 796 995 1 094 1 382 1 387 1 344 Debreceni Ít. 225 234 187 195 277 316 Győri Ít. 251 236 218 344 477 442 Pécsi Ít. 115 112 67 70 66 71 108 82 Szegedi Ít. 108 86 65 77 73 61 79 84 Összesen 1 778 1 058 1 404 1 612 1 638 2 053 2 328 2 268 Megyei bíróságok Fővárosi B 26 535 27 497 29 022 26 782 30 711 34 568 42 710 62 327 43 929 20 902 Baranya MB 2 196 2 102 2 253 2 224 3 078 2 349 1 578 1 826 2 509 1 532 Bács-K.MB 3 278 3 325 4 071 3 672 3 401 3 077 2 571 2 190 2 962 2 062 Békés MB 1 693 2 021 1 567 1 481 1 363 1 721 1 339 1 467 1 490 910 Borsod-A-Z. MB 3 144 3 022 3 350 3 264 2 430 3 109 2 475 2 625 3 442 2 219 Csongrád MB 1 762 1 804 2 271 2 257 2 149 1 999 1 810 2 120 2 820 1 430 Fejér MB 2 299 2 721 3 065 2 964 3 618 2 464 2 015 2 300 2 886 1 809 Győr-M-S. MB 2 866 3 288 3 242 2 004 2 611 3 212 3 073 2 664 2 346 1 685 Hajdú-B. MB 2 936 3 020 3 871 3 120 3 187 4 397 9 616 3 216 3 629 2 269 Heves MB 1 505 1 258 1 510 1 301 1 611 2 018 1 262 1 243 2 154 1 158 Jász-N-Sz. MB 2 156 3 095 2 176 1 444 1 344 1 514 1 491 1 394 1 717 1 452 Komárom-E. MB 3 685 1 939 1 983 2 613 1 933 2 135 1 706 2 000 2 364 1 306 Nógrád MB 1 087 975 945 1 091 1 317 1 691 1 384 1 476 1 835 803 Pest MB 7 939 8 823 9 629 9 892 11 207 15 968 9 609 14 146 16 097 6 052 Somogy MB 1 154 1 517 1 595 1 475 2 376 2 068 1 830 1 438 1 617 1 070 Szabolcs-Sz-B. MB 3 925 3 481 2 699 2 817 3 194 3 697 3 240 3 911 3 913 2 513 Tolna MB 669 777 903 902 851 1 281 738 664 1 488 637 Vas MB 1 029 1 121 1 239 1 285 1 591 942 898 1 086 1 507 892 Veszprém MB 1 886 1 469 1 476 1 537 1 744 1 932 1 914 1 312 1 775 1 129 Zala MB 1 644 1 362 1 665 1 691 1 736 2 172 1 677 1 957 1 911 1 351 Összesen 73 388 74 618 78 530 73 816 81 452 92 314 92 936 111 362 102 391 53 181 * Érdemi cégügyek nélkül.

A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt (peres és nemperes) ügyek száma összesen, 2001-2010 * 14. számú melléklet Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 2 903 2 253 1 865 2 153 2 182 2 884 2 617 2 920 Debreceni Ít. 0 0 446 496 453 453 590 591 Győri Ít. 0 0 414 576 590 761 873 916 Pécsi Ít. 282 238 133 169 169 194 250 223 Szegedi Ít. 322 278 215 198 198 194 233 224 Összesen 3 507 2 769 3 073 3 592 3 592 4 486 4 563 4 874 Megyei bíróságok Fővárosi B 90 380 87 978 90 405 89 682 95 109 99 053 111 033 129 046 111 640 87 787 Baranya MB 7 812 7 499 8 269 7 670 7 961 6 950 6 350 6 977 8 729 7 792 Bács-K.MB 12 351 11 566 12 485 11 738 11 626 11 158 10 782 10 493 11 964 10 500 Békés MB 5 051 5 384 5 110 4 341 4 122 4 160 4 073 4 272 4 630 3 758 Borsod-A-Z. MB 13 738 13 035 12 912 13 950 13 072 13 239 12 078 12 390 13 084 12 213 Csongrád MB 6 882 7 025 7 785 7 879 7 996 7 835 7 963 8 810 9 932 8 287 Fejér MB 7 404 7 764 8 272 8 480 9 534 8 750 7 733 7 936 8 565 7 912 Győr-M-S. MB 10 126 10 282 10 071 8 305 8 613 9 363 9 385 9 144 9 659 9 226 Hajdú-B. MB 13 840 12 327 12 904 12 890 13 395 14 065 19 231 13 356 13 983 13 048 Heves MB 6 732 6 432 6 445 5 492 5 781 5 831 4 918 5 778 6 453 5 862 Jász-N-Sz. MB 7 497 8 013 7 031 6 153 6 196 6 229 6 606 6 314 6 946 6 946 Komárom-E. MB 9 420 8 090 8 326 8 623 7 926 7 201 6 457 6 885 7 687 7 301 Nógrád MB 3 749 3 641 3 527 3 715 4 251 4 368 4 013 4 127 4 748 3 728 Pest MB 26 917 28 564 30 690 32 479 36 206 41 023 34 027 37 780 39 470 30 139 Somogy MB 5 074 5 503 6 290 5 972 6 913 6 170 5 846 5 341 5 584 5 506 Szabolcs-Sz-B. MB 10 286 10 684 9 721 10 244 11 006 10 850 11 008 12 078 12 609 11 734 Tolna MB 3 360 3 507 3 811 3 410 3 360 3 715 3 173 3 133 4 082 3 297 Vas MB 3 812 3 910 3 883 3 822 3 928 3 056 3 168 3 364 4 006 3 661 Veszprém MB 7 746 7 215 6 560 6 157 6 166 6 608 6 420 5 981 6 431 5 960 Zala MB 5 951 5 776 6 208 6 146 6 286 6 326 5 668 5 736 5 898 5 124 Összesen 258 128 254 195 260 705 257 148 269 447 275 950 279 932 298 941 296 100 249 781 * Érdemi cégügyek nélkül.

15. számú melléklet A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyekből az egy évnél régebben érkezettek száma (2004. évtől szabálysértéssel együtt), 2001-2010 Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 82 13 13 9 8 16 18 14 Debreceni Ít. - 1 4 6 1 1 Győri Ít. - 4 30 49 23 42 Pécsi Ít. 13 2 - - 1 2 2 2 Szegedi Ít. 20 1 1 - - - 0 0 Összesen 115 16 14 14 43 73 44 59 Megyei bíróságok Fővárosi B 22 196 17 842 17 215 17 835 18 990 18 141 18 532 18 343 19 027 17 254 Baranya MB 535 541 639 540 533 450 492 425 508 564 Bács-K.MB 1 906 1 593 1 577 1 315 1 414 1 494 1 576 1 687 1 896 1 735 Békés MB 121 142 151 102 82 84 112 118 96 114 Borsod-A-Z. MB 1 258 1 160 1 099 1 153 1 300 1 263 1 102 1 211 1 105 1 049 Csongrád MB 614 627 717 783 1 050 1 131 1 262 1 326 1 378 1 364 Fejér MB 663 694 687 732 1 086 1 327 1 204 1 009 954 1 126 Győr-M-S. MB 1 422 1 240 1 146 1 007 979 1 064 1 202 1 335 1 523 1 808 Hajdú-B. MB 2 291 1 625 1 502 1 458 1 806 1 796 2 090 2 279 2 286 2 087 Heves MB 521 725 727 651 521 507 432 496 563 683 Jász-N-Sz. MB 704 586 461 419 467 460 397 463 422 478 Komárom-E. MB 1 276 1 366 1 681 1 615 1 393 1 059 858 787 795 1 031 Nógrád MB 281 287 261 241 293 363 309 329 307 343 Pest MB 4 946 5 056 5 490 6 443 7 189 8 535 8 662 7 991 7 435 6 820 Somogy MB 311 335 404 421 518 434 421 380 296 358 Szabolcs-Sz-B. MB 525 623 683 736 818 772 827 934 972 1 014 Tolna MB 175 170 186 186 204 200 245 244 214 253 Vas MB 321 319 222 202 170 170 164 231 229 261 Veszprém MB 1 281 1 172 966 708 643 728 764 735 749 674 Zala MB 464 459 499 417 409 521 499 451 449 346 Összesen 41 811 36 562 36 313 36 964 39 865 40 499 41 150 40 774 41 204 39 362

16. számú melléklet A bíróságokon az időszak végén folyamatban maradt peres ügyekből a két évnél régebben érkezettek száma (2004. évtől szabálysértéssel együtt), 2001-2010 Bíróság 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Ítélőtáblák Főv.Ít. 2 - - - 1 5 4 4 Debreceni Ít. - - 0 0 0 0 Győri Ít. - - 1 0 2 3 Pécsi Ít. - - - - 0 0 0 1 Szegedi Ít. - - - - 0 0 0 0 Összesen 2 0 0 0 2 5 6 8 Megyei bíróságok Fővárosi B 9 702 8 092 6 988 7 007 7 043 7 026 7 256 7 655 7 755 7 291 Baranya MB 92 113 144 96 89 102 105 98 100 107 Bács-K.MB 577 460 386 274 232 286 304 347 370 308 Békés MB 17 28 27 18 15 15 19 17 14 17 Borsod-A-Z. MB 427 369 348 338 355 368 307 318 259 266 Csongrád MB 78 104 166 191 240 323 386 399 395 426 Fejér MB 158 173 182 196 296 391 384 342 329 330 Győr-M-S. MB 252 213 255 270 287 352 369 396 381 456 Hajdú-B. MB 602 386 327 360 310 291 396 481 552 444 Heves MB 94 116 138 171 118 119 122 126 160 199 Jász-N-Sz. MB 153 106 96 83 73 81 67 87 98 92 Komárom-E. MB 526 518 641 618 468 331 327 264 269 272 Nógrád MB 55 69 57 61 52 67 57 70 67 87 Pest MB 1 834 1 838 2 090 2 407 2 490 3 075 3 746 3 566 3 130 2 733 Somogy MB 67 72 96 98 130 105 112 87 79 74 Szabolcs-Sz-B. MB 97 103 112 148 172 175 214 180 203 213 Tolna MB 32 24 29 28 51 51 63 60 52 66 Vas MB 55 70 70 44 29 45 35 47 59 61 Veszprém MB 474 422 386 250 218 229 251 256 237 205 Zala MB 117 139 144 108 105 139 184 151 158 121 Összesen 15 409 13 415 12 682 12 766 12 773 13 571 14 704 14 947 14 667 13 768

17. számú melléklet Bírák engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság 2009. december 31. 2010. december 31. Változás %-a E B E B E B Legfelsőbb Bíróság 97 88 91 89 93.81 101.14 Debreceni Ítélőtábla 25 25 25 25 100.00 100.00 Fővárosi Ítélőtábla 85 80 86 84 101.18 105.00 Győri Ítélőtábla 17 17 18 18 105.88 105.88 Pécsi Ítélőtábla 15 15 15 15 100.00 100.00 Szegedi Ítélőtábla 21 21 21 21 100.00 100.00 Összesen 163 158 165 163 101.23 103.16 Fővárosi Bíróság 741 749 741 746 100.00 99.60 Baranya 94 93 94 94 100.00 101.08 Bács-Kiskun 123 122 123 123 100.00 100.82 Békés 85 85 85 85 100.00 100.00 Borsod-Abaúj-Zemplén 178 174 178 171 100.00 98.28 Csongrád 105 105 105 105 100.00 100.00 Fejér 85 85 85 85 100.00 100.00 Győr-Moson-Sopron 87 87 87 87 100.00 100.00 Hajdú-Bihar 131 131 131 129 100.00 98.47 Heves 72 71 72 71 100.00 100.00 Jász-Nagykun-Szolnok 87 87 87 86 100.00 98.85 Komárom-Esztergom 78 77 78 77 100.00 100.00 Nógrád 52 52 52 51 100.00 98.08 Pest 259 260 260 264 100.39 101.54 Somogy 89 89 89 89 100.00 100.00 Szabolcs-Szatmár-B. 122 122 122 122 100.00 100.00 Tolna 60 58 60 56 100.00 96.55 Vas 48 46 48 47 100.00 102.17 Veszprém 81 81 81 80 100.00 98.77 Zala 71 70 71 71 100.00 101.43 Megyei bíróságok összesen 2648 2644 2649 2639 100.04 99.81 MINDÖSSZESEN 2908 2890 2905 2891 99.90 100.03

18.számú melléklet Bírósági titkárok engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság 2009. december 31. 2010. december 31. Változás %-a E B E B E B Legfelsőbb Bíróság 18 11 18 13 100.00 118.18 Debreceni Ítélőtábla 7 11 7 7 100.00 63.64 Fővárosi Ítélőtábla 22 7 22 9 100.00 128.57 Győri Ítélőtábla 4 5 4 5 100.00 100.00 Pécsi Ítélőtábla 3 3 3 3 100.00 100.00 Szegedi Ítélőtábla 5 3 5 4 100.00 133.33 Összesen 41 29 41 28 100.00 96.55 Fővárosi Bíróság 159 162 168 155 105.66 95.68 Baranya 12 20 15 19 125.00 95.00 Bács-Kiskun 22 34 28 35 127.27 102.94 Békés 14 19 16 16 114.29 84.21 Borsod-Abaúj-Zemplén 40 29 43 28 107.50 96.55 Csongrád 29 29 29 29 100.00 100.00 Fejér 14 17 14 20 100.00 117.65 Győr-Moson-Sopron 15 13 15 15 100.00 115.38 Hajdú-Bihar 24 26 25 25 104.17 96.15 Heves 10 13 11 13 110.00 100.00 Jász-Nagykun-Szolnok 14 15 15 15 107.14 100.00 Komárom-Esztergom 14 15 14 15 100.00 100.00 Nógrád 11 15 11 17 100.00 113.33 Pest 53 48 53 48 100.00 100.00 Somogy 16 18 19 21 118.75 116.67 Szabolcs-Szatmár-B. 18 28 18 29 100.00 103.57 Tolna 9 12 9 13 100.00 108.33 Vas 9 12 9 9 100.00 75.00 Veszprém 6 16 10 15 166.67 93.75 Zala 7 11 8 12 114.29 109.09 Megyei bíróságok összesen 496 552 530 549 106.85 99.46 MINDÖSSZESEN 555 592 589 590 106.13 99.66

