NETZWERK-VERANSTALTUNG UMWELT UND ENERGIE Strategien und Förderprogramme der Regionen Protokoll Schäffern, 13.4.2011 Zeit: 09:30-16:00 h Projektmanagement: DI. Andreas Weiß, Mag. Hajnalka Triteos Meidlik, Moderation: DI Dr. Hannes Schaffer, Woher kommen die TeilnehmerInnen der Veranstaltung?
DAS RECOM NETZWERK RECOM bietet als Plattform für grenzüberschreitenden Erfahrungsaustausch und regionales Kooperationsmanagement in einer Reihe von Veranstaltungen, Workshops und Exkursionen bis Ende 2012 ProjektträgerInnen und -partnerinnen die Möglichkeit sich auszutauschen, neue Aspekte und vertiefende Informationen der grenzüberschreitenden Zusammenarbeit kennenzulernen und sich zur Bewältigung der alltäglichen (Projekt-) Arbeit zusätzliche Inputs zu holen. Folgende Themen werden dabei schwerpunktmäßig in den einzelnen RECOM Gebieten (HU-AT, AT-CZ und AT-SK) behandelt: Arbeitsmarkt und Bildung Tourismus Umwelt und Energie Wirtschaft, Forschung, Innovation Verkehr und Mobilität Das Netzwerk soll einen thematisch gezielten Informations- und Erfahrungsaustausch ermöglichen und einen Beitrag zur grenzübergreifenden Regionalentwicklung leisten. Die Inhalte und Abläufe der Netzwerkangebote werden jeweils mit den Netzwerkmitgliedern abgestimmt und je nach Möglichkeit an Ihre Bedürfnisse angepasst. Damit soll ein dynamischer Netzwerkentwicklungsprozess ermöglicht werden. Als Unterstützung und zentrale Anlaufstelle wurde daher die RECOM Website www.recom-huat.eu eingerichtet, die neben nützlichen Informationen zu grenzüberschreitenden Kooperationen auch eine Akteurslandkarte beinhaltet, die derzeit ausgebaut und laufend aktualisiert wird.
ABLAUF
ZUSAMMENFASSUNG
AUSBLICK Der nächste RECOM Netzwerkworkshop findet im Herbst 2011 statt und wird sich entsprechend den Anregungen der NetzwerkteilnehmerInnen mit Best Practice Projekten aus anderen Grenzregionen beschäftigen.
EINDRÜCKE
TeilnehmerInnen Titel Vorname Nachname Institution Balázs BOZZAY Pannon Energy Cluster Botond CSEKE Pannon Egyetem Georgikon Kar Diána FOGLSZINGER-SZAKOS Pannon Energy Cluster Mag.a Andrea GÖSSINGER-WIESER Amt d. Stmk. Landesregierung FA17A Klimaschutzkoordinatorin Peter GROSS Energiemodellregion NÖ Süd Gergely GYURÁCZ Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Otto F. HABERHAUER Biowärme Schneebergland Mag. Arch. Ute HAMMEL HTL Wr. Neustadt Jochen J. HÖDL ÖKOPROFIT International (CPC Austria) Imre JUHÁSZ IMRO-DDKK Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. Florian KERSCHBAUMER Kleinregion Bucklige Welt DI (FH) DI Alois KRAUSSLER FH JOANNEUM Gesellschaft mbh Studieng.Energie-, Verkehrs- u. Umweltmm. MSc Bernhard KUDERER BIENE -Verein Boden u. Bioenergie Netzwerk NÖ/EU Bmstr. Oskar LEHNER HTL Wr. Neustadt Mag. Günther MONSCHEIN Amt. d. Stmk. Landesregierung, Abt. 16 - Landes- u. Gemeindeentw. István NÁDOR Umwelt- u. Wasserdirektion Westtransdanubien Fridiana OFFENBERGER Amt d. NÖ Landesreg., Abt. Umweltwirtschaft u. Raumordnungsfö. Dr. Béla PÁLYI Pannon Egyetem Georgikon Kar Ing. Franz PATZL Amt NÖ Landesreg., Abt. Energiewesen u. Strahlenschutzrecht András POLGÁR Regionale Entwicklungsagentur Westpannonien DI Herbert RITTER Stadtgemeinde Wien, MA 20 - Energieplanung DI Martin ROHL Verein LEADER Region NÖ Süd WHR DI Helmut ROJACZ Wasser- und Abfallwirtschaft Land Burgenland
Titel Vorname Nachname Institution DI Dr. Hannes SCHAFFER mecca environmental consulting DI Thomas SCHNEEMANN Burgenländische Energieagentur/ESPAN DI Dr. Erwin SZLEZAK Amt NÖ Landesreg., LF 6 DI Werner TIPPEL GV f. Abfallwirtschaft u. Umweltangel. i.bez.mödling Mag.a Hajnalka TRITEOS MEIDLIK Regionalmanagement Niederösterreich-Büro Industrieviertel István VASS IMRO-DDKK Környezetvédelmi Közhasznú Nonprofit Kft. DI Andreas WEISS Regionalmanagement Niederösterreich-Büro Industrieviertel Gabriele Wieger Amt der Burgenländischen Landesregierung
27.04.2011 RECOM HU-AT Netzwerk - Umwelt und Energie Schäffern, 13.04.2011 Ablauf 10:00 Begrüßung RECOM Aktivitäten Andreas Weiß 10:15 Round Table 1 Energie- und Klimaschutzstrategien 11:45 Führung durch das Umwelt-Kompetenzzentrum 12:15 Mittagspause 13:15 Round Table 2 Boden- und Wasserschutz 15:00 Zusammenfassung Ausblick Netzwerk 16:00 Abschluss RECOM Aktivitäten - DI Andreas Weiß Energie- un Klimastrategien Region Westtransdanubien DE HU Energiestrategie Pannonien DE HU Niederösterreich DE HU Wien DE HU Steiermark DE HU Entwicklungen im Bereich Umweltschutz in der Region Westtransdanubien András Polgár Leiter Strategische Planung Regionale Entwicklungsagentur Westtransdanubien Non-Profit-GmbH In welchen Entwicklungsdokumenten der Umweltschutz in der Region Westtransdanubien zu finden ist - Strategische Ebene Region Westtransdanubien Regionales Gesamtprogramm 2007-2013 Wirtschaftsentwicklung (Innovation, Geschäftsumfeld, Cluster) Entwicklung Humanressourcen Verkehr (Nahverkehr, Schienen gebundene Infrastruktur) Umweltschutz, Umweltwirtschaft (Abwasser, Luft, Abfall, Trinkwasser, Hochwasser, Naturwerte, Forst- und Landwirtschaft, Waldschulen, Landschaftsanpassung, Energieeffizienz, nachhaltige Produktion und Konsumation, E-Umweltschutz) Energetik (Energieversorgung von Industrieparken, Thermen, öffentlichen Institutionen, elektrisches Basisnetz) Siedlungsentwicklung Tourismus 1
27.04.2011 In welchen Entwicklungsdokumenten der Umweltschutz in der Region Westtransdanubien zu finden ist - Operative Ebene Operatives Umwelt- und Energieprogramm (4.640 Mio. EUR) geringe regionale Wirkung Operatives Programm Westtransdanubien (546 Mio. EUR) Der Regionale Entwicklungsrat Westtransdanubien ist in den entscheidungsvorbereitenden Gremien vertreten. Priorität 4: Entwicklung der Infrastruktur im Bereich Umweltschutz und Verkehr (109,5 Mio. EUR) 4.1 Entwicklung der lokalen Infrastruktur und Dienstleistungen im Bereich Umweltschutz Abwasserbehandlung in kleineren Siedlungen Entwässerung im Ortsgebiet Durchführung von Rekultivierungsprogrammen auf lokaler und mikroregionaler Ebene Aktionen im Bereich Umweltentwicklung für nachhaltige Siedlungen Aufgrund des Horizontalprinzips wird im Umweltbereich in beinah jeder Konstruktion eine Nachhaltigkeit erwartet (insbesonders: Entwicklung des Investitionsumfeldes (Industriebrachen), Ökotourismus, Stadtrehabilitation, Nahverkehr, Entwicklung öffentlicher Institutionen) Ergebnisse der Ausschreibungen des Operativen Programms (OP) Westtransdanubien im Bereich Umweltschutz bis 31. Dezember 2010 Interventionsebene Zugesprochene Förderungen 2007-2010 (in Mio. EUR) Anzahl der geförderten Projekte Infrastruktur im Bereich Umweltschutz und 42 61 Verkehr* Abwasserbehandlung in Kleinsiedlungen 15,2 19 Entwässerung im Ortsgebiet 9,7 26 Rekultivierung 3,4 14 Hochwasserschutz 13,7 2 * Ohne Verkehr, 275,41 HUF/EUR Ergebnisse der Ausschreibungen des OP Westtransdanubien im Bereich Umweltschutz bis 31. Dezember 2010 Indikator Zahl der Einwohner, deren Abwässer im Rahmen der geförderten Projekte behandelt wird Zielwert der geförderten Projekte Zielwert des OP Projekt- Fortschritt in % des Zielwertes des OP 10 228 15 000 68% Zugesprochene Förderung in der Priorität 4 des OP Westtransdanubien Zahl der im Rahmen der geförderten Projekte vor Hochwasser- und Niederschlagsschäden geschützten Einwohner Zahl der rekultivierten Abfalldeponien 81 664 30 000 272% 86 - - Entwicklungsdokumente, die in der Region in Vorbereitung sind Strategische Ebene Grüne Region ESPAN (erneuerbare) Energiestrategie Regionale Energiestrategie bis 2030 Mikroregionale Modellprogramme Ausarbeitung im Gange Handlungsplan für die Nutzung von erneuerbarer Energie in Ungarn Bis 2020 Anteil von 14,65% 70-80 Tausend Arbeitsplätze 2
