JELENTÉS. a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről. 0659 2007.

JELENTÉS a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről 0659 2007. január

3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3.3. Fővárosi Ellenőrzési Osztály Iktatószám: V-1003-5/30/17/2006. Témaszám: 803 Vizsgálat-azonosító szám: V0262 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály osztályvezető főtanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Karáné Kőszegi Zsuzsanna számvevő tanácsos Dr. Csermák Judit számvevő Dér Géza számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről sorszáma 0319 0423 Jelentés a középfokú oktatási feltételek alakulásáról 0445 Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről, Függelék: A helyi önkormányzatokat a 2004. évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolása 0540 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 18 1. A költségvetés tervezésének, végrehajtásának, az Önkormányzat vagyongazdálkodásának és a zárszámadás elkészítésének szabályszerűsége 18 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége 18 1.2. A gazdálkodás szabályozottsága, a bizonylati rend és fegyelem szabályszerűsége 23 1.3. A pénzügyi-számviteli feladatok ellátásának informatikai támogatottsága 32 1.4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, számbavétele 34 1.5. A vagyonnal való gazdálkodás szabályszerűsége, célszerűsége, nyilvánossága 37 1.6. A céljelleggel nyújtott támogatások szabályszerűsége 41 1.7. A közbeszerzési eljárások szabályszerűsége 44 1.8. A zárszámadási kötelezettség teljesítésének szabályszerűsége 47 1.9. A Polgármesteri hivatal helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását segítő tevékenysége 49 2. Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források összhangja 51 2.1. A feladatok meghatározása és szervezeti keretei 51 2.2. A költségvetés egyensúlyának helyzete 55 2.3. A feladatok finanszírozása 61 3. A belső ellenőrzési rendszer működésének értékelése 63 3.1. Az ellenőrzési rendszer kialakítása, működése 63 3.2. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése 67 3.3. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása 68 1

MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon nagyságának alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat 2005. évi bevételeinek és kiadásainak alakulása (1 oldal) 4. számú Egyes önkormányzati feladatok finanszírozása (1 oldal) 5. számú Helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv (4 oldal) 6. számú Dr. Weinek Leonárd úr, Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának polgármestere által adott észrevétel (1 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áfa tv. Áht. Fot. Gytv. Hatv. Htv. Kbt. Ksztv. Ltv. Nek tv. Ötv. Ptv. Számv. tv. az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. LXXVII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Sztv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (IX. 26.) számú Korm. rendelet bérbeadási rendelet 1 Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának 4/1998. (II. 9.) számú rendelete a Budapest Zugló Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályozásáról bérbeadási rendelet 2 Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának 18/2005. (V. 2.) számú rendelete a Budapest Zugló Önkormányzata tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályozásáról építményadó rendelet Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának 10/2002. (IV. 9.) számú rendelete az építményadóról közterület hasznosítási rendelet Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának 25/2005. (VII. 1.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről 3

vagyongazdálkodási rendelet 1 vagyongazdálkodási rendelet 2 Vhr. 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 2005. évi költségvetési rendelet 2005. évi zárszámadási rendelet 2006. év költségvetési rendelet Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának 37/1995 (X. 30.) számú rendelete az önkormányzati vagyonról való rendelkezési jog szabályairól Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának 14/2004 (III. 29.) számú rendelete az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2005. (III. 9.) sz. rendelete a 2005. évi költségvetésről Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2006. (IV. 28.) rendelete a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásról Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006. (III. 14.) sz. rendelete a 2006. évi költségvetésről Szórövidítések APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ÁSZ Állami Számvevőszék Bíráló bizottság Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének Bírálóbizottsága Ellenőrzési osztály Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri hivatalának Ellenőrzési osztálya FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Fővárosi Önkormányzat Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodási jogkörök Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának szabályzata Polgármestere és Jegyzője által kiadott 1/2004., 1/2005. és 2/2005. számú együttes utasítása az önkormányzati kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás és ellenjegyzés rendjéről GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Informatikai osztály Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri hivatalának Informatikai osztálya jegyző Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Jegyzője Közbeszerzési bizottság Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének Közbeszerzési Bizottsága Képviselő-testület Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete 4

Közbeszerzési Döntőbizottság Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága közbeszerzési szabályzat Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének 855/2004. (IX. 21.) számú határozata a közbeszerzési szabályzatról OMB Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének Oktatatási és Művelődési Bizottsága Önkormányzat Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Pénzügyi bizottság Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága pénzügyi csoportvezető Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályának pénzügyi csoportvezetője Pénzügyi osztály Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi osztálya pénzügyi osztályvezető Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályának pénzügyi osztályvezetője polgármester Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Polgármestere Polgármesteri hivatal Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala SIB Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének Sport és Ifjúsági Bizottsága TKB Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének Társadalmi Kapcsolatokért felelős Bizottsága ügyrend Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje vagyonkezelő zrt. Zuglói Vagyonkezelő Zrt. Városüzemeltetési osztály VTKB Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Polgármesteri hivatalának Városüzemeltetési osztálya Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének Vagyongazdálkodási, Településfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottsága 5

JELENTÉS a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata gazdálkodási rendszerének 2006. évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program alapján került sor. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: az önkormányzati gazdálkodás törvényességét 1, szabályszerűségét biztosították-e a tervezés, a költségvetés végrehajtása, a vagyongazdálkodás és a zárszámadás során; az Önkormányzat által ellátott feladatok és az azokhoz rendelkezésre álló források összhangja biztosított volt-e, különös tekintettel az egyes kiemelt feladatokra; a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító belső kontrollok 2 megfelelően segítették-e a végrehajtást. Az ellenőrzött időszak: a 2005. év és a 2006. év első negyedéve, az 1.5.; 2.1-2.3. és 3.3. programpontok tekintetében a 2003 2004. évek is. A kerület lakosainak száma 2006. január 1-én 109 873 fő volt. Az Önkormányzat 35 tagú Képviselő-testületének munkáját 12 állandó bizottság segítette. A polgármester a 2002. évi választások óta tölti be tisztségét, a jegyző személye az 1996. évtől nem változott. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében 57 költségvetési szervet működtetett, amelyekből 11 önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában 1 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 2 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontroll alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátását. 7

