Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve kiegészítése 93/2011. (X. 21.) Kgy. Határozat A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a Baraya megye közoktatásáak feladat-ellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve 19. számú mellékletét az alábbi 17. sorral egészíti ki: Közoktatási itézméy: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Csilla Godviselés Háza Közoktatási itézméy : 7629 Pécs, Apafi u. 99-101. Fetartó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Fetartó : 1125 Budapest, Szarvas Gábor u. 58-60. Határidő: azoal (a közlésre) Felelős: Horváth Zoltá, a közgyűlés elöke
25/2010. (III. 3.) Kgy. Határozat Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózati működtetési és fejlesztési tervéek kiegészítése 1. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése Baraya megye Közoktatásáak Feladatellátási, hálózat-működtetési és Fejlesztési tervét a megyébe közoktatási feladatellátást biztosító egyházi fetartású közoktatási itézméyeket és fetartóikat tartalmazó 20. számú melléklettel kiegészíti. Határidő: azoal Felelős: Horváth Zoltá, a közgyűlés alelöke 2. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy Baraya megyébe az egyházak által biztosított közoktatási feladatellátásra voatkozó tájékoztatást, a melléklet szeriti tartalommal az Oktatási és Kulturális Miisztériumak küldje meg. Határidő: azoal Felelős: Lászlóé dr. Kovács Iloa, megyei főjegyző
74/2009. (VI.18.) Kgy. Határozat Baraya Megye Közoktatásáak feladat-ellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési tervéek felülvizsgálata és kiegészítése 1. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a felülvizsgált és a módosításokkal kiegészített Baraya megye közoktatásáak-feladatellátási, itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terv -ét az 1. számú melléklet szeriti tartalommal elfogadja. 2. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése a megye közoktatásáak felülvizsgált feladatellátási-itézméyhálózat működtetési és fejlesztési terve: - 3. számú az Alkalmazásba állók száma a foglalkoztatás jellege szerit című mellékletét a 2006. és 2007. évi statisztikai adatokkal - a 2. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; - 4. számú mellékletébe rögzített, a Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése által 2008. december 31. apjáig a települések közoktatási feladatellátásába bekövetkezett változásokhoz kiadott megyei szakvéleméyeket - a 3. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; - 5-9. számú mellékleteit a feladatellátás típusáak megfelelőe a 2006/2007. taév statisztikai adataival - a 4-8. számú mellékletek szeriti tartalommal - kiegészíti; - 10. számú mellékletébe a Dél-duátúli Regioális Fejlesztési és Képzési Bizottság szakmacsoportos felosztását a térségi itegrált szakképzési közpotok szakmacsoportos felosztásával - a 9. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; - 11. számú az Ökormáyzati fetartású Baraya megyei alapfokú művészetoktatási itézméyek című mellékletéből a em helyi ökormáyzat által fetartott alapfokú művészetoktatási itézméyeket törli, egyúttal a Kolpig Oktatási és Szociális fetartó Szervezet által fetartott Kolpig Alapfokú Művészetoktatási t feltüteti és - a 10. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; - 16. számú mellékletét a Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváy -hoz a 2006. és 2007. évbe beyújtott pályázatok számával - a 11. számú melléklet szeriti tartalommal - kiegészíti; - 17. számú mellékletéek a Baraya Megye Középfokú Oktatási hálózata címét törli és a melléklet új címekét Baraya megye helyi ökormáyzat és állam/állami szerv által fetartott, valamit közoktatási megállapod redelkező em helyi ökormáyzat által fetartott középfokú közoktatási itézméyei megevezést rögzíti, egyúttal aak módosított tartalmát - a 12. számú melléklet szeriti tartalommal - jóváhagyja; - 18. számú mellékletébe a helyi ökormáyzatok kötelező közoktatási feladataiak ellátására voatkozó adatokat rögzíti, egyúttal a melléklet függelékébe szereplő jogszabály szöveget kicseréli a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvéyek a 2009. jauár 1. apjá hatályos szövegére a 13. számú melléklet szeriti tartalommal; - 19. számú Kimutatás a települési ökormáyzatok kötelező közoktatási feladatellátásába (óvodai evelés, alapfokú evelés-oktatás) az itézméy székhelyé yilatkozattal részt vállaló em helyi ökormáyzatok által fetartott közoktatási itézméyek fetartóiról és itézméyeiről című mellékletébe az itézméyek évhaszálatába bekövetkezett változásokat a 14. számú melléklet szeriti tartalommal kiegészíti. 3. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a felülvizsgált és kiegészített Baraya Megye Közoktatásáak feladatellátási-itézméy-hálózat működtetési és fejlesztési tervét a kiegészített mellékletekkel és függelékkel a közoktatási itézméyfetartók részére ajálás formájába a Baraya Megyei Ökormáyzat holapjá tegye közzé, továbbá küldje meg az éritett szakmai és érdekképviseleti szervezetekek, valamit a Baraya Megyei Ökormáyzat közoktatási itézméyeiek. Határidő: 2009. júius 30. Felelős: Lászlóé dr. Kovács Iloa megyei főjegyző
BARANYA MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÁNYHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA Pécs 2 0 0 9 1
Megjeleik: A címlapo: Nyomdai mukák: Felelős vezető: A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűléséek godozásába Baraya megye címere a Baraya Megyei Ökormáyzat Gazdasági Igazgatóság Házi Nyomdájába Dr. Farkas Tíbor A közoktatásfejlesztési terv 2006. évi felülvizsgálatába és módosításába szakmai közreműködők alfabetikus sorredbe: Apáthy Árpád, Babus Ferecé, Cséfalvay Áges, Gyurcsáy Zsemberi Mária, Füke László, Fükéé Walter Mária, Gajdus Istváé, Görög Gabriella, Győrvári Gábor, Hidvégi Péter, Kallós Miklósé dr., Kaufma Eszter, Kiss Árpád, Kolics Pál, Kucsada Ibolya, Lassa Éva, Mesterházy Emil, Mezei József, Nagy Lajosé, Róa Géza, Vörös Tamásé, Stautz Jáosé, Tigelma Józsefé, Tóth Béla Készült: 50 példáyba a Baraya Megyei Ökormáyzat Gazdasági Igazgatóság Házi Nyomdájába 2
Tartalomjegyzék Baraya megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat-működtetési és fejlesztési tervéek felülvizsgálata (1997-2003;2003-2007;2007-2009:2009-2015) 1. Előzméyek 4 2. A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatáak, módosításáak szükségessége 4 3. Változások a megye közoktatásáak itézméyhálózatába 6 4. Gazdaság és mukaerőpiac kapcsolata 6 5. Az óvodai evelésről 7 6. Az általáos iskolai oktatás 9 7. A középfokú oktatás 11 7.1. Gimáziumi oktatás 12 7.2. Szakközépiskolai oktatás 13 7.3. Szakiskolai oktatás 14 8. Kollégiumi ellátás 16 9. Művészeti oktatás 17 10. Nemzetiségi oktatás 18 11. A sajátos evelési igéyű gyermekek, taulók ellátása 20 12. Felőttoktatás 22 13. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 23 14. Pedagógiai szakszolgálatok 23 15. Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváy 28 16. Az itézméyfetartó ökormáyzatok együttműködéséek alapelvei 28 17. Koordiációs, szervezési feladatok 29 Mellékletek 30 Függelék 3
1.) Előzméyek A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvéy 88. (1)-(3) bekezdése részletese szabályozza, és előírja a megyei ökormáyzatok és a megyei jogú városok ökormáyzataiak a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges ökormáyzati dötések előkészítését szolgáló feladatellátási, itézméyhálózat-működtetési és fejlesztési terv (a továbbiakba: fejlesztési terv) elkészítését, illetve azt, hogy a fejlesztési terveket az Egyeztető Bizottságba együttese hagyják jóvá. A fejlesztési tervbe öálló fejezetbe jeleik meg a kötelező megyei ökormáyzati feladatok ellátására voatkozó terv. A két ökormáyzat által működtetett Egyeztető Bizottság 1997. április 25-i ülésé törvéyi kötelességéek határidőre eleget tett. Az Egyeztető Bizottság fotosak tartotta megállapítai, hogy a fejlesztési tervek felülvizsgálatára a közoktatásba, és az iskolaredszerű szakképzésbe éritettekkel közöse, a szükséges korrekciók megállapítása érdekébe kerüljö sor a jogszabályi követelméyekek megfelelőe. A Baraya Megyei Ökormáyzat Közgyűlése 86/1997. (IV. 28.) Kgy határozattal fogadta el a megye közoktatásáak feladatellátási, itézméyhálózat-működtetési és fejlesztési tervét, amit köyv formájába megjeletetett, és ajáláskét eljuttatta a közoktatási itézméyek fetartóiak. A közoktatási törvéy 88. (3) bekezdésébe foglaltakak megfelelőe a fejlesztési terv hat évre készült. Felülvizsgálatára 2003-ba 2009-be került