19. számú melléklet Bírósági fogalmazók engedélyezett létszáma és a betöltött álláshelyek száma Bíróság 2009. december 31. 2010. december 31. Változás %-a E B E B E B Legfelsőbb Bíróság 1 1 1 1 100.00 100.00 Debreceni Ítélőtábla Fővárosi Ítélőtábla 2 18 2 14 100.00 77.78 Győri Ítélőtábla 1 0 0.00 Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla 0 0 Összesen 2 19 2 14 100.00 73.68 Fővárosi Bíróság 84 76 75 67 89.29 88.16 Baranya 16 7 13 5 81.25 71.43 Bács-Kiskun 30 12 24 10 80.00 83.33 Békés 16 11 14 9 87.50 81.82 Borsod-Abaúj-Zemplén 30 16 27 20 90.00 125.00 Csongrád 7 5 7 3 100.00 60.00 Fejér 17 8 17 8 100.00 100.00 Győr-Moson-Sopron 19 12 19 12 100.00 100.00 Hajdú-Bihar 18 14 17 15 94.44 107.14 Heves 13 8 12 7 92.31 87.50 Jász-Nagykun-Szolnok 14 8 13 8 92.86 100.00 Komárom-Esztergom 13 7 13 6 100.00 85.71 Nógrád 10 4 10 2 100.00 50.00 Pest 35 24 35 27 100.00 112.50 Somogy 14 7 11 6 78.57 85.71 Szabolcs-Szatmár-B. 25 12 25 11 100.00 91.67 Tolna 10 3 10 4 100.00 133.33 Vas 10 3 10 5 100.00 166.67 Veszprém 19 7 15 7 78.95 100.00 Zala 15 6 14 4 93.33 66.67 Megyei bíróságok összesen 415 250 381 236 91.81 94.40 MINDÖSSZESEN 418 270 384 251 91.87 92.96

Kimutatás a bírák és igazságügyi alkalmazottak engedélyezett létszámáról (bírósági titkár és fogalmazó nélkül) 2010. december 31. 20. számú melléklet Bíróság Bírák engedélyezett száma (2009.12.31.) Igazságügyi alk. eng. száma (2009.12.31.) Egy bíróra jutó iü. alk. száma (2009.12.31.) Bírák engedélyezett száma (2010.12.31.) Igazságügyi alk. eng. száma (2010.12.31.) Egy bíróra jutó iü. alk. száma (2010.12.31.) Változás %-a Legfelsőbb Bíróság 97 212 2.19 91 218 2.40 1.028 Debreceni Ítélőtábla 25 39 1.56 25 39 1.56 1.000 Fővárosi Ítélőtábla 85 97 1.14 86 99 1.15 1.021 Győri Ítélőtábla 17 33 1.94 18 33 1.83 1.000 Pécsi Ítélőtábla 15 30 2.00 15 30 2.00 1.000 Szegedi Ítélőtábla 21 35 1.67 21 35 1.67 1.000 Fővárosi Bíróság 741 1666 2.25 741 1666 2.25 1.000 Baranya MB 94 243 2.59 94 243 2.59 1.000 Bács-Kiskun MB 123 341 2.77 123 341 2.77 1.000 Békés MB 85 217 2.55 85 217 2.55 1.000 Borsod-A-Z. MB 178 436 2.45 178 436 2.45 1.000 Csongrád MB. 105 277 2.64 105 277 2.64 1.000 Fejér MB. 85 205 2.41 85 205 2.41 1.000 Győr-M-S. MB. 87 215 2.47 87 215 2.47 1.000 Hajdú-B. MB. 131 320 2.44 131 320 2.44 1.000 Heves MB. 72 182 2.53 72 182 2.53 1.000 Jász-N-Sz. MB. 87 209 2.40 87 209 2.40 1.000 Komárom-E. MB. 78 184 2.36 78 184 2.36 1.000 Nógrád MB. 52 156 3.00 52 156 3.00 1.000 Pest MB. 259 590 2.28 260 590 2.27 1.000 Somogy MB. 89 241 2.71 89 241 2.71 1.000 Szabolcs-Sz-B. MB. 122 291 2.39 122 291 2.39 1.000 Tolna MB. 60 148 2.47 60 148 2.47 1.000 Vas MB. 48 140 2.92 48 140 2.92 1.000 Veszprém MB 81 217 2.68 81 217 2.68 1.000 Zala MB 71 166 2.34 71 166 2.34 1.000 Összesen 2908 6890 2.37 2905 6898 2.37 1.001

21. számú melléklet Bíróság Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása 2010. december 31-én Bírói gyakorlat 0-3 év 4-10 év 11-20 év 21-30 év 31 év felett Összesen Legfelsőbb Bíróság 3 5 17 26 38 89 Debreceni Ítélőtábla 0 0 5 18 2 25 Fővárosi Ítélőtábla 0 5 24 37 18 84 Győri Ítélőtábla 1 0 8 6 3 18 Pécsi Ítélőtábla 0 0 5 5 5 15 Szegedi Ítélőtábla 0 0 8 8 5 21 Ítélőtáblák összesen 1 5 50 74 33 163 Fővárosi Bíróság 9 66 150 61 21 307 Baranya 0 3 19 9 4 35 Bács-Kiskun 0 2 23 8 8 41 Békés 0 1 11 11 7 30 Borsod-Abaúj-Zemplén 0 1 14 21 9 45 Csongrád 1 3 20 9 6 39 Fejér 0 2 12 8 8 30 Győr-Moson-Sopron 0 4 16 8 3 31 Hajdú-Bihar 0 2 24 14 3 43 Heves 0 1 9 12 3 25 Jász-Nagykun-Szolnok 0 0 8 12 12 32 Komárom-Esztergom 0 3 16 3 4 26 Nógrád 0 0 13 5 2 20 Pest 4 16 36 27 11 94 Somogy 0 2 10 16 6 34 Szabolcs-Szatmár-B. 0 2 18 16 6 42 Tolna 0 0 13 7 2 22 Vas 0 0 11 5 4 20 Veszprém 0 0 12 12 8 32 Zala 0 1 8 10 6 25 Megyei bíróságok összesen 14 109 443 274 133 973 Mindösszesen 18 119 510 374 204 1225

22. számú melléklet Helyi bírósági bírák bírói gyakorlat szerinti megoszlása 2010. december 31-én Bíróság Bírói gyakorlat 0-3 év 4-10 év 11-20 év 21-30 év 31 év felett Összesen Fővárosi Bíróság 87 134 133 68 17 439 Baranya 3 27 19 8 2 59 Bács-Kiskun 12 28 31 8 3 82 Békés 7 15 24 5 4 55 Borsod-Abaúj-Zempl. 12 36 59 16 3 126 Csongrád 8 24 28 5 1 66 Fejér 8 18 21 5 3 55 Győr-Moson-Sopron 8 27 18 1 2 56 Hajdú-Bihar 14 36 23 8 5 86 Heves 7 9 16 6 8 46 Jász-Nagykun-Szolnok 5 9 27 10 3 54 Komárom-Esztergom 8 19 17 4 3 51 Nógrád 3 9 15 2 2 31 Pest 50 57 41 20 2 170 Somogy 5 13 31 6 0 55 Szabolcs-Szatmár-B. 4 12 42 15 7 80 Tolna 7 8 12 6 1 34 Vas 3 7 9 6 2 27 Veszprém 5 18 21 3 1 48 Zala 6 19 14 5 2 46 Összesen 262 525 601 207 71 1666

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2010. december 31-én (összesen) 23. számú melléklet Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Cég Közigazgatási Katonai Összesen Legfelsőbb Bíróság 15 45 8 0 21 0 89 Debreceni Ítélőtábla 12 13 0 0 0 0 25 Fővárosi Ítélőtábla 17 55 0 0 9 3 84 Győri Ítélőtábla 6 12 0 0 0 0 18 Pécsi Ítélőtábla 5 10 0 0 0 0 15 Szegedi Ítélőtábla 9 12 0 0 0 0 21 Ítélőtáblák összesen 49 102 0 0 9 3 163 Fővárosi Bíróság 63 111 56 47 27 3 307 Baranya 12 13 5 4 1 0 35 Bács-Kiskun 15 15 5 4 2 0 41 Békés 11 8 4 4 3 0 30 Borsod-Abaúj-Zemplén 18 18 4 2 3 0 45 Csongrád 13 16 1 4 3 2 39 Fejér 10 14 0 4 2 0 30 Győr-Moson-Sopron 10 13 1 4 1 2 31 Hajdú-Bihar 15 18 2 4 2 2 43 Heves 7 14 1 3 0 0 25 Jász-Nagykun-Szolnok 13 14 1 2 2 0 32 Komárom-Esztergom 9 12 1 2 2 0 26 Nógrád 7 7 3 2 1 0 20 Pest 27 44 7 10 6 0 94 Somogy 10 11 4 3 4 2 34 Szabolcs-Szatmár-B. 15 13 7 4 3 0 42 Tolna 6 12 1 2 1 0 22 Vas 7 10 0 2 1 0 20 Veszprém 11 14 1 3 3 0 32 Zala 7 9 3 2 4 0 25 Megyei bíróságok összesen 286 386 107 112 71 11 973 Mindösszesen 350 533 115 112 101 14 1225

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2010. december 31-én (férfiak) 24. számú melléklet Bíróság Büntető Polgári Cég Gazdasági Közigazgatási Katonai Összesen Megoszlás intézményen belül % Legfelsőbb Bíróság 10 16 0 0 12 0 38 42.7 Debreceni Ítélőtábla 7 5 0 0 0 0 12 48.0 Fővárosi Ítélőtábla 7 11 0 0 0 3 21 25.0 Győri Ítélőtábla 2 7 0 0 0 0 9 50.0 Pécsi Ítélőtábla 4 5 0 0 0 0 9 60.0 Szegedi Ítélőtábla 4 5 0 0 0 0 9 42.9 Összesen 24 33 0 0 0 3 60 36.8 Fővárosi Bíróság 21 25 10 7 7 3 73 23.8 Baranya 9 3 1 2 0 0 15 42.9 Bács-Kiskun 7 4 1 2 0 0 14 34.1 Békés 3 2 1 1 0 0 7 23.3 Borsod-Abaúj-Zemplén 10 9 1 0 0 0 20 44.4 Csongrád 6 8 1 2 0 2 19 48.7 Fejér 3 5 0 1 1 0 10 33.3 Győr-Moson-Sopron 4 2 1 1 1 2 11 35.5 Hajdú-Bihar 3 4 0 1 1 2 11 25.6 Heves 2 4 1 1 0 0 8 32.0 Jász-Nagykun-Szolnok 5 2 0 0 2 0 9 28.1 Komárom-Esztergom 4 4 1 0 0 0 9 34.6 Nógrád 5 1 0 0 1 0 7 35.0 Pest 4 9 1 1 2 0 17 18.1 Somogy 5 4 1 1 2 2 15 44.1 Szabolcs-Szatmár-B. 7 4 2 0 1 0 14 33.3 Tolna 2 4 0 1 1 0 8 36.4 Vas 5 5 0 2 1 0 13 65.0 Veszprém 6 6 0 0 0 0 12 37.5 Zala 4 3 1 0 1 0 9 36.0 Megyei bíróságok összesen 115 108 23 23 21 11 301 30.9 Mindösszesen 149 157 23 23 33 14 399 32.6

Legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai és megyei bírósági bírák 2010. december 31-én (nők) 25. számú melléklet Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Cég Közigazgatási Összesen Megoszlás intézményen belül % Legfelsőbb Bíróság 5 29 8 0 9 51 57.3 Debreceni Ítélőtábla 5 8 0 0 0 13 52.0 Fővárosi Ítélőtábla 10 44 0 0 9 63 75.0 Győri Ítélőtábla 4 5 0 0 0 9 50.0 Pécsi Ítélőtábla 1 5 0 0 0 6 40.0 Szegedi Ítélőtábla 5 7 0 0 0 12 57.1 Összesen 25 69 0 0 9 103 63.2 Fővárosi Bíróság 42 86 46 40 20 234 76.2 Baranya 3 10 4 2 1 20 57.1 Bács-Kiskun 8 11 4 2 2 27 65.9 Békés 8 6 3 3 3 23 76.7 Borsod-Abaúj-Zemplén 8 9 3 2 3 25 55.6 Csongrád 7 8 0 2 3 20 51.3 Fejér 7 9 0 3 1 20 66.7 Győr-Moson-Sopron 6 11 0 3 0 20 64.5 Hajdú-Bihar 12 14 2 3 1 32 74.4 Heves 5 10 0 2 0 17 68.0 Jász-Nagykun-Szolnok 8 12 1 2 0 23 71.9 Komárom-Esztergom 5 8 0 2 2 17 65.4 Nógrád 2 6 3 2 0 13 65.0 Pest 23 35 6 9 4 77 81.9 Somogy 5 7 3 2 2 19 55.9 Szabolcs-Szatmár-B. 8 9 5 4 2 28 66.7 Tolna 4 8 1 1 0 14 63.6 Vas 2 5 0 0 0 7 35.0 Veszprém 5 8 1 3 3 20 62.5 Zala 3 6 2 2 3 16 64.0 Megyei bíróságok összesen 171 278 84 89 50 672 69.1 Mindösszesen 201 376 92 89 68 826 67.4

26. számú melléklet Helyi bírósági bírák 2010. december 31-én (összesen) Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi Összesen Fővárosi Bíróság 165 215 30 29 439 Baranya 23 30 0 6 59 Bács-Kiskun 34 45 0 3 82 Békés 24 28 0 3 55 Borsod-Abaúj-Zemplén 61 57 0 8 126 Csongrád 30 33 0 3 66 Fejér 23 29 0 3 55 Győr-Moson-Sopron 23 27 0 6 56 Hajdú-Bihar 41 40 0 5 86 Heves 18 25 0 3 46 Jász-Nagykun-Szolnok 27 24 0 3 54 Komárom-Esztergom 28 21 0 2 51 Nógrád 14 13 0 4 31 Pest 74 88 0 8 170 Somogy 22 29 0 4 55 Szabolcs-Szatmár-B. 40 36 0 4 80 Tolna 12 19 0 3 34 Vas 12 13 0 2 27 Veszprém 23 22 0 3 48 Zala 19 24 0 3 46 Összesen 713 818 30 105 1666

