A MINIMÁLBÉR KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSAI

MŰHELYTANULMÁNYOK DISCUSSION PAPERS MT DP. 2004/4 A MINIMÁLBÉR KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSAI HALPERN LÁSZLÓ KERTESI GÁBOR KOREN MIKLÓS KÖLLŐ JÁNOS KŐRÖSI GÁBOR VINCZE JÁNOS Magyar Tudományos Akadéma Közgazdaságtudomány Kutatóközpont Budapest

MŰHELYTANULMÁNYOK 2004/4 DISCUSSION PAPERS A MINIMÁLBÉR KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSAI HALPERN LÁSZLÓ KERTESI GÁBOR KOREN MIKLÓS KÖLLŐ JÁNOS KŐRÖSI GÁBOR VINCZE JÁNOS Budapest 2004. február

KTK/IE Műhelytanulmányok 2004/4 Magyar Tudományos Akadéma Közgazdaságtudomány Kutatóközpont Műhelytanulmányank célja a kutatás eredmények gyors közlése és vtára bocsátása. A sorozatban megjelent tanulmányok tovább publkácók anyagául szolgálhatnak. A mnmálbér költségvetés hatása A szerzők az MTA Közgazdaságtudomány Kutatóközpont munkatársa. 1112 Budapest, Budaörs út 45. Tel.: 309-2651 Fax: 319-3136 Halpern László tud. főmunkatárs. E-mal: halpern@econ.core.hu Kertes Gábor tud. főmunkatárs. E-mal: kertes@econ.core.hu Koren Mklós tud. segédmunkatárs. E-mal: koren@econ.core.hu Köllő János tud. főmunkatárs. E-mal: kollo@econ.core.hu Kőrös Gábor tud. főmunkatárs. E-mal: koros@econ.core.hu Vncze János tud. főmunkatárs. E-mal: janos.vncze@bkae.hu Készült az FMM-MTA Humánerőforrás-fejlesztés Operatív program A bérpoltka és a foglalkoztatáspoltka nemzetgazdaság összefüggésenek makrogazdaság elemzése a kelet-európa új pacgazdaság körülmények között c. kutatás keretében HU ISSN 1785-377X ISBN 963 9588 03 2 Kadja az MTA Közgazdaságtudomány Kutatóközpont, a Magyar Közgazdász Alapítvány pénzügy támogatásával. Budapest, 2004.

AZ MTA Közgazdaságtudomány Kutatóközpont kadványsorozata BUDAPEST WORKING PAPERS ON THE LABOUR MARKET BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP 2003/1 Ágnes Hárs Channeled East-West labour mgraton n the frame of blateral agreements BWP 2003/2 Galas Péter Munkanélkülség ndkátorok és az állásnélkülek munkaerő-pac kötődése BWP 2003/3 Károly Fazekas Effects of foregn drect nvestment on the performance of local labour markets The case of Hungary BWP 2003/4 Péter Galas Estmatng wage equatons for Hungaran hgher-educaton graduates BWP 2003/5 Péter Galas Job-tranng of Hungaran hgher-educaton graduates BWP 2003/6 Gábor Kertes and János Köllő BWP 2003/7 Nemes-Nagy J. Németh N. The Employment Effects of Nearly Doublng the Mnmum Wage The Case of Hungary A "hely" és a "fej". A regonáls tagoltság tényező az ezredforduló Magyarországán BWP 2003/8 Júla Varga The Role of Labour Market Expectatons and Admsson Probabltes n Students' Applcaton Decsons on Hgher Educaton: the case of Hungary BWP 2004/1 Gábor Kertes The Employment of the Roma Evdence from Hungary BWP 2004/2 Kézd Gábor Az aktív foglalkoztatáspoltka programok hatásvzsgálatának módszertan kérdése BWP 2004/3 Galas Péter Valóban leértékelődtek a felsőfokú dplomák? A munkahely követelmények változása és a felsőfokú végzettségű munkavállalók reallokácója Magyarországon 1994 2002 BWP 2004/4 Galas Péter Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpacon 1994 2002 MUNKATUDOMÁNYI KUTATÁSOK (az MTA Munkatudomány Bzottságával közösen rendezett konferencák alapján készült, tematkus kötetek) Munkaerőpac és regonaltás az átmenet dőszakában. Budapest, 1998. Szerk.: Fazekas K. A munkaügy kapcsolatok rendszere és a munkavállalók helyzete. Budapest, 2000. Szerk.: Koltay J. Oktatás és munkaerőpac érvényesülés. Budapest, 2001. Szerk.: Semjén A. A felzárkózás esélye Munkapac látlelet a felzárkózás küszöbén. Budapest, 2003. Szerk.: Kővár Gy. MUNKAERŐPIACI TÜKÖR ÉVKÖNYVEK Munkaerőpac tükör 2000. Budapest, 2000. Szerk.: Fazekas K. Munkaerőpac tükör 2001. Budapest, 2001. Szerk.: Fazekas K. Munkaerőpac tükör 2002. Budapest, 2002. Szerk.: Fazekas K. Munkaerőpac tükör 2003. Budapest, 2003. Szerk.: Fazekas K. The Hungaran Labour Market Revew and Analyss, 2002. Bp., 2002 Szerk.: Fazekas K., Koltay J. The Hungaran Labour Market Revew and Analyss, 2003. Bp., 2003 Szerk.: Fazekas K., Koltay J. A Budapest Munkagazdaságtan Füzetek a Magyar Tudományos Akadéma Közgazdaságtudomány Kutatóközpontjában működő Munkaerőpac Kutatások Műhelyének valamnt a Budapest Közgazdaságtudomány és Államgazgatás Egyetem Ember Erőforrások Tanszékének közös kadványa. A kadványsorozat angol nyelvű füzete Budapest Workng Papers on the Labour Market címmel jelennek meg. A sorozat egyes példánya a következő címeken szerezhetők be: Szabó Irén, Budapest Közgazdaságtudomány és Államgazgatás Egyetem Ember Erőforrások Tanszék; 1093 Budapest, Fővám tér 8. Telefon/fax: 217-1936; E-mal: szabo@workecon.bke.hu Sándor Zsuzsa, MTA Közgazdaságtudomány Kutatóközpont Könyvtár; Budapest 1502 Pf. 262; Fax: 309-2649; E-mal: bblo@econ.core.hu A kötetek letölthetők az MTA Közgazdaságtudomány Kutatóközpont honlapjáról: http://www.econ.core.hu

DISCUSSION PAPERS MŰHELYTANULMÁNYOK MT DP. 2003/1 MT DP. 2003/2 MT DP. 2003/3 MT DP. 2003/4 NACSA Beáta SERES Antal Govann PERI Deter URBAN Robn MASON Ákos VALENTINYI M.B. DEVEREUX C. ENGEL P.E. STORGAARD Az éves munkadő-elszámolás, mnt a munkadő flexblzácójának egyk eszköze The Veblen-Gerschenkorn Effect of FDI n Mezzogorno and East Germany Independence, Heterogenety and Unqueness n Interacton Games Endogenous Exchange Rate Pass-through when Nomnal Prces are Set n Advance MT DP. 2003/5 Rchard FRIBERG Common Currency, Common Market? MT DP. 2003/6 Davd C. PARSLEY The Mcro-foundatons of Bg Mac Real Exchange Shang-Jn WEI Rates MT DP. 2003/7 J.IMBS H. MUMTAZ M.O. RAVN H. REY PPP Strkes Back: Aggregaton and the Real Exchange Rate MT DP. 2003/8 A. BURSTEIN M. EICH- Why s nflaton so low after large devaluatons? ENBAUM S. REBELO MT DP. 2003/9 MAJOROS Krsztna A múlt század jeles magyar közgazdásza: Varga István (1897 1962) MT DP. 2003/10 KOVÁCS Ilona A fogyasztó árndex torzító tényező MT DP. 2003/11 Mára CSANÁDI Harong LAI Transformaton of the Chnese party-state at prefecture and county level MT DP. 2003/12 Ilona KOVÁCS Basng Factors of the Consumer Prce Index MT DP. 2003/13 Attla HAVAS Soco-Economc and Developmental Needs: Focus of Foresght Programmes MT DP. 2004/1 Attla HAVAS Assessng the Impact of Framework Programmes n a System n Transton MT DP. 2004/2 Max GILLMAN Mchal KEJAK Inflaton and Balanced-Path Growth wth Alternatve Payment Mechansms MT DP. 2004/3 L. AMBRUS-LAKATOS B. VILÁGI J. VINCZE Devatons from nterest rate party n small open economes: a quanttatve-theoretcal nvestgaton A kötetek megrendelhetők: Sándor Zsuzsa könyvtárvezetőnél: MTA Közgazdaságtudomány Kutatóközpont könyvtára, 1502 Budapest P.f 262 Fax: 309-2649 E-mal: bblo@econ.core.hu; valamnt letölthetők a KTK honlapjáról: http://www.econ.core.hu