sor. A módosított fejlesztési terv helyzetértékelést, a megye kiemelte fotos közoktatási feladatait, a középtávú beiskolázási tervet, a helyi ökormáyzatok által biztosított közoktatási szolgáltatásokat mutatja be, másrészt pedig a kötelező megyei ökormáyzati feladatok ellátását. A módosított fejlesztési tervet a Baraya megyei Ökormáyzat Közgyűlése 117/2003. (VI.26.) Kgy. határozatával fogadta el a 2007-ig ezt követőe a 2009-es felülvizsgálatot követőe 2015-ig terjedő időszakra a Baraya Megyei Ökormáyzat 74/2009. (VI.18.) Kgy. határozatával fogadta el. 2.) A megyei fejlesztési terv felülvizsgálatáak, módosításáak szükségessége A közoktatási törvéy 1999. évi módosítása a 132. (7) bekezdésébe előírja, hogy...a megyei ökormáyzat a fejlesztési tervét áttekiti, és szükség szerit - e törvéy 88. (1)-(2) bekezdésébe meghatározottak szerit átdolgozza. Ugyacsak a közoktatási törvéy 88. (3) bekezdésébe foglalt követelméy, hogy a fejlesztési tervet égyévekét át kell tekitei. A közoktatási, és a szakképzési törvéyek változásai, a foglalkoztatási és az esélyegyelőségi törvéyek, a települési ökormáyzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvéy, valamit a közoktatást és a szakképzést éritő háttér-törvéyek és új jogszabályok idokolják a megyei fejlesztési terv felülvizsgálatát és módosítását. Hazák 2004-be tagja lett az Európai Uióak. Baraya megye jövőképe, fejlesztési programjai csak úgy képzelhetők el, hogy ebbe a kotextusba fogalmazzuk meg őket. A Nemzeti Fejlesztési Terv I.- II. prioritásaiak és pályázati redszeréek alapjai, a megyék jövője szempotjából kiemelte fotos három cél között szerepel A tudásalapú társadalom megteremtéséhez szükséges humáerőforrás és ifrastrukturális fejlesztések elősegítése. A Baraya Megyei Ökormáyzat és a települési ökormáyzatok ökétes többcélú kistérségi társulásaiak közoktatási itézkedési tervei megállapítható, hogy megyékbe a közoktatás itézméyredszere a helyi/kistérségi adottságoktól függőe eltérő szívoalo, de biztosítja a kötelező közszolgáltatásokat. A kistérségi közoktatási feladatok szervezése, és az itézkedési tervekbe foglaltak megvalósítása közpotilag támogatott folyamat. Együtt jár egyes megyei feladatok átvállalásával, a kistérség közoktatási itézméyei hatékoyabb működéséek megszervezésével, a közoktatási közszolgáltatások bővülésével és szívoaláak emelkedésével, és remélhetőleg a evelés-oktatás szívoaláak javulásával. A decetralizáció és a övekvő öállóság agyobb fetartói és itézméyi felelősségvállal jár együtt. A közoktatási törvéy szerit a települési ökormáyzatok itézkedési tervéek és a megyei fejlesztési tervek kettős kötődése va. Egyfelől az ökormáyzati itézkedési tervek figyelembe kellett vei a megyei fejlesztési tervet, másfelől a megyei fejlesztési terv átdolgozásakor be kell építei a célok és feladatok közé a helyi elképzeléseket, dötéseket. Az ökormáyzati itézkedési tervek együttese megrajzolják a megye közoktatási ellátottságát, a közoktatási szolgáltatások lefedettségét, illetve azt, hogy mely szolgáltatások hol hiáyozak. Az ellátottság esélyt adhat a társulásos itézméyfetartás erősödésére, bár a szórt településszerkezet és az elaprózott itézméyredszer - melyhez javuló de még midig hiáyos 4
közlekedési adottságok párosulak - a stratégiai célok elle ható téyezők. Elsősorba az alapfokú evelés-oktatásba szakmailag, de gazdaságilag is kikerülhetetleek látszik a kistérségi szitű feladatellátás tervezése és szervezése. A közoktatás decetralizált iráyítási és fiaszírozási redszerébe erősödik a területi-térségi dötéshozatal követelméyéek erősödése, a fiaszírozási formák átalakulása és a kiegyelítési célok előtérbe kerülése. Az itegráció és az együttműködés azok a kulcsfogalmak, melyek a közoktatási feladatellátás jövőképét meghatározzák. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és a szakszolgálatok feladatellátása területé a régiós, illetve a kistérségi szit erősödése érzékelhető. Az ökormáyzati itézkedési tervek szakmai és pézügyi támogatása a közpoti szádékak megfelelő területi-térségi fejlesztések megvalósítását eredméyezik. A középfokú közoktatási, meghatározóa a szakképzési itézméyredszer a fetartók, és az itézméyek lokális érdekeltségéek további érvéyesülését mutatja. A megyei szakképzés-fejlesztési terv kokrét célokat és középtávo végrehajtadó feladatokat fogalmazott meg, az átalakulás folyamata azoba lassú. A 2005-be megalakult Baraya Megyei Szakképzési Taács tevékeységéek közvetle hatása az itézméyredszer működésére korlátozott. Ugyaakkor jeletős hat va megyék középfokú oktatására és a szakképzésre a Regioális Fejlesztési és Képzési Bizottságok felállítása (továbbiakba RFKB) és működtetése. Azt godoljuk, hogy elsősorba a szakképzés kocetrációjával, a miőségi oktatás követelméyéek érvéyesítésével, a Térségi Itegrált Szakképző Közpotok megerősítésével, a 2008-ba átalakult PANNON Szakképzés Szervezési, valamit a moderizációs folyamatok továbbvitelével erősödhet az oktatás/képzés szívoala. Az 1997-be elfogadott, és 2003-ba és 2009-be módosított megyei fejlesztési terv céljai összességébe és alapvetőe megfelelek az új törvéyi kíváalmakak is, így em vált szükségessé aak teljes átdolgozása. Az Oktatási Miisztérium középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájával összhagba, a közoktatás a XXI. századba komplex programba és a szakképzés-fejlesztési kocepciókba tervezett kiemelt feladatok: - az egész élete át tartó taulás politikáját támogató fejlesztések folytatása, - hatékoy és befogadó közoktatás megteremtése, a közoktatási redszer fejlesztése, - a hátráyos helyzetű fiatalok eredméyes iskolai részvételéek elősegítése, - a fogyatékkal élők itegrált oktatásáak támogatása, - az oktatási egyelőtleségek mérséklése; a roma fiatalok képzettségéek övelése, - az oktatás miőségéek fejlesztése, a pedagógiai iováció támogatása, - a kompetecia alapú oktatás fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlődéséek támogatása, - az iformációs és kommuikációs techológiák alkalmazásáak fejlesztése, - az oktatás és képzés tárgyi feltételeiek javítása, - a közoktatás költséghatékoyságáak és iráyításáak javítása, - az oktatás és képzés redszeréek a gazdaság igéyével összhagba törtéő fejlesztése, - a szakképzés miőségéek és esélyteremtő képességéek javítása, - a pedagógiai szakszolgálatok hozzáférhetőségéek javítása. A fetiekek megfelelő közoktatási szolgáltatások tervezése és beépítése idokolt a fetartók közoktatási itézkedési terveibe, az itézméyek pedagógiai és szakmai programjaiba, valamit a működésüket meghatározó dokumetumokba. 3.) Változások a megye közoktatásáak itézméyhálózatába A közoktatási itézméyhálózat tervezése szükségesség teszi azt, hogy ismerjük a lakosság számáak és korösszetételéek változását, csakúgy, mit a gazdaság átalakulási folyamatáak hatását az oktatásra-képzésre. Baraya megye lakosság számáak alakulására eze belül az iskoláskorúak létszámáak várható alakulására voatkozó adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Baraya megye lakosságáak lassú, de várhatóa folyamatos csökkeése mellett az urbaizálódási folyamat erősödött. Az iskoláskorúak létszámcsökkeése tartós tedecia. Az iskoláztatás szempotjából relevás korosztályra 2020-ig a csökkeő létszám lesz a jellemző. Kivételt ez alól Pécs egyes agglomerációs körzetébe tartozó települések képezek. Folytatódik a kistelepülések, aprófalvak elépteleedése. Hosszabb távo a re-urbaizáció, a agyobb városokba visszaköltözés felerősödése várható. Midez kihat az oktatási szolgáltatások miőségére és költséghatékoyságára. 5
