A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2002. augusztus 9., péntek 106. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 171/2002. (VIII. 9.) Korm. r. 172/2002. (VIII. 9.) Korm. r. 173/2002. (VIII. 9.) Korm. r. 65/2002. (VIII. 9.) FVM r. 10/2002. (VIII. 9.) MeHVM r. 1138/2002. (VIII. 9.) Korm. h. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl.. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról.................... A közalkalmazotti szakmai szorzóval kapcsolatos jogszabályok hatályon kívül helyezésérõl............................. A gümõkór elleni védekezésrõl............................ A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe történõ belépés rendjérõl szóló 1/1996. (VI. 19.) TNM rendelet módosításáról.............................................. Az Idõsügyi Tanács mûködésérõl és a mûködésével összefüggõ kérdésekrõl........................................... Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal elnökének közleménye a személyi jövedelemadó meghatározott részének felhasználásáról rendelkezõ magánszemély nyilatkozatára igényt tartó egyház részére történõ technikai szám kiadásáról.......... A Belügyminisztérium közleménye......................... A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. (MK 106.) számú irányelve a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallások, önellenõrzések és a tagdíj, pótlék és bírság befizetések feldolgozására és nyilvántartására, a tagdíjbefizetések bevallás alapján történõ elszámolására vonatkozó magánnyugdíjpénztári eljárások kialakításáról................... A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetménye........ A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetményei........ Helyesbítés............................................. Oldal 5869 5874 5876 5876 5888 5889 5890 5891 5891 5900 5901 5913 II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 171/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelete a gazdasági és közlekedési miniszter feladatés hatáskörérõl A Kormány a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatait és hatáskörét a következõk szerint állapítja meg: 1. (1) A miniszter a pénzügyminiszterrel együttmûködve, az érdekelt miniszterek bevonásával a Kormány gazdaságstratégiájához kapcsolódóan a) kidolgozza a gazdaságfejlesztés és a közlekedéspolitika cél-, eszköz- és intézményrendszerét, a reálgazdaság fejlesztésére vonatkozó feladatokat, a gazdasági növekedés, a versenyképesség feltételeit; b) kialakítja a horizontális támogató programokat, a befektetés-ösztönzés, a piacszabályozás elveit, közremûködik a kereskedelemfejlesztés elveinek kidolgozásában; c) javaslatokat dolgoz ki a gazdaság és közlekedés fejlesztésére fordítható pénzügyi források céljaira és felhasználására; rendelkezik a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt pénzügyi alapokkal, célelõirányzatokkal, támogatási célelõirányzatokkal, szabályozza és ellenõrzi azok
5870 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/106. szám mûködtetését és felhasználását, dönt a támogatások odaítélésérõl, közremûködik a területfejlesztés és a környezetvédelem állami pénzügyi eszközeinek felhasználásában; d) közremûködik a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból eredõ magyarországi támogatások programjainak megvalósításában; e) feladatkörét illetõen összeállítja a Kohéziós Alapból társfinanszírozandó fejlesztési projektek listáját, részt vesz az Európai Unióval folytatott kapcsolódó tárgyalásokon, valamint a Kohéziós Alap vonatkozásában létrehozza és mûködteti a közlekedési projektek Lebonyolító Testületét. (2) A Kormány gazdaságstratégiai programjának megalapozása érdekében a miniszter figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatok feltételeinek alakulását, elõrejelzéseket készít azok várható tendenciáiról. Ennek keretében a) elemzi a reálgazdasági folyamatokat, egybeveti azokat a gazdaságpolitikai és környezetgazdasági célokkal, elvégzi a kormányzati intézkedések hatásvizsgálatát; b) tudományosan megalapozott rövid, közép- és hosszú távú gazdasági elõrejelzéseket, elemzéseket készít, modellezi a reálgazdasági folyamatokat; c) következtetéseirõl és az azok alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatairól rendszeresen tájékoztatja a Kormányt; d) az érdekelt miniszterekkel együttmûködve a feladatkörét illetõen értékeli az EU-támogatások programjainak megvalósulását. 2. (1) A miniszter az érdekelt miniszterekkel együttmûködve a gazdaságstratégiai célok meghatározása és megvalósítása érdekében, a környezet- és természetvédelmi célkitûzésekkel, valamint a fenntartható fejlõdés elveivel összhangban kidolgozza a) az ipar-, az energia-, a közlekedés- és a belkereskedelem-politika koncepcióját, ennek részeként a fejlesztési, modernizációs, struktúrapolitikai és környezetvédelmi koncepciót, továbbá az ezekkel kapcsolatos stratégiát és döntési javaslatokat, gondoskodik azok végrehajtásáról; b) a külföldi mûködõtõke-bevonási és külföldre irányuló tõkebefektetési politikát, részt vesz a befektetésösztönzés szabályozó rendszerének kialakításában; c) a Gazdasági Versenyképesség, valamint a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programokat, szervezi az Operatív Programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a feladatköréhez kapcsolódó uniós és költségvetési források felhasználását, valamint közremûködik a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaság- és infrastruktúra fejlesztési stratégiájának kidolgozásában; d) a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, támogatási és információs rendszerének kialakítására vonatkozó javaslatokat, értékeli a kisvállalkozások állami támogatásának hatékonyságát, ellátja, illetve összehangolja a kisvállalkozások Európai Uniós Integrációra történõ átfogó felkészítését, továbbá a kisvállalkozásokkal összefüggõ, egyéb jogszabályokban meghatározott kormányzati feladatokat; e) a Kormány gazdaságfejlesztési, mûszaki innovációs, közlekedéspolitikai, befektetés-ösztönzési és gazdaságkutatási célkitûzéseit, a piacfelügyeleti stratégiát, valamint ezek megvalósításának feladatait, szervezi azok végrehajtását; f) a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire. (2) A miniszter a gazdaságstratégiai célkitûzések végrehajtása érdekében közremûködik a) a központi állami költségvetési, monetáris, árfolyam-, adó-, pénzügy- és hitelpolitika, valamint a foglalkoztatási, a társadalombiztosítási, a szociális és lakáspolitika, technológiapolitika, b) a területfejlesztési, a környezet- és természetvédelmi, valamint az agrárpolitika kidolgozásában. (3) A miniszter egyetértési jogot gyakorol a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó kormány-elõterjesztések benyújtása tekintetében. 