MŰHELYTANULMÁNYOK MT DP. 2004/4 DISCUSSION PAPERS HALPERN LÁSZLÓ KERTESI GÁBOR KOREN MIKLÓS KÖLLŐ JÁNOS KŐRÖSI GÁBOR VINCZE JÁNOS A MINIMÁLBÉR KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSAI Összefoglalás A 2001. év mnmálbér-emelés hatására jelentősen nőtt a bérköltség és csökkent a foglalkoztatás a ksvállalatoknál. Növekedett az állásvesztés, csökkent az elhelyezkedés esélye, és ez még nkább így történt az elmaradott régókban. A regonáls hatásokra kapott eredmények két szempontból s fgyelemre méltóak. Egyfelől arra utalnak, hogy a poztív hatást eredményező pac folyamatoknál erősebbnek bzonyultak a negatív kereslet reakcók: az elmaradott régókat nkább a valamvel erősebb negatív kereslet reakcó különböztette meg a fejlettebb térségektől, mnt a növekvő munkakínálat. Másfelől az egymáshoz hasonló fajlagos regonáls hatások azt s jelentk, hogy az erősebb bérsokk matt az elmaradott régók amúgy s kedvezőtlenebb foglalkoztatás helyzetét az átlagosnál s jobban rontotta a 2001. év mnmálbér-emelés. A mnmálbér-emelés közvetlen és közvetett hatásanak együttes elemzésére készített szmulácós makromodell alapján megállapítható, hogy nagyobb mnmálbérhez nagyobb átlagbér tartozk, ugyanakkor a foglalkoztatás és a fogyasztás alacsonyabb lesz. A költségvetésnek nem jó a mnmálbér emelése, mert a bevételek változásánál nagyobb lesz a kadások változása. A magasabb mnmálbér növel az szja- és járulékbevételeket, de csaks abban az esetben, ha az adókerülő vállalatok aránya nem nő. A vállalatok termelése és proftja alacsonyabb lesz a magasabb mnmálbér mellett. Ha a vállalatok a proftráta helyreállítására növelk az adóelkerülés mértékét, akkor a magasabb mnmálbér adó- és járuléknövelő hatását az adóelkerülés lerontja, tehát végső soron nem érvényesül a magasabb mnmálbér gazdaságot fehérítő hatása.

MŰHELYTANULMÁNYOK MT DP. 2004/4 DISCUSSION PAPERS MINIMUM WAGE AND BUDGET DEFICIT BY LÁSZLÓ HALPERN GÁBOR KERTESI MIKLÓS KOREN JÁNOS KÖLLŐ GÁBOR KŐRÖSI JÁNOS VINCZE Abstract The mnmum wage hke n 2001 sgnfcantly ncreased labour costs and reduced employment n the small frm sector, and adversely affected the job retenton and job fndng probabltes of low-wage workers. The effects appear to be stronger n depressed regons where the mnmum wage btes deeper nto the wage dstrbuton. The regonal effects are mportant for two reasons. Frst, the postve market processes were domnated by the negatve demand reactons, depressed regons were ht harder than the more developed regons. Second, the comparable regonal effects mean, that the strong wage shock worsened the employment stuaton of depressed regons even more than that of the more developed ones. The results of the smulaton macromodel bult for studyng the drect and ndrect effects of mnmum wage ncrease show that average wages ncrease, employment and consumpton decrease. The state budget s worse off, as the change of ts recepts s smaller than that of ts expendtures. Hgher mnmum wage ncreases the payroll taxes f the tax evason remans unchanged. Proft and producton of frms are lower at hgher mnmum wages. If frms react wth hgher tax evason n order to restore ther proftablty, than the effect of mmmum wages on hgher payroll tax s offset by the ncreased tax evason, so the expected whtenng effect of the mnmum wage ncrease was not acheved.

TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés 7 2 Munkapac és mnmálbér 9 2.1 Mnmálbér-poltka Magyarországon 9 2.2 A mnmálbér-emelés által kváltott bérsokk mérése 13 2.3 Betartották-e a munkaadók a szabályozás előírásat? 14 2.4 A mnmálbér-emelés előtt és után helyzet 16 2.5 A tovább elemzés terepe: ksvállalat szektor és munkapac áramlások 19 2.6 Foglalkoztatás a ksvállalat szektorban 2000 2001 22 2.7 Állásvesztés esélyek 2001-ben 24 2.8 Elhelyezkedés esélyek 1998 2002-ben 25 2.9 Munkapac összegzés 27 3 A mnmálbér államháztartás hatása 28 3.1 Bevezetés 28 3.1.1 A probléma 28 3.1.2 A modell általános flozófája 29 3.2 A modell struktúrája és parametrzácója 30 3.2.1 A modell ágazat struktúrája 30 3.2.2 Munkapac 30 3.2.3 Termelő árak 34 3.2.4 Jövedelmek és költségvetés kapcsolatok 34 3.2.5 Kereslet 35 3.3 A számítások menete 36 3.4 A mnmálbér-emelés hatása a modellben 37 3.4.1 Közvetlen hatások 37 3.4.2 Közvetett hatások 37 4 A szmulácós vzsgálatok feltevése 38 4.1 A munkakereslet blokk 38 4.2 Árazás vselkedés 40 4.3 Az alapváltozat paramétere 40 4.4 Változatok 40 5 Eredmények 41 5.1 A mnmálbér hatása adott szürkearány mellett 42 5.2 A mnmálbér hatása a szürkearány változása esetén 47 6 Következtetések 49

