19. TÉTEL Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai. 9.1.2. Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet. 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány. 9.1.4. A szépirodalmi művek és az ismeretközlő irodalom csoportosítása, rendszere. 9.1.5. A könyvtári szolgáltatások. Könyvtár: bizonyos szempontok szerint összeválogatott megőrzésre és olvasására szánt, feltárt és rendezett dokumentumgyűjtemény. Feladatai: a. ) közvetíteni az általános műveltséget, b ) kutatási, fejlesztési tevékenységek szakirodalmi igényeinek kielégítése, c ) megőrizni és hozzáférhetővé tenni az egyetemes valamint a tudományos kutatások szempontjából jelentős könyvtári anyagot. A könyvtárak különböző típusai jöttek létre, annak érdekében, hogy ki tudják szolgálni a kutatni, tanulni, művelődni és szórakozni vágyó embereket. A könyvtár típusok nem függetlenek, hanem egymással kapcsolatot tartó, egymást segítő könyvtári hálózatot alkotnak. A leggyakrabban megtalálható könyvtár típusok: Nemzeti könyvtár Közművelődési könyvtárak Szakkönyvtárak Felsőoktatási könyvtárak Iskolai könyvtárak A nemzeti könyvtárnak az a feladata, hogy egy adott nemzethez vagy annak nyelvéhez, nyelveihez tartozó minden dokumentumot beszerezzen és feldolgozzon. Ez azt jelenti, hogy például az Országos Széchényi Könyvtár teljességre törekedve gyűjt minden magyar nyomdából kikerült művet, s a külföldön megjelent magyar nyelvű anyagokat. Ezen kívül igyekszik megszerezni a hazánkról szóló legfontosabb dokumentumokat is, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven íródtak. A nemzeti könyvtárak rendelkeznek kötelespéldány joggal, azaz minden kiadványból kötelezően kapnak példányt. A közművelődési könyvtári hálózattal találkozunk leggyakrabban, hiszen ide tartoznak a megyei, a városi és a községi könyvtárak is. Ennek a csoportnak egész működését meghatározza, hogy lakossági igényeket kell kielégítenie. Az átlagos közművelődési könyvtár jól kiszolgálja a tanulni, művelődni és szórakozni vágyó közönség igényeit, a nagyobbak elkülönített gyermek, ifjúsági, zenei részleggel igyekeznek alkalmazkodni a különböző könyvtárlátogató rétegekhez. A közművelődési könyvtáraknál az egyes altípusok szervesen egymásra épülnek, így általában a fiókkönyvtár városi könyvtár megyei könyvtár modellel találkozhatunk. Ezek praktikusan megosztják a dokumentumok elérését, használatát, és a könyvtári élet említett kellemes oldalát a lehető legközelebb viszik az olvasóhoz. H:\19 Tétel.doc 1. oldal, összesen: 5
A szakkönyvtárak a legspecializáltabb könyvtárak, hiszen feladatuk egy-egy szakmai terület vagy tudományág szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítése. Természetesen az egyes speciális intézmények (például tudományos kutatóintézetek) is rendelkeznek saját gyűjteménnyel, amelyek, ha nem is nyilvános könyvtárként tartoznak bele a szakkönyvtári rendszerbe, de szolgáltatásaikkal (például másolatküldés, könyvtárközi kölcsönzés) segíteni tudják a szakkönyvtári rendszer munkáját. A felsőoktatási könyvtárak nagyon régi intézmények, és feladatuk sem igen változott az elmúlt 6-700 év során: az adott oktatási intézmény oktató nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Bár ezek a könyvtárak is nyilvános könyvtárak, zömükben mégis az egyetemi oktatók és hallgatók igényeivel foglalkoznak. Ez azt is jelenti, hogy a