BEVEZETÉS részt vett két közhasznú társasága, öt közalapítványa, egy gazdasági társasága, továbbá kettő önkormányzati társulása. A feladatok ellátására az Önkormányzat költségvetési szerveinél 2005. december 31-én foglalkoztatott közalkalmazottak száma 2935 fő, a köztisztviselők száma 291 fő volt. Az Önkormányzat a 2005. évben 22 761 millió Ft bevételt ért el és 20 115 millió Ft kiadást teljesített, 2005. december 31-én 87 418 millió Ft értékű könyvviteli mérleg szerinti vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. A kerületben a 2002. évi választásokat követően 11 a megválasztott és működő helyi kisebbségi önkormányzatok 3 száma. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott tájékoztatást, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a javaslatok egy részét megvalósították. Ezekben az esetekben a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben a megtett intézkedést feltüntettük, és a kapcsolódó javaslatokat elhagytuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 3 Bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb és szlovák kisebbségi önkormányzat. 8

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat egyes ágazatokra, jelentősebb feladatokra vonatkozó hoszszabb távú koncepcióinak, programjainak, intézkedési terveinek Képviselőtestület általi elfogadásával teljesítette az Ötv-ben előírt gazdasági program meghatározását. A 2005. és 2006. évi költségvetési koncepciókat, valamint a költségvetési rendelettervezeteket a polgármester határidőben terjesztette a Képviselő-testület elé. A költségvetési koncepciókhoz, és a 2005. és 2006. évi költségvetési rendelettervezethez a polgármester az Ámr-ben előírtaktól eltérve nem csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepcióról alkotott véleményét. A kisebbségi önkormányzatok elnökeit a jegyző a 2005. és 2006. évi koncepciónak a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatta. A Képviselő-testület nem tartotta be az Áht. előírását, mivel önkormányzati rendeletben nem határozta meg az előírt mérlegek és kimutatások, valamint a szöveges indoklások tartalmi követelményeit. A 2005. és 2006. évi költségvetési rendeletekben megsértették az Áht. előírásait, mivel a költségvetési bevételek és kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket szerepeltettek, és nem mutatták be a tervezett hiány öszszegét. A Képviselő-testület tájékoztatása céljából a költségvetési rendelettervezetek előterjesztése tartalmazta az Áht-ban előírt összevont mérlegeket az Önkormányzatra és elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzatokra, a több éves kihatással járó döntések bemutatását számszerűsítve évenkénti bontásban és összesítve, valamint a közvetett támogatások kimutatását. Az Áht. előírását nem tartották be, mivel a több éves kihatással járó döntések, valamint a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatások szöveges indoklása elmaradt. A Képviselő-testület a 2005. évi költségvetési rendeletében elfogadott eredeti előirányzatokat módosításaival 8%-kal megemelte. Az előirányzat-módosítások hitelt érdemlően dokumentáltak, alátámasztottak voltak. A polgármester nem tájékoztatta a Képviselő-testületet az Ámr-ben előírt határidőn belül az intézményi saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, az Önkormányzat nem tartotta be az Ámr-ben előírt határidőt a 2005. évi költségvetési rendelet utolsó módosításánál. A Polgármesteri hivatal az Ámr. előírása ellenére nem rendelkezett a Képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzattal. A Polgármesteri hivatal ügyrendjét jegyzői intézkedéssel szabályozták, ami nem tartalmazta az alapító okirat keltét, számát, valamint a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámot. Az Ámr. előírása ellenére a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezete nem rendelkezett ügyrenddel. Az operatív gazdálkodási és ellenőrzési jogköröket a polgármester és a jegyző közös utasításban szabályozta. A kötelezettségvállalásra felhatalmazottaknál meghatározták az elvégzett feladatokról történő beszámolást, az utalványozásra, a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzésére felhatalmazottaknál azonban nem írták elő a beszámolási kötelezettséget. A jegyző nem az Ámr. előírásának megfelelően határozta meg a szakmai teljesítésigazolás módját, mivel az nem terjedt ki 9