Együtt jár az alapfokú oktatás itézméyredszeréek átszervezésével, a feladatokak a települési ökormáyzatok együttműködési megállapodása keretébe, valamit társulás formájába törtéő ellátásával. A épesség előreszámításából kiidulva a helyi ökormáyzatok közoktatási itézkedési terveibe taulói létszámfüggő és időitervallumok szerit ütemezett feladatellátási tervek és itézkedések szükségessége fogalmazódik meg. Az itézkedésekek alapvetőe demográfiai, gazdasági és jogszabályi okai vaak. A taulólétszám csökkeése együtt jár a feladatellátás költséghatékoyságáak romlásával. Mivel a közpoti fiaszírozás súlya és aráya meghatározó az itézméyek működési feltételeiek biztosításakor, erősödő tedecia a kötelező közoktatási feladatokak a már említett módo: társulás keretébe, illetve megállapodás törtéő teljesítése. Az átszervezésekek célja az is, hogy a taulók társadalmi hátráyai és az oktatási egyelőtleségek csökkejeek, az oktatás ifrastrukturális háttere fejlődjö, a szociális ellátóredszer működéséek feltételei pedig javuljaak. A megyei, valamit a kistérségi/mikrotérségi együttműködés bővülése az oktatáspolitikai célokkal egyező folyamat. A fetartói dötések jellemzőe racioálisabb feladatellátást eredméyezek. Eek egyik megjeleési formája az itézméyi itegráció, a többcélú és több típusú evelést/oktatást folytató - közös igazgatású - itézméyek létesítése. Cél az, hogy a jobb feltételekkel redelkező itézméyek erőforrásai széles körbe haszosuljaak, az itézméyek korszerűsítéséhez az erőforrások kocetrálódjaak, övekedje az esélyegyelőség, valamit az, hogy a közoktatás pedagógiai hatékoysága javuljo. A települési ökormáyzatok kötelező közoktatási feladataiak ellátását Baraya megyébe a 18. számú melléklet tartalmazza, a megyei ökormáyzati, a helyi ökormáyzati és a többcélú kistérségi társulások feladatellátásáak jogszabályi követelméyeit a 18. sz. melléklet függeléke tartalmazza. A feladatellátás módja és formája ige gyakra változik, a települések és a kistérségek ayagi lehetőségeiek függvéyébe. A közoktatási törvéy előírja a települési ökormáyzatokak, hogy ha a közoktatás itézméy- és feladat redszerébe változást tervezek, akkor ki kell kéri a megyei ökormáyzat közoktatási fejlesztési tervé alapuló szakvéleméyét. Az OISB és az OKISB 2003 és 2007 között, valamit az OKB 2008 decemberig kiadott szakvéleméyeit a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.) Gazdaság és a mukaerőpiac kapcsolata Az ország agy térségei közül a dél-duátúli régió lemaradása érzékelhető. Az elmúlt évekbe a foglalkoztatás csökkeése együtt járt a foglalkoztatási szerkezet átalakulásával. A yolc általáost, illetve aál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma és aráya stagál. A szakképzetle és iskolázatla muka keresletéek jeletős csökkeése mögött alapvetőe a gazdasági szerkezet átalakulása és az ezzel párhuzamos techológiai változás áll. Az új mukahelyek száma em tudta követi a megszűő mukahelyek számát. A képzettség jeletőse felértékelődött, az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettségűek mukaerő-piaci pozíciója javult. Megyék foglalkoztatás-politikájáak legagyobb problémája az, hogy alacsoy, 51%-os a foglalkoztatottsági ráta. Nem csökket megyékbe a eheze foglalkoztatható, alacsoy iskolai végzettségűek újratermelődése, a mukaerő-piacról kiszorulásuk érzékelhető. A mezőgazdaságba foglalkoztatottak száma folyamatosa csökke, az építőiparba, a gépiparba, a szolgáltató iparágakba, a pézügyi tevékeység és kiegészítő szolgáltatásai területé övekedés érzékelhető, míg az elektroika szakterülete diamikus foglalkoztatás-bővülés tapasztalható. A pillaatyi mukaerő-piaci megfelelés helyett a külöböző aktuális foglalkozásokra, mukakövetelméyekre felkészítés felértékelődik, az alkalmazható tudás jeletősége pedig övekszik. A felzárkóztatás és az itegráció hiáya külööse ériti a roma épességet. Az eladható ismeretek hiáyába lévők alkalmazhatatlaá válak, ami hosszabb távo visszahat a többségi társadalomra is. A mukaélküliségi adartok Baraya megye és a Dél-Duátúl voatkozásába 2008-tól diamikus emelkedő tedeciát mutatak. A településcsoportok fotosabb mutatóit a 2. számú melléklet tartalmazza. Az alkalmazásba állók számát gazdasági ágakét, valamit a regisztrált mukaélküliek számát a 3. számú melléklet tartalmazza. 5.) Óvodai evelés Megyékbe az ökormáyzatok óvodai feladat-ellátási kötelezettségüket többyire fetartói társulásba (55%), illetve a többi település (45%) öállóa látja el. 6
Az óvodák szervezeti formáját tekitve ma már kisebb számba öálló itézméyek, egy részük többcélú közös igazgatású itézméy keretébe működő szakmailag öálló itézméyegységek, kisebb részük ÁMK keretei belül valósítja meg feladatait. Megyékbe az óvodáskorú gyermekek közül 12 375 fő (2005. évi KSH adat) veszi igéybe az óvodai ellátást. A gyermekek többsége a települése helybe lakó óvodás (84%), de viszoylag magas azok száma, akik bejáró, utazó gyermekek.(16%). A szabad itézméy-választás lehetőségével élve a megyei jogú város és a városok vozáskörzetéhez tartozó településekről sok szülő viszi gyermekét em a lakóhely szeriti óvodába. Eek okai: a városi óvodák többségéek feltételredszere kedvezőbb, pedagógiai kíálatuk változatosabb, a szülők is a városba dolgozak, vagy a helyi óvoda yitva tartása em igazodik a szülők mukahelyi elfoglaltságához. A születések számáak csökkeésével Baraya megyébe is csökket az óvodás korosztály létszáma. Az óvodai ellátást igéybe vevők száma kistérségekét agyo eltérő. A teljes megyei óvodai összlétszámból a legtöbb óvodás gyermek a Pécsi Többcélú Kistérségi ás területé ((43,4%), és a Mohácsi Többcélú Kistérségi ás területé (13,6%) területé él. Majd csökkeő létszámba a Siklósi (10,1%), a Komlói (9,6%), a Szigetvári (7,6%), a Sellyei (4,4%) a Szetlőrici (4,2%), míg a legkevesebb a Sásdi (3,7%) és a Pécsváradi (3,4%) Többcélú Kistérségi ások területé jár óvodába. Az ökormáyzatok itézméy-fetartói és működtetési problémái miatt is csökket az óvodai csoportok száma. A megyébe az átlag csoport létszám eléri a 22 főt. Vaak kistérségek, ahol 10 fő alatti csoportlétszám is található, de a közoktatási törvéy által meghatározott maximum 25 fő átlagot csak éháy esetbe haladja meg. Megyékbe az elmúlt időszakba két óvodát szütettek meg alacsoy gyermeklétszám és a városi épességmegoszlás változása miatt. Örvedetes, hogy új óvodai itézméyek is megkezdték működésüket: Siklósagyfalu, ahol a szociálisa hátráyos helyzetű gyermekek vehetik helybe igéybe az óvodai szolgáltatást, valamit a megyei jogú városba a területi igéyekek megfelelőe új itézméyegység létesült. Továbbra is működek em ökormáyzat által fetartott óvodák: egyházi, alapítváyi, más szervezet és más jogi személy által fetartott itézméyek. A szülői igéyekek megfelelőe új agol yelvű magáóvoda yitotta meg kapuját 2005 szeptemberébe Pécse. Az ökormáyzatok fejlesztéseiek eredméyekét az elmúlt évekbe folyamatosa javult az óvodák tárgyi feltételredszere. Az elépteleedett csoportszobákból toraszobát alakítottak ki, fűtés- és világításkorszerűsítést, valamit az óvodai főző- és tálalókoyhák HACCP előírásokak való megfeleltetését valósították meg. Az óvodák többségébe az előírásokak megfelelőe - a baleset megelőzés érdekébe - megtörtét az udvarok biztoságtechikai felülvizsgálata. A Baraya Megye Közoktatás Fejlesztéséért Közalapítváy folyamatos segítsége elleére is amely a feltételredszert és eszközellátottságot támogatta - számos ökormáyzat kérte a 11/1994 (VI. 8.) MKM. r. 7. sz. mellékletébe meghatározott eszközök és felszerelések beszerzéséek 2008-ra törtéő átütemezését. Eek elleére még 2009-be is éháy területe hiáyok tapasztalhatók a korszerű felszerelésekbe. A humá erőforrások miősége, a dolgozók képzettsége külööse az óvodapedagógusoké jeletős fejlődést mutat. Elsősorba a szükségletek megfelelő (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógiai, közoktatás vezetői) végzettségek és képesítések megszerzésével, valamit az akkreditált továbbképzések elvégzésével BPSZSZSZK szakmai támogatásával a mukaerő alkalmazkodó képessége a változó feltételekhez és körülméyekhez erősödött. Az elmúlt 4 évbe az ökormáyzati dötésekbe, és a kistérségi itézkedési tervekbe is erőteljes szerepet tölt be a hátráyos helyzetű és sajátos evelési igéyű gyermekek helybe törtéő óvodai evelése. Az ökormáyzatok a pedagógiai szakszolgálati ellátást szádékozak tovább fejlesztei a logopédiai ellátás, evelési taácsadás, utazó szakemberek biztosításával. Az óvodás gyermekek életesély javítása érdekébe, elegedhetetle lesz a további humá erőforrás fejlesztés támogatása. Ehhez a kistérségi mukaközösségek szervezeti keretei lehetőséget biztosítaak a következő területeke: speciális evelés, mely magába foglalja a hátráyos- és veszélyeztetett gyermekekkel való evelést, etikai kisebbségi és a sajátos evelési igéyű gyermekek itegrált evelését. A 4/2009.(II.18.) OKM redelet értelmébe Óvoda-bölcsöde itegrált kialakítására is lehetőség va. A redelet megteremtette aak lehetőségét, hogy szabályozott feltételek mellett 2 éves kortól maximum 5 főt itegráljo az óvoda egy csoportba, ameyibe aak személyi és tárgyi feltételeit is megteremti a fetartó. 7