tudományos kutatás, magas szintű oktatás igényei miatt ezeknek a könyvtáraknak igen elevenen kell reagálniuk az információs társadalom kihívásaira, így az új könyvtári technológiákat, azok használatát és oktatását is ezek a könyvtárak veszik át elsőként. Az oktatási intézményekben működnek az iskolai könyvtárak. Ez a típus számodra is ismerős, hiszen a napi munkád egyik legfontosabb segítője. Amellett, hogy a tanároknak és a diákoknak biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat, ez a színtere az önálló könyvhasználat megtanulásának is. Kis településeken előfordul, hogy az iskolai könyvtár egyben a falu vagy község legnagyobb könyvgyűjteménye is, ekkor közművelődési feladatokat is elláthat. Eligazodás a könyvtár funkcionális tereiben: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet. Olvasótermi szolgálat: az állomány helybeni használatra történő kiadása. Ez erre a célra fenntartott helyiségben, az olvasóteremben, olvasószobában vagy helyben olvasó térben megy végbe, amely olvasóasztalokkal, székekkel és külön kézikönyvtárral van ellátva. Nagyobb könyvtárakban az általános olvasóterem mellett külön folyóirat- és szakolvasókat rendeznek be, közművelődési könyvtárakban pedig ifjúsági és gyermekolvasókat is. A kézikönyvtár anyagát külön olvasótermi katalógus tartalmazza. A könyvtár felépítése. Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy a különféle könyvtárak felépítése, belső rendje alaposan eltér, hiszen más szerkezetben,más feltételekkel kell egy többmilliós állományt hozzáférhetővé tenni, mint egy pár tízezer kötetes iskolai könyvtárat. Zárt raktár és szabadpolcos rendszer A lényegi különbség abból fakad, hogy az olvasótermekben, a kölcsönzőben szabadon hozzáférhető-e a könyvtári állomány nagyobbik része, vagy a dokumentumok tetemesebb része zárt raktárban van, ahova az olvasók nem mehetnek be. A zárt raktári rendszerű könyvtárak az olvasó és a dokumentum között a kapocs a katalógus, a számítógépes rendszer és a tájékoztató könyvtáros. A kisebb gyűjteményekben a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasói termekben. Az ilyen könyvtárat szabadpolcos rendszerűnek nevezzük. Ennek legnagyobb előnye, hogy az olvasók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a dokumentumokkal, korlátozás nélkül bolyonghatnak a szakrendben elhelyezett könyvespolcok között és szabadon válogathatnak Nem ritka az sem, hogy a könyvtárak a vegyes rendszert választják. Így van egy jelentős szabadpolcos rendszer, de a ritkábban használt vagy védendő, értékesebb állományt zárt raktárban tartják. H:\19 Tétel.doc 2. oldal, összesen: 5
Nagyobb könyvtárakban külön multimédiás részt alakítanak ki, melyben a multimédiás eszközök használatát lehetővé tevő számítógépek,(cd, DVD lejátszó) fejhallgató stb, találhatók. Kisebb könyvtárakban az olvasótermi részen alakítják ki a multimédiás övezetet. Az olyan lemezeket, amelyekre írott szöveget, álló- vagy mozgóképet és hangot is rögzítettek, multimédiának nevezik. (ha például irodalomórára készülsz, találhatsz a könyvtárban olyan cd-t, amelyen elolvashatod a szépirodalomi művet, meghallgathatod azt színművészek tolmácsolásában, láthatsz fénykép- és filmfelvételeket az alkotóról, s esetleg még a mű megzenésített változatával is megismerkedhetsz ) A multimédiát kezelő program lehetővé teszi, hogy az egyes adatok közötti keresés, továbblépés menetét maga a felhasználó határozza meg, természetesen a program kidolgozói által előre kiépített kapcsolatok alapján. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány. A könyvtárak rendje A könyvtárak állományának egy részét szabadpolcon, a másik felét zárt raktárakban helyezik el. E kettő aránya a könyvtártárolási és hozzáférési lehetőségeitől, a kölcsönzés rendjétől és az állomány nagyságától függően változhat. kölcsönözhető nem kölcsönözhető ismeretközlő szépirodalom kézikönyv időszaki kiadvány szakirodalom ismeretterjesztő audiovizuális különgyűjtemény kiadvány dokumentum (Kölcsönzésük könyvtáranként változhat) Kölcsönözhető könyvek: ismeretközlő: az ismeretterjesztő, a szak- és tankönyvirodalom, valamint a segédkönyvek. szépirodalom: művészi igénnyel készült, műélvezetre szánt irodalmi alkotások összessége. szakirodalom: tudományos értékű vagy valamely szakma gyakorlati művelését, előrevitelét szolgáló irodalom összefoglaló neve. ismeretterjesztő irodalom, kiadvány: az ismeretközlő irodalomnak az a része, amely a laikusok számára, általában alap vagy középfokon mutatja be egy-egy tudományos, közéleti, politikai stb. szakterület problémáit. Helyben használható (nem kölcsönözhető) könyvek: kézikönyvek: ezek a művek nem folyamatos olvasásra szolgálnak, hanem a közvetlen (direkt) tájékozódásra szolgálnak, ahol pontos kérdéseinkre azonnal pontos válaszokat kaphatunk. időszaki kiadványok: rendszeres időközönként, azonos címmel megjelenő dokumentumokat sorolunk ide pl. napilapok, hetilapok, a havonta, kéthavonta, félévente megjelenő folyóiratok és az évkönyvek. audiovizuális dokumentumok: az információkat hangzó és/vagy képi anyagok segítségével rögzített ( pl: dia, mikro- és mozgófim, hang- és CD, magnószalag, hangos- és videofilm). H:\19 Tétel.doc 3. oldal, összesen: 5
különgyűjtemény: a könyvtári állomány egészétől elkülönítve tárolt gyűjteményrész. Elkülönítését indokolhatja a különleges érték, a tartalom vagy akár a forma sajátosságai. A hagyatékként könyvtárnak adományozott köteteket is gyakran kölöngyűjteményként kezelik A kölcsönzések rendje könyvtáranként változhat. A szépirodalmi művek és az ismeretközlő irodalom csoportosítása, rendszere. A könyvtárakban található állomány két fő csoportja a szépirodalmi művek és az ismeretközlő irodalom. Ezeket elkülönítve tárolják a könyvtárak. Tárolásuk rendje is némileg eltérő. A szépirodalmi művek esetében a legegyszerűbb és leglogikusabb az, ha a könyveket szerzőjük (ennek hiányában címük) szerint soroljuk betűrendbe. A könyvtári betűrend nem tesz különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között, hiszen ez a betűrend nemzetközi. Ugyanezért a két-és háromjegyű betűk jegyeit külön betűként értelmezzük ( Pl: cs=c+s, zs=z+s ) Így a könyvtári ábécé betűi a következők: a b c d e f g h i j k l m n o ö p q r s t u ü v w x y z A besorolásnál a névelőt (a, az, egy) nem vesszük figyelembe: Ha a címek első szava, illetve a szerzők vezetékneve megegyezik, a besorolás a következő szó vagy a keresztnév alapján történik. Ugyanazon szerzők különböző műveit címük alapján sorolják be. Annak érdekében, hogy a besorolás könnyebben és gyorsabban menjen, az amerikai könyvtáros, Cutter (ejtsd: katter) táblázatot készített. Ennek segítségével minden szerző (vagy cím) kap egy ún. Cutter-számot, amely egy betűből és egy