Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., Tel./Fax: (88) 624 828 Zárójelentés a PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI INTÉZET KOOPERÁCIÓS KUTATÁSI KÖZPONT tevékenységéről Beszámolási időszak: 2004. július 1. 2007. december 31. Beszámoló sorszáma: Szerződés száma: OMFB-00217/2005 Pályázat azonosítója: KKK II-03/2005 VIKKK honlapja: http://vikkk.vein.hu Dr. Dencs Béla Igazgató Veszprém 2008. január 31.
TARTALOMJEGYZÉK 1. A VIKKK tevékenységének összefoglalása 3 1.1.Bevezetés 3 1.2.K+F infrastruktúrafejlesztés 5 1.3.Innovációs tevékenység 7 1.4.Pályázati tevékenység 12 1.5.Posztgraduális és graduális képzés 17 1.6.A Központ és eredményeinek publicitása. 18 2. Kutatási eredmények összefoglalása és értékelése 21 I. Kutatási főirány Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése 23 I-1. Szintetikus kőolaj előállítása műanyag melléktermékek és hulladékok enyhe krakkolásával, valamint a termék hulladékmentes hasznosítási eljárásának kidolgozása 23 I-2 Eljárás kidolgozása bitumenek szerkezetmódosítására gumiőrlemények és polimerdegradátumok alkalmazásával 27 I-3. Alternatív motorhajtóanyag-komponensek előállítása és vizsgálata 30 I-4 Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata 41 I-5 Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata 50 II. Kutatási főirány Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése 68 II-1 Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozása, zöld oldószerek gyógyszeripari alkalmazhatósága 68 II-2 Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése 70 II-3 Gyógyszeripari szétválasztások szuperkritikus tartományban 75 II-4 Klórtartalmú véggázok újrahasznosítása és emisszió csökkentés 78 II-5 EU konform vízrendszerek 83 II-6 Új, környezetbarát, többcélú adalék előállítása szilárd és folyékony műtrágyákhoz 89 II-7 Illatanyagok megoszlási jellemzőinek és adszorpciós tulajdonságainak kutatása 91 III. Kutatási főirány Működő technológiák fejlesztése és optimalizálása 95 III-1 Többtermékes folyamatos technológiák optimalizálása 95 III-2 Technológia fejlesztés és optimális üzemeltetés 115 MELLÉKLET (külön kötetben) 2/125
1. A VIKKK tevékenységének összefoglalása 1.1. Bevezetés A modern vegyipar életminőséget meghatározó iparág. A vegyipar és a társadalom közti kapcsolatok javítása, ipari igényeknek megfelelő speciális mérnökképzés, korszerű, energiatakarékos, környezetbarát technológiák fejlesztése, a káros környezeti hatások csökkentése, a hulladékok újrahasznosítása, mindezekhez megfelelő kutatás-fejlesztési és felsőoktatási háttér kialakítása kiemelten fontos feladat az állam, a gazdasági partnerek és a felsőoktatási, kutatási-fejlesztési intézmények számára. A fenti feladatokkal összhangban, a Fenntartható fejlődést szolgáló minőségügyi és zöld technológiákra alapozott vegyipari kutató és fejlesztő központ című pályázat (OM-KPI) alapján, a Pannon Egyetemen ahol IChemE által akkreditált vegyészmérnökképzés folyik - 2001. július 1-én megalakult a Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ (továbbiakban: VIKKK, honlap: http://vikkk.vein.hu). A VIKKK konzorciumi formában, ipari és állami támogatással (3 éves kutatási ciklusokban) működik. Alapító és támogató tagjai a Pannon Egyetem mellett az ország vezető vegyipari vállalatai, nevezetesen a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt., a Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt., a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., a BorsodChem Zrt., a Nitrogénművek Zrt.; továbbá támogató tagjai a Continental Teves Magyarország Kft., a Qupers Kft., az Ipar a Veszprémi Mérnökképzésért Alapítvány, a Veszprémi Regionális Innovációs Centrum Kht., valamint a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Kht. A VIKKK célja technológiai áttörést elősegítő, korunk nagy kihívásait a fenntartható fejlődés biztosítását, környezetünk állapotának megóvását, illetve javítását szem előtt tartó, piacorientált kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység végzése, ezzel szerves egységben magas szintű szakember képzés az akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola keretében a speciális ipari igényeknek megfelelően. A VIKKK alapvető a pályázati program céljaival harmonizáló kutatási, fejlesztési, oktatási és képzési tevékenysége három kutatási főirányhoz kapcsolódó 14 db ipari partnereink által támogatott kutatási témában és a velük szoros összefüggésben lévő oktatási és képzési programban valósul meg. I. kutatási főirány Energia- és anyagtakarékos, környezetbarát eljárások és termékek fejlesztése A kutatási főirány projektjei (témái) a legnagyobb energiatermelő és felhasználó iparágak közé tartozó hazai kőolajfeldolgozó és petrolkémiai ipar legfontosabb technológiáinak és termékeinek fejlesztéséhez kapcsolódnak. Közülük kiemelt fontosságúak a gazdaság és a mobilitás feltételének számító motorhajtóanyagok kutatási projektjei. Ezek céljai között programunkban mind a három fő motorhajtóanyag típus: a motorbenzin, a dízelgázolaj és az alternatív hajtóanyagok előállítási technológiájának továbbfejlesztése szerepel. Célunk olyan katalizátorok, aktiválási módszerek és technológiai paraméteroptimumok meghatározása, amelyekkel a legszigorúbb környezetvédelmi és minőségi követelményeknek megfelelő termékeket a lehető legkisebb fajlagos alapanyag- és energiafelhasználással lehessen gyártani. Főirányunk további projektjei révén a szénhidrogénipar alapanyagbázisát olyan nagy energiatartalmú, használt gumi és műanyag hulladékok degradátumaival kívánjuk kiegészíteni, amelyek felhasználásával részben pótolható lenne a hazai csökkenő nyersolajtermelésből adódó kőolajhiány, részben pedig az alapbitumenek tulajdonságának 3/125