6

7 1 BEVEZETÉS A kormány 2001. januárjában 25.500 forntról 40.000 forntra emelte a kötelező mnmálbért. Egy évvel később tovább nagymértékű emelés következett be: a mnmálbér 50.000 forntra emelkedett. A két emelés együttes következményeként a mnmálbér-átlagbér arány az 1994 2000 évek átlagának 28-29 százalékos szntjéről 2001-ben 39 százalékra, 2002- ben pedg 43 százalékra szökött. Ilyen mértékű mnmálbér-emelés az OECD-országok gyakorlatában példa nélkül állónak teknthető, noha hasonló nagyságú emelésekre néhány fejlődő országban (Indonézában és Costa Rcában például) sor került az elmúlt évtzedekben. A magyar munkapacot megrázó sokk mértékét erőteljesen befolyásolja az a körülmény s, hogy eltérően az Európa Unó országanak általános gyakorlatától a magyar mnmálbér-szabályozás hatálya mnden munkaszerződésre kterjed, s nem állapít meg (fatal munkavállalókra, ksvállalatokra, elmaradott régókra vagy alacsony bérű parágakra nézve) kvételeket. Ha valak a magyarország mnmálbér foglalkoztatás hatásat gyekszk felmérn, annak a téma nemzetköz rodalma bzonyos tekntetben félrevezető üzeneteket sugallhat. Magyarországon a mnmálbér az Egyesült Államokban vagy a nyugat-európa országokban megszokottól eltérő módon nem a legfatalabb foglalkoztatottakat, a pályakezdőket vagy az alacsony bérű parágak dolgozót érnt elsősorban, hanem a ksvállalat szféra alkalmazottat, lletve azokat a dolgozókat, akk az átlagosnál rövdebb deje dolgoznak munkáltatójuknál. A mnmálbér-emelés által érntett dolgozók mntegy kétharmada 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál dolgozk; lletve kétharmaduk 5 évnél rövdebb szolgálat dővel rendelkezk aktuáls munkaadójánál. (Mndössze 1/8-ukra gaz, hogy 50 főnél nagyobb vállalatnál van foglalkoztatva és egyszersmnd 5 évnél hosszabb vállalat szolgálat dővel rendelkezk.) Ezek a jelek arra utalnak, hogy a mnmálbér foglalkoztatás hatásanak elemzése során különös fgyelmet kell fordítanunk a ksvállalat szektorra egyfelől, valamnt a belső munkapacok belépés és klépés kapura másfelől. Az emprkus elemzések, lletve mérések fókuszában ezért a ksvállalat szektor foglalkoztatásának alakulása, lletve a foglalkoztatott állományból való káramlások és a munkanélkül állományba való beáramlások problémája áll. A mnmálbér munkapacon túlmutató hatása s jelentősek lehetnek. Az árupacokon a megváltozott foglalkoztatás sznt és -szerkezet befolyásolja

8 az árakat, az árukereslet és -kínálat mennységét és szerkezetét. Ha a mnmálbér mnd a munkapacon, mnd pedg az árupacon hat, akkor a gazdaság egyéb makrováltozót s befolyásolhatja, jelesül olyan változókat s, mnt például a költségvetés. Első ránézésre s vlágos, hogy a mnmálbér mnd a bevétel, mnd a kadás oldalt jelentősen befolyásolhatja, így az egyenlegre s hat. Népszerű az a nézet, hogy a mnmálbér emelése hozzájárul a szürke gazdaság kfehérítéséhez azzal, hogy a vállalkozások munkavszonyhoz kötött adó- és járulékfzetés mértékét növel. Ha teljesülne s ez a feltevés, akkor sem bztos, hogy az egyéb hatásokat képes mondjuk a költségvetés egyenlegében ellensúlyozn, hszen például a foglalkoztatás-csökkenés kedvezőtlen költségvetés hatása lehet nagyobb s akár. Ebben a tanulmányban arra keressük a választ, hogy a mnmálbér mlyen csatornákon keresztül és mlyen mértékben hat összességében végső soron a költségvetésre. Ehhez összeállítottunk egy olyan modellkeretet, melyben mérhetőek az általunk legfontosabbnak tartott hatások. A modell paraméteret egyrészt a munkapac elemzésekből származtattuk, másrészt gyekeztünk a ténylegesen megfgyelhető értékeket használn. Ahol bzonytalanok voltunk az adatok megbízhatóságát, mértékét lletően, ott több változatot s számítottunk. A tanulmány négy részből áll. Az első részben a mnmálbér munkapac hatásat vzsgáljuk. A másodk részben a mnmálbér-hatások elemzésére alkalmas makromodell keretet, paraméteret smertetjük. Végül az eredményeket és a következtetéseket találhatjuk a harmadk és a negyedk részben. Egy lyen tanulmány kényszerűen elvonatkoztat nagyon sok részlettől. Bevalljuk, hogy a mottóul választott dézetben szereplő két oldal egykével sem foglalkozunk, nem tekntjük feladatunknak azt kderíten, hogy az újságíró mért teknt magától értetődően jónak a mnmálbér és rossznak a dákhtel törlesztőrészletének emelését, de azt sem, hogy mért van ez a kettő egymáshoz kötve, és hogy ezekben az ún. ndexelés technkákban mért és mlyen szerepe van a mnmálbérnek. Azt vszont felvállaljuk, hogy a mnmálbér és a költségvetés között kapcsolat lényeges elemet tsztázzuk és válaszolunk arra a kérdésre, hogy javítja-e a költségvetés egyenlegét a mnmálbér emelése vagy sem. Válaszunk egyértelmű és határozott. 2004. január 1-től a mnmálbér 53.000 Ft. Azt gondoljuk, hogy ez az emelés a munkapac erővszonyok és a poltka légkör terméke volt. A gazdaságpoltka döntéshozók természetesen nem játszhatják újra a 2001 2002-es fordulót; mára adottsággá vált az akkor kalakított helyzet. De az akkor folyamatok elemzése segítséget nyújthat a jövőben esedékes dönté-

9 sek várható következményenek elemzéséhez. Sajnálatos, hogy ennek kevés jele látható: a mnmálbér-emeléshez kapcsolódó poltka és gazdaságpoltka vtákban felmerült közgazdaság érvek és gondolatmenetek érvényességéről keveset állíthatnak használók, ezek az érvek semmt sem változtak a 2001-2002. év emelések óta. Talán ezért sem megkésett ezzel a kérdéssel foglalkozn. 2 MUNKAPIAC ÉS MINIMÁLBÉR Ebben a fejezetben a rendkívülnek mondható mnmálbér-emelés első (2001. év) hullámának foglalkoztatás következményet vzsgáljuk. Az emelés másodk (2002. év) hullámának foglalkoztatás következményet már gen nehéz elkülöníten egy sor vele egydejűleg bekövetkezett, a gazdaság egészét érntő, más természetű egzogén sokk következményetől. Mvel a 2002. évtől fokozatosan kbontakozó gazdaság recesszó, lletve a 2002. év parlament választások maguk s eltérő módon érnthették az alacsony, lletve magas bérű munkavállalók foglalkoztatását, ezért úgy döntöttünk, hogy fgyelmünket nkább az egyéb külső körülmények által nem nagyon zavart első emelésre összpontosítjuk. A 25.500 forntról 40.000 forntra történő emelés 2001-ben váratlanul érte a vszonylag stabl növekedés pályán levő magyar gazdaságot. Mlyen foglalkoztatás következményekkel járt ez rövd távon? a fejezetben ezt a kérdést vesszük közelebbről szemügyre. 2.1 Mnmálbér-poltka Magyarországon A kötelező mnmálbért Magyarországon közvetlenül a rendszerváltás megelőzően, 1989-ben vezették be. Az újonnan bevezetett szabályozás a (túlóra-, műszak- és egyéb) pótlékoktól, valamnt a jutalmaktól és prémumoktól megtsztított bruttó hav keresetre vonatkozott; joglag kötelező érvényű volt; valamenny munkaadóra és teljes munkadőben alkalmazott foglalkoztatottra kterjedt. Ezek az alapelvek azóta sem változtak. Az 1990 és 1998 között dőszakban a mndenkor mnmálbér szntje a háromoldalú érdekegyeztetés mechanzmusán keresztül került meghatározásra, s ennek nyomán került be a költségvetésbe. Az 1998-2002 közt dőszakban a mnmálbért egyoldalúan a kormány határozta meg. Bevezetésének első évében a mnmálbér az átlagbér 34,6 százalékát tette k. Ez az érték jóval az Európa Unóhoz tartozó országok átlaga alatt, jóllehet az EU-országok hasonló adatanak sávján belül, hajszálnyval Spa-