kétjegyű számból áll. A betű mindig a szerző (cím) kezdőbetűjére, a szám pedig az azon belüli betűrendi helyre utal. Így tartományokra bontja az ábécébe rendezett könyveket. (pl.: Madách = M 10, Mikszáth = M 67, Móra = M 86)ez megkönnyíti a könyvek elhelyezését a polcokon. A táblázatot a könyvtárosok használják, neked nem kell jegyezned. Minden könyv gerincén vagy borítóján megtalálod ezt a számot, s ez segít a kötet helyének megtalálásában. A szépirodalmi művek raktári, illetve szabadpolcos elhelyezését csak a Cutter-szám határozza meg. Az ismeretközlő irodalom esetében azonban nem elegendő a Cutter-szám, nem csak szerző, hanem téma megjelölése is fontos, mivel a legtöbbször ennek alapján keressük a könyvet. Ezért a betűrendi jel mellett egy háromjegyű szám is, ún. szakrendi jel is található, amely a dokumentum tartalmát fejezi ki. Ennek alapján egy a tízes számrendszerre épülő, a tudományokat számok segítségével osztályokba soroló rendszer, az Egyetemes Tizedes Osztályozás (EOT). Ennek 10 fő csoportja van, nullától kilencig sorolja fel a nagyobb tudományterületeket. A tíz főosztály témái: 0:általános, összefoglaló műveletek 1:filozófia 2:vallás, mitológia 3:társadalomtudományok 4:üres (egyes könyvtárakban a nyelvészet tartozik ide) 5:természettudományok 6:alkalmazot tudományok 7:művészetek, sport, szórakozás 8:nyelvészet, irodalom 9:életrajzok, földrajz, történelem Ezt a tíz csoportot további osztályokra, alosztályokra bontották, így alakultak a háromjegyű csoportok (pl.: 700=művészet; 780=zene; 785=hangszeres zene). Egy ilyen háromjegyű H:\19 Tétel.doc 4. oldal, összesen: 5
szám a könyv szakrendi jele. (Ezeket nem kell megtanulni.) A betűrendi jel (a Cutter-szám) és a szakrendi jel együtt adja az ismeretközlő dokumentum raktári jelzetét, amely a könyvön és a hozzá tartozó katalóguscédulákon is megtalálható. Ez biztosítja, hogy a könyv mindig megtalálható legyen a polcon, illetve hogy a helyére kerüljön vissza. A szabadpolcon az ismeretközlő műveket a raktári jelzet alapján rendezi el, és te is így találod meg, a szakrendi jel segítségével, majd azon belül a betűrendi jel szerint. Egyes könyvtárakban emellett különböző tájékoztató feliratok és a polcokon elhelyezet választólapok (könyvtáros nyelven:,,fülek ) is segítenek a tájékozódásban. Az iskolai és a közművelődési könyvtár kölcsönözhető és helyben olvasható állománya is kap raktári jelzetet. Arról, hogy elviheted-e haza a kiválasztott könyvet, a kötetben elhelyezett pecsét tájékoztathat (felirata lehet például,,nem kölcsönözhető vagy,,kézikönyvtár ). A legtöbb könyvtárban a kötet gerincére ragasztott színcsík jelöli, ha a könyv a kézikönyvtári állomány része, tehát nem kölcsönözhető. A nagyobb könyvtárak zárt raktárai gyakran nem így, hanem a folyamatos számsorrend alapján (a leltári szám növekvő sorrendjében) helyezik el a példányokat. A leltári számokat a könyvek beszerzési sorrendjében adják a műveknek. Ez azonban a könyvtárosok dolga, rajtuk kívül más nem is léphet be a raktárba. A könyvtári szolgáltatások. 1. Kölcsönzés: - könyv - folyóirat - hanganyag (videó, hangkazetta, CD, DVD, ) 2. Helyben olvasott: - könyv - folyóirat - hanganyag (videó, hangkazetta, CD, DVD, ) 3. Könyvtárközi kölcsönzés. 4. Könyvtári előjegyzés 5. Internet használat 6. Fénymásolás 7. Könyv, szakdolgozat, kötés stb. H:\19 Tétel.doc 5. oldal, összesen: 5