27. számú melléklet Helyi bírósági bírák 2010. december 31-én (férfiak) Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi Összesen Megoszlás megyén belül % Fővárosi Bíróság 43 42 6 1 92 21,0 Baranya 12 10 0 2 24 40,7 Bács-Kiskun 18 8 0 1 27 32,9 Békés 6 6 0 2 14 25,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 28 19 0 2 49 38,9 Csongrád 12 8 0 2 22 33,3 Fejér 10 11 0 2 23 41,8 Győr-Moson-Sopron 8 7 0 0 15 26,8 Hajdú-Bihar 15 11 0 0 26 30,2 Heves 7 7 0 0 14 30,4 Jász-Nagykun-Szolnok 7 4 0 0 11 20,4 Komárom-Esztergom 18 10 0 0 28 54,9 Nógrád 7 4 0 1 12 38,7 Pest 27 12 0 1 40 23,5 Somogy 11 7 0 0 18 32,7 Szabolcs-Szatmár-B. 12 14 0 2 28 35,0 Tolna 8 8 0 1 17 50,0 Vas 5 6 0 1 12 44,4 Veszprém 6 6 0 0 12 25,0 Zala 8 8 0 1 17 37,0 Összesen 268 208 6 19 501 30,1

28. számú melléklet Helyi bírósági bírák 2010. december 31-én (nők) Bíróság Büntető Polgári Gazdasági Munkaügyi Összesen Megoszlás megyén belül % Fővárosi Bíróság 122 173 24 28 347 79,0 Baranya 11 20 0 4 35 59,3 Bács-Kiskun 16 37 0 2 55 67,1 Békés 18 22 0 1 41 74,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 33 38 0 6 77 61,1 Csongrád 18 25 0 1 44 66,7 Fejér 13 18 0 1 32 58,2 Győr-Moson-Sopron 15 20 0 6 41 73,2 Hajdú-Bihar 26 29 0 5 60 69,8 Heves 11 18 0 3 32 69,6 Jász-Nagykun-Szolnok 20 20 0 3 43 79,6 Komárom-Esztergom 10 11 0 2 23 45,1 Nógrád 7 9 0 3 19 61,3 Pest 47 76 0 7 130 76,5 Somogy 11 22 0 4 37 67,3 Szabolcs-Szatmár-B. 28 22 0 2 52 65,0 Tolna 4 11 0 2 17 50,0 Vas 7 7 0 1 15 55,6 Veszprém 17 16 0 3 36 75,0 Zala 11 16 0 2 29 63,0 Összesen 445 610 24 86 1165 69,9

29. számú melléklet Bírósági vezetők nemek szerinti bontásban 2010. december 31-én Bíróság Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei bíróság Helyi bíróság Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Nő Férfi Össz. Legfelsőbb Bíróság 1 5 6 6 Debreceni Ítélőtbála 2 2 4 4 Fővárosi Ítélőtábla 5 0 5 5 Győri Ítélőtábla 2 2 4 4 Pécsi Ítélőtábla 0 4 4 4 Szegedi Ítélőtábla 1 3 4 4 Ítélőtáblák összesen 10 11 21 21 Fővárosi Bíróság 13 7 20 41 14 55 75 Baranya 2 4 6 5 3 8 14 Bács-Kiskun 2 4 6 6 6 12 18 Békés 4 2 6 7 3 10 16 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 5 6 6 9 15 21 Csongrád 4 3 7 4 5 9 16 Fejér 4 3 7 6 3 9 16 Győr-Moson-Sopron 4 2 6 5 1 6 12 Hajdú-Bihar 6 0 6 6 5 11 17 Heves 6 0 6 2 6 8 14 Jász-Nagykun-Szolnok 3 3 6 4 4 8 14 Komárom-Esztergom 3 3 6 4 3 7 13 Nógrád 2 2 4 2 4 6 10 Pest 8 3 11 22 5 27 38 Somogy 4 2 6 6 4 10 16 Szabolcs-Szatmár-B. 4 2 6 6 3 9 15 Tolna 3 4 7 2 5 7 14 Vas 0 6 6 2 4 6 12 Veszprém 2 4 6 6 2 8 14 Zala 3 3 6 8 2 10 16 Megyei bíróságok összesen 78 62 140 150 91 241 381 Mindösszesen 1 5 6 10 11 21 78 62 140 150 91 241 408 Össz.

30. számú melléklet Kimutatás a Legfelsőbb Bíróságon, az ítélőtáblákon, a megyei (fővárosi) bíróságokon és az OIT Hivatalában a bírói szolgálati viszony megszüntetéséről a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban Összesen Legfelsőbb Bíróság 5 5 Debreceni Ítélőtábla 1 1 Fővárosi Ítélőtábla 3 3 Győri Ítélőtábla Pécsi Ítélőtábla 2 2 Szegedi Ítélőtábla Fővárosi Bíróság 6 13 19 Baranya Bács-Kiskun 1 1 2 Békés 2 1 3 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 1 2 Csongrád 1 1 2 Fejér 1 1 2 Győr-Moson-Sopron 2 1 3 Hajdú-Bihar 3 3 6 Heves 3 3 Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom 1 1 2 Nógrád 1 1 Pest 1 3 4 Somogy 1 1 2 Szabolcs-Szatmár-B. Tolna 1 1 Vas Veszprém 2 2 Zala OIT Hivatala Bíróság LB bíró A bírói pályát elhagyók száma Hivatalba ítélőtáblai beosztott megyei bíró helyi bíró bíró bíró Összesen 5 6 0 24 30 65

31. számú melléklet Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírói gyakorlat megoszlása alapján a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban Év Bírói pályát elhagyók száma 0-3 1 4 és 7 4 8 és 11 5 12 és 17 9 18 és 23 15 24 és 29 1 30-tól 30 Összesen 65 Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírák kora alapján a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban Év Bírói pályát elhagyók száma 26 és 35 1 36 és 45 8 46 és 55 4 56 és 60 5 60-tól 47 Összesen 65 Kimutatás a bírák szolgálati viszonyának megszünéséről a bírák neme alapján a 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban Neme Bírói pályát elhagyók száma Férfi 23 Nő 42 Összesen 65

Kimutatás a bírói állásokra kiírt pályázatokról, kinevezésekről és áthelyezésekről (beosztásokról) 2010. január 1. és 2010. december 31. közötti időszakban 32. számú melléklet Bíróság 2010.01.01. és 2010.12.31. között kiírt pályázatok száma 2010.01.01. és 2010.12.31. közötti időszakban a kinevezések száma 2010.01.01. és 2010.12.31. közötti időszakban áthelyezések (beosztások) száma Legfelsőbb Bíróság 5 7 Debreceni Ítélőtábla 1 Fővárosi Ítélőtábla 7 10 Győri Ítélőtábla 1 2 Pécsi Ítélőtábla Szegedi Ítélőtábla Ítélőtáblák összesen 8 13 Fővárosi Bíróság 35 16 11 Baranya 3 1 1 Bács-Kiskun 2 4 Békés 5 1 Borsod-Abaúj-Zemplén 11 4 3 Csongrád 2 3 Fejér 1 Győr-Moson-Sopron 4 1 3 Hajdú-Bihar 10 4 3 Heves 4 3 1 Jász-Nagykun-Szolnok 3 1 2 Komárom-Esztergom 7 5 1 Nógrád 3 2 Pest 13 10 7 Somogy 3 2 1 Szabolcs-Szatmár-B. Tolna 5 1 3 Vas 2 1 1 Veszprém 2 1 Zala 1 2 1 Megyei bíróságok összesen 115 60 41 MINDÖSSZESEN 128 60 61

33. számú melléklet A bíróságok központi oktatási terve (2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig) I. Bírósági vezetői rendezvények 1. Kétnapos tanácskozás az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökhelyettesei számára Időpont: 2010. szeptember 27-28. Jelentkezők száma: 24 fő 2. Egynapos tanácskozás a nagyobb helyi bíróságok elnökei számára Időpont: 2010. október 25. Jelentkezők száma: 45 fő 3. Egynapos tanácskozás a kisebb helyi bíróságok elnökei számára Időpont: 2010. november 22. Jelentkezők száma: 37 fő 4. Háromnapos tanácskozás civilisztikai kollégiumvezetők részére Időpont: 2010. február 17-19. Jelentkezők száma: 40 fő 5. Háromnapos tanácskozás büntető kollégiumvezetők részére Időpont: 2010. március 1-3. Jelentkezők száma: 39 fő Időpont: 2010. november 2-4. Jelentkezők száma: 34 fő II. Bírák számára szervezett továbbképzések 1. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára (1. rész) Időpont: 2010. február 1-5. Jelentkezők száma: 47 fő 2. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, civilisztikai ügyszakban tárgyaló bírák számára (2. rész) Időpont: 2010. október 4-8.

2 Jelentkezők száma: 56 fő 3. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára (1. rész) Időpont: 2010. február 22-26. Jelentkezők száma: 37 fő 4. Egyhetes komplex (anyagi és eljárásjogi) jogi tanfolyam a határozott időre kinevezett, büntető ügyszakban tárgyaló bírák számára (2. rész) Időpont: 2010. november 8-12. Jelentkezők száma: 29 fő 5. Háromnapos képzés bírósági sajtószóvivők részére Időpont: 2010. május 31-június 2. Jelentkezők száma: 30 fő 6. Tízszer kétnapos képzés- és tanácskozássorozat civilisztikai szakmai vezetők részére az új Ptk. és a Pp. módosuló rendelkezéseiről Időpont: 2010. január 13-14. Jelentkezők száma: 70 fő Időpont: 2010. február 8-9. Jelentkezők száma: 75 fő Időpont: 2010. március 18-19. Jelentkezők száma: 74 fő Időpont: 2010. április 15-16. Jelentkezők száma: 82 fő 7. Háromnapos képzés a csőd- és felszámolási ügyekben eljáró bíráknak Időpont: 2010. január 20-22. Jelentkezők száma: 85 fő 8. Kétnapos tanácskozás az európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: 2010. május 20-21. Jelentkezők száma: 47 fő 9. Egynapos képzés civilisztikai ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: 2010. október 4. Jelentkezők száma: 29 fő 10. Egynapos képzés büntető ügyszakos európai jogi szaktanácsadók részére Időpont: 2010. október 5. Jelentkezők száma: 21 fő 11. Kétnapos képzés közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák számára Időpont: 2010. március 4-5. Jelentkezők száma: 16 fő

3 12. Kétnapos képzés munkaügyi bírák számra Időpont: 2010. november 25-26. Jelentkezők száma: 94 fő 13. Kétszer egynapos képzés cégbírák számára Időpont: 2010. február 16. Jelentkezők száma: 62 fő Időpont: 2010. június 14. Jelentkezők száma: 60 fő 14. Háromnapos képzés a végrehajtási ügyeket tárgyaló bírák számára Időpont: 2010. március 24-26. Jelentkezők száma: 21 fő 15. Kétnapos képzés az adatvédelemről, a tárgyalás nyilvánosságának kérdéseiről, az iratok megtekintéséről és a tárgyaláson kép és hangfelvétel készítéséről Időpont: 2010. szeptember 16-17. Jelentkezők száma: 106 fő 16. Egynapos képzés a polgári per költségeiről és a perben igénybe vehető költségkedvezményekről Időpont: 2010. május 17. Jelentkezők száma: 41 fő 17. Egynapos képzés a gyermektartásdíj mértékének megállapításáról a megváltozott gazdasági helyzetre és a megváltozott jövedelmi viszonyokra figyelemmel Időpont: 2010. január 18. Jelentkezők száma: 126 fő 18. Egynapos képzés a baleseti kártérítési perek gyakorlatáról Időpont: 2010. május 18. Jelentkezők száma: 120 fő 19. Kétnapos képzés közlekedési ügyeket tárgyaló büntető bírák számára Időpont: 2010. június 28-29. Jelentkezők száma: 52 fő 20. Kétnapos képzés az igazságszolgáltatás valamint a hivatalos személyek elleni bűncselekményekről Időpont: 2010. december 8-9. Jelentkezők száma: 62 fő

4 21. Kétnapos képzés büntető ügyeket tárgyaló bírák számára a szexuális és egyéb erőszakos bűncselekményekről Időpont: 2010. május 27-28. Jelentkezők száma: 86 fő 22. Kétszer háromnapos képzés kriminalisztikai ismeretekről Időpont: 2010. április 19-21. Jelentkezők száma: 74 fő Időpont: 2010. szeptember 22-24. Jelentkezők száma: 66 fő 23. Háromnapos képzés büntető ügyszakos bírák számára a titkos információgyűjtésről és adatszerzésről Időpont: 2010. október 11-13. Jelentkezők száma: 92 fő 24. Kétnapos képzés büntető ügyszakos bírák számára a szabálysértési eljárásról Időpont: 2010. február 10-11. Jelentkezők száma: 74 fő 25. Egynapos képzés nyomozási bírók részére Időpont: 2010. június 16. Jelentkezők száma: 29 fő 26. Egynapos képzés büntetés-végrehajtási bírók részére Időpont: 2010. február 1. Jelentkezők száma: 19 fő 27. Kétnapos képzés fiatalkorúak ügyében eljáró bírák számára Időpont: 2010. március 22-23. Jelentkezők száma: 42 fő 28. Kétnapos képzés bírák és ügyészek részére a közvetítői eljárás ügyészi és bírói tapasztalatairól Időpont: 2010. április 8-9. Jelentkezők száma: 54 fő III. Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés magyarországi bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése és integrált tudásbázis kialakítás című, az Államreform Operatív Program kertéből finanszírozott képzések 1. Háromnapos szeminárium gazdasági bűncselekményeket tárgyaló bíráknak Időpont: 2010. március 29-31. Jelentkezők száma: 92 fő Időpont: 2010. szeptember 1-3..