jelentős javításával lehetővé válna a hazai útépítési kötőanyag és ezzel az aszfaltok minőségének, élettartamának növelése. A kutatási projektek eredményei révén csökkenthető az azonos mennyiségű kőolaj- és petrolkémiai termékekre vonatkozó fajlagos anyag- és energiafelhasználás, valamint a felsorolt hulladékok teljes hasznosításából következően a környezetterhelés. Kutatási témák: 1. Szintetikus kőolaj előállítása műanyag melléktermékek és hulladékok enyhe krakkolásával, valamint a termék hulladékmentes hasznosítási eljárásának kidolgozása 2. Eljárás kidolgozása bitumenek szerkezetmódosítására gumiőrlemények és polimerdegradátumok alkalmazásával 3. Alternatív motorhajtóanyag-komponensek előállítása és vizsgálata 4. Környezetbarát és nagy energia-tartalmú motorbenzinek gyártásának vizsgálata 5. Környezetbarát és nagy energiatartalmú dízelgázolajok gyártásának vizsgálata II. kutatási főirány Nagy tisztaságú termékek előállítását szolgáló, káros emisszió csökkentést elősegítő korszerű eljárások és termékek fejlesztése Követve a vegyipar nemzetközi fejlesztési trendjeit, e főirány témái olyan, elsősorban felületi jelenségekre alapozott nagy hatékonyságú szeparációs eljárások és szétválasztást elősegítő biotermékek fejlesztését tűzték ki célul, amelyektől specifikus hatások várhatók. A nagy hatékonyság alatt azt értjük, hogy egyrészt a kémiailag egymáshoz nagyon közel álló drága vegyületek, mint pl. optikai izomerek, szteroidok ipari szinten megfelelő elválasztását megoldjuk, másrészt úgy alkalmazzunk felületi módszereket, hogy pl. egy sokkomponensű elegyből csak egyetlen komponenst tudjunk hatékonyan elkülöníteni. Ugyanakkor felületi hatások felhasználásával mód nyílik, pl. mikroelemek talajban történő oldódásának szabályozására. Ezeken a témákon keresztül tehát azonos tudományterület alkalmazásával széles spektrumú technológiai területet fedhetünk le. Az ilyen jellegű ipari eljárások egyrészt alkalmasak igen magas értéket képviselő termékek előállítására, másrészt olyan közvetlenül anyagilag csak büntetésekben mérhető, de környezetvédelmi szempontból igen jelentős eredmények elérésére, amelyek ismereteink szerint unikálisak a jelenlegi gyakorlatban. Elsősorban a konzorciumi tagok, de a magyar finomvegyipar és környezetvédelmi ipar egyéb vállalatai is nagyot lépnek előre, ezen a területen, ha a programot sikeresen hajtjuk végre. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk a humán tőkére gyakorolt hatást is, hiszen a program lezárásakor nemcsak a munkában résztvevő kollégák, hanem a diákok, vagy fiatal szakemberek mentalitásformáló képzéséről is beszámolhatunk. Röviden talán úgy fogalmazhatnánk meg a célkitűzést A nagy tisztaságú, igen drága termékek előállításától a környezetterhelés csökkentéséig. Kutatási témák: 1. Oldószer tartalmú hulladékok feldolgozása, zöld oldószerek gyógyszeripari alkalmazhatósága 2. Szimulált mozgóréteges folyadékkromatográf (SMB-LC) fejlesztése 3. Gyógyszeripari szétválasztások szuperkritikus tartományban 4. Klórtartalmú véggázok újrahasznosítása és emisszió csökkentés 5. EU konform vízrendszerek. Ipari vizek sótalanítása. 6. Új, környezetbarát, többcélú adalék előállítása szilárd és folyékony műtrágyákhoz 7. Illatanyagok megoszlási jellemzőinek és adszorpciós tulajdonságainak vizsgálata 4/125
A VIKKK a 2004. július 1. 2007. december 31. közötti időszakban félévenként, kutatási témánként beszámolót készített, ezeket a konzorciumi tagok számára szakmai megvitatásra, illetve felhasználásra nyomtatott és elektronikus formában is átadott. A beszámolók a honlapunkon a konzorciumi tagok képviselői számára jelszóval védve (mivel részben nem publikus információkat is tartalmaznak) jelenleg idő elérhetők. Az elmúlt kutatási ciklusban évenként kutatási beszámolót készítettünk és küldtünk a támogatási szerződésben meghatározott módon. KPI számára is. A féléves illetve éves kutatási beszámolók alapján elkészítettük a zárójelentésünket, amelyben összefoglaló értékelést adunk az elmúlt 3,5 évben végzett tevékenységünkről. A zárójelentés MELLÉKLETE a kutatási eredmények alapján készített publikációk jegyzékét, valamint a munka során kifejlesztett fontosabb berendezések, a beszerzett nagy értékű műszerek, továbbá a felújított laboratóriumok, az akkreditált vizsgáló laboratórium és kísérleti csarnok bemutatását tartalmazzák 1.2. K+F infrastruktúra fejlesztése Kutatási stratégiánk sikeres megvalósításához a megfelelő szellemi bázis kialakítása mellett a K+F infrastruktúra létrehozása is elengedhetetlenül szükséges volt. Műszerek, eszközök beszerzése Petrolkémiai kutatási potenciálunk növelésére beszereztünk (Közbeszerzés száma: EU- KER/016/1/06) egy világviszonylatban is csúcstechnológiának számító ikerreaktor-rendszert. A reaktorrendszer max. 550 o C hőmérsékleten, 200 bar nyomáson működik. Műszerezettsége és biztonságtechnikája lehetővé teszi a kőolajszármazékok kémiai átalakításánál a speciális műveleti paraméterek hatásának vizsgálatát. Regionális műanyagvizsgáló laboratórium infrastruktúrájának fejlesztése céljából az alábbi eszközök kerültek beszerzésre: a) Kapilláris reométer b) Mintabemetsző műanyag próbatestekhez c) Nedvességmérő berendezés műanyagokhoz d) CNC mintakivágó eszköz e) SHIMADZU GC 2010 típusú gázkromatográf került beszerzésre A beszerzett gázkromatográf alkalmas a különböző műanyag termékek kémiai összetételének vizsgálatára (lágyító-, színező-, segédanyagok, monomer maradék). A kémiai vizsgálatokkal a műanyagvizsgáló laboratórium szolgáltatási köre teljesebbé válik. Az eszközbeszerzések lehetővé tették a műanyagvizsgáló laboratórium akkreditált tevékenységének létrehozását és a reális igények szerinti kibővítését. Laboratóriumok és kísérleti csarnok fejlesztése A korábbi ciklusban kialakított kutató és műszeres laboratóriumokból álló laboratóriumcsoport korszerű kutatási eszközökkel és kísérleti berendezésekkel szereltük fel. A laboratóriumok a honlapunkon megtekinthetők (http://vikkk.vein.hu/kutatás/galéria/ Laboratóriumok). Itt biztosítunk helyet több kutatási téma elvégzéséhez, valamint a posztgraduális képzéshez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatokhoz. 5/125