3. (1) A miniszter a közlekedéssel kapcsolatos állami feladatok keretében a) javaslatot tesz a szolgáltatás és termelés legfontosabb szerkezeti változásaira, mûködési feltételrendszerére, a mûszaki fejlesztés fõ irányaira, a központi beruházások nagyságrendjére, a polgárok élet- és munkakörülményeit, jövedelmi viszonyait érintõ kérdésekre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból eredõ kötelezettségek teljesítésére, valamint az ár- és pénzügypolitikai elvekre; b) a gazdaságpolitikai programok és az állami költségvetés kidolgozása során javaslatot tesz a közlekedés szolgáltatásaival, termelésével kapcsolatos gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek érvényre juttatására; c) közremûködik a helyi önkormányzatoknak nyújtandó cél- és címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában; d) közremûködik az ágazati érdekegyeztetés kormányzati feladatainak ellátásában, továbbá az érintett érdekképviseletek bevonásával konzultatív érdekegyeztetõ fórumokat mûködtet; e) szervezi a kutatás-fejlesztés irányításának általános rendszeréhez igazodóan a tudományos kutatás fejlesztését és a kutatási feladatok végrehajtását, kialakítja a közlekedésre vonatkozó kormányzati mûszaki fejlesztéspolitika érvényre juttatásának feltételrendszerét; f) figyelemmel kíséri és elemzi a szolgáltatási és termelési folyamatokat, a kereslet és kínálat alakulását és össz-
2002/106. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5871 hangját, a gazdasági kapcsolatok rendjét; javaslatokat tesz a piacszabályozás elveire és megvalósításának eszközrendszerére; g) ellátja a közlekedési ágazatok EU-támogatásból, nemzetközi hitelekbõl és segélyekbõl történõ részesítésével összefüggõ feladatokat; h) ellátja külön jogszabályban meghatározottak szerint a belföldi személyszállítás hatósági áraival kapcsolatos ármegállapítási feladatokat; i) ellátja a közlekedési hálózatok nyomvonalainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat. (2) A miniszter elõsegíti az országos és a térségi közlekedési feladatok ellátásában az önkormányzatok részvételét. 4. A miniszter a) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó EU csatlakozási fejezeteket, szakmai munkacsoportokat, közremûködik az európai integrációs kapcsolatok tekintetében az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ munkálatokban, részt vesz az Európai Közösségekkel és azok tagállamaival kötött társulási szerzõdés végrehajtásában, valamint az Európai Unióhoz történõ csatlakozás követelményeinek teljesítésére történõ felkészülésben; b) ellátja az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ, a feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozási, jogharmonizációs, intézményfejlesztési, jogérvényesítési és egyéb feladatokat; c) elõsegíti a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott gazdasági és közlekedési kapcsolatok fejlesztését; d) a külügyminiszterrel együttesen felügyeli a befektetés-ösztönzést és a kereskedelemfejlesztést szolgáló hazai intézményeket, közremûködik az e célokat szolgáló külpiaci tevékenység irányításában, értékelésében és ellenõrzésében, valamint a külgazdaság-politika kialakításában; e) közremûködik a vámrendszer és vámpolitika alakításában és eszközrendszerének mûködtetésében; f) a külügyminiszterrel együtt megállapítja az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselõ jogok behozatalának, kivitelének rendjét, valamint a külön jogszabályokban meghatározott termékkörben gondoskodik a hatósági engedélyezési feladatok ellátásáról; g) feladatkörében képviseli a Kormányt külön felhatalmazás alapján nemzetközi szervezetekben, továbbá a külügyminiszterrel egyetértésben ellátja a két- és sokoldalú nemzetközi, gazdasági, közlekedési, tudományos, valamint mûszaki-fejlesztési együttmûködésbõl adódó feladatokat, koordinálja más hazai állami szervek, érdekképviseleti szervezetek együttmûködését, feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot alakít ki a nemzetközi szervezetek tagországaival, valamint biztosítja a nemzetközi szervezetekben betöltött tagságból adódó feladatok végrehajtását; h) ellátja a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerzõdések, valamint nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ megállapodások elõkészítésével, megkötésével, aláírásával, megerõsítésével és kihirdetésével kapcsolatos feladatokat, gondoskodik azok hazai végrehajtásáról, ellátja a NATO tagságból adódó ágazati feladatokat; i) külön jogszabály alapján ellátja a Notifikációs Központ irányítását; j) koordinálja a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek, valamint a megyei (fõvárosi) védelmi bizottságok gazdaságmozgósítási tevékenységét; k) ellátja a hadiipari beszerzésekhez kötõdõ ellentételezéssel összefüggõ kormányzati tevékenység irányítását, ennek keretében kidolgozza a stratégiákat és végrehajtja a lebonyolítás koordinációjának feladatait; l) együttmûködik az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, valamint a Miniszterelnöki Hivatallal a tudásalapú gazdaságfejlesztésben; m) együttmûködik a Miniszterelnöki Hivatallal a Regionális Fejlesztési Holding Rt. feladatainak koordinációjában; n) hatásvizsgálatokat, elemzéseket, közép- és hosszú távú elõrejelzéseket készít, egybeveti azokat a gazdaságstratégia technológiai és innovációs céljaival; o) az egyházakkal kapcsolatosan tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, és a kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat; p) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. -ának (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, együttmûködve az ezen kormányzati tevékenységet koordináló külügyminiszterrel, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel. 5. A miniszter az érdekelt miniszterek bevonásával a) figyelemmel kíséri és elemzi a piaci folyamatokat, a kereslet-kínálat, az árak alakulását és összhangját. A piaci folyamatok zavartalansága érdekében mûködteti az ehhez kapcsolódó, hatáskörébe tartozó intervenciós eszközöket, külön jogszabály szerint egyetértési jogot gyakorol a Gazdaságbiztonsági Tartalék kezelésében. Az iparpolitikai szempontok figyelembevételével a külügyminiszterrel egyetértésben mûködteti a piacvédelem nemzetközileg is elfogadott eszközeit; b) összehangolja az energiahordozó-ellátás, valamint az energiagazdálkodás hazai és nemzetközi feladatait, megállapítja a külön törvényekkel hatáskörébe utalt energiaárakat, közremûködik az energetika és az ipar környe-