27.04.2011 Neue Ausschreibungsmöglichkeiten in der Region Neuer Széchenyi-Plan Entwicklungsprogramm für die grüne Wirtschaft Branchen- und Regional-OPs in einem System 13 Ausschreibungen (E-Umweltschutz, Bewusstseinsbildung, Energetik, Rekultivierung) 401 Mio. EUR Ergänzende Geldmittel Fokus auf dem KMU-Sektor Vereinfachungen auf Systemebene, raschere Entscheidungsfindung Neue Ausschreibungsmöglichkeiten in der Region Neuer Széchenyi-Plan Entwicklungsprogramm für die grüne Wirtschaft Regionale Ausschreibungen Konstruktion Rahmen Voraussichtliche 2011-2013 (in Anzahl der Mio. EUR) geförderten Projekte Maximale Förderung (in Tausend EUR) Abwasserbehandlung in Kleinsiedlungen 9,4 10 1 450 Entwässerung im Ortsgebiet 7,3 10 1 090 Rekultivierung 1,5 4 1 450 Aktionen für die Umweltentwicklung 0,9 8 180 Vielen Dank für Ihre geschätzte Aufmerksamkeit! 3
27.04.2011 Környezetvédelmi fejlesztések a Nyugat-dunántúli régióban A környezetvédelem helye a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban - Stratégiai szint Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program 2007-2013 Polgár András vezető stratégiai tervező Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Gazdaságfejlesztés (innováció, üzleti környezet, klaszterek) Humán erőforrás fejlesztése Közlekedés (közösségi közlekedés, kötöttpályás infrastruktúra) Környezetvédelem, környezetgazdálkodás (szennyvíz, levegő, hulladék, ivóvíz, árvíz, természeti értékek, erdő-mezőgazdálkodás, erdei iskola, tájbaillesztés, energiatakarékosság, fenntartható termelés-fogyasztás, E-környezetvédelem) Energetika (ipari parkok, fürdők, közintézmények energiaellátása, villamos alaphálózat) Településfejlesztés Turizmus A környezetvédelem helye a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban - Operatív szint Környezet és Energia Operatív Program (4 640 M EUR) gyenge regionális ráhatás Nyugat-dunántúli Operatív Program (546 M EUR) Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a döntés-előkészítő bizottságokban képviselteti magát 4. prioritás: Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (109,5 EUR) 4.1 Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Kistelepülések szennyvízkezelése Belterületi vízrendezés Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése Környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért Horizontális elv alapján szinte minden konstrukcióban megjelenik a környezeti fenntarthatóság elvárása (különösen: befektetési környezet fejlesztése (barnamező), ökoturizmus, városrehabilitáció, közösségi közlekedés, közintézmények fejlesztése) Az NYDOP környezetvédelmi kiírásainak eredményei 2010. december 31-ig Beavatkozási szint Megítélt támogatás 2007-2010 (M EUR) Támogatott projektek (db) Környezetvédelmi és közlekedési 42 61 infrastruktúra* Kistelepülések szennyvízkezelése 15,2 19 Belterületi vízrendezés 9,7 26 Rekultiváció 3,4 14 Árvízvédelem 13,7 2 * közlekedés nélkül, 275,41 HUF/EUR Az NYDOP környezetvédelmi kiírásainak eredményei 2010. december 31-ig Megítélt támogatás NYDOP 4. prioritás Indikátor Támogatott projektek célértéke OP célérték Előrehaladás az OP célérték %-ában A támogatott projektek keretében szennyvízkezeléssel ellátott lakosok száma A támogatott projektek keretében ár- és csapadékvíz károktól megvédett lakosság A rekultivált hulladéklerakók száma 10 228 15 000 68% 81 664 30 000 272% 86 - - 1
27.04.2011 Készülő fejlesztési dokumentumok a régióban Stratégiai szint Zöld régió ESPAN (Megújuló) energiastratégia Regionális Energiastratégia 2030-ig Kistérségi modellprogramok Kidolgozása folyamatban Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2020-ig 14,65%-os részarány 70-80 ezer munkahely Új pályázati lehetőségek a régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Program Ágazati és Regionális OP-k egy rendszerben 13 kiírás (e-környezetvédelem, szemléletformálás, energetika, rekultiváció) 401 M EUR kiegészítő pénzügyi eszközök fókusz a KKV szektoron rendszerszintű egyszerűsítés, gyorsabb döntéshozatal Új pályázati lehetőségek a régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Program Regionális kiírások Konstrukció Keret 2011-2013 (M EUR) Támogatott projektek várható Max támogatás (ezer EUR) száma (db) Kistelepülések szennyvízkezelése 9,4 10 1 450 Belterületi vízrendezés 7,3 10 1 090 Rekultiváció 1,5 4 1 450 Környezetfejlesztési akciók 0,9 8 180 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 2
27.04.2011 Überblick ESPAN Energiestrategie Pannonien RECOM Netzwerktreffen Umwelt & Energie 13. April 2011 Umweltkompetenzzentrum, Schäffern TOB Technologieoffensive Burgenland GmbH 7000 Eisenstadt, Marktstraße 3 DI Thomas Schneemann Klimaschutzprogramm Burgenland Energiestrategie Burgenland Energieberatung Private & Firmen Förderungen Private u. Firmen Stärken & Ausblick in die Energiezukunft Klimaschutzprogramm Bgld. 2009/2010 Erstellt im Auftrag der Bgld. Landesregierung durch FIEU Forschungsinstitut für Energie- und Umweltplanung Klimaschutzprogramm Bgld. 2009/2010 Erhebung der Verteilung der Treibhausgase Ziele der Studie Dokumentation u. Bewertung der gesetzten Maßnahmen 2004-2008 Empfehlungen für zukünftige Maßnahmen Klimaschutzprogramm Bgld. 2009/2010 Vergleich Klimabilanz Burgenland Österreich Ca. 3,4% der Bevölkerung im Burgenland jedoch nur 2,2% der gesamten THG-Emissionen Österreichs Vielzahl an Maßnahmen 2004 2008 gesetzt Energiewirtschaft i (z.b. Landesenergiekonzept, Gemeindeenergiekonzepte) Energieversorgung (z.b. Ausbau Windkraft u. PV) Gesetzliche Baurichtlinien (z.b. EKZ, U-Werte Neubau u. Sanierung) Förderung Umstieg auf alternative Energien Verkehr (z.b. Verkehrskonzepte, attraktivierung öffentlicher Verkehr u. Fahrrad, E-Bike, E-Autos) Klimaschutzprogramm Bgld. 2009/2010 Fazit Wohnbereich CO 2 - Einsparung rund 26.100 t/a Abfallwirtschaft leichter Anstieg 2004 2008 von ca. g 31,7 auf 33,2 t, Erfassung Deponiegas ca. 80% Verkehr trotz Zunahme der Fahrzeuge sind CO 2 - Emissionen 2004 2008 ca. gleich geblieben durch verbesserte Motorentechnologie Landwirtschaft ökologisch bewirtschaftete Flächen 2004 2008 +8.323 ha, Einsparung CO 2eq 1800 t/a 1
27.04.2011 Energiestrategie Burgenland Energiekonzept 2003 Erhebung Energieströme Gesamtaufkommen 2001 35.361 TJ ca. 12,5 % aus Eigener Erzeugung, g, ca. 15% aus erneuerbarer Energie Maßnahmenpaket Gebäude (Gleichstellung Neubau u. Sanierung, zusätzliche Anreize für Sanierung u. Neubau, energiesparende Systeme) Energieberater (flächendeckende Ausbildung u. Implementierung) Pilotprojekte für innovative Ansätze Forschungs- u. Entwicklungsprojekte wie z.b. Biomasse KW Güssing Förderung von KMU in energierelevanten Schwerpunkten Energiestrategie Burgenland Energiekonzept 2003 Maßnahmenpakete größtenteils umgesetzt Entwicklung von Szenarien Energiestrategie neu Zur Zeit noch nicht vorliegend Entwicklung einer Energiestrategie Pannonien Projekt ESPAN Entwicklung von Energiekonzepten für Gemeinden Projekt EKKO Energiestrategie Burgenland Energetische Analysen des Energiebedarf u. Erzeugung bzw. Ressourcenpotential im Bgld. TJ 35.000 30.000 25.000 20.000 15.000 10.000 5.000 0 Gesamt energetischer Endverbrauch und Erzeugung Bgld. 2008 10.000.000.000 9.000.000.000 8.000.000.000 7.000.000.000 6.000.000.000 5.000.000.000 4.000.000.000 3.000.000.000 2.000.000.000 1.000.000.000 0 kwh Energiestrategie Burgenland Energetische Analysen des Energiebedarf u. Erzeugung bzw. Ressourcenpotential auf Gemeindeebene Bsp. Energiestrategie Burgenland Kommunaler und regionaler Beitrag zu Klimaschutzzielen, Lebensqualität, Wirtschaftsentwicklung, Nachhaltigkeit Energiestrategie Burgenland Ziel langfristige Energiebalance Summe der CO2 Einsparungen Summe der zu produzierenden Energie, Summe Maßnahmen, Umsetzungspläne Summe von Kooperationen, Aktionen Ergebnisse Gemeinde 1 Ergebnisse Gemeinde 2 Ergebnisse Gemeinde 3 Ergebnisse Gemeinde n 2