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a bevételek teljesítésére, azonban 2006. szeptember 1-től a szabályozást kiegészítette. A jegyző az érvényesítők részére írásbeli megbízást adott. Az operatív gazdálkodással kapcsolatos felhatalmazásoknál, megbízásoknál a pénzügyi osztályvezető érvényesítéssel való megbízásánál nem biztosították az Ámr-ben előírt összeférhetetlenségi követelmény teljesítését. A jegyző a Htv. előírása alapján kialakította a Polgármesteri hivatal és az intézmények számviteli rendjét. Elkészítette a Polgármesteri hivatal számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat. A számviteli politikában az éves költségvetési beszámoló benyújtására előírt határidőként a Vhr. előírásának ellentmondó dátumot határoztak meg, nem rögzítették az általános kiadások megosztásának módját és a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából jelentős és nem jelentős összeget. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatában nem határozták meg az ingatlanok mennyiségi felvétellel való leltározását, és az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök leltározásának sajátos szabályait. Az értékelési szabályzat nem tartalmazta a Vhr-ben előírtak ellenére a jogerős követelések értékelésének elveit, a vevőkövetelések vevő általi elismerése igazolásának módját, az adós minősítési szempontjait, valamint követelés típusonként a kisösszegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait. A pénzkezelési szabályzat nem tartalmazta az előzetes pénztárellenőrzés módját, amelyet a jegyző előírt 2006. szeptember 1-től. A házi pénztári keret napi összegét vagyonvédelmi szempontból indokolatlanul magas értékben határozták meg. A számlarendben a jegyző a Vhr. előírása ellenére nem szabályozta az alapbizonylatok körét, az analitikus bizonylatok formáját, tartalmát, vezetésének módját, és az egyeztetés dokumentálásának módját, valamint az analitikus nyilvántartásokból készített összesítő kimutatások elkészítésének határidejét. A jegyző a számviteli politikát és a kapcsolódó szabályzatokat 2006. augusztus 1-től a Vhr-ben előírtaknak megfelelően módosította. A jegyző utasításaiban gondoskodott az Áhtban előírt FEUVE rendszer szabályozásáról, mivel az Ámr. előírásának megfelelően elkészítette a Polgármesteri hivatal ellenőrzési nyomvonalát és kialakította a kockázatkezelés rendjét. Az Ámr-ben foglaltakat nem tartotta be, mert az ellenőrzési nyomvonal nem az ügyrend mellékletét képezte. A Polgármesteri hivatalban az Ámr. előírása ellenére nem foglalták írásba a kötelezettségvállalások 3%-át. Megsértették a Számv. tv-t, mivel az előírt bizonylatokat a gazdasági események 0,3%-ánál nem állították ki. A Számv. tvben előírt alaki és tartalmi követelményeket megsértve a bizonylatok nem tartalmazták a könyvviteli nyilvántartásokban való rögzítés időpontját és annak igazolását, a bizonylatok 9-33%-a a gazdálkodási jogkörök gyakorlóinak aláírását, valamint 71%-a a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vételi sorszámot. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlói a banki és pénztári bizonylatokon, utalványrendeleteken az arra jogosultak voltak. A Polgármesteri hivatalban nem tartották be az Ámr-ben előírtakat, mivel az érvényesítés keretében a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszám kijelölése nem az érvényesítésre írásban kijelölt dolgozó által történt a kiadási pénzforgalmi bizonylatoknál. A bankszámla- és a pénztárforgalomhoz kapcsolódó munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatát az érvényesítő nem teljesítette, mivel nem jelölte ki a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot. A kötelezettségvállalás ellenjegyzője a bizonylatok 9%-ánál, a szakmai teljesítést igazoló a bizonylatok 33%-ánál, az utalvány ellenjegyzője a bizonylatok 10

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 79%-ánál nem végezte el munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatát. A pénztárellenőr teljesítette ellenőrzési kötelezettségét. A gazdálkodási, ellenőrzési jogkörök gyakorlása során betartották az Ámr-ben szabályozott összeférhetetlenségi előírásokat. A költségvetési pénzforgalmat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a Vhr-ben szabályozott időben rögzítették a könyvviteli nyilvántartásokban. Az egyéb gazdasági eseményeknél év közben az adós- és vevőköveteléseknél, a szállítói kötelezettségeknél nem teljesítették a Vhr. előírását, mivel az előírt határidőig a változásokat nem vezették be a könyvviteli nyilvántartásokba, csak év végével, vagy több negyedév adatát összevonva könyvelték (adós- és vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek, kárpótlási jegyek, és a dolgozóknak tartósan nyújtott lakásépítési kölcsönök). A Vhr-ben előírt költségvetés szerkezeti rendjének ellentmondóan történt a felhalmozási célra átvett pénzeszközök, a szociális juttatások, az intézményfinanszírozás és a kamatbevétel elszámolása. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások negyedévenkénti egyeztetése a Vhr. előírása ellenére elmaradt a dolgozóknak tartósan nyújtott lakásépítési kölcsönöknél, az adós- és vevőköveteléseknél, és a szállítói kötelezettségeknél. Az Ámr. előírása ellenére a költségvetési előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalásokról nem vezettek folyamatosan, naprakészen, kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben olyan nyilvántartást, amelyből az évenkénti kötelezettségvállalás összege megállapítható volt. A Képviselő-testület által a 2005. évre meghatározott kiemelt előirányzatokat az Önkormányzat három önállóan gazdálkodó intézménye nem tartotta be. Az előirányzat-túllépés okait nem vizsgálták, felelősségre vonás nem történt. A Polgármesteri hivatal számviteli rendszerének informatikai támogatása biztosított volt, azonban a gazdálkodási, számviteli feladatok végzése nem egymásra épülő integrált rendszerek alkalmazásával történt. A Képviselőtestület a középtávú informatikai stratégia célkitűzéseit határozattal fogadta el. A Polgármesteri hivatal rendelkezett katasztrófa elhárítási tervvel, valamint meghatározták a hozzáférési jogosultsági rendszert. A pénzügyi-számviteli területen rendelkeztek az alkalmazott informatikai rendszer üzemeltetési dokumentációjával és a felhasználók részére készített leírással. A Pénzügyi osztály dolgozóinak munkaköri leírása tartalmazta a munkakörük ellátásához szükséges informatikai rendszer használatának előírását és a felhasználói jogosultságot. Az Önkormányzatnál a vagyon nyilvántartása a Vhr. előírásainak nem felelt meg, mivel az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök közül nyolc szervezet részére átadott eszközöket nem elkülönítve, hanem a tárgyi eszközök között tartották nyilván. Önkormányzati forrásokból víziközmű vagyon beruházás aktiválása történt a 2005. évben, de az nem növelte az önkormányzati vagyon értékét, mert azt térítésmentesen átadták a Fővárosi Önkormányzat részére. A Polgármesteri hivatal a 2005. évi leltározási kötelezettségének nem tett eleget, mivel az ingatlanok leltározása nem mennyiségi felvétellel történt, hanem egyeztetéssel, annak ellenére, hogy a Vhr. mennyiségi felvételt írt elő. A vizsgálat időtartama alatt a szabályzatot módosították. Az önkormányzati vagyon értékelését a 2005. évben a követelések esetében nem végezték el és értékvesztést a Számv. tv. előírásai ellenére nem számoltak el. A részesedések értékeléséhez szükséges információk rendelkezésre álltak, de a Számv. tv. előírásának nem tettek eleget, mivel az indokolt értékvesztést nem számolták el. 11

