3. Sziki gyepek. + Időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó öntésterületeken.

Hasonló dokumentumok
Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 2. előadás SZIKES GYEPEK

Florisztikai és cönológiai vizsgálatok a dunapataji Nagy-széken

Szikes növénytársulások összetételének és talajának hosszú távú változása a Szabadkígyósi pusztán

F4 Üde mézpázsitos szikfokok. F4 Üde mézpázsitos szikfokok

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A fény hatása. A fény hatása a növényekre

Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán

A GARAI SÓSTÓ NÖVÉNYZETÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE ÉS A HELYREÁLLÍTÁS LEHETŐSÉGEI

F5 Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete Annual salt pioneer swards of steppes and lakes

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben

IRÁNYELVEK A PANNON SZÁRAZ LÖSZ- ÉS SZIKESPUSZTA GYEPEK REKONSTRUKCIÓJÁHOZ ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KEZELÉSÉHEZ

MEGFIGYELÉSEK A VÉKONYCSŐRŰ PÓLING (NUMENIUS TENUIROSTRIS VIEILL., 1817) MAGYARORSZÁGI VONULÁSÁRÓL

Egy természetközeli, szikes rét botanikai állapotfelmérése

Crisicum 2. pp Elek növényvilága. Kertész Éva. Abstract

Talajápolás a szőlőben

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna

A Vásárhelyi-puszta növényzete és növényzeti változásai az elmúlt 10 évben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

Halophytic habitats. F1a Ürmöspuszták Artemisia salt steppes. Szikesek. Szikesek

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

Növényökológia gyakorlat

BSc Mezőgazdasági Mérnök Szak hallgatói részére (4) Készítette: Gazdagné dr. Torma Mária főiskolai tanár Dr. Avasi Zoltán főiskolai docens Internet

Tájváltozás vizsgálata a <Szabadkíg\ 7 ósi pusztán

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban Deák Balázs

A vegetáció monitorozásának eredménye a Kígyósi-pusztán 2011-ben

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter

A nyílt sziklagyepeken a növényzet hézagosan borítja a felszínt, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai.

A Berekböszörmény-körmösdpusztai legelők (HUHN20103) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Deák B. & Tóthmérész B. (2007): A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13:

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Növényrendszertan gyakorlatok

A Dévaványai-Ecsegi puszták növényzete és növényzeti változásai az elmúlt 15 évben

F2 Szikes rétek Salt meadows. Szikesek

Vadgazda mérnökök (BSC) részére növények fotói vizsga anyag 3. Fotók forrása: Gazdagné Torma Mária Avasi Zoltán internet

EGYEDISÉG, SZABÁLYszerűség ÉS DEVIÁCIÓ A PANNON RÉGIÓ VEGETÁCIÓJÁNAK PÉLDÁJÁN

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe

Szarvasmarha- és juh legelés szerepe a Pannon szikes gyepek Natura 2000-es élőhelyek fenntartásában március Gödöllő

Szentpálpusztai szikes

A Csanádi puszták növényzete és növényzeti változásai az elmúlt 10 évben

Távérzékelés alkalmazása szikes tájakban tengerszint feletti magasság és a növényzet összefüggései Deák Balázs

A Győr környéki szikesek növényzete. SCHMIDT Dávid *

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

A DUNA TISZA KÖZE ÉS A TISZÁNTÚL NÖVÉNYZETE A SZÁZAD FORDULÓJÁN II.: SZIKESEK, LÖSZ- ÉS HOMOKVIDÉKEK, LEGELÕK, SÁNCOK, SZÁNTÓK ÉS PARLAGOK

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

B6 Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak Salt marshes

Megoldások. OKTV ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

A jelentősen allergizáló virágporral rendelkező növényeink közül a csalánfélék (Urticaceae) pollenszórása érte el a magas szintet.

A DUNA MENTE TERMÉSZETI KINCSEI. Nyitra. Köpösdi Juhász szikesek Széki földek, Mocsonok. Nemes-tagi szikes. Nagysurányi szikesek.