27.04.2011 Energieberatung Förderungen Für Privatpersonen Fördermittel vom Land Bgld. Abwicklung durch die BEA Burgenländische Energieagentur Neubau u. Sanierung von Gebäuden, Alternativenergieanlagen Kostenlose Beratung bei Sprechtagen (BH der Bezirke) und individuelle Termine vor Ort Für Firmen Fördermittel von Lebensministerium Abwicklung durch die TOB Technologieoffensive Bgld. Geplant: Ab Ende April / Anfang Mai bis Dez. 2011 voraussichtlich Verlängerung Förderungen in den Bereichen Umwelt, Ökologie und Energie Für Privatpersonen Wohnbauförderung Abwicklung durch Bgld. Landesregierung Alternativenergieanlagen (Solaranlagen, Biomasseheizung, etc.) Abwicklung durch BEA Bgld. Energieagentur Für Firmen Keine Investitionsförderung vom Bgld. Förderung über KPC Stärken & Ausblick Stärken Sehr guter Standort für Windparks Aufgrund ländlicher Region großes Potential an erneuerbarer Energie (Biomasse) Dezentrale Energieproduktion möglich mittelgroße bzw. kleine Anlagen (Treibstoff, PV, Kleinwindkraft, etc.) für ein oder mehrere Gemeinden oder Haushalte Ausblick Ziel 100% Stromproduktion aus erneuerbarer Energie bis 2013 Studie: 100% Energieproduktion aus Erneuerbaren bis 2020 Weitere Informationen BEA Burgenländische Energieagentur www.eabgld.at TOB Technologieoffensive Burgenland www.tobgld.at VIELEN DANK FÜR IHRE AUFMERKSAMKEIT! 3
27.04.2011 Áttekintés ESPAN Pannon Energia Stratégia RECOM környezeti és energiaügyi hálózati találkozó 2011. április 23 Környezeti kompetenciaközpont, Schäffern TOB Technologieoffensive Burgenland GmbH 7000 Eisenstadt, Marktstraße 3 DI Thomas Schneemann Burgenland klímavédelmi programja Burgenland energiastratégiája Energia-tanácsadás magánszemélyeknek és cégeknek Támogatások magánszemélyek és cégek részére Erős pontok & kitekintés a jövőbeni energiahelyzetre Burgenland 2009/2010-es klímavédelmi programja Készítette a FIEU az energia- és környezetügyi tervezésért felelős kutatóintézet a Burgenlandi Tartományi Kormány megbízásából Burgenland 2009/2010-es klíamvédelmi programja Az üvegházhatású gázok megoszlásának felmérése A tanulmány célja A 2004 és 2008 között foganatosított intézkedések dokumentálása és értékelése Ajánlások a jövőbeni intézkedésekre vonatkozóan Burgenland 2009/2010-es klíamvédelmi programja Burgenland Ausztria klímamérlegének összehasonlítása A lakosság kb. 3,4%-a él Burgenlandban azonban Ausztria teljes üvegházhatású gázkibocsátásának csupán 2,2% esik Burgenlandra 2004 és 2008 között számos intézkedést tettek Energiagazdálkodás (pl. tartományi energiakoncepció, települési energiakoncepciók) Energiaellátás (pl. szélerő és FV kiépítése) Törvényi építési direktívák (pl. bevásárlóközpontok, az új építkezésre és a szanálásra vonatkozó U-értékek) Az alternatív energiára való átállás támogatása Közlekedés (pl. közlekedési koncepciók, a közösségi közlekedés és kerékpározás vonzóvá tétele, e-bike, e-autó) Burgenland 2009/2010-es klímavédelmi programja Összegzés Lakott rész CO 2 -megtakarítás kereken 26.100 t/a Hulladékgazdálkodás enyhe növekedés 2004 és 2008 között kb. 31,7 tonnáról 33,2 t-ra, depóniagáz-nyerés kb. 80% Közlekedés a járművek számának növekedése ellenére a CO2-kibocsátás 2004 és 2008 között kb. azonos szinten maradt a motorok jobb technológiájának köszönhetően Mezőgazdaság ökológiailag művelt területek 2004 és 2008 között: +8.323 ha, CO 2eq -megtakarítás1800 t/a 1
27.04.2011 Burgenland energiastartégiája 2003-as energiakoncepció Az energiaáramlatok felmérése Összmennyiség 2001 35.361 TJ kb. 12,5 % saját termelésből, kb. 15% megújuló energiaforrásból Intézkedéscsomag Épületek (az új épületek építése és a szanálás azonos szintre emelése, a szanálás és új építésű épületek esetében plusz ösztönzések, energiatakarékos rendszerek) Energia-tanácsadók (területileg átfogó képzés és annak átültetése a gyakorlatba) Kísérleti projektek az innovatív megközelítések esetében Kutatási és fejlesztési projektek, mint pl. a güssingi biomassza-erőmű A kkv-k támogatása energia szempontjából lényeges kérdésekben Burgenland energiastratégiája 2003-as energiakoncepció Az intézkedés csomagok javarészt megvalósultak Forgatókönyvek kidolgozása Az új energiastratégia Jelenleg még nem áll rendelkezésre Pannon energiastratégia kidolgozása ESPAN projekt Energiakoncepciók kidolgozása a települések számára EKKO projekt Burgenland energiastratégiája Az energiaszükséglet, az energiatermelés, illetve az erőforrás-potenciál energetikai elemzései Burgenlandban TJ 35.000 30.000 25.000 20.000 15.000 10.000 5.000 0 Gesamt energetischer Endverbrauch und Erzeugung Bgld. 2008 10.000.000.000 9.000.000.000 8.000.000.000 7.000.000.000 6.000.000.000 5.000.000.000 4.000.000.000 3.000.000.000 2.000.000.000 1.000.000.000 0 kwh Burgenland energiastratégiája Az energiaszükséglet, az energiatermelés, illetve az erőforrás-potenciál energetikai elemzései települési szinten példa Burgenland energiastratégiája Települési és regionális hozzájárulás a klímavédelmi célokhoz, az életminőséghez, a gazdaság fejlődéséhez, a fenntarthatósághoz Burgenland energiastratégiája Cél hosszú távú energiaegyensúly A CO2-megtakarítások összege a termelendő energia összege, az intézkedések, megvalósítási tervek összege, a kooperációk, akciók összege 1. település eredményei 2. település eredményei 3. település eredményei n település eredményei 2
27.04.2011 Energia-tanácsadás Támogatások Magánszemélyeknek Támogatási források Burgenland tartományától lebonyolításukban a BEA (Burgenlandi Energiaügynökség) az illetékes Építkezés és épületek szanálása, alternatívenergia- létesítmények Ingyenes tanácsadás fogadónapokon (a kerületek polgármesteri hivatalai) és egyéni megbeszélések a helyszínen Cégeknek Támogatási források az Életminisztériumtól lebonyolításukban a TOB (Technologieoffensive Bgld.) az illetékes Terv: 2011. június végétől/május elejétől 2011 decemberéig előreláthatóan hosszabbítás Támogatások környezet, ökológia és energia témában Magánszemélyeknek Lakásépítési támogatás lebonyolításában a Burgenlandi Tartományi Kormány az illetékes Alternatív energialétesítények (napenergia-berendezések, biomassza-fűtés stb.) lebonyolításában a BEA (Burgenlandi Energiaügynökség) az illetékes Cégeknek Burgenland részéről nincs beruházási támogatás Támogatás a KPC-n keresztül Erős pontok & kitekintés Erős pontok Jó telephely szélerőműparkok számára A vidéki térség miatt jó a megújuló energiaforrások potenciálja (biomassza) Lehetséges a decentralizált energiatermelés közepes és kis létesítmények (üzemanyag, FV, kis szélerőmű stb.) egy vagy több település vagy háztartás számára Kitekintés Cél 100% áramtermelés megújuló energiaforrásból 2013-ra Tanulmány: 100% energiatermelés megújuló energiaforrásból 2020-ra További információk BEA Burgenländische Energieagentur www.eabgld.at TOB Technologieoffensive Burgenland www.tobgld.at KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! 3
