6. STRATÉGIAI FELADATOK A stratégiai feladatok meghatározásakor tekintettel kell lenni egyfell az ország adottságaira, a gazdaság helyzetére, fejldési lehetségeire, másfell az EU célrendszerére, a forrásainak bevonását szabályozó követelményekre. Mindezeket a technológiapolitika keretei között kell érvényesíteni. A technológiapolitika alappilléreit, úgymint - a stratégiai f irányok kijelölését, - az intézményrendszert (amely a stratégia megvalósítását szolgálja), - a pénzügyi, jogi kereteket (a stratégia megvalósításának környezeti feltételeit) Magyarország és az EU (várható) összefüggés rendszerében célszer körvonalazni, illetve gondoskodni a fejldés feltételérl, meghatározni a végrehajtás tennivalóit. A technológiapolitika feladata más megközelítésben az, hogy elsegítse az ország gazdaságának innovációvezérelt pályára állítását, a tudásalapú gazdaság létrehozását és dinamikus növekedését. E vonatkozásban meghatározó az EU lisszaboni döntése, melynek értelmében az Európai Uniót a világ legversenyképesebb és dinamikus tudásbázisú gazdasággal rendelkez térségévé kell fejleszteni 2010-re. Kulcsszó: a versenyképesség 6.1. Az ipari parkok stratégiai firányai, prioritásai Az ipari parkok további fejldése nagymértékben függ attól, hogy a magyar gazdaságban milyen folyamatok válnak uralkodóvá, a (mindenkori) kormányzat céljai, e célok elérésének eszközei hogyan alakulnak. Az ipari parkok fejlesztése stratégiai feladatainak ezen átfogóbb célokhoz és feladatokhoz kell igazodniuk. Melyek az alapvet igazodási irányok, hol vannak a súlyponti feladatok? Ehhez mindenekeltt a gazdaság fejldési irányait, prioritásait kell figyelembe venni. 68
Az elmúlt évtizedben a magyar ipari struktúra átalakult, a beáramló mintegy 26 Mrd USD tke, a tulajdoni viszonyok átrendezése a fejlesztési lehetségeket átalakította, s a prioritások terén is lényeges változásokkal számolhatunk. A magyar gazdaság integrációja az EU gazdaságába elrehaladt. E változások eredményeként Magyarország ma már el tudja fogadni (mert képes teljesíteni) az EU követelményei szerint értelmezett stratégiai prioritásokat a gazdasági növekedés gyorsítása és munkahelyek teremtése érdekében. Ezek: = a foglalkoztatottság és a szociális biztonság növelése; = a vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása; = a bels (EU) piac megersítése; = a környezet védelmének ersítése. E prioritások figyelembevételével alakította ki a kormányzat a "Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terve 2004-2006 Stratégia" c. dokumentum célrendszerét. A fenti prioritásokat e stratégiai anyagban az "életminség javítása", mint "legfelsbb cél" fogja össze. A vállalkozói kedv növelése és az innovációs készségek javítása terén a szükséges fejldés elmozdítására a Nemzeti Fejlesztési Terv-en belül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) intézkedései hivatottak. (Jelenleg lényegében ez tekinthet a technológiapolitikának). A GVOP-ban kijelölt prioritások azok, amelyek közvetlenül hatnak az ipari parkok fejlesztésére is. Ezek: - befektetés-ösztönzés; - kis- és középvállalkozások fejlesztése; - innováció; - információs társadalom- és gazdaságfejlesztés. Az ipari parkok valamennyi itt jelzett prioritás érvényesítésében részt tudnak venni, azokat igen hatékonyan el tudják mozdítani (ez magyarázza egyébként az ipari parkok EU-ban való elterjedését). 69
Az ipari parkok mindezeken túl a Nemzeti Fejlesztési Terv többi operatív programjának végrehajtását is eredményesen tudják segíteni. Az ipari parkok ugyanis szervesen beépülnek különböz súllyal a regionális fejlesztés, a környezetvédelem, valamint az infrastruktúra-, az agrár- és a vidékfejlesztés, a humánerforrás fejlesztés operatív programjaiba. A továbbiakban az EU tervezési logikájának megfelelen ezek közül csak az egyik, a gazdasági versenyképesség operatív program kereteit szem eltt tartva tárgyaljuk az ipari parkok fejlesztésének stratégiai kérdéseit. 6.1.1. Befektetés-ösztönzés Az ország gazdasági növekedésének egyik feltétele, hogy évente nettó 1,8-2,0 Mrd USD volumen mköd tke jöjjön az országba. A kilencvenes évek els felében ezt a célt a privatizáció révén, második felében jórészt az ipari parkok tkevonzóképességének köszönheten el tudtuk érni. 2002-vel bezáróan az ipari parkokba települt mköd tke meghaladta a 4 Mrd USD-t. Tekintettel arra, hogy a parkok "telítettsége" (a betelepült cégek által használt terület aránya) mintegy 40%-os, a potenciális befektetési szabad kapacitás (jelenleg) mintegy 5-6 Mrd USD. A világszerte tapasztalható recesszió a mköd tke áramlásának alakulásában igen erteljesen mutatkozott meg: 2000-ben 1.379 Mrd USD, 2001-ben 824 Mrd USD, 2002-ben már csak 651 Mrd USD volumen tke befektetésére került sor. A tkebeáramlás folyamatában eddig meghatározóak voltak az 1997-ben "Ipari Park" címet kapott szervezetek. Megjegyzés: az 1997-ben els ízben odaítélt "Ipari Park" címmel a korábbi évek (5-6 év) munkáját ismerte el az akkori ipari (ma gazdasági és közlekedési) tárca. A "régi" (összesen 28) ipari parkok teljesítményének összevetése a késbbi ipari parkokéval ezért minden esetben korrekcióra szorul, hiszen az 1998-ban és az azt követen 70
"Ipari Park" címet kapott szervezetek az érdemi munkát többnyire csak a cím elnyerését követen kezdték el. A külföldrl települt cégek kétharmada a "régi" (1997-ben címet kapott) ipari parkokba települt. A multinacionális cégek többségére is ez a jellemz: 51 cégbl 39 települt a legnagyobb múltú (és leginkább kiépült) ipari parkokba. A tkebeáramlásban az utóbbi években markáns változások figyelhetk meg: - A multinacionális cégek számának növekedése lelassult, az EU csatlakozás közeledtével a kis és közepes vállalkozások betelepedésének irányába tolódik el a hangsúly. - A multik kezdik felfedezni a magyar szellemi kapacitás lehetségeit, egyre több cég telepít K+F részleget Magyarországra. - A nagy cégek betelepedésében a fejld térségek felértékeldnek. Ez egyfell vonatkozik a már itt lev multinacionális vállalatokra (pl.: a Flextronics Nyíregyházán is beruházott), de a tervezett befektetésekre is (pl.: BOSCH 20-25 Mrd Ft-os beruházást tervez Miskolcon, az Elektrolux szintén Nyíregyházán szándékozik 65 M EURO-s nagyságú beruházást megvalósítani). A Gripen kifejezetten a keleti országrészben szándékozik befektetéseket eszközölni. - A tkebevonás mellett a magyar cégek növekv külföldi tkebefektetéseit is figyelembe kell venni. 2003 els negyedében ez a folyamat már azt eredményezte, hogy 82 M EURO-s hiány jött létre a beáramló és kihelyezett tke egyenlegeként. - Az ipari parkokba települt külföldi cégek elvándorlása megkezddött: a Flextronics az X-BOX gyártását Sárvárról, az IBM a székesfehérvári VIDEOTON-ban lev elektronikai gyárát telepítette át Kínába. 71
