HULLADÉKBÓL TISZTA ENERGIÁT



Hasonló dokumentumok
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, december 10.

Biogáz konferencia Renexpo

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Mezıgazdasági eredető megújuló energiaforrások, hazai helyzetkép" BIRÓ TAMÁS. Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Fıosztály

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, Augusztus 30.

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

A biomassza rövid története:

A SEE-REUSE projekt termékei

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP B

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP /C

Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

BIO-MOTORHAJTÓANYAGOK JELEN ÉS A JÖVŐ

H E L Y I E R Ő F O R R Á S O K R A A L A P O Z O T T T É R S É G F E J L E S Z T É S S Z E K C I Ó

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, December 1-2.

Z É R Ó L E R A K Á S Nemzeti Hulladékhasznosítási Mintaprojekt A Körforgásos Gazdaság Megvalósítására

Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Éves energetikai szakreferensi jelentés

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, május 30.

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

NCST és a NAPENERGIA

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Egy energia farm példája

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A megújuló energiahordozók szerepe

Éves energetikai szakreferensi jelentés

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

A ko-fermentáció technológiai bemutatása

Szekszárd távfűtése Paksról

Átírás:

HULLADÉKBÓL TISZTA ENERGIÁT

1. Jogi alapok A 2005. évi LXXIX. energia törvény - a környezetvédelmi követelmények érvényesítése - az energiaforrások bővítése érdekében támogatja a hulladék, mint energiaforrás felhasználását. A törvény előírása szerint a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítését - hosszútávú - hatékony - átlátható támogatási rendszer kialakításával kell elősegíteni.

MEGNEVEZÉS Állati eredetű 2. A hazánkban keletkező bio-hulladékok energiatartalma Alapanyag Biogáz Villamosenergia Teljesítmény M t/év M Nm 3 /év Gwh/év MWe Szarvasmarha e.db 700 11,0 264 474 66 Sertés e.db 4 200 31,0 1 226 2 207 307 Baromfi e.db 41 000 0,9 68 123 17 Vágóhídi 0,4 50 91 13 Összesen 43,3 1 068 2 895 402 Települési Mértékegység Folyékony e.fő 7 000 5,0 112 202 28 Szilárd e.fő 10 000 5,0 613 1 103 153 Összesen 10,0 725 1 305 181 ÖSSZESEN 53,3 2 333 4 200 583 Földgáz-egyenérték = 0,67 x 2,3 milliárd Nm 3 /év 1,6 milliárd Nm 3 /év

3. A települési szilárd hulladék mennyiségének változása

4. Az állategység alakulása

A települési szilárd hulladék mennyiségének gazdaságunk fejlődésével párhuzamosan, folyamatos növekedése várható. Az állatlétszám 1985 és 1995 között több, mint 42 %- kal csökkent. Növekedés nem várható. Az állatlétszám csökkenése a takarmány iránti keresletet is csökkenti. A növénytermesztn nytermesztés s több, t mint 1 millió hektáron előáll llítható takarmány ny-növény iránti igény nyét t veszítette el.

5. Energianövény termesztési lehetőségek MEGNEVEZÉS Mértékegység Alapanyag Biogáz Villamosenergia Teljesítmény M t/év M Nm 3 /év Gwh/év MWe Energianövény e ha 1 000 30,0 3 360 6 048 840 Földgáz-egyenérték=0,67 x 3,4 milliárd Nm 3 /év 2,3 milliárd Nm 3 /év

6. A bio-energiapotenciál alakulása MEGNEVEZÉS Mértékegység Alapanyag Biogáz Villamosenergia Teljesítmény M t/év M Nm 3 /év Gwh/év MWe Hulladék 53,3 2 400 4 200 583 Energianövény e ha 1 000 30,0 3 360 6 048 840 Összesen 83,3 5 700 10 200 1 423 Földgáz-egyenérték 3,9 milliárd Nm 3 /év Az ország évi földgázfelhasználásának 27 % -a, vagy az abból előállítható villamos energia, a Paksi Atomerőmű 3 blokkjának teljesítményét adná.