A szülői elvárásokak megfelelő szolgáltatások sokszíűségét továbbra is fotos támogati az óvodákba (idege yelv játékos elsajátítása, játékos mozgás, zee-óvoda, kézműves tevékeységek, stb). A emzetiségi evelés irát folyamatosa agy az elvárás. A vidéki alacsoy gyermeklétszámmal szerveződő csoportok e cél teljesítése miatt működek. A emzetiségi településeke a emzetiségi óvodapedagógusok biztosítása kiemelte fotos feladat. Továbbra is ő azo települések száma, ahol az etikai kisebbségi evelés célkitűzései, feladatai, tevékeységei megvalósulak. Az itegrációval mideütt a differeciált képességfejlesztést valósítják meg. Az óvodák feladataikat a fetartók által jóváhagyott módosított evelési programok végzik, melyek emcsak a meglévő adottságokhoz, de a gyermekek szükségletéhez is igazodak. A legtöbb itézméy redelkezik miőségiráyítási programmal, melyek a parterközpotú COMENIUS 2000 miőségbiztosítási redszer az alapja. Az óvodai evelés jellemző adatait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - Az óvodai feladatellátás települése törtéő biztosítása a 3-7 éves gyermekek számára, ahol ezt a korosztály létszám idokolja. A települési ökormáyzatokak óvodai ellátás megszervezésekor törekediük kell arra, hogy biztosítsák a jogos szülői igéyekek megfelelő működtetést. - A társadalmi és területi külöbségek mérséklése érdekébe cél, és egybe feladat az itézméyek ifrastrukturális fejlesztése elsősorba a következő területeke: - iformatika (számítógép mide óvodába, programok, Iteret hozzáférés) - toratermek létrehozása, felújítása - fűtés, világítás techika, yílászárók korszerűsítése - akadálymetesítés - udvarok biztoságtechikai megfeleltetése (eszközök cseréje, javítása) - eszközorma előírásaiak teljesítése - A gyermekvédelmi feladatok célcsoportos végrehajtásával a roma gyermekek életesélyövelése. Ezek érdekébe a teljes körű óvodáztatás megszervezése, a szociálisa hátráyos helyzetű gyermekek itegrációs eveléséek miőségi megvalósítása. - Társadalmi cél a sajátos evelési igéyű gyermekek többi gyermekkel törtéő együttevelése. Ehhez elegedhetetle az akkreditációs feltételek biztosítása, külööse a humá erőforrás fejlesztéséek támogatása. - A hátráyos helyzetű gyermekek felzárkóztatása a gyermekek igéyéek megfelelő evelési programok alkalmazásával, hátráykompezáló szolgáltatások biztosításával. - A pedagógiai szakszolgálati ellátás miőségi fejlesztése az utazó szakszolgálat megszervezéséek javításával. - A szociális és az egészségügyi ágazattal a kapcsolatok tartalmi megújítása a komplex feladatellátást szolgálja. - A emzeti-, etikai-, kisebbségi evelés módszertai továbbfejlesztésével az iterkulturális evelést alapozza meg. A emzetiségi óvodapedagógus foglalkoztatása biztosítja törvéyi előírásokak megfelelő működést. - Az itézméyi feladatellátás miőségéek fejlesztése érdekébe kiemelte fotos feladat: - az itézméyi miőségiráyítási programok folyamatos működtetése - a parterközpotú szemlélet erősítése - az öértékelése alapuló miőségfejlesztés megvalósítása, a folyamatos elleőrzés, mérés, értékelés megszervezése - Az óvodai evelés tartalmi továbbfejlesztése érdekébe a kompetecia alapú evelésre való felkészülés és a helyi sajátosságokak megfelelő adaptálás támogatása. - A humáerő forrás fejlesztése érdekébe a kistérségi szitű szakmai kapcsolatok, programok segítése. - A pályázati készség és eredméyesség fokozása. 6.) Általáos iskolai evelés és oktatás Baraya megyébe a takötelezettség teljesítéséhez szükséges általáos iskolai itézméyhálózat redelkezésre áll. A települési ökormáyzatok az általuk öállóa fetartott itézméyek mellett/helyett övekvő számba látják el kötelező közoktatási feladataikat megállapodás és társul. Eek oka a csökkeő gyermeklétszám, a gazdasági racioalizálás kéyszere és az 8
együttműködésre ösztöző oktatáspolitika. Az elmúlt évekbe megyékbe kilec ökétes többcélú kistérségi társulás létesült. A kistérségekbe midösszese a települések 31,5 %-ba működik általáos iskola. A Mohácsi kistérség települései ez az aráy 53 %. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvéy 26. -a redelkezik arról, hogy az általáos iskoláak yolc évfolyama va. A továbbiakba a 33.. Részletese tárgyalja a többcélú itézméy formáit és az egységes iskola kritériumait. A 2008. VII. 3-tól hatályos módosítás kimodta, hogy a többcélú itézméybe egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, háziredet, itézméyi miőségiráyítási programot, az általáos művelődési közpotba egy pedagógiai művelődési programot kell készítei. A feti adatok azt bizoyítják, hogy a 2006-ba módosított fejlesztési terv elfogadása óta léyeges változás következett be kis-apró-törpefalvas Baraya általáos iskolai itézméyhálózatába. Főképp az apró- és törpefalvakba szűtek meg alsófokú itézméyek a feladatellátást átadva az 1-8 évfolyamú általáos iskolát fetartó ökormáyzatokak. Többcélú közös igazgatású itézméyek is létesültek óvoda-általáos iskola szervezeti összevoásával (pl.: Nagyyárád) Tovább bővült a em ökormáyzati fetartású itézméyek száma a fejlesztési terv elkészülte utái időszakba (pl.: Abaligete egyházi fetartásba került az általáos iskola) A gyermeklétszám csökkeése, és a fiaszírozási ehézségek több kistelepülése az alsótagozatos itézméy megszűtetését eredméyezte. A kistelepülések eddigi ragaszkodása oktatási itézméyeikhez érthető, de úgy tűik, hosszabb távo csak a körzetközpotok működtetése képzelhető el. E körülméy figyelembevételével szükséges a jövőbe további társulási formák, működő modellek terjesztése, melyek esetébe em sérülek a helyi és a szakmai érdekek, ugyaakkor biztosíthatók az eredméyességi és hatékoysági elvárások, valamit az iráyítás szakszerűsége egyarát. A tárgyi feltételredszer és az eszközellátottság javult a pályázati lehetőségek sokfélesége és a redelkezésre álló pályázati forrásokak köszöhetőe. Ebbe agy szerepe volt a Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváyak. A feltételredszert illetőe toraszoba, toraterem, számítástechika és yelvoktatás célját szolgáló szaktatermek továbbfejlesztése kíváatos aak elleére is, hogy Baraya számos iskolája - sikeres ROP pályázatok révé - jeletős fejlesztéseket végezhetett el az iformatika, a taulási szítér és köryezet moderizálása területeke. Az iskolai köyvtárak, köyvtárszobák fejlesztése jó ütembe halad a megyébe aak elleére, hogy e területe az elmúlt évekbe az itézméyekek kevés pályázati lehetősége adódott. Sajálatos téy, hogy a apköziotthoi ellátás tovább csökket a megyébe (a racioalizálások ezt az ellátást éritették legjobba), kivételt képez ez alól Pécs városa. Humáerőforrás tekitetébe elmodható, hogy szite teljese megszűt a képesítés élküli evelők alkalmazása. A szakos ellátottság megyei átlagát rotja a kistelepülések képesített, de em szakos pedagógusok által ellátott taítási órák száma. Az idegeyelv és számítástechika, a mozgóképkultúra és médiaismeret taításához szükséges személyi feltételredszer fejlesztése prioritást kell, hogy élvezze a jövőbe. A megyei és/vagy kistérségi helyettesítési redszer kialakítása erre megoldást adhat. A hétévekéti továbbképzés második szakasza lezárult. A pedagógusok dötő többsége továbbképzési kötelezettségéek eleget tett. Nőtt a megyébe a szakvizsgázott pedagógusok száma. A sajátos települési adottságok miatt valószíűleg járható út az itézméyfetartó társulások övekedése, a kistérségi itézméyek szakmai együttműködése, mely egybe a szak- és szakmai szolgáltatások együttes igéybevételére is lehetőséget yújt. Az oktatást, evelést segítő kötelező vagy ajálott személyi fejlesztések csak közpoti forrás biztosításávál oldhatók meg, valamit a kistérségi szakmai égyüttműködés keretébe. Az itegrációs bázisitézméyek létrejöttével a halmozotta hátráyos helyzetű, s eze belül a roma származású taulók esélyegyelőtleségéek eredméyesebb mérséklése, csökketése megkezdődött. A sajátos evelési igéyű taulók itegrálására egyre több közoktatási itézméy vállalkozik. A agyobb mértékű itegrációt a személyi és tárgyi feltételredszer hiáya és a befogadást em támogató társadalomszemlélet akadályozza. Az általáos iskolai evelés és oktatás jellemző adatait a 6. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - pedagógiai programok és helyi tatervek felülvizsgálata, és ha szükséges módosítása, a közoktatási törvéy és a NAT korrekciójára való tekitettel, - oktatási egyelőtleségek mérséklése, csökketése az itegrált oktatás bevezetésével (sajátos evelést igéylő, hátráyos helyzetű és roma gyerekek), - élethosszig tartó taulás megalapozása kulcskompeteciák fejlesztésével, 9