Az ikerreaktorrendszer, biztonsági okok miatt elkülönítve a többi berendezéseinktől, az Ásványolaj és Széntechnológiai Intézeti Tanszék kísérleti üzemcsarnokában került elhelyezésére, amelyet felújítottunk, korszerűsítettünk Folytattuk és befejeztük a VIKKK kísérleti üzemcsarnok földszinti részének és az emeleti laboratóriumoknak a felújítását is. Itt került sor a hulladék műanyagok újrahasznosításával kapcsolatos anyagvizsgálati laboratórium kialakítására és akkreditálására. A kísérleti üzemcsarnokban helyeztük el a kutatási eredményeink alapján megtervezett nagylaboratóriumi, illetve kísérleti üzemi méretű berendezéseinket (http://vikkk.vein.hu/kutatás/galéria/ Kísérleti csarnok). Kommunikációs infrastruktúra és tartalomfejlesztés Folyamatosan korszerűsítettük, illetve bővítettük a részben már meglévő helyi számítógépes hálózatot, amely a VIKKK munkatársak (oktatók, kutatók, hallgatók) kommunikációját is szolgálja, valamint kialakítottuk az újonnan vásárolt számítógépek internetes csatlakozását. Elkészítettük és folyamatosan fejlesztjük a VIKKK magyar és angol nyelvű honlapját (http://vikkk.vein.hu). A honlap egyik része mindenki számára hozzáférhető. Ez tartalmazza a VIKKK alapításával, céljaival, környezetével, partnereivel, kutatási tevékenységével, eredményeivel kapcsolatos publikus információkat. A honlap másik része többszintű jelszóval védett, információs és fórum jellegű felület (http://vikkk.vein.hu Belső információk) a VIKKK munkatársai, a témavezetők és Kutatási és Tudományos Bizottság tagjai, illetve az Igazgató Tanács tagjai számára. Itt találhatók a VIKKK működési dokumentumai, közlemények, határozatok, itt van lehetőség KTB illetve IT ülések lebonyolítására és egyéb, a működéshez szükséges információcserére, vagy döntéshozatalra. Ugyanitt hozzáférhetővé tettük a részletes kutatási eredményeket a KTB tagok számára véleményezés, értékelés céljából, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolókat az IT tagok számára döntéshozatal céljából. A kutatási eredményeink alapján készült konferenciákon elhangzott előadások, illetve szakfolyóiratokban megjelent fontosabb publikációk szövege a honlapunkon is megtalálható, illetve letölthető (http://vikkk.vein.hu Publikációk) illetve a teljes publikációs lista (kb. 700 db) a keresővel ellátott publikációs adatbázisunkban ( ) megtekinthető, felhasználható. Megállapítottuk, hogy az infrastruktúrafejlesztési tevékenységünk a terveknek megfelelően, az anyagi és emberi erőforrásaink optimális kihasználása mellet történt. Megjegyezzük azonban, hogy néhány esetben a közbeszerzéses eljárás lassította a beszerzési, illetve beruházási folyamatot, valamint a közbeszerzési körön kívül kedvezőbb ajánlatot kaptunk. Összességében az infrastrukturális fejlesztés a kutatási program színvonalas elvégzéséhez alapvetően hozzájárult. 6/125
1.3. Innovációs tevékenység, kutatási eredmények hasznosítása A Központ II. hároméves ciklusának megkezdésekor a témák egy részének már bizonyos szintű kutatási előzménye volt, más témákat csak ekkor kezdtünk el kutatni. Ennek megfelelően a kutatási periódus végére az egyes témákban különböző eredményre jutottunk. Eredményeink egy jelentős része az innovációs lánc megvalósítási fázisának közelébe került, kísérleti fejlesztési folyamat után üzemesíthető (megvalósítható) illetve kísérleti gyártás után a termék vagy a technológia értékesíthető, vagy üzemi kipróbálás után alkalmazható. Számos témánál rendelkezésünkre áll az a technológiai és/vagy berendezés know-how, amely alapján az üzemi szintig történő méretnövelés és az üzemi technológia kialakítható. Az innovációnak ez a fázisa talán a legköltségigényesebb és egyben a legnagyobb kockázattal jár. Több témánál is külső források és partnerek bevonását végeztük, amely feltétlenül szükséges az eredményes továbblépéshez, a gyakorlati megvalósításhoz. Ezeket a forrásokat a pénzügyi kockázatot minimalizálandó részben pályázati úton biztosítottuk. A továbbiakban röviden ismertetjük a kutatási eredményeink alapján született hasznosításra (értékesítésre illetve megvalósításra) alkalmas fontosabb know-how-k és találmányi bejelentéseket. Találmányi bejelentések P 0501159 (magyar bejelentés) PTC/HU 0600114 (nemzetközi bejelentés) Mechanokémiailag stabilizált, adalékolt gumibitumen kompozíció és eljárás annak előállítására A széleskörű ipari felhasználásra (útépítési kötőanyagok, szigetelő bevonatok stb.) alkalmas gumibitumen-kompozitok előállítására többféle recepturát dolgoztunk ki. Ezek felhasználásával a bitumenes kötőanyagok széles tulajdonság tartományában állíthatók elő gumibitumenek. Eljárást dolgoztuk ki kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) előállítására, amely a találmányi bejelentés alapját képezi. Meghatároztuk az eljárás fő paramétereit, melyek az előállítandó bitumenes kötőanyag előírt tulajdonságaitól függően módosíthatók. A kémiailag stabilizált gumibitumen (KSGB) a bitumen összes tulajdonságát javítja. A PmBel összehasonlítva sokkal jobb nyíróerőkkel szembeni ellenállással, nagyobb stabilitással, kiváló folyási tulajdonságokkal, hideg és öregedéssel szembeni viselkedéssel jellemezhető. A GB-hez képest sokkal rugalmasabb, nyújthatóbb, és kiváló stabilitása miatt logisztikai kezelése nem igényel speciális berendezéseket. Együttműködő partnereink a MOL Nyrt. Zalai Finomítója, mint gyártó, valamint a Hoffman Kft. mint útépítő Zalaegerszeg belterületén, a Magyar Aszfalt Kft. mint útépítő Veszprém belterületén két különböző helyen, kísérleti útszakaszt épített és tesztelt. 7/125
P 0700680 (magyar bejelentés) Műanyag és gumi kompozitok polifunkciós kompatibilizáló adalék csomagja és előállítási eljárása Modern világunkban a műanyagok egyre nagyobb mennyiségben kerülnek felhasználásra, más részről viszont jelentős mértékben növekszik a műanyag hulladékok mennyisége is. A hulladékok megfelelő kezelése és hasznosítása korántsem megoldott. A jelenleg alkalmazott lerakás és égetés hosszútávon nem oldja meg a problémát. Az újrahasznosítás egyik lehetséges irányát jelenti az un. mechanikai hasznosítás, mely során a hulladék műanyagokból újabb műanyagtermékeket állítanak elő. A technológia egyik kulcsfontosságú kérdése a feldolgozandó hulladék műanyagok megfelelő fajtaszerinti szelektivitása. Amennyiben nem lehet a feldolgozandó műanyagok megfele1ő szelektivitását biztosítani, jelentős minőségromlásra kell számítani az e1őállított termékek tekintetében. Kevert műanyaghulladékok felhasználása során megfele1ő adalékanyag, un. kompatibilizátor felhasználásával biztosítani lehet a műanyagok összeférhetőségét. Ezáltal nem következik be számottevő minőségromlás a hasznosítás során. Ezzel az eljárással lehetőség nyílik olyan műanyagok együttes hasznosítására, amelyek nagy mennyiségben keletkeznek, de összeférhetetlenségük miatt eddig nem volt megoldható az újrahasznosításuk. Az eljárás jelentőségét tovább fokozza az, hogy a hulladékok ilyen módon történő hasznosításával jelentős mennyiségű alapanyagot lehet megtakarítani, mindamellett