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat a vagyonnal történő gazdálkodását két rendeletben szabályozta. A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a közterületek hasznosítását külön rendeletben szabályozták. A vagyongazdálkodási rendelet 1-2 a teljes vagyoni körre kiterjedt, elkülönítette a forgalomképes és a törzsvagyon körét, ezzel eleget tettek a Htv-ben és Ötv-ben előírtaknak. Célszerűen szabályozták értékhatárhoz kötve a rendelkezési jogokat, a Képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester hozta meg a döntéseket. A vagyongazdálkodási rendelet 1-2 -ben az Áht. előírását megsértették, mivel az ingyenes vagyonátadás módját és a követelésről történő lemondás eseteit nem határozták meg. A nyilvános versenytárgyalási értékhatárt 2004. március 29-től öt millió Ft-ban határozták meg, a 2003. január 1-e és 2004. március 29-e közötti időszakban megsértve az Áht. előírását nem határozták meg ezt az értékhatárt. A közzétételi kötelezettséget az Áht. előírását betartva szabályozták. A nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatások és a 100 ezer Ft feletti nettó értékű árubeszerzésekkel, szolgáltatásokkal, beruházásokkal és vagyongazdálkodással kapcsolatos szerződéseket a honlapjukon közzétették. A 2003-2005. években az Önkormányzat vagyonának értéke nem csökkent. Az Önkormányzat érdekeit biztosító értékbecslésre vonatkozó előírásokat betartották és a jogi garanciális elemeket beépítették a szerződésekbe. Az értékpapír gazdálkodást tartalmazó nyilvántartások rendelkezésre álltak, a vétel és eladás szabályszerűen történt, a rövidtávú befektetésekre vonatkozó döntési jogot a polgármesterre ruházta a Képviselő-testület, azzal a kikötéssel, hogy csak államilag garantált értékpapír vásárlás történhet. Ezt a jogkörét a polgármester a 2004-2005. években az Ötv. előírását megsértve túllépte, mivel bankbetétek elhelyezéséről rendelkezett, a szabályozást a 2006. évi költségvetési rendeletben módosították. Az értékpapír gazdálkodás során az eredményességre törekedtek, de az egy éven belüli lekötéseket a kötelezettségvállalások teljesítése után felszabaduló, átmenetileg szabad pénzeszközök összegéig tudták teljesíteni. A jövedelmező részesedéseiket megtartották, a rövidtávú értékpapír forgalmazás éves átlaghozama a 2003-2005. években a 6%-ot meghaladta. Az Önkormányzat a kerületben működő pártszervezetek közül egy pártszervezet részére közvetett támogatást nyújtott kedvezményes bérleti díj fizetésének megállapításával, ami ellentétes a Ptv. és az Ötv. előírásaival. A 2003-2005. években követelésekről való lemondás nem történt. Ingyenes vagyonátadás a 2005. évben megépített szennyvízcsatorna átadására kötött megállapodás alapján a Fővárosi Önkormányzat részére volt, amely során betartották az Ötv. előírásait. Az Önkormányzat a 2005. évben külső szervezetek részére 194,9 millió Ft működési célú és 25,3 millió Ft összegű felhalmozási célú támogatást nyújtott nem szociális ellátásként. A speciális célú támogatásokra elkülönített összegeket a 2005. évi költségvetés tartalmazta. Az Önkormányzat 196 szervezet részére nyújtott támogatást, a döntéseket minden esetben az arra jogosultak hozták meg, az Ötv. előírásainak megfelelően. A Polgármesteri hivatalnál a támogatási megállapodásokban meghatározták a támogatás célját, összegét a számadás módját és határidejét. A kifizetések során az éves költségvetés módosított előirányzat összegeit nem lépték túl. Az Áht. előírását megsértve a támogatások rendeltetésszerű felhasználását nem ellenőrizték. Az ÁSZ vizsgálat kereté- 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ben alkotóművész részére biztosított támogatást ellenőriztük, céltól eltérő felhasználás megállapítására nem került sor. Az Önkormányzat a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, erről a Közbeszerzések Tanácsát értesítette. A Polgármesteri hivatalban elkészítették az Önkormányzat közbeszerzési szabályzatát, valamint az összesített közbeszerzési tervet, amelyben meghatározták a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, dokumentálásának és elbírálásának rendjét, valamint az eljáró személyek alkalmazására vonatkozó szabályokat. A 2005. évben 58 közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek árubeszerzésekből, építési beruházásokból, szolgáltatásból és központosított beszerzésekből tevődtek össze. A becsült érték meghatározására és az egybeszámításra vonatkozó Kbt. előírásokat betartották. Az ellenőrzött közbeszerzési eljárás megfelelt a Kbt. szabályainak. A Kbt. előírásának megfelelően elkészítették az éves statisztikai összegzést, amelyet határidőn belül megküldtek a Közbeszerzések Tanácsának. A közbeszerzési eljárásokat az Ellenőrzési osztály az Önkormányzat intézményeinél ellenőrizte, ezzel teljesítette a Kbt. előírását, a Polgármesteri hivatalnál a Kbt. előírása ellenére a közbeszerzések ellenőrzését nem végezték el. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke a 2005. évben egy alkalommal kezdeményezett jogorvoslati eljárást az Önkormányzat ellen, ennek során 500 ezer Ft bírság került megállapításra. A 2005. évi zárszámadási rendelettervezetet ami az elfogadott költségvetési rendelettel összehasonlítható módon tartalmazta a teljesítési adatokat a polgármester az Áht-ban előírt határidőn belül terjesztette a Képviselő-testület elé, az Ötv-ben előírt könyvvizsgálói véleménnyel együtt. A zárszámadási rendelet szerkezete megfelelt az Ámr. előírásának, azonban nem tartalmazta a többéves kihatással járó döntések és a közvetett támogatások szöveges indoklását az Áht. előírása ellenére. Az Önkormányzatnál az Ámr. előírása ellenére a helyi kisebbségi önkormányzatok zárszámadási adatait nem a meghozott határozatok alapján építették be a 2005. évi zárszámadási rendeletbe. A zárszámadási rendeletben a Polgármesteri hivatal jóváhagyott költségvetési pénzmaradványának összege nem felelt meg a Vhr-ben foglaltaknak, mivel nem tartalmazta a központi költségvetésbe való befizetési kötelezettség összegét. Az intézményektől elvont, kötelezettségvállalással nem terhelt pénzmaradvány összegét nem mutatták be a Polgármesteri hivatal, illetve az intézmények pénzmaradványát növelő, illetve csökkenő tételként. A Polgármesteri hivatalban határidőben elvégezték az intézmények elemi beszámolóinak számszaki felülvizsgálatát, azonban nem tartották be a szakmai teljesítés értékelésére, a pénzügyi teljesítés és a feladatmegvalósítás összhangjának felülvizsgálatára vonatkozó Ámr. előírását. A költségvetési szerveket éves számszaki beszámolóik és működésük elbírálásáról az Ámr. előírása ellenére írásban nem értesítették. A 2005. évi zárszámadási rendelet és az elemi beszámolók számszaki adatainak összhangját nem biztosították a kamatbevételeknél és a költségvetési pénzmaradványnál. Az Önkormányzat megkötötte a helyi kisebbségi önkormányzatokkal az együttműködési megállapodást, amely tartalmazta, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési határozat tervezetét. Az előirányzat módosítási és a zárszámadási határozattervezetek esetében az Ámr. előírása ellenére nem határozták meg a jegyző feladatait, ezáltal a megállapodások nem voltak alkalmasak arra, hogy a központi és a helyi elő- 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK írásoknak megfelelő legyen az Önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok együttműködése. A Polgármesteri hivatalban a helyi kisebbségi önkormányzatok vagyoni és számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezették, azonban a kötelezettségvállalásokról az Áht. előírását megsértve elkülönített analitikus nyilvántartást nem vezettek. Az Önkormányzat az általa ellátott feladatait rendeletekben, szakmai koncepciókban rögzítette. A 2006. évi költségvetési rendelethez csatolták a kötelező és önként vállalt feladatok előirányzatait tartalmazó kimutatást. A Képviselő-testület nem vette figyelembe az Ötv-ben foglaltakat, mivel a lakosság igényeitől és az Önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően nem határozta meg feladatai ellátásának módját és mértékét. Az Önkormányzat feladatai ellátását az általa alapított intézmények, gazdasági társaságok, közalapítványok, önkormányzati társulások, valamint egyéb szervezetek útján biztosította, melyek önként vállalt feladatokat is elláttak. Az intézmények számában a 2003-2005. években változás nem volt. Egy intézmény feladatkörének módosításáról hozott képviselő-testületi döntéssel, miszerint a feladatot nem a költségvetési szerv keretében, hanem Kht. alapításával kívánták megoldani, a szakmai véleményezők nem értettek egyet a gazdaságtalan működtetés miatt. A Képviselő-testület a közbiztonság növelése céljából térfigyelő rendszer létesítésére a Fővárosi Önkormányzattal közös intézményi társulás létrehozásáról döntött. Az előterjesztés alternatív javaslata ellenére a Képviselő-testület jóváhagyta az intézményi társulás létrehozásáról szóló megállapodást. A Képviselőtestület részterületenként áttekintette a feladatok szervezeti megoldását, melynek következtében módosította a Polgármesteri hivatal szervezeti struktúráját, az intézmények alapító okiratait, valamint a vállalkozói szerződéseket. Az oktatási intézmények esetében nem hozott döntést a tanulói létszámcsökkenés által indokolt szervezeti módosításokról. A Képviselő-testület nem értékelte a változások konkrét szakmai és gazdasági hatását a módosításokat követő években. Az Önkormányzatnál a pénzügyi egyensúly a tervezett eredeti előirányzatoknál nem volt biztosított a 2003-2005. évek költségvetéseiben. A költségvetésben tervezetthez képest a költségvetés végrehajtása során a költségvetési egyensúly nem állt fenn a 2003. évben, a 2004. és 2005. években azonban a teljesített költségvetési bevételek fedezték a költségvetési kiadásokat. A teljesített működési célú költségvetési bevételek a 2003. évben nem, a 2004. és 2005. években azonban fedezetet biztosítottak a teljesített működési célú kiadásokra. Az Önkormányzat vagyonának értékesítésével a 2003-2005. évek között bevételi forrásait 5600 millió Ft-tal növelte. A felhalmozási célú költségvetési bevételekben csökkenő arányban szerepeltek a pályázaton elnyert pénzeszközök. Az Önkormányzat likvid hitelt csak a 2003. évben vett fel, amit egy hónapon belül visszafizetett. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből származó bevétel a 2003. évről a 2005. évre 239 millió Ft-ról 180 millió Ft-ra csökkent. Az Önkormányzatnál felhalmozási célú hitel felvételéről döntöttek. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát a hitelek felvételénél a Pénzügyi bizottság a 2005. évben az Ötv-ben foglaltak ellenére nem vizsgálta. Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások nem veszélyeztették az Önkormányzat fizetőképességét a kötelezettségvállalás évében és a futamidő további éveiben. Az adósságszolgálati kötelezettség év végén fennálló összege 427 millió Ftról 370 millió Ft-ra csökkent a 2003. évről a 2005. évre. A Hatv-ben szabályo- 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK zottakon túli mentességeket és kedvezményeket határoztak meg az építmény adó helyi szabályozásában. A helyi adóbevételek aránya a 2003-2005. évek között a költségvetési bevételeken belül 26-28-24% volt. Az Önkormányzat a 2003-2005. években a vizsgált öt feladatot nem fejlesztette, intézményi kapacitás megszüntetésére nem került sor. A bölcsődei ellátás, a nappali szociális intézményi ellátás kapacitás mutatói változatlanok voltak, az óvodai nevelés, az általános iskolai és a középiskolai oktatás feladatmutatói 99%-104% között változtak. A működési kiadások a 2003. évről 2005. évre négy feladatnál 25%-ot meghaladóan nőttek, a középiskolai oktatás kiadásának növekedése a 2003. évről a 2005. évre 12% volt. Az intézmények kapacitáskihasználtsága a bölcsődei ellátást kivéve, amely 80%-os volt 93-100% között alakult. A fajlagos kiadások változása az adott kapacitás kihasználtság mellett a működési kiadások növekedési ütemét követte. A finanszírozási források közül az önkormányzati támogatás részaránya 40-60% között alakult, az állami hozzájárulás részaránya 50% alatt maradt, de az általános iskolai oktatás esetében a 79%-ot is meghaladta. A jelentősebb önként vállalt feladatok (a középfokú oktatás, önkormányzati szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatás) ellátására fordított kiadások az Önkormányzat költségvetésében csökkenő arányt képviseltek, a 2003. évben 15%, a 2004. évben 14% és a 2005. évben 13% volt. Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak kiadásai nem veszélyeztették a kötelező feladatok ellátását. A Polgármesteri hivatalban a középületek akadálymentes megközelíthetőségének biztosítására vonatkozó feladatok 1999. évi felmérése szerint 61 középület akadálymentesítését kellett elvégezni. A 2005. év végéig az Önkormányzat 25 középület akadálymentessé tételét nem végezte el, ezzel nem tett eleget a Fot. előírásának. Az Önkormányzat kialakította a belső ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szervezeti kereteket. Az Ellenőrzési osztály feladata volt a költségvetési intézmények, valamint a Polgármesteri hivatal belső ellenőrzése. A foglalkoztatott belső ellenőrök számát kapacitás felmérés alapján állapították meg. A belső ellenőrök szervezeti függetlenségét az Ellenőrzési osztály feladat és hatásköri jegyzékében az Áht. előírása ellenére a jegyző nem biztosította, mert a polgármestert is felhatalmazta a belső ellenőrök irányítására és számukra belső ellenőrzési feladat meghatározására. A belső ellenőrzési vezető a Ber. előírása ellenére nem készített stratégiai tervet. A 2005. és a 2006. évi ellenőrzési tervek összeállítása kockázat elemzésen alapult. A 2005. évi ellenőrzési tervet a Ber. előírása alapján a jegyző, a 2006. évi ellenőrzési tervet az Ötv.- ben foglaltaknak megfelelően a Képviselő-testület hagyta jóvá. A Polgármesteri hivatalban a belső ellenőrzés keretében nem tettek eleget a Kbt. közbeszerzések ellenőrzési kötelezettségére vonatkozó előírásának. A soron kívüli ellenőrzés esetében a megbízólevél tartalmazta az ellenőrzési feladatot, azonban a Ber. előírása ellenére ellenőrzési programot nem készítettek. Az elvégzett ellenőrzésekről a Ber-ben foglaltaknak megfelelő tartalmú ellenőrzési jelentéseket készítettek, amelyekben nem tártak fel büntető, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményt. Az ellenőrzött intézmények mindegyike készített intézkedési tervet. A belső ellenőrzési vezető az észrevételek véleményezéséről írásban tájékoztatta az ellenőrzött szerv vezetőjét. A korábbi években feltárt hiányosságok megszüntetéséről utóellenőrzéssel győződtek meg. A jegyző beszámolt a 2005. évi költségvetési beszámoló keretében a belső ellenőrzés működtetéséről, az Áht-ban foglalt előírást megsértve azonban nem szá- 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK molt be a FEUVE rendszer működtetéséről. A Képviselő-testület a Htv-ben foglaltaknak megfelelően áttekintette az ellenőrzések tapasztalatait és a jelentést határozattal elfogadta. Az Önkormányzat költségvetési minősítésű könyvvizsgáló megbízásával teljesítette az Ötv-ben előírt könyvvizsgálati kötelezettségét. A Polgármesteri hivatal és az intézmények adatait összevontan tartalmazó 2005. évi egyszerűsített éves beszámolót az Ötv. előírása alapján a könyvvizsgáló felülvizsgálta és hitelesítő záradékkal látta el, auditálási eltérést nem állapított meg. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodását a 2002. évben ellenőrizte átfogó jelleggel és azt követően a 2003-2005. években a 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás lebonyolításához felhasznált pénzeszközök elszámolásának, a középfokú oktatási feltételek alakulásának, továbbá a helyi önkormányzatok 2004. évi normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzését végezte el. A négy jelentés összesen 23 javaslatot tartalmazott az önkormányzati gazdálkodás szabályszerűségének és a végzett munka színvonalának javítása céljából. A javaslatok közel kétharmadát teljesen hasznosították, három javaslatra részben intézkedtek, öt javaslat nem hasznosult. A helyszíni ellenőrzés megkezdéséig a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése és az érvényesítés nem az Ámr-ben előírtak szerint történt, a részesedések és a kárpótlási jegyek esetében a 2004. és a 2005. években az értékvesztés elszámolását nem végezték el, az intézmények beszámolójának és pénzmaradványának jóváhagyásáról írásbeli értesítést nem küldtek az intézményeknek. Az ingatlanok esetében nem valósult meg a leltározási szabályzatban a mennyiségi felvétel gyakoriságának meghatározására, valamint a vagyonkezelő zrt. és az Önkormányzat között létrejött szerződésekben rögzített az Önkormányzat szempontjából hátrányos negyedéves elszámolási rend megváltoztatására irányuló célszerűségi javaslat. A normatív állami hozzájárulások igénylésével, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos javaslatokra tett intézkedésekkel gondoskodtak a központi költségvetés és az Önkormányzat közötti elszámolás pontosságáról és áttekinthetőségéről. Az Önkormányzatnál a számvevőszéki ellenőrzések szabályszerűségi és célszerűségi javaslatainak végrehajtása eredményeképpen javult a feladatellátás törvényessége, szabályszerűsége. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a polgármesternek a jogszabályi előírások maradéktalan betartása érdekében 1. gondoskodjon a középületek akadálymentessé tételéről, tekintettel arra, hogy a Fot. 29. (6) bekezdésében foglalt határidő lejárt; a munka színvonalának javítása érdekében 2. terjessze a számvevőszéki jelentést a Képviselő-testület elé, a feltárt hiányosságok megszüntetésére az előző számvevőszéki jelentésben megfogalmazott, de érdemben még nem hasznosított javaslatokra is figyelemmel készíttessen intézkedési tervet a határidők és a felelősök megjelölésével; 3. kísérje figyelemmel az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtását; a jegyzőnek a munka színvonalának javítása érdekében 1. ellenőrizze a részletes megállapítások fejezetben jelzett intézkedéseik teljesítését. 17