Mindez készületlenül talált bennünket, s a változások egy részét drámai felhangok, reagálások kísérték. Összességében a külföldi tke beáramlásának gyengülését, struktúrájának a kis közepes vállalkozások felé való eltolódását, a K+F részlegek megjelenését, valamint a felzárkózó térségek felértékeldését figyelhetjük meg. Megkezddött a cégek tovább vándorlásának folyamata. (Ez más megközelítésben a cégek cseréldési folyamatának kezdetét jelenti, melynek során a parkok szakmai profiljai fokozatosan homogenizálódhatnak.) A változások hátterében több tényez áll: - a magyar munkaer megdrágult, (és tovább drágul), - a környez országok kedvez lehetséget kínálnak még a privatizáció terén is (Magyarországon sem települtek addig cégek az ipari parkokba, amíg volt privatizációs alternatíva is), - a cégek kezdik felismerni az ország szellemi kapacitásában rejl lehetségeket, - a felzárkózó térségek infrastruktúrájának kiépítése a lehetségesnél lassabban halad (az autópályák építésének több mint két éves szüneteltetése romboló hatást gyakorolt a tkebevonásra, és sok éves lemaradást a hátrányos térségek felzárkóztatásánál), - a parkok nem kapnak megfelel támogatást a szolgáltatások kiépítéséhez, hálózattá szervezdésükhöz, így a multik a magyar ipari parkokat (indokoltan) ipartelepként kezelik, - az EU csatlakozás miatt a nagyberuházói adókedvezmény megsznése, illetve az új (EU konform) ösztönzk kidolgozásának késlekedése kedveztlenül hatott a külföldi tke hazánkba telepedésére (a "SMART 72
HUNGARY" ugyan 2002. októberében megjelent, de akkor már a negatív trend kialakult), - a forint árfolyampolitikájában tapasztalt következetlenség a gazdaság egészére is, a tkebevonásra is fékezen hatott (ez a hatás remélheten egyszeri és átmeneti jellegként lesz majd értékelhet), - a parkok átfogó, a teljes befektetési kínálatot az Interneten bemutató marketingje (számos kezdeményezés ellenére) nem valósult meg, az egyedi, eseti marketing munka volt hosszú éveken át a meghatározó. A tkebevonás intenzitásának növelésére van szükség. Ez a cél azonban nem csupán annak gazdaságélénkít szerepével függ össze. Az EU csatlakozás sikere, az EU-ban elérhet mozgásterünk bvülése vagy szkülése függ ugyanis az államháztartás hiányának nagyságától, melyet a mködtke beáramlásával lehet (részben, egészében) fedezni. 2000 2001 2002 2003 (terv) Az államháztartás hiánya a GDP %-ában 3,5 3,4 9,7 3,8 Továbbra is létkérdés tehát az évi mintegy 2 Mrd USD tkebevonásra vonatkozó cél elérése, melyet csak átgondolt, a szinergiahatásokat is felmutató befektetés-ösztönz politikával lehet elérni. Megjegyzés: a "SMART HUNGARY" 2002 októberi megjelenése, az abban szerepl ösztönzk hatásának értékelése ma még (2003. szeptember) nem lehetséges. A kormányzati intézkedések 73
minden bizonnyal fontos szerepet játszanak a gazdaság élénkítésében, versenyképességének javításában. Mindemellett az ipari parkokkal ez az ösztönz csomag nem számol kellen, az a 3 év alatt felhasználható 500 MFt, amelyet a parkok megpályázhattak még a korábbi alacsony támogatottsági szinttl is minségileg el marad. 6.1.2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése Az ipari parkokba települt cégek tevékenységük jellege szerint dönten a feldolgozóiparban tevékenykednek, a betelepült cégek 47%-a tartozik ebbe a kategóriába. A 841 cégre és 138 ipari parkra kiterjed vizsgálat szerint (GKIeNET Kft. 2002.) a parkokban mköd vállalkozások tevékenységi jellegük szerinti megoszlása a következ: Vállalkozások száma % Gépipar 77 9 Elektronika és híradástechnika 110 13 Fémfeldolgozás 72 9 Egyéb feldolgozóipar 136 16 Építipar 66 8 Mezgazdaság 12 1 Szolgáltatás 368 44 Összesen: 841 100 Az ipari parkok betelepítésénél ma még nem mutatható ki markáns szakmai súlypontképzdés. Ennek oka többek között az, hogy 74
- a parkok létesítésekor nem mködött kormányzati ösztönzés valamely szakmai prioritás érvényesítésére, - valamennyi park esetében az elmúlt évek meghatározó motiváló tényezie a munkahelyteremtés és a tkebevonás (forráshoz jutás) voltak. Szakmai prioritások kialakítása a következ idszak feladata lesz. A kormányzati tematikai célmegjelöléseknél a versenyképesség fokozásának, a hozzáadott érték növelésének szempontjai lesznek minden bizonnyal a meghatározóak. A tematikai prioritások a piac révén, (kormányzati, regionális) szabályozási, ösztönzési feladatok alkalmazásával alakulhatnak ki. A jöv meghatározó motiváló tényezjének ugyanis a versenyképességnek kell lennie. A versenyképesség maximalizálása vezet el azokhoz a szakmai prioritásokhoz, amelyek révén a szellemi erforrásokat, az innovációt az ipari parkok katalizálásával leginkább be lehet vonni a gazdasági fejldésbe. Fontos hangsúlyozni, hogy e cél elérésénél a helyi önkormányzatok nem rendelkeznek kell motivációval: a modernizáció ugyanis munkahely csökkenéssel is párosulhat. A kormányzat felelssége és feladata ezen új célrendszer kidolgozása, elfogadtatása és érvényesítése. A kis és közepes vállalkozások támogatásában az ipari parkok szerepvállalása ma még a kezdeteknél tart. A kormányzatok által évek óta deklarált szándékok és a kisvállalkozók által érzékelt támogatás között mindmáig szakadék van. Az EU csatlakozás idszakában azonban e téren is igazodni kell az Unióban kialakított rendez elvekhez. Figyelmet érdemel, hogy 15 évvel ezeltt, az Európai Közösség országai az integráció szorosabbra fzése érdekében milyen rendez elveket* tartottak szem eltt, jóllehet mind a piaci viszonyok, mind a gazdaság, az innováció intézményei évtizedek alatt, egy szerves fejldés eredményeként alakultak ki: * Vállalatpolitika az Európai Közösség számára, 1989. IKIM, bels anyag. 75
