Nemzeti Stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítására Kassai-Farkas Ákos
Nemzeti Stratégia a kábítószerprobléma visszaszorítására A drogpolitika olyan közpolitika (vagy szakpolitika), mely a tudományos szakdiszciplínák által megteremtett tudások és felismerések sajátos alkalmazásai kerete egy adott társadalmi-politikai kontextusban. Jelentısége abban van, hogy a probléma kezelésére az adott összefüggek között legalkalmasabb megoldási rendszert alakosítsa és valósítsa meg.
A nemzeti szintő drogpolitika a kormányzatnak a drogkérdésre vonatkozó általános filozófiai-szemléleti megközelítéseit, elveit, értékeit, az aktorokra stb. Vonatkozó megállapitások összessét jelenti, optimális esetben konszenzusos formában. Nem feltétlenül rögzül dokumentum formájában, de meghatározza a döntéshozás folyamatait.
A nemzeti drogstratégia azoknak az eszközöknek és mechanizmusoknak az összességére vonatkozik, melyek együttesen hivatottak a drogpolitikai elvek céllá formálására. A stratégiák sem minden esetben fogalmazódnak meg dokumentumokban, habár az elmúlt években egyre növekvı mértékben jellemzı, hogy a nemzeti stratégiai programokat hivatalos dokumentum formájában kodifikálják. Általában a kormány vagy az országgyőlés fogadja el azokat.
A nemzeti cselekvési program olyan eszköz, dokumentum, melynek célja a stratégia elveinek megvalósítása és biztosítása, melyben célok, célterületek, források és felelısségek részletezetten kerülnek azonosításra és meghatározásra egy bizonyos idıtávra vonatkozóan. A cselekvési program céljainak lebontása a közvetlen akció vagy cselekvés, mely lehet intézményi vagy program jellegő fejlesztés, koordinációs tennivaló, forrásbiztosítás, vagy szabályozási aktus elrendelése.
Közpolitikák public policies céljai 1. Tiszta, elérhetı és realisztikus célokat kell artikulálnia. 2. A releváns szakemberek és a közvélemény megerısítését kell elérnie. 3. Egyértelmő idıkeretet kell meghatároznia (monitorizálás!). 4. Független evaluációs folyamat megtervezését és megvalósítását kell biztosítania. 5. Az eredmények (és sikertelenségek) kommunikációját, valamint a folyamatok nyitott vitafórumát kell létrehoznia. 6. A döntéshozónak elkötelezettnek kell lennie a folyamatok felülbírálatára, és ha szükséges, megváltoztatására.
Kábítószerrel kapcsolatos politikák céljai 1. A drogok elıállításával, kínálatával és megszerzésével kapcsolatos bőnözés és közrendzavarás mértékének csökkentése a közösségekben. 2. A drogok elıállításával, kínálatával és megszerzésével kapcsolatos közvetlen halálozás csökkentése. 3. A drog használatából fakadó súlyos egészségügyi következmények, elsısorban HIV/AIDS és hepatitiszfertızıdések számának csökkentése. 4. Azon személyek számának csökkentése, akik droghassználaukkal összefüggésben mentális problémákkal és függıségben szenvednek. 5. Csökkenteni a droghasználat társadalmi költségeit, 6. beleértve a családok és gyermekeket ért azon hatásokat is, melyek a droghasználatukkal összefüggı iskolázási és munkaerıpiaci kieséseiket és káraikat jelenti. 7. A drogok termelésével, kereskedelmével és megszerzésével kapcsolatos környezeti károk csökkentése. 8. Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság Drogalbizottsága 9. TBZ kutatási programok
Történelmi áttekintés 1. 1985 elıtt nem volt hivatalosan drogprobléma 1985-ben XIII. pártkongresszus elismerte, hogy van drogprobléma A fiatalkori bőnözés helyzetével foglalkozó1985. évi Minisztertanácsi határozat már problémaként azonosita az illegális szerfogyasztást, és elsı alkalommal olyan intézményhálózat kiépítését 駸 sürgeti 1013/1991. (II. 28) kormányhatározatával létrehozta a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottságot.