Niederösterreich Energie- und Klimaschutzstrategie in Niederösterreich Energiepolitische Ziele/Klimaschutz-Ziele 100% des Strombedarfes aus erneuerbarer Energie bis 2015 50% des Gesamtenergiebedarfs aus erneuerbarer Energie bis 2020 RECOM Netzwerktreffen Umwelt und Energie am 13.4.2011 Ing. Franz Patzl Amt der NÖ Landesregierung Geschäftsstelle für Energiewirtschaft Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 FAX DW 14940 email: franz.patzl@noel.gv.at Wir brauchen eine Energiewende! 100 % sauberer Strom in 2015 aktuell ~ 91,5 % (GWh) 14.000 12.000 10.000 8.000 6.000 4.000 Ziel 100% Biomasse/ Biogas Photovoltaik Windkraft Wasserkraft Kleinwasserkraft Anteil Erneuerbare Energie am Gesamt- Energetischen Endverbrauch in NÖ Ziel: 50% in 2020 ergetischer uch in GWh Gesamt Ene Endverbrau 80.000 70.000 60.000 50.000 40.000000 30.000 20.000 10.000 67.068 GWh 66.944 GWh Nicht 48.155 Erneuerbare Energie 47.330 18.913 Erneuerbare Energie 19.614 2.000 0 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Energetischer Endverbrauch 0 28,2% 2008 2009 29,3% Jahr Bilanz Ökostrom, Stand Ende 2009 Zahlen aus dem Energiebericht 2009 energetischer Endverbauch an elektrischem Strom in NÖ 10.142.000 MWh installierte Leistung in MW erzeugte Strommenge in MWh entspricht in etwa % am energetischen Endverbrauch installierte Anlagen feste Biomasse 31 94 660.000 6,51% Biogas-NAWARO-Anl 69 23,4 185.796 1,83% Biogas-Co-Fermentati 15 7,2 57.168 0,56% Biogas gesamt 84 30,6 242.964 2,40% Wind 345 541,3 1.082.600 10,67% Photovoltaik 2200 9,2 9.200 0,09% Kleinwasserkraft 486 92,4 460.000 4,54% Summe 2.454.764 24,20% Großwasserkraft 6.825.000 67,29% Summe 9.279.764 91,50% Wie schaffen wir die Energiewende? durch Bewusstseinsbildung/Aufklärung/Beratung/ Förderanreize für Energieeffizienzmaßnahmen und Nutzung von Alternativenergie Instrumente: Energiekonzepte für Regionen (LEADER) Energiekonzepte für Gemeinden Energieberatung für Gemeinden Energieberatung für Privatpersonen Energieberatung für Gewerbebetriebe Öffentlichkeitsarbeit 1
Unterstützungs-/Beratungsstrukturen Kostenlose Energieberatung für Privatpersonen, Gemeinden Geförderte Beratung für Gewerbe, Gemeinden Ökologische Betriebsberatung Förderung von Regions-Energiekonzepte Förderschwerpunkte Energieeffizienz/Verbrauchsreduktion Biomasse Photovoltaik Thermische Solarnutzung Elektromobilität Kleinwasserkraft Attraktivierung Fahrrad-Fahren Öffentlicher Verkehr/Verkehrsvermeidung Förderung von Gemeinde-Energiekonzepte Wichtige Themen für die Zukunft NÖ ist Spitzenreiter bei Bewusster Umgang mit Energie Stromverbrauch reduzieren Heizenergieverbrauch reduzieren Steigerung g der Alternativantriebe bei Kraftfahrzeugen (Elektro, CNG, Bioethanol, ) Steigerung des Radfahranteils Ohne Komfortverlust Biomasse-Nahwärme: 539 Anlagen Kleinwasserkraftanlagen: ca. 500 Anlagen Strom aus Erneuerbarer Energie: 91,5 % Weitere Informationen Amt der NÖ Landesregierung Geschäftsstelle für Energiewirtschaft Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 email: franz.patzl@noel.gv.at 2
Alsó-Ausztria Energia- és klímavédelmi stratégia Alsó-Ausztriában Franz Patzl, mérnök RECOM hálózati megbeszélés Környezet és energia, 2011.04.13. Az Alsó-ausztriai Tartományi Kormány hivatala Energiagazdálkodási ügyosztály Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 FAX: 14940-es mellék E-mail: franz.patzl@noel.gv.at Energiapolitikai célok/klímavédelmi célok Az áramigény 100%-a megújuló energiából 2015-re A teljes energiaszükséglet 50%-a megújuló energiából 2020-ra Energiagazdálkodási fordulatra van szükség! 100 % tiszta áram 2015-re jelenleg ~ 91,5 % (GWh) 14.000 12.000 10.000 8.000 6.000 4.000 2.000 0 cél 100% Biomasse/ Biomassza Biogas Fotovoltaikus Photovoltaik Szélerő Windkraft Wasserkraft Vízi erő Kleinwasserkraft Kis vízierőmű Megújuló energia aránya a teljes energiavégfelhasználói mennyiségben Alsó-Ausztriában, cél: 50% 2020-re Energetischer Energiavégfelhasználás Endverbrauch nergiaói mennyiség -ban Teljes en végfelhasználó GWh- 80.000 70.000 60.000 50.000 40.000000 Nem megújuló energia 48.155 47.330 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 30.000 20.000 67.068 GWh 66.944 GWh 10.000 18.913 19.614 Megújuló energia 0 28,2% 2008 2009 Jahr 29,3% Bilanz Mérleg Ökostrom, öko-áram, Stand 2009 Ende 2009 vége, Zahlen adatok aus a dem 2009 Energiebericht évi energiajelentésből 2009 energetischer Energia végfelhasználás Endverbauch an áram elektrischem tekintetében Strom Alsó-Ausztriában in NÖ 10.142.000MWh Működő Beépített Termelt entspricht Enegiavégfelhasz in etwa létesítmények installierte teljesítmény erzeugte áram nálás %- am installierte Strommenge MW in os energetischen Leistung Anlagen in MW MW MWh arányában Endverbrauch feste Szilárd Biomasse biomassza 31 94 660.000 6,51% Biogas-NAWARO-Anl Biogáz-Nawarro 69 23,4 185.796 1,83% Biogas-Co-Fermentati Biogáz + fermantatív 15 7,2 57.168 0,56% Biogas Biogáz gesamt összesen 84 30,6 242.964 2,40% Wind Sél Szél 345 541,3 1.082.600 10,67% Photovoltaik Fotovoltaikus 2200 9,2 9.200 0,09% Kleinwasserkraft Kis vízierőmű 486 92,4 460.000 4,54% Summe Összes 2.454.764 24,20% Großwasserkraft Nagy vízierőmű 6.825.000 67,29% Mindösszesen Summe 9.279.764 91,50% Hogyan érjük el az energiagazdálkodási fordulatot? tudatformálással/felvilágosítással/tanácsadással/ és előnyös támogatásokkal az energiahatékonysági intézkedések esetében és alternatív energia használata esetén Eszközök: regionális energiakoncepciók (LEADER) települési energiakoncepciók települési energia-tanácsadás energia-tanácsadás magánszemélyek számára energia-tanácsadás gazdálkodó szervezetek számára médiamunka 1
Támogatási és tanácsadási rendszerek Támogatandó súlyponti területek Ingyenes energia-tanácsadás magánszemélyek és települések számára Külön támogatást élvező tanácsadás gazdálkodó szervezetek és települések számára Ökologiai üzemi tanácsadás Regionális energiakoncepciók anyagi támogatása Települési energiakoncepciók anyagi támogatása Energiahatékonyság / felhasználás csökkentése Biomassza Photovoltaikus rendszerek Napenergia hőtermelési hasznosítása Elektromos meghajtások Kis vízierőművek Kerékpározás vonzóvá tétele Közösségi közlekedés / közlekedési eszközök mellőzése A jövő fontos témái Alsó-Ausztria éllovas a következő területeken: Tudatos energiagazdálkodás Áramfelhasználás csökkentése Fűtőenergia-felhasználás csökkentése Gépjárművek esetében az alternatív meghajtási módok terjesztése (elektromos, CNG/gáz, bioetanol, ) Kerépárhasználat arányának növelése a közlekedésben Biomassza-alapú hőtermelés: 539 létesítmény Kis vízierőművek: kb. 500 létesítmény é Megújuló energiaforrásból származó áram: 91,5 % a kényelem szintjének csökkentése nélkül Éljünk jobban kevesebb energiából! További információk Az Alsó-Ausztriai Tartományi Kormány hivatala Energiagazdálkodási ügyosztály Landhausplatz 1/13; 3109 St. Pölten 02742/9005/14787 E-mail: franz.patzl@noel.gv.at 2
27.04.2011 Energie in Wien Eckpfeiler der Wiener Energiepolitik Sozial gerecht Wirtschaftlichkeit Energieeffizienz DI Herbert Ritter (MA 20 Energieplanung) herbert.ritter@wien.gv.at Umwelt Versorgungssicherheit Vergangenheit versus Gegenwart/Zukunft Konzeptioneller Rahmen Vergangenheit Starker Fokus auf die Aufbringungsseite Ausbau der Energieversorgung g g und Aufbau der Infrastrukturen Energiekonzepte seit 1978, das letzte stammt aus 1998 1. Klimaschutzprogramm (KliP1) 1999 2009 Gegenwart/Zukunft Nachfrageseite rückt ins Zentrum Energieeffizienz/Energiesparen Städtisches Energieeffizienzprogramm (SEP) seit 2006 2. Klimaschutzprogramm (KliP2) ab 2010 Versorgungssicherheitsplan Ziel: Minus 21% Treibhausgasemissionen pro Kopf im Jahr 2020 im Vergleich zu 1990, Vermeidung von 4,5 Mio. Jahrestonnen an Treibhausgasen Koordination: MD Klimaschutzkoordination Ziel: Sicherung der Verwundbarkeit des Wiener Energieversorgung Koordination: MD Strategische Energieangelegenheiten Ziel: bei konsequenter Umsetzung kann der Zuwachs um 5% gedämpft werden und sinkt auf + 7% bis 2015 Koordination: MA 20 Energieplanung Endenergieverbrauchsentwicklung [TJ] 160000 150000 140000 130000 Regierungsübereinkommen Effiziente Energienutzung Förderung Erneuerbarer Energien Verbesserung der Energieeffizienz 120000 110000 100000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 Tatsächliche Entwicklung Aktuelle Prognose Bis 2015 ist ein absoluter Energieverbrauchsrückgang von ~ 1,7 % verglichen mit 2003 zu erwarten BAU SPAR Reduktion des Endenergieverbrauchs Ausbau des Fernwärme und Fernkältenetzes 1