10 nyolország adata fölött helyezkedett el. Az átmenet évtzede alatt a mnmálbér relatív szntje csaknem folyamatosan csökkent: 2000-re az átlagbérnek már csak 29,1 százalékát tette k. A mnmálbér-átlagbér arány azonban csak egy oldalról mutatja meg, hogyan vszonyul a mnmálbér a pacon uralkodó bérekhez. Egy hasonlóan nformatív mutató arról tájékoztat bennünket, hogy a foglalkoztatottak hány százalékát fzetk az éppen aktuáls mnmálbérhez közel béreken. Mnmálbér-közel béren a mnmálbér ±5 százalékos sávját értve, e mutató magyarország értéke nemzetköz összehasonlításban feltűnően alacsony volt egészen 1997-g: 1989-ben 1 százaléknál s alacsonyabb volt, és 1997-ben sem haladta meg a 3 százalékot. Az a körülmény, hogy mközben a mnmálbér-átlagbér arány 1991 és 2000 között folyamatosan csökkent, addg a mnmálbér körül fzetett dolgozók részaránya (habár lassan, de) folyamatosan emelkedett, nemcsak egy számarányában mndnkább növekvő alacsony bérű népesség létrejöttére utal, de egyben azt s előre vetít, hogy a jövedelemeloszlás átalakulása, a munkapacon zajló dfferencálódás következtében még egy csökkenő mnmálbér-érték s mndnkább effektív lehet. A mnmálbér drasztkus megemelése Magyarországot egy év leforgása alatt olyan országgá változtatta, ahol kugróan magas arányban alkalmaznak mnmálbér körül béreken foglalkoztatottakat. Mlyen motívumok vezették a kormányzatot lyen kvételesen nagy mértékű beavatkozásra? Mvel kormányzat körökből senk nem vette a fáradságot, hogy módszeresen kfejtse e rendkvül mértékű mnmálbér-emelés ndokat, s a szaksajtóban sem folytak ezzel kapcsolatban komolynak teknthető szakma vták, a kormányzat motvumanak értelmezésében egyedül csak poltka nylatkozatokra és nterjúkra hagyatkozhatunk. A szokásos magyarázat, mely szernt a mnmálbér-emelésekre baloldal kormányzatok vállalkoznak, ly módon s gyekezvén a szegénységet enyhíten, nem tűnk túlságosan relevánsnak esetünkben: az emelésre jobboldal kormány vállalkozott, gyökeresen más jellegű ndokokkal. Olyan kormányzat emelte bő egy év leforgása alatt a mnmálbért a duplájára, amely nyíltan fölvállalta a középosztály támogatásának, lletve a haza ks és közepes vállalkozások szubvenconálásának poltkáját, olyan célokat, amelyek általában nemgen járnak együtt egy szegénybarát poltkával. Más oldalról pedg éppenséggel a baloldalról fogalmazódtak meg a legélesebb krtkák a mnmálbér felemelésével szemben. A szocalsta orentácójú MSZOSZ volt az, amely hangot adott annak az aggodalmának, hogy egy lyen mértékű emelés komolyabb foglalkoztatáscsökkenéshez vezethet. A poltka vták persze voltak. Ezekből a vtákból pedg kbányászhatók közgazdaság jellegű érvek s. Ezek között előkelő helyet foglalt el az a

11 motívum, mely szernt a magasabb mnmálbérekre azért van szükség, mert ezt a túlságosan alacsony bérekből adódó jogosulatlan versenyelőny mérséklése okán, lletve a társadalm kohézó elősegítése érdekében az Európa Unó elvárja tőlünk. Noha ez az érv soha nem kapott semmféle emprkus alátámasztást, bzonyos mértékg mégs hhetőnek tűnk, hszen a hasonlóan nagy mértékű ndonéza és costa rca mnmálbér-emelések motvuma között s föllelhetők voltak hasonló motívumok. Ezeknek az országoknak az esetében az Egyesült Államok kormánya, lletve egyes kereskedelm szervezetek játszották a nyomásgyakorlók szerepét. A valód motívumokat azonban másutt kell keresnünk. Mnt azt az ország akkor mnszterelnöke és vezető tsztségvselők s több ízben kfejtették, a mnmálbér felemelésére azért van szükség, mert ettől egy sor gen kedvező munkapac hatás remélhető: a magasabb mnmálbér fokozza a munkateljesítményeket; növel a termelékenységet; a vállalkozók számára megkönnyít új alkalmazottak felvételét; a csökkenő segély bér arány pedg ntenzívebb álláskeresésre ösztönz a munkanélküleket. Ezekben a nylatkozatokban természetesen szó esett a munkakeresletről s, a kereslet vszszaeséséből adódó potencáls veszélyeket azonban általában elhanyagolható mértékűnek ítélték. Jóllehet az érvek többnyre nem közgazdaság termnusokban, hanem népszerű frázsokban fogalmazódtak meg a megemelt mnmálbér helyreállítja a munka becsületét ; segít leküzden a segélyekkel való vsszaéléseket ; kfehérít a szürke gazdaságot stb. nem nehéz észrevenn bennük a rokonságot egy új közgazdaság áramlat, a mnmálbér új közgazdaságtanának fontosabb megállapításaval. Az a feltételezés, hogy a kereslet oldalról jövő hatásoktól nem kell tartan, különösen erős volt, jóllehet egyetlen olyan utalást sem smerünk, amely az e tekntetben már legalábbs a 2002. év emelés előtt rendelkezésre álló mérés eredményeknek smeretében állította volna ezt. E mérés eredmények egybehangzó tapasztalata legalábbs kétségeket ébresztenek e derűlátó várakozásokkal szemben: a munkakereslet bérrugalmasságával kapcsolatos mérések szernt a magyarország vállalatok gens érzékenyek a bérköltségek alakulására, s ez különösen gaz az alacsony bérű (alacsony skolázottságú) munka ránt keresletre. Kőrös homogén munkát feltételező dnamkus munkakereslet modellje vszonylag alacsony értékű, de szgnfkánsan negatív rövd távú kereslet bérrugalmasságokat határozott meg az átmenet után peródus valamenny évére: a Kőrös által preferált

12 modellváltozat szernt e bérrugalmasságok értéke az 1992-95 között dőszakban a 0,55 és 0,65 között értékek körül, az 1996-97 között dőszakban pedg a 0,31 és 0,33 között mozogtak. 1 Kertes és Köllő 2001- ben közöltek Kőrös eredményevel egybevágó becslés eredményeket a munkakereslet bérrugalmasságára nézve. 2 Kertes és Köllő modellje transzlog költségfüggvényből származtatott, heterogén munkát feltételező tényezőkereslet függvényeken alapult, és négy termelés tényezőt képzetlen munkát, kétféle képzett munkát és tőkét különböztetett meg. A megsmételt keresztmetszet becslések során a 300 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok mntáján az 1996 és 1999 között évek mndegykére szgnfkánsan negatív sajátbér-elasztctásokat (ezen belül a képzetlen munka ránt kereslet árrugalmassága a képzettének 2-3-szorosa); továbbá a képzetlen munka és a tőke közt nagyfokú helyettesíthetőségre utaló keresztrugalmasság értékeket kaptunk. Ezekre a becslésekre támaszkodva, Köllő már 2001 végén felhívta a fgyelmet a mnmálbér-emelés várható súlyos foglalkoztatás következményere, hangsúlyozván hogy az eredmények alapján valószínűtlennek tűnk, hogy a mnmálbér megduplázása ne csökkentené az alacsony bérű munkavállalók ránt keresletet, még ha gaz s, hogy e hatást kínálatoldal tényezők ellensúlyozhatják. 3 A kínálat oldalról jövő ellentétes előjelű foglalkoztatás hatásokra temészetesen lehetett számítan, különösen az ország legelmaradottabb régóban. Olyan környezetben, ahol alacsony a foglalkoztatás és a bér, a munkakeresés hozama s vszonylag alacsony; a keresés és a munkavállalás fx költsége vszonylag magas; az országosan egységes segélyek vszonylag bőkezűen kompenzálják a munkanélküleket. Ezekben a régókban az alkalm munkákra és segélyekre támaszkodó család stratégák 1 Kőrös, Gábor (1998): Labour demand durng transton n Hungary (Econometrc analyss of Hungaran frms 1986 1995), Budapest Workng Papers on the Labour Market, 1998/5, MTA KTK, Budapest és Kőrös, Gábor (2000), A vállalatok munkaerőkereslete, Budapest Workng Papers on the Labour Market 2000/3, MTA KTK, Budapest. 2 Kertes, Gábor and Köllő, János (2001): Demand for heterogeneous labour n the Hungaran large-frm sector. Insttute of Economcs, Budapest, mmeo. Rövdített magyar változat: A gazdaság átalakulás két szakasza és az ember tőke átértékelődése (A bérszerkezet átalakulása Magyarországon 1986 1999. III. rész), Közgazdaság Szemle, 2001. november. 3 Köllő János (2001): Hozzászólás az elmaradt mnmálbér-vtához. Közgazdaság Szemle, 2001. december.