Történelmi áttekintés 2. 111/1996. (XII. 19.) OGY határozattal felállított, a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott országgyőlési eseti bizottságot. Kritika. 1998. január 1-jei határidıvel a kábítószerpolitika összehangolására Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság létrehozását
Történelmi áttekintés 3. 1. Programtervezet a budapesti kábítószer-problémák megoldására (Bácskai Erika Gerevich József - Drogprogram, 1991. április), 2. Multidiszciplináris kábítószer kereslet csökkentési stratégia 1. tervvázlata (Kábítószerügyi tárcaközi Bizottság Titkársága Budapest, 1996. június 17.), 3. Az Országgyőlés Kábítószer-fogyasztás Visszaszorítása Érdekében Létrehozott Eseti Bizottságának jelentése, illetve annak mellékletei; 4. Nemzeti Drogstratégia (tervezet) 1998. Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság 5. Fıvárosi kábítószer-fogyasztás visszaszorítását szolgáló Cselekvési Program Fıvárosi Küzgyőlés 1998. 6. Késıbbiekben Alternatív drogstratégia címmel jelent meg könyv alakban (Veér és mtsai)
Szerkezet 2000-2009 Közösség és együttmőködés Kínálatcsökkentés Kezelés-ellátás Megelızés Közösség és együttmőködés Monitorozás-értékelés Nemzetközi együttmőködés
A Nemzeti Stratégia fejezeteinek terjedelme a teljes dokumentum arányában
Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség A stratégia fıcélja A harmadik évezred küszöbén egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakításának képe vezérel bennünket. Ez a társadalom az emberi méltóságot, a testi, lelki és szociális jól-létet illetve az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. E tényezık megóvása és fejlesztése érdekében a társadalom képes kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggı egészségügyi, szociális és bőnügyi ártalmakat és hátrányokat. A kábítószer-probléma valamennyiünket érint és együttes cselekvésre késztet. Az állam és intézményei az együttes cselekvésben jelentıs szerepet kapnak. Dr. Felvinczi Katalin
A stratégia célja 2 A Nemzeti Stratégia fı célja egy olyan magabiztos, szolidáris és produktív társadalom megvalósítása, ahol lehetıség nyílik kiegyensúlyozott megközelítésben kezelni a kábítószer-probléma hatásait, a lehetı legtöbb egészség-nyereséget elérve ezzel az egyének és a társadalom számára. Célja a társadalom egészségi állapotának javítása, a szociális és társadalmi biztonság növelése, a drogfogyasztás mértékének, illetve a legális és illegális droghasználat ártalmainak, valamint kockázatainak és kárainak csökkentése célzott, rendszerszerő, tényeken alapuló és közösségi alapú beavatkozások, valamint nemzetközi együttmőködések segítségével Dr. Felvinczi Katalin
Alapelvek A tények elsıbbsége Partnerség, közös cselekvés Átfogó megközelítés Elszámoltathatóság Hosszú távra történı tervezés Emberi jogok, emberi méltóság, egyenlı ellátás elve Az egészséghez, az egészséget támogató környezethez való jog elve A tények elsıbbsége Partnerség, közös cselekvés Átfogó megközelítés Elszámoltathatóság Dr. Felvinczi Katalin
Szerkezet 2000-2009 Közösség és együttmőködés Kínálatcsökkentés Kezelés-ellátás Megelızés Közösség és együttmőködés Monitorozás-értékelés Nemzetközi együttmőködés
Átívelı eszközök A stratégia struktúrája 2010- Közösség és együttmőködés Koordináció és nemzetközi együttmőködés 2018 vulnerabilitás, kockázatértékelés és -kezelés Esetsúlyoss lyosság, méltányosság fenntarthatóság és hatékonys konyság prioritások Monitorozás, értékelés, kutatás Prevenció, közösségi beavatkozás Kezelés-ellátásártalomcsökkentés SKínálatcsökkentés pillérek