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉNEK, VÉGREHAJTÁSÁNAK, AZ ÖN- KORMÁNYZAT VAGYONGAZDÁLKODÁSÁNAK ÉS A ZÁRSZÁMADÁS ELKÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYSZERŰSÉGE 1.1. A költségvetési rendelet jóváhagyásának, módosításának, az előirányzatok nyilvántartásának szabályszerűsége Az Önkormányzat egyes ágazatokra, jelentős feladatokra rendelkezett a Képviselő-testület által elfogadott koncepciókkal, programokkal, intézkedési tervekkel 4. Ezekben meghatározták azon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek hoszszabb távra biztosítják az Önkormányzat által nyújtandó feladatok ellátását. Az Önkormányzat az Ötv. 91. (1) bekezdésében foglalt előírást a gazdasági program meghatározására ezen dokumentumok képviselő-testületi elfogadásával teljesítette. A 2005. évi és a 2006. évi költségvetési koncepciót a polgármester az Áht. 70. -ában előírt határidőn belül 5 mindkét évben november 30-án benyújtotta a Képviselő-testületnek. A 2005. és 2006. évi költségvetési koncepciókat a helyben képződő bevételek, az ismert kötelezettségek és az ágazati programokban rögzített elvek, feladatok alapján állították össze az Ámr. 28. (1) bekezdése alapján. A 2005. és 2006. évi költségvetési koncepciót a Képviselő-testület elfogadta és határozataival 6 döntött a költségvetés készítés további munkálatairól. A költségvetési koncepciókban főbb költségvetési tervezési irányelvként határozták meg a kötelezően ellátandó feladatok színvonalas működtetését, működési hitel felvételének elkerülésével, az önként vállalt feladatok ésszerűsítését, az egyes kiadások felülvizsgálatának szükségességét a ki- 4 Az Önkormányzat főbb ágazati koncepciói, programjai, intézkedési tervei: a Képviselőtestület 820/2003. (XII. 16.) számú határozata Budapest-Zugló Egészségügyi Szolgálat 2004-2008. évekre vonatkozó szakmai terveiről, a 28/2004. (I. 27.) számú határozata Budapest- Zugló közoktatási intézkedési tervéről, a 769/2004. (VI. 22.) számú határozata Budapest- Zugló ingatlangazdálkodási koncepciójáról, a 11/2004. (XI. 16.) számú határozata Zugló szolgáltatástervezési koncepciójáról, a 828/2005. (V. 21.) számú határozata a kerületfejlesztési koncepció stratégiai anyagáról, és 18 egyéb feladatot érintő koncepciók határozatai. 5 Az Áht. 70. -ában szabályozott határidő november 30., a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15. 6 A Képviselő-testület a 1269/2004. (XII. 21.) számú határozatával a 2005. évi költségvetési koncepcióról, a 1170/2005. (XII. 20.) számú határozatával a 2006. évi költségvetési koncepcióról döntött. 18