5872 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/106. szám zeti hatásaival kapcsolatos tevékenységben, közremûködik a megújuló energiaforrások hasznosításában; c) intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme érdekében; d) gondoskodik a piacfelügyeleti tevékenység fejlesztésérõl, koordinálja az ezzel kapcsolatos intézményfejlesztési feladatokat a Piacfelügyeleti Tanács mûködtetésével; e) ellátja a logisztikai fejlesztésekkel összefüggõ állami feladatokat; f) közremûködik a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai megújulásának elõsegítésében; g) részt vesz az országos és regionális fejlesztési, valamint hosszú távú szerkezetátalakítási programok kidolgozásában és megvalósításában; h) közremûködik a kutatás-fejlesztés információs rendszerének és infrastruktúrájának továbbfejlesztésében; i) elõsegíti a korszerû mûszaki megoldások elterjesztését, hasznosítását, az e célok elérését szolgáló szervezetek, intézmények fejlesztését; j) végzi a közlekedés biztonságának javításával kapcsolatos feladatokat; k) ellátja a közlekedés mûszaki emlékeinek védelmével, megõrzésével kapcsolatos feladatokat. 6. (1) A miniszter az irányítása alá tartozó ágazatok tekintetében megállapítja az egyes tevékenységek gyakorlásának szakmai és jogi feltételeit, meghatározza az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges szakmai követelményeket és az engedélyhez kötött tevékenységek körét. (2) A miniszter a) közremûködik a közoktatás és a felsõoktatás állami feladatainak teljesítésében, ellátja a külön jogszabályban megállapított szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter hatáskörébe utalt feladatokat; b) ellátja a hatáskörébe utalt minõségügyi, termékbiztonsági, tanúsítási, minõségbiztosítási, hatósági felügyeleti feladatokat, az áruk és szolgáltatások biztonságára vonatkozó szabályozási feladatokat, közremûködik a nemzeti szabványok kidolgozásában, továbbá a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és akkreditálással kapcsolatos jogalkotó munkában; c) gondoskodik a haditechnikai külkereskedelmet szabályozó jogszabályok végrehajtásáról, az azzal kapcsolatos minisztériumok közötti együttmûködés, valamint a nemzetközi együttmûködés szervezésérõl és fejlesztésérõl; d) gondoskodik az egyes nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák forgalmazása nemzetközileg vállalt feltételeinek betartásáról; e) ellátja a földtani, valamint ásványi nyersanyagkutatás, ásványvagyon-kutatás és a bányászati tevékenység állami irányítási és ellenõrzési feladatait, irányítja az ásványvagyon-gazdálkodási tevékenységeket, irányítja és mûködteti az ország földtani adatainak nyilvántartási rendszerét; f) szervezi a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, külön jogszabállyal hatáskörébe utalt feladatokat; g) gondoskodik a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésérõl szóló nemzetközi szerzõdések hazai végrehajtásáról; h) gondoskodik a kábítószerek tiltott gyártásához felhasználható egyes vegyi anyagokkal végezhetõ legális tevékenységek felügyeletére vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésérõl, az ehhez szükséges hazai és nemzetközi együttmûködés szervezésérõl; i) megállapítja a közlekedési jármûvek üzembe helyezésének és üzemben tartásának feltételeit, mûszaki felülvizsgálatuk rendjét; j) kezdeményezi a jármûvezetõk képzése, tovább- és utánképzése rendjének, valamint vizsgáztatásuk módjának és feltételeinek szabályozását; meghatározza az általános pályaalkalmassági vizsgálatok rendjét; k) szabályozza a belügyminiszterrel egyetértésben a víziközlekedés rendjét, megállapítja a vasúti közlekedés alapvetõ forgalmi szabályait, a közúti forgalmi rend kialakításának szabályait, elõkészíti és a Kormány elé terjeszti a belügyminiszterrel együttesen a közúti közlekedés szabályait; l) megállapítja a közlekedési infrastruktúrához tartozó létesítmények építésének és fenntartásának szabályait; m) irányítja a közlekedési hálózatok fejlesztését, figyelembe véve a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési tervekben foglaltakat is; n) részt vesz a területfejlesztési koncepciók és programok, továbbá a területrendezési tervek feladatkörét érintõ munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében; o) meghatározza külön jogszabályban foglaltak szerint a személyszállítási, az árufuvarozási és a szállítmányozási szolgáltatások területén a szakmához és a piachoz jutás feltételeit, az engedélyezési eljárást és a tevékenység gyakorlásának szabályait, illetõleg kezdeményezi azok megállapítását; p) a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekkel összhangban a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyeztetve meghatározza a veszélyes áruk szállításának és a szállításra való elõkészítésének szabályait. (3) A (2) bekezdésben foglalt feladatokkal összehangoltan a miniszter kialakítja a hatósági engedélyezési, ellenõrzési és kötelezési eljárások rendszerét és szabályait; megállapítja a hatósági eljárások díjait, valamint a bírság jellegû díjakat. 7. A miniszter hatósági feladatai tekintetében a) ellátja a hatáskörébe utalt hatósági engedélyezési, felülvizsgálati, kötelezési és ellenõrzési feladatokat; b) irányítja és ellenõrzi a minisztérium felügyelete alatt mûködõ hatósági szervek tevékenységét;