Pillércélok megelızés/prevenció Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelızés) A droghasználat megelızése egy proaktív, többirányú, közösségi alapon szervezıdı, több szektor együttmőködését igénylı, kulturálisan érzékeny tevékenység, melynek célja az egyének, a családok és a helyi közösségek alkalmassá váljanak az életesemények nyomán keletkezı kihívásokkal való megküzdésre. A prevenciós folyamat tehát olyan körülmények létrejöttét támogatja, melyek eredményeképpen az érintettek testi, lelki, fizikai jólléte fokozódik, számukra egy biztonságos, egészséges életvitel gyakorlása válik lehetıvé Dr. Felvinczi Katalin
Prevenciós színterek Család Iskola Munkahely Szabadidı Egyházak A média Információs társadalom Honvédség A gyermekvédelem intézményrendszere Rendırségi bőnmegelızés és drogprevenció Kockázati csoportok, veszélyeztetı állapotok Romákkal kapcsolatos megelızı programok Család nevelési-oktatási intézmény Munkahely Szabadidı eltöltés színterei Internet, más médiumok Gyermekvédelem Büntetı igazságszolgáltatás intézményei Célcsoport és színtér megközelítés együttesen Univerzális Célzott Javallott Rövid közép és hosszútávú célok Dr. Felvinczi Katalin
Kezelés-ellátás-ártalomcsökkentés Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülı és a drogproblémákkal küzdı egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) A kezelés ellátás ártalomcsökkentés hármas meghatározottságában elsısorban a problémás szerhasználat visszaszorítását, a kezelésbe vétel elısegítését, ott és ahol lehetséges a tartós absztinencia elérését, a szerhasználattal összefüggı egyéni és közösségi ártalmak csökkentését, és a tartósan nehézségekkel küzdık és családjaik, hozzátartozóik szakszerő és az emberi méltóságot szem elıtt tartó gondozását kell biztosítani. Dr. Felvinczi Katalin
Magyarországon a droghasználók kezelése vonatkozásában a kezelési lánc (a kapcsolatfelvételtıl a detoxikáción és a terápián át az utógondozásig, rehabilitációig és a droghasználat okozta ártalmak csökkentéséig) minden eleme alulfejlett és súlyos kapacitási gondokkal küzd. Ezért a lánc minden eleme fejlesztésre szorul, de a legsürgetıbb feladat elsısorban a kapcsolatfelvételt, az intézményrendszerbe történı bejutást lehetıvé tevı szervezeti formák fejlesztése. Ehhez a ma még Magyarországon csak kis mértékben elterjedt intézményi formák, szakmai módszerek fejlesztésére van szükség. Kapacitásés finanszírozási problémákkal küzd a kezelést követı utógondozás és rehabilitáció is. Fejlesztésre szorul a droghasználók speciális kezelésének kapcsolata más orvosi szakmákkal és a szociális ellátórendszerrel. Meg kell teremteni az ellátás hiányzó szakmai protokolljait, az ellátó intézmények szakmai akkreditációját a megfelelı szakmai szervezetek bevonásával, a nemzetközi ajánlások figyelembevételével. Különösen sürgetı ez olyan területeken, ahol a speciális beavatkozásoknak Magyarországon nincsenek (vagy alig vannak) hagyományai. Ilyen a gyermekkorúak addiktológiai ellátása, a speciális (más kórképben is szenvedı) betegek ellátása, a büntetésvégrehajtó-intézményeken belüli programok és az ártalomcsökkentés területe. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok, valamint a KKB munkacsoportjai a kezelés helyi és országos koordinációjának és más szakmákkal történı együttmőködésének szervezeti alapjait bıvítik. A kezelı-, ellátórendszer fejlesztése A kezelésbe-ellátásba irányítás fejlesztése A fekvıbeteg-ellátás fejlesztése A járóbeteg-ellátás fejlesztése A rehabilitációs programok fejlesztése Fiatalok kezelési, rehabilitációs programjainak, szolgáltatásainak fejlesztése Az egészségügyi és szociális ellátások együttmőködésének fejlesztése A szenvedélybetegek szociális alapszolgáltatásainak és szakosított ellátási formáinak fejlesztése, illeszkedve a kezelési spektrum más elemeihez Az alacsonyküszöbő szolgáltatások fejlesztése A közösségi, önsegítı programok fejlesztése A felépülıben lévı szenvedélybetegek reszocializációs és szociális támogató rendszerének fejlesztése Kezelési ellátási spektrum leglényegesebb elemeinek megteremtése és tényleges mőködtetése a büntetı igazságszolgáltatás rendszerében Szakemberképzés fejlesztése Adatnyilvántartás, statisztikai rendszer fejlesztése Az adatvédelem biztosítása összhangban a stigmatizáció elkerülését célzó intézkedésekkel Szakmai fejlesztések a minıségi ellátások érdekében Dr. Felvinczi Katalin
Dr. Felvinczi Katalin A drogfogyasztás ártalmainak csökkentése Az intravénás szerfogyasztáshoz kapcsolódó fertızı betegségek populációs kockázatainak [HIV, Hepatitis-C (HCV), Tbc, illetve további szexuális úton terjedı fertızések (STDk)] csökkentése Növelni kell a tőcsereprogramok lefedettségét az injekciós droghasználók tekintetében A szubsztitúciós kezelés elérhetıségének javítása, továbbá a szubsztitúciós kezelésben részvevık számának növelése A droghasználat belgyógyászati és egyéb szövıdményeinek kezelését biztosító ellátások fejlesztése Az országos surveillance-típusú és célzott fertızı betegségeket monitorozó vizsgálatok folytatása az intravénás droghasználók körében A kábítószer-túladagolások megelızését szolgáló komplex beavatkozások fejlesztése innovatív eszközök, információs és képzési rendszerek fejlesztése révén
Kínálatcsökkentés Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetıségét (kínálatcsökkentés A kábítószerekhez - és a prekurzorokhoz - való hozzáférés csökkentése érdekében végre kell hajtani a maffia-ellenes törvénycsomag kábítószerekkel kapcsolatos rendelkezéseit. Fejleszteni kell a a kínálatcsökkentés intézményrendszerét (rendırség, VPOP, határırség), valamint az orvosszakértıi tevékenység és a pártfogó felügyelet mőködését. Utóbbira a BTK módosítása nyomán új feladatok várnak, melyre ez a szervezet jelenleg még nem felkészült. Az említett fejlesztések szervezeti változásokat, létszámbıvítést, képzéseket és a technikai háttér fejlesztését jelentenek, valamint az eddig is jól mőködı nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését. A BTK módosítás hatásait hosszabb távon szükséges tanulmányozni. Az ERÜBS megújulása során a kábítószerbőnözéssel kapcsolatos speciális szempontokat kell érvényesíteni a jelenség pontosabb körülhatárolása céljából, a szükséges beavatkozások pontosabb tervezése érdekében. Meg kell oldani a rendvédelmi szervek szakemberei képzésében a kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek tantárgy szintő oktatását. A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumok, valamint a KKB munkacsoportjai a kínálatcsökkentés helyi és országos koordinációjának és más szakmákkal történı együttmőködésének szervezeti alapjait bıvítik. A szervezett bőnözés elleni törvénycsomag