5 Jelentkezők száma: 65 fő Időpont: 2010. november 15-17. Jelentkezők száma: 73 fő 2. Képzők képzése két egymásra épülő modulból álló háromnapos tréning bírák részére Időpont: 2010. január 18-20. Jelentkezők száma: 24 fő Időpont 2010. június 2-4. Jelentkezők száma: 32 fő 3. Kétszer háromnapos tréning bírósági vezetők részére Időpont: 2010. január 11-13. Jelentkezők száma: 52 fő Időpont: 2010. április 12-14. Jelentkezők száma: 55 fő 4. Idegennyelvi jogi terminológiai képzés négy egymásra épülő modulból álló háromnapos képzés bírák, titkárok és igazságügyi alkalmazottak részére Időpont: III. modul 2010. március 16-18. Jelentkezők száma: 75 fő Időpont: IV. modul 2010. május 17-19. Jelentkezők száma: 82 fő 5. Háromszor háromnapos kommunikációs tréning bírák, titkárok és fogalmazók részére Időpont: 2010. február 15-17. Jelentkezők száma: 58 fő Időpont: 2010. április 6-8. Jelentkezők száma: 59 fő Időpont: 2010. június 14-16. Jelentkezők száma: 52 fő 6. Négy egymásra épülő modulból álló négynapos akkreditált képzés könyvtárosok részére maximum 30 fő részvételével IV. modul időpontja: 2010. február 15-18. Jelentkezők száma: 30 fő 7. Könyvtárkezelési és információtechnológiai ismeretek e-learning képzés bírósági könyvtárosok részére 1. tanfolyam (2009) záró konzultációjának időpontja: 2010. február 3. Jelentkezők száma: 50 fő 2. tanfolyam nyitó időpontja: 2010. március 10. Jelentkezők száma: 52 fő 3. tanfolyam nyitó időpontja: 2010. március 17. Jelentkezők száma: 57 fő

6 IV. A bírósági titkárok képzése A) Bírói felkészítő program 1. I. modul: A bírói szervezethez kapcsolódó gyakorlati ismeretek, a bírói hivatástudat és etika Időpont: 2010. január 25-29. Jelentkezők száma: 64 fő Időpont: 2010. június 7-11. Jelentkezők száma: 44 fő 2. II. modul: A polgári ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek Időpont: 2010. március 8-12. Jelentkezők száma: 31 fő Időpont: 2010. június 21-25. Jelentkezők száma: 52 fő 3. III. modul: A büntető ügyszakhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek Időpont: 2010. május 3-7. Jelentkezők száma: 51 fő Időpont: 2010. szeptember 6-10. Jelentkezők száma: 36 fő 4. IV. modul: Tárgyalásvezetési gyakorlat polgári ügyszakban (perszimuláció) Időpont: 2010. október 18-22. Jelentkezők száma: 57 fő 5. IV. modul: Tárgyalásvezetési gyakorlat büntető ügyszakban (perszimuláció) Időpont: 2010. november 29.-december 3. Jelentkezők száma: 26 fő B) Tematikus képzés 1. Kétnapos képzés a büntetőeljárás által a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól Időpont: 2010. szeptember 30.-október 1. Jelentkezők száma: 44 fő 2. Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban csőd- és felszámolási eljárás Időpont: 2010. február 15. Jelentkezők száma: 58 fő

7 3. Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban cégeljárás Időpont: 2010. április 6. Jelentkezők száma: 10 fő 4. Egynapos képzés a bírósági titkárok önálló hatáskörébe utalt feladatairól polgári ügyszakban bírósági végrehajtás Időpont: 2010. június 15. Jelentkezők száma: 51 fő 5. Egynapos képzés a bírósági titkárok számára a társadalmi szervezetek nyilvántartásba-vételéről Időpont: 2010. április 12. Jelentkezők száma: 22 fő 6. Képzők képzése két egymásra épülő modulból álló háromnapos tréning titkárok és fogalmazók részére Időpont: I. modul 2010. március 31-április 2. Jelentkezők száma: 24 fő Időpont: II. modul 2010. április 21-23. Jelentkezők száma: 20 fő V. Idegen nyelvű jogi képzések 1. Háromnapos európai jogi képzéssorozat angol nyelven három alkalommal 1.1. Lisszaboni Szerződés Időpont: 2010. szeptember 15-17. Jelentkezők száma: 23 fő 1.2. Európai büntetőjog Időpont: 2010. február 24-26. Jelentkezők száma: 11 fő 1.3. Európai szerződési jog Időpont: 2010. június 23-25. Jelentkezők száma: 23 fő 2. Kétszer háromnapos egymásra épülő, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozat német nyelven az aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban Időpont: 2010. február 10-12. Jelentkezők száma: 17 fő Időpont: 2010. május 5-7. Jelentkezők száma: 7 fő

8 3. Kétszer háromnapos egymásra épülő, aktív kommunikációra felkészítő képzéssorozat angol nyelven az aktuális közösségi és nemzeti joggal kapcsolatos témákban Időpont: 2010. április 21-23. Jelentkezők száma: 14 fő Időpont: 2010. október 13-15. Jelentkezők száma: 13 fő 4. Háromnapos képzés angol nyelven az angol eljárásjogról Időpont: 2010. december 8-10. Jelentkezők száma: 23 fő VI. Az igazságügyi alkalmazottak továbbképzése 1. Kétnapos képzés belső ellenőrök részére Időpont: 2010. április 26-27. Jelentkezők száma: 36 fő 2. Háromnapos képzés belső ellenőrök részére Időpont: 2010. szeptember 13-15. Jelentkezők száma: 33 fő 3. Egynapos konferencia a bíróságok gazdasági hivatalainak munkatársai részére a bíróságok gazdálkodásáról, az aktuális jogszabályi változásokról Időpont: 2010. június 30. Jelentkezők száma: 51 fő 4. Kétnapos kötelező továbbképzés mérlegképes könyvelők számára a 93/2002. (V. 5.) Kormányrendelet alapján Időpont: 2010. július 1-2. Jelentkezők száma: 51 fő 5. Háromnapos képzés bírósági könyvtárosok részére a bevezetés alatt álló könyvtári hálózat információtechnológiai eszközeinek használatáról, valamint a bírósági könyvtárak működését és szolgáltatásait érintő aktuális kérdésekről Időpont: 2010. november 3-5. Jelentkezők száma: 30 fő 6. Egynapos képzés cégbírósági ügyintézők részére Időpont: 2010. május 19. Jelentkezők száma: 37 fő

9 7. Egynapos képzés a bírósági iratok kézbesítésének szabályairól, a kézbesítés szabályszerűségének megítéléséről Időpont: 2010. március 16. Jelentkezők száma: 41 fő 8. Egynapos képzés bírósági statisztikusok részére Időpont: 2010. április 13. Jelentkezők száma: 31 fő 9. Egynapos tanácskozás bírósági informatikai vezetők részére Időpont: 2010. szeptember 29. Jelentkezők száma: 67 fő 10. Kétszer kétnapos képzés bírósági informatikusok részére Időpont: 2010. június 13-14. Jelentkezők száma: 14 fő Időpont: 2010. június 20-21. Jelentkezők száma: 13 fő 1. Tárgyalótermi krízishelyzetek Kezdőnap: 2010. február 22. Jelentkezők száma: 36 fő VII. E-learning képzések 2. Határozatszerkesztés a büntetőeljárásban Kezdőnap: 2010. március 22. Jelentkezők száma: 24 fő 3. Határozatszerkesztés a polgári peres és nemperes eljárásban Kezdőnap: 2010. szeptember 13. Jelentkezők száma: 40 fő 4. Általános európai jog és előzetes döntéshozatali eljárás Kezdőnap: 2010. május 25. Jelentkezők száma: 12 fő VIII. Egyéb rendezvények 1. Fórum az igazságszolgáltatás nyilvánosságáról Időpont: 2010. április 1. Jelentkezők száma: 44 fő

10 2. Szerzői jog és jogsértések a XXI. században, információs társadalom, informatikai és jogi kihívások az igazságszolgáltatásban Kétszer kétnapos interaktív képzéssorozat bírák számára az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány és a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért közreműködésével 2.1. Információtechnológiai alapfogalmak, az on-line műfelhasználások szerzői jogi háttere, szerzői jogsértések tipizálása, FTP szerverek, a szerzői jogi felelősség kérdései on-line környezetben, műholdas jellopás, szerzői jogalkotási trendek az EU-ban Időpont: 2010. március 3-4. Jelentkezők száma: 30 fő 2.2. P2P rendszerek történeti áttekintése, jogérvényesítés a P2P hálózatok ellen; P2P, DC és Torrent működése és használata a gyakorlatban, fórumok, linkek, távoli tárhelyek használata, on-line hard good, az on-line jogsértések nyomozásának tapasztalatai, szakértői kérdések a gyakorlatban Időpont: 2010. szeptember 21-22. Jelentkezők száma: 29 fő

34. számú melléklet A 2010-2011. évi fejezeti kezelésű BERUHÁZÁSI előirányzat felhasználása Megnevezés alapterület m2 becsült költség (ezer Ft) befejezéshez szükséges (ezer Ft) 2010. évi előirányzati terv (ezer Ft) 2011. évi várható (ezer Ft) megjegyzés kivitelezés befejezése I. FOLYAMATBAN LÉVŐ, NAGYOBB BERUHÁZÁSOK BEFEJEZÉSE ILL. FOLYTATÁSA 1 Szikszói Városi Bíróság 1 300 385 000 57 000 57 000 - Kivitelezés alatt 2010. március 2 Bicskei Városi Bíróság 949 240 000 82 000 82 000 - Kivitelezés alatt 2010. I. negyedév 3 Bp-i IV. és XV. Kerületi Bíróság 5 484 1 619 000 505 000 300 000 205 000 Kivitelezés alatt 2010. vége 4 Nyírbátori Városi Bíróság 1 073 530 000 405 000 180 000 225 000 Kivitelezés alatt 2010. vége 5 Jász-Nagykun-Szolnok M. Bíróság 7 168 2 800 000 2 750 000 12 700 90 000 Tervezés folyamatban 2012. 6 PKKB - következő üteme 21 780 2 100 000 380 000-200 000 Több éves beruházás 2012. I. Foly-ban lévő beruházások összesen: 7 674 000 4 179 000 631 700 720 000 II. További KISEBB BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA 7 Siklósi Városi Bíróság - nyílászáró csere 14 000 14 000 14 000 - Baranya megye 8 Bajai Városi Bíróság - kazáncsere 20 000 20 000 20 000 - Bács-KK megye 9 Orosházi Városi Bíróság - ablakcsere 11 000 11 000 11 000 - Békés megye 10 Békés MB és Gyulai VB - pince szigetelés 14 000 14 000 14 000 - Békés megye 11 Fejér Megyei Bíróság - tárgyaló kialakítása 8 000 8 000 8 000 - Fejér megye 12 Győr-M-S M. Mun.Bír., Árpád u. - ablakcsere 7 500 7 500 7 500 - Győr-M-S megye 13 Tatabányai Városi Bíróság - ablakcsere 16 000 16 000 16 000 - Komárom-E megye 14 Somogy Megyei Bíróság - kazáncsere 26 500 26 500 26 500 - Somogy megye 15 Szabolcs-Sz-B MB, Toldi u. B.- nyílász. csere 5 500 5 500 5 500 - Szabolcs-Sz-B megye 16 Szekszárdi Városi Bíróság - elektr. hálózat 15 000 15 000 12 000 - Tolna megye 17 Nagykanizsa VB - volt ügy-i rész rekonstr. 6 200 6 200 6 200 - Zala megye 18 Legfelsőbb Bíróság - hőközpont csere II. ütem 20 000 20 000 20 000 - Legfelsőbb Bíróság 19 FB. Gazd. Kollégium - kazáncsere I. ütem 37 300 37 300 37 300 - Fővárosi Bíróság 20 Kiskőrösi VB. - homlokzatfelújítás 16 700 16 700-16 700 Bács-Kk megye / konz.pály. II. További beruházások összesen: 217 700 217 700 198 000 16 700 III. További NAGYOBB BERUHÁZÁSOK ELINDÍTÁSA 21 Bács-Kiskun M Bíróság - tető és homlokzat 6 963 108 935 108 935 46 900 50 035 Bács-Kk megye / konz.pály. 22 Heves Megyei Bíróság 5 198 2 200 000 2 200 000 12 000 40 000 Heves megye / Tervezés 23 Salgótarjáni Városi Bíróság 1 485 520 000 520 000 10 000 15 000 Nógrád megye / Tervezés 24 Ceglédi Városi Bíróság 1 150 400 000 400 000 10 000 11 865 Pest megye / Tervezés 25 Csongrád Megyei Bíróság 11 777 5 000 000 5 000 000 15 000 50 000 Csongrád megye / Tető terv. 26 Tapolcai Városi Bíróság 767 500 000 500 000-20 000 Veszprém megye / Tervezés 27 Debreceni Városi Bíróság 8 326 2 900 000 2 900 000 - - MNV Zrt-vel tárgy. foly-ban 28 Pest Megyei Bíróság 21 000 10 000 000 10 000 000 - - MNV Zrt-vel tárgy. foly-ban III. Foly-ban lévő felújítások összesen: 21 628 935 21 628 935 93 900 186 900 IV. TARTALÉKKERET 29 Tartalék keret 20 000 20 000 20 000 20 000 V. A fejezeti kezelésű beruházási előirányzatot terhelő beruházások 2010-re ÖSSZESEN (I-IV.) Mindösszesen: 29 540 635 26 045 635 943 600 943 600 VI. Nem fejezeti kezelésű beruházási előirányzatot terhelő beruházás 28 Soproni Városi Bíróság 2 500 1 400 000 1 400 000 500 000 900 000 Tárgyalások folyamatban 2011 dec.

