Kórházszervezet, statisztikai táblák, mutatók

Kórházszervezet, statisztikai táblák, mutatók Jubileumok a Markusovszky Kórházban 403

Lakner László A kórház szervezeti felépítése A Markusovszky Kórház a jelenleg közel 1650 dolgozójával Vas megye legnagyobb foglalkoztatója. Emellett rendkívül bonyolult szervezet is, amelyet igazol az is, hogy bizonyos kisebb szervezeti egységek önállóságának megszüntetése mellett jelenleg még mindig 38 klinikai és diagnosztikus szakmai egységre tagolódik. Az utóbbi évek legjelentõsebb döntése volt, hogy a Rendelõintézet szakmai önállósága orvosszakmai szempontból teljesen megszûnt, és a Foglalkozásegészségügyi Szakszolgálat kivételével minden szakrendelés irányítása, mûködtetése az illetékes osztály hatáskörébe került. Végül erre a sorsra jutottak a gondozók is, bár a gondozóvezetõi státuszt az Onkológiai Gondozó kivételével, amelyet közvetlen az osztályvezetõ fõorvos irányít megtartottuk a Tüdõszûrõ és Tüdõgondozó, a Bõr- és Nemibeteg Gondozó, a Felnõtt Pszichiátriai Gondozó, valamint a Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó esetében is, de szervezetileg az illetékes osztályhoz integráltuk. Így a Tüdõszûrõ és Tüdõgondozó a Tüdõgyógyászati Osztály, a Bõr- és Nemibeteg Gondozó a Bõrgyógyászati Osztály, a Felnõtt Pszichiátriai Gondozó, valamint a Gyermekés Ifjúságpszichiátriai Gondozó pedig a Pszichiátriai Osztály szerves részét képezi. De hasonló módon az EEG Diagnosztikai és Epilepszia Centrum is ma már a Neurológiai Osztály része. A 2009. augusztus 1-jétõl mûködtetésre megkapott Kõszegi Szakorvosi Rendelõt egyenlõre külön egységként kezeljük, de várhatóan az ott mûködõ szakrendeléseknek fokozatosan az illetékes osztályok hatáskörébe kerülésével az önállóság elõbb-utóbb meg fog szûnni. A szakmai szervezeti egységek megszûntetését, illetve létrehozását több esetben a személyi feltételek alakulása kényszeríti ki. Így került sor egy ízben a Nukleáris Medicina Osztály megszûntetésére, majd az ismételt megszervezésére, de ezért kellett 2009. december 31-i hatállyal megszüntetni az Intervenciós és Kardiovaszkuláris Radiológiai Osztályt is. Természetesen az utóbbi tevékenység tovább folytatódik a Központi Radiológiai Osztály szervezeti keretein belül. Az Arc-Állcsont- és Szájsebészeti Osztály kapacitását 16 ágyról 13 ágyra kellett visszarendezni a regionalitás megszüntetése miatti igények csökkenése következtében. Viszont 15 ágy alatt nem mûködhet önálló osztályként, ezért 2009. december 31-i hatállyal megszûnt az önálló Arc-Állcsontés Szájsebészeti Osztály, viszont létrejött orvosszakmai matrix szervezetként a Fül-Orr-Gége-Fej-Nyaksebészeti és az Arc-Állcsont-Szájsebészeti Osztály. 404 Jubileumok a Markusovszky Kórházban

