A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ajánlott irodalom: Guzsik Tamás: A középkori építészet története Jegyzet. Bp., 2001. (letölthető a tanszéki honlapról:www.eptort.bme.hu/jegyzet) Cs. Tompos-Zádor-Sódor: Az építészet története Középkor Tankönyv. Bp., 1969. Féléves tematika-ütemterv, féléves feladatok keresőben: IP-cím: 152.66.42.68 Felhasználónév: hallgato, Jelszó: Student-2012 kiválaszt: web file server/darago-public Guzsik Tamás 1957-2002
A KÖZÉPKORRAL FOGLALKOZÓ TUDOMÁNYOK ÉS AZ ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET-OKTATÁS NÉHÁNY TOVÁBBI MEGHATÁROZÓ MAGYAR KUTATÓJA Entz Géza Pogány Frigyes Marosi Ernő Klaniczay Gábor
A KÖZÉPKOR semmi és minden
A KÖZÉPKOR a folytonosság
A KÖZÉPKOR a folytonosság
A KÖZÉPKOR a folytonosság
A KÖZÉPKOR a folytonosság
A KÖZÉPKOR a folytonosság
A KÖZÉPKOR a titkok otthona
A KÖZÉPKOR a titkok otthona
A KÖZÉPKOR a titkok otthona
A KÖZÉPKOR a titkok otthona
A KÖZÉPKOR a teremtés színhelye
A KÖZÉPKOR a sokféleség egysége
A KÖZÉPKOR az egység diadala
A KÖZÉPKOR FOGALMA A reneszánsz humanisták alkotják meg fogalmát: media tempestas (Giovanni Andrea dei Bussi: dicsőítő beszéd Nicolaus Cusanusról 1469) Azaz az antikvitás és annak újjászületése közé eső köztes, átmeneti, sötét korszak. (Petrarca, Leonardo Bruni és mások nyomán) A felvilágosodás csak fokozta pejoratív megítélését (Voltaire). A változásokkal szemben szinte azonnal megjelennek nosztalgikus áramlatok melyek feltámasztani igyekeztek az egységes kereszténység eszméjét annak lovagias erkölcsiségével... (L. Ariosto, M. de Cervantes, T. Tasso)
A KÖZÉPKOR FOGALMA N. Cusanus (1401-1464) Voltaire (1694-1778 L. Ariosto (1474-1533) T. Tasso (1544-1595) M. Servantes (1547-1616)
A KÖZÉPKOR VILÁGA A korszak lehatárolása időben: - társadalom- és gazdaságtörténeti szempontból a feudális társadalmak kora: 476-1640/1789 (A Római Birodalom bukásától az Angol Polgári Forradalomig, vagy a Nagy Francia forradalomig J. Le Goff) - építészettörténeti szempontból: a keresztény szakrális meghatározottság kora Európában: III. sz. közepe- XVI. sz. eleje (A keresztény művészet kibontakozásától a katedrálisok korának végéig.) A szakralitáshoz először 1688-ban kötik fogalmát; hallei Christoph Cellarius Historia medii aevi c. művében (1685-1688): a Constantinus-i fordulattól Konstantinápoly elestéig (313-1454).
A KÖZÉPKOR VILÁGA A tárgyalt földrajzi hely lehatárolása Az egykori nagy Római Birodalom területe és az utódállamok közvetlen hatásterületei: Európa és Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Elő-Ázsia, azaz a Mediterráneum Atlantikummal, Baltikummal és a Kaukázus-vidékkel
A KÖZÉPKOR VILÁGA A kor struktúrái: féodalité a római birodalomhoz kötödés absztrakt eszméjét felváltja egy tisztelt személyhez kötődés konkrét elve: a hűbéreskü. (Ez nem csak jogi kötelem, de gazdasági, társadalmi, rokoni-családi függőség és szolidaritás komplex rendszere (Klaniczay ) mely meghatározta a kultúra más rétegeit is: szellemiségét, erkölcsiségét, viselkedési szokásait, rítusait.) ordo a társadalmi szerepek horizontális, funkcionális tagolása: oratores bellatores laboratores imádkozók - harcolók dolgozók (A lovagrendek, vallási testvérületek, városi céhek, egyetemek előképe.) etnikumok és azok vándorlása, államalakulatok, nemzetek a partikularizmust erősítik, míg a vallás (a Christianitas ) az egységet teremti meg Európában.