27.04.2011 aus dem Regierungsübereinkommen...Ausarbeitung und Beschluss eines Versorgungssicherheitsplanes sowie eines WEEP Wiener Erneuerbarer Energie Plan......300.000 m² Kollektorfläche thermische Solaranlagen bis 2020 (außerhalb des Fernwärmegebietes)......Unterstützung eines Beteiligungsmodells für ein Photovoltaik Kraftwerk......Errichtung eines Biomasse Heizwerks mit Nahwärmenetz......Ausbau der unabhängigen Energieberatung......Überprüfung der Fernwärme Tarifstruktur, die vermehrt Anreize zum Energiesparen geben soll......im Rahmen eines Modellprojekts Intelligenter Stromzähler......die Wichtigkeit der Energieeffizienz bzw. der Einsatz erneuerbarer Energie bei Büro und Gewerbebauten wird verstärkt betont und eingefordert... MA 20 Energieplanung seit 1.1.2011 eingerichtet gehört zur Geschäftsgruppe Stadtentwicklung, Verkehr, Klimaschutz, Energieplanung und BürgerInnenbeteiligung Tätigkeitsbereiche: Koord.und Weiterentwicklung energierelevanter Konzepte Controlling im Hinblick auf die Erreichung der Ziele der bestehenden energiewirtschaftlichen Konzepte sowie Empfehlung diesbezüglicher Maßnahmen Verwaltung des Fonds des Landes Wien zur Förderung von Ökostromanlagen sowie Gestaltung der bezughabenden Förderrichtlinie Tätigkeitsbereiche: Mitwirkung bei der Gestaltung und Gewährung sonstiger energierelevanter Förderungen Energiewirtschaftliche Begutachtung von Projekten bei Behördenverfahren Entwicklung von Pilotprojekten zur Forcierung neuer Energietechnologien Mitwirkung bei Projekten zur Bewusstseinsbildung betreffend der Steigerung der Energieeffizienz (Energieberatung) Danke für die Aufmerksamkeit! 2
27.04.2011 A bécsi energiahelyzet A bécsi energiapolitika alappillérei Gazdaságosság Szociális szempontból igazságos Energiahték hatékonyság Herbert Ritter okl. Mérnök (20. magisztrátusi ügyosztály energiaügyi tervezés) herbert.ritter@wien.gv.at Környezet Az ellátás biztonsága A múlt és a jelen/jövő összehasonlítása Koncepciós keret A múltban Fókuszban a szállítói oldal Az energiaellátás bővítése és az infrastruktúra kiépítése Energiakoncepciók 1978 óta, a legutolsó 1998 ból származik 1. Klímavédelmi Program (KliP1) 1999 2009 A jelenben/jövőben A keresleti oldal kerül a középpontba Energiahatékonyság/energiata g g karékosság Városi energiahatékonysági program (röv.: SEP) 2006 óta 2. Klímavédelmi Program (KliP2) 2010 től Az ellátás biztonságának terve Cél: 2020 ban 1990 hez képest fejenként 21% kal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátás, évi 4,5 tonna übegházhatású gáz keletkezésének megakadályozása Koordináció: MD klímavédelmi koordináció Cél: A bécsi energiaellátás sebezhetőségének kiküszöbölése Koordináció: MD stratégiai energiaügyek Cél: következetes megvalósítás esetén a növekedés 5% kal visszaszorítható, és 2015 ig +7% ra csökken Koordináció: 20. magisztrátusi ügyosztály energiaügyi tervezés A végfelhasználói energiamennyiség alakulása [TJ] 160000 150000 140000 130000 Kormányzati egyezmény Hatékony energiahasznosítás A megújuló energiaforrások ösztönzése Az energiahatékonyság javítása 120000 110000 100000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 Tatsächliche Entwicklung Aktuelle Prognose 2015 ig az energiafelhasználás 1,7% os csökkenése várható 2003 mal összehasonlítva BAU SPAR Az energiafelhasználás csökkentése A távhő és a távhűtő hálózat kiépítése 1
27.04.2011 A kormányzati egyezményből...az ellátás biztonságáról szóló terv, valamint egy WEEP (a megújuló energiáról szóló bécsi terv) kidolgozása és döntéshozatal ezekről......300.000 m² kollektorfelületű termikus szolárberendezés 2020 ig (a távhőterületen kívül)......egy fotovoltaikus erőműre vonatkozó érdekeltségi modell támogatása......biomassza fűtőmű létrehozása helyi hőhálózattal......a független energia tanácsadás kiépítése......a távhő díjszerkezet felülvizsgálása, melynek célja az energiatakarékosságra való fokozott ösztönzés......az intelligens villanyóra c. mintaértékű projekt keretében......az energiahatékonyság, ill. a megújuló energiaforrások irodai és ipari épületekben való igénybevételének jelentőségét fokozottan hangsúlyozzuk és szükségesnek tartjuk... 20. magisztrátusi ügyosztály energiaügyi tervezés 2011. január 1. óta működik A városfejlesztés, közlekedés, klímavédelem, energiaügyi tervezés és lakossági részvétel ügycsoporthoz tartozik Tevékenységi területek: az energiaügyi szempontból lényeges koncepciók koordinálása és továbbfejlesztése controlling a meglévő energiagazdasági koncepciók céljainak elérését illetően, valamint vonatkozó intézkedések ajánlása az ökoáram létesítmények támogatását szolgáló bécsi tartományi alap kezelése, valamint a vonatkozó támogatási irányelvek kialakítása Tevékenységi területek: az energiaügyi szempontból lényeges támogatások kialakításában és biztosításában való közreműködés projektek energiagazdasági szakvéleményezése hatósági eljárások során pilotprojektek kifejlesztése új energiatechnológiák ösztönzésére közreműködés a tudatformálásra irányuló projektekben, amelyek az energiahatékonyság növelését tűzik ki célul (energia tanácsadás) Köszönöm a figyelmüket! 2
Energiestrategie 2025 Klimaschutzplan Steiermark Energie und Klimaschutz - zweie große Herausforderungen Mag. a Andrea Gössinger-Wieser Klimaschutzkoordinatorin Amt der Steiermärkischen Landesregierung Fachabteilung 17A Burggasse 9 / 1. Stock E-Mail: andrea.goessinger-wieser@stmk.gv.at Energiereserven sind endlich Fossile Energie schafft Abhängigkeit Treibhausgase belasten das Klima Klimawandel macht nicht halt vor Grenzen Wir sind VerursacherInnen und Betroffene zu gleich Energieeinsparen und Klimaschutz berührt fast Alles Systemänderung ist gefragt Energie und Klimaschutz sind daher die Herausforderung dieses Jahrhunderts! Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Energiestrategie 2025 Pläne und Strategien Zusammenfassung von Energieplan 2005-2015 Energiestrategie 2020 der Sozialpartner impuls styria: energie Weiß grüner Weg Einsparpotenzial lt. Grünbuch Energieeffizienz bis 2020 Fünf Maßnahmenbereiche Einsparpotenzial 2020 in % 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% -35% Haushalt -27% Gesch häftsgebäude -30% Verkehr Industrie -26% -25% 1 Energieeffizienz und Energiesparen 2 Erneuerbare Energien 3 Fernwärme und Kraft-Wärme-Kälte- Kopplung 4 Energieinfrastruktur, Raumordnung und Mobilität 5 Forschung und Bildung, Energieberatung 1