rendelkezései 2000 folyamán újabb szabályozásokkal egészülnek ki. Dr. Felvinczi Katalin Csökkenteni kell a drogok hozzáférhetıségét, valamint a drogok használatából és kereskedelmébıl fakadó egyéni és közösségi ártalmakat és kockázatokat. Az alapvetı emberi jogok tiszteletben tartásával biztosítani szükséges a társadalom közösségeinek legnagyobb fokú biztonságát a kábítószerek illegális elıállítása, kereskedelme és a prekurzorok, kábítószerek és pszichotróp anyagok eltérítése elleni hatékonyabb fellépés segítségével. Emellett a droghasználattal kapcsolatos bőnelkövetés csökkentése érdekében mennyiségileg és minıségileg is fejleszteni kell a megelızési programokat a közremőködı szervezetek számának, és egymás közötti együttmőködésének növelésével, a megvalósítás társadalmasításával a közösségi politikák keretében. E cél megvalósítása érdekében a bőnüldözés területén a kábítószerrel való visszaélés bőncselekményi körének kínálati oldali elkövetéseire kell összpontosítani
Miben áll a különbség? Más a struktúra dinamikus Specifikusabb a célok részletezettebbek, de idıben nem tagoltak - akcióterv A színterek színterek, az indikátorok szakmailag jól indokolhatóak Új, további alapelvek Tükrözıdik benne az elızı stratégiából adódó tapasztalat Tükrözıdik benne a kábítószer-probléma jobb megértése
Drog indukálta szkizoform és affektív pszichózisok
Drog indukálta szkizoform és affektív pszichózisok A kábítószerhasználat és a pszichiátriai betegségek kapcsolata -- történet, epidemiológia A kábítószerek neurobiológiája, farmakológiai hatása -- neurotranszmitterek modulálása (dopamin, szerotonin) -- komorbiditás / következmény Pszichiátriai betegségek egyes kábítószerek szerepe -- szkizoform pszichózis (pszichózis-szkizofrénia) -- affektív pszichózis (Major depresszió, bipoláris z.) -- Terápia: általános - specifikus kezelés
Történeti áttekintés - gyógyító hatás keresése - fájdalomcsillapítás - eufória (Celsus: téboly - ópium) - varázsgomba: Mexikó, Közép-Amerika, ókori görögök komoly jelentıség (nem szórakozás) - napjaink: orvosi alkalmazás: morfium, kodein kokain amfetamin kannabisz - hozzáférhetıség anyagi haszonszerzés - társadalmi probléma
A kábítószerhasználat epidemiológiája Világviszonylatban - 2004-ben (15-64): éves prev.: 4,9% (200 millió) - elmúlt években stagnálás - kannabisz (162 millió), ecstasy nıtt, egyéb csökk. - drogfüggık: 25 millió (minden 8. használó) Magyarország - 1990: elıtte: szerves oldószerek, gyógyszerek utána: ópiátok (80-tól), kokain... kannabisz - 18-65: 6,5%, 18-24: 20% (területi különbségek) - eü: 1999 és 2002 stagnálás (14 ezer fı/év) - kannabisz: 15% 57%, ópiátok: 2000-tıl csökk. - drogfüggık (2006): ~ 25000 fı, iv.: ~ 4000 fı
A kábítószerek neurobiológiája, farmakológiai hatása Addikciót okozó szerek reward (eufória) -- mezolimbikus dopaminerg rendszer -- ventralis tegmentális area, nucleus accumbens -- prefrontális kortex (kontrollvesztés, itélıképesség) Agyi jutalmazó funkció - dopaminerg-, glutamáterg-, endokannabinoid-rendszer - opioid, GABA-erg, szerotonin-rendszer, HPA-tengely Dopamin anyagcsere (1970-es évek) -- depressziós, szorongásos tünetek - szerotonin dopamin elmélet -- pszichotikus tünetek - dopamin moduláció
Agyi dopaminerg pályák Mezokortikális pálya Nigrostriatális pálya Tuberoinfundibuláris pálya Mezolimbikus pálya Carlsson. Neuropsychopharmacology. 1988;1:179; Carlsson. Science. 2001;294:1021.