- a közpoti program által kifejlesztett kompetecia alapú oktatási programcsomagok tesztelése,kipróbálása, bevezetése, - módszertai eljárások, digitális tartalom befogadása és a bevezetésükkel kapcsolatos feltételredszer megteremtése, - az új pedagógiai eszközök és eljárások elsajítíttatása,majd taórai alkalmazása, - a megszerzett új eljárások,pedagógiai eszközredszer adaptálása,a saját pedagógiai programba törtéő beillesztése és itézméye belüli elterjesztése, - regioális szakmai hálózatok mukájába törtéő bekapcsolódás, - az IKT alkalmazásáak fejlesztése, kiszélesítése a taulási köryezet változtatásával, - haszálható idegeyelv tudás megalapozása, hatékoy yelvtaulás lehetőségeiek megteremtése, - öértékelése, öfejlesztése, parterközpotú szemlélete alapuló miőségfejlesztés az oktatási itézméyekbe, - parteri kapcsolatok az iskola mide szereplőjével és a helyi közösséggel, - helyi itézméyi iovációk által felhalmozott haszosítható tapasztalat terjésztése, - az alapkészségek kialakítását szolgáló kezdő szakasz 1-6. évfolyamra törtéő kiterjesztése az 1-4. évfolyamok helyett, - a pályaorietáció szerepéek erősítése a 7-8. évfolyamo, - a taeszközjegyzék követelméyéék való megfelelés, - társulások, települések, itézméyek közötti együttműködés kialakítása, - ökormáyzati itézkedési terv készítése azo ökormáyzatok által is, akik oktat kapcsolatos alapfeladataikat em itézméyfetart látják el, - iskolaadmiisztrációs redszerek bevezetése és alkalmazása. 7.) Középfokú oktatás Az általáos iskolát végzők továbbtaulását a szabad iskolaválasztás joga határozza meg. A középiskola mai presztizse a múltból táplálkozik, ba véve mégis a jele társadalmi téyei alapul, mivel kedvezőbb esélyeket biztosít a továbbtauláshoz, a magasabb értékű képesítések megszerzéséhez és az elhelyezkedéshez. Az egyes itézméyek sokszíű oktatási-képzési kíálata lehetőséget biztosít a taulók és a szülők számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztására. A tauló pályaválasztását befolyásolják a családi háttér, az értékred átalakulása, divat-jeleségek, az iskolák presztízse és oktatási kapacitása, valamit egyre erősödő mértékbe a továbbtaulási, illetve a mukaerőpiaci-elhelyezkedési szempotok. A helyes dötés meghozatalát és a taulók reális pályaválasztását segítik az OM iformációs redszere mellett a Barayai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Közpotjáak kiadváyai, a Baraya Megyei Mukaügyi Közpot Foglalkoztatási Iformációs Taácsadója, az itézméyek yílt apjai, a pályaválasztási szülői értekezletek, a médiába közzétett iformációk, az itézméyek iteretes holapjai, pályaválasztási kiállítások. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvéy 87. -áak (1) bekezdése a kistelepülése lakókak is joguk va megismeri továbbtaulási lehetőségeiket, illetve ha valamelyik tauló egyik iskolába sem kerül be, akkor is tudia kell, hogy mit taköteles, melyik iskolába folytathatja a 9. évfolyamo taulmáyait. A megyei ökormáyzat köteles godoskodi azokak a taulókak külöbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés élküli iskolaváltásáról, akiek a lakóhelyé, eek hiáyába tartózkodási helyé a takötelezettség végéig em biztosítottak az iskolai evelés és oktatás feltételei. Baraya megye középfokú oktatási itézméyei a 17. számú mellékletbe meghatározott módo biztosítják az éritett taulók kötelező felvételét. A Baraya megyébe 8. évfolyamot végzett fiatalok továbbtaulását kedvezőe ériti az, hogy Pécs Megyei Jogú Város Ökormáyzatáak közoktatási itézkedési tervébe jeleleg em tartja idokoltak a fetartásába lévő középfokú oktatási itézméyek oktatási kapacitásáak csökketését. 2008. évet követőe tervezik az itézméyredszer racioalizálását. A humá szolgáltatások területé a középfokú oktatásba érvéyesül legikább a megyehatárok gyegülő szerepe. Elsősorba a szakképzés területé tapasztalható három megyére kiterjedő együttműködés (pl.: e-régió program, delegáltak együttdolgozása a Regioális Képzési Bizottságba), eze kívül az OKÉV feladatellátása oká az érettségi vizsgák szervezése ad keretet az együttműködéshez. Mivel megyék középfokú oktatási itézméyei több tauló oktatását tudják folytati, mit aháya a településekről érkezek, Baraya középiskolái várják és számítaak a szomszéd megyéből érkező taulókra. Kíváatos az, hogy a középiskolát végzettek közül mid többe tauljaak tovább. Tegyeek sikeres érettségi vizsgát, szerezzeek szakképesítést, vegyeek részt akkreditált felsőfokú szakképzésbe. Sajálatos módo csökke a szakmataulás presztízse. Az elmúlt évtizedbe közel felére csökket a szakmukástaulók száma, mely középtávo valószíűsíthetőe a jelelegi szite stabilizázólik. Az iskolaredszere kívüli oktatás fő területe is a szakképzés. Az Európai Uió oktatáspolitikájával és a 10
Nemzeti Fejlesztési Terv I-II.-vel összhagba az oktatás, képzés támogatása az egész élete át tartó taulás politikájáak részekét jeleik meg a mukaerő-piaci képzés keretébe. 7.1. Gimáziumi oktatás A gimáziumba továbbtaulók száma az elmúlt évekbe megyékbe eyhé emelkedett. A megövekedett szülői, taulói igéyekhez viszoyítva is az itézméyhálózat férőhely-kapacitása elegedő. A feladatellátási helyek száma a vizsgált időszakba 20-ról 25-re emelkedett, a appali oktatásba résztvevők száma 8.030-ról 8.479 főre őtt 2005-re. 2006-tól apjaikig azoba eyhe csökkeés tapasztalható. Jellemző volt egyrész a lefelé terjeszkedés a hat és yolc évfolyamos gimáziumi osztályok idításával, ami együtt járt a képzési idő meghosszabbodásával, valamit a felfelé terjeszkedés is az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetésével és a szakképzési évfolyamoko törtéő oktatás idításával. Az egyéi életpálya szempotjából, és a kedvező társadalompolitikai hatások mellett azoba a települési szite kedvezőtle hatások is megjeletek, mit például hogy: az általáos iskolák felső tagozatai csökket az osztályok feltöltöttsége, és amiek következtébe őtt a fajlagos költségszit. Jellemző az iskolák pedagógiai programjaiak bővülése: az általáos tatervű oktatás mellett a kéttayelvű, és a emzetiségi yelvű oktatás, a tagozatos és orietációs oktatás, valamit az emelt szitű oktatás mellett speciális ismeretek megszerzését, és érettségit követőe a helybe törtéő továbbtaulás lehetőségét is kíálja az iskolák egy része. A yelvi előkészítő évfolyamo törtéő oktatás övekvő épszerűségek örved. A Hátráyos Helyzetű Taulók Aray Jáos Tehetséggodozó, illetve Kollégiumi Programja, a speciális tatervű oktatási programok jól egészítik ki a gimáziumok evelési-oktatási programjait. A csökkeő gyermeklétszámból következő beiskolázási verseybe a gimáziumok kedvező helyzete megmarad, ami itézméyek működéséek stabilitását segíti. A gimáziumi evelés és oktatás jellemző adatait a 7. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A gimáziumi oktatás itézméyi feltételredszere Baraya megyébe biztosított. A gimáziumi férőhelyek száma elegedő, az oktatási kapacitások kihaszálása optimális. A társadalmi igéyekhez igazítása folyamatos. A fetartókak szükség szerit évete módosítai kell az idítható osztályok és a beiskolázható taulók számát. - A jelelegi iskolaszerkezetbe a égy évfolyamos gimáziumi oktatást idokolt stabilizáli. A hat és yolc évfolyamos osztályok számáak övelése em idokolt. - A gimáziumokak feladata a középszitű érettségi vizsgára felkészítés mellett a taulók emeletszitű érettségi vizsgára törtéő felkészítése. Ehhez teljes körűe biztosítai kell a személyi és a tárgyi akkreditációs feltételeket, valamit a diákok tatárgy választási jogát. A szakmai szempotok mellett fotos az oktatás-szervezés gazdasági-pézügyi szempotjaiak figyelembe vétele is, eek oká pedig az iskolák között lehetséges együttműködés kialakítása. - Az idegeyelv-oktatás, az iformációs és kommuikációs techológiák alkalmazása és fejlesztése, a kulcskompeteciák fejlesztése, valamit az oktatás pedagógiai hatékoyságáak övelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelek. - Stratégiai cél az oktatás miőségfejlesztése. A miőségi oktatásra törekvés a gimáziumi oktatásba fotos követelméy, egybe értékmérő. A fejlesztés kiiduló potjait a taulók közvetle köryezetébe meglévő értékekhez kell igazítai. A tatárgyi lehetőségekél szélesebb körű, sokszíű tevékeységi terepet kell biztosítai a taulók részére. - Az iskolák pedagógiai programjukba érvéyesítsék (tauóközpotú) fejlesztési feladataikat, jeleítsék meg köryezetükbe az iskola küldetését. - Támogati szükséges a gimáziumokba is azokat a fejlesztéseket, itézméyi iovációkat, amelyek a pedagógiai programokba elfogadott specializációkhoz, pl. a emzetiségi yelvoktató programokhoz, művészetoktatáshoz stb. kapcsolódak. - Ösztöözi szükséges a gimáziumot végzettek körébe is a kvalifikált, széles alapú általáos műveltséget igéylő szakmaválasztást. 7.2. Szakközépiskolai oktatás A középiskolás, közöttük a szakközépiskolás taulók számáak és aráyáak magas szite tartása az érettségizők számáak emelkedését eredméyezte a vizsgált időszakba. Ez volt az egyik legjeletősebb közoktatáspolitikai cél. Összhagba va azzal a társadalmi elvár és érdekkel, a 11