2002/106. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5873 c) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat a helyi önkormányzatok közlekedési államigazgatási tevékenységével kapcsolatban; d) irányítja és ellenõrzi az ágazati hatósági képzési és vizsgáztatási feladatokat; e) megteszi a rendkívüli, az azonnali beavatkozást igénylõ esetekben a szükséges egyedi intézkedéseket. 8. A miniszter az irányítása alá tartozó ágazatok tekintetében a) ellátja a védelmi jogszabályokból és a nemzetközi kötelezettségvállalásból adódó védelmi feladatokat; b) érvényesíti a védelmi és biztonsági követelményeket, meghatározza a minõsített helyzetek ágazati feladatait, és gondoskodik végrehajtásukról; c) irányítja az ágazati feladatkörébe, illetve a felügyeleti hatáskörébe tartozó szervek védelmi felkészülését, és meghatározza tevékenységük szakmai követelményeit; d) végzi a gazdaság és a közlekedési ágazat mûködése folyamatosságának rendkívüli helyzetben történõ biztosításával összefüggõ állami feladatokat; e) koordinálja a lakosság ellátásával összefüggõ minõsített idõszaki és rendkívüli helyzetekbõl adódó feladatokat, szervezi az ehhez kapcsolódó információs rendszert; f) ellátja az ágazati rendeltetésû védelmi tartalékok képzésének és kezelésének feladatait; g) tervezi az ágazati védelmi feladatok ellátásához szükséges költségeket; h) külön jogszabály alapján ellátja a légiközlekedés védelmével kapcsolatos feladatokat. 9. (1) A miniszter az irányítása és felügyelete alá tartozó ágazatok tekintetében, az állam vállalkozói vagyonának mûködtetése és privatizálása érdekében a) külön törvényben meghatározottak szerint közremûködik a privatizációs szerzõdések véleményezésében, jóváhagyásában, valamint a pályázati feltételek megfogalmazásában; b) gyakorolja az állam vállalkozói vagyona vonatkozásában a számára külön jogszabályban, kormányhatározatban megállapított jogokat; c) közremûködik az állami tulajdon mûködtetésére irányuló kormányzati tevékenységben; d) kiírja a hatáskörébe tartozó koncessziós pályázatokat, gyakorolja a kizárólagos állami tevékenységek ellátásának átengedésével kapcsolatos jogokat, és megköti a koncessziós szerzõdéseket. (2) A miniszter a) gyakorolja külön jogszabály, kormányhatározat alapján a tulajdonosi jogokat az állam többségi részesedésével, illetve szavazatelsõbbségi részvényével mûködõ gazdasági társaságok tekintetében; b) gyakorolja a kincstári vagyon kezelésével, értékesítésével, hasznosításával, valamint a kincstári vagyonkörbe bekerülõ vagyon kezelõjének kijelölésével kapcsolatos egyetértési jogot; c) irányítja, illetve felügyeli az általa alapított, illetve a felügyelete alá rendelt költségvetési szerveket, valamint a külön jogszabályokban meghatározott egyéb szervezeteket. 10. A miniszter a) ellátja a közlekedés mûszaki és lakossági tájékoztató tevékenységét, valamint a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggõ statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl; b) segíti a szakirányába tartozó oktatási intézmények munkáját; c) együttmûködik a belügyminiszterrel a közlekedési baleset-megelõzõ, felvilágosító és propagandatevékenységben, ehhez biztosítja a mûszaki forgalmi elemzéseket és információkat. 11. A miniszter a) az irányítása és felügyelete alá tartozó ágazatok tekintetében gyakorolja a jogszabállyal hatáskörébe utalt hatósági jogköröket és törvényességi felügyeletet, ellátja a külön törvényben meghatározott módon a közraktárak felügyeletét; b) ellátja a külön jogszabállyal feladat- és hatáskörébe utalt tevékenységeket, elõkészíti, illetve kiadja a szabályozási felelõsségi körébe tartozó jogszabályokat. 12. A miniszter a feladatait a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatali szervezete, valamint a külön jogszabályban meghatározott szervek/szervezetek útján látja el. 13. A miniszter a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információs rendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl. Kezeli törvény vagy egyéb jogszabály felhatalmazása alapján a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat. Az átvett infor-
5874 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/106. szám mációk alapján elemzi és értékeli a gazdasági folyamatokat, irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemzõ munkát. 14. A miniszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttmûködik az érintett miniszterekkel, az országos hatáskörû szervek vezetõivel, valamint a külön törvényben meghatározott módon a Magyar Nemzeti Bank elnökével, továbbá az illetékes gazdasági, szakmai kamarákkal, más köztestületekkel, társadalmi szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel. 15. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti: a) a gazdasági miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 156/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet, valamint a módosítására kiadott 2/2000. (I. 18.) Korm. rendelet és 102/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet; b) a közlekedési és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 103/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet; c) a technikai szabályzatok, mûszaki tartalmú jogszabályok és megfelelõség-értékelési eljárást tartalmazó szabályozások tervezeteire vonatkozó információszolgáltatásról, valamint a Notifikációs Központ feladat- és hatáskörérõl szóló 46/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 5. -ának (2) bekezdése. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök A Kormány 172/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) 83. -a (2) bekezdésének a) pontjában, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XCI. törvény 16. -ának (11) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el: 1. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történõ finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 5. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba, azzal hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az 5. számú melléklet szerinti elszámolást elsõ alkalommal az augusztus havi utalványozások során teljesíti. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter Melléklet a 172/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelethez [5. számú melléklet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelethez] Gyógyító-megelõzõ ellátások 2002. évi kiadási elõirányzatai Megnevezés 2001. évi eredeti elõirányzat 2002. évi eredeti elõirányzat Növekmény (4 2.) Adatok millió forintban 2002. évi XXIII. tv. alapján módosított elõirányzat 1. 2. 3. 4. Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása Fix összeg 8 252,0 8 983,8 537,8 8 446,0 Területi pótlék 446,0 514,5 1 731,5 2 246,0 Eseti ellátás díjazása 345,6 295,3 73,1 368,4 Teljesítmény díjazása 27 336,8 29 147,2 434,5 29 581,7 Ügyeleti szolgálat 4 577,3 4 711,3 98,7 4 810,0