35. számú melléklet A 2010-2011. évi FELÚJÍTÁSI előirányzat felhasználása Megnevezés becsült költség (ezer Ft) 2010. évi előirányzati terv (ezer Ft) 2011. évi várható (ezer Ft) Baranya megye 1 Baranya Megyei Bíróság klima berendezés javítása 3 100 3 100-2 Baranya Megyei Bíróság ablakcsere I. üteme (11 mill. + 6 szint x 21,22 mill.) 140 000-31 220 Békés megye 3 Békési Városi Bíróság világítás korszerűsítés 5 000 5 000-4 Szarvasi Városi Bíróság külső felúj. + ak.ment. / pályázat esetén önrész 8 000-8 000 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5 Borsod-Abaúj-Zemplén Megy. Bír. elektromos hálózat felújítás megkezdése I. ütem 19 000 14 000 13 000 6 Sátoraljaújhelyi Városi Bír. festés (pályázati homlokzati felújítás után) 3 900 3 900-7 Kazicbarcikai Városi Bír. folyadékhűtő átalakítása 2 150 2 150 - Csongrád megye 8 Makói Városi Bíróság épület felújítás több ütemben 80 125 20 000-9 Szentesi Városi Bíróság épület felújítás/ / pályázat esetén 15%-os önrész 16 500-15 000 10 Csongrád Megyei Bír., Tábor u. elektromos hálózat felújtás I. ütem 10 000-10 000 Fejér megye 11 Fejér Megyei Bír., Dózsa Gy u bádogozás javítása 6 000 6 000-12 Dunaújvárosi Városi Bíróság klímatizálás 14 000-14 000 Győr-Moson-Sopron megye 13 Mosonmagyaróvári Városi Bír. süllyedés orvoslása 5 100 5 100-14 Győr-M-S M. Bír., Szent I. u. 6 üveg tetőszerkezet cseréje 13 750-13 750 Hajdú-Bihar megye 15 Hajdú-Bihar MB. Széchenyi u. homlokzat javítás 3 000 3 000-16 Hajdúszoboszlói Városi Bíróság tetőszigetelés, bádogozás és homl. felúj. 12 250 12 250-17 Püspükladányi Városi Bíróság ablakcsere 5 700-5 700 Heves megye 18 Gyöngyösi Városi Bíróság tetőfedés és bádogozás javítása 2 350 2 350 - Jász-Nagykun-Szolnok megye 19 Karcagi Városi Bíróság balesetveszélyes burkolatok cseréje, festés 4 800 4 800 - Komárom-Esztergom megye 20 Komáromi Városi Bíróság kazán javítás (védett épület) 1 000 1 000 - Nógrád megye 21 Nógrád MB. "B" épület szobor megerősítése 3 500 3 500-22 Nógrád M. Balassagyarmati VB. fűtés korszerűsítése 5 320 5 320 - Pest megye 23 Pest MB. Thököly u. 97-101 kazán javítása 4 000 4 000-24 Pest MB Rózsa u. 75-79. kazán javítása 2 000 2 000-25 Dunakeszi Városi Bíróság elektromos felújítás 3 000 3 000-26 Szentendrei Városi Bíróság ereszcsatorna javítás I-II. ütem 3 700 2 900 800 27 Dabasi Városi Bíróság szerkezeti vizsgálat 500-500 Somogy megye 28 Somogy MB, Szent I. u. homlokzati üvegfelület javítása 9 200 9 200-29 Somogy MB, 48-as Ifjúság u. konvektor csere 2 840 2 840 - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 30 Szabolcs- MB., Toldi u. A épület tetőszigetelés 4 500 4 500-31 Szabolcs- MB., Toldi u. A épület nyílászáró csere, A ép. 13 000-13 000 32 Mátészalkai Városi Bíróság vizesblokk felújítás 3 000-3 000 1

35. számú melléklet Megnevezés becsült költség (ezer Ft) 2010. évi előirányzati terv (ezer Ft) 2011. évi várható (ezer Ft) Tolna megye 33 Szekszárdi Városi Bíróság süllyedés orvoslása 11 000 11 000-34 Paksi Városi Bíróság tetőszerkezet javítás 11 500-11 500 Vas megye 35 Vas Megyei Bíróság, Szily J. u. falszigetelés, tetőjavítás 18 600 18 600 - Veszprém megye 36 Veszprém Megyei Bíróság udvar helyreállítás 4 000 4 000 - Zala megye 37 Zala MB. "A, B, C" épület műanyag padló + lam. parketta csere 3 400 3 400-38 Keszthelyi Városi Bíróság pergola csere 500-500 Legfelsőbb Bíróság 39 Legfelsőbb Bíróság épület veszélyelhárítás 6 000 6 000-40 Legfelsőbb Bíróság pincei alapvezeték csere 20 000 10 000 10 000 Budapest (Fővárosi Bíróság) 41 FB. Gazdasági Kollégium ablakcsere több ütemben 200 000 7 090 30 030 TARTALÉK KERET 42 Tartalék keret Felmerült igények alapján megosztva 20 000 20 000 20 000 A FELÚJÍTÁSI ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSA ÖSSZESEN: 43 Mindösszesen: 705 285 200 000 200 000 2

PROJEKT- SZÁM PROJEKT- SZÁM Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei 36. számú melléklet BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége 2008-2009.évi önrész Pályázat készítés költsége 2010. évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 1. TIOP-3.3.1-07/1-2008. 2008-2009. évben befejezett 2010. évben befejezett B A C A D A+C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2009. I. FÉLÉV Baranya megye garanciális m. 0018. Komlói VB 11 676 378 1 790 666 1 240 680 0 0 3 031 346 0016. Mohácsi VB 28 184 582 2 095 466 2 122 970 0 1 336 116 5 554 552 0020. Pécsi VB 9 333 774 2 558 666 708 395 0 0 3 267 061 0019. Siklósi VB 28 790 277 2 227 466 1 217 309 0 391 304 3 836 079 0017. Szigetvári VB 21 365 161 2 215 466 2 501 646 0 450 000 5 167 112 20 856 150 Fejér megye 0028. Dunaújvárosi VB 29 960 000 3 427 466 2 222 928 0 0 5 650 394 0029. Sárbogárdi VB 27 772 640 2 467 466 0 0 0 2 467 466 5 650 394 Hajdú-Bihar megye 0025. Hajdú-Bihar MB 14 798 192 2 390 666 0 0 0 2 390 666 Hajdú-Bihar MB Perényi u 0 2 498 666 0 0 0 2 498 666 0026. Hajdúszoboszlói VB 14 322 934 2 258 666 0 0 0 2 258 666 7 147 998 Jasz-Nagykun-Szolnok megye 0004. Tiszafüredi VB 14 965 160 3 098 666 3 688 661 0 0 6 787 327 6 787 327 Somogy megye 0007. Somogy MB+Kaposvári VB 26 861 120 2 947 466 642 500 0 0 3 589 966 0002. Somogy MB+Kap. VB SztImre 14 338 614 2 270 666 5 360 450 0 0 7 631 116 0006. Barcsi VB 22 647 808 1 747 466 135 300 0 0 1 882 766 0003. Marcali VB 28 193 240 1 735 466 5 418 280 0 0 7 153 746 0005. Nagyatádi VB 22 611 848 1 747 466 1 968 140 0 0 3 715 606 0001. Siófoki VB 29 816 640 1 987 466 3 740 083 0 0 5 727 549 29 700 749 Szabolcs-Sz-Bereg megye 0012. Szabolcs-Sz-B MB 28 544 657 2 199 866 3 898 621 0 0 6 098 487 0011. Fehérgyarmati VB 16 793 850 1 451 066 1 915 478 0 0 3 366 544 0009. Kisvárdai VB 23 732 802 1 765 466 6 489 748 0 0 8 255 214 0008. Mátészalkai VB 18 399 515 1 945 466 3 107 229 0 0 5 052 695 0010. Vásárosnaményi VB 18 767 823 1 431 866 2 780 402 0 0 4 212 268 26 985 208 Tolna megye 0014. Bonyhádi VB 28 171 513 2 246 666 3 503 090 0 0 5 749 756 0013. Dombóvári VB 27 709 386 2 258 666 371 520 0 0 2 630 186 0015. Paksi Vb 14 711 505 2 150 666 0 0 0 2 150 666 10 530 608 Veszprém megye 0023. Veszprém MB 14 857 688 2 150 666 180 000 0 0 2 330 666 0027. Ajkai VB 14 839 148 2 138 666 880 260 0 0 3 018 926 5 349 592 Összesen: 552 166 255 59 204 382 54 093 690 0 2 177 420 115 475 492 BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége 2008-2009.évi önrész Pályázat készítés költsége 2010. évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 2. KMOP-4.4.2-2008. 2008-2009. évben befejezett 2010. évben befejezett B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2010. I. FÉLÉV Főváros 0010. Budai Központi Kerületi Bíróság 23 092 755 1 908 000 13 016 826 0 0 14 924 826 0011. Budapesti II és III Kerületi Bíróság 29 954 781 1 740 000 6 607 455 0 5 176 050 13 523 505 0008. Fővárosi Bíróság Cégbírósága 29 789 174 1 764 000 0 0 15 918 834 17 682 834 0009. Főv Bír Gazd-i Bírósága 21 737 744 1 788 000 0 0 14 749 670 16 537 670 62 668 835 Pest megye

PROJEKT- SZÁM Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei 36. számú melléklet 0007. Budaörsi VB 17 566 910 1 428 000 2 446 995 0 255 000 4 129 995 0006. Ceglédi VB 13 192 526 1 068 000 942 903 0 255 000 2 265 903 0002. Dabasi VB 29 989 976 1 404 000 1 093 807 0 322 104 2 819 911 0001. Gödöllői VB 29 558 771 1 332 000 1 637 903 0 458 750 3 428 653 0003. Nagykátai VB 12 661 714 948 000 2 517 260 0 255 000 3 720 260 0004. Váci VB 22 519 497 1 332 000 2 323 193 0 392 850 4 048 043 20 412 765 Összesen: 230 063 848 14 712 000 30 586 342 0 37 783 258 83 081 600 BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége 2008-2009.évi önrész Pályázat készítés költsége 2010. évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 3. TIOP-3.3.1-08/1-2008. 2008-2009. évben befejezett 2010. évben befejezett B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2010. I. FÉLÉV Bács-Kiskun megye 0026. Bács-Kiskun MB 0 4 788 000 0 0 0 4 788 000 0039. Bajai VB 29 519 694 2 628 000 12 330 079 0 478 000 15 436 079 0041. Kalocsai VB - új ép 13 911 455 1 428 000 3 977 399 0 0 5 405 399 0040. Kecskeméti VB 0 2 628 000 0 0 0 2 628 000 28 257 478 Bács-Kiskun megye folyt. 0042. Kiskőrösi VB 25 049 998 1 548 000 2 202 002 0 442 000 4 192 002 0043. Kiskunfélegyházi VB 28 663 050 2 628 000 938 943 0 0 3 566 943 7 758 945 Békés megye 0035. Békési VB 24 408 392 1 548 000 3 137 116 0 325 515 5 010 631 0037. Orosházi VB 28 121 701 1 548 000 1 233 856 0 0 2 781 856 0028. Szarvasi VB 27 753 444 1 548 000 1 733 973 0 0 3 281 973 0038. Szeghalmi VB 26 828 538 1 548 000 708 785 0 433 665 2 690 450 13 764 910 Borsod-A-Zemplén megye 0032. B-A-Z MB+ Miskolci VB 27 199 541 4 050 000 8 269 500 0 0 12 319 500 0015. Encsi VB 0 2 268 000 0 0 0 2 268 000 0008. Ózdi VB 20 239 778 2 730 000 7 137 641 0 0 9 867 641 0034. Sátoraljaújhelyi VB 26 982 932 2 850 000 5 531 279 0 0 8 381 279 32 836 420 Csongrád megye 0030. Csongrád MB -Tábor u. 29 990 645 1 548 000 7 087 341 0 0 8 635 341 0025. Csongrád MB (Tisza L) 29 408 677 1 548 000 490 000 0 0 2 038 000 0033. Hódmezővásárhelyi VB 28 851 549 2 628 000 1 762 111 0 0 4 390 111 0031. Makói VB 29 957 041 2 628 000 6 620 215 0 0 9 248 215 0036. Szentesi VB 25 570 490 2 628 000 650 000 0 0 3 278 000 27 589 667 Győr-M-Sopron megye 0013. Győr-M-S MB 29 699 879 2 616 000 8 313 134 0 4 132 538 15 061 672 15 061 672 Heves megye 0012. Heves MB 28 678 616 2 736 000 14 885 090 0 607 750 18 228 840 0007. Hevesi VB 22 315 639 1 080 000 1 672 872 0 53 334 2 806 206 21 035 046 Nógrád megye * 4. forduló előkészítése más soron 0016. Nógrád MB 0 1 296 000 0 0 0 1 296 000 0022. Salgótarjáni VB 0 1 512 000 0 0 0 1 512 000 Salgótarjáni Munkaügyi B 0 504 000 0 0 0 504 000 0018. Pásztói VB 0 1 008 000 0 0 0 1 008 000 4 320 000 Vas megye 0014. Vas MB+Szomb.VB - Petőfi u. 29 802 840 2 016 000 8 620 000 0-5 717 000 4 919 000 0011. Vas MB+Szombath VB - Szily 29 513 798 2 616 000 120 000 0 0 2 736 000 0002. Kömendi VB 29 800 365 2 256 000 120 000 0 0 2 376 000 0001. Kőszegi VB 0 1 908 000 0 0 0 1 908 000 0010. Sárvári VB 29 310 308 2 016 000 0 0 238 375 2 254 375 14 193 375 Zala megye * 4. forduló előkészítése más soron 0017. Zala Megyei Bíróság II 0 1 476 000 0 0 0 1 476 000 0005. Lenti VB 0 1 056 000 0 0 0 1 056 000 0009. Nagykanizsai VB 29 996 420 1 476 000 0 0 2 865 320 4 341 320 6 873 320