adások csökkentése érdekében, a megkezdett önkormányzati beruházások befejezését, a vagyongazdálkodás célszerűvé tételét, a pályázati források fokozott bevonását. A helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit a költségvetési koncepciók helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről tájékoztatták az Ámr. 28. (6) bekezdése alapján. A költségvetési koncepció előterjesztéséhez nem csatolták a helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét az Ámr. 28. (3) bekezdése ellenére 7. A 2005. és 2006. évi költségvetési koncepciók tervezetét a bizottságok megtárgyalták. A Pénzügyi bizottság határozatokkal 8 elfogadott véleményét azonban a polgármester nem csatolta a költségvetési koncepció tervezetekhez az Ámr. 28. (3) bekezdése előírása ellenére 9. A Pénzügyi bizottság elnöke a bizottság véleményét amelyet a Képviselő-testület ülésén osztottak ki a képviselő-testületi ülésen szóban ismertette. Az Önkormányzat megsértette az Áht. 118. előírását, mivel előterjesztés hiányában rendeletben nem határozta meg a költségvetés előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor a Képviselő-testület részére tájékoztatásul bemutatandó mérlegek és kimutatások, valamint a több éves kihatással járó döntések és a közvetett támogatások szöveges indoklásának tartalmát 10. A 2005. és 2006. évi költségvetési rendelettervezeteket a jegyző a költségvetési szervek vezetőivel egyeztette, az egyeztetés eredményét az Ámr. 29. (4) bekezdése alapján írásba foglalták. A 2005. és 2006. évi költségvetési rendelettervezetek benyújtásánál a polgármester betartotta az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidőt 11, mivel azokat 2005. február 14-én, illetve 2006. február 15-én terjesztette be a Képviselő-testület felé. A költségvetési rendelettervezetekhez csatolta a könyv- 7 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a jegyző intézkedett annak érdekében, hogy a költségvetési koncepció tervezethez csatolják a helyi kisebbségi önkormányzatok koncepció tervezetről alkotott véleményét. 8 A Pénzügyi bizottság a 356/2004. (XII. 16.) számú határozatával, illetve az 572/2005. (XII. 15.) számú határozatával döntött véleményéről. 9 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a jegyző intézkedett annak érdekében, hogy a Pénzügyi bizottság véleményét csatolják a költségvetési koncepció tervezetekhez. 10 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a jegyző intézkedett annak érdekében, hogy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetbe építsék be az Áht. 118. -ában előírt mérlegek és kimutatások tartalmi követelményeit. 11 Az Áht. 71. (1) bekezdésében előírt határidő tárgyév február 15. 19