7. A metán (CH4)-kibocsátás megtakarítása A keletkező összes biogáz =5.700 millió Nm 3 A biogáz metán (CH 4 ) tartalma=2.450 ezer t/év Szén-dioxid (CO 2 ) egyenértékben kifejezve : 2.450 ezer t/év x 21 51 millió t/év

Az előzőekben bemutatott tények alapján, a hazai megújuló energia program és az ehhez kapcsolódó támogatási rendszer legfontosabb prioritásának a HULLADÉKBÓL NYERHETŐ TISZTA ENERGIA támogatását tartom.

Néhány jogszabályi előírás, javaslatom alátámasztására:

27/2006 (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

Feladatok Határidők 16. Nitrátérzékeny területeken e rendelet hatálybalépésekor már üzemelő, vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítására a cselekvési programban meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó követelmények végrehajtásának határideje a) nitrátérzékeny területeken az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek (állattartó telepek 40.000 db baromfi férőhely felett, 2.000 db 30 kg feletti sertés férőhely vagy 750 db koca férőhely felett) esetében szigetelt trágyatárolót kell kialakítani b) nitrátérzékeny területeken üzemelő vagy engedéllyel rendelkező telepek hígtrágya tárolóinak kialakítása karsztos területeken, illetve üzemelő és távlati ivóvízbázis, ásvány és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vízkivételek védőterületein c) a b) pont alá nem tartozó érzékeny területeken lévő állattartó telepek hígtrágya tárolóinak, továbbá a b) pont alá tartozó területeken lévő állattartó telepek istállótrágya tárolóinak kialakítása d) a b) pont alá nem tartozó érzékeny területeken lévő állattartó telepek istállótrágya tárolóinak kialakítása 2007. október 31. 2009. október 31. 2013. január 1. 2014. január 31.

Feladatok Határidők 17. Nem nitrátérzékeny területeken e rendelet hatálybalépésekor már üzemelő, vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatárolóit a leghatékonyabb megoldást kielégítő műszaki védelemmel, vagy ha a jogszabály úgy rendelkezik, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell ellátni: a) az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenység (állattartó telepek 40.000 db baromfi férőhely felett, 2.000 db 30 kg feletti sertés férőhely vagy 750 db koca férőhely felett) esetében szigetelt trágyatároló kialakítása 2007. október 31. b) az állattartó telepek hígtrágya tárolóinak kialakítása legkésőbb 2014. január 1. c) az állattartó telepek istállótrágya tárolóinak kialakítása legkésőbb 2015. december 22.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

Feladatok Határidők 56. (7) A helyi hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok szabványnak megfelelően mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat le kell csökkenteni a) 75 %-ra 2004. július 1. b) 50 %-ra 2007. július 1. c) 35 %-ra 2014. július 1.

Hogyan lehetne ezeknek az előírásoknak és határidőknek megfelelni?

Meggyőződésem, hogy a mezőgazdas gazdaság 1-2 évtizeden belül, l, az élelmiszertermelés s mellett energia és s ipari nyersanyag- termelő ágazattá válik.

A bio-hullad hulladékok hasznosítása sa nem csak a mezőgazdas gazdasági gi termelést érintheti jelentős s mértm rtékben, hanem a hulladékhasznos khasznosítási si technológi giákban is forradalmi változásokat hozhat!

ERŐFORRÁS ÁTALAKÍTÁSI TECHNOLÓGIA ENERGIA Fényenergia Nap Napenergia Elektromos hálózat FŰTÉS/HŰTÉS Fahulladék Biomassza égetés Távfűtő hálózat Fűrészpor Pirolízis Biomassza égetés Gáz Gőz Gázmotor Gőzturbina ELEKTROMOS ÁRAM Faapríték Fű, kukorica lóhere Olajpogácsa Termikus gázképzés Biogáz Gáz Gázmotor Tüzelőanyag cella FÖLDGÁZ Glicerin DDGS Repceolaj fáradt olaj Átészterezés Gáztisztítás Bio-Metán Gabona Cellulóz Fermentálás Lepárlás Fischer-Tropsch Szintetikus-üzemanyag Bio-Dízel ÜZEMANYAG Hulladék Biomassza Elgázosítás Metanol szintézis Bio-Ethanol Szintetikus Metanol