- Általános feladat, hogy megersödjenek a piaci erk mechanizmusai, mely intézkedések függetlenek, st kizárják a politikai beavatkozást. - Az esetleges, vállalatoknak nyújtott támogatás csak a még kezdetleges piacgazdaság hiányosságainak kiegyenlítését szolgálhatja: például a vállalat információs munkájának segítését; az innováció gyorsítását azoknak a hátrányoknak az ellensúlyozását, amiket a területi vagy szociális elnyök elvesztése okoz. - Mindenhol, ahol ez lehetséges, a partneri pozíciót biztosítani kell, többek között a különböz gazdasági szervezetek képviseli (magánvállalatok, közintézmények, egyetemek, non profit szervezetek), a különböz regionális és szakmai szervezetek között. - Mindenhol (ahol ez megoldható), a már meglev szervezeteket kell a közösségi politika megvalósítására felhasználni. - A legkisebb terheket szabad csak a vállalatokra hárítani az integráció során. - Kivételekre is szükség van, mivel a kis- és középvállalatoknak aránytalanul nagyobb terhet jelent a jogi és adminisztrációs elírások teljesítése, a nagy kutatási projektekben való részvétel (innovációs gyakorlat) hiánya miatt. Az innováció eltérbe állítását szorgalmazó (már említett) lisszaboni csúcsértekezlet (2000. március 23-24.) a tudásalapú gazdaság kialakításában meghatározó szerepet szánt a kis és közepes vállalkozásoknak. A 2000. júniusában elfogadott "Európai Charta kisvállalatok részére" c. dokumentum e törekvéseknek megfelel feladatokat dolgozott ki és tett közzé, elfogadva a 2001-2005. évekre szóló KKVfejlesztési programot. Az 1989-es dokumentumot követen a Charta az, amely a XXI. század elején körvonalazza a vállalkozásfejlesztés politika alapjait adó csomóponti feladatokat. Ezek: 76
1. A vállalkozók oktatása és képzése. 2. Olcsóbb és gyorsabb indulás. 3. Jobb törvénykezés és szabályozás. 4. Szakmai ismeretek biztosítása. 5. Az on-line hozzáférés biztosítása. 6. Az egységes piac jobb kihasználása. 7. Adó- és pénzügyek egyszersítése. 8. A kisvállalatok technológiai teljesítményének ersítése. 9. Sikeres üzleti modell és a legmagasabb szint kisvállalati támogatás. 10. A kisvállalati érdekek ersebb, hatékonyabb képviseletének kialakítása uniós és nemzeti szinten. Magyarország 2002. áprilisában, Mariborban írta alá a Chartát. (A vonatkozó hazai döntést a 2126/2002. (IV. 26.) Korm. határozat tartalmazza.) A hazai KKV-k a jelzett program lehetségeivel ez ideig (tagok sem lévénk) igen korlátozott módon tudtak élni. A következ idszakban az új 2001-2005. évekre szóló Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program körvonalazza a jelenleg érvényes fbb célokat, s a hozzájuk rendelt forrásokat. A 2003-as év forrásai: A vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása egy tudásalapú, nemzetközi gazdaságban: 2.100.000 EUR a vállalkozói szellem, kultúra célcsoportos fejlesztése: 2.200.000 EUR a vállalkozások adminisztratív és szabályozói környezetének egyszersítése és továbbfejlesztése annak érdekében, hogy virágozhasson a kutatás, az innováció és a vállalkozás-alapítás: 500.000 EUR a KKV-k pénzügyi helyzetének javítása: 66.270.000 EUR a közösségi támogató szolgáltatások, programok igénybevételének megkönnyítése, koordinálásának javítása (EIC-határozat): 19.696.000 EUR egyéb projektek: 2.659.576 EUR 77
E dokumentumot a gazdasági és közlekedési miniszter 2002. szeptember 18-án írta alá, s az 2002. október 15-tl lépett hatályba. A programban ettl az idtl kezdve a 15-ökkel (jelenlegi tagokkal) azonos feltételekkel vehetünk részt. A KKV-kal kapcsolatos kormányhatározatok érvényesítése, bekapcsolódásunk az EU itt jelzett feladatainak megoldásába a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között realizálható. Az ipari parkok feladatai ebben a prioritásrendszerben: - közremködés a kistérségi programok, pályázatok kidolgozásában; - oktatási projektek szervezésében való közremködés; - szolgáltatások nyújtása kisvállalkozóknak, különösen - logisztikai, - kommunikációs, - informatikai, - képzés, távoktatás, - ügyviteltechnikai területen; - részvétel klaszterek szervezésében, majd mködtetésében, - tanácsadás a KKV-nak pályázatokban való részvétel, illetve pályázatkészítés terén, - kkv-k ipari parkba történ betelepedésének elmozdítása. Az ipari parkoknak három irányba történ kötdése lesz különösen fontos az EU csatlakozás során: a kistérségek, kistérségi társulások fejlesztésében való közvetlen részvétel (integrátori funkció); közremködés a regionális fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósításában; szolgáltatások a vállalkozók számára, lehetség szerint a parkokba történ betelepítés lehetségeit is kiaknázva. 78
6.1.3. Innováció A magyar gazdaság fejlesztésében legersebb pozíciónk a szellemi bázis területén van. A tudásalapú gazdaság kiépítéséhez így az a feltétel áll leginkább rendelkezésünkre, amit a legnehezebb lenne megteremtenünk. A kilencvenes évek legjelentsebb innovációpolitikai fejleménye az ipari parkok intézményének helyi kezdeményezéssel történ megjelenése volt. Ez az új struktúra EU konform módon, a szubszidiaritás elvének megfelelen volt képes a helyi erforrások mobilizálását és összpontosítását megoldani. A meghatározó motivációs tényezk a munkahelyteremtés és a tkebevonás voltak. A következ években azonban az EU gyakorlatát követve a versenyképesség eltérbe állítását kell megoldani. Ez szükségessé teszi, hogy az innováció a parkok fejldésében mind meghatározóbbá váló tényez legyen, s a parkok be tudjanak illeszkedni a nemzeti innovációs rendszerbe. Az innovációpolitika feladata e téren, hogy kiaknázza az ipari parkokban rejl lehetségeket, illetve létrehozza azokat a szervezeti, financiális, jogi kereteket, amelyek segítenek a szellemi bázist bekapcsolni a parkokban folyó gazdasági tevékenységbe. Az ipari parkok fejldésénél az ország innovációpolitikáját kell tehát alapul vennünk. Helyzetkép A K+F ráfordítások 2002-ben 171 milliárd forintot tettek ki. A ráfordítások jelents részét mintegy 60%-át, a központi költségvetés fedezte. A ráfordításokból a vállalkozások részesedése 2002-ben nem érte el a 30%-ot. Az utóbbi években legnagyobb dinamikával a nemzetközi források bvültek: arányuk 2002-ben meghaladta a 10%-ot. Azok az országok, amelyek a GDP-bl az átlagosnál nagyobb hányadát fordítják kutatásra és fejlesztésre, ezt zömmel nem állami, hanem üzleti forrásokból 79