Egy kézirat margójára: Timár Lajos Népies növénynevek a Tiszamentéről

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma

TÁJVÁLTOZÁS VIZSGÁLATA A SZABADKÍGYÓSI PUSZTÁN

A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény

A DUNA MENTE TERMÉSZETI KINCSEI. Nyitra. Köpösdi Juhász szikesek Széki földek, Mocsonok. Nemes-tagi szikes. Nagysurányi szikesek.

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Magyarország élőhelyei

SZIKES TAVAK, MOCSARAK ÉS A SZIKFOK NÉHÁNY SÓKEDVELŐ NÖVÉNYÉNEK ALGATÁRSULÁSOKKAL FELLÉPŐ SZINTBELI ANOMÁLIÁJA. írta: KISS ISTVÁN. I.

Quid est veritas? (Jn 18,38) Teóriák, hipotézisek és az igazság viszonya TANULMÁNYKÖTET

Molnár Zsolt: Tájtörténeti adatok a hazai szikesek növényzetének ismeretéhez

A SZÁZAD VEGETÁCIÓJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA AZ ELMÚLT EZER ÉV TÁJHASZNÁLATÁNAK TÜKRÉBEN A HÁRMAS-KÖRÖS MENTÉN

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Erdős sztyepp vegetáció

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

TÁJ-TERMÉSZETVÉDELMI SZAKÁGI HIÁNYPÓTLÁS

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

Phytosociological study of Trifolio subterranei-festucetum pseudovinae ass. nov.

Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

A MEZŐFÖLDI SZIKES TAVAK TÁJTÖRTÉNETE, NÖVÉNYZETE

Szálkahalmi tanösvény Hortobágyi Nemzeti Park

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYÓGYNÖVÉNYES GYEP TELEPÍTHETŐSÉGE, GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZEREK NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²

Európai szárazföldi teknősök terráriumi tartása

D34 Mocsárrétek. D34 Mocsárrétek

Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában

Népies növénynevek a Tiszamentéről

A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon

A püspökladányi vallásaiapitványi uradalom egyes részeinek befásítása.*)

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet

Pillangós takarmánynövények kísérleti módszertan PILLANGÓS NÖVÉNYEK

A szikesek, mint természetesféltermészets. ökoszisztémák 2012

Szikes tavak NEMZETI ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT 4.

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban

Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen

Tritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.)

Adatok a hortobágyi ehető vadnövények és más érdekesebb növényfelhasználások ismeretéhez

Magas biológiai értékű tömegtakarmányt biztosító gyep kialakítása az ökológiai gazdálkodás keretei között: előzetes eredmények

Átírás:

3. Sziki gyepek Általában sztyeppklímán Tavasszal átnedvesedő talaj nyáron kiszárad Talaj mélyéről kioldott sók párolgás miatt felszínre fsz-i sókiválások Sókoncentráció, humusztartalom alapján osztályozható Alföld egykori öntésterületei Mozaikos (különböző tulajdonságú talajfoltok) Szoloncsák: Sófelhalm. a fsz. közelében, valódi szukkulens habitusú halofitonok (= pozsgás megjelenésű sótűrő növényfajok). Kiskunság, Nyírség, Fertő-vidék depresszióiban. Szolonyec: Sófelhalm. B szintben (mélyebben), padkásodással a fsz.-re kerülhet. Halofitonok jelenléte és aránya az A szint (felső, nem sós talajréteg) vastagságától és a talaj sótartalmától függ. Alföldi folyók korábbi öntésterületein.