PROJEKT- SZÁM PROJEKT- SZÁM Bírósági épületek akadálymentesítése bekerülési költségei 36. számú melléklet Összesen: 651 574 790 70 290 000 97 541 336 0 3 859 497 171 690 833 BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége 2008-2009.évi önrész Pályázat készítés költsége 2010. évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 2008-2009. évben befejezett 2010. évben befejezett 4. TIOP-3.3.1/A-09/1 B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: 2010. II. FÉLÉV Komárom-Esztergom megye Komárom-E MB 29 982 991 1 687 500 0 0 9 317 209 11 004 709 Tatabányai VB 0 1 625 000 0 0 0 1 625 000 12 629 709 Nógrád megye Nógrád MB 18 778 883 391 000 0 0 6 621 018 7 012 018 Salgótarjáni VB 19 389 962 491 000 0 0 2 250 000 2 741 000 Pásztói VB 13 264 761 374 250 0 0 4 911 916 5 286 166 15 039 184 Zala megye 0017. Zala Megyei Bíróság II 26 818 807 868 750 0 0 0 868 750 0005. Lenti VB 21 696 316 868 750 0 0 2 894 672 3 763 422 4 632 172 Összesen: 129 931 720 6 306 250 0 0 25 994 815 32 301 065 BÍRÓSÁGOK Elnyert összeg Pályázat készítés költsége 2008-2009.évi önrész Pályázat készítés költsége 2010. évi önrész ÖNRÉSZ összesen 1-1 ford-ban MEGYÉN- KÉNT össz. 5. TIOP-3.3.1/A-10/1 2008-2009. évben befejezett 2010. évben befejezett B A C A D C+D FIZIKAI BEFEJEZÉS: FOLYAMATBAN (VÁRHATÓ 2011. II. FÉLÉV) Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun MB 29 993 395 0 0 925 000 0 925 000 Kecskeméti VB 29 995 871 0 0 1 075 000 0 1 075 000 2 000 000 Békés megye Battonyai VB 20 455 984 0 0 2 621 723 0 2 621 723 Békéscsabai VB 10 020 000 0 0 380 000 0 380 000 Békés MB 29 880 000 0 0 2 345 000 0 2 345 000 Békés MB Cégbírósága 10 620 000 0 0 380 000 0 380 000 5 726 723 Borsod-A-Zemplén megye Encsi VB 21 921 585 0 0 1 475 000 0 1 475 000 1 475 000 Győr-M-Sopron megye Mosonmagyaróvári VB 29 177 134 0 0 1 162 500 0 1 162 500 Győri VB 29 142 754 0 0 1 162 500 0 1 162 500 2 325 000 Komárom-Esztergom megye Tatabányai VB 28 424 813 0 0 0 0 0 0 Tolna megye Szekszárdi VB 28 721 196 0 0 2 300 000 0 2 300 000 2 300 000 Összesen: 268 352 732 0 0 13 826 723 0 13 826 723 Mindösszesen: 1 832 089 345 150 512 632 182 221 368 13 826 723 69 814 990 416 375 713 ezeknél az épületeknél a pályázat nem nyert ezekben az épületekben nincs ügyészség MEGJEGYZÉS: A BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG, a BÉKÉS MB, a BORSOD-A-Z MB, a NÓGRÁD MB, a GYŐR-M-S MB, a KOMÁROM-E MB, a TOLNA MB, a ZALA MB több fordulóban is részt vett. 2011.03.11 Turcsán Lászlóné

37. számú melléklet 2010. évi STATISZTIKAI ÖSSZESÍTŐ Rövidítések: B: büntető- és szabálysértési ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. C: civilisztika; polgári, munka-, közigazgatási ügyre vonatkozó interjú, nyilatkozat, stb. Á: általános; a bíróságokat érintő, konkrét ügyhöz nem tartozó interjú, nyilatkozat, stb. A statisztika a napi médiaszemle alapján készült, a birósági megjelenések tájékoztató jellegű összesítése. Bíróság Interjú Nyilatkozat és közlemény Sajtótájékoztató Egyéb B C Á B C Á Á B C Á Legfelsőbb Bíróság 6 2 36 15 7 159 3 127 381 557 Fővárosi Ítélőtábla 6 1 3 2 465 191 3 Debreceni Ítélőtábla 1 32 1 4 148 8 3 Győri Ítélőtábla 9 4 44 3 4 Pécsi Ítélőtábla 1 2 1 1 84 23 5 Szegedi Ítélőtábla 4 2 1 224 6 2 Fővárosi Bíróság 18 1 27 144 14 51 5 2254 695 183 Baranya M.B. 3 70 3 5 5 284 36 12 Bács-Kiskun M.B. 2 17 2 4 5 367 14 11 Békés M.B. 1 2 4 127 10 5 B-A-Z M.B. 3 1 31 3 8 3 290 22 9 Csongrád M.B. 2 8 7 1 1 125 21 6 Fejér M.B. 6 7 1 75 69 Győr-M-S. M.B. 1 56 8 6 Hajdú-Bihar M.B. 1 9 1 4 4 184 15 7 Heves M.B. 1 4 4 47 17 1 Jász-N-Sz. M.B. 1 3 1 35 6 3 Komárom-E. M.B. 4 4 1 36 21 2 Nógrád M.B. 11 25 4 1 Pest M.B. 4 3 1 38 2 5 1 333 28 8 Somogy M.B. 2 1 21 8 2 177 20 7 Szabolcs-Sz-B. M.B. 50 1 4 3 242 14 3 Tolna M.B. 14 2 3 109 12 1 Vas M.B. 2 9 32 5 Veszprém M.B. 6 61 8 5 332 22 11 Zala M.B. 6 3 1 2 91 14 3 OIT 30 1 45 3 154 41 OITH 1 2 13 1 16 A bíróságokról általában 521 299 1455 ÖSSZESEN 56 6 98 559 63 338 65 6988 1965 2365

Nyilvántartás a 2010. évi felügyeleti költségvetési ellenőrzésekről 38. számú melléklet 1. 2. 3. Az ellenőrzött szerv megnevezése, az ellenőrzés tárgya, típusa Ügyirat száma Fővárosi Bíróság B-A-Z, Fejér, Heves, Pest, Szabolcs-Sz-B, Tolna, Veszprém Megyei Bíróságok Rendszerellenőrzés 65019/2010. Somogy Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzés + soronkívüli ellenőrzés 65063/2010. Vas Megyei Bíróság szabályszerűségi ellenőrzés 65052/2010. 1) 2) 3) Ellenőrzés által tett javaslatok Javaslat nem volt Az ELEMZŐ JELENTÉS hasznosítható összefüggései értékelése az OIT jogköre Javaslat nem volt A kibővített ellenőrzéshez kapcsolódó javaslatot az OIT tagjai fogalmaztak meg. Javaslat nem volt Ellenőrzött által tett intézkedés és annak határideje 1) 2) 3) Az ellenőrzéseket vezette: - Petercsák Endréné főosztályvezető Az ellenőrzésben résztvevők vizsgálatvezető közreműködő(k) Bakó Ágnes- vizsgálatvezető Szakács Györgyné - mb. osztályvezető Hrabati Ágnes ellenőr tisztviselő Illésné Dudás Erika kirendelt tisztviselő Koreny Ildikó ellenőr tisztviselő Petercsák Endréné - főosztályvezető Szakács Györgyné mb. osztályvezető vizsgálatvezető Koreny Ildikó - vizsgálatvezető Revizori napok száma 520 nap 32 nap 22 nap Ellenőrzés időtartama 2010. 03. 1-2010.09.30-ig 2010.11.22-2010.12.30. 2010.09.16-2010.10.08. Ellenőrzött időszak Sorszám 2008.01.01-2009.12.31 2008.01.01-2009.12.31. 2008.01.01-2009.12.31. 1) értesítés postázása 2) program átadása 3) jelentés postázása 4) 8 napos észrevétel érk. 5) 30 napos jelentés érk. 6) intézkedési terv 7) ellenőrzés lezárása OIT határozattal 1) 2010.02.23. 2) 2010.02.23. 3) 2010.11.19. 4) ------------ 5) 2010.11.22 6) ------------ 7)Záróhat: 2010/64. (XII.7.) 1) 2010.11.23. 2) 2010.11.23. 3) 2011.01.24. 4) --------- 5) 2011.01.25 6) -------- 7)Záróhat: 2011/4. (II. 1.) 1) 2010.09.16. 2) 2010.09.16. 3) 2010.10.28. 4) -------- 5) 2010.11.18. 6) ---------- 7)Záróhat: 2010/69. (XII.7) 4. 5. OIT Hivatal NFT II. pályázatainak előkészítése, lebonyolítása Rendszerellenőrzés 65054/2010. OIT 2010/12. (III.2.) belső hat felsőfokú iskolai végzettségű tisztségviselők tekintetében keletkezett életpályakülönbözet rendezése (szabályszerűségi) 65002/2011. A hatályos Projekt Kézikönyvben foglalt előírásoknak megfelelő ell.nyomvonalak felfektetése projektenként feladat/felelős/hatáskörre vonatkozó alfolyamatokra bontva, keletkező dokumentum és határidő tekintetében. Az OIT a jelentés lezárásával egyidejűleg hozta meg határidőhöz kötött döntését, melynek végrehajtásáról beszámoltatással rendelkezett. A jogszabály által előírt juttatások számfejtése, kifizetése, az új okiratok elkészítése, 2010. május 01. Koreny Ildikó vizsgálatvezető Hrabati Ágnes ellenőr, tisztviselő Petercsák Endre Györgyné főosztályvezető - vizsgálatvezető 85 nap 21 nap 2010.10.18-2010.12.10 2010.03.03-2010.03.26 2009.10.01-2010.09.30. 2006.01.01-2010.03.01. 1) 2010.10.26. 2) 2010.10.26. 3) 2011.02.17. 4)------------ 5)2011.03.23 6)------------ 7) Záróhat: 2011/8.(IV.5.) 1) 2010.03.30 2) 2010.03.30 3) 2010.03.30. 4) -------- 5) 2010.03.31. 6) ------- 7) Záróhat: 97/2010. (IV.6.)

OIT Hivatala Legfelsőbb Bíróság Pest Megyei Bíróság Borsod-A-Z Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Szabolcs-Sz-B Megyei Bíróság Fővárosi Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság OIT Hivatala Átlagos értékek soronként 39. számú melléklet Megyei Bíróság/Minősítési kritériumok* A munka teljesítése: Célkitűzés világos ismertetése 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 Ellenőrzés megállapodás szerint zajlott 4 N 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4,9 Ellenőrzés eredményeit időben elküldték 4 4 5 5 4 5 4 5 5 5 5 5 5 4,7 Megfelelő tájékoztatás ellenőrzötteknek 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 5 5 5 4,8 Megfelelő magyarázatot kaptak a munkáról 4 3 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Ellenőrzés innovatív és kreatív megoldásai 3 N 4 4 4 5 5 5 N 3 5 5 4 4,3 Új ötletek, megoldások 3 N N 3 N 5 4 3 N N 5 5 2 3,8 Új lehetőségek feltárása 5 N 5 4 N 5 4 N 5 5 5 5 2 4,5 Építő jellegű és végrehajtható javaslatok 5 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 A szervezet megismerése: Tevékenység jellemzői és kihívások megértése 5 4 N 4 4 5 5 5 5 4 5 5 5 4,7 Kulcsfontosságú kérdések megértése 4 4 N 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 Kulcsfontosságú kockázatok azonosítása 4 4 N 5 4 5 5 5 5 N 5 4 5 4,6 Stratégia és kulcsfontosságú prioritások megértése 3 4 N 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Ellenőrzést végzők: Problémákra és igényekre való fogékonyság 4 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Ellenőrzöttek javaslatainak elfogadása és felhasználása 5 N 5 3 4 5 5 4 5 N 5 5 5 4,6 Ellenőrzési pontokkal és folyamatokkal kapcs.kérdések felismerése és jelzése 4 4 N 4 4 5 5 5 5 4 5 5 5 4,6 Átvitel: 62 39 44 65 58 80 76 72 70 61 80 79 79 66,5 Áthozat: 62 39 44 65 58 80 76 72 70 61 80 79 79 66,5 Elérhetőség szükség esetén 4 4 5 1 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8

OIT Hivatala Legfelsőbb Bíróság Pest Megyei Bíróság Borsod-A-Z Megyei Bíróság Heves Megyei Bíróság Fejér Megyei Bíróság Tolna Megyei Bíróság Szabolcs-Sz-B Megyei Bíróság Fővárosi Bíróság Veszprém Megyei Bíróság Vas Megyei Bíróság Somogy Megyei Bíróság OIT Hivatala Átlagos értékek soronként 39. számú melléklet Megyei Bíróság/Minősítési kritériumok* Megfelelő kommunikáció az ellenőrzöttekkel 4 4 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 Vezetőkben bizalom keltése 4 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Vezetői elismerés kivívása 4 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Jól képzettek, felkészültek 5 4 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 Hatékony együttműködés 4 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Információk és anyagok bekérésének indokoltsága 4 4 5 5 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 Minimális napi tevékenység megszakítás az ellenőrzés miatt 4 4 5 5 4 5 4 5 5 5 5 5 5 4,7 Figyelmesen hallgattak és megfelelően válaszoltak 4 5 5 3 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Ellenőrzöttek igényeinek figyelembe vétele 4 1 N 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,4 Belső ellenőrzés nyomonkövetése, megoldása, lezárása 5 N N N 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,9 Szakértő, építő és pozitív hozzáállás 4 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,7 Összes hozzáadott érték amit az ellenőrzés nyújtott 5 4 5 4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 4,8 MINDÖSSZESEN PONTSZÁM: 117 85 99 117 110 145 140 137 135 126 145 144 144 126,5 Magyarázat a minősítési kritériumok értékeihez: 1=fejlesztést igényel Értékelés ponthatárai: 2=átlag alatti Fejlesztést igényel: 0-43 3=átlagos Átlag alatti minősítés: 44-72 4=jó Átlagos minősítés: 73-101 5=kitűnő Jó minősítés: 102-130 N=nem értelmezhető Kitűnő minősítés: 131-145 2