Ez az új szervezeti forma olyan vezetési problémákat vetett fel, amelynek kezelésére Magyarországon még nincs egységes elképzelés, útmutatás. Nálunk a mátrix osztály vezetõje az osztályvezetõ fõorvos kompetenciája, de a részben önálló arc-állcsont- és szájsebészeti egység teljes szakmai munkájának felelõse a társosztályvezetõ fõorvos, akire az osztályvezetõ fõorvos az egységre vonatkozóan további vezetõi feladatokat is delegálhat. A jövõ hasonló szervezeti változtatásokat kényszeríthet ki a kórház vezetésébõl, mert az akut betegek egyre nagyobb száma a fekvõbeteg osztályokból kikerülve az adott szakma ambulanciáin kapnak végleges, befejezett ellátást. Ma már az önálló osztály feltételéül elõírt minimum 15 ágyas határt súrolja a 16-16 ágyas Szemészeti Osztály, valamint a Bõrgyógyászati Osztály, de a betegutak törvényben deklarált arányai miatt hamarosan hasonló ágyszámra kell berendezkednie az Ideg- és Gerincsebészeti Osztálynak, sõt egyéb okokból az Ortopédiai Sebészeti Osztálynak is. A matrix osztályok létrehozásának sajnos ma még nem tudjuk a megatív következményeit. Nem ismert, és senki nem ad választ arra a kérdésre, hogy a matrix osztályon belüli szakmai egységek a progresszív ellátásban vagy a szakorvos képzésben betöltött szerepük megítélése, akkreditációja során nem részesülnek-e negatív diszkriminációban. Az aktív ágyszámok csökkenése alátámasztja a kórház vezetésének azt a koncepcióját, hogy a járóbeteg szakellátó egységeket az osztály közelébe kell telepíteni, mert csak így teremthetõ meg a járóbeteg szakellátás korszerû orvostechnikai és tudásbeli szakmai háttere. Az elmúlt tíz évben legtöbb változáson a Központi Igazgatás, s azon belül is a gazdasági szervezet ment keresztül. A legjelentõsebb változás a zrt. megalakulásával történt 2007. október 1-jei hatállyal. Azt követõen is finomodott még a renszer, s úgy tûnik, ma egy mûködõképes Központi Igazgatása van a kórháznak. A vezérigazgató fõorvos irányítása alá tartozó felsõvezetõi kar tagjai a gazdasági igazgató két igazgatóhelyettessel, a stratégiai és minõségirányítási igazgató, a tudományos és oktatási igazgató, a kontrolling, finanszírozási és informatikai igazgató, valamint a Szervezési és Jogi Osztály osztályvezetõje. Ezek többsége viszont nem függetlenített státusz, hanem más munkakörrel együtt látják el az igazgatók és helyettesek többsége vezetõi feladataikat. Természetesen attól is függ a mostani szervezeti struktúrának az idõtállósága, hogy a 2010-es elementáris politikai változások milyen egészségpolitikai koncepciót hoznak magukkal. Ma úgy tûnik, hogy nagy változásokra kell számítani, amelynek áldozata lehet az eddig felépített kórházi struktúra. Erre nem lehet mást mondani, ha ez az ára, akkor nem ragaszkodunk a kialakított konstrukcióhoz, hiszen erre a változásra várunk már húsz éve. Jubileumok a Markusovszky Kórházban 405

406 Jubileumok a Markusovszky Kórházban

Jubileumok a Markusovszky Kórházban 407

Lakner László, Marton Cecília, Csiszár Adrienn A Markusovszk usovszky Kórház néhány jellemzõ statisztikai mutatója Az elmúlt hat év nem nagy idõszakot ölel fel, de mégis jelentõs változásokat élt át a kórház. 3 olyan esemény történt ebben a rövid idõszakban, amelyek a kórházi statisztikai mutatókat is jelentõsen befolyásolták. A kapacitások, a betegforgalmi mutatók alakulására 2 tényezõnek volt hatása. Egyrészt a Markusovszky Kórház 2007. február 16-tól integrálódott a Vas Megyei Rehabilitációs és Gyógyfürdõ Kórházzal, másrészt 2007. április 1-jétõl az un. reformintézkedések teljesen átalakították a kórház fekvõbeteg szakellátó struktúráját. Az aktív ágyak száma 1055-rõl 857-re csökkent, a krónikus ágyak száma némileg emelkedett, sõt a szentgotthárdi 130 ággyal együtt a kórház összes ágyszáma emelkedett is, 1309-rõl 1321-re nõtt. Az említett,,reformintézkedések részeként bevezetett vizitdíj és napidíj a jól vagy rosszul, de egy bizonyos szinten megállapított teljesítmények 100 százalékos befagyasztásával együtt csökkentette a fekvõ- és járóbeteg szakellátásban is a betegforgalmat. A vizitdíj és a napidíj egy évet élt meg, s a megszüntetést követõen már érzékelhetõ a betegszám ismételt növekedése. A TVK (Teljesítmény Volumen Korlát) 2009. április 1-jei hatállyal történõ feloldása, illetve az EMAFT (Elõre Megállapított Alapdíjjal Finanszírozott Teljesítmény) bevezetése nem hozott kedvezõ finanszírozási változásokat, mert a bázis súlyszám és járóbeteg pontszám 70 százalékos kifizetésén felül maradt OEP-kassza maradékösszege,,lebegtetéssel került felosztásra, amely bizonytalanságot, s kevesebb bevételt hozott az egészségügyi intézmények számára. A harmadik jelentõs esemény volt a kórház mint költségvetési intézmény átalakulása gazdasági társasággá 2007. október 1-jei hatállyal. Ez a változás és az elõtte fél évvel megtörtént struktúraátalakítás kikényszerített egy létszámcsökkentést, amely érintett a kórházban minden foglalkoztatási csoportot, az orvosi, asszisztensi, az ágymelletti hárommûszakos ápolói, a gazdasági-mûszaki ügyintézõi és a fizikai létszámot is. Említést érdemel még a Kõszegi Szakorvosi Rendelõ idõközben változó státusza is, ugyanis 2004-ben kivált a Markusovszky Kórház szervezeti keretei közül, hogy aztán 2009-ben ismét visszatérjen az elhagyott anyaintézményhez. Bár a kõszegi járóbeteg szakellátás volumene olyan kicsi a kórház egészének teljesítményéhez képest, hogy az intézmény statisztikai mutatóinak alakulására szinte alig van befolyással. 416 Jubileumok a Markusovszky Kórházban