vizsgáló véleményét, azonban elmaradt 12 a Pénzügyi bizottság véleményének csatolása az Ámr. 29. (9) bekezdése ellenére 13. A Pénzügyi bizottság a véleményét a képviselő-testületi üléseken szóban ismertette. A polgármester betartotta az Áht. 71. (2) bekezdése előírását, mivel a 2005. és 2006. évi költségvetési rendelet benyújtása előtt előterjesztette a javasolt előirányzatokat megalapozó rendelettervezeteket 14, valamint bemutatta a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait és az Áht 71. (3) bekezdése alapján a tárgyévet követő két év előirányzatait. A Képviselő-testület által elfogadott 2005. évi költségvetési rendeletben a bevételi és kiadási főösszeget 22 508,7 millió Ft-ban, a 2006. évi költségvetési rendeletben 22 743,9 millió Ft-ban határozták meg. A 2005. és 2006. évi költségvetési rendelet megalkotásakor megsértették az Áht. 8. (1) bekezdése és 8/A. (7) bekezdése előírását, mivel a költségvetési bevételek és kiadások között finanszírozási célú pénzügyi műveleteket (hitelfelvételt és hiteltörlesztést) mutattak ki, és a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a hiány összegét nem mutatták be 15. A 2005. és 2006. évi költségvetési rendeletekben a Képviselő-testület az Áht. 67. -ában foglaltak betartásával meghatározta a címrendet. A 2005. és 2006. évi költségvetési rendeletekben az Áht. 69. (1) bekezdése előírása alapján meghatározták a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadókat 12 A 2006. évi költségvetési rendelettervezet Képviselő-testület elé történő benyújtásakor a polgármester nem csatolta a Pénzügyi bizottság véleményét, mivel az a 2006. évi költségvetési rendelettervezetet véleményező üléseit többször elnapolta és végleges véleményét a képviselő-testületi tárgyalás napján hozta meg. 13 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a jegyző intézkedett annak érdekében, hogy a Pénzügyi bizottság véleményét csatolják a költségvetési rendelettervezetekhez. 14 Az Önkormányzat 59/2004. (XII. 29.) számú rendelete a talajterhelési díjjal kapcsolatos helyi szabályok megállapításáról, 61/2004. (XII. 29.) és 50/2005. (2006. II. 1.) számú rendelete a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi étkeztetés térítési díjairól, 62/2004. (XII. 29.) és 49/2005. (2006. II. 1.) számú rendelete az egyes intézményeknél folyó munkahelyi étkeztetés igénybevételéről, 65/2004. (XII. 29.) számú rendelete az építményadóról, 1/2005. (II. 1.) számú rendelete a lakásépítés-, vásárlás támogatásáról, 1/2006. (I. 2.) számú rendelete az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan korlátozott forgalomképességének törléséről és a forgalomképes vagyontárgyak közé való felvételéről. 15 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a 2006. évi költségvetési rendelet 2006. szeptember 5-i módosításakor intézkedtek annak érdekében, hogy a költségvetési bevételek és kiadások között nem mutattak ki finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, valamint bemutatták a költségvetési bevételek és kiadások különbözeteként a hiány összegét. 20

terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet. Az Ámr. 29. (1) bekezdés (a)-(g) pontjai előírásának megfelelően a bevételi forrásokat főbb jogcímforrásonként, a működési, fenntartási előirányzatokat kiemelt előirányzatonként önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, a Polgármesteri hivatal költségvetését feladatonként, elkülönítve az általános és céltartalék összegét (benne elkülönítve az államháztartási tartalékot). A 2005. és 2006. évi költségvetési rendeletekben bemutatták az Ámr. 29. (1) bekezdés h) pontjában előírt működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat mérlegszerűen egymástól elkülönítetten és együttesen egyensúlyban. A költségvetési rendeletek tartalmazták elkülönítetten is a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetését az Ámr. 29. (1) bekezdés i) pontjának megfelelően, a helyi kisebbségi önkormányzatok határozatai alapján. Az Önkormányzat 2005. és 2006. évi költségvetési rendeleteiben betartotta az Ámr. 29. (1) bekezdés k) pontjának előírását, mivel elkülönítetten bemutatták az EU-s támogatással megvalósuló program projektek bevételeit és kiadásait. A költségvetés végrehajtásával összefüggő főbb helyi szabályokat a költségvetési rendeletekben az Áht. 75. előírásának megfelelően rögzítették. A Képviselő-testület a 2005. évi költségvetési rendeletében szabályozta és testületi hatáskörben tartotta meg a közép- és hosszú lejáratú hitelek felvételének jogát, azonban a rövidlejáratú hitel felvételének döntési jogát 200 millió Ft értékhatárig a polgármesterre ruházta át. Meghatározták az intézményi többletbevételek feletti rendelkezési jogosultságot az Áht. 93. (4) bekezdése alapján. A céltartalékkal való rendelkezés jogát az Áht. 73. (3) bekezdése alapján a Pénzügyi bizottságra ruházták át. A Képviselő-testület bizottságokat hatalmazott fel egyes célfeladatra, feladatra tervezett előirányzatok felhasználására, valamint szabályozták az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek előirányzatmódosítási jogköreit az Ámr. 53. (4) bekezdése előírása alapján. A 2006. évi költségvetési rendeletben azonos szabályokat fogadtak el a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban, csak a rövidlejáratú hitel felvételéről való döntési keretet változtatták meg 400 millió Ft-ra. A Képviselő-testület tájékoztatására az Áht. 118. -ában előírt rendeleti szabályozás hiánya ellenére a 2005. és 2006. évi költségvetési rendelettervezetek előterjesztésekor bemutatták az Áht. 116. 6. pontja szerinti Önkormányzat összevont mérlegét, elkülönítetten a kisebbségi önkormányzatok mérlegeit. Az előterjesztések tartalmazták az Áht. 116.. 9. pontja alapján a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, valamint az Áht. 116. 10. pontjában előírt közvetett támogatásokra vonatkozó kimutatást, azonban megsértették az Áht. 118. előírását, mivel a kimutatások szöveges indoklása elmaradt 16. 16 A közbenső egyeztetés során a polgármester által adott tájékoztatás szerint a jegyző intézkedett annak érdekében, hogy a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, valamint a szöveges indoklást is csatolják a költségvetési rendelettervezethez. 21