hogy nagymértékben csökkennek a hulladék műanyagok okozta környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási problémák. Találmányi bejelentés előkészítés alatt Ion szivattyú A találmányi bejelentés az EU konform vízrendszerek című kutatási téma eredményei alapján készül. A lényege a következő. Nagy nátriumion tartalmú oldatok /ipari szennyvizek/ NaOH illetve Na+ ion tartalmát úgy csökkentjük úgy, hogy közben ne keletkezzen más melléktermék és a szabad lúgtartalom a technológiai folyamatba visszavezethető legyen. Kationokat és anionokat tartalmazó oldatba megfelelő elektródot merítünk és arra polarizáló feszültséget kapcsolunk. Az elektromos erőtér hatására az anionok az anód felé, a kationok a katód felé mozdulnak el, majd az elektród felületén létrehozzák az irodalomból ismert Helmholtz réteget. A Helmholtz rétegben az ionok koncentrációja lényegesen nagyobb, mint az oldat belsejében. Ha az elektródot kiemeljük az oldatból, akkor a Helmholtz réteget (annak egy jelentős részét) is kiemeljük, melynek következtében a Helmholtz rétegben nagyobb koncentrációban jelen lévő ionokat (pl. Na + ion) is eltávolítjuk az oldatból. Az elektródot egy másik cellába helyezzük és ellentétes polaritású feszültséggel lelökjük az ionokat az elektród felületéről. A módszerrel a kibocsátásra kerülő ipari vizek sótartalma is számottevő mértékben csökkenthető. 8/125
Kidolgozott know-how-k Növényolajok hidrogénező oxigéneltávolítása Új eljárást dolgoztunk ki egymástól lényegesen eltérő zsírsav-összetételű és ezáltal különböző minőségi jellemzőkkel rendelkező növényolajok, illetőleg egyéb triglicerideket tartalmazó alapanyagok hidrogén jelenlétében történő oxigéneltávolítására. Az új eljárás lényege egy új katalitikus átalakítás, amelynek során a növényolajokat alkotó trigliceridek kisebb molekulatömegű, oxigénatomot nem tartalmazó szénhidrogéneleggyé való átalakítása történik meg. A know-how tartalmazza a felhasználható alapanyagokat, az eljárás során alkalmazott katalizátor típusát és összetételét, a speciális katalizátor-előkezelési eljárást, és a katalitikus átalakításhoz szükséges kedvező műveleti paraméterkombinációkat. A know-how elsősorban olyan fosszilis eredetű energiahordozókban szegény és/vagy a fosszilis energiahordozóktól függő régiókban/országokban alkalmazható, ahol az alapanyag(ok) nagy mennyiségben áll rendelkezésre. A know-how ipari megvalósítása során előnyös lehet egy már meglévő kőolajfinomítói infrastruktúrába való integrálása, de megvalósítható zöldmezős beruházásként is. A know-how alkalmazása elősegíti a biológiai eredetű motorhajtóanyagok jelenlegi nagy bekerülési költségének csökkentését, és nem étkezési (non food) minőségű növényolajok jó minőségű motorhajtóanyaggá való átalakítását. Növényolaj-zsírsav-metilészterek előállítása nagy szabadzsírsav-tartalmú használt sütőolajokból kombinált savas és lúgos átészterezéssel oldószer jelenlétében (know-how) A kutatási-fejlesztési tevékenység során új eljárást dolgoztunk ki a 0,5%-nál nagyobb (0,5-20%) szabadzsírsav-tartalmú használt sütőolajokból történő az MSZ EN 14214:2004 jelű szabványnak megfelelő növényolaj-zsírsav-metilészter előállítására. Az új eljárás lényege egy savkatalizált előészterezés, majd lúgos főészterezés oldószer jelenlétében. A know-how tartalmazza az átészterezési műveletek során alkalmazott katalizátorokat, a technológiai paraméterkombinációkat, az oldószer fajtáját és mennyiségét, valamint az átészterezés utáni tisztító műveleti lépéseket. A know-how elsősorban olyan növényolaj-zsírsav-metilészter előállítások során alkalmazható, ahol az alapanyag nagy (0,5-20%) szabadzsírsav-tartalmú olaj (pl. használt sütőolaj) és/vagy növényolaj. Ezen anyagok átészterezéséhez kombinált katalizátor rendszer alkalmas. A know-how alkalmazása elősegíti a növényolaj-zsírsavmetilészterek nagy bekerülési költségének csökkentését, elsősorban a veszélyes hulladéknak tekintett és ezért olcsón beszerezhető alapanyagok felhasználhatósága miatt. Alacsony hőmérsékletű benzoltelítő izomerizáció A kutatási-fejlesztési tevékenységünk során új eljárást dolgoztunk ki kis szénatomszámú normál paraffinokban dús elegyek izomerizálására és az elegyben lévő benzol telítésére. A benzoltartalmú alapanyagok izomerizálását hagyományosan két reaktorban végzik; az első reaktorban telítik a benzolt, a második reaktorban pedig a benzolmentes, n-paraffinokban dús könnyűbenzin frakciót izomerizálják. A know-how egy olyan új eljárást tartalmaz, amelyben egy reaktorban végzik az alapanyagban lévő benzol telítését, és az n-paraffinok vázizomerizálását. A know-how alkalmazásával csökkenthető a benzoltartalmú alapanyagok izomerizálására használt technológiák beruházási és üzemeltetési költsége. A know-how tartalmazza a felhasználható alapanyagokat, az eljárás során alkalmazott katalizátor típusát és összetételét, a speciális katalizátor-előkezelési eljárást, és a katalitikus átalakításhoz szükséges kedvező műveleti paraméterkombinációkat. 9/125
Könnyű kokszolói benzin feldolgozása FCC-benzin kéntelenítő (és éterező) üzemekben Új módszert dolgoztunk ki a könnyű kokszolói benzinnek a fluidkatalitikus krakkbenzinnel együtt történő minőségjavítására. A know-how olyan kőolajfinomítókban hasznosítható, ahol rendelkezésre áll a fluidkatalitikus krakkbenzin (a továbbiakban FCC-benzin) 10 mg/kg alá történő kéntelenítésére szolgáló üzem. Általános szénhidrogén-ipari gyakorlat, hogy a nagy dioelfin-, olefin-, kén- és nitrogéntartalmú könnyű kokszoló benzint diolefintelítés után hidrogénezéssel kéntelenítik, miközben gyakorlatilag az összes nagy oktánszámú könnyű olefin telítődik, ezért jelentősen csökken a könnyű kokszoló benzin oktánszáma. A know-how értelmében a kokszolói benzint az általános ipari gyakorlattal ellentétben az FCCbenzinhez keverik, és az abban lévő kénvegyületeket (főleg merkaptánok és szulfidok) az olefinek telítése nélkül vagy minimális olefintelítéssel alakítják át az FCC-benzin kéntelenítésére szolgáló üzem megfelelő berendezéseiben. A módszer alkalmazásával a könnyű kokszoló benzint nem önálló termékáramként nyerik, hanem a könnyű FCCbenzinnel alkotott elegy formájában, amelynek kéntartalma 10 mg/kg-nál kisebb. Ha az FCCbenzin kéntelenítő üzem könnyű FCC-benzin termékét oktánszámnövelés céljából éterezik, akkor