KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közrem ködésével Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN I. 2. hét Kereslet, kínálat, egyensúly Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Kereslet, kínálat, egyensúly Egyensúly kereslet, kínálat Egyensúlyi feladatok: kereslet és kínálat egyenl ségét keressük A rezervációs ár a Fogyasztók esetében: az a maximális ár, amit a termék egy konkrét egységéért zetni hajlandók. Eladók esetében: az a minimális ár, amennyiért a termék egy konkrét egységét eladni hajlandók. A rezervációs ár függ a gazdasági szerpl t l, a termékt l, a helyzett l és attól, hogy a terméknek hányadik egységér l van szó. Kereslet Példa: lakások piaca 2
3
Kínálat Keresleti, kínálati függvény Változók közti kapcsolatok (függvények) A keresleti görbe azt a mennyiséget mutatja, amelyet a fogyasztók az egyes P árakon megvásárolnának. A kínálati görbe: azt mutatja, hogy az eladók az egyes lehetséges árakon mekkora mennyiséget ajánlanak eladásra. A keresleti görbe negatív meredeksége a kereslet törvényét tükrözi ha a termék ára csökken, akkor a vev k általában többet szeretnének vásárolni bel lük. A kínálati görbe pozitív meredekség : minél nagyobb az ár, annál nagyobb az eladásra kínált mennyiség. 4
Egyensúly P : egyensúlyi ár Q : egyensúlyi mennyiség Az E egyensúlyi pontban a fogyasztók által megvásárolni kívánt mennyiség egyenl az eladók által eladni kívánt mennyiséggel. Túlkínálat P > P ár esetén az eladók Q S mennyiséget adnának el, miközben a fogyasztók csak Q D mennyiséget vennének. A túlkínálat nagysága: Q S Q D P -nél lefelé irányuló nyomás hat az árra. Túlkereslet P < P ár mellett az eladók kevesebbet (Q S ) kínálnak, mint amennyit (Q D) a fogyasztók vennének. A túlkereslet nagysága: Q S Q D P -nél felfelé irányuló nyomás hat az árra. 5
Egyensúly Példa Ha az ár P -tól eltér, akkor valamelyik folyamat (felfelé irányuló, vagy lefelé irányuló nyomás) beindul. A keresleti és a kínálati görbe metszéspontja határozza meg a P egyensúlyi árat és a Q egyensúlyi mennyiséget. Keresleti függvény: D(P ) = 150 3P Kínálati függvény: S(P ) = 2P 20 Egyensúlyban D(P ) = S(P ) 150 3P = 2P 20 170 = 5P P = 34 Q = D(P ) = S(P ) = D(34) = 150 3 34 = S(34) = = 2 34 20 = 48 P = 34 (egyensúlyi ár) Q = 48 (egyensúlyi mennyiség) A kereslet és kínálat megváltozásának hatása az egyensúlyra Kínálat és kereslet változása Ha a vizsgált gazdasági rendszerhez képest küls tényez k megváltoznak, akkor megváltozik a kereslet és/vagy a kínálat. Ilyen változás lehet például: Ízlések változása (a koleszterin veszélyeir l tudósító hír egyeseket arra késztethet, hogy ne fogyasszanak vajat) Technológia változása (az integrált áramkör nagymértékben növelte az elektromos gépek kínálatát); Er források változása (egy jelent s új olajlel hely megnövelné a nyersolaj kínálatát a világban) Jogszabályok változása (a marihuána legalizálása ennek az árunak mind a piaci kínálatát, mind a piaci keresletét megnövelné) 6
Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág keresletével összefüggésben vannak (a nyomtatók árának csökkenése növeli a papír keresletét) Más jószágok árának vagy mennyiségének változása, amelyek az adott jószág kínálatával összefüggésben vannak (a marhahús termelésének növekedése növeli a nyersb r kínálatát) Jövedelem változása (a brókerek magasabb jövedelme miatt az 1990-es években növekedett keresletük a luxusautók iránt) A kereslet változása Ha a fogyasztók preferenciái úgy változnak meg, hogy minden ár mellett többet szeretnének vásárolni, akkor a keresleti görbe jobbra tolódik: D 1 helyzetb l D 2 helyzetbe. Mind az egyensúlyi ár, mind az egyensúlyi menynyiség megn. A kínálat változása Ha a körülmények változása arra készteti az eladókat, hogy minden ár mellett nagyobb mennyiséget kínáljanak, akkor a kínálati görbe jobbra tolódik, S 1 helyzetb l S 2 helyzetbe. Ilyenkor az egyensúlyi mennyiség megn, de az egyensúlyi ár csökken. 7
Kereslet és kínálat változásának hatása egyensúlyra A kereslet növekedése mind az P egyensúlyi árat, mind a Q egyensúlyi mennyiséget tekintve, növekedéshez vezet. A kínálat növekedése a Q egyensúlyi mennyiség növekedéséhez, de a P egyensúlyi ár csökkenéséhez vezet. Az adóztatás hatása az egyensúlyra Adóztatás Amint egy adó megjelenik a piacon, kétféle árral kell számolni, amelyek az adó mértékében különböznek egymástól: Amit a vásárlók zetnek (keresleti ár, vagy bruttó ár): P + Amit az eladók kapnak (kínálati ár, vagy nettó ár): P 1. Mennyiségi adó: állandó pénzösszeg kivetése az áru minden eladott egységére (pl.: alkohol, benzin, cigaretta) P + = P + T 2. értékadó: az ár egy meghatározott százalékának elvonása (pl.: ÁFA) P + = (1 + t)p Egyensúlyban D(P + ) = S(P ) Mennyiségi adó Kétféle értelmezése 1. Eladó egységköltségét emeli T dollárral (kínálati görbe felfelé tolódik) 2. áruegységenként T dollárt elvesz bevételb l (keresleti görbe levelé tolódik) 8
Mennyiségi adó, példa Kereslet: D(P ) = 220 P Kínálat: S(P ) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre T = 30 pénzegységnyi mennyiségi adót vetnek ki? D(P + ) = S(P ); P + = P + T 220 P 30 = P P = 95, P + = 125, Q = 95 Az árszabályozás hatása az egyensúlyra Árplafon, árminimum árplafon: árak befagyasztása célja lehet: ináció visszafogása árminimum: pl. minimálbér szabályozás, mez gazdasági árak (USA, 195060-as évek) Következmény Hatásos árplafon lenyomja, hatásos árminimum magasan tartja árakat, cserére kerül mennyiség kisebb szabályozás nélküli áruforgalomnál. 9
Árplafon példa Kereslet: D(P ) = 220 P Kínálat: S(P ) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre P = 80-as árplafont vezetnek be? P = 80 < 110 = P, tehát P = 80 az új egyensúlyi ár, S( P ) = 80 az egyensúlyi mennyiség D( P ) S( P ) = (220 80) 80 = 60 a túlkereslet nagysága. Árminimum példa Kereslet: D(P ) = 220 P Kínálat: S(P ) = P Egyensúly: P = 110, Q = 110 Hogyan változik az egyensúlyi ár és mennyiség, ha a termékre P = 120-as árminimumot vezetnek be? Összefoglalás P = 120 > 110 = P, tehát P = 120 az új egyensúlyi ár, D( P ) = 100 az egyensúlyi mennyiség S( P ) D( P ) = 120 (220 120) = 20 a túlkínálat nagysága. Kereslet, kínálat Keresleti (negatív meredekség ), kínálati (pozitív meredekség ) függvény Egyensúly: kereslet = kínálat Kereslet, kínálat változásának hatása Kereslet n : egyensúlyi ár és mennyiség is n Kínálat n : egyensúlyi ár csökken, egyensúlyi mennyiség n Adóztatás (mennyiségi adó) hatása: egyensúlyi mennyiség csökken Árplafon túlkereslet, árminimum túlkínálat 10