A KÖZÉPKOR VILÁGA Európa népesedése a korban: Késő-Római Császárság i.sz. 200 k.: 26,5 millió Frank-Római Birodalom i.sz. 800 k.: 18,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1000 k.: 30,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1300 k.: 70,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1340 k.: 73,5 millió Nyugat-Európa i.sz. 1450 k.: 50,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1500 k.: 67,0 millió
A KÖZÉPKOR VILÁGA Európa népesedése a korban: Késő-Római Császárság i.sz. 200 k.: 26,5 millió Frank-Római Birodalom i.sz. 800 k.: 18,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1000 k.: 30,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1300 k.: 70,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1340 k.: 73,5 millió Nyugat-Európa i.sz. 1450 k.: 50,0 millió Nyugat-Európa i.sz. 1500 k.: 67,0 millió A várható életkor születéskor i.sz. 1000-1300 között: átlagosan 25 év (ha megérte a 20. életévét további 10-30 évvel számolni társadalmi rétegtől függően). lehetett
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE PERIODIZÁCIÓ A) Ókeresztény építészet (III-V. sz.) A1)Szükségleti építészet; A2) Róma városában; A3) Szentföldön; A4) Egyiptomban; A5)Szíriában B) Bizánc építészete (IV-VI. sz.) B1) Kora-Bizánc - Ravenna; B2) Közép-Bizánc; B3) Késő Bizánc; B4) a Birodalom hatásterületei: Kaukázus-vidék, Balkán, Orosz fejedelemségek, B5) Ravenna C) Népvándorlás kora és preromanika (VII-X. sz.) C1) Szórványemlékek; C2) Karoling reneszánsz D) Romanika (X-XIII. sz.) D1) A Német-Római Császárság építészete; D2-7) a romanika interregionális áramlatai: Lombard első román kor, antikizáló, bizantizáló, bencés zarándok, ciszterci és normann építészet E) Gótika (1137-XVI. sz.) E1) Észak-francia katedrális-gótika; E2-4) A gótika elterjedése: Franciaföldön, Angliában, Németországban; E5-6) Interregionális áramlatok: városi szerzetesrendek, ciszterciek
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Ókeresztény építészet (III-V. sz.) IHTÜS Aquilea: Theodoriánus bazilika
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A Késő-Római Császárság birodalmi építészete Prima Porta-i Augustus Róma: Forum Romanum Róma: Császárfórumok
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A Késő-Római Császárság birodalmi építészete
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A Késő-Római Császárság birodalmi építészete Róma: Ara Pacis Augustae Caracalla császár (212-215) Traianus császár (98-117) Palencia (Hispania): szarkofág részlet
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A Késő-Római Császárság birodalmi építészete P Diokletianus fürdője (298-305) Átépíti: M. Buonaroti (1563-64), Luigi Vanvitelli (1749)
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A Késő-Római Császárság birodalmi építészete Basilica Nuova (308-312)
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége misztérium vallások Kübelé Mithras Isis Basilica Nova (308-312) Petra: Isis templom I-II. sz. Nagy Sándor mint Nap-hérosz
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége misztérium vallások Róma: San Marcellino e Pietro katakombái (I-III. sz.)
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége misztérium vallások
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége misztérium vallások A1-Szükségleti építészet
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége misztérium vallások A1-Szükségleti építészet Ósumér Újsumér Hellenisztikus Dura Europos: Háztemplom (III. sz. eleje)
Az Ókeresztény építészet előzményei a Kettős kultúra világa A birodalom orientális műveltsége misztérium vallások - A1-Szükségleti építészet Qirqbiza: imaház (III. sz.) Dura Europos: Zsinagóga (III. sz.)
Ókeresztény építészet II. Monumentális építészet A milánói ediktum után Arezzo: San Francesco Piero della Francesca: Maxentius és Constantinus csatája Piero della Francesca: Constantinus álma