2002/106. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5875 Megnevezés 2001. évi eredeti elõirányzat 2002. évi eredeti elõirányzat Növekmény (4 2.) 2002. évi XXIII. tv. alapján módosított elõirányzat 1. 2. 3. 4. 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyelet ellátása összesen 40 957,7 43 652,1 1 800,0 45 452,1 Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem Iskola-egészségügyi ellátás 1 203,2 1 284,1 0,0 1 284,1 Védõnõi ellátás 7 295,3 7 976,1 0,0 7 976,1 Anya-, gyermek- és csecsemõvédelem 886,1 945,6 0,0 945,6 MSZSZ: gyermekgyógyászat 87,3 93,3 0,0 93,3 MSZSZ: nõgyógyászat 71,8 76,5 0,0 76,5 2. Védõnõ, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem összesen 9 543,7 10 375,6 0,0 10 375,6 3. Fogászati ellátás 11 502,5 12 094,2 4 100,0 16 194,2 Gondozóintézeti gondozás Nemibeteg gondozás 1 004,3 1 069,7 80,3 1 150,0 Tüdõgondozás 3 849,3 4 100,7 417,0 4 517,7 Ideggyógyászati gondozás 1 936,8 2 067,5 305,8 2 373,3 Onkológiai gondozás 994,3 1 062,2 145,2 1 207,4 Alkohológia és drogellátás 680,6 725,7 151,7 877,4 4. Gondozóintézeti gondozás összesen 8 465,3 9 025,8 1 100,0 10 125,8 Betegszállítás, és orvosi rendelvényû halottszállítás Betegszállítás 4 013,5 4 456,5 300,0 4 756,5 Halottszállítás 60,0 60,0 0,0 60,0 5. Betegszállítás, és orvosi rendelvényû halottszállítás összesen 4 073,5 4 516,5 300,0 4 816,5 6. Járóbeteg-szakellátás 59 580,4 66 306,7 6 400,0 72 706,7 Ebbõl: Laborkassza 13 733,7 2 200,0 15 933,7 7. CT, MRI 8 032,0 8 423,2 0,0 8 423,2 8. Mûvesekezelés 11 206,4 11 959,8 1 100,0 13 059,8 9. Otthoni szakápolás 1 462,8 1 613,7 0,0 1 613,7 Fekvõbeteg-szakellátás Aktív fekvõbeteg-szakellátás 209 202,0 224 073,7 25 808,8 249 882,5 Extrafinanszírozás 200,0 200,0 60,0 260,0 Speciális fin. fekvõbeteg 7 800,5 8 466,5 2 323,5 10 790,0 Krónikus fekvõbeteg-szakellátás 24 329,7 25 968,7 2 866,9 28 835,6 Egyéb 805,4 821,8 40,8 862,6 10. Fekvõbeteg-szakellátás összesen 242 337,6 259 530,7 31 100,0 290 630,7 11. Mûködési költségelõleg 355,5 350,6 0,0 350,6 12. Felmentéssel, végkielégítéssel járó kiadások 591,9 583,7 0,0 583,7 Célelõirányzatok Orvosspecifikus vények kiadása 200,0 207,9 35,0 242,9 Felülvizsgáló orvosok díja 353,6 387,5 0,0 387,5 Méltányossági alapon történõ térítések 135,0 140,4 0,0 140,4 Irányított betegellátás kiadásai 500,0 512,6 0,0 512,6 Alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj 0,0 0,0 4 065,0 4 065,0 Munkahelyi pótlék fedezete 13. Célelõirányzatok összesen 1 188,6 1 248,4 4 100,0 5 348,4 ÖSSZESEN 399 297,9 429 681,0 50 000,0 479 681,0
5876 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/106. szám A Kormány 173/2002. (VIII. 9.) Korm. rendelete a közalkalmazotti szakmai szorzóval kapcsolatos jogszabályok hatályon kívül helyezésérõl 1. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 18. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai közalkalmazotti jogviszonyára e rendelet 7. -át, 10. -ának (1) bekezdését, 11/A. -át, 11/B. -át, 12. -át, 14/A. -a (1) bekezdésének a), c), h) pontjait, 15. -a (2) bekezdésének c) e) pontjait, (3) (4) bekezdését, (6) bekezdését, (8) bekezdését, (10) bekezdését, 16. -ának (1) (6) bekezdéseit, 20. -ának (2) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) 14/A. (1) bekezdésének a) pontja alapján a magasabb vezetõi, vezetõi megbízást kapott pedagógust a felsoroltakon kívül akkor is megilleti az illetménynövekedés, ha szociálpedagógus, szociális munkás, általános szociális munkás szakképzettséggel rendelkezik; b) a 14/A. (1) bekezdésének c) pontja alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozót a felsoroltakon kívül akkor is megilleti az illetménynövekedés, ha a besorolás alapjául szolgáló felsõfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett pedagógiai, pedagógia szakos elõadói, szociálpedagógus, nevelõtanári, pszichopedagógus, szociális munkás szakképzettséggel rendelkezik; c) a 14/A. (1) bekezdésének h) pontja alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben a pszichológusi feladatok ellátásához a pszichológusi szakképzettség mellett tanítói, tanári szakképzettséggel rendelkezik; d) a 15. (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott pótlék: gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék annak, aki gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben nevelõ és oktató munkát végez. (2) bekezdése és a 156/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet 4. -a; b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti, a közmûvelõdési és a közgyûjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggõ egyes kérdések rendezésérõl szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 18. -a, valamint az azt módosító 26/2000. (III. 8.) Korm. rendelet 1. -a; c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény egészségügyi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 233/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. -ának (1) bekezdése, valamint 1. számú melléklete; d) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szociális, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történõ végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. -a; e) a szakmai szorzó alkalmazásával meghatározott közalkalmazotti illetményre jogosító egyes munkakörökrõl szóló 29/2000. (III. 8.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról szóló 260/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet. A miniszterelnök helyett: Dr. Kiss Elemér s. k., Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelete a gümõkór elleni védekezésrõl Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: 2. Ez a rendelet 2002. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti: a) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 14/B. -a, valamint az azt módosító 273/2000. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. -ának 1. A rendelet hatálya E rendelet elõírásait az állatok gümõkórmentességének ellenõrzésével, a gümõkórban beteg, illetõleg gümõkóros betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarhákkal kapcsolatos feladatok ellátása során kell alkalmazni.