finanszírozzák. Az OECD-országok átlagában az üzleti szféra finanszírozza a kiadások 61,3%-át, az Európai Unióban 53,5%-át. Az EU-ban 2010-re kellene elérni a 2/3-os részarányt. A vállalkozási szektor egyre jelentsebb szerepet tölt be a hazai kutatási-fejlesztési tevékenységben. A visszaesés itt volt a legnagyobb ötödére zsugorodott a K+F ezen a területen de a növekedés itt indult meg legkorábban, 1993-ban, s a trend a 2001-es megtorpanástól eltekintve kedvezen alakul. A K+F-ben foglalkoztatottak száma 10 év alatt felére 1999-re 21.283 fre csökkent, az aktív keresk 0,58%-át képviselték, arányuk azonban 2001-ben már 0,61% volt. A felsoktatási kutatóhelyek száma öt év alatt 20%-kal, a vállalkozási kutatóhelyeké 156%-kal (!) ntt. A vállalati szféra dinamizmusa azért is figyelmet érdemel, mert a folyamatot nem segítette érdemi kockázatmérsékl technológiapolitika. Az itt foglalkoztatottak száma 6.800 f, 55%-uk van kutatófejleszt státusban. Nemzetközi összehasonlítást tekintve Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek viszonylag keveset fordítanak K+F-re. Az egy lakosra jutó K+F ráfordítás 2001-ben 55,3 USD volt hazánkban, s ez az érték az Európai Unió (EU) átlagának mintegy egyötöde. Néhány ország adata, illetve késbbi idpontokra tervezett K+F részaránya a GDP-bl: Finnország 3,22% (1999), 3,5% (terv, 2010) Írország 1,43% (1997), 2,6% (terv, 2006) Magyarország 1,01% (2002), 1,8% (2006) Portugália 0,65% (1997), 1% (2003) Az EU átlaga 1999-ben 1,93% volt, az OECD országok átlaga ezt meghaladta: 2,21%- ot ért el 1998-ban. Hazánkban a kormány 2006-ra 1,8%-os GDP arányt irányzott el. A "K+F ráfordítások a GDP százalékában" c. diagramból kitnik: ez igen ambiciózus cél, ami 80
az innovációnak abszolút prioritást helyez kilátásba. A törvényhozás eltt szerepl innovációs törvény, innovációs Alap, valamint az innovációs szervezet kiépítése csak az els lépésekként tételezhetk. EU konform nemzeti innovációs rendszert kell kiépíteni. A nemzeti fajlagos GDP-k és K+F ráfordítások arányainak egymáshoz viszonyított pozíciója Európában* (1999) * COMISSION STAFT WORKING PAPER, Brüsszel, 2003.4.30. Az EU országok (és jelöltek) fajlagos GDP-jei és a GDP-bl a K+F-re fordított részarányok (%) viszonylag szoros korrelációt mutatnak. Kiugróan magas Finnország és Svédország K+F támogatása. Ezek az országok sokkal fejlettebb gazdaságot is mködtetni tudnának a jelenlegi szellemi kapacitással. Szembeötl, hogy Írország milyen kevés K+F-el ért el magas fajlagos GDP-t. Kérdés, hogy az ír gazdaság így mennyire tekinthet hosszabb távot tekintve fejldképesnek. Hazánk közel van a regressziós egyeneshez: csak kismértékben maradtunk el 1999-ben a gazdasági fejlettségüknek "megfelel" K+F részaránytól. Ez a megnyugtató pozíció 81
azonban súlyos ellentmondást takar: a tudománypolitikai és a technológiapolitikai pozíciónk ugyanis nagymértékben és ellentétes irányban tér el a regressziós egyenestl. A tudomány pozíciója hazánkban kiemelkeden jó. A tudományos tevékenység legfontosabb mennyiségi mutatói közül a publikációk száma 1990 és 1999 között 2.500-ról 3.770-re emelkedett, a hazai tudományos publikációk súlya a világ teljes tudományos publikálási tevékenységében 0,44%-ról 0,52%-ra ntt. Az idézettség területén a National Science Indicators (Philadelphia) a jelzett idintervallumban 0,25%-ról 0,40%-ra való emelkedést jegyez. A magyar kutatók, fejlesztk szakmai kvalitásán túl rendkívüli alkalmazkodóképességük és kreativitásuk mutatkozik meg ezekben a számokban. Hiszen a kutatás anyagi feltételei minden korábbi katasztrófa-forgatókönyvet meghaladóan romlottak (lásd a "K+F ráfordítások a GDP százalékában" ábrát). A magyar tudományos közösség teljesítménye azonban (igen nagy részben a nemzetközi kapcsolatoknak köszönheten) huzamosabb idtávban sem követte még a hanyatlást. Ezt az ellentmondásos helyzetet jól fejezi ki, hogy az 1 M USD egyetemi és akadémiai K+F ráfordításra jutó nemzetközi publikációk száma (107 db) szerint hazánk kutató közössége a hatékonyság terén világels. Az a tény, hogy a tudományos szféra publikációkkal mért teljesítménye a csökken K+F ráfordítások ellenére javult, arra is utal, hogy a korábban kialakult gyakorlati orientáció az elmúlt másfél évtized során vállalati megrendelések híján ersen megcsappant. A tudományos szféra ma jobban koncentrál a tudomány bels fejldésébl fakadó kérdések megválaszolására, s ezzel együtt jobban rászorul a költségvetési támogatásra, mint korábban. Nemcsak maradt a kínálati piac a vállalkozások és az akadémiai szféra viszonyában, hanem a vállalati szféra K+F eredmények iránti fogadókészsége ersen csökkent. A tudományos és vállalati szféra elkülönültsége nem jó sem a tudománynak (mely így elszakad a gyakorlati problémáktól és kiszolgáltatottja lesz a költségvetésnek), 82
sem a vállalkozásoknak (melyek így nélkülözik a versenyképességhez ma már elengedhetetlen szellemi bázist). A technológiapolitika marginális szerepe rontja le a tudomány terén mutatkozó rendkívül jó pozíciónkat, amely hazánkban tartósan elmarad a gazdasági fejlettségünk által megkövetelt szinttl. Az elmúlt évtizedben e területen szenvedtük el a legjelentsebb veszteségeket: az ipari K+F bázis (ipari kutatóintézetek, fejlesztvállalatok, vállalati kutatóhelyek) 80%-a megsemmisült, a K+F ráfordítások töredékükre csökkentek, az államigazgatásban az irányítás intézményei jórészt leépültek. Különösen nagy kárt okozott az, hogy az OMFB a gazdasági szférából az oktatási tárcához került. (2003-ban már a KMÜFA pályázatok kiírására sem került sor, mert az oktatási tárca elvonta a forrásokat.) A 26 Mrd USD volumen külföldi mködtkével csak igen kis mértékben jött olyan fejleszt bázis, vagy építettek a hazai K+F kapacitásainkra (NOKIA, KNORR BREMSE, ERICSSON, General Electric Lighting Tungsram stb.), amely a hazai vállalati K+F-nél létrejött hanyatlást ellensúlyozhatta volna. Nem épült ki illetve a lehetségektl messze elmaradóan alakult a külföldi vállalkozások és a magyar tudományos mhelyek közötti együttmködés. A nemzetközi tkepiac nem ismeri igazán a magyar tudományos szféra kínálta lehetségeket, az idetelepült külföldi tke ebben a vonatkozásban idegen testként mködik a gazdaságban (és kötdése is ennek megfelelen gyenge). A kialakult helyzet különösen anakronisztikus az EU-csatlakozás nézpontjából, ahol a szerves fejldésbl fakadóan a gazdasági követelményekhez, igényekhez igazodott a szellemi bázis kiépítése (Finnországban a tudományos kapacitás fele a NOKIÁ-nak dolgozik). A Unióban az állam rendkívül nagyvonalú (de hosszú távon kifizetd) támogatásban részesíti az innovatív vállalkozásokat, mérsékli a kockázatvállalást, intézmények, alapok hálózatai segítik az innovációt. Azzal kell számolnunk, hogy azok a vállalkozások, amelyek mögött nincs nagy multinacionális cég (a maga K+F bázisával, bárhol is legyen az), vagy nem rendelkeznek jelents saját K+F bázissal az integráció során nem tudják a nyílt 83