13 terjednek el, és ezek vonzerejét növel, hogy a gyakran monopszonhelyzetben levő munkáltatók alacsonyan tarthatják a béreket. Olyan rossz egyensúly alakulhat k, melyet alacsony részvétel, foglalkoztatás, bérek, és alacsony álláskeresés ntenztás jellemez. A segélyek és bérek között távolság megnövelésével a kormányzat esetleg kbllenthet a pacot az alacsony szntű egyensúly állapotából. A mnmálbér drasztkus megemelésétől a kormányzat azt remélte, hogy az naktív népesség egy részét vssza tudja tereln a munkapacra, tekntve hogy potencáls jövedelmük a segélyekhez képest komolyabb mértékben megemelkedett. Látn kell azonban, hogy e kínálatserkentő poltka meglehetősen kockázatos: a segélyek csökkentése vagy a mnmálbér emelése a pac súrlódások növekedéséhez, a foglalkoztatás csökkenéséhez, és a szegénység súlyosbodásához s vezethet, ha valójában nem kínálat okok állnak a probléma hátterében. Az 1998 és 2002 között hvatalban levő kormány két kísérletet s tett arra, hogy erőteljes munkára ösztönzéssel növelje a foglalkoztatást. A munkanélkül segélyek 2000. év szgorítása nem hozta meg a várt eredményt. A mnmálbér példátlan mértékű emelése mögött a kormányzatnak az a várakozása állt, hogy az alkalmazkodás mechanzmusokat alapvetően jelentős mértékű, poztív előjelű kínálat hatások határozzák meg, melyeket csak elhanyagolható mértékű, negatív előjelű kereslet hatások tompítanak majd. 2.2 A mnmálbér-emelés által kváltott bérsokk mérése A mnmálbér-emelés által kváltott azonnal bérsokk mértéke több tényezőtől függ. Függ attól, hogy a dolgozók hány százalékának a bérét kell a szabályozás következtében megemeln; hogy a mnmálbér alatt fzetett dolgozók bére mlyen mértékben marad el az újonnan fzetendő mnmálbértől; függ attól, hogy mlyen mértékben tartják be a munkáltatók a szabályozás előírásat; s végül pedg függ attól, hogy a mnmálbér-emelés következtében mlyen mértékű másodlagos béralkalmazkodás megy végbe a relatív bérekben. A mnmálbér-emelés által kváltott azonnal bérsokk mértékére alsó becslést egy olyan mutató segítségével adhatunk, amely a mnmálbér-emelés altal kváltott bérsokk mértékére azt a feltételezést foglalja magában, hogy a valamenny mnmálbér alatt foglalkoztatott dolgozó bérét az új mnmálbér szntjére emelték, s tovább másodlagos bér-, lletve foglalkoztatás alkalmazkodásra egyelőre nem került sor (ez utóbb matt teknthető az azonnal bérsokk mértékének). A 2001. év mnmálbér-emelés által kváltott bérsokk átlagos mértéke a gazdaság egészében a hav nemzetgazdaság átlagbér 2,33 százalékát tette

14 k. (A hasonló módon számított mutató értéke a 2002. év, másodk mnmálbér-emelés esetében a gazdaság egészére nézve 1,78 százalékos bérmelkedést jelzett előre.) A mutató csoportszntű értéke meglehetősen tág sávban szóródnak: az érettségvel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében mért 1 százaléktól az általános skolánál nem magasabb végzettségűek körében mért 6 százalékg; a 45 évnél dősebb dolgozók esetében mért 1 százaléktól a 25 évnél fatalabb dolgozók körében mért 6,1 százalékg, valamnt a legjobb régótpusban mért 1,7 százalékos értéktől a legrosszabb foglalkoztatás helyzetű régótípusban mért 3,6 százalékg terjednek. Ha a mnmálbér-növelés által vélhetően legnkább érntett a kombnált típusra az általános skola vagy szakmunkás végzettséggel rendelkező, 35 évnél fatalabb, magas munkanélkülség által sújtott (3. és 4. kvartlshez tartozó) régókban élő dolgozókra számoljuk k a bérsokk mértékét kfejező mutatót, akkor a mnmálbér-emelés által kváltott azonnal bérnövekedés mértékére 9,7-16,7 százalékos értékeket kapunk. 2.3 Betartották-e a munkaadók a szabályozás előírásat? Hogy a megemelt mnmálbér mlyen mértékben kerül valóban kfzetésre, az azon múlk, mlyen mértékben tartják be a munkáltatók a szabályozás előírásat. Ezt a kérdést mndenképpen szükséges emprkusan s megvzsgáln egy olyan országban, mnt Magyarország, ahol köztudomásulag nagy hagyománya vannak a szabályszegő és jogelkerülő vselkedésnek. A szabályszegő, lletve jogelkerülő vállalat magatartásnak gen változatos formá lehetségesek. Nyílt szabályszegésre nemgen számíthatunk, hszen az a vállalat, amely nyltan alkalmazna mnmálbér alatt béren foglalkoztatottakat, gen komoly lebukás kockázatnak és szgorú büntetésnek tenné k magát. Nylt szabályszegésre csak kvételes esetekben és gen rtkán került sor. A mnmálbér alatt béren foglalkoztatottak aránya 2001. májusában a bértarfafelvétel adata szernt 1,9 százalék alatt volt. Az OMK elhelyezkedő munkanélkülekre kterjedő 2001. áprls adatfelvétele szernt a teljes munkadős foglalkoztatottként frssen elhelyezkedő munkanélkülek mndössze 1,4 százalékát foglalkoztatták mnmálbér alatt. S végül a KSH munkaerőfelvételében a megkérdezett teljes munkadőben dolgozóknak csupán 3,6 százaléka számolt be arról, hogy a 2001 áprls-júnus között dőszakban 40.000 forntnál alacsonyabb bruttó keresettel rendelkezett. Mndezek a százalékarányok felső becslésnek teknthetők, hszen fzetetlen hányzások és egyéb véletlenszerű tényezők következtében s előfordulhat, hogy a hav fzetés átmenetleg alatta marad a mnmálbérnek.