2002/106. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5877 2. Értelmezõ rendelkezések E jogszabály alkalmazásában 1. állomány: az azonos telepen, legelõn, udvarban tartott szarvasmarhák összessége, 2. gümõkórmentes szarvasmarha-állomány: a hatóság által gümõkórmentessé nyilvánított állomány, 3. gümõkórmentes egyed: az a szarvasmarha, amely gümõkórmentes állományból származik, illetõleg új állományba szállítását követõ 30 napon belül bovin tuberkulinnal végrehajtott bõrpróbája negatívnak minõsül, 4. gümõkórban beteg egyed: az a szarvasmarha, amelynél a betegséget az intradermális tuberkulin próba vagy bakterológiai vizsgálat megállapította, 5. gümõkóros betegségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelynél az intradermális tuberkulin próba, vagy a klinikai illetõleg a kórbonctani vagy a húsvizsgálat eredménye a gümõkór jelenlétét valószínûsíti, 6. gümõkóros fertõzöttségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelyet beteg vagy betegségre gyanús szarvasmarhával együtt tartanak, illetõleg tartottak, továbbá amelyrõl feltehetõ, hogy valamely módon megfertõzõdhetett, valamint az is, amelynél az intradermális próba eredménye kétes, 7. járványtani nyomozás: a fertõzés eredetének felderítése, 8. udvarszemle: a szarvasmarha tartási körülményeinek ellenõrzése, 9. állatorvos: állami feladatokkal megbízott állatorvos. 3. Az állomás feladatai (1) A szarvasmarha-állományok gümõkórmentességének ellenõrzése állami feladat. Ezen állami feladatot az állategészségügyi hatóság az illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás (a továbbiakban: állomás) útján látja el. (2) Az állomás a szarvasmarha-állományok évente elõírt tuberkulin vizsgálatát a kerületi fõállatorvosokkal megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. (3) Ha valamely állományból származó szarvasmarhában a kerületi fõállatorvos gümõkórt állapít meg és az elváltozás laboratóriumi vizsgálata pozitív eredménnyel végzõdött, az Országos Állategészségügyi Intézet (a továbbiakban: OÁI) értesítésének kézhezvétele után, az állomás haladéktalanul a) meggyõzõdik arról, hogy az elváltozást mutató állat a jelzett állományból származik-e, b) járványtani nyomozást végez, c) illetékességi területén belül a kerületi fõállatorvosokkal forgalmi korlátozást rendeltet el azokban a gazdaságokban, ahova a betegséget továbbterjeszthették, d) elrendeli a forgalmi korlátozás alá vont állományban a hathetesnél idõsebb összes szarvasmarha intradermális tuberkulin próbával való vizsgálatát a 2. számú melléklet szerint, e) ha a járványtani nyomozás alapján illetékességi területén kívüli állományok forgalmi korlátozás alá vonása, illetve vizsgálata is szükséges, errõl haladéktalanul értesíti az illetékes állomást. (4) Az állomás elrendelheti a betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarha leölését is, ha a betegségre, illetve a fertõzöttségre gyanús állat a többi állat egészségét veszélyezteti, és elkülönítésére más lehetõség nincs. 4. A kerületi fõállatorvos feladatai (1) Ha a kerületi fõállatorvos az állománnyal foglalkozó személy vagy annak valamely hozzátartozója gümõkóros megbetegedésérõl értesül, az állományt vagy a fertõzési forrásként gyanúba vett állatot klinikai és immundiagnosztikai, szükség esetén bakteriológiai vizsgálatnak veti alá. (2) A kerületi fõállatorvos a szarvasmarha gümõkóros megbetegedése, továbbá a betegség, illetve a fertõzöttség gyanújának megállapítása esetén az állat tartóját kötelezi a) a beteg, betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús szarvasmarha elkülönítésére az arra fogékony állatoktól, b) az állatok tartási helyének és minden olyan területnek és tárgynak a megtisztítására és fertõtlenítésére, amely a fertõzést terjesztheti, c) az istállóból és egyéb tartási helyekrõl származó trágya oly módon történõ elhelyezésére, hogy az arra fogékony állatok számára ne legyen hozzáférhetõ, továbbá a trágya külön jogszabályban foglaltak szerinti fertõtlenítésére és három hétig történõ tárolására, d) az istállóból vagy egyéb tartási helyrõl származó folyékony ürülék ha azt nem a trágyával együtt kezelik fertõtlenítésére. (3) A kerületi fõállatorvos elrendeli a gümõkórral fertõzött szarvasmarha megjelölését melyet az intradermális tuberkulin próbát végzõ állatorvos végez el. A jelölés módja: a jobb fülkagyló külsõ szélén, a fülkagyló hegyétõl számított három centiméterre, nyolc milliméter szélességû és mélységû, ék alakú fülcsipkével. (4) A kerületi fõállatorvos a nyilvántartásba bejegyzi a fertõzöttség tényét. 5. (1) A kerületi fõállatorvos a szarvasmarha gümõkóros megbetegedését, a betegség, illetõleg fertõzöttség gyanújának megállapítását az állomásnak haladéktalanul jelenti.