Létszám és erőforrás 40. számú melléklet Bíróságok Fejezet: Belső ellenőr közszolgálati jogviszonyban 1 Saját erőforrás összesen 2 Külső szolgáltató 3 Külső erőforrás összesen 4 Erőforrás összesen Adminisztratív személyzet 5 terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény státusz (fő) 6 betöltött betöltött munkanap fő munkanap munkanap státusz (fő) státusz (fő) 7 státusz (fő) Fejezet összesen (I.+II.) 36,0 37,0 35,0 34,0 7 228,0 6 989,0 0,0 0,0 0,0 58,0 7 228,0 7 047,0 1,0 1,0 1,0 2,0 I. Fejezetet irányító szerv összesen 6,0 6,0 5,0 5,0 1 015,0 1 057,0 0,0 0,0 0,0 58,0 1 015,0 1 115,0 1,0 1,0 1,0 1,0 II. Irányított szervek összesen 30,0 31,0 30,0 29,0 6 213,0 5 932,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6 213,0 5 932,0 0,0 0,0 0,0 1,0 1 Legfelsőbb Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 65,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 65,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2 Fővárosi Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 212,0 106,0 0,0 0,0 0,0 0,0 212,0 106,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3 Pécsi Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 176,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 176,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4 Szegedi Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 221,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 221,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5 Győri Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 216,0 195,0 0,0 0,0 0,0 0,0 216,0 195,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6 Debreceni Ítélőtábla 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7 Fővárosi Bíróság 4,0 4,0 4,0 2,0 821,0 631,0 0,0 0,0 0,0 0,0 821,0 631,0 0,0 0,0 0,0 1,0 8 Baranya Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 185,0 202,0 0,0 0,0 0,0 0,0 185,0 202,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9 Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 210,0 211,0 0,0 0,0 0,0 0,0 210,0 211,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10 Békés Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 188,0 142,0 0,0 0,0 0,0 0,0 188,0 142,0 0,0 0,0 0,0 0,0 11 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 206,0 208,0 0,0 0,0 0,0 0,0 206,0 208,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12 Csongrád Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 209,0 209,0 0,0 0,0 0,0 0,0 209,0 209,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13 Fejér Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14 Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 221,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 221,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15 Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 210,0 210,0 0,0 0,0 0,0 0,0 210,0 210,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16 Heves Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 210,0 214,0 0,0 0,0 0,0 0,0 210,0 214,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18 Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1,0 2,0 1,0 2,0 202,0 424,0 0,0 0,0 0,0 0,0 202,0 424,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19 Nógrád Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 215,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 215,0 220,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20 Pest Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 198,0 198,0 0,0 0,0 0,0 0,0 198,0 198,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21 Somogy Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 190,0 196,0 0,0 0,0 0,0 0,0 190,0 196,0 0,0 0,0 0,0 0,0 22 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 220,0 162,0 0,0 0,0 0,0 0,0 220,0 162,0 0,0 0,0 0,0 0,0 23 Tolna Megyei 1,0 1,0 1,0 1,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24 Vas Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 219,0 219,0 0,0 0,0 0,0 0,0 219,0 219,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25 Veszprém Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 208,0 230,0 0,0 0,0 0,0 0,0 208,0 230,0 0,0 0,0 0,0 0,0 26 Zala Megyei Bíróság 1,0 1,0 1,0 1,0 223,0 223,0 0,0 0,0 0,0 0,0 223,0 223,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27 OIT Hivatal 1,0 1,0 1,0 1,0 215,0 215,0 0,0 0,0 0,0 0,0 215,0 215,0 0,0 0,0 0,0 0,0

41. számú mellékletz Tevékenységek Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri nap db saját külső saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap 7 Fejezet összesen (I.+II.) 5 135,0 4 671,0 0,0 58,0 0,0 48,0 507,0 483,0 0,0 0,0 714,0 718,0 0,0 0,0 872,0 1 117,0 0,0 0,0 7 228,0 6 989,0 0,0 58,0 7 228,0 7 047,0 I. Fejezetet irányító szerv összesen 762,0 622,0 0,0 58,0 0,0 0,0 60,0 136,0 0,0 0,0 60,0 75,0 0,0 0,0 133,0 224,0 0,0 0,0 1 015,0 1 057,0 0,0 58,0 1 015,0 1 115,0 aa) Saját szervezetnél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 60,0 136,0 0,0 0,0 60,0 75,0 0,0 0,0 133,0 224,0 0,0 0,0 253,0 435,0 0,0 0,0 253,0 435,0 ab) Irányított szerveknél 600,0 601,0 0,0 58,0 600,0 601,0 0,0 58,0 600,0 659,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 162,0 21,0 0,0 0,0 162,0 21,0 0,0 0,0 162,0 21,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 II. Irányított szervek összesen 4 373,0 4 049,0 0,0 0,0 0,0 48,0 447,0 347,0 0,0 0,0 654,0 643,0 0,0 0,0 739,0 893,0 0,0 0,0 6 213,0 5 932,0 0,0 0,0 6 213,0 5 932,0 1. Legfelsőbb Bíróság 154,0 47,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,0 6,0 0,0 0,0 27,0 4,0 0,0 0,0 7,0 8,0 0,0 0,0 205,0 65,0 0,0 0,0 205,0 65,0 aa) Saját szervezetnél 120,0 30,0 0,0 0,0 0,0 17,0 6,0 0,0 0,0 27,0 4,0 7,0 8,0 171,0 48,0 0,0 0,0 171,0 48,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 34,0 17,0 0,0 0,0 34,0 17,0 0,0 0,0 34,0 17,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2. Fővárosi Ítélőtábla 162,0 64,0 0,0 0,0 0,0 1,0 18,0 18,0 0,0 0,0 12,0 3,0 0,0 0,0 20,0 21,0 0,0 0,0 212,0 106,0 0,0 0,0 212,0 106,0 aa) Saját szervezetnél 144,0 64,0 0,0 0,0 0,0 1,0 18,0 18,0 0,0 0,0 12,0 3,0 0,0 0,0 20,0 21,0 0,0 0,0 194,0 106,0 0,0 0,0 194,0 106,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 18,0 0,0 0,0 0,0 18,0 0,0 0,0 0,0 18,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 3. Pécsi Ítélőtábla 131,0 102,0 0,0 0,0 0,0 15,0 15,0 15,0 0,0 0,0 25,0 25,0 0,0 0,0 34,0 34,0 0,0 0,0 205,0 176,0 0,0 0,0 205,0 176,0 aa) Saját szervezetnél 102,0 102,0 0,0 0,0 0,0 15,0 15,0 15,0 0,0 0,0 25,0 25,0 0,0 0,0 34,0 34,0 0,0 0,0 176,0 176,0 0,0 0,0 176,0 176,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4. Szegedi Ítélőtábla 150,0 161,0 0,0 0,0 0,0 7,0 20,0 15,0 0,0 0,0 17,0 18,0 0,0 0,0 34,0 26,0 0,0 0,0 221,0 220,0 0,0 0,0 221,0 220,0 aa) Saját szervezetnél 110,0 149,0 0,0 0,0 0,0 7,0 20,0 15,0 0,0 17,0 18,0 0,0 0,0 34,0 26,0 0,0 0,0 181,0 208,0 0,0 0,0 181,0 208,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 40,0 12,0 0,0 0,0 40,0 12,0 0,0 0,0 40,0 12,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 5. Győri Ítélőtábla 95,0 74,0 0,0 0,0 0,0 3,0 10,0 10,0 0,0 0,0 40,0 40,0 0,0 0,0 71,0 71,0 0,0 0,0 216,0 195,0 0,0 0,0 216,0 195,0 aa) Saját szervezetnél 74,0 74,0 0,0 0,0 0,0 3,0 10,0 10,0 0,0 0,0 40,0 40,0 0,0 0,0 71,0 71,0 0,0 0,0 195,0 195,0 0,0 0,0 195,0 195,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6. Debreceni Ítélőtábla 131,0 129,0 0,0 0,0 0,0 1,0 15,0 19,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 32,0 30,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 205,0 205,0 aa) Saját szervezetnél 102,0 129,0 0,0 0,0 0,0 1,0 15,0 19,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 32,0 30,0 0,0 0,0 176,0 205,0 0,0 0,0 176,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 0,0 0,0 29,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 7. Fővárosi Bíróság 594,0 563,0 0,0 0,0 0,0 0,0 66,0 15,0 0,0 0,0 120,0 22,0 0,0 0,0 41,0 31,0 0,0 0,0 821,0 631,0 0,0 0,0 821,0 631,0 aa) Saját szervezetnél 464,0 528,0 0,0 0,0 0,0 0,0 66,0 15,0 0,0 0,0 120,0 22,0 0,0 0,0 41,0 31,0 0,0 0,0 691,0 596,0 0,0 0,0 691,0 596,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 130,0 35,0 0,0 0,0 130,0 35,0 0,0 0,0 130,0 35,0 külső saját embernap külső embernap saját embernap külső embernap embernap

41. számú mellékletz Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri saját külső külső külső db saját embernap nap embernap 7 saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap saját embernap külső embernap embernap c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 8. Baranya Megyei Bíróság 150,0 150,0 0,0 0,0 0,0 1,0 3,0 3,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 15,0 19,0 0,0 0,0 185,0 202,0 0,0 0,0 185,0 202,0 aa) Saját szervezetnél 130,0 120,0 0,0 0,0 0,0 1,0 3,0 3,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 15,0 19,0 0,0 0,0 165,0 172,0 0,0 0,0 165,0 172,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 20,0 30,0 0,0 0,0 20,0 30,0 0,0 0,0 20,0 30,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 172,0 161,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 0,0 0,0 0,0 16,0 26,0 0,0 0,0 12,0 24,0 0,0 0,0 210,0 211,0 0,0 0,0 210,0 211,0 aa) Saját szervezetnél 160,0 150,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 0,0 0,0 0,0 16,0 26,0 0,0 0,0 12,0 24,0 0,0 0,0 198,0 200,0 0,0 0,0 198,0 200,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 12,0 11,0 0,0 0,0 12,0 11,0 0,0 0,0 12,0 11,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10. Békés Megyei Bíróság 129,0 121,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 6,0 0,0 0,0 24,0 10,0 0,0 0,0 19,0 5,0 0,0 0,0 188,0 142,0 0,0 0,0 188,0 142,0 aa) Saját szervezetnél 113,0 102,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 6,0 0,0 0,0 24,0 10,0 0,0 0,0 19,0 5,0 0,0 0,0 172,0 123,0 0,0 0,0 172,0 123,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 16,0 19,0 0,0 0,0 16,0 19,0 0,0 0,0 16,0 19,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 134,0 134,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,0 0,0 0,0 0,0 27,0 31,0 0,0 0,0 33,0 43,0 0,0 0,0 206,0 208,0 0,0 0,0 206,0 208,0 aa) Saját szervezetnél 114,0 134,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12,0 0,0 0,0 0,0 27,0 31,0 0,0 0,0 33,0 43,0 0,0 0,0 186,0 208,0 0,0 0,0 186,0 208,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 20,0 0,0 0,0 0,0 20,0 0,0 0,0 0,0 20,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 12. Csongrád Megyei Bíróság 140,0 140,0 0,0 0,0 0,0 0,0 31,0 25,0 0,0 0,0 14,0 16,0 0,0 0,0 24,0 28,0 0,0 0,0 209,0 209,0 0,0 0,0 209,0 209,0 aa) Saját szervezetnél 125,0 140,0 0,0 0,0 0,0 0,0 31,0 25,0 0,0 0,0 14,0 16,0 0,0 0,0 24,0 28,0 0,0 0,0 194,0 209,0 0,0 0,0 194,0 209,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 15,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 13. Fejér Megyei Bíróság 136,0 151,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 11,0 0,0 0,0 20,0 25,0 0,0 0,0 34,0 33,0 0,0 0,0 205,0 220,0 0,0 0,0 205,0 220,0 aa) Saját szervezetnél 106,0 113,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 11,0 0,0 0,0 20,0 25,0 0,0 0,0 34,0 33,0 0,0 0,0 175,0 182,0 0,0 0,0 175,0 182,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 30,0 30,0 0,0 0,0 30,0 30,0 0,0 0,0 30,0 30,0 c) Terven felüli kapacitás 8,0 0,0 8,0 0,0 8,0 14. Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 122,0 117,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 11,0 0,0 0,0 20,0 37,0 0,0 0,0 49,0 56,0 0,0 0,0 205,0 221,0 0,0 0,0 205,0 221,0 aa) Saját szervezetnél 105,0 108,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 11,0 0,0 0,0 20,0 37,0 0,0 0,0 49,0 56,0 0,0 0,0 188,0 212,0 0,0 0,0 188,0 212,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 17,0 9,0 0,0 0,0 17,0 9,0 0,0 0,0 17,0 9,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 147,0 123,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 26,0 26,0 0,0 0,0 21,0 45,0 0,0 0,0 210,0 210,0 0,0 0,0 210,0 210,0 aa) Saját szervezetnél 114,0 123,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 26,0 26,0 0,0 0,0 21,0 45,0 0,0 0,0 177,0 210,0 0,0 0,0 177,0 210,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16. Heves Megyei Bíróság 159,0 130,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 0,0 0,0 18,0 41,0 0,0 0,0 18,0 43,0 0,0 0,0 210,0 214,0 0,0 0,0 210,0 214,0 aa) Saját szervezetnél 125,0 130,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 0,0 0,0 0,0 18,0 41,0 0,0 0,0 18,0 43,0 0,0 0,0 176,0 214,0 0,0 0,0 176,0 214,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 34,0 0,0 0,0 0,0 34,0 0,0 0,0 0,0 34,0 0,0