szülők és a taulók igéyével, hogy hosszabb távo is emelkedje az érettségit adó képzésbe résztvevők száma. A középiskolai oktatás expaziója középtávo folytatódik. A szakközépiskolai oktatásba a feladatellátási helyek száma a 2001. évi 31-ről 2005-re 34-re emelkedett. A taulólétszám a appali oktatásba ugyaebbe az időszakba 7.610-ről 7.321-re csökket. A 9. évfolyamo taulók száma hasoló tredet követve kis mértékbe 1600-ről 1.580-ra változott. A 13. és magasabb évfolyamos taulók az érettségihez, illetve a középiskolai végzettséghez kötött szakképzésbe veszek részt. Számuk kis mértékbe hullámzó, 2005-be 1.811 fő volt, ami csökkeő tedeciát jelez. A 2008-as adatok további csökkeést mutatak. Az akkreditált felsőfokú szakképzés bővülő kíálata, és a felsőoktatásba továbbtaulás preferálásáak elszívó hatása érzékelhető. A miőségi kritériumok és a demográfiai folyamatok ismeretébe a fejlesztések a régiós szerepet vállaló (Pécs) és a kistérségi iskolaközpotok (térségszervező városok) itézméyeibe valósíthatók meg. A szakmai programfejlesztések az oktatás miőségfejlesztését eredméyezték és a társadalmilag elfogadott értékorietációkat erősítették. A szakmacsoportos oktatás bevezetése segíti a szakiráyú továbbtaulást, lehetővé teszi érettségi utá szakképesítés megszerzését. Mivel a piac hosszútávra ma még em képes szabályozi a képzési struktúrát, a pályaválasztás és a mukábaállás későbbi időpotra halasztása a fiatalok számára előyös. A felőttoktatási szakközépiskolai oktatás téryerése appali, esti és levelező tagozato egyarát az érettségi megszerzéséek lehetőségére vezethető vissza. Dél-Duátúl szakközépiskoláiak szakképzési térképe azt mutatja, hogy humá szakterülete 15 iskolába, műszaki szakterülete 78 iskolába, gazdasági, szolgáltatási szakterülete 52 iskolába, agrárszakterülete 16 iskolába folyik szakmai orietációs és szakmai alapozó oktatás. A szakközépiskolai oktatás jellemző adatait a 8. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A megye hátráyos helyzetű kistérségeiek felzárkóztatása érdekébe és verseyképességük fokozásába fotos szerep jut a humáerőforrás-fejlesztések, melyek szíterei a középfokú oktatási itézméyek, közöttük a szakközépiskolák. Településpolitikai szempotból és a gazdaság verseyképességéek övelése érdekébe támogati kell azt a törekvést, hogy a meglévő iskolaközpotok tovább fejlődjeek - ahol megvalósítható - a SZASZET-ok bázisá. - A szakképzési kocepció megyei szitű megvalósításába, a szervezésébe, az iráyításába, a koordiációba érvéyesüljö a Baraya Megyei Szakképzési Taács befolyásoló szerepe. - Az itézméyek szakmai programjába a gazdaság és a mukaerőpiac igéyéek megfelelő középiskolához, érettségihez kötött szakképesítések megszerzésére felkészítést kell preferáli úgy az iskolai redszerű, mid az iskolaredszere kívüli szakképzésbe. - Az iformációs és kommuikációs techológia gyors terjedése szükségessé teszi, hogy az itézméyek legyeek alkalmasak azok fogadására, és tudják alkalmazi mid a szakmai oktatásba, mid pedig az oktatásszervezésbe. Az idegeyelv-oktatás, a kulcskompeteciák fejlesztése, valamit az oktatás pedagógiai hatékoyságáak övelése a fejlesztéspolitika prioritásai között szerepelek a szakközépiskolai oktatásba is. - A mukaerőpiaci esélyövelő programok kiterjesztésével idokolt kiemelte támogati a számítógép-kezelő (haszáló) szakképzését, az idegeyelv-vizsgára felkészítést és a személygépkocsi vezetői egedély megszerzését. - A továbbtaulás szempotjából kiemelte fotos, egybe az esélyövelést is szolgáló oktatási forma a yelvi előkészítő osztályok idítása a (szak)középiskola 9. évfolyamá. - Támogati kell a szakközépiskolák akkreditált felsőfokú szakképzés folytatására iráyuló szádékát, és a felsőoktatási itézméyekkel törtéő együttműködésük kiterjesztését. - A kooperáció alapuló oktatás-szervezés eredméyekét el kell éri, hogy a szakképzésbe belépő taulók számára a közoktatás más területé (gimázium) biztosított lehetőségek is redelkezésre álljaak. - A szakközépiskolákak fel kell készüliük az új OKJ-ba szereplő szakképesítések szakmai programjaiak bevezetésére, a modulredszerű oktatás bevezetésére, az új szakmai és vizsgakövetelméyekre felkészítésre, és a kétszitű érettségi szakmai követelméyredszerére. - Alkalmazkodi kell az Európai Uió szakképzés-politikájához, az új követelméyekhez. (Dél-duátúli Operatív program, EU-s pályázatok stb.) - A szakmai programfejlesztések sorá törekedi kell a Baraya megye középfokú fejlesztési programjába elfogadott akcióprogramok, projekt-javaslatok szakközépiskolákra voatkozó részéek megvalósítására. 12
7.3. Szakiskolai oktatás A szakképzés struktúrájáak átalakítása az elmúlt másfél évtizedbe em modellvált, haem az iskolák új típusú képző itézméyekké törtéő alakításával törtét. A középfokú szakképzés redszer problémáit - melyek léyegébe abból adódtak, hogy a képzés ics szikroba a mukaerő-piac igéyével, egyidejűleg drága és pazarló - em sikerült orvosoli. 2005-be elkezdődött a térségi itegrált szakképző közpotok létesítése. A beruházások és fejlesztések 2007-be fejeződek be. A cetralizációs folyamat hatásai Baraya megyébe a 2007/2008-as taévtől, a PANNON-SZASZET működéséek érdemi megkezdésétől várhatók. A szakiskolai 9-10. évfolyamo az általáos műveltséget megalapozó oktatás folyik; továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorietáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamoko az OKJ-ba meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamáak befejezéséhez vagy érettségi vizsga letételéhez em kötött szakképesítések körébe szakmai vizsgára felkészítés folyik. Aki em fejezte be az általáos iskola 8. évfolyamát, és elmúlt 16 éves, appali redszerű iskolai oktatás keretébe felzárkóztató oktatásba vehet részt. A szakiskolai oktatás fejlesztését idokolja az, hogy egyre agyobb számba kerülek be gyege taulási képességű, hiáyos általáos műveltségű, eheze evelhető, szociális szempotból hátráyos helyzetű és túlkoros taulók az iskolába. A magas követelméyszitet soka em tudják teljesítei, ezért kimaradak vagy lemorzsolódak. A gazdaság visszajelzése szerit sok esetbe a piacképes tudás hiáya rotja a fiatal szakmukások elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes redszeréek: szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertai, tárgyi, fiaszírozási, miőségfejlesztési stb. fejlesztéséek folytatatása idokolt. Kiemelt figyelmet kell fordítai a szakiskolai oktatásba a hátráyos helyzetűek és a sajátos evelési igéyű taulók esélyteremtésére, a gazdaság szereplőiek bevoására, az EU-s iráyelvek figyelembe vételére, a szakmacsoportos alapképzés-külööse a gyakorlati képzés- erősítésére, a modul redszerű képzés bevezetéséek előkészítésére és bevezetésére. A fejlesztés keretébe erősítei szükséges a parterkapcsolatokat az itézméyfetartók, az itézméyek, a gazdaság érdekképviseleti szervezetei-kiemelte a kamarák-, a mukaügyi közpot és szervezetei között. A mezőgazdasági szakképzésbe a 2008/2009-es taévtől a Duátúli Agrár Szakképzési Közpot (DASZK) kezdte meg működését. Ezzel lehetőség yílt az agrár szakképzésbe is a korszerű piacképes itegrált oktatás bevezetésére. A Mukerőpiaci esélyövelés -t célzó programok kiterjesztése esélyövelő, egybe hátráykompezáló hatású. Az idege yelv és az iformatika oktatás többletóra fiaszírozása mid az egyé, mid pedig a társadalom számára megtérülő befektetés. A jövőbe azoba ezek fetarthatóságához a szülők hozzájárulása élkülözhetetle lesz. Az 1993. évi LXXVI. törvéy a szakképzésről 48. -a redelkezik a regioális fejlesztési és képzési bizottságok feladatairól, szakképzésbe betöltött szerepéről. Eek értelmébe az összehagolt és piacképes szakmai struktúrák és képzési iráyok meghatározásába szerepük és jeletőségük övekvő tedeciát mutat. A speciális szakiskolai osztályok idítása közel két évtizedes múltra tekit vissza azokba az iskolákba, ahol a fogyatékkal élőket evelik, oktatják. Folyamatosa bővülő képzési kíálatuk a továbbtaulás szempotjából előyös és vozó a sajátos evelési igéyű taulók számára, mert esélyt teremt a mukába álláshoz. A szakiskolai és a speciális szakiskolai evelés és oktatás jellemző adatait a 9. számú melléklet tartalmazza. A Dél-Duátúl szakképzési térképét a 10. számú melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A gazdaság és a mukaerőpiac változó igéyéhez alkalmazkodó oktatási-képzési struktúra fejlesztéséek célja és feladata az egymásak megfelelés követelméyéek biztosítása. - A tudásforrások bővítése, a szakmai együttműködési képesség fejlesztése, a taítási köryezet moderizálása, és az eszközredszer fejlesztése a szakiskolai fejlesztési program iovációs folyamatáak meghatározó elemei. Törekedi kell a fejlesztés eredméyeiek széleskörű haszosítására. - A gyakorlatorietált képzés, a korszerű taítási ayagok kidolgozása és alkalmazása, a pedagógusok módszertai kultúrájáak fejlesztése az öfejlesztő és miőségfejlesztő iskoláak legye programja, egybe jellemzője. (Mukahelyi gyakorlat, életszerű szakma taulás.) - A gyorsa változó szakmai követelméyredszer differeciáló hatású. Továbbra is biztosítai szükséges azoba a szakképzés társadalomfejlesztő szerepéek érvéyesülését. A gyegébb 13