5878 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/106. szám (2) A szarvasmarha-állományra, amelyben gümõkórban beteg, a betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús egyed található, határozattal forgalmi korlátozást rendel el, egyben elõírja a gondozás és a termékek megsemmisítésének szabályait. E határozat másolatát megküldi az ÁNTSZ illetékes megyei szervének. (3) A kerületi fõállatorvos járványtani nyomozást végez és ennek eredményéhez képest forgalmi korlátozás alá vonja azt az állományt, ahonnan a betegséget behurcolták, vagy ahová a beteg vagy betegségre, illetve fertõzésre gyanús állatot szállították, illetõleg ha az az illetékességi területén kívül esik, haladéktalanul értesíti az állomást. (4) A kerületi fõállatorvos udvarszemlét végez és annak alapján, szükség szerint a) elrendeli az egyedi azonosítással nem rendelkezõ állatok egyedi megjelölését, b) elrendeli a pótlólagos tuberkulin vizsgálatokat, c) a vizsgálat eredménye alapján intézkedik az állomány minõsítése iránt. 6. (1) A kerületi fõállatorvos megrendeli ingyenes nyomtatványon a vizsgálat végzéséhez szükséges diagnosztikumot (tuberkulin). (2) A kerületi fõállatorvos ellenõrzi az intradermális tuberkulin próba végrehajtását, a bírálat elvégzését, valamint a nyilvántartásokat, kiadja az állomány minõsítésfelfüggesztésérõl, visszavonásáról, illetve az állomány gümõkórmentességérõl szóló határozatot. (3) Ha a kerületi fõállatorvos az állatorvos mulasztását állapítja meg, kezdeményezi az állomásnál a mulasztást elkövetõ állatorvos felelõsségrevonását. 7. (1) A kerületi fõállatorvos gümõkórban beteg szarvasmarhának a betegség vagy annak gyanúja megállapításától számított öt napon belül, állami kártalanítás mellett történõ leölését rendeli el. (2) Nyolc hétnél nem hosszabb idõre elhalaszthatja a kerületi fõállatorvos az olyan tehenek, illetve vemhes üszõk leöletését, amelyek ez alatt az idõ alatt elõreláthatólag megellenek és elhelyezésük, gondozásuk közegészségügyi és állategészségügyi szempontból aggálytalanul megoldható. (3) A kerületi fõállatorvos azon állományok környezetében, amelyben beteg, betegségre, illetve fertõzöttségre gyanús egyed található, elrendelheti a vadon élõ állatok (vaddisznó, szarvas, õz, muflon) diagnosztikai célú kilövését. (4) A kerületi fõállatorvos a betegséget megszûntté nyilvánítja és a forgalmi korlátozást feloldja, ha a szarvasmarha-állományt, amelyben beteg, betegségre, valamint a fertõzöttségre gyanús egyed volt fölszámolták, vagy az ilyen szarvasmarhákat eltávolították, és az eltávolítást követõen a szigorított fertõtlenítést minden esetben elvégezték, továbbá az állomány visszamaradó egyedein az eltávolítást követõen legkorábban 60 nap múlva elvégzett klinikai vizsgálat és tuberkulin próba, valamint az ezt követõen legkorábban 4 hónap, de legkésõbb 12 hónap múlva elvégzett tuberkulin próba is negatív eredménnyel zárult. 8. Az állatorvos feladatai (1) Az állatorvos az állattartó által bejelentett, illetve az általa szerzõdéssel ellátott szarvasmarha-állományokat nyilvántartásba veszi, és ezt a kerületi fõállatorvosnak havi összesítésben jelenti. (2) A tuberkulinos intradermális próbát az az állatorvos végezheti, akit az állomás igazgatója e feladattal megbíz. (3) Az állatorvos a kerületi fõállatorvossal egyezteti a vizsgálat idõpontját, átveszi a vizsgálathoz szükséges tuberkulint. Az éves ellenõrzõ tuberkulinozást és a bírálatot a kerületi fõállatorvos által jóváhagyott idõpontban elvégzi, a tuberkulin felhasználásáról elszámol a kerületi fõállatorvosnak. (4) Az állatorvos a vizsgálat eredményét írásban rögzíti, a tulajdonos nevének, címének, az állat egyedi azonosító számának feltüntetésével. Az elvégzett vizsgálatot az állatorvos bélyegzõjével igazolja. (5) Az állatorvos a vizsgálatokról készített összesített jelentést a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon köteles megküldeni a kerületi fõállatorvosnak. (6) A állatorvos a pozitív reakciót az illetékes kerületi fõállatorvosnak azonnal, rövid úton is jelenti. A betegségnek, a betegség, illetõleg a fertõzöttség gyanújának megállapítását az összes rendelkezésre álló adattal együtt a kerületi fõállatorvosnak haladéktalanul jelenti, és intézkedését végrehajtja. (7) A vizsgálatot csak olyan állaton lehet elvégezni, amely egyedileg a külön jogszabályban elõírtak szerint azonosítható. 9. Az állat tulajdonosának kötelezettsége (1) Az állat tulajdonosa, tartója (a továbbiakban: állattartó) köteles az állat tartásának megkezdésétõl számított 15 napon belül bejelenteni a szarvasmarhatartás tényét az állattartás helye szerint illetékes jegyzõnek. Az állattartónak írásos szerzõdést kell kötnie a kezelõ állatorvossal. Az állattartónak évente egy alkalommal a szarvasmarha-állományán az intradermális tuberkulinos bõrpróbát az azzal megbízott állatorvossal el kell végeztetnie.
2002/106. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5879 (2) Az állattartó köteles a szarvasmarha vizsgálat végzéséhez alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítésérõl gondoskodni, a segítségnyújtás és a vizsgálat egyéb feltételeit megteremteni. (3) Az állattartónak a gümõkórmentes állományt úgy kell tartania, hogy az a gümõkórban beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen. (4) Az állattartó a termékeit csak a hatósági állatorvos által kiállított mentességi igazolással hozhatja forgalomba. (5) Ha az állattartó az e jogszabályban elõírt kötelezettségét megszegi, állategészségügyi bírsággal sújtható. 10. A gümõkór elleni védekezés általános szabályai A szarvasmarhák gümõkór elleni védõoltása vagy gyógyítása tilos. E szabály alól a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tudományos vizsgálatok végzése érdekében kivételt tehet. 11. A szarvasmarha-állományok gümõkórmentességét évente egyszer, a 2. számú melléklet szerint végzett intradermális tuberkulin próbával kell ellenõrizni. 