1. Generációs motorhajtó-anyagok 1.1 Nyers növényi olajok (átalakítás nélkül) 1.2 Biodízel (RME, SME, PME, AME, TFME) /észterezett növényi olajok/ 1.3 Biogázolaj / bioalapolaj (katalikus átalakítással izomerizáló hidrogénezéssel) 1.4 Bioetanol (keményítő és cukorbázisok fermentációjával)

2. Generációs motorhajtóanyagok 2.1 Szintetikus motorhajtóanyagok szintézis gázból (BTL, BFTD, BioFT, Bio DME, bio-metanol) 2.2 Lignocellulóz etanol (enzimes eljárással IOGE, NOVOZYME tech.) 2.3 Szilárd biomasszák elfolyósításával (Shell HTU, Flash Pyrolyse)

3. Generációs üzemanyagok 3.1 Hidrogénnel üzemelő tüzelőanyag cellás/tüzelőanyag-elemes rendszerek. -Sűrített hidrogénnel (450 Wh/kg) - Metanol / etanol folyékony üzemanyaggal, ill. biogázból nyert metánnal (1000Wh/kg) -Tüzelőanyag reformerekből nyert hidrogénnel (1500 Wh/kg)

3. Generációs üzemanyagok 3.1 Hidrogénnel üzemelő tüzelőanyagcellás/tüzelőanyag-elemes rendszerek. - Sűrített hidrogénnel (450 Wh/kg) - Metanol / etanol folyékony üzemanyaggal, ill. biogázból nyert metánnal (1000Wh/kg) - Tüzelőanyag reformerekből nyert hidrogénnel (1500 Wh/kg) JÖVŐ

A biológiailag bontható hulladékok mellett feltétlen tlenül l említést érdemel a települési szilárd hulladék k biotechnológiai eljárásokkal nem hasznosíthat tható hányada, amely az összes hulladék k több, t mint 50 %-át% t adja. Mennyisége 2,5 millió t/év Energiatartalma 20-25 25 millió GJ/év

Az EU és s főleg f gazdaságilag gilag fejlettebb tagországai gai határozott törekvése a lerakással ártalmatlanított tott hulladék mennyiségének nek drasztikus csökkent kkentése.

Egyre nagyobb előret retörést mutat a szelektív v hulladékgy kgyűjtés s mellett, a vegyesen gyűjt jtött tt hulladék ún. Mechanikai-Biol Biológiai kezelése.

Az eljárás s számos változata v ismert. Lényege, hogy a hulladékb kból, az energetikai célúc hasznosításra sra alkalmas másodnyersanyagot m mechanikai eljárásokkal kiválogatj logatják.

A maradék k biológiailag bontható anyagokkal erősen szennyezett hulladékot biotechnológiai eljárásokkal stabilizálj lják, majd lerakással ártalmatlanítják.

Az energetikai hasznosításra sra alkalmas másodnyersanyag - hagyományos égetőkben égethető - szén és s fatüzel zelésű erőművekben együtt ttégethető - cementgyárakban hasznosíthat tható - és s nyersanyaga lehet az előad adás s első részében ismertetett energiatermelő eljárások valamelyikének Az erre vonatkozó háttértanulmányt nyt a Környezetvédelmi és s Vízügyi V Minisztérium készítteti.

Az Észak-Alföldildi Régió terület letén n a - biohulladékok energetikai hasznosítása sa - a települési szilárd hulladék k energetikai hasznosítása sa még g gyerekcipőben jár. j A benne rejlő lehetőségek és szüks kségszerűségek gek azonban a HULLADÉKB KBÓL L TISZTA ENERGIA előáll llítását t követelik k meg!!!

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!