A kábítószerek neurobiológiája, farmakológiai hatása Opioidok (idegrendszeri depresszivumok) - opioid receptorok: µ (heroin, morfin, metadon), κ, δ - GABAerg rendszer gátlása dopamin felszabadulás (közv.) Kokain - dopamin preszinaptikus reuptake dopamin-szint tartós h. dopamin-szint örömszerzı hatás nem mőködik Ψ: hangulatzavar - depresszió Kannabisz (marihuána és hasis) - delta-9-tetrahidrocannabiol (THC) - CB1 receptor: mesolimbikus dop. n., BG, hyppocampus, PFC. - preszinaptikus dopamin kiáramlás (reuptake gátlás ) - szkizofrén betegek liquor: anandamid (CB hiperaktivitás) Ψ: szkizoform pszichózis, depresszió
A kábítószerek neurobiológiája, farmakológiai hatása Amfetaminok - dopamin reuptake, MAO gátlás - dopamin felszabadulás (ser, noradr is) - tartós MDMA használat szerotonerg receptorszám Ψ: Depresszió, agressziv viselkedés, antiszociális személyiségz. Hallucinogének - LSD: szerotonin felszab., 5-HT1C: hallucinogén hatás - dopamin felszabadulás Addikciók háttere: Középagyi dopaminrendszer mőködésének deficitje
A kábítószerhasználat és a pszichiátriai betegségek kapcsolata komorbiditás - következmény 1. szerhasználat a pszichiátriai zavar tünete 2. pszichiátriai zavar a szerhasználat következménye 3. megküzdési válasz (szelf-medikáció) 4. közös etiológiai faktor neurobiológiai tényezı
A kábítószerhasználat és a pszichiátriai betegségek kapcsolata Genetikai háttér - Endocannabinoid rendszer - endocannabinoid-bontó enzim polimorfizmusa CB 1 dopamin eufória ópioid addikció rizikója - CNR1 gén polimorfizmusa - hebefrénia - Dopamin 2 receptor A1 allél - D2 receptor diszfunkció agyi jutalmazó rendszer mőködése sérült - COMT enzim (158.: valin) kannabisz esetén sch
Pszichiátriai betegségek - droghasználat Pszichiátriai kórképek Demetrovics Zs: A droghasználat és pszichiátriai komorbiditása. Addiktológia 2005. IV. évf. 3. (319-340) Normál populációs vizsgálatok Regier DA: Comorbidity of mental disorders with alcohol and other drug abuse. Resluts from the Epidemiologic Catchment Area (ECA) Study. JAMA 1990-20291 fı: pszich. zavar: 22% -- 6,1%-a droghasználat: pszich. zavar: 53% (OR: 4,5) -- leggyakoribb: személyiségzavarok, szorongásos zavarok -- de! szerhasználati hatás: affektív zavarok (depresszió) szkizofrénia 6,8% (OR: 6,2)
Pszichiátriai betegségek - droghasználat Normál populációs vizsgálatok - pszichés zavar droghasználat mellett: kokain (76%) hallucinogének (69%) opiátok (65%) amfetamin (63%) kannabisz (50%) /abszolút értékben magas!/
Klinikai vizsgálatok Hangulatzavarok Strain EC: Assessment and treatment of comorbid psychiatric disorders in opioid-dependent patients. The Clinical Journal of Pain 2002 - ópiátfüggık - 14 vizsgálat (66-716) - DSM-IIIR: major depresszió > szorongásos z. - depresszió: pontprevalencia 3-26% élettartamprev. 4-54% - szuicidium: depresszióval összefüggésben Torrens et al.: Diagnosing comorbid psychiatris Disorders is Substance Abusers: validity of the Spanish versions of the PRISMD. The American Journal of Psychiatry 2004-105 drogfüggı - depresszió: pontprevalencia 19-36% élettartamprev. 32-55%
Hangulatzavarok Kezelés ( Strain EC) - 1. szer megvonása, - 2. benzodiazepin* helyett chlordiazepoxid - 3. antidepresszivum - 4. pszichoterápia - Prevenció: AD hosszútávon (methadon esetén is) - * clonazepam: GABA-A rec dopamin hatás csökk.
Hangulatzavarok Kezelés - antidepresszivum Carpenter KM et al: The effect of sertraline and enviromental contex on treating depression Drug Alcohol Depend. 2004 may - sertralin ópiát dependens (methadon) - 95 beteg, kettıs vak placebo kontr. vizsg. - dózis: 25mg 200mg/nap (169mg) - depressziós tünetek, absztinencia pozitiv környezet - bupropion: (kokain methadon) CM terápiával együtt: használat - fluoxetin, imipramin: amfetamin dep.: sóvárgás rövid távon - mirtazapin: α-2 rec, a µ, κ, δ receptorok módosítása blokk: 5-HT3 rec. dopamin hatás csökk.