a know-how szerint a könnyű kokszoló benzin az éterhozam növelésére is felhasználható. A know-how előnye, hogy a viszonylag kis mennyiségű (kokszoló üzemmel rendelkező kőolajfinomítók benzinkészletének 1-2%-a) könnyű kokszoló benzint nem kell külön hidrogénező üzemben, nagy fajlagos költséggel, nagy hidrogénfogyasztással kénteleníteni, hanem a költséghatékonyabb módon az FCC-benzinnel együtt kezelhető. A know-how alkalmazásával a könnyű kokszoló benzin olefintartalma nem telítődik, tehát oktánszáma nem csökken, és a hidrogénfogyasztás minimális. A know-how értelmében a kokszoló benzin az éterező üzem éterhozamának növelésére is alkalmazható. Növényolaj alapú motorhajtóanyag adalékok előállítása A Központban végzett kutatási-fejlesztési tevékenység során poliolefinek (pl. poliizobutilén, M n : 500-3000), savanhidridek (pl. maleinsavanhidrid) és növényolajok észterszármazékainak (pl. repceolaj-metil észter) felhasználásával, gyökös iniciátor (pl. di-tercier-butil-peroxid) alkalmazásával, oldószerben (pl. xilol) közbenső termékeket állítottunk elő. Ezekkel a közbenső termékekkel különböző aminokat (pl. polietilén-poliaminokat), amino-alkoholokat acilezve hatékony motor- és kenőanyag adalékokat szintetizáltunk. Megállapítottuk, hogy az így nyert üzemanyag adalék motorhajtóanyagban 50-1000 mg/kg koncentrációban alkalmazva kiváló detergens-, diszpergens-, korróziógátló- és kenőképesség-javítóhatással rendelkezik. A know-how tartalmazza a vizsgálati módszerek leírását. Az ismertetett know-how jelentősége számottevő, mert az új motorhajtóanyag-adalék molekulaszerkezetében növényolaj komponenst tartalmaz; emiatt jó biolebonthatósági tulajdonságokkal rendelkezik. A knowhow alkalmazása elősegíti az új dízelgázolaj minőségi előírások teljesítését. Kőolajfinomítói középpárlatok aromástartalom-csökkentése Pt-Pd/USY zeolit katalizátoron Kutatási-fejlesztési tevékenységünk során Pt-Pd/USY-zeolit katalizátorra egy olyan új aktiválási eljárást fejlesztettünk ki, aminek segítségével viszonylag enyhe műveleti paraméterkombinációk mellett legalább 80%-os aromástartalom-csökkentést lehet elérni különböző kén- és nitrogéntartalmú kőolajfinomítói középpárlatok esetében. A know-how tartalmazza az említett katalizátor típusát, a speciális katalizátor-előkezelési (aktiválási) eljárást, és a 10%-nál valamint 7,5%-nál kisebb aromástartalmú termékgázolajok 10/125
előállításához szükséges kedvező műveleti paraméterkombinációkat. A know-how az alapanyag típusa alapján két különálló területet foglal magában: 1. Gyakorlatilag kén- és nitrogénmentes (kéntartalom < 10 ppm, nitrogéntartalom < 10 ppm) alapanyagok esetén a know-how alkalmazható 10%-nál valamint 7,5%-nál kisebb aromástartalmú termékgázolajok előállításához, miközben a termék cetánszáma legalább 4 egységgel, cetánindexe pedig legalább 2,5 egységgel nagyobb az alapanyagénál. A cseppfolyós termékek hozama minden esetben 98%-nál nagyobb. 2. Viszonylag nagy kén- és nitrogéntartalmú (kéntartalom 50-150 ppm, nitrogéntartalom 30-100 ppm) alapanyagok esetén a know-how alkalmazható 10%-nál valamint 7,5%- nál kisebb aromástartalmú termékgázolajok előállításához, miközben a termék cetánszáma legalább 5 egységgel, cetánindexe pedig legalább 3 egységgel nagyobb az alapanyagénál. A termék kéntartalma 10 mg/kg alatt van. A cseppfolyós termékek hozama minden esetben 98%-nál nagyobb. A know-how elsősorban olyan kőolajfinomítókban alkalmazható, amelyekben egy előzetes kén- és nitrogéneltávolítás után (HDS, enyhe hidrokrakkolás) mély aromástelítést végeznek dízelgázolaj és vízgőzös pirolízis alapanyag előállítása céljából. Az ismertetett know-how jelentősége számottevő, mert az Európai Unióban várhatóan 2009-től csökkentik a jelenleg legfeljebb megengedett 11% többgyűrűs aromástartalmat, és az összes aromástartalmat is elő fogják írni. Ezen kívül a könnyű szénhidrogénekkel csak korlátozott mennyiségben rendelkező térségekben egyre nagyobb igény jelentkezik a jó minőségű, nagy könnyűolefin hozamot biztosító vízgőzös pirolízis alapanyagok iránt. Bioetanol tartalmú dízelgázolajok előállítása A Központban végzett kutatási-fejlesztési tevékenység során különböző heteroatomtartalmú és szénhidrogénösszetételű gázolajok és bioetanol stabil elegyének előállítását vizsgáltuk mind környezetei hőfokon (15-20 C), mind alacsony hőmérsékleten (-4 0 C) különböző emulgátor (zsírsav-glikol-éter, zsíralkohol poliglikoléter /5 etilén-oxid csoport/, Glissopal EM-23) és koszolvens alkalmazásával (tridekanol, hexilénglikol). Az elegyek előállítását és stabilitásvizsgálatát mind kisfordulatszámú keverés (50-100 1/perc), mind nagyfodulatszámú nyírás (9500 13500 1/perc) mellett is elvégeztük. Megállapítottuk, hogy 5% bioetanol kisfordulatszámú bekeverése esetén a tridekanol tartalmú elegy stabilitása volt megfelelő mind környezeti hőmérsékleten, mind alacsony hőmérsékleten az összes vizsgált gázolaj esetén. A nyírással készített 5% bioetanol tartalmú elegyek vizsgálata azt mutatta, hogy mind környezeti hőmérsékleten, mind alacsony hőmérsékleten is megfelelő stabilitású elegyet a tridekanol és a Glissopal EM-23 alkalmazásával kaptunk. A know-how tartalmazza a bioetanol/gázolaj elegyek előállításának leírását és a stabilitás vizsgálatra alkalmazott módszert. Továbbá a vizsgált adalékok alkalmazásával nyert különböző összetételű gázolajok, eltérő bioetanol tartalmú elegyeinek stabilitás vizsgálati eredményeit. Az ismertetett knowhow jelentősége számottevő, mert az Európai Unió egyik legfontosabb kutatási területe a megújuló és megújítható energiaforrások és motorhajtóanyag komponensek előállítása. A know-how hozzájárul a 2010-ig megvalósítandó, a motorhajtóanyagok energiatartalmára vonatkoztatott 5,75%-os bioeredetű motorhajtóanyag komponens bekeverés céljainak eléréséhez. 11/125