versenyben megrizni pozícióikat, s különösen nem lesznek képesek javítani azt. Az adott helyzet oka az, hogy a vállalati szféra K+F tevékenységét nem ösztönzi kormányzati technológiapolitika, illetve nem jött létre a szükséges K+F szolgáltatásokat elérhetvé tev nemzeti innovációs rendszer, a kockázat mérséklése terén a hazai vállalatok rosszabb helyzetben vannak, mint az EU országokban mköd versenytársaik. Az ipari parkok vonatkozásában figyelmet érdemelnek Georges Benko a "Technológiai parkok és technopoliszok földrajza" cím könyvének azon gondolatai, amelyek rámutatnak az állam szerepére az ipari, tudományos parkok létesítésében. A Bostont elkerül 128-as utat övez ipari parkok létesítésérl írja a szerz: "A szövetségi kormány rendszeresen növelte a tudományos kutatás és fejlesztés költségvetését, és Massachusetts állam egyébként is az országos átlagnál nagyobb arányban részesedett a központi javakból. Nagyon gyakran az új vállalatokat könny volt szakmai alapon országos forrásokból finanszírozni, tehát a piac ismerete jellemz vonása volt az új technológiát alkalmazó új vállalatoknak. A statisztikák azt mutatják, hogy a kutatási és fejlesztési szerzdések 60%-át közös megegyezés alapján kötötték, a vállalatok közötti mindenféle hivatalos verseny nélkül. A piac egyensúlyban volt, mivel az állam viselte azt a kockázatot, amelyet egyébként a vállalkozóknak kellett volna viselniük. Nyilvánvalónak látszik az, hogy állami finanszírozás nélkül az új technológiát alkalmazó vállalatok általános elterjedése nem mehetett volna végbe." A jelenlegi, európai helyzetre is jellemz az állam fokozott támogatása az ipari parkok fejlesztésében. Az IASP (International Association of Science Parks) legfrissebb jelentésében ez a legmarkánsabb elem: az állami technológiapolitika a parkok esetében tudja leginkább érvényesíteni a kormányzati célokat, ezért az állam tulajdonosi szerepvállalása mind meghatározóbbá válik ezen a területen, különösen a tudományos parkok esetében. 84
Innováció - EU A lisszaboni csúcs (2000-ben) célul tzte, hogy az EU zárkózzon fel a világ legfejlettebb térségeihez. A dinamikus, tudásbázisú gazdaság létrehozásához ez a határozat 2010-re a GDP 3%-át irányozta el K+F célokra (amelynek kétharmadát a magántke ösztönzésével kívánják elteremteni). A 6. kutatási keretprogram révén, a nemzeti kutatási programok koordinálásával tervezik létrehozni az Európai Kutatási és Innovációs Térséget. 2003. március 13-án az EURÓPAI TANÁCS tavaszi ülésszaka eltt a Bizottság egy új vitaanyagot tett közzé. Ez megállapítja, hogy a Lisszabon után eltelt 3 évben tovább ntt a rés a legfejlettebb térségek és az EU között. Az utolérni kívánt országok közül több (USA, Japán) már ma jobb mutatókkal rendelkezik, mint amit a lisszaboni csúcs 2010-re célul tzött. A szakmai vitákat követen a barcelóniai csúcs az innovációpolitika megújítása mellett döntött: - Az innováció fogalmát mindenekeltt újra kell definiálni. A vitaanyag szerint a Bizottságban "az innovációt a jövben úgy tekintik, mint egy sokdimenziójú koncepciót, amely a technológiai innováción túlmenen magában foglalja például a vállalkozások szerkezeti átalakítását, a marketinget és a termékfejlesztést is". Így az innovációt a gazdaság minden területén jelenlev hajtóerként értelmezi az EU vitaanyaga. - Az EU-nak ki kell alakítani a "harmadik generációs innováció politikáját". Ez nem csupán az innováció újra történ definiálását igényli (lásd: elbb), hanem az innovációs térben ható tényezk feltérképezését, reális célok és prioritások kifejldését is. Ezek: - a nemzeti innovációs politikák koherenciájának javítása; - az innovációt segít jogszabályi környezet kialakítása; - az innovatív vállalkozások létesítésének és fejldésének támogatása; - az innovációs rendszer interfészeinek kialakítása; - társadalmi nyitás az innováció felé. 85
Az új innovációs politika az innovációs tevékenység központjának és legfontosabb szerepljének a profitot termel vállalkozásokat tekinti. (Az innováció megvalósításának módjai közül továbbra is els helyen említik az új tudományos eredmények beépülését a termelési technológiákba. De nem tekintik ezt kizárólagos útnak.) "Az innovációs térben amely tulajdonképpen a gazdasági szféra maga a legfontosabb küls ható tényezk a technológiai verseny, az árverseny és a piaci nyomás." A 3. generációs innovációpolitika összességében megersíti az ipari parkok pozícióit, szerepét a gazdaság versenyképességének fokozásában. Az innovációpolitika hazai stratégiai céljai és feladatai Magyarországon a lisszaboni csúcs döntését nem kísérte megfelel figyelem, nem születtek kapcsolódó tudománypolitikai döntések, de a technológiapolitika terén (a gazdaságpolitikába ágyazódva) sem történtek érdemi lépések. A barcelóniai döntések nyilvánvalóvá tették a lemaradásunkat: a technológiapolitika terén nem jöttek létre a megfelel intézmények, az innováció egészét kell új megvilágításba helyeznünk. E felismerés jegyében jelenleg igen szerteágazó munka folyik az innovációs törvény kidolgozása keretében. November 10-én az Országgylés elfogadta az innovációs Alapról szóló törvényt. 2004. január 1-vel önálló intézményként jön létre a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Mindez lehetséget nyújt az EU-ban bekövetkezett szemléletváltozás figyelembevételére, valamint a felzárkózás átfogó jelleg munkaprogramjának kimunkálására. E nélkül az ipari parkok fejlesztésében nélkülöznünk kellene a szellemi bázis érdemi bekapcsolását, illetve maga az ipari park program is egy tíz éves lemaradást tartósítana. Az "innováció" fogalmát (is) igazítani kell az EU fogalmi rendszeréhez. A vállalkozások számára dönt elem, hogy a "tudomány- és technológiapolitika" témaköreit soroljuk az innovációpolitikához, s az ne szküljön le a K+F-re. 86