15 A szabályok kjátszásának azonban lehetnek más, rejtettebb formá s. Előfordulhat, hogy a vállalat részmunkadősként regsztrál, valójában azonban teljes munkadőben alkalmaz valakt, ekképpen jogszerűnek tűnő módon fzet mnmálbér alatt fzetést nek. Az a tény, hogy a részmunkadős foglalkoztatottakat egyaránt magában foglaló teljes alkalmazott kör esetében s a KSH munkaerő-felvételben (2001. 2. negyedév) mndössze 5,5 százalékot, a OMK elhelyezkedő munkanélküleket vzsgáló felvételében (2001. áprls) pedg mndössze 2,6 százalékot tesz k a mnmálbér alatt béreken foglalkoztatottak részaránya, arról tanúskodk, hogy szabályok kjátszásának ez a módja nem lehetett túlságosan gyakor. A munkaadók elvleg oly módon s kjátszhatják a szabályozás előírásat, hogy formálsan elbocsátják egyes dolgozókat, és azután alvállalkozó szerződést kötnek velük. Ennek a fajta manpulácónak a mértékére nehéz általános érvényű becslést adn, az elhelyezkedő munkanélkülekre vonatkozó OMK adatfelvétel azonban az alacsony bérű dolgozók almntájára nézve ad bzonyos támpontokat. A 2001. áprlsában frssen munkába állt alacsony bérű segélyezetteknek mndössze 1,5 százaléka jutott vállalkozó szerződéses díjazás formájában keresethez, a munkába állók zöme hav fx fzetéses formában (64,7 %), lletve óradíjas alkalmazással (33,8 %) van foglalkoztatva. A 3.157 fős alacsony bérű, frssen elhelyezkedettek mntájában mndössze egyetlen olyan személyt találtunk, aknek a szerződéses díja alatta maradt a 40.000 forntos mnmálbérnek. Végül a vállalatoknak elvleg az s módjukban áll, hogy a szabályozás előírásaval összhangban emeljék az alapbéreket, és ezzel egydejüleg csökkentsék az egyéb járandóságok és pótlékok összegét. Ennek a valószínűsége azonban meglehetősen korlátozott, hszen az lyen kereset összetevők között a legnagyobb súlyt képvselő túlóra- és műszakpótlékok összege az alapbér százalékaként van megadva, következésképp a hav rendszerességű keresetnek nagyjából azonos arányban kellett emelkedne a hav alapbérrel, amennyben a munkaadó eleget tett a szabályozás előírásanak. A mnmálbér-emelés előírásanak végrehajtását legegyszerűbben a már smertetett nem*skola végzettség*régótpus csoportokat alapul véve ellenőrzhetjük. Egyszerű leíró regresszók alapján azt látjuk, hogy egy 1 %- kal magasabb mnmálbérsokk nagyjából 1 %-kal magasabb átlagos javadalmazásban ölt testet 2001. májusában 2000. májusához képest, akár alapbérben, akár teljes keresetben mérjük a javadalmazásokat. Összességében azt a következtetést vonhatjuk le, hogy habár a gazdaság különböző szektorat eltérő mértékben érntette a mnmálbér-emelés 2001.

16 év első hulláma bzonyosan effektív volt abban az értelemben, hogy váratlan és súlyos megrázkódtatást jelentett a munkapac szereplő számára. 2.4 A mnmálbér-emelés előtt és után helyzet A közmegegyezés szernt a 2001. év mnmálbér-emelés nem csökkentette a foglalkoztatást, csak a másodk emelés után, a sűrűsödő vállalat panaszok és néhány nagyvállalat ktelepülése nyomán szólaltak meg aggodalmaskodó hangok. Ezt a véleményt alátámasztan látszanak a kérdésben folytatott kutatások, melyek szntén megegyeznek abban, hogy az első emelés nem gyakorolt érzékelhető hatást az állások számára. M úgy gondoljuk, hogy a nyers adatok alapján kalakult benyomás hams, az dézett kutatások pedg vtatható módszereket használva téves következtetésre jutnak. A vállalatok vagy egyének kkérdezésén alapuló dézett kutatások mellett említhető a Foglalkozás Hvatal adatgyűjtése, melynek során a munkanélkülvé válókat kérdezték arról, hogy állásuk elvesztésében játszott-e szerepet a mnmálbér emelése, nem vetnek számot azzal, hogy a mnmálbér emelése közvetve s hat a munkakeresletre: az a vállalat, mely például az árat emelve próbálja ellensúlyozn a mnmálbér-emelés hatására bekövetkezett költségnövekedést, nem közvetlenül a béremelés matt, hanem a romló versenyképessége matt veszít létszámot vagy mond le létszámbővítés terveről. Az s előfordulhat, hogy a magasabb bérköltség például a forntárfolyamon keresztül csökkent a versenyképességet és lyenkor sem a mnmálbér-emelés matt választ húzzák alá a létszámcsökkenésről kérdezett vállalat vezetők. Osztatlannak nem mondható, de széleskörű egyetértés van abban, hogy a mnmálbér emelésének foglalkoztatás hatása nagyobb késések nélkül bontakozk k, és ennek fő oka, hogy az érntett munkapacokra jellemző magas munkaerő-forgalom matt a vállalatok a megüresedett állások be nem töltésével alkalmazkodnak. Az lyen szétterülő hatást nehéz kkérdezéses módszerrel megragadn a közvetlen megkérdezés hasznos lehet a mnmálbér-emelésre adott vállalat reakcók típusanak feltárásában, de nem adhat választ arra a kérdésre, hogy mekkora volt a foglalkoztatás hatás. Volt olyan elemzés, amely a gazdaság sajtóban és a poltka vtákban s sűrűn alkalmazott módszert követve a 2000. és 2001. év foglalkoztatás adatok összevetésével jut arra a következtetésre, hogy a mnmálbéremelés nem hatott az állások számára. Ez a módszer szntén kfogásolható, mert egy növekvő gazdaságban a negatív hatás esetleg csak a foglalkoztatásnövekedés ütemének csökkenésében nylvánul meg. Az

17 aggregált adatok arra engednek következtetn, hogy ha volt mnmálbérhatás, az ebben nylvánulhatott meg. Az 1. ábra szezonálsan kgazított hav adatok alapján mutatja a foglalkoztatást 1998-2002-ben, és vlágosan jelz, hogy a növekedés 2001 januárjában letért a korábban követett pályájáról. Ha a trend folytatódott volna (amnt azt az görbe extrapolált szakasza jelz), akkor az aggregált foglalkoztatásnak 2001. januárja és decembere között tovább 2,8 százalékkal növekedne kellett volna. Ezzel szemben 2001. év folyamán 0,2 százalékkal csökkent. A növekedés pályáról való letérés éppen 2001. januárjában vette kezdetét. (Ezt jelz a 1998 2002 közt dőszak 36. hónapjához 2001. januárjához behúzott függőleges vonal.) 1. ábra: Foglalkoztatás 1998 és 2002 között 1.7 MNB hav smított trend 4672*t-28.5*t 2 1.65 1.6 1.55 Szezonálsan kgazított hav szntek, mlló fő, a mezőgazdaság és a közszféra nélkül Forrás: KSH munkaerő-felvételek, MNB által szezonáls kgazítás 1.5 0 12 24 36 48 60 hónapok 1998-2002 Forrás: KSH munkaerő-felvételek, MNB által szezonáls kgazítás A trend megtörését látjuk akkor s, ha a foglalkoztatásnak a GDP-hez való vszonyát vzsgáljuk. A 2. ábra vízszntes tengelyére a GDP-t, függőleges tengelyére a foglalkoztatást mértük. A gazdaság növekedés ütemét az éveket elválasztó függőleges vonalak távolsága, a GDP-növekedés és foglalkoztatás-növekedés vszonyát pedg a görbe, lletve a görbéhez llesztett

18 lneárs trend meredeksége mutatja. (Mvel a GDP-ről nem állnak rendelkezésre hav adatok, tt a foglalkoztatást s negyedéves sűrűséggel mérjük.) Ebben az esetben s jól látható a trend megtörése 2001 első negyedévében, tehát jóval azelőtt, hogy a recesszó a nyár végétől elérte volna a magyar gazdaságot. A 2001. januárját megelőző dőszakban a magyar gazdaság olyan pályán mozgott, amelyen 1 százalékny gazdaság növekedést a versenyszférában ½ százalékny foglalkozásnövekedés kísért. Ha ez a trend 2001. januárja után s folytatódott volna, akkor még a lelassult GDP-növekedés üteme mellett s 2001-ben 1,7 százalékos, 2002-ben pedg 1,8 százalékos foglalkoztatásnövekedésnek kellett volna bekövetkezne. Ezzel szemben a foglalkoztatás növekedése megállt. 2. ábra: Negyedéves GDP- és szezonáls kgazított foglalkoztatás adatok, 1998 és 2002 között 1.15 1997. IV. negyedév=1 Becsült 1.1 1.05 Forrás: KSH munkaerő-felvételek, MNB által szezonáls kgazítás; GDP: KSH, www.ksh.hu/stadat 1 1 1.043 1.108 1.159 1.198 1.242 GDP Forrás: KSH munkaerő-felvételek, MNB által szezonáls kgazítás; GDP: KSH, www.ksh.hu/stadat Természetesen az aggregált adatok legfeljebb annyt mutatnak, hogy a foglalkoztatás 1997 98 táján elkezdődött növekedése valamlyen okból megtört, ám legfeljebb gyanút ébreszthetnek a mnmálbér-emelés esetle-