3. Sziki gyepek Primer/ Elsődleges szikesek: Nagy alföldi mocsarak peremterületein, sziki erdők tavasszal vízállásos tisztásain. Mogyoró fázisban (melegszáraz) alakult ki. + Időszakosan túlzottan átnedvesedő, nyáron kiszáradó öntésterületeken. Másodlagos szikesek: Pl. Hortobágy! XVIII-XIX. sz. folyószabályozásai, erdőirtások, árterek elvágása a nyílt víztől. LEGTÖBB SZIKESÜNK MÁSODLAGOS! Vízborítottság alapján: A) Száraz szikesek B) Nedves szikesek C) Szikes mocsarak, magassásosok, nádasok, tavak

3. Sziki gyepek A) Száraz szikesek A1) Szikes pusztarét Vastag (10-20 cm), humuszos A szint Tömött, zárt gyep Sótűrők és sókedvelők csak szórványosan sovány / veresnadrág csenkesz Festuca pseudovina cickafarkok: pusztai c. Achillea setacea, közönséges c. A. millefolium ssp. collina herefajok: sudár h. Trifolium strictum, cérna h. T. micranthum réti peremizs Inula britannica sziki árpa Hordeum hystrix villás boglárka Ranunculus pedatus szarvaskerep Lotus corniculatus ssp. tenuifolius mezei fátyolvirág Gypsophila muralis

Magyar név: Sovány (sziki) csenkesz Latin név: Festuca pseudovina Család: Pázsitfűfélék (Poaceae) Flóraelem: eurázsiai Életforma: H Cönotípus: száraz szikesek Védettség: nem védett Egyéb: nagy tűrőképesség

pusztai cickafark Achillea setacea közönséges cickafark Achillea millef. ssp. collina sudár here Trifolium strictum cérna here Trifolium micranthum szarvaskerep Lotus corniculatus ssp. tenuifolius

villás boglárka Ranunculus pedatus réti peremizs Inula britannica sziki árpa Hordeum hystrix mezei fátyolvirág Gypsophila muralis

A) Száraz szikesek A2) Ürmös szikes pusztarét Vékonyabb humuszos A szint Ősi típus, endemikus fajok 3. Sziki gyepek sovány / veresnadrág csenkesz Festuca pseudovina sziki üröm- Artemisia maritima ssp. monogyna parti laboda Atriplex litoralis heverő seprőfű Kochia prostrata magyar sóvirág Limonium gmelinii ssp. hungaricum közönséges szikipozdor Podospermum canum sziki madárhúr Cerastium dubium

Magyar név: Sziki üröm Latin név: Artemisia maritima Család: Fészekvirágzatúak (Asteraceae) Flóraelem: eurázsiai Életforma: H Cönotípus: száraz szikesek Védettség: nem védett Egyéb: kellemes fanyar illatú

Magyar név: Magyar sóvirág Latin név: Limonium gmelinii Család: Kékgyökérfélék (Plumbaginaceae) Flóraelem: pannon Életforma: H Cönotípus: sziki gyepek Védettség: nem védett Egyéb:

heverő seprőfű Kochia prostrata parti laboda Atriplex litoralis közönséges szikipozdor Podospermum canum sziki madárhúr Cerastium dubium

A) Száraz szikesek A2) Ürmös szikes pusztarét Endemikus fajok: 3. Sziki gyepek sziki őszirózsa Aster tripolium ssp. pannonicum erdélyi útifű Plantago schwarzenbergiana sziki here Trifolium angulatum

Magyar név: Sziki őszirózsa Latin név: Aster tripolium ssp. pannonicum Család: Fészekvirágzatúak (Asteraceae) Flóraelem: eurázsiai Életforma: H Cönotípus: szikes rétek és puszták Védettség: nem védett Egyéb:

3. Sziki gyepek A) Száraz szikesek A3) Vaksziknövényzet Nincs A szint Legszélsőségesebb, fehéres sófelhalmozódás a felszínen Tavasszal vízborítás, korán kiszárad Nyáron csak néhány szál növény: sziki cickafark Achillea asplenifolia sziki útifű Plantago maritima kamilla / orvosi székfű Matricaria chamomilla közönséges szikipozdor Podospermum canum Nyár végére nagyobb növényborítás bárányparéj Camphorosma annua seprűparéj Bassia sedoides sziki sóballa Suaeda maritima magyar sóballa Suaeda pannonica