képességű és a hátráyos helyzetű fiatalok szakképesítéshez és mukához juttatása az esélyegyelőséget biztosítja. A reális pályaválasztás előfeltétele a sikeres életpályáak. - A szakképzés itegrációs folyamatába egységbe kell kezeli az iskolaredszerbe és a felőttképzés keretébe folyó szakmai mukát, tekitettel az élethosszig tartó taulás programjára és az iskolaredszere kívüli szakképzés szerepéek folyamatos övekedésére. A középtávo tervezhető folyamatba a PANNON-TISZK vállaljo kezdeméyező szerepet. - Támogati szükséges a szakképző iskolák kapcsolatredszeréek fejlesztését, kiemelte az iskolahaszálókkal és a szakképzésbe érdekelt itézméyekkel, szervezetekkel. Arra kell felkészüli a szakiskolákak, hogy a takötelezettség 18 évre emelésével a taulók iskolaredszerű oktatása korszerű evelési - oktatási programok és módszerek hatékoy alkalmazásával legye az egyé és a társadalom számára egyarát eredméyes. - Fotos fejlesztési feladat a kompetecia-elve alapuló képzési redszer kialakítása, a modulredszerű szakképzés bevezetése, a szakmacsoportos képzés tartalmáak megújítása, a szakmai idege yelv és a számítástechika alkalmazás szitű elsajátíttatása. - A gyakorlati oktatásba a taulószerződés kiterjesztése, - 2008-ba 2300 szerződés volt - a kooperáció alapuló oktatásszervezés a szakképzési törvéy követelméyéek megfelelőe tervezedő. A szitvizsgák szervezése biztosítsa a szakmai és vizsgakövetelméyekek megfelelést. - A képző itézméyek és specialisták együttműködésére, kofereciák megtartására, itézméyi elemzésekre, öelemzésekre va szükség ahhoz, hogy a 9.-10. évfolyamo tauló diákok speciális problémáira adekvát válaszokat lehesse adi. - A taulók redelkezzeek a mukahely megszerzéséhez és megtartásához szükséges képességekkel, készségekkel, kompeteciákkal. Fel kell készítei őket az életpálya sorá bekövetkező mukahely- és szakmaváltásokra. A speciális és készségfejlesztő szakiskolákba törekedi kell arra, hogy a sajátos evelési igéyű taulók képességeit eredméyese botakoztassa ki. Eredméyes hátráykompezáló módszerek alkalmazásával kell segítei beilleszkedésüket a muka világába, a társadalomba. - Az új Országos Képzési Jegyzék alkalmazása, az új szakmai programok bevezetése, az új szakmai és vizsgakövetelméyek alkalmazása alapkövetelméykét fogalmazódik meg mid az iskolaredszerű, mid pedig az iskolaredszere kívüli szakképzést folytató itézméyekkel szembe. 8.) Kollégiumi ellátás A kollégiumok a megye közoktatási itézméyhálózatáak részekét speciális evelési-oktatási feladatokat látak el. Az itézméyredszerek ma is aktuális fukciója, hogy csökketse a társadalmi esélyegyelőtleségeket, yissa meg a szellemi javakhoz való hozzáférés útját, és mit ottho, befolyásolja a személyiség éréséek folyamatát. A kollégium széles értelembe vett szocializáció és idetitás fejlesztés. Az itézméyek agy többsége részbe öállóa gazdálkodó, vagy iskolához csatolt. A kollégiumok kihaszáltsága Pécsett 90-95 %-os, a megyébe eél kevesebb, 50-60 % közötti. A kihaszáltságot a képzési struktúra változása, de legikább a demográfiai helyzet befolyásolja. Növekedett a em ökormáyzati itézméyredszerbe résztvevők kollégiumi igéye, ezzel övekvő számba jelet meg a kollégiumi ellátást igéylő 18 éve felüli korosztály. A kollégiumi itézméyredszer szakmai mukáját meghatározta az OM által 2001-be kiadott Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. A szakmai muka fiaszírozása azoba elmaradt a szükségestől. A Nemzeti Kollégiumi Közalapítváy 2002-be megszűt, a Baraya Megye Közoktatásáak Fejlesztéséért Közalapítváyak, csak a kollégiumok fejlesztésére kiírt pályázata em fedi le a szükséges és jogos igéyeket. A kollégiumok költségvetési ormatív támogatása évete legalább az ifláció mértékével övekedett, 2006-ba azoba taulókét 32.000.- Ft-tal csökket. A kollégiumi itézméyhálózat fejlődése ma alapvetőe két téyezőtől függ: - egyrészt a működtetésbe érdekelt fetartó szakmai fejlesztési céljaitól, - másrészt az itézméy szakmai öállóságáak biztosítása mellett, az elkülöítette kezeledő költségvetési ráfordítások megteremtéséek lehetőségétől - ma ugyais eheze követhető, hogy az iskolával összevot kollégiumokak mekkora a működési költsége. 14
Fejlesztési iráyok, feladatok: - Fejlesztei szükséges a kollégiumok lakhatási feltételeit. Az ifrastruktúráak, igóságokak meg kell közelíteie a jó szívoalú polgári ottho tárgyi-techikai feltételredszerét. - A szakmai fejlesztést, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja megvalósulását kimeetmérésekkel, hatásvizsgálatokkal folyamatosa elleőrizi kell. - Támogati szükséges azokat a folyamatokat, amelyek a megyei kollégiumi itézméyredszer egészét megmozgató agyredezvéyek, programok, találkozók megvalósítását szolgálják. illetve amelyek az alapprogram itézméyi megvalósítását segítik. - ekét felül kell vizsgáli a férőhely kihaszáltságot, az alapító okirat módosításával, a férőhelycsökketést az ellátási szívoal emelésére kell kihaszáli. - Segítei kell az itézméyeket a turizmusból származó bevételek övelésére. - A fetartók belső szabályozókkal alakítsaak ki megfelelő érdekeltségi redszert az itézméyi dolgozók ilye jellegű mukájáak ösztözésére. 9.) Művészeti oktatás A művészetoktatás, a művészeti evelés helyzete és fejlesztések lehetőségei: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvéy és az ehhez kapcsolódó redeletek meghatározták a közoktatás redszeréhez szervese illeszkedő a művészetoktatás/művészeti evelés szervezeti kereteit és tartalmi követelméyeit. A Nemzeti Alaptaterv a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerit határozza meg, a Kormáy 243/2003. (XII.17) Korm. redelete a Nemzeti Alaptaterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról az iskolai evelés-oktatás alapvető céljai között az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetecia fejlesztéséek szükségességét hagsúlyozza. Az egész élete át tartó taulás eszméje mellett (LLL) az élet mide területére kiterjedő taulás (LWL) folyamatosa új tudást eredméyez. A tudás megszerzése sorá az értelmi, itellektuális fejlesztés mellett feltétleül szükséges az érzéki megismerő tapasztalatszerzés, tudásszerzés, amelyek lehetőségeit az iskolába a művészetoktatás, művészeti evelés biztosíthatja Hazai és emzetközi kutatások azt a téyt támasztják alá, hogy a művészetoktatás jeletős mértékbe elősegíti a tudás megszerzését, a képességek fejlesztését, a személyiség fejlődését. A művészetoktatás alkalmas mid a kogitív, mid az affektív, mid pedig a pszichomotoros területek fejlesztésére, külööse értékes a kreativitás, az iovatív, problémamegoldó godolkodás fejlesztésébe. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetecia fejlesztése a megismerés olya területeit célozza meg, amely az érdeklődést, a yitottságot, az élméyszerű tudásszerzést eredméyezi. Jeletős szerepe va a művészeti evelések a taulók motiváltságáak, érzelmi gazdagságáak kialakításába is. A művészetoktatásak jellegéből adódóa közösségformáló ereje va, az iskolák, a települések életéek meghatározó programjait, eseméyeit szíesítik a taulók művészeti tevékeységükkel: előadásokkal, bemutatókkal, kocertekkel, kiállításokkal, stb. A korszerű tehetségfogalom értelmezése szerit a művészeti területeke tehetséges fiatalok alkotómukája redkívül értékes és összemérhető mide más területe tehetséges taulók figyelemreméltó teljesítméyével. A művészeti területeke szerzett tudás, a képességek fejlődése hat va az értelmi fejlődés más területeire, a traszfer hatása fotos, pozitív fejlődést eredméyez a taulók mukájába az iskolai élet mide területé. A művészetoktatás hatása yomá komoly fejlődés mutatkozik bizoyos pszichikus fukciók erősödésébe, külööse a figyelem, a kocetráció, a memória, az öszabályozás területé. A művészetoktatás szervezeti keretei a megyébe elsősorba az alapfokú művészetoktatási itézméyekbe jeleek meg, a Közoktatási Iformációs Redszer (KIR) által jegyzett adatok szerit 15