Egyértelmvé kell tenni, hogy az innováció e két nagy tevékenységi területet fogja át, amelyeknek eltér cél és eszközrendszerük van, más és más feltételrendszert igényelnek (2. sz. Melléklet). Az innovációs törvényt ennek szellemében az EU 3. generációs innovációpolitikájának megfelelen célszer kidolgozni. Az innováció ugyanis nem csupán a kutatást és az elért eredmények alkalmazását ("K+F"-et), hanem az üzleti sikerhez szükséges tevékenységeket, többek között a technológiai diffúzió eszköz és intézményrendszerét, fejlesztési prioritásokat, pénzügyi intézkedéseket (kockázati tke, tkejuttatás, adókedvezmények, stb.) a technológiapolitikát is átfogja. A technológiapolitika f feladata a nemzeti innovációs rendszer fejlesztése, ami mind a nemzeti innovációs rendszer egyes elemeinek a fejlesztését, mind ezek együttmködésének biztosítását, mind a rendszerelemek közötti tudásáramlás, erforrás transzfer elsegítését jelenti. A rendszer fbb elemei: - a tudás "termel" intézmények: az egyetemek, a kutató intézetek; - a közvetít intézmények: innovációs központok, technológiai transzfer szervezetek, alapítványok, inkubátorházak, ipari parkok, stb.; - a regionális innovációs centrumok: a tudás értékesítésében szerepet játszó pénzintézetek, kockázati tketársaságok, innovációs alapok, vállalkozások, tudományos, technológiai parkok, tudáscentrumok, technopoliszok, stb. Új feladat az innováció regionális intézményeinek létrehozása, rendszerszer fejlesztése, (a régiók tudásalapú felzárkóztatása), illetve az információs társadalommal összefügg, a fejlesztés széles társadalmi bázisát is létrehozó kapcsolatrendszer kidolgozása és valóra váltása, hálózatok létesítése (ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, (lásd a következ 6.1.4. pontot). 87
Ipari parkok mint innovációs struktúrák Az innovációpolitika, ezen belül a technológiapolitika megvalósításában az ipari parkok új és ígéretes tevékenységi területet jelentenek. Alapvet feladat a szellemi bázis bekapcsolása a parkok munkájába, széleskör együttmködés kialakítása a tudományos intézményekkel, fejleszt vállalatokkal, a hálózatépítés. Ez az ipari parkok irányításában, finanszírozásában, kapcsolataik építésében (pl.: hálózat, partnerkapcsolat nemzetközi szinten is) új megközelítést igényel. A szellemi bázisnak a gazdasági folyamatokba való bekapcsolása téren az ipari parkok jó adottságokkal (lehetségekkel) rendelkeznek. Tennivalók: - az ipari parkok differenciált struktúrájának kialakítása (pl.-ul: tudományos, technológiai, üzleti, logisztikai parkok), illetve az értékteremtés egyéb park-jelleg intézményeinek beépítése az ipari park rendszerbe (média-park, ökológiai park, egészség-park). (lásd: "Értékalapú parkok Magyarországon és külföldön", Függelék); - az egyetemi centrumok (Budapest, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Gyr, Veszprém) térségében regionális tudáscentrumok, tudásközpontok létrehozása, tudományos, technológiai parkokkal, innovációs centrumokkal; - az ipari parkok hálózattá fejlesztése, szolgáltatásaik feltételeinek minségi javítása; - az ipari parki menedzserek képzésének, továbbképzésének megoldása. Az ipari parkok tevékenységének továbbfejlesztésével együtt el kell végezni azokat a kodifikációs munkákat is, melyek révén a parkok menedzserei és a betelepült cégek közötti együttmködés, a tulajdonosi jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése, a kistérségekhez, a régiókhoz, a kormányzathoz fzd kapcsolatok megfelel jogi keretet kapnak. 88
6.1.4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés Az informatika óriási ma még kevéssé kiaknázott lehetségeket nyújt az ipari parkok számára. Ezeket a lehetségeket "Térinformatikai módszerek az ipari parkok fejlesztésében" címmel függelékben mutatjuk be, Dr. Detreki Ákos akadémikus, egyetemi tanár és Dr. Barsi Árpád egyetemi docens által készített összeállításban. Az ipari parkok gazdaságpolitikai színrelépése hazánkban összekapcsolódik az információs társadalom létrehozásának kezdeti lépéseivel. Az elért eredmények és a kihasználatlan lehetségek értékelésekor tekintettel kell lenni arra, hogy e szervezetek helyi kezdeményezésre jöttek létre, eltér adottságokkal, szervezeti struktúrákkal, tulajdonviszonyokkal, lényegében válságmenedzselési céllal. Mindez azt eredményezte, hogy az ipari parkok között ma még nagy és olykor növekv fejldésbeli különbségek vannak, a hálózatépítés számos kezdeményezés (pl. IPE) ellenére nem jutott megvalósítási szakaszba. A parkok kétharmadának van saját honlapja ezek színvonala azonban igen eltér. Az információs rendszer kidolgozásának stratégiai céljai - Az ipari parkok informatikai rendszerének kiépítésével és mködtetésével stratégiai cél egy olyan regionális ipari parki hálózati rendszer kialakítása, mely lehetvé teszi a már megindult gazdaságfejlesztési folyamatok régiós szint összefogását és összehangolását, ugyanakkor a kormányzati szinten is megfogalmazódó átfogó fejlesztési törekvések (a nemzeti fejlesztési terv) eredményes megvalósítását. Mindehhez meg kell teremteni a gazdasági élet szerepli közötti interaktív kommunikáció lehetségét, mely az egyes gazdasági egységek mködési feltételeinek javításán túl képes a többletértékeket eredményez, egyes egységek közötti szinergia megteremtésére. A végs cél egy közös tudásbázis létrehozása országosan és az egyes régiók gazdasági szereplinek konszenzusa alapján, mely országos hálózatként is mködhet, és rendszerszeren segítheti el, illetve gyorsíthatja fel a megcélzott gazdasági szerkezet 89
kiépülését. E célok eléréséhez olyan ipari parki információs hálózatot célszer kialakítani, mely több kommunikációs szint egymásra épülésével valósítja meg a gazdasági egységek kapcsolatát. Ezek: - az egyes parkok vezeti információs rendszerének kialakítása; - a parkok mködését összehangoló parki kapcsolatrendszer kiépítése; - a parkban mköd vállalkozások mködési-informatikai rendszerei; - az egyes parkokon belül mköd vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kiépítése; - a különböz parkokban mköd vállalkozások közötti informatikai kapcsolat kiépítése; - a parkokon kívül mköd vállalkozások bekapcsolása a rendszerbe; - a régión belüli és más régióbeli gazdaságfejleszt szervezetek bekapcsolása a rendszerbe; - az országos döntések szakmai megalapozását szolgáló információk összegyjtése és rendezése. A felvázolásra kerül hálózati informatikai szolgáltató rendszer a megfogalmazott stratégiai célokat a különböz kommunikációs szintekre épül, átfogó szakmai célrendszeren keresztül képes megvalósítani. A fejlesztéssel elérni kívánt szakmai célok kivétel nélkül kizárólag üzleti alapon valósulhatnak meg, ezért a fejlesztési folyamat szakaszosan tagolt, idben hosszabb folyamatot jelent. Az egyes lépések megvalósíthatósága, a különböz kommunikációs szintek kiépíthetsége a piaci alapon történ alátámaszthatóság függvénye, azaz elssorban a kiépítend rendszer egyes szolgáltatásait igénybe vev potenciális gazdasági szereplk határozzák meg az információs technológia elterjedésének lehetségeit, színvonalát (ipari parkok kiépítettsége, betelepítettségük mértéke, vállalkozói inkubátor hálózat fejlettségi szintje, technológiai centrumok, transzfer ügynökségek kiépítettsége, kis- és középvállalkozói réteg informatika-felhasználói területen történ fejlettsége, stb.). A rendszernek mindig a valós 90