Kokszképződés csökkentése könnyen bomló kénvegyületek felhasználásával kis kéntartalmú (< 100 ppm) gázolajok vízgőzös pirolízisekor A kutatási-fejlesztési tevékenységünk során gázolajok vízgőzös pirolízisére egy olyan új eljárást fejleszttetünk ki, aminek segítségével a kemence csöveinek katalitikusan aktív komponensei (ötvözőanyagai leggyakrabban: Ni, Cr) által katalizált dehidrogénező reakciók okozta kokszképződés jelentős mértékben visszaszorítható a vízgőzös pirolízis körülményei között könnyen bomló, kis molekulatömegű kénvegyületek alapanyagba keverésével. Ennek oka az, hogy a kén blokkolja a katalitikusan aktív centrumok dehidrogénező aktivitását. A gázolajokban eredendően megtalálható kéntartalmú vegyületek erre azért nem alkalmasak, mert legtöbbjük aromás szerkezetű (alkil-benzotiofének, dibenzitiofének és azok alkilezett származékai), aminek következtében a vízgőzös pirolízis körülményei között potenciális kokszképző vegyületek kéntartalmuk ellenére is. A know-how lényege tehát, hogy előzetesen hidrogénezett gázolaj alapanyaghoz (pl.: kéntartalom: 8 ppm, nitrogéntartalom: 30 ppm, sűrűség: 0,8364 g/cm 3, összes aromástartalom: 32,7%, többgyűrűs aromástartalom: 0,7%, forrásponttartomány: 176-361 C, lobbanáspont: 72 C, CFPP: -3 C) könnyen bomló kénvegyületet (pl.: dimetil-diszulfidot) keverünk 400-500 mg/kg kéntartalmat beállítva. A dimetil-diszulfidban levő kén kemiszorbeálódik a katalitikusan aktív fémeken a pirolíziskemence falain, csökkentve dehidrogénező aktivitásukat. A fennmaradó metilcsoportok pedig növelik a könnyűolefin-hozamot. Ezzel a megoldással a kokszképződés átlagosan 35-40 g/m 2 h-ról 20-22 g/m 2 h-ra csökkenthető (csökkenés mértéke kb. 40%). Ennek segítségével növelhető a pirolíziskemence működési periódusa (két leállás között eltelt idő), csökkenthető a kemence csöveinek hőterhelése (kokszlerakódás miatt a könnyűolefin-hozam fenntartása érdekében növelni kell a hőmérsékletet), ezáltal növelhető az élettartamuk valamint növelhető a vízgőzös pirolízis könnyűolefin-hozama. A know-how elsősorban olyan kőolajfinomítókban vagy petrolkémiai komplexumokban alkalmazható, ahol petróleumot vagy gázolajat használnak a vízgőzös pirolízis alapanyagául könnyűolefinek előállítására. Az ismertetett know-how jelentősége számottevő, hiszen azokban a térségekben (elsősorban Európai Unió), ahol csak kis mennyiségben állnak rendelkezésre könnyű szénhidrogének, ott nehezebb alapanyagok vízgőzös pirolízisével biztosítják a könnyűolefinek iránt egyre növekvő mennyiségi igényeket. 1.4. Pályázati tevékenység Az elmúlt kutatási periódusban 5 pályázatot készítettünk és adtunk be részben önállóan, részben pedig ipari partnerekkel alkotott konzorcium formájában. A pályázatokból az alábbi 3 sikeresnek bizonyult. GVOP-3.2.1.-2004-04-0019/3.0 Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratórium Akkreditálása Projekt költsége: 4.5 MFt, Időtartama: 2005-2006 A régióban működő társaságok (külföldi tulajdonú vállalatok) igénylik, hogy a Központtal (általánosságban az Egyetemmel) elvégeztetett vizsgálatok eredménye pontos, megbízható legyen, gyorsan rendelkezésre álljon, és főleg azt, hogy akkreditált körülmények között keletkezzen. A GVOP keretén belül Pályázatot adtunk be akkreditált vizsgálólaboratórium kialakítására. A projekt célja, hogy a Vegyészmérnöki Intézetben létrehozzuk és akkreditáltassuk a Tiszta Világ Kémiai Vizsgáló Laboratóriumot, amely a kutatások 12/125
megbízhatóságát javítja, hatékonyságát növeli és további ipari partnerek kutatásba történő bevonását segíti elő. A Laboratórium alapvető műszerei és eszközei, valamint a mérési tapasztalatok rendelkezésre állnak. A projekt során a műszerek megfelelő elhelyezését, a minták tárolókapacitásának kiépítését, kiegészítő eszközök és anyagok beszerzését, valamint a vizsgálatok akkreditációját végeztetjük el a Nemzeti Akkreditáló Testülettel az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatokon alapuló kutatási eredmények elősegítik nemcsak a hazai, hanem az EU-s ipari partnerkapcsolatainkat, illetve kutatási projektekhez való csatlakozásunkat. Az akkreditált laboratóriumi vizsgálat, mint kutatástól független szolgáltatás számottevő árbevételt jelent és a Vegyészmérnöki Intézet, ezen belül a Kooperációs Kutatási Központ presztízsét növeli. A Nemzeti Akkreditáló Testület 2006. július 10. nappal laboratóriumunkat a vizsgáló laboratórium kategóriában NAT-1-1484/2006 számon akkreditálta. Az akkreditálási okirat 2010. július 10-ig érvényes. Az akkreditált tevékenységekre, elérhetőségre, műszerekre a vonatkozó dokumentumok, információk a laboratórium honlapján ( http://tvlabor.vein.hu ) találhatók. A laboratóriumot több gazdasági társaság éves megbízási keretszerződés alapján látja el munkával. Ezen felül számottevő a belső kutatási munkákhoz köthető árbevétel is. A laboratórium nettó árbevétele már az első évben meghaladta a ráfordított pályázati összeget. 1. ábra Akkreditálási okirat 13/125
2. ábra A laboratóriumot ismertető reklámprospektus részlete KD_INTEG_5 Regionális műanyagvizsgáló laboratórium infrastruktúrájának fejlesztése Projekt költsége: 19.8 MFt, Időtartama: 2006-2007 Hazánk műanyag-feldolgozó iparának nagy része a közép- és az észak dunántúli térségben (Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyék) található. Ugyanakkor Magyarországon Budapesten és Tiszaújvároson kívül nincs olyan laboratórium, ahol a műanyagok mechanikai, fizikai-kémiai és kémiai jellemzőit tudnák akkreditált körülmények között meghatározni. Ezért alapvetően szükséges egy független, akkreditált műanyagvizsgáló laboratórium kialakítására a Közép-Dunántúli régióban. Ez a felismerésünk nem új, már megtettük a lépéseket egy ilyen laboratórium létrehozására, azonban korlátozott anyagi lehetőségeink következtében további jelentős források bevonására van szükség. A Pannon Egyetem a Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központban 2002 óta anyagi lehetőségeinknek megfelelő ütemben folyamatosan végeztük a műanyagvizsgáló laboratórium kiépítését műszerparkjának fejlesztését. Így a már rendelkezésre álló műszereink, készülékünk és azok infrastrukturális kiegészítői korszerűnek tekinthetők, azonban jelentős kiegészítésre szorultak. Megkezdtük és jelenleg is folyik a meglévő laboratóriumrész akkreditációjának előkészítése. Ezzel párhuzamosan jelen projekt megvalósításával terveztük a műanyagvizsgáló laboratórium tevékenységi területének és az akkreditáció körének bővítését. A projekt célja tehát egy korszerű műszerekkel felszerelt, regionális, független akkreditált műanyagvizsgáló laboratórium kialakítása volt, a meglévő eszközök és az ahhoz tartozó infrastruktúránk fejlesztése révén. 14/125