38 iskola biztosítja a művészetoktatást a zeeművészeti, a képző-iparművészeti, a tácművészeti és a szí- és bábművészeti ágak területé. Az iskolák jeletős része ökormáyzati vagy ökormáyzatok társulásai által fetartott itézméy, ezek mellett alapítváyi, egyházi és egyéb itézméyek (pl. egyetem) által fetartott iskolák is működek a megyébe. Mára már em jellemző az itézméyek számáak övekedése. Az alapfokú művészetoktatás közpoti és helyi programjai az iskolákba részletese kidolgozottak. Ezek a téyezők jeletik a garaciáját aak, hogy az itézméyek az - először 2007-be elvégzett - országos miősítési eljárásba megszerezték a jogosultságot a működésre, kiválóa miősített vagy miősített itézméy cím elyerésével. Míg a 2006-os adatok szerit a megyébe 67 itézméybe folyt művészetoktatás, a KIR legfrissebb adatai szerit jeleleg a számuk csak 38. Ez bizoyítja azt, hogy ma már csak olya művészetoktatási itézméy működik, ahol a személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, a szakmai szívoal miősége is legalább jó miősítésű. Az alapfokú művészetoktatási itézméyek alaptevékeységükkel bizoyos mértékbe átvállalják az általáos iskolákba kevés óraszámba oktatott művészeti tárgyak: éek-zee, rajz, tác és dráma szerepét. Az ú. egységes iskolába az alapfokú művészetoktatási itézméyek programját valósítják meg az általáos iskola helyi tatervébe építve. Valameyi iskolatípusba a művészetoktatás alaptevékeysége mellett jeletős szerepe va a szívoalas, művészeti jellegű szabadidős programokak, amelyek a települések, az ott élő közösségek kulturális életét gazdagítják. A középfokú művészetoktatás, a művészeti szakképzés feladatát - térségi beiskolázás a megye működő Pécsi Művészeti Gimázium és Szakközépiskola látja el, az országba egyedülálló képzési struktúrával: égy művészeti terület találkozása yomá biztosít professzioális képzést a művészeti szakképesítések megszerzésére: zeeművészeti, képző-iparművészeti, tácművészeti és drámatagozatos gimáziumi tagozataival. A párhuzamos oktatás lehetősége ebbe az iskolatípusba az általáos műveltség, a személyiségfejlesztés, a tehetségfejlesztés feladatát is biztosítja. A középiskolákba (gimáziumokba, szakközépiskolákba, szakképző itézméyekbe) kevés óraszámba jele va a művészeti evelés, amely biztosítja egyrészt az adott területe az érettségi vizsgákra való felkészülést, másrészt agyobb aráyba a szabadidős programok szívoalas, tartalmas megszervezését. A következő időszak fejlődési, fejlesztési lehetőségei a művészetoktatásba: - Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetecia fejlesztése az iskolák helyi tatervéek részekét. - A művészetoktatás és az általáos képzés pozitív kölcsöhatásáak erősítése az iskolai muka mide területé. - A tehetséggodozás, tehetségfejlesztés helyi és hálózatba szervezett programjáak fejlesztése a Magyar Géiusz Itegrált Tehetségsegítő Program. - A kreativitás és iováció európai éve (2009) fő célkitűzései között szerepel a művészetoktatás erősítése az alapfokú és középfokú oktatási itézméyekbe, ehhez kapcsolódó programok, fejlesztések megtervezése, megvalósítása hosszabb távo is pozitív szemléletet, hatást eredméyezhet. - Pályázati lehetőségek segítségével a művészetoktatás tartalmi és tárgyi feltételeiek javítása, fejlesztése fotos feladat. - Szükséges a művészeti pályára készülő tehetséges fiatalok pályaorietációjáak segítése, a középfokú művészeti szakképzésbe való bekapcsolódásuk segítése, támogatása. - Az iskolák tartalmas, szívoalas művészeti programjaikkal továbbra is aktív részesei, meghatározó szereplői lehetek a települések kulturális/művészeti életéek. A művészetoktatást folytató itézméyeket a 11. számú melléklet tartalmazza. 10.) Nemzetiségi oktatás Baraya megyére em csak az aprófalvas településszerkezet, haem a emzetiségek magas száma és aráya is jellemző. A evelés-oktatás szervezettsége eltérő szitű, befolyásolja a települések 16
hagyomáya, a gazdaság szívoala. A emzetiségi, kisebbségi lakosság települések szeriti megoszlásáak jellegzetessége az, hogy túlyomó többségük községekbe lakik. A másik jellegzetesség a területi szétszórtság, ami jeleti egyrészt a megye egész területét, másrészt, hogy egy települése belül is gyakra megtalálható valameyi kisebbség. A roma épesség szétszórtsága még agyobb mértékű, bár vaak települések, ahol a lakosság 80-100 %-a ehhez az etikumhoz tartozik. Az egyes kisebbségek korösszetételére jellemző, hogy míg a émet, a szerb és horvát kisebbségre az elöregedés jellemző, addig a roma lakosságál fordított a helyzet. A magyarországi emzetiségi evelés-oktatás a közoktatási redszer szerves részekét illeszkedik a agy redszerbe, specialitásai vaak, de általáosságba egyazo törvéyi keretek voatkozak mide emzeti kisebbségre. Eek elleére, vagy még ikább ezért, a emzeti kisebbségek kulturális autoómiájáak és az ezt szolgáló itézméyi háttér kialakítása, illetve fejlesztése az egyik legfotosabb feladat. Az európai kulturális sokszíűség fogja meghatározi kotiesük jövőjét, valamit eek a célak a megvalósulásába egyértelműe az oktatás és evelés kapja a legagyobb szerepet. Ez lehet formális, vagy iformális, iskolaredszerű vagy azo kívüli, de mideképpe a permaes, egész élete keresztül megvalósuló formája. Így valósulhat meg a fogékoyság az új közösség és megvalósuló értékei irát. A multikulturális evelés egyik legfotosabb területe a emzetiségi yeloktatás. A emzetiségi oktatás korábbi megközelítésébe a yelvtaulás követelméyéből következett a hagyomáyápolás, amelybe gyakorolható volt az ayayelv. Most pedig, főleg a kisebb yelvek esetébe, a hagyomáy továbbadása a cél, és ebből következik a yelv taulásáak szükségessége is. Így a emzetiségi kultúrára evelés és oktatás, valamit a kisebbségi yelv taulása szorosa összefüggő redszert képez. Barayába a emzetiségi yelve törtéő evelés és oktatás mide hazai változata megtalálható. Az óvodai evelése belül gyakorlat az adott kisebbségi yelv mideapos haszálata, mit a emzetiségi evelés alapja. Az óvodák pedagógiai mukája a Magyar Óvodai Nevelési Program szerit szerveződik. Az általáos- és középiskolákba midhárom oktatási forma létezik a megyébe: emzetiségi ayayelvoktató, kétyelvű, tayelvű. A emzetiségi oktatás szívoaláak korszerűsítéséhez az itézméyek elsősorba az újszerű taeszközök (taköyvek, segédeszközök) beszerzését, a szakmai-módszertai taácsadást, valamit az ayaországgal való kapcsolattartás kiépítését és működtetését igéylik. A közoktatás egyes feladataiak kistérségi szervezésekor és a közoktatási itézméyek, átszervezésekor arra kell törekedi, hogy a emzetiségi oktatás keretei és lehetőségei bővüljeek, a emzetiségi oktatásba részvevők száma pedig övekedje. A szakközépiskolai és a szakiskolai oktatásba kiemelt figyelmet kell fordítai a szakmai idegeyelv oktatására. Az oktatás területé is legagyobb probléma, a roma származású gyerekek esetébe tapasztalható. Helyzetükö való javítás legikább lehetséges módja az oktatás területé található meg. Ameyibe a kisebbséghez tartozó megőrzi saját kultúráját, ugyaakkor elfogadja, megérti és tiszteli a többségi közösség kultúráját, akkor az egyé itegrálódik. Az itegráció mid az egyé, mid a társadalom számára a legkíváatosabb állapot. A többség az itegráció alatt legtöbbször azt érti, hogy a kisebbségi társadalom szokásait, kultúráját tegye magáévá úgy, hogy a sajátját elveti. Ez valójába az asszimiláció, amit emkíváatosak tekitük. A emzetiség kultúráját megőrizi csak meghatározott stratégiával lehet. Fel kell méri, hogy mi az a törtéeti, építészeti, képzőművészeti kics, ami jelegzetese az adott emzetiség yelvé európai. Mi az az élő (éekelt, tácolt, zeélt, festett, hímzett, faragott, szőtt stb.) épművészet amit alkotott, vagy dolgozott fel a kultúra az elmúlt évtizedekbe. Melyek azok a tartalmak, amelyeke keresztül a gyermekek, a taulók ezeket el tudják sajátítai. És végül felkutati azt a rejtett poteciát, amely még képes részt vállali ezekből az erőfeszítésekből. Az idege yelvet (emzetiségi, kisebbségi) oktatásba résztvevő számát a 12. sz. melléklet tartalmazza. Fejlesztési iráyok, feladatok: - A emzetiségi oktatás és evelés fejlesztésére szolgáló bázis itézméyredszer felállítása (többek között emzetiségi szakkollégiumok felállításával, emzetiségi köyvtárak további létrehozásával stb.), figyelembe véve a régióba már meglévő émet és horvát itézméyeket. - A emzetiségi oktatás céljaihoz redelt pedagógiai szakmai szolgáltatás megszervezése, a feltételek megléte eseté öállóa, vagy az országos ökormáyzatokkal kötött megállapodás működő formába. 17