41. számú mellékletz Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri saját külső külső külső db saját embernap nap embernap 7 saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap saját embernap külső embernap embernap c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 148,0 148,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 205,0 205,0 aa) Saját szervezetnél 115,0 148,0 0,0 0,0 0,0 0,0 16,0 16,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 172,0 205,0 0,0 0,0 172,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 0,0 0,0 33,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 120,0 215,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 47,0 0,0 0,0 18,0 50,0 0,0 0,0 49,0 112,0 0,0 0,0 202,0 424,0 0,0 0,0 202,0 424,0 aa) Saját szervezetnél 95,0 177,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 47,0 0,0 0,0 18,0 50,0 0,0 0,0 49,0 112,0 0,0 0,0 177,0 386,0 0,0 0,0 177,0 386,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 25,0 38,0 0,0 0,0 25,0 38,0 0,0 0,0 25,0 38,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19. Nógrád Megyei Bíróság 176,0 186,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 15,0 10,0 0,0 0,0 215,0 220,0 0,0 0,0 215,0 220,0 aa) Saját szervezetnél 161,0 171,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 14,0 14,0 0,0 0,0 15,0 10,0 0,0 0,0 200,0 205,0 0,0 0,0 200,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 0,0 0,0 15,0 15,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20. Pest Megyei Bíróság 149,0 149,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,0 17,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 5,0 5,0 0,0 0,0 198,0 198,0 0,0 0,0 198,0 198,0 aa) Saját szervezetnél 116,0 116,0 0,0 0,0 0,0 0,0 17,0 17,0 0,0 0,0 27,0 27,0 0,0 0,0 5,0 5,0 0,0 0,0 165,0 165,0 0,0 0,0 165,0 165,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 33,0 33,0 0,0 0,0 33,0 33,0 0,0 0,0 33,0 33,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 21. Somogy Megyei Bíróság 126,0 135,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 20,0 0,0 0,0 26,0 17,0 0,0 0,0 24,0 24,0 0,0 0,0 190,0 196,0 0,0 0,0 190,0 196,0 aa) Saját szervezetnél 98,0 135,0 0,0 0,0 0,0 0,0 14,0 20,0 0,0 0,0 26,0 17,0 0,0 0,0 24,0 24,0 0,0 0,0 162,0 196,0 0,0 0,0 162,0 196,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 28,0 0,0 0,0 0,0 28,0 0,0 0,0 0,0 28,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 176,0 89,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 7,0 23,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 220,0 162,0 0,0 0,0 220,0 162,0 aa) Saját szervezetnél 129,0 89,0 0,0 0,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 7,0 23,0 0,0 0,0 17,0 30,0 0,0 0,0 173,0 162,0 0,0 0,0 173,0 162,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 47,0 0,0 0,0 0,0 47,0 0,0 0,0 0,0 47,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 23. Tolna Megyei Bíróság 133,0 133,0 0,0 0,0 0,0 2,0 5,0 5,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 47,0 47,0 0,0 0,0 205,0 205,0 0,0 0,0 205,0 205,0 aa) Saját szervezetnél 112,0 133,0 0,0 0,0 0,0 2,0 5,0 5,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 47,0 47,0 0,0 0,0 184,0 205,0 0,0 0,0 184,0 205,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 0,0 0,0 21,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 24. Vas Megyei Bíróság 166,0 145,0 0,0 0,0 0,0 2,0 4,0 6,0 0,0 0,0 15,0 9,0 0,0 0,0 34,0 59,0 0,0 0,0 219,0 219,0 0,0 0,0 219,0 219,0 aa) Saját szervezetnél 162,0 128,0 0,0 0,0 0,0 2,0 4,0 6,0 0,0 0,0 15,0 9,0 0,0 0,0 34,0 59,0 0,0 0,0 215,0 202,0 0,0 0,0 215,0 202,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 4,0 17,0 0,0 0,0 4,0 17,0 0,0 0,0 4,0 17,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25. Veszprém Megyei Bíróság 129,0 157,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 7,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 44,0 46,0 0,0 0,0 208,0 230,0 0,0 0,0 208,0 230,0 aa) Saját szervezetnél 103,0 143,0 0,0 0,0 0,0 0,0 15,0 7,0 0,0 0,0 20,0 20,0 0,0 0,0 44,0 46,0 0,0 0,0 182,0 216,0 0,0 0,0 182,0 216,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 26,0 14,0 0,0 0,0 26,0 14,0 0,0 0,0 26,0 14,0

41. számú mellékletz Bíróságok Fejezet: Ellenőrzések összesen 1 Tanácsadás Képzés Egyéb tevékenység 2 Saját kapacitás összesen 3 Külső kapacitás összesen 4 Kapacitás összesen terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény saját ellenőri nap külső ellenőri saját külső külső külső db saját embernap nap embernap 7 saját embernap embernap 5 embernap 6 embernap saját embernap külső embernap embernap c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 26. Zala Megyei Bíróság 171,0 133,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 20,0 0,0 0,0 20,0 45,0 0,0 0,0 13,0 25,0 0,0 0,0 223,0 223,0 0,0 0,0 223,0 223,0 aa) Saját szervezetnél 133,0 133,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 20,0 0,0 0,0 20,0 45,0 0,0 0,0 13,0 25,0 0,0 0,0 185,0 223,0 0,0 0,0 185,0 223,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 38,0 0,0 0,0 0,0 38,0 0,0 0,0 0,0 38,0 0,0 c) Terven felüli kapacitás 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 27 OIT Hivatal 173,0 192,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 9,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 13,0 4,0 0,0 0,0 215,0 215,0 0,0 0,0 215,0 215,0 aa) Saját szervezetnél 135,0 125,0 0,0 0,0 0,0 0,0 19,0 9,0 0,0 0,0 10,0 10,0 0,0 0,0 13,0 4,0 0,0 0,0 177,0 148,0 0,0 0,0 177,0 148,0 ab) Irányított szerveknél 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 ac) Egyéb ellenőrzések 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 b) Soron kívüli kapacitás 38,0 38,0 0,0 0,0 38,0 38,0 0,0 0,0 38,0 38,0 c) Terven felüli kapacitás 29,0 0,0 29,0 0,0 29,0

42. számú melléklet Intézkedések megvalósítása 1 Bíróságok Fejezet: Előző év(ek)ről áthúzódó intézkedések 2 Tárgyévi intézkedések 3 Ebből végrehajtott 4 Megvalósítási arány Nem konkrét határidejű intézkedések 5 db 6 % db Fejezet összesen (I.+II.) 106,0 233,0 283,0 83,5 50,0 I. Fejezetet irányító szerv összesen 16,0 1,0 11,0 64,7 2,0 II. Irányított szervek összesen 90,0 232,0 272,0 84,5 48,0 1. Legfelsőbb Bíróság 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2. Fővárosi Ítélőtábla 3,0 2,0 5,0 100,0 2,0 3. Pécsi Ítélőtábla 0,0 2,0 2,0 100,0 0,0 4. Szegedi Ítélőtábla 0,0 2,0 2,0 100,0 0,0 5. Győri Ítélőtábla 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 6. Debreceni Ítélőtábla 0,0 6,0 6,0 100,0 0,0 7. Fővárosi Bíróság 7,0 40,0 31,0 66,0 16,0 8. Baranya Megyei Bíróság 0,0 9,0 5,0 55,6 1,0 9. Bács-Kiskun Megyei Bíróság 0,0 1,0 1,0 100,0 0,0 10. Békés Megyei Bíróság 6,0 0,0 6,0 100,0 0,0 11. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1,0 10,0 10,0 90,9 0,0 12. Csongrád Megyei Bíróság 46,0 7,0 51,0 96,2 0,0 13. Fejér Megyei Bíróság 0,0 9,0 7,0 77,8 2,0 14. Győr-Moson Sopron Megyei Bíróság 0,0 13,0 13,0 100,0 0,0 15. Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8,0 52,0 51,0 85,0 1,0 16. Heves Megyei Bíróság 0,0 6,0 3,0 50,0 0,0 17. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 18. Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 15,0 12,0 25,0 92,6 0,0 19. Nógrád Megyei Bíróság 0,0 8,0 7,0 87,5 16,0 20. Pest Megyei Bíróság 0,0 2,0 1,0 50,0 0,0 21. Somogy Megyei Bíróság 0,0 3,0 3,0 100,0 0,0 22. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 0,0 1,0 0,0 0,0 1,0 23. Tolna Megyei 2,0 6,0 7,0 87,5 0,0 24. Vas Megyei Bíróság 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 25. Veszprém Megyei Bíróság 0,0 3,0 3,0 100,0 0,0 26. Zala Megyei Bíróság 1,0 14,0 13,0 86,7 9,0 27. OIT Hivatal 1,0 24,0 20,0 80,0 0,0

43. számú melléklet 2010. évben tervezett és végrehajtott ellenőrzések száma és munkaidő igénye Informatikai rendszerek Szabályszerűségi Soron kívüli és Rendszerellenőrzés Teljesítmény-ellenőrzés Pénzügyi ellenőrzés Megbízhatósági ellenőrzés Összesen ellenőrzése ellenőrzés terven felüli ell. Bíróságok Fejezet Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Tervezett Tényleges Terv Tény Tervezett Tényleges db ell. nap db ell. nap db ell.nap db ell. nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap db ell.nap ell.nap ell.nap db ell.nap db ell.nap Fejezet összesen (I.+II.) 85 2244 84 2524 0 0 0 0 2 25 2 45 74 1106 77 1323 42 792 48 837 0 0 0 0 968 376 203 5135 211 4729 I. Fejezetet irányító szerv összesen (a+b) 2 554 2 605 0 0 0 0 0 0 0 0 2 46 3 75 0 0 0 0 0 0 0 0 162 21 4 762 5 680 a) Fejezetet irányító szervnél végzett ellenőrzések 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 b) Felügyelt költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések 2 554 2 605 0 0 0 0 0 0 0 0 2 46 3 75 0 0 0 0 0 0 0 0 162 21 4 762 5 680 c) Egyéb ellenőrzések* 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 II. Felügyelt költségvetési szervek összesen 83 1690 82 1919 0 0 0 0 2 25 2 45 72 1060 74 1248 42 792 48 837 0 0 0 0 806 355 199 4373 206 4049 Legfelsőbb Bíróság 2 40 0 0 0 0 0 0 1 10 1 30 2 45 1 17 1 25 0 0 0 0 0 0 34 17 6 154 2 47 Fővárosi Ítélőtábla 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 78 3 34 2 66 1 30 0 0 0 0 18 0 9 162 4 64 Pécsi Ítélőtábla 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 102 5 102 0 0 0 0 0 0 0 0 29 0 5 131 5 102 Szegedi Ítélőtábla 2 30 2 47 0 0 0 0 0 0 0 0 2 40 3 50 3 40 5 64 0 0 0 0 40 12 7 150 10 161 Győri Ítélőtábla 1 14 1 14 0 0 0 0 1 15 1 15 1 15 1 15 2 30 2 30 0 0 0 0 21 0 5 95 5 74 Debreceni Ítélőtábla 3 61 3 79 0 0 0 0 0 0 0 0 1 20 1 24 1 21 1 26 0 0 0 0 29 0 5 131 5 129 Fővárosi Bíróság 4 241 6 408 0 0 0 0 0 0 0 0 2 109 2 155 1 114 0 0 0 0 0 0 130 35 7 594 8 563 Baranya Megyei Bíróság* 5 95 3 75 0 0 0 0 0 0 0 0 2 25 3 65 1 10 1 10 0 0 0 0 20 30 8 150 7 150 Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1 18 1 18 0 0 0 0 0 0 0 0 5 58 4 54 5 84 3 89 0 0 0 0 12 11 11 172 8 161 Békés Megyei Bíróság 1 15 1 7 0 0 0 0 0 0 0 0 3 75 4 95 2 23 2 19 0 0 0 0 16 19 6 129 7 121 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 5 74 5 87 0 0 0 0 0 0 0 0 1 20 1 23 1 20 1 24 0 0 0 0 20 0 7 134 7 134 Csongrád Megyei Bíróság 2 20 3 39 0 0 0 0 0 0 0 0 15 85 7 54 1 20 2 47 0 0 0 0 15 0 18 140 12 140 Fejér Megyei Bíróság 1 26 1 26 0 0 0 0 0 0 0 0 2 40 3 48 2 40 4 77 0 0 0 0 30 38 5 136 8 151 Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2 40 2 42 0 0 0 0 0 0 0 0 2 30 2 30 2 35 3 45 0 0 0 0 17 9 6 122 7 117 Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5 79 5 83 0 0 0 0 0 0 0 0 2 35 2 40 0 0 0 0 0 0 0 0 33 0 7 147 7 123 Heves Megyei Bíróság 4 74 4 64 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 51 3 66 0 0 0 0 34 0 7 159 7 130 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2 115 2 148 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 33 0 2 148 2 148 Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 3 75 3 135 0 0 0 0 0 0 0 0 1 7 1 14 2 13 3 66 0 0 0 0 25 38 6 120 7 215 Nógrád Megyei Bíróság 4 87 4 104 0 0 0 0 0 0 0 0 3 50 3 35 1 24 2 47 0 0 0 0 15 15 8 176 9 186 Pest Megyei Bíróság 2 25 2 25 0 0 0 0 0 0 0 0 5 65 6 98 3 26 3 26 0 0 0 0 33 33 10 149 11 149 Somogy Megyei Bíróság 3 50 3 51 0 0 0 0 0 0 0 0 3 38 7 84 1 10 0 0 0 0 0 0 28 0 7 126 10 135 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3 63 2 43 0 0 0 0 0 0 0 0 2 42 1 22 1 24 1 24 0 0 0 0 47 0 6 176 4 89 Tolna Megyei Bíróság 5 91 5 109 0 0 0 0 0 0 0 0 1 6 1 9 1 15 1 15 0 0 0 0 21 0 7 133 7 133 Vas Megyei Bíróság 8 142 9 114 0 0 0 0 0 0 0 0 1 5 1 9 1 15 1 22 0 0 0 0 4 17 10 166 11 145 Veszprém Megyei Bíróság 1 17 1 22 0 0 0 0 0 0 0 0 1 20 4 54 4 66 7 81 0 0 0 0 26 14 6 129 12 157 Zala Megyei Bíróság 11 133 11 133 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 38 0 11 171 11 133 OIT Hivatala 3 65 3 46 0 0 0 0 0 0 0 0 3 50 8 117 1 20 2 29 0 0 0 0 38 67 7 173 13 192

44. számú melléklet A bírósági fejezetben tervezett és ténylegesen végrehajtott ellenőrzések száma 2010. évben 90 80 70 60 db 77 85 84 50 40 30 74 42 48 20 10 0 2 2 0 0 0 0 Terv Tény

45. számú melléklet A bírósági fejezetben tervezett és végrehajtott ellenőrzésekre fordított ellenőri napok száma 2010. évben 3000 nap 2500 2524 2000 2244 1500 1000 500 1106 1323 837 792 25 45 0 0 0 0 0 Terv Tény

46. számú melléklet A bírósági fejezetben egy ellenőrzésre tervezett és ténylegesen ráfordított ellenőrzési napok száma 30 25 20 15 10 5 0 17,2 17,4 14,9 18,9 26,4 30,0 12,5 22,5 Terv Tény