1 Energieeffizienz und Energiesparen 3 Fernwärme und Kraft-Wärme-Kopplung 1.1 Sanierungsoffensive für Wohn- und Dienstleistungsgebäude X A15, A17 1.2 Anforderungen für neue Gebäude 1.3 Energieeffizienz bei KMU und in der Industrie 1.4 Energiesparaktion für Haushalte A17 X 1.5 Maßnahmen im eigenen Wirkungsbereich (öffentliche Hand) 3.1 Fernwärmevorrang 3.2 Prüfung des Einsatzes mittelgroßer KWK-Anlagen A17 X 4 Energieinfrastruktur, Raumordnung, Mobilität 2 Erneuerbare Energien 2.1 Bioenergieausbauprogramm Steiermark 2.2 Aktionsplan Wasserkraft X A17, A19 2.3 Aktionsplan Sonnenenergie 2.4 Aktionsplan Windenergie A17 X 4.1 Energieinfrastruktur und Energieversorgung im Krisenfall A7 X 4.1.1 Krisenmanagement der Strom- und Gasversorgung A7 X 4.1.2 Smart Metering A7 X 4.2 Energieraumplanung A16 4.3 Schaffung alternativer Mobilitätsangebote 4.3.1 Modellregion E-Mobilität A18 X 4.3.2 Forcierung Radland Steiermark A18 X 4.3.3 Ausbau des S-Bahn - Systems A18 X 5 Forschung und Bildung, Energieberatung 5.1 Forcierung der Energieforschung A3 X 5.2 Aus- und Weiterbildung 5.2.1 Verbesserung des Aus- bzw. Fortbildungsangebotes für PlanerInnen und A17, ProfessionistInnen A19 X 5.2.2 Erstellung eines Bildungsprogramms Energie und Klima für Schulen A6, A17 X 5.3 Öffentlichkeitsarbeit und (Energie)Beratung 5.3.1 Offensive Öffentlichkeitsarbeit und Bewusstseinsbildung zum Thema Energiesparen A17 X 5.3.2 Weiterentwicklung der Energieberatung und Energieinformation sowie der Mobilitätsberatung A17 X Klimaschutzplan Steiermark Prozess Wissenschaftskonsortium (20 köpfiges ExpertInnenteam) Wegener Center TU Graz Joanneum Research Stakeholderprozess (13 Interessenvertretungen) Politik, Interessensvertretungen (IV, WK, AK, Städte/Gemeindebund ) d d Stakeholderprozess (46 Vereine, Organisationen und Plattformen) Umwelt- Natur Energie Bildung-EZA. Landesinternes Projekt klimark (34 Abteilungen und Fachabteilungen) Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Steirischer Klimaschutzplan Von der Strategie bis hin zur Umsetzung Klimaschutzplan Steiermark Bereiche Schritte 2009-2011 Schritt 1: Bestandsaufnahme Treibhausgase Zielszenarien 2020/2030 Referenzszenario 2020/2030 Schritt 2: Potenziale der Emissionsreduktion in den einzelnen Bereichen Schritt 3: Maßnahmen und Maßnahmenbündel Schritt 4: Konkreter Umsetzungsplan Gebäude Mobilität Land- und Forstwirtschaft Produktion Energiebereitstellung Klimastil Schritt 5: Begleitendes Monitoring Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A 2
Klimaschutzplan Steiermark Ziele THG-Emissionen der Steiermark gesamt 14,1 Mio. Tonnen (2007) THG-Emissionen der Zielsektoren* (NETS) 6,3 Mio. Tonnen (2007) Klimaschutzplan Stmk 2020 (CO 2 e) 2030 (CO 2 e) Basisszenario -16% (Mio.t 5,7) -28% (Mio.t 4,9) Innovationsszenario -33% (Mio.t 4,6) -49% (Mio.t 3,5) *Verkehr, private Haushalte, Landwirtschaft, private-öffent. Dienstleistungen. Nicht enthalten sind dabei die Sektoren Produktion und Energiebereitstellung, da weitestgehend in ETS erfasst Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Zielerreichung THG für 2020 Klimaschutzplan Steiermark Maßnahmenüberblick 6 Bereiche 26 Maßnahmenbündel 96 Pakete 279 Einzelmaßnahmen Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzplan Steiermark Landtagsbeschluss 6. Juli 2010 Klimaschutzplan Steiermark Umsetzungsphase I Kommunikation, Information, Beratung - Klimaschutzkampagne - Ausweitung von Bildungsangeboten Steirischer Klimaschutzgipfel 2011/2012 - Klimaschutzbeirat -Informationsplattform Grundlagen, Studien, Strukturen, Gesetze - Studien (Abwärmekataster, Biomassepotentialstudie) - Monitoring Klimaschutzplan, Grundlagen Tool, Fachstudien und Aufträge an Einzelpersonen -Klima-Energiedatenmanagement: Ankauf Software, Lizenzen, Adaptierung bestehender Software Klimaschutzplan Steiermark Umsetzungsphase I Klimaschutzplan Steiermark und seine 7 Erläuterungen www.klimaschutz.steiermark.at Förderungen - Thermische Sanierung - Aktionsprogramm - Ausweitung der Förderung im Bereich Solarthermie sowie Photovoltaik - Biomasseförderung -Einbindung der solarthermischen Anlagen zur Prozesswärmebereitstellung in der Impulsförderung - Förderaktion zur Erneuerung von Altanlagen - Forcierung neuer Mobilität - Förderung zusätzlicher Projekte in Abstimmung mit der Energiestrategie 2025 sowie Umwelt- Verkehrsressort (Bsp.: Mobilitätswoche, - Autofreier Tag,...) Koordination und Abstimmung - Landesinterne Projekt "klimark" - Abstimmung mit +Baupolitischen Leitsätzen + Raumordnung + Berücksichtigung von LifeCycle-Kosten bei der Planung und Ausschreibung von Projekten +Vergabewesen +Verankerung eines nachhaltigen Ressourcenmanagements +Ausbau und Information/ Beratung bzgl. Flächenverbrauch und Bodenbewirtschaftung. Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A 3
Kontakte Mag. a Andrea Gössinger-Wieser Klimaschutzkoordinatorin Amt der Steiermärkischen Landesregierung Fachabteilung 17A Burggasse 9 / 1. Stock E-Mail: andrea.goessinger@stmk.gv.at Tel.: +43 316-877/4861 DI Wolfgang Jilek Landesenergiebeauftragter Amt der Steiermärkischen Landesregierung Fachabteilung 17A Burggasse 9 / 2. Stock E-Mail: wolfgang.jilek@stmk.gv.at Tel: +43 316-877/4554 www.klimaschutz.steiermark.at Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A 4
2005. évi energiastratégia Stájerország klímavédelmi terve Mag. a Andrea Gössinger-Wieser Klímavédelmi koordinátor Stájerországi Tartományi Kormány hivatala 17A szakosztály Burggasse 9 / 1. Stock E-mail: andrea.goessinger-wieser@stmk.gv.at Energia és klímavédelem két nagy kihívás Az energiatartalékok végesek A fosszilis energia függőséget teremt Az üvegházkibocsátású gázok terhelik az éghajlatot Az éghajlatváltozást illetően a határok nem jelentenek akadályt Okozók és érintettek tt is vagyunk egyben Az energiatakarékosság és a klímavédelem majdnem mindent érint Szükség van a rendszer megváltoztatására Ezért az energia és a klímavédelem a jelen évszázad kihívásai! Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A 2005. évi energiastratégia Tervek és stratégiák Az alábbiak összefoglalása 2005-2015-ös energiaterv A szociális partnerek 2020-as energiastratégiája impuls styria: energia Fehér zöld út Megtakarítási potenciál a Zöldkönyv szerint, energiahatékonyság 2020-ig Öt intézkedési terület tenciál 2020-ig an Megtakarítási pot %-ba 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% -35% Háztartások -27% Üzleti épületek -30% Közlekedés Ipar -26% -25% 1 Energiahatékonyság és energiatakarékosság 2 Megújuló energiák 3 Távhő és kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés + hűtés 4 Energiainfrastruktúra, területrendezés és mobilitás 5 Kutatás és képzés, energia-tanácsadás 1
1 Energiahatékonyság és energiatakarékosság 3 Távhő és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés + hűtés 1.1 Lakó és szolgáltató épületek szanálására irányuló offenzíva X A15, A17 1.2 Új épületekkel szembeni követelmények 1.3 Energiahatékonyság a kkv-knél és az iparban 1.4 Energiatakarékossági akció háztartások számára A17 X 1.5 Saját hatáskörben tett intézkedések (közszféra) 3.1 A távhő elsődlegessége 3.2 A közepes nagyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények vizsgálata 4 Energiainfrastruktúra, területrendezés, mobilitás A17 X 2 Megújuló energiák 2.1 Stájerország bioenergia-bővítési programja 2.2 Vízerő-akcióterv X A17, A19 2.3 Napenergia-akcióterv 2.4 Szélenergia-akcióterv A17 X 4.1 Energiainfrastruktúra és energiaellátás válsághelyzetben A7 X 4.1.1 Az áram- és gázellátás válságkezelése A7 X 4.1.2 Smart Metering A7 X 4.2 Energia-területtervezés A16 4.3 Alternatív mobilitási kínálat létrehozása 4.3.1 E-mobilitási modellrégió A18 X 4.3.2 A kerékpározás öszönzése Stájerország tartományban A18 X 4.3.3 A gyorsvasút-rendszer kiépítése A18 X 5 Kutatás és képzés, energiatanácsadás 5.1 Az energiaügyi kutatás ösztönzése A3 X 5.2 Képzés és továbbképzés 5.2.1 A képzési, illetve továbbképzési ajánlat bővítése tervezők és szakemberek A17, számára A19 X 5.2.2 Energia és éghajlat c. képzési program kidolgozása iskolák számára A6, A17 