19 ges szerepét lletően. A gyanút azonban tovább táplálják a munkaerőfelvételből és a bértarfa-felvételből származó csoportosított adatok. Az előző pontban azt találtuk, hogy a mnmálbérsokk nagyjából egy az egy arányban beépül a munkaköltségekbe, így a tényezőkereslet függvényben szereplő foglalkoztatás bérrugalmasság értékét közvetlenül felhasználhatjuk a mnmálbérsokk által kváltott foglalkoztatás reakcók durva mérésére. Ha a bérköltséget fogadjuk el a munkaköltségek megfelelő mérőszámaként, akkor a kereslet bérrugalmasság értékére 0,27-ot kapunk. Amenyben ezt az értéket az 57 százalékos mnmálbér-emelés által kváltott 2,33 százalékosra becsült aggregált béremelkedésre vetítjük, akkor a mnmálbér-emelésnek tulajdonítható azonnal foglalkoztatáscsökkenés mértékét éves sznten 0,63 százaléknyra tehetjük. E közvetlen hatások nagyságrendjét a korábbakban defnált demográfa csoportokat (nem*skola végzettség*régócsoport) ért mnmálbérsokk hatásan s lemérhetjük. A hatvan munkaerő-csoport foglalkoztatás arányának változását vzsgáljuk 2000. és 2001. negyedk negyedéve között annak függvényében, hogy a mnmálbér-emelés mlyen mértékben érnthette az adott csoport átlagkeresetét. Az eredmények azt mutatják, hogy az erősen érntett csoportok foglalkoztatása kedvezőtlenebbül alakult: a pontseregre legjobban lleszkedő lneárs görbe 0,75 bérelasztctást jelez az összes csoportra, és 1,45-et a magas skolázottságúak elhagyásával megmaradó 40 csoportra. Úgy tűnk, a legalapvetőbb nyers adatok sem támasztják alá azt a vélekedést, hogy az első mnmálbér-emelést követően nem történt érdemleges változás a foglalkoztatás szntjében és szerkezetében. A továbbakban megpróbálunk az eddgeknél mélyebbre ásn, és okságlag megalapozottabb modellek segítségével érveln amellett, hogy e nyers adatok alapján megfgyelt összefüggések érvényesek: a mnmálbér-emelés számottevő foglalkoztatás veszteségekhez vezetett. 2.5 A tovább elemzés terepe: ksvállalat szektor és munkapac áramlások A mnmálbérrel kapcsolatos emprkus kutatások többségének homlokterében mnd az Egyesült Államokban, mnd Nyugat-Európában a fatal munkavállalók foglalkoztatásának, lletve az alacsony bérű parágakban dolgozóknak a problémája áll. Magyarország esetében a valóban releváns szempontok másutt keresendők. Egy gen sok dmenzót felvonultató logt modell révén jelezzük előre annak valószínűségét, hogy valak 2000. májusában a 2001. januárjában

20 megemelt 40.000 forntos mnmálbér alatt keresettel rendelkezett, s eképpen a hat hónappal később emelés alanya lehetett. A egyén jellemzők és az ágazat hovatartozás változó a jól smert képletet mutatják: a nők, a fatalok, az alacsony skolázottságúak, lletve a rossz foglalkoztatás helyzetű (magas munkanélkülség által sújtott) régók lakó az átlagnál nagyobb eséllyel keresnek mnmálbér alatt. Ez érvényes a könnyűpar, a kereskedelem, a szálloda- és vendéglátópar, a közút szállítás dolgozóra. Kevés megemelt mnmálbér alatt foglalkoztatottat találunk a kőolajbányaszat és -fnomítás, a pénzügy szektor, a kutatásfejlesztés, a hely közlekedés, valamnt a dohánypar ágazataban. Budapesten és a Balaton környék kstérségekben (ahol az emberek megélhetésében a turzmus fontos szerepet játszk) meglehetősen magas az új mnmálbér alatt béren fzetett dolgozók aránya. Ezekben az esetekben joggal gyanakodhatunk arra, hogy a dolgozók egy részét adóelkerülés célból formálsan ugyan mnmálbéren regsztrálják, fzetésük több részét pedg feketén adják oda nekk. Az alacsony bérű dolgozók aránya meredeken emelkedk, amnt a referencacsoportnak választott (300 főnél több dolgozót foglalkoztató) legnagyobb vállalatoktól a ksebb vállalatok felé haladunk. A közepes méretű (50-300 fős) vállalatok esélyrátája 3,0; a 21-50 fős vállalatoké 6,6; a mntánkban szereplő legksebb (5 20 fős) vállalatoké pedg már 12,4. Hasonlóan jó predktor a termelékenység. A legmagasabb termelékenységű vállalat kvartlsbe tartozó cégek dolgozónak esélyrátáját egységnynek véve, az egyre alacsonyabb termelékenység kvartlsek felé haladva, egyre magasabb 1,6, 3,1, lletve 7,8 értékű esélyrátákat kapunk. Úgy tűnk: a vállalat szntű változók a modell kulcsváltozó. Tovább nformácóforrásként génybe vettük a 2001. május bértarfafelvétel adatara, lletve a KSH 2001. év munkaerő-felvételének másodk negyedév adatat. Az egyváltozós megoszlások a nem, az életkor, a munkapac tapasztalat és az skolázottság dmenzóban meglehetősen kegyenlített képet mutatnak. A mnmálbér-közel béreken foglalkoztatottak túlnyomó többsége (háromnegyede) 25 54 év között dolgozó, s csak 1/5- ük 25 évnél fatalabb. A tzenévesek részaránya nem ér el a 2 százalékot. Az alacsony bérű dolgozók több mnt fele 20 évnél hosszabb munkavszonnyal rendelkezk, és csak 10 százaléka lépett be a megkérdezés előtt 0-4 évben a munkapacra. A 8 osztálynál nem magasabb végzettségűek, a szakmunkásképzőt végzettek, lletve az érettségvel vagy dplomával rendelkezők részaránya nagyjából 30, 40, 30 százalék. A gyermektelen házas dolgozók (38 %) és szülekkel együtt élő fatal felnőttek (19 %) nagy cso-