A projekt megvalósításának szükségességét, annak fontosságát mutatja az is, hogy mind a világban, mind pedig hazánkban jelentősen nő a műanyag termékek felhasználása. Hazánkban hozzávetőlegesen 800.000-900.000 t műanyagot dolgoznak fel évente. A feldolgozás során komoly gyártási nehézségek fordulhatnak elő a műanyagok egyes tulajdonságainak megváltozása következtében. A tulajdonságok változásának mérése, számszerűsítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a feldolgozó vállalat reklamációval tudjon élni a műanyag alapanyag beszállítója felé, vagy pedig további fejlesztésekbe kezdjen a műszaki probléma megszüntetésére. Ide tartoznak még a késztermékek meghibásodásával kapcsolatos reklamáció miatt elvégzendő vizsgálatok, amelyek igen gyakran további fejlesztéseket iniciálnak. A felsorolt esetekben az akkreditált laboratóriumi vizsgálat eredménye nagy biztonsággal eldönti, megválaszolja a kérdést, illetve biztos szakmai alapot ad a továbblépésre. A projekt megvalósításának eredményeként a régióban működő hazai és külföldi tulajdonú vállalatok valamint a Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ között az együttműködés és a kapcsolatok jelentős bővülése várható a műanyag vizsgálat és az ezzel összefüggő kutatás-fejlesztés területén. A Regionális műanyagvizsgáló laboratórium infrastruktúrájának fejlesztése című pályázat keretében a műanyagok fizikai és kémiai jellemzőinek mérésére az alábbi műszerek és eszközök kerültek beszerzésre: Smart RHEO kapilláris reométer, Mintabemetsző műanyag próbatestekhez, FMX HydroTracer nedvességmérő berendezés műanyagokhoz, CNC mintakivágó eszköz, SHIMADZU GC 2010 típusú gázkromatográf. 3. ábra Műanyagvizsgáló laboratóriumot ismertető reklámprospektus részlete 15/125
KD_INTEG_06_ESZTKOMP Növelt hatékonyságú eljárás kidolgozása észter alapú szálerősítéses műanyagkompozitok előállítására (A Balatonplast Műanyagipari Kft. és a Pannon Egyetem VIKKK alkotta konzorcium projektje) Projekt költsége: 28,8 MFt, Időtartama: 2007-2008 A szálerősítéses műanyagkompozitok nagy szilárdságú, rendszerint szálas vázanyagok, mint például az üvegszál és a szénszál, valamilyen mátrixanyaggal (legtöbbször műgyanta) társított rendszerei, amelyben a műanyag biztosítja a terhelésnek a vázanyagra való egyenletes átadását a szálas anyag pedig a kellő mechanikai-szilárdsági jellemzőket. A műanyag kompozitokat speciális voltuk miatt főleg az alábbi iparágakban használják elterjedten: autóipar, különösen a nem teherviselő karosszériaelemek területe, repülőgépipar és űrkutatás, szélerőművek rotorjai, építőipar, nagy átmérőjű tartályok, medencék, csövek, hajózás, vitorláshajók, motorcsónakok, csónakok. A kompozit termékek piaca erősen fejlődő piac, ami gazdasági szempontból azt jelenti, hogy megéri erre a területre koncentrálni. A műanyagokkal kapcsolatban, az elmúlt 30 év gyakorlati tapasztalatai alapján, elmondható hogy felhasználási ütemük a mindenkori GDP növekedési ütemének körülbelül a kétszeresével nő. A műanyagokon belül a kompozit műanyagokat pedig még inkább gyorsuló ütemben kerülnek felhasználásra, és az elmúlt néhány év technológiai fejlődése azt mutatja, hogy az újrahasznosításukra is kialakulnak/kialakultak a megfelelő, piacképes technológiák. A kompozit jó mechanikai tulajdonságait a vázanyag és a mátrixanyag megfelelő tapadása biztosítja. A projekt célja olyan adalékanyag kifejlesztése, mely a felületi tapadást elősegítve nagymértékben hozzájárul a különböző szálerősítéses észter alapú kompozitok mechanikai tulajdonságainak javításához. Ezáltal a késztermékben azonos követelmények mellett súlycsökkenés érhető el, mely árcsökkenéshez vezet továbbá könnyebb beépíthetőséget, gépjárműveknél fogyasztáscsökkenést eredményez, ami jelentősen javítja a termékek versenyképességét is. A jobb mechanikai tulajdonságú anyagokkal olyan termékek is gyárthatók (pl. nagyméretű csövek és egyéb szimmetrikus és aszimmetrikus alakos testek stb.), melyekre eddig nem volt lehetőség, vagy legalábbis nem egy hazai kisvállalkozás számára. A műanyagokat az újabb keletű high-tech szénszál, vagy kevlár szálakkal kompozitokban alkalmazva a korábbi kompozitok fizikai tulajdonságait szinte minden tekintetben lényegesen jobb tulajdonságokkal rendelkező anyagokat lehet előállítani. Ezzel lehetőség nyílik az új kompozitok (tágabb értelemben vett műanyagok) új területeken való alkalmazására (űrkutatás, hadiipar repülőgépgyártás stb.). A projekt egyedülálló nemcsak a régióban, hanem egész Magyarországon is, hiszen hasonló jellegű kutatás nem folyik egyetlen hazai kutatóhelyen sem. 16/125
1.5. Posztgraduális és graduális képzésben elért eredmények A VIKKK működési tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy ma már a Központ meghatározó szerepet játszik a Vegyészmérnöki Intézeten belül a posztgraduális képzésben és a graduális képzésre is jelentős hatással van. A Központ megalakulása előtti időszakban a Vegyészmérnöki Intézetben elsősorban forráshiány miatt 2-3 PhD hallgató képzésére volt lehetőség. A Központ működésével létrejött hatalmas kutatási kapacitás igény (három kutatási főirány 14 kutatási témáját indítottuk el) várakozásainkat messzemenően meghaladó érdeklődést generált elsősorban a vegyészmérnök és a környezetmérnök hallgatók körében. Ennek megfelelően a műszaki pályák iránti csökkenő érdeklődés és a csökkenő hallgatói létszám ellenére lehetőségünk volt a jobb képességű hallgatók kiválasztására az akkreditált vegyészmérnöki doktori iskola szabályzata szerint. Különös gondot fordítottunk a felsőbb éves hallgatók bevonására a kutatómunkába, amely a következő időszak PhD hallgatóinak előképzésére és kiválasztására is szolgált. A kutatómunkában résztvevő hallgatók számottevő és egyre növekvő kutatási potenciált jelentenek. A VIKKK működésének II. ciklusában a kutatásban résztvevő személyzet létszám megoszlásából kitűnik, hogy meghatározóvá vált a felsőbb éves hallgatók, a PhD hallgatók és a kutató-fejlesztő szakmérnök hallgatók szerepe a kutatások elvégzésében, ahogy ez a következő táblázatban látható. 1. Táblázat A kutatásban résztvevők (2004. VII. 1. 2007. XII 31.) Létszám: fő Létszám: % Kutatók / Oktatók 28 29,2 PhD hallgatók 20 20,8 Kutató-fejlesztő szakmérnök hallgatók 12 12,5 Felsőbb éves mérnökhallgatók 24 25,0 Kutatás-fejlesztés kisegítő személyzete 12 12,5 Összesen 96 100 A hallgatók nagymértékű bevonásával a kutatómunkába a VIKKK a gyakorlati vegyészmérnöki ismeretek átadásában, a kutatás-fejlesztési stratégiák elsajátításában, az innovatív, környezetorientált szemléletre való nevelésben alapvető szerepet játszik a Vegyészmérnöki Intézeten belül. A PhD hallgatók és a felsőbb éves hallgatók kutatási eredményei alapján 6 PhD dolgozat készült (illetve készítése folyamatban van), továbbá az elmúlt három tanévben 34 diplomadolgozat és 19 tudományos diákköri dolgozat készült. 2. Táblázat Dolgozatok (2004. VII. 1. 2007. XII. 31.) PhD dolgozat 6 Diplomadolgozat 34 TDK dolgozat 19 Összesen 59 17/125