X 5.3 Közönségkapcsolati munka és (energia-)tanácsadás 5.3.1 Offenzív közönségkapcsolati munka és szemléletformálás energiatakarékosság témakörben A17 X 5.3.2 Az energia-tanácsadás, az energiaügyi tájékoztatás, valamint a mobilitási tanácsadás továbbfejlesztése A17 X Stájerország klímavédelmi terve A folyamat Tudományos konzorcium (20 fős szakértői csoport) Wegener Center Grazi Műszaki Egyetem Joanneum Research Az érintettekkel kapcsolatos folyamat (13 érdekképviselet) Politika, érdekképviseletek (Gyárosok Szövetsége, Gazdasági, Munkavállalói Kamara, Városok/Községek Szövetsége ) Az érintettekkel kapcsolatos folyamat (46 egyesület, szervezet és platform) környezet természet energia képzés EZA (tisztességes kereskedelem Ausztriában). Klimark tartományi projekt (34 osztály és szakosztály) Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Stájerország klímavédelmi terve A stratégiától a megvalósításig 2009 és 2011 közti lépések Schritt 1. lépes: 1: Az Bestandsaufnahme üvegházhat. gázok Treibhausgase állapotfelmérése Zielszenarien Cél-forgatókönyvek 2020/2030 2020/2030 Referenzszenario Referencia-forgatókönyv 2020/2030 2020/2030 Schritt 2. lépés: 2: A Potenziale kibocs. csökkentésének der Emissionsreduktion potenciálja in az den egyes einzelnen területeken Bereichen Schritt 3. lépés: 3: Intézkedések Maßnahmen und és intézkedéskötegek Maßnahmenbündel Schritt 4. lépés: 4: KOnkrét Konkreter megvalósítási Umsetzungsplan terv Stájerország klímavédelmi tervének területei épületek mobilitás mező- és erdőgazdaság termelés e energiaszolgáltatás klímastílus Schritt 5. lépés: 5: Kísérő Begleitendes monitoring Monitoring Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A 2
Stájerország klímavédelmi tervének céljai Stájerország üvegházhatású gázkibocsátása összesen 14,1 millió tonna (2007) A célszektorok üvegházhatású gázkibocsátása* (NETS) 6,3 millió tonna (2007) Stájero. klímavédelmi terve 2020 (CO 2 e) 2030 (CO 2 e) Alapforgatókönyv -16% (5,7 millió t ) -28% (4,9 millió t ) Innovációs forgatókönyv -33% (4,6 millió t ) -49% (3,5 millió t ) *Közlekedés, magánháztartások, mezőgazdaság, magán- és közszolgáltatások. Nem tartalmazza a termelés és energiaszolgáltatás szektorát, mivel messzemenően ETS-ben készült a felmérés. Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Az üvegházhatású gázkibocsátás terén elérendő célok 2020-ig Stájerország klímavédelmi terve Az intézkedések áttekintése 6 terület 26 intézkedésköteg 96 intézkedéscsomag 279 külön intézkedés Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Stájerország klímavédelmi terve A tart.parlament 2010. július 6-i határozata Stájerország klímavédelmi terve A megvalósítás I. szakasza Kommunikation, Information, Beratung - Klimaschutzkampagne - Ausweitung von Bildungsangeboten Steirischer Klimaschutzgipfel 2011/2012 - Klimaschutzbeirat -Informationsplattform Grundlagen, Studien, Strukturen, Gesetze - Studien (Abwärmekataster, Biomassepotentialstudie) - Monitoring Klimaschutzplan, Grundlagen Tool, Fachstudien und Aufträge an Einzelpersonen -Klima-Energiedatenmanagement: Ankauf Software, Lizenzen, Adaptierung bestehender Software Klimaschutzplan Steiermark Umsetzungsphase I Stájerország klímavédelmi terve és annak 7 magyarázata www.klimaschutz.steiermark.at Förderungen - Thermische Sanierung - Aktionsprogramm - Ausweitung der Förderung im Bereich Solarthermie sowie Photovoltaik - Biomasseförderung -Einbindung der solarthermischen Anlagen zur Prozesswärmebereitstellung in der Impulsförderung - Förderaktion zur Erneuerung von Altanlagen - Forcierung neuer Mobilität - Förderung zusätzlicher Projekte in Abstimmung mit der Energiestrategie 2025 sowie Umwelt- Verkehrsressort (Bsp.: Mobilitätswoche, - Autofreier Tag,...) Koordination und Abstimmung - Landesinterne Projekt "klimark" - Abstimmung mit +Baupolitischen Leitsätzen + Raumordnung + Berücksichtigung von LifeCycle-Kosten bei der Planung und Ausschreibung von Projekten +Vergabewesen +Verankerung eines nachhaltigen Ressourcenmanagements +Ausbau und Information/ Beratung bzgl. Flächenverbrauch und Bodenbewirtschaftung. Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A 3
Kapcsolatok Mag. a Andrea Gössinger-Wieser Klímavédelmi koordinátor Stájerországi Tartományi Kormány hivatala 17A szakosztály Burggasse 9 / 1. Stock E-mail: andrea.goessinger@stmk.gv.at Tel.: +43 316-877/4861 DI Wolfgang Jilek Tartományi energiamegbízott Stájerországi Tartományi Kormány hivatala 17A szakosztály Burggasse 9 / 2. Stock E-mail: wolfgang.jilek@stmk.gv.at Tel.: +43 316-877/4554 www.klimaschutz.steiermark.at Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A Klimaschutzkoordinatorin Mag. Andrea Gössinger-Wieser, FA 17A 4
27.04.2011 Erneuerbare Energien-Cluster Pannon Gründung: 12. 04. 2006 Mitgliederzahl: 23 + Sitz: Körmend Standorte: Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron DI Balázs Bozzay, DI Diána Foglszinger Szakos Pannon Megújuló Energia Klaszter Clustermanagement Zweck des Clusters Unser Auftrag 1) Westtransdanubien soll im Kreis der dezentralisierten Energieverbraucher durch erneuerbare Energien und Energieeffizienz bei den EU- und nationalen Zielen im Bereich Umwelt- und Klimaschutz über dem landesweiten Durchschnitt liegen. 2) Erkennung und Nutzung der Synergien in der Zusammenarbeit für unsere Mitglieder Prioritäten 2011-2013 Anstoß für innovative Entwicklungskooperationen Kraftvolles Auftreten als starker Akteur am Markt Gebäudeenergetik, Siedlungsentwicklung, i Entwicklung der KMU Monitoring von Marktprozessen Ausnützung der Vorteile durch Economies of Scale Organisation des Clusters Der Cluster PanENERG existiert seit 2006 Mitglieder: 23 (kontinuierliche Erweiterung!), jedes der KMU mit 5-20-jähriger, insgesamt mit etwa 130-jähriger Erfahrung Verband Erneuerbare Energien-Cluster Pannon Arbeitsorganisation: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Zukünftig: Panenerg Közhasznú Nonprofit Kft. Unsere Aktivitäten 1 Fachlicher und geschäftlicher Kontaktaufbau, Networking Marktforschung, Erstellung von Analysen Lobbytätigkeit, Geschäftsanbahnung Erfahrungsaustausch, Benchmarking-Club Fachliche Beratung, Antragserstellung, Projektmanagement Unsere Aktivitäten 2 Impulse für Forschung, Entwicklung und Innovation (FuEuI) Informationsleistungen: www.panenerg.hu Cluster-Newsletter DM- und ATL-, BTL-Kampagnen Schulungen, Veranstaltungsorganisation 1
27.04.2011 Danke für Ihre Aufmerksamkeit Balázs Bozzay bozzayb@bfh.hu Diána Foglszinger Szakos Tel.: +36/94/501-380 Mobil: +36/30/405-99-43 info@panenerg.hu, www.panenerg.hu 2
27.04.2011 Pannon Megújuló Energia Klaszter Alapítás: 2006. 04. 12. Tagok száma: 23 + Székhely: Körmend Telephelyek: Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron DI Bozzay Balázs, DI Foglszinger Szakos Diána Pannon Megújuló Energia Klaszter Klaszter menedzsment A Klaszter célja Küldetésünk 1) Nyugat-Dunántúl a decentralizált energiafelhasználók körében a megújulókon és az energiahatékonyságon keresztül az országos átlag felett teljesítsen a vállalt EU-s és hazai környezetvédelmi, klímavédelmi célokban 2) Tagjainknak az együttműködésben rejlő szinergikus előnyök feltárása, hasznosítása Prioritások -2011-2013 Innovációs, fejlesztési együttműködések indítása erőteljes megjelenés erős piaci szereplőként épületenergetika, tik településfejlesztés, té KKV fejlesztés piaci folyamatok monitorozása méretgazdaságossági előnyök kiaknázása A Klaszter szervezete A PanENERG Klaszter 2006 óta van jelen Tagság: 23 db (folyamatos bővülés!), egyenként 5-20 éves, összesen mintegy 130 év tapasztalattal rendelkező KKV kör Pannon Megújuló Energia Klaszter Egyesület Munkaszervezete: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Jövőben: Panenerg Közhasznú Non-Profit Kft. Tevékenységeink 1. szakmai és üzleti kapcsolatépítés, networking piackutatás, elemzések készítése, lobby tevékenység, üzletszerzés tapasztalatcsere, benchmarking klub, szakmai tanácsadás, pályázatírás, projekt menedzsment K+F+I ösztönzés K+F+I ösztönzés Tevékenységeink 2 Információ szolgáltatás: www.panenerg.hu klaszter hírlevél DM és ATL, BTL kampányok Képzés, rendezvényszervezés 1