Pszichiátriai betegségek - droghasználat Pszichotikus állapotok Vandlik E., Németh A: Kannabisz és pszichózis, Addiktológia 2005 toxikus pszichózis vs. szkizofrénia, krón. pszichózis - kannabiszhasználat: sch 2x> normál - 232 sch: 1/3-a betegség elıtt több, mint 1 évvel 1/3-a 1 éven belül 1/3-a betegsége alatt - 4 jelentıs prospektiv vizsgálat Andreasson és mtsai, 1988: kockázat 6x Zammit és mtsai, 2002: kockázat 6,7 Dán NEMESIS: kockázat 3x Új-zéland 3,7 - dózis-válasz viszony
Pszichiátriai betegségek - droghasználat Pszichotikus állapotok Moore TH et al.: Cannabis use and risk of psychosis or affective mental health outcomes: a systematic review. Lancet. 2007 Jul 28;370(9584) - 35 közlemény (4804 ref.) - esélyhányados: használat: 1,41 OR rendszeres használat: 2,09 OR - dózis-válasz hatás - affektiv betegségek: nincs egyértelmő kapcsolat - döntéshozók felé: elég bizonyíték a magasabb rizikóra
Pszichiátriai betegségek - droghasználat Pszichotikus állapotok kannabisz használat mellett Különbségek klinikailag: - korai kezdet - rosszabb prognózis - agresszivitás - pozitiv tünetek - negativ tünetek - jobb kognitiv funkciók - premorbid funkció jók - családi anamnézis nincs
Pszichotikus állapotok Kezelés Gaszner P., Csernus I.: Szkizoid pszichózis kannabisz fogyasztás után. Neuropsychopharmacologia Hungarica. 2004. 6./2. - 3 eset: szkizoform pszichózis, használat: ½, 2, 6 év - amisulprid, clozapin, th. megszakítás visszaesések Hidasi Z.: Droghasználat mellett kialakuló pszichózis. Addiktológia 2005/4. - 27 nı, marihuána 8 éve, maniform-szkizofreniform pszichózis - olanzapin, litium, szupportiv th: dolgozik, absztinens Polgár P.: Kannabiszhasználat és szkizofrénia. Addiktológia 2005. 4. évf/5. - 25 ffi, kannabisz 1,5 éve, szkizofreniform pszichózis - risperidon, visszaesés (gyógyszer, szer) Consta: absztinens
Pszichotikus állapotok Kezelés Stuyt EB et al. Am j Addict. 2006 Mar-Apr;15(2):166-73 - 55 beteg szkizofrénia vagy szkizoaffektiv zavar - olanzapin, risperidon, ziprazidon vagy típ. depot AP - terápián maradás: ris (88%), zip (64%) Beresford TP et al: Aripripazole in schizophrenia with cocain dependence. J Clin Psychophar Vol 25, Number 4, Aug 2005 - kokain és alkohol, 15mg/nap aripiprazol, 8 hetes - sóvárgás, fogyasztás, Brown ES: Switching outpatients with bipolar or schizoaffective disorders and substance abuse J Clin Psychiatry 2005;66:756-760 - 20 beteg, bipol. vagy szkizoaff. aripiprazolra váltás - tünetek csökk., fogyasztás: alkohol, kokain --
Pszichotikus állapotok Kezelés Green AI et al: First episode schizophrenia-related psychosis and substance use disorders: acute response to olanzapine and haloperidol. Schizophr Res. 2004 Feb 1;66(2-3).125-35 - 262 beteg (14 cent. USA, Ny-Eu): kannabisz, kokain min. 1 hónap - kokain: több pozitiv kevesebb negativ tünet, hosszabb kezeletlen - olanzapine, haloperidol: hatásos, de antipszichotikus válasz - tiaprid: D2, D3 szelektív antagonizmus - Pszichoterápia Di Forti M. et al: Cannabis use and psychiatric and cognitive disorders: the chicken or the eggs? Curr Opin Psychiatry. 2007 May;20(3) - kombinált kognitív-viselkedés terápia, motiváció fejlesztés
Összefoglalás - Droghasználók minimum felénél pszichés probléma - Társuló zavar fontossága - Droghasználat rontja a prognózist - Tartós pszichiátriai probléma - Affektív zavar - ópiát - Szkizoform pszichózis - kannabisz - Kezelés kellı idıben kellı ideig - Sóvárgás csökkentése