Megjegyezzük, hogy kutató diákjaink a munkájuk tartalma, minősége és prezentációja alapján hazai és nemzetközi TDK konferenciákon számos díjat, kitüntetést kaptak. 1.6. A Központ és eredményeinek publicitása. A VIKKK működésének, kutatás-fejlesztési tevékenységének, és közreadható kutatási eredményeinek megismertetése a szakmai nyilvánossággal alapvetően fontos. A partnerkapcsolatok szélesítését és fejlesztését, a kutatásra rendelkezésre álló szellemi kapacitás megújulását és növelését, a kutatási tevékenység bővülését és komplexitásának növekedését, végül de nem utolsó sorban a kutatási eredmények hasznosítását nagymértékben elősegíti, ha a VIKKK a szakmai és egyéb fórumokon jelen, illetve képviselve van, valamint az eredményeit megfelelő helyen és formában bemutatja. Ennek a gondolatnak a jegyében vettek részt a VIKKK munkatársai több hazai és nemzetközi konferencián, illetve egyéb rendezvényeken, továbbá publikáltak számos cikket, közleményt és könyvrészletet. A kutatási eredmények azon részeit amelyek nem sértenek jogi vagy gazdasági érdekeket folyamatosan publikáltuk, illetve beépítettük a tananyagba. A kutatási eredmények publikálása a PhD képzésben résztvevők számára előírt kötelezettség. A VIKKK kutatási témáit lefedő egyik szakfolyóirat Magyarországon a Hungarian Journal of Industrial Chemistry, amely a világ számos könyvtárában egyetemeken és kutatóintézetekben megtalálható, a Chemical Abstract referálja, az adott szakterületen jónak mondható impact faktora van. A folyóirat kiadását támogatjuk. A megjelent számok több publikációt tartalmaznak a kutatási eredményeinkről. A vegyészmérnökség és a kapcsolódó szakterületek első számú hazai konferenciája a Műszaki Kémia Napok amelynek több évtizedes hagyománya van és alkalmanként nemzetközi szekcióval is kibővítik. A PhD képzésben résztvevő fiatal kutatóink szakmai eredményeinek hazai megmérettetésére, megvitatására ideális fórum. Ennek megfelelően minden évben számos előadással jelen voltunk a rendezvényen (lásd: http://vikkk.vein.hu / Publikációk, Műszaki Kémiai Napok 2007). Ezen túlmenően az adott kutatási területnek megfelelő hazai és nemzetközi konferenciákon anyagi lehetőségeink függvényében eredményesen resztvettünk. Ugyancsak számos publikációnk jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban. Frekventált kutatási területeinkről hazai és külföldi szakkönyvben jelentek meg fejezetek. A kutatási eredményekről megfelelő szakmai részletességgel a diplomadolgozatokban a Tudományos Diákköri Dolgozatokban és a PhD dolgozatokban számoltunk be, illetve számolunk be folyamatosan. Az eredményeink bemutatására és megvitatására szolgáló félévenként tartott PhD beszámolókra rendszeresen meghívtuk az ipari partnereink képviselőit, az egyetem vezető kutatóit és oktatóit, illetve a KPI képviselőit. Ezen kívül évente mikroszimpózium vagy konferencia formájában ismertettük a fontosabb eredményeinket a támogató ipari partnereink 18/125
munkatársai az OM és a KPI képviselői, a vezető kutatók, oktatók, PhD hallgatók, valamint a külső meghívottak részvételével. A publikációs tevékenységünket az alábbi táblázatban foglaljuk össze és a zárójelentés Mellékletében (külön kötet) ismertetjük részletesen. A publikációs lista a honlapunkon (http://vikkk.vein.hu / Publikációk /Publikációs adatbázis) is megtalálható megfelelő keresőprogrammal együtt. A cikkek, közlemények, konferencia kiadványokban megjelent anyagok jelentős hányada a honlapunkon mindenki számára hozzáférhető (olvasható, letölthető). 3. Táblázat Publikációk (2004. VII. 1. 2007. XII. 31.) Publikáció típusa Összesen Magyar Angol (db) nyelven (db) nyelven (db) Könyv/Könyvrészlet 6 4 2 Cikk/Közlemény 118 59 59 Konferencia kiadvány 78 29 49 Konferencia előadás 162 107 55 PhD dolgozat 9 9 - Diplomadolgozat 34 34 - TDK dolgozat 19 19 - Összesen 426 261 165 Megjegyezzük, hogy a kutatást végző munkatársaink, diákjaink a munkájuk tartalma, minősége és prezentációja alapján hazai és nemzetközi konferenciákon számos díjat, kitüntetést, elismerést kaptak. A kutatók (többségük egyben oktató is), illetve a PhD hallgatók oktatási tevékenységük során az előadások szemináriumok szóbeli anyagába folyamatosan beépítették az új kutatási eredményeket, tapasztalatokat. Az új kísérleti, illetve vizsgálati módszereket, eljárásokat, laboratóriumi gyakorlat formájában és tankönyvekben, jegyzetekben írott formában is közzétettük. Egyes szakterületeken elért eredményeinket speciális kiadványokban, szakkönyvekben, illetve azok fejezeteiben (magyar illetve angol nyelven) is megjelentettük. Kihangsúlyozzuk, hogy a kutatások eredményei (részeredményei) minden egyes témában fontos kiindulópontjai újabb tervezési gyakorlatok, diplomadolgozatok, szakdolgozatok témájának, azaz elősegítik a magas színvonalú graduális és posztgraduális képzést. A VIKKK megismerését elősegítendő számos nemzetközi és hazai konferencián ismertettük a központ szerkezetét, célját, kutatási területeit és eredményeit. Ezen kívül több újságcikk sajtónyilatkozat megjelenését tettük lehetővé. Hazai és nemzetközi ismertségünket a honlapunk látogatottságával is jellemezhetjük. 19/125
4. Táblázat http://vikkk.vein.hu honlap látogatottsága Időtartam Letöltött adatmennyiség (GB) Látogatók száma (fő) Napi látogatók száma (fő/nap) 2004 II. félév 8,1 6900 38 2005 22,8 62400 171 2006 44,8 71500 196 2007 42,2 105364 289 Honlapunk nézettsége 2004 óta örvendetesen növekedett. A letöltött információ mennyisége stabilizálódott 42-45 GB tartományban, a látogatók száma azonban közelíti a napi 300-at. A látogatók kb. 20%-a külföldi volt (külföldi szerverről lépett be). A letöltött adatok legnagyobb része a kutatási eredményeinket bemutató PDF formátumban közzétett publikáció volt. 20/125