igényeken kell alapulnia, hiszen csak így biztosítható az üzletszerség. A rendszer egyik legfontosabb tulajdonsága ezért a mindenkori igényeknek megfelel, folyamatos bvíthetség, illeszkedés. Ingatlan nyilvántartási feladatok ellátása Az ipari parkok létesítési folyamatának klasszikus modelljében a létesít gazdasági társaság már a fejlesztés megkezdésekor rendelkezik a park számára kijelölt terület tulajdonjogával. Ez világos és egyértelm érdekeltségi viszonyokat teremt az egyes fejlesztési szereplk között, mely lehetvé teszi a projekt gyors, célirányos megvalósítását. A hazai gyakorlat ebbl a szempontból különbözik a nemzetközitl. Az ipari parkok létesítését kezdeményez helyi önkormányzatok kevés kivételtl eltekintve a kijelölt területnek csak egy részén gyakorolnak tulajdonosi jogokat, a terület nagyobbik része vagy helyben mköd nagyvállalatok kezében van, vagy számos kárpótlásként kiosztott nadrágszíj parcella alkotja azokat. A lehetséges tulajdonrendezési megoldások lebonyolítása (megvásárlás, hasznosítási szerzdés, stb.), az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek érvényesítése e vegyes tulajdonszerkezet ingatlanok pontos nyilvántartását, az ezekkel kapcsolatos teendk átláthatóságát követeli meg. A fejlesztések elrehaladtával, a parki létesítmények kiépülésével szükségessé válik az ipari parki terület és a mködtet által kezelt infrastruktúrák, épületek adatainak pontos, kezelhet nyilvántartása (méret, kihasználtság, állapot, karbantartási teendk, stb.). A parkba betelepült vállalkozásokkal kapcsolatos adatállományok kezelése Az ipari park üzemeltetése elssorban a már betelepült vállalkozások részére történ komplex szolgáltatásértékesítést jelenti, melynek már az els fázisban is biztosítania kell e vállalatok zavartalan mködését, így a kapacitásigényeknek megfelel közmvek folyamatos rendelkezésre állását, a közlekedési feltételek 91
biztosítását, rzés-védelmi szolgáltatásokat, stb. A mködtet társaság által közvetített, folyamatosan bvül szolgáltatási funkciók biztosítása az üzemeltet és a betelepült vállalkozások közötti állandó kapcsolattartást igényli. Létesítménygazdálkodás Bár a hazai gyakorlatban még nem jellemz a bérbeadáson alapuló ingatlanhasznosítás, a néhány sikeresen mköd példából kiindulva elterjedésével számolni kell. Ebben a konstrukcióban a mködtet a felépítményi beruházásokat is elvégzi, az épületeket a leend betelepül igényei alapján alakítja ki, és azt hosszú távú bérleti konstrukcióban hasznosítja. Az épületek tervezésének, létesítésének és üzemeltetésének együttes szemlélete a költségek optimalizálását eredményezheti, biztosítja az épületek, berendezések folyamatos mködési feltételeinek "láthatóságát", és a változó igényekhez való igazodását. Az optimális betelepül-szervezés gyakorlati megvalósítása Az ipari parki betelepítés vonatkozásában, a célzott marketing munka irányára bizonyos orientációs hatást gyakorolnak a nemzeti fejlesztési terv céljai, a régiós szinten megfogalmazott területfejlesztési koncepciók, a térségben kialakuló húzó ágazatok és hozzájuk kapcsolódó klaszterek, valamint a parkban már mköd vállalkozások érdekei. Ezek a stratégiai célkitzések, szempontok meghatározzák azoknak a vállalkozásoknak a kívánatos profilját, melyek arculatformáló nagyvállalkozásként, illetve ezek beszállítóiként kerülhetnek a betelepülés szervezinek látókörébe. Az ipari parki információs együttmködés által biztosított folyamatos információ áramlás a hálózatba szervezett ipari parki betelepülés-szervezési módszerek kialakítását teszi lehetvé. A közös betelepüli adatbázis létrehozása nagymértékben segítheti a térségi igényeknek és a rendelkezésre álló erforrások által biztosított lehetségeknek megfelel iparszerkezet kialakítását. 92
A térségi innovációs teljesítmény javítása Az egyes régiókban az ipari parkok mködésének innovációs vonatkozásai mind fontosabb szerephez jutnak. Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Közép- Dunántúl ipari parkjai a betelepült vállalkozások révén a régió innovációs keresletében már jelenleg is érzékelhet súlyt képviselnek. Az ipari parkok e térségekben betelepültségük kb. 45-50%-os szakaszában vannak. Ebbl következik, hogy szerepük a jövben e régiók innovációs teljesítményében gyorsan fog növekedni. Rendkívül fontos, hogy ebben a folyamatban a regionális fejlesztéspolitika tudatos, pozitív orientáló szerepet vállaljon fel. Ez a szempont azért különösen fontos, mert e régiók fejlesztéspolitikája tekintetében már ma is meghatározó az innovációs súlypontok mezoszint meghatározása és a fejlesztések orientálása. Az ipari parki innovációs struktúrák pedig tudatosan orientált régió szint fejlesztési gyakorlat esetén az ipari parki gazdasági társaságok megfelel irányú fejlesztése mellett az egyik alapját képezhetik a többi régió tudásbázis-irányultságú fejlesztésének is. Az ipari parkok hosszabb, 2-3 éves idtartamban az EU csatlakozás folyamatában alkalmassá tehetk arra, hogy az elzekben említet meghatározó térségi innovációs keresleti struktúrák mellett az innováció közvetítés, szolgáltatás, kereskedelem egyik központi intézmény rendszerévé fejldjenek. Ilyen értelemben az ipari parki struktúrák lehetnek az innovációs folyamatot legszélesebben átfogó térségi szervezetek, s mint ilyenek a helyi vállalkozások innovativitásának elmozdítói (innovációs központok, technológia transzfer intézmények, innovációs bróker szolgáltatások, stb.). A hálózati kapcsolatokba tudatos regionális fejlesztéspolitika esetén szervesen illeszthet be az innovációt elmozdító információk köre, meghatározó jelentséggel a régió felssoktatási intézményei, K+F helyei, innováció közvetít szervezetei, vállalkozásai. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy tudományos ipari parki struktúrák jöjjenek létre. 93
