MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október
1 2016. évi törvény egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról 1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 1. (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. i) pontja helyébe következő rendelkezés lép: (Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:) i) jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is), (2) Az Inytv. 17. (1) bekezdés 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:) 22. a jelzálogjog (önálló zálogjog) ranghelyének előzetes biztosítása, (3) Az Inytv. 32. -a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: (5a) E alkalmazásában a jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés alatt az önálló zálogjog, a módosulás és megszűnés tekintetében pedig az átalakításos önálló zálogjog bejegyzését is érteni kell. (4) Az Inytv. 50. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból a) a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás, b) a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló jelzálogjog (önálló zálogjog), c) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, továbbá d) az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, az eladási jogot, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg. (5) Az Inytv. 50. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A (2) bekezdés d) pont szerinti esetben törölni kell a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést akkor is, ha a tény feljegyzése alapjául szolgáló okiratban a felek a tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez az időtartam letelt. (6) Az Inytv. 64. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2 (A bíróság az ügyfél kérelmére előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot) e) a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló, valamint (per megindítása tényének feljegyzése iránt.) 2. törvény módosítása 2. törvény 29. (10) és (11) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: (10) A biztosított követelést összeg meghatározásával tartalmazó jelzálogszerződéssel alapított jelzálogjogot és különvált zálogjogot az abban érintett felek átalakításos önálló zálogjoggá az erre irányuló írásbeli szerződésükkel is átalakíthatják, ebben az esetben az átalakításra és az ekként létrejött átalakításos önálló zálogjogra a (2) (9) bekezdést megfelelően alkalmazni kell. (11) Az átalakításos önálló zálogjogra e eltérő rendelkezése hiányában az önálló zálogjogra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az átalakítással érintett jelzálogjogot alapító, közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződés, vagy közjegyzői okiratba foglalt zálogkötelezetti jognyilatkozat az átalakításos önálló zálogjog tekintetében az átalakító nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása nélkül is bírósági végrehajtás alapjául szolgálhat. 3. Záró rendelkezés 3. Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
3 INDOKOLÁS ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS törvény (a továbbiakban: Ptkm.) 2016. október 1-i hatállyal a különvált zálogjogra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése mellett visszavezeti az önálló zálogjog jogintézményét, és az átmeneti rendelkezések között szabályozza az átalakításos önálló zálogjogot. Mindezen változtatáshoz kapcsolódóan további törvénymódosítások váltak indokolttá, amelyekről a törvényjavaslat rendelkezik. RÉSZLETES INDOKOLÁS a(z) 1. -hoz Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 2. (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az Inytv.-ben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlannyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését törvény elrendelje, és e feltételeknek a Ptkm. is megfelel. Ennek ellenére az ingatlan-nyilvántartási hatóságok egységes és hatékony jogalkalmazásának elősegítése érdekében a jogalkotó szükségesnek ítélte, hogy az Inytv. az önálló zálogjog bejegyezhetőségét is előíró módosító rendelkezések mellett kiegészüljön az átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó utalásokkal is, abban a körben, amelyben ez utóbbi zálogjog jellegéből adódóan ez egyáltalán indokolt. Az átalakításos önálló zálogjog ugyanis nem alapítással, hanem csak a már bejegyzett jelzálogjog, illetve a különvált zálogjog átalakításával jöhet létre, és bejegyzésének feltételeit a Ptkm. 29. (6) és (7) bekezdése szabályozza. A javasolt módosító, illetve kiegészítő rendelkezések által az Inytv. is tükrözni fogja azokat a változásokat, amelyeket az önálló zálogjog és az átalakításos önálló zálogjog szabályozásával a Ptkm. megvalósított. a(z) 2. -hoz törvény (a továbbiakban: Ptkm.) 29. (10) bekezdése arra az esetre vonatkozóan, ha a jelzálogjog átalakítására nem a zálogjogosult zálogkötelezetthez intézett egyoldalú nyilatkozatával, hanem a felek erre irányuló szerződésével kerül sor, egyetlen rendelkezés kivételével az egyoldalú nyilatkozattal történő átalakítás szabályainak megfelelő alkalmazását rendelte. A kivételes rendelkezés lehetővé tette volna, hogy a felek a szerződésükben eltérjenek attól a szabálytól, amely szerint az átalakítással érintett jelzálogjogot alapító jelzálogszerződést egyben az átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó biztosítéki szerződésnek is tekinteni kell. Ezzel a szabályozás utat engedett volna annak a lehetőségnek, hogy a felek az átalakítás során a megállapodásukkal az eredeti (a jelzálogjogot alapító) zálogszerződés mögé olyan biztosítéki szerződést kapcsoljanak, amely a zálogkötelezettre nézve ugyan nem, de az átalakítással érintett jelzálogjog ranghelyével azonos vagy a rangsorban hátrább álló ranghelyű zálogjogosultak számára hátrányos lenne. Ilyen körülmények között pedig ez utóbbi zálogjogosultak sérelmére vezetne a Ptkm. 29. (4) bekezdésében kimondott az a szabály, amely szerint az átalakításhoz nincs szükség e zálogjogosultak hozzájárulására. A jogalkotó e helyzet elkerülésére megfelelőbb, hatékonyabb megoldásnak ítélte meg a kivétel elhagyását, mint azt, hogy az átalakításhoz az érintett zálogjogosultak hozzájárulását kívánja meg, és ezzel óhatatlanul megnehezítse, sőt adott esetben akár meg is gátolja az átalakítás folyamatát. A módosító javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy az
4 átalakításra az e bekezdés által érintett körben is csak írásbeli alakban kötött szerződéssel kerülhet sor. Az átalakító jognyilatkozat az eredetileg alapított zálogjog jellegén, és ezáltal a rá vonatkozó törvényi szabályok tartalmát illetően kétségtelenül változást eredményez, ez azonban magát a kielégítési jogot az adósra nézve hátrányosan nem érinti. A jogalkalmazás során mégis problémaként jelentkezhet, hogy a közjegyzői okiratba foglalt eredeti jelzálogszerződés az átalakítást követően is ellátható-e végrehajtási záradékkal anélkül, hogy az átalakító nyilatkozatot közjegyzői okiratba foglalták volna. Ezért a módosító javaslat kifejezetten rendelkezik arról, hogy az átalakítással érintett jelzálogjogot alapító, közjegyzői okiratba foglalt jelzálogszerződés, vagy a zálogkötelezetti jognyilatkozat, ha csupán ez volt közjegyzői okiratba foglalva, az átalakításos önálló zálogjog tekintetében az átalakító nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása nélkül is bírósági végrehajtás alapjául szolgálhat. A szakasz hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz. a(z) 3. -hoz