27.04.2011 Köszönöm a figyelmüket Bozzay Balázs bozzayb@bfh.hu Foglszinger Szakos Diána Tel:94/501-380 Mobil: 30/405-99-43 info@panenerg.hu, www.panenerg.hu 2
27.04.2011 Abteilung Landentwicklung Amt der NÖ Landesregierung: DI Dr. Erwin Szlezak, Abteilung Landentwicklung Amt der NÖ Landesregierung am 13. April 2011 Bodenschutz Landschaftsgestaltung Umweltschonende Wirtschaftsweisen Entwicklung ländlicher Raum Landschaftsfonds Abteilung Landentwicklung ist Koordinierungsstelle für das europäische Bodenbündnis Zusammenschluss von Städten und Gemeinden in Europa Ziel: aktiv für einen nachhaltigen Umgang mit Böden einsetzen Grundlage: gemeinsames Manifest NÖ: 74 Bodenbündnis-Mitglieder www.bodenbuendnis.org Schaffung Bodenbewusstsein: Verbindung von Kunst, Naturwissenschaften und Geschichte Malen mit den Farben der Erde Bodenbewusstsein Unterstufe bis Universität Kraft des Bodens der Wettbewerb Über 1.150 Einreichungen LF6, Forum Land, NÖ LSR, FARM NÖ Vorsitz: ARGE Donauländer / AG Ökologie + Bodenschutz 18th Experts Meeting of the Ecology Working Group focussing on Soil Conservation of Danube Countries Working Community 29. / 30.3.2011 Know-How Hub 1
27.04.2011 SONDAR Strategie Soil Strategy Network in the Danube Region Abteilung Landentwicklung: Strategische Steuerung Boden- und Bioenergie Netzwerk Europa: Leadpartner SONDAR SK-AT Partner Struktur Leadpartner: Boden- und Bioenergie-Netzwerk NÖ/EU - BIENE Netzwerk, Eschenau Obmänner: LAbG. Bgm. Franz Rennhofer, Bgm. Michael Singraber, Franz Rybaczek PP1: VVB Vodohospodárska výstavba (Wasserbauinstitut) Bratislava, Ing. Vladimír Holcík, Ing. David Purchart PP2: BOKU Bodenkultur Wien, Institut für Bodenschutz Ao.Univ.Prof. DI Dr. Walter Wenzel, DI Dr. Alex Dellantonio PP3: VUPOP Výskumný ústav pôdoznalectva a ochrany pôdy (Staatl. Bodenschutzinstitut) Bratislava Dr. Michal Dzatko, Dr. Jaroslava Sobocka, Dr. Ján Hríbik Strategische Steuerung / Nationale Kofinanzierung: Amt der NÖ Landesregierung, Abteilung Landentwicklung, DI Dr. Erwin Szlezak Kooperation mit dem Europäischen Bodenbündnis (ELSA), DI Christian Steiner SONDAR SK-AT Fakten Projekt Start: 1. November 2010 Projekt Ende: 31. Oktober 2013 Wirkungsbereich direkt: VUC Bratislava VUC Trnava Weinviertel Wldi Waldviertel tl Mostviertel St. Pölten NÖ Süd Wien + Umland SONDAR SK-AT Working Packages WP1: Information und Publizität WP2: Steigerung Bodenbewusstsein WP3: Boden-Wasser-Interaktion WP4: Ausbildungsprogramme WP5: Projektdurchführung & -kommunikation SONDAR SK-AT - Ziele Quantitativer u. qualitativer BODENSCHUTZ durch Umsetzung von Musterbeispielen + Steigerung BODENBEWUSSTSEIN durch Information/Motivation relevanter gesellschaftlicher Gruppen und Umsetzung NACHHALTIGER PROJEKTE/VERANSTALTUNGEN BODEN ALS INDIKATOR FÜR HOCHWASSEREREIGNISSE und RISKMANAGEMENT. Pedo-ökolog. Karten West-SK und NÖ Bodenkarten werden hinsichtlich Eignung für Management von Naturgefahren/Hochwasserschutz instrumentalisiert und begreifbar gemacht. INTERNATIONALES BODENNETZWERK: Zusammenarbeit aller PP im EUROPÄISCHEN BODENBÜNDNIS (ELSA) und Etablieren einer Koordinationsstelle (West-SK). Ergebnisse des Projektes sollen im gesamten Donauraum kommuniziert werden. SONDAR SK-AT Zielgruppen Kommunale Stakeholder = Bürgermeister, Mandatare, Gemeindebedienstete, lokale Meinungsbildner für Boden- und Umweltschutz Bildungseinrichtungen = Schulpartnerschaft Lehrpersonen, Kinder, Eltern Sozialbetriebe Sozialbetriebe Bevölkerung allgemein Planer, Bauwerber Freiwilligen-Organisationen wie z.b. Feuerwehren Entscheidungsträger SK-AT + Projektpartner, ARGE-Donauländer, ELSA 2
27.04.2011 Amt der NÖ Landesregierung Abteilung Landentwicklung DI Dr. Erwin Szlezak info@unserboden.at www.unserboden.at 3
West-Transdanubische Direktion für Umweltschutz und Wasserwesen István Nádor DI 2011
I A R T Z S Rába A U Zala S Z L O V É N I A H O R V Á Mura T O.
A T R Gyöngy ngyös I Répce S Z Pinka Marcal U Rába A Zala S Z L O V É N I A Kerka Principális 4500 km H O R V Á T O.
West-Transdanubische Wasserwirtschaft - Wasserschutz
MONITORING Mengenmäßiger Monitoring Wasserwirtschaft Qualitätsmonitoring Umweltschutz Naturschutz-Monitoring Nationalpark
Die EUROPÄISCHE UNION und das WASSER - Wasserpolitik der EU - Nachhaltige Wassernutzung (Menschliche, Wirtschaft, Ökosystemen) WASSERRAHMENRICHTLINIE Wasserschutz, im guten Zustand halten, und in den guten ökologischen Zustand bringen
Trinkwasserschutz Program - Für potenzielle Brunnenfelde und Brunnenfelde im Betrieb Arbeitsphasen: Diagnostik Unter Schutz nehmen Unter Schutz halten
Raab, Fluss des Jahrzehntes
Green corridor Gewässerbetreuung für die Raab Blue corridor
Kis-Balaton Balaton Balaton Kis Kis Kis
Laufende Projekte Hochwasserschutz an der Mur - HU-CRO ProRaab(a) Prognosesystem der Raab HU-AT OpenWehr - Durchg WEP-(Nachhaltige Wasserwirtschaft im Mur-Lendva EU ÁKK - EU Hochwassergefahr und Risikokartierung Kis-Balaton Wasserschutzsystem Entwicklung Pinka KEOP HU-AT T-JAM Nachhaltige Thermalwasserwirtschaft HU-SLO HU-AT HU-SLO Durchgängigkeit bei Wehranlagen der Raab im Grenzraum HU Lendva Einzugsgebiet) HU Σ: 17 Projekte Investitionskosten: : 65 millionen Euro
Österreich Slovenien Croatien
ÖSTERREICHISCH-UNGARISCHE GEWÄSSERKOMMISSION SSERKOMMISSION (Seit 1955 (!!!)) Wichtige Thema der letzten Jahren: Schaum auf der Raab Maßnahmen: Neue österreichische Abwasseremissionsverordnung für Gerberei Strengere amtliche Kontrollen bei Lederfabriken + regelmäßige Informationen für Ungarn Behebung der Salzverschmutzung bei Geothermie Fürstenfeld Modernisierung der Lederfabriken, Einbau den weiteren Reinigungsstufen Wollsdorf + Feldbach + Jennersdorf Ökologische Rehabilitierung der Raab Durchgängichkeit der Wehranlangen Openwehr: Szentgotthárd + Hochenbrugg (St) + Neumarkt (B) RAAB SURVEY 2008, 2009 Ergebnisse zeigen sich schon!
ProRaab(a) Prognosesystem: Der ganzen Raab entlang: 283 km Für das gesamte Einzugsgebiet der Raab: 10270 km 2 Steiermark Burgenland Komitat Vas Komitat Gyır-Moson Moson- Sopron
OPENWEHR - Gestaltungsplan Szentgotthárd
Roter Schlamm in Gewässer
WWW.NYUDUVIZIG.HU
DANKE FÜR F R DIE AUFMERKSAMKEIT!
Roter Schlamm
Oktober 2010: Wasser der Marcal
Oktober 2010: Ufer der Marcal
1.Priorität: t: SCHUTZ der DONAU!!!
Dosierung von Gips in die Marcal
Gipsdosierung an der Marcal
Maßnahmen Torna Bach und Marcal 13 Gipsdosierungs- und Vermischungsorte 11 Sohlstufen (Rückstau im Flussbett) 2 Essigsaure Dosierungsorte REA-Gips: 23.500 t Anfang der Gipsdosierung: 12 Stunden nach der Katastrophe! Essigsaure: 1.800 m 3
Warum ist der REA-Gips geeignet für die Neutralisierung von dem stark alkalischen roten Schlamm? Der Gips und das Kohlendioxyd (CO 2 ) Gehalt der Luft neutralisiert die alkalische Lösung: CaSO 4 + 2 NaOH + CO 2 CaSO 3 + Na 2 SO 4 + H 2 O Aus Gips und Kohlendioxyd (CO 2 ) entsteht Kalk und Natriumsulfat
GYİR RÁBA BA MOSONI-DUNA
DUNA
Schlammanlagerung in dem ausbreitenden Profil
Baggerung an der Marcal 2010-2011
Baggerung an der Marcal 2010-2011