A kis és közepes vállalkozások, valamint az ipari parki hálózat közötti informatikai kapcsolat kiépítésének fbb területei: - A kis és közepes vállalkozók üzleti információs adatbázisa A kis és közepes vállalkozók informatikai hálózatba történ bekapcsolása a régiós ipari parki hálózatok kiépítésének egyik leghosszabb és legtöbb üzleti körültekintést igényl feladata. E folyamat els területe a kis és közepes vállalkozók üzleti információs adatbázis-rendszerének kidolgozása, mely a tervezett hálózaton keresztül minden parkba betelepül és parkon kívüli vállalkozó számára hozzáférhetvé teszi az aktuális üzleti információkat, hiszen ahhoz, hogy a vállalkozások döntéseiket gazdasági elemzésekre épül üzleti tervezésekre tudják alapozni, és így módjuk legyen a környezet változásaihoz történ gyors és hatékony alkalmazkodásra, gondoskodni kell az ehhez szükséges információk egy helyrl történ, egyszer hozzáférhetségérl. Az adatbázis-rendszerbl lehívhatóvá kell tenni olyan információs anyagokat, melyek tájékoztatnak a piaci tendenciákról, az egyes ágazatok piaci lehetségeirl, a fejlesztésekhez, mködéshez igénybe vehet forrás lehetségekrl, támogatási konstrukciókról, szabályozási kérdésekrl stb. Az adatbázis-rendszer kiépítésével párhuzamosan meg kell teremteni annak lehetségét, hogy e vállalkozások vezeti elsajátíthassák ezen információk kezelésének képességét. Ehhez oktatási, képzési rendszert kell kiépíteni, mely részben mködhet a kiépítend információs rendszer segítségével is. - A vállalkozások interaktív kapcsolattartási lehetségének megteremtése a hálózaton keresztül A hazai kis- és középvállalkozói kör fejldésének elremozdításában az egyik alapvet feltétel e kör együttmködési hálózatba történ kapcsolása, melynek kezelhet nagyságrendje szerencsésen éppen a régiós szint méret. 94
Az együttmködési hálózat több területen is lehetséget teremt a vállalkozások minségének javítására, az EU piacai által megkövetelt kritériumok teljesítésére, a kis- és középvállalkozók közbeszerzésekben való fokozottabb részvételére. A kutatás-fejlesztés területén történ együttmködési konstrukciók lehetvé teszik olyan K+F infrastruktúrák és kapacitások fenntartását, hatékony mködtetését, melyek a kis- és középvállalkozások egyedi szintjén el sem képzelhetk. Az informatikai hálózat által biztosított együttmködések keretében nagyobb szervezettséggel, így eredményességgel épülhetnek ki a beszállítói kapcsolatok mind a megrendel nagyvállalatok és a kis, közepes vállalkozások viszonylatában, mind a kis és közepes vállalkozások között (együttes kapacitások létrehozása, feladatmegosztás, egymást kiegészít funkciók egyeztetése, stb.). - Az ipari parkokba betelepült vállalkozások által igénybe vehet, mködésüket szakmai téren segít informatikai szolgáltatások kiépítése, valamint a parkokon kívül mköd vállalkozások hálózatba történ bekapcsolódási lehetségének megteremtése A kis és közepes vállalkozások számára komoly pénzügyi terhet jelent egy saját informatikai rendszer kiépítése és mködtetése, pedig e rendszerek nélkül a modern vállalatirányítás, a küls környezetnek és a bels erforrásoknak megfelel üzleti tervezés és mködés ma már elképzelhetetlen. A rendszerek állandó frissítése szintén költségigényes folyamat, mind hardver, mind szoftver oldalról. Megjegyzés: Az informatikai rendszer költségviszonyainak alakulására irányadó, hogy ha 1 egység a hardver, 10 egység a szoftver és 100 egység az adat. Az EU csatlakozásnál különösen 95
felértékeldnek a folyamatok tervezéséhez és a monitoringjához megfelelen kiválasztott indikátorok, értékelési módszerek. E témakörrel külön foglalkozik egy másik, e munkával párhuzamosan készül (és szervesen kapcsolódó) munka. A saját informatikai rendszerek kiépítésénél fontos szempont a partnerként, megrendelként szóba jöhet vállalkozások rendszereivel történ kompatibilitás is. Az ipari parki informatikai hálózat kiépítésével lehetvé válik e vállalati mködést segít informatikai rendszerek bérleti konstrukcióban történ felhasználása. A rendszer e szintjének kiépítésével megvalósul az ipari parkok létrehozásakor megcélzott komplex szolgáltatási kör egyik leglényegesebb eleme, a parkok által a vállalkozások felé nyújtott informatikai szolgáltatási rendszer, melynek elemei lehetnek: - Internet hozzáférés lehetségének biztosítása; - vezeti információs rendszerek kiépítése; - számviteli információs rendszerek kiépítése; - kontrolling rendszerek; - pénzügyi rendszerek; - elektronikus kereskedelem; - logisztikai rendszerek; - tervezi rendszerek. E szolgáltatások rendszerének kiépítésére szakcégek bevonásával, jórészt meglev szoftverek felhasználásával, pályázati alapon kerülhet sor. 6.2. Intézményrendszer Az ipari parkok több mint 10 éves fejldése nagy változásokat hozott az ipari parkok 96
- gazdasági szerepében (az ipari teljesítmény 26%-a, az export mintegy 40%-a, az ipari foglalkoztatottak 16%-a kapcsolódik az ipari parkokhoz), - területi elhelyezkedésében (30 km-es akciórádiusszal számolva csaknem ötszörösen fedik le az országot, dönten a f közlekedési utak mentén települve), - térségfejlesztési funkcióinak ellátásában (csaknem mindegyik kistérség rendelkezik ipari parkokkal, ezen keresztül pedig a gazdasági tárca által elfogadott fejlesztési programmal), - menedzselésének módszereiben, a menedzserek képzésének tematikájában, kiterjedésében, - hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének alakulásában. Az intézményrendszer fejlesztésében alapul kell venni az elért eredményeket, ugyanakkor szem eltt kell tartani, hogy a jövben már a minségi vonások ersítése, az innováció eltérbe állítása a stratégiai cél. Ez nem jelentheti azt, hogy a továbbiakban nem lehet új szervezeteknek ipari park címhez jutniuk, e téren korlátozásokat kellene bevezetni. És nem jelentheti azt sem, hogy minden ipari parknak ugyanazon feladatokat kellene végrehajtani. Érvényesíteni szükséges azonban azokat a törekvéseket, amelyeket a versenyképesség javítása, az EU csatlakozás követelményrendszere összességében igényel. Egy differenciáltabb, az adottságokhoz és a domináns tevékenységekhez jobban igazodó alkalmazkodni képes intézményrendszerre van szükség, amely az innovációorientált fejlesztéspolitika megvalósítását eredményesen képes szolgálni. Amint a dinamikus fejldési modellben (lásd: 3. fejezet, és a kapcsolódó ábrák) bemutattuk: alapveten ma még a beruházási tevékenység dominál az ipari parkokban, de az EU követelményrendszere, s a parkok fejldése is a szolgáltatási tevékenységek súlyának növelését, majd meghatározóvá válását fogja eredményezni. (A "marketing", mint ugyancsak domináns tevékenység a parkok tevékenységén 97