Magyar név: Sziki cickafark Latin név: Achillea asplenifolia Család: Fészekvirágzatúak (Asteraceae) Flóraelem: pannon Életforma: H Cönotípus: enyhén szikes rétek Védettség: nem védett Egyéb:

Magyar név: Sziki útifű Latin név: Plantago maritima Család: Útifűfélék (Plantaginaceae) Flóraelem: eurázsiai Életforma: H Cönotípus: szikes, sós puszták Védettség: nem védett Egyéb:

Magyar név: Kamilla (orvosi székfű) Latin név: Matricaria chamomilla Család: Fészekvirágzatúak (Asteraceae) Flóraelem: eurázsiai Életforma: Th Cönotípus: szikes társulás Védettség: nem védett Egyéb: gyógynövény

Magyar név: Bárányparéj Latin név: Camphorosma annua Család: Libatopfélék (Chenopodiaceae) Flóraelem: pontusi-pannon Életforma: Th Cönotípus: vakszik Védettség: nem védett Egyéb: seprűparéj Bassia sedoides

Magyar név: Sziki sóballa Latin név: Suaeda maritima Család: Libatopfélék (Chenopodiaceae) Flóraelem: kozmopolita Életforma: H Cönotípus: szikes tavak kiszáradt részein Védettség: nem védett Egyéb: magyar sóballa Suaeda pannonica

3. Sziki gyepek B) Nedves szikesek B1) Szikfok-növényzet Vakszikkel megegyező talajviszonyok (nincs A szint) Nyár elejéig vízborítás, nyáron is sokáig megmarad a csapadék Nostoc kékbaktériumok: felveszik az esővizet, megduzzadnak csúszóssá teszik a talajfelszínt. Kiszáradva felpöndörödő fekete hártyát alkotnak. Tavasszal (vízborítás): mézpázsit Puccinellia limosa mocsári csetkáka Eleocharis palustris sziki szittyó Juncus gerardi

3. Sziki gyepek B) Nedves szikesek B1) Szikfok-növényzet Nyárelőn (virággazdag, pontusi sótűrő fajok): vékony útifű Plantago tenuifolia egérfarkfű Myosurus minimus kígyófark Pholiurus pannonicus parti laboda Atriplex litoralis tatár laboda Atriplex tatarica madárkeserűfű Polygonum aviculare pozsgás zsázsa Lepidium cartilagineum A szikfokot a szikespusztákkal egy 10-15 cm magas lejtős sáv kapcsolja össze = szikpadka.

3. Sziki gyepek B) Nedves szikesek Szikes rétek: Magas talajvíz-szintű kaszálórétek, tavasszal vízborítás, humuszos talajszint, közös faj: fehér tippan Agrostis alba B2) Ecsetpázsitos sziki rétek fehér tippan Agrostis alba réti ecsetpázsit Alopecurus pratensis réti perje Poa pratensis sziki kányafű Rorippa kerneri eperhere Trifolium fragiferum fehér here Trifolium repens réti/vörös here Trifolium pratense paszternák Pastinaca sativa

3. Sziki gyepek B) Nedves szikesek B2) Ecsetpázsitos sziki rétek szikes mocsarak felé átmenetet mutató változatában: réti harmatkása Glyceria fluitans réti sás Carex distans fekete nadálytő Symphytum officinale szürke aszat Cirsium canum B3) Csetkákás sziki rétek közepesen szikesedett, gyakran zsombékoló füvek fehér tippan Agrostis alba réti ecsetpázsit Alopecurus pratensis mocsári csetkáka Eleocharis palustris közönséges rence Utricularia vulgaris nagy víziboglárka Ranunculus aquatilis mocsári nefelejcs Myosotis palustris

3. Sziki gyepek B) Nedves szikesek B4) Hernyópázsitos sziki rétek Legerősebben szikesedett, nyár közepéig vízborítás hernyópázsit Beckmannia eruciformis C) Szikes mocsarak, magassásosok és nádasok, szikes tavak Hasonlítanak nem-szikes megfelelőikre de fajszegényedés, kisebb virággazdagság. szikikáka / zsióka Bolboschoenus maritimus