21 portja az alacsony bérű dolgozóknak, 35 % azonban egy vagy több gyermeket nevelő szülő. Ezzel szemben a mnmálbér-közel béreken foglalkoztatottak erős koncentrácóját fgyelhetjük meg az alacsony vállalat szolgálat dővel rendelkező dolgozók esetében. Az alacsony bérű dolgozók 20 25 százaléka 1 évnél rövdebb deje, 38 százaléka 2 évnél rövdebb deje, 60 százaléka pedg 5 évnél rövdebb deje van a vállalatánál (mközben csak 4 5 százalékuk van 5 évnél rövdebb deje jelen a munkapacon). Ezek az adatok smételten felhívják a fgyelmet az alacsony bérű dolgozók jellegzetes munkaadójára: a ksvállalatokra. A mnmálbér-közel béren foglalkoztatottak 15 20 százaléka 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégnél dolgozk. Ha ezt a vállalat méretkategórát kzárjuk az elemzésből rájuk nézve ugyans nncsenek kellően részletes adatank akkor s azt látjuk, hogy az alacsony bérű dolgozók fele 5 20 fős ksvállalatoknál van alkalmazásban, jóllehet e méretkategóra foglalkoztatottság részaránya csak 20 százalékra tehető. Mndezekből az adatokból arra a következtetésre jutottunk, hogy a mnmálbér foglalkoztatás következményet tárgyaló vzsgálódásnak Magyarországon nem a legfatalabb foglalkoztatottakat és az alacsony skolázottságúakat kell az elemzés fókuszába helyezne, hanem a ksvállalat szektort, valamnt a belső munkapacok nagy forgalmú belépés és klépés kaput. A rendelkezésünkre álló adatok alapján három különböző oldalról tudjuk ezt a nagyobb kérdéskört alaposabban megvzsgáln. Először egy ksvállalatokból álló, 2000 2001. év panelmntán megvzsgáljuk, hogy a mnmálbér 2001. év felemelése mlyen bér-, foglalkoztatás- és termelés alkalmazkodással járt. A következő pontokban a mnmálbér-emelésnek a munkapac áramlásokra gyakorolt hatását vesszük szemügyre. A munkapac áramlások tanulmányozása azt a célt s szolgálja, hogy eldöntsük, vajon a foglalkoztatás területén érvényesülnek-e azok a poztív kínálat hatások, amelyek képesek lennének semlegesíten vagy talán domnáln s a negatív kereslet hatásokat. A továbbakban összevetjük egymással a mnmálbér-közel, lletve a némleg magasabb béreken alkalmazott foglalkoztatottak állásvesztés esélyet, végül pedg az ellentétes rányú áramlásokat, az alacsony, lletve magas bérű munkanélkülek elhelyezkedés esélyet vesszük szemügyre. Mvel e három elemző fejezet más-más adatbázsokból von le a következtetéseket, a megfelelő helyen adunk teret a módszertan megjegyzéseknek.

22 2.6 Foglalkoztatás a ksvállalat szektorban 2000 2001 Az 5 20 főt alkalmazó ksvállalatok algha vselkedhetnek monopszonstaként. Ők feltehetően gen rugalmas jóllehet nem végtelenül rugalmas munkakínálat és termékkereslet görbével szembesülnek a hely munkapacon. A mnmálbér-emelés ezeknek a vállalatoknak a többségét az elé a választás elé állítja, hogy vagy magasabb béreket fzet alacsony bérű dolgozónak, vagy pedg elbocsát közülük egyeseket. Az alternatíva természetesen nem kzárólagos: egy vállalat egyszerre élhet mndkét alkalmazkodással, sőt az s elképzelhető, hogy ha az elbocsátás eszközével él, az nem hagyja érntetlenül magasabb bérű alkalmazottanak foglalkoztatását sem. Mvel gen sokféle alkalmazkodás mechanzmussal számolhatunk a vállalatok részéről, a mérések során a termelés, a foglalkoztatás és a bér változót endogénként kezeltük. Feltételezzük, hogy a bérek (a mnmálbérsokk adott értéke mellett) a nyereségesebb cégeknél gyorsabban nőnek, mvel azok nkább képesek jövedelmükön osztozn alkalmazottakkal. Feltételezzük továbbá, hogy magasabb béreket fzetnek azok a vállalatok, amelyek eszközállomány-növelő beruházásokkal knylvánították növekedés elkötelezettségüket. Végül, arra számítunk, hogy a rossz foglalkoztatás helyzetű régókban nkább eleget tesznek a mnmálbér-szabályozás rendelkezésenek, hszen a bérek ott általában alacsonyabbak, s ezért a kötelező emelés elmulasztása a törzsállomány elveszítésével fenyegetne. Hogy e lehetséges nem-lneartást megragadjuk, a mnmálbérsokk változóját a hely munkanélkül ráták alapján megkülönböztetett regó-csoportok vakváltozóval nteraktív módon szerepeltetjük a béregyenletben. Előrejelzésünk szernt a megfelelő paramétereknek az alacsonytól a magas munkanélkülségű régók felé haladva, emelkednük kell. Eredmények A bérköltségeknek a mnmálbérsokkra mért rugalmassága a 0,6 és 0,9 között tartományban mozog, a munkáltató régójának foglalkoztatás helyzetétől függően. A magasabb hely munkanélkülség rátájú kstérségekben rendre magasabb elasztctásokat kapunk. Az állóeszköz-állomány változásának, lletve a bázsdőszak nyereségnek a hatásránya a várt hatásránynyal egyező, az utóbb paraméter azonban nem szgnfkáns. A munkakereslet egyenlet 0,33 értékű termelés, lletve 0,37 értékű bérköltségrugalmasság értékét adott. A tőkentenzív vállalatok, a vártnak megfelelő módon, az átlagnál kevésbé csökkentették létszámukat.

23 A Balaton-környék kstérségekben működő vállalatok az átlagosnál nagyobb létszámveszteséget könyvelhettek el, feltehetően azért, mert tt sűrűbben élhettek azzal a gyakorlattal, hogy formálsan ugyan megválnak eredetleg mnmálbér alatt foglalkoztatott dolgozók egy részétől, valójában azonban ugyanúgy foglalkoztatják őket, csak vállalkozó szerződéses alapon vagy feketén (készpénzes formában) fzetk meg őket. Ez egyébként általánosan bevett gyakorlat azokon a helyeken, ahol a turzmus fontos bevétel forrás, és a cégek bevételének nem ks része számlaadás nélkül folyk be. Mt mondhatunk ezen becslések alapján a mnmálbérsokk foglalkoztatás hatásának nagyságáról? Modellünk szernt az ország legrosszabb foglalkoztatás helyzetű régóban (a hely munkanélkülség ráták fölső kvartlséban) a mnmálbérsokk által kváltott 1 százalékny bérnövekedés 0,33 százalékny létszámcsökkenéshez vezetett. Az alacsonyabb munkanélkül ráta kvartlsek felé haladva, a megfelelő elasztctások értéke rendre csökkennek: 0,28, -0,28, 0,22. Egy 17 főt foglalkoztató alacsony bérű vállalat, ha alacsony munkanélkülségű régóban van a telephelye, átlagban 1,2 állást veszített, ha magas munkanélkülségű régóban van a telephelye, átlagosan 2 állást veszített. Az alacsony bérű dolgozók 10 25 százalékos részaránya mellett ezek a régóspecfkus veszteségek alacsonyabbak: átlagban 0,6, lletve 0,9 állásmegszűnéssel számolhatunk. A mnmálbérsokk átlagos értékén mérve, 0,282 elasztctással számolva, átlagosan 0,57 állást szűnt meg. A KSH adatközlése szernt az 5 20 főt alkalmazó ksvállalat szférának a bázsdőszakban összességében 328.000 foglalkoztatottja volt. Ha adatankat erre a bázsra vetítjük, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a 2001. év drasztkus mnmálbér-emelés következtében a ksvállalat szektorban mntegy 11.000 állás szűnt meg, zömében épp azokban a kstérségekben, amelyek amúgys szűkében voltak a munkahelyeknek. A haza körülmények között ez gen nagy mértékű veszteséget jelentett. Az aggregált foglalkoztatás adatokban ez a veszteség nem jelent, nem jelenthetett meg közvetlenül, mvel ezt ellensúlyozta a mnmálbér-emelés által közvetlenül nem érntett (nagyobb) vállalatok kereslete. Néhány ember elbocsátása külön-külön nem ér el azt a küszöböt, am a hírré váláshoz szükséges, és amt 2002-ben, a megváltozott makrogazdaság környezetben néhány elbocsátás már elért. Csak az lyen mélyreható elemzés képes feltárn már 2001-re a foglalkoztatás trend megtörése mögött munkapac folyamatokat.