BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a közlés valódi tartalma csakis pragmatikai vizsgálattal ragadható meg: milyen nyelvi formák? mi alapján kiválasztva? milyen hatást váltanak ki?
Terminus: CHARLES MORRIS (1938) tág meghatározás: szemiotika egyik ága, jel jelhasználó Nyelvészetben: 1950/60, cél: hétköznapi nyelvhasználat vizsgálata 1960-as: nyelvi működés funkcionális leírása 1970-es: PRAGMATIKA, cél: a tárgy alapelvek elméleti keretek meghatározása
Kiemelkedő témái: 1. diskurzuselemzés (szóbeli, írásbeli) 2. a komm.kutatás verbális komm.-val foglalkozó része Magyar nyelvészet: még fiatalabb összefoglaló munka (Tátrai Szilárd, Bevezetés a pragmatikába. Bp. 2011.)
A pragmatika érintkezése a nyelvészet különféle területeivel Szemantika a nyelv jelentéses, funkcionális oldalának vizsgálata szemantikai (lexikológiai) jelentés pragmatikai jelentés a pragmatika tkp. a referenciával foglalkozik: a valóság mely darabjára utal a nyelv? Szociolingvisztika a kommunikációban résztvevők helyzete Pszicholingvisztika a nyelvi teljesítményt befolyásoló pszichológiai állapotok, készségek vizsgálata (figyelem, emlékezet, személyiség stb.) A beszédaktuselmélet a pragmatika központi területe
A beszédaktuselmélet AUSTIN, JOHN LANGSHAW (1911 1960) alapító, oxfordi nyelvfilozófia pro Tetten ért szavak c. műve (magyarul 1990) SEARLE, JOHN (1932 ) Austin tanítványa, Oxford, nyelvfilozófus az elmélet megformálásában döntő szerepe volt GRICE, PAUL (1913 1988) együttműködési alapelv társalgási maximák A közlés nem csak a valóság tükre, hanem tett, cselekvés is. Ez a kép most nem jeleníthető meg. Alapgondolata: a verbális megnyilatkozások 2 nagy csoportja: 1. a nyelven kívüli világot írják le (pl. Az ablak zárva van.) kérdés: igaz vagy hamis állítás-e? 2. nem írnak le semmit róla (pl. Gratulálok. Üdvözlöm. Megtiltom, hogy elmenj!)
1. konstatív megnyilatkozás 2. performatív megnyilatkozás performatív igék: javaslom, kijelentem, utasítom, vádolom, elnevezem stb. másképp is lehet performatív megnyilatkozást tenni pl. Holnap meglátogatlak. (=Megígérem, hogy ) Jön egy autó! (=Figyelmeztetlek, hogy SŐT! =Ne indulj el!) nincs nem performatív értékű megnyilatkozásunk pl. Az ablak zárva van. (=Nyisd ki!) Későre jár. (=Menjetek haza!) tisztán konstatív: tankönyvek példamondatai nincs is igazán jelentősége a két típus elkülönítésének különbség: van-e explicite performatív elem a megnyilatkozásban
A megnyilatkozás két szintje: 1. lokúció (mondunk vmit) 2. illokúció (cselekszünk vele vmit: kérünk, tiltunk stb.) pl. - Kaphatnék egy kávét? - Persze, ha kérne. + 3. perlokúció (a hallgatóra tett hatás) Sikeres beszédaktushoz: szerencse/boldogulási feltételek lokúció és nyelvtani szabályok (*Autó jövése van.) illokúció tárgya (*Megígérem, hogy tegnap elmegyek.) beszélő kompetens volta (A vádlottat felmentem.) beszélő, hallgató azonos előfeltevései (Anna fia diák.)
Az előfeltevések típusai: 1. szemantikai (igazságfeltételek) 2. pragmatikai (a megnyilatkozás adekvát voltának feltételei, tkp. a szerencse feltételek) van egy ablak nincs nyitva pl. Nyissák ki az ablakot! vannak, akik hallanak engem értenek magyarul ők képesek kinyitni a hozzájuk való viszonyom alapján kérhetem tőlük
J. SEARLE: közvetett beszédaktus mondok valamit vmi mást (is) értek rajta Eléred a sót? a megnyilatkozás 2 illokúciós ereje 1 illokúciós aktus egy másik végrehajtásával Probléma: 1. B hogy érti rajta azt is + mást is 2. H hogy érti meg, hogy amit hall, mást is jelent 3. egyes mondatokat konvencionálisan kérésként használunk: Értékelném, ha leszállna a lábamról.
Eléred a sót? 1. kérdés 2. kérés Nagyra értékelném, ha leszállnál a lábamról. 1. állítás 2. kérés Ugye meg fogod enni a levest is? 1. kérés 2. kérés 3. felszólítás Nincs egy rongyom. 1. állítás 2. kérés 3. felszólítás 4. szemrehányás
X: - Menjünk el este moziba! Y: - Vizsgára kell készülnöm. visszautasítás milyen jelentése miatt? honnan tudja X, hogy ez visszautasítás? elsődleges illokúciós aktus: nem szószerinti jelentés másodlagos illokúciós aktus: szószerinti jelentés Y elsődleges ill. akt.-a visszautasítás, melyet a másodlagos ill. akt. (kijelentés) végrehajtásával ért el
Kérdés: Hogyan érti meg X a nem szószerinti jelentést, ha egy olyan mondatot hall, amely a másodlagos jelentést hordozza? 1. javaslat megállapítás (beszélgetés tényei) 2. megjegyzése releváns (együttműködés elve szerint) 3. beleegyezés, elutasítás, új javaslat lehet (b.aktus elm.) 4. esetünkben egyik sem a szószerinti jelentésben (1, 3) 5. vszl. többet gondol (2, 4) 6. háttérinformáció: vizsgára tanuláshoz sok idő kell 7. vszl. nem ér rá (6) 8. az elfogadás képesség függvénye (b.aktus elm.)
9. vszl. nem tudja teljesíteni (1, 7, 8) 10. elsődleges jelentés = visszautasítás (5, 9) + komolysági feltétel: Vizsgára kell készülnöm, de ez még belefér. Következtetési stratégia: 1. megállapítani, hogy az elsődl. más mint a másodl. 2. melyik az elsődleges?
P. GRICE I. együttműködési alapelv II. társalgási maximák 1. Minőség (ne hamis) 2. Mennyiség (kellően informatív) 3. Mód (ne homályos, kétértelmű; de tömör, rendezett) 4. Viszony (releváns) A KONTEXTUS SZEREPE!