12. (1) A gümõkórmentességet a levágott vagy elhullott szarvasmarhák húsvizsgálata és boncolása során is ellenõrizni kell. A vizsgáló állatorvos köteles húsvizsgálat vagy az elhullott állatok boncolása alkalmával talált, gümõkórra gyanút keltõ elváltozásokból az OÁI-ba mintát küldeni, s errõl egyidejûleg értesíti az állat származási helye szerint illetékes állomást. (2) Az OÁI a beérkezett mintákból elvégzi a gümõkór megállapítása vagy kizárása céljából a laboratóriumi vizsgálatokat és az eredményrõl értesíti a beküldõ állatorvost, az állat származási helye szerinti állomást, pozitív vizsgálati eredmény esetében a minisztériumot is. Az értesítés tartalmazza a beküldés tényét, az állat faját, származási helyét, egyedi azonosítási számát, a laboratóriumi vizsgáló eljárás megnevezését és eredményét. (3) A gümõkóros kórbonctani elváltozásokról és az ezekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményérõl az állomás köteles állategészségügyi kerületenként és állattartónként nyilvántartást vezetni. 13. Gümõkórmentesnek nem minõsített vagy forgalmi korlátozás alatt álló szarvasmarha-állományba tartozó állatot tilos állatbemutatóra, kiállításra, vásárra hajtani, nyilvános itatóhelyeken vagy nyílt vizeken itatni, közutakon vagy közterületeken hajtani, ilyen állományból származó állat bármilyen mozgatása kizárólag az illetékes állomás engedélye és elõírása alapján végezhetõ. 14. (1) A szarvasmarhákat gümõkór szempontjából fertõzõ vagy arra gyanús személy nem gondozhatja. (2) A szarvasmarhatartó és egyéb élelmiszer-termelõ állatállományt tartó gazdaságban a külön egészségügyi jogszabályokban elõírtak, a foglalkoztathatósággal, alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos és más, a munkavállalók egészségvédelmét szolgáló elõírások figyelembevételével és csak olyan személy dolgozhat vagy keresheti fel azt rendszeresen, aki az egészségügyi jogszabályokban elõírt TBC vizsgálatok érvényes negatív leletével rendelkezik. (3) Olyan állományban, ahol gümõkórban beteg vagy gümõkóros betegségre gyanús állat van, vagy a fertõzöttség gyanúja fölmerül a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi (fõvárosi/kerületi) intézetének el kell rendelni az ott dolgozók gümõkórra irányuló vizsgálatát (vizelet, réteg, köpet, tampon stb. vizsgálatok). 15. (1) Legelõre csak gümõkórtól mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. Az ugyanazon legelõre hajtott állatokat egy állományként kell kezelni és minõsíteni. (2) Fedeztetni, termékenyíteni csak gümõkórmentes állományból származó tenyészbikákkal szabad. (3) Új állományok kialakítására, új telepek feltöltésére és állománykiegészítésre csak gümõkórtól mentes szarvasmarhák használhatók fel. (4) A mentes minõsítésû állományokba csak olyan más, mentes minõsítésû állományból származó állat vihetõ be, amelyrõl a területileg illetékes állomás igazolja, hogy a származási állomány gümõkórmentes, és a beállított, hat hétnél idõsebb állatok bovin tuberkulinnal végzett bõrpróbája negatív eredményt adott. 16. Közegészségügyi szabályok (1) A beteg, a betegségre és a fertõzöttségre gyanús szarvasmarha tartóját az állatorvosnak figyelmeztetnie kell
5880 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/106. szám arra, hogy az ilyen állattal vagy hullájával történõ vigyázatlan érintkezés, illetve az ilyen állat nyers tejének vagy tejtermékének fogyasztása útján a gümõkór az emberre is veszélyes. (2) Az elkülönített, beteg szarvasmarha gondozására az állat leöléséig az állat tartójának külön dolgozót kell beosztania, és részére védõöltözetrõl gondoskodnia. Az állatgondozó munkahelyének elhagyása elõtt köteles védõöltözetét levetni, kezét fertõtleníteni. (3) A kerületi fõállatorvos köteles az ÁNTSZ illetékes intézetét értesíteni, ha a) a szarvasmarha, sertés vagy egyéb, az ember környezetében élõ állatok gümõkóros megbetegedését, a betegség, illetõleg fertõzöttség gyanúját állapította meg élõ állaton, vagy húsvizsgálat, illetve boncolás során, továbbá, ha ilyen állatok fertõzöttségérõl a húsvizsgálatot végzõ állatorvos értesítésébõl tudomást szerez; b) a szarvasmarhák fertõzõdése feltehetõen az ott dolgozó, illetve az ott lakó személyek gümõkóros megbetegedésére vezethetõ vissza. (4) Ha a gümõkórt háziállatok gondozásával foglalkozó, háziállatokat tartó vagy rendszeresen, közvetlenül termelõtõl tejet vagy tejterméket vásárló személyen állapították meg, errõl az ÁNTSZ értesíti a kerületi fõállatorvost. (5) A gümõkóros, a betegségre vagy a fertõzöttségre gyanús állat tejét, levágott állat húsát az állomás elõírása szerint a külön jogszabályban meghatározott élelmiszerhigiéniai elõírások szerint kell kezelni. 17. Eljárás az ember környezetében élõ más állatfajok gümõkórjának megállapítása esetén (1) Ha a gümõkórt az ember környezetében élõ egyéb állatfajokon (eb, macska, juh, kecske, sertés stb.) megállapítja, minden állatorvos köteles azt a kerületi fõállatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) A kerületi fõállatorvos a betegség megállapítására, illetve kizárására irányuló vizsgálatokat haladéktalanul elvégezteti, elrendeli a szükséges korlátozó intézkedéseket vagy leölést, illetõleg megsemmisítést, és errõl az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét értesíti. (3) Ha a gümõkór gyanúját bármely emlõsállat vágóhídi vizsgálatát követõen állapítják meg, a Mycobacterium fajának meghatározására vizsgálati anyagot kell küldeni az OÁI-be, és egyidejûleg az állat származási helye szerinti állomást is értesíteni kell. A vizsgálat ideje alatt annak a gazdaságnak összes állatára, ahonnan a fertõzött állat származott, a kerületi fõállatorvosnak forgalmi korlátozást kell elrendelnie, továbbá az adott fajú állatokon és az esetleg ott tartott összes hathetesnél idõsebb szarvasmarhán ellenõrzõ klinikai és intradermális tuberkulin vizsgálatokat kell végeztetnie. (4) Azt a gazdaságot vagy annak meghatározható részét, amelyben bármely fajú emlõs állat egyedei között gümõkórt vagy a gümõkór gyanúját állapították meg, fertõzöttnek kell minõsíteni és forgalmi korlátozást kell elrendelni, az állománnyal az állomás elõírásai szerint kell eljárni. (5) A szarvasmarhákra vonatkozó elõírások az egyéb állatfajok esetében megfelelõen alkalmazandók. 18. Nyilvántartások és jelentések (1) Az ötven vagy a fölötti szarvasmarha létszám esetén a szarvasmarha-állomány adatait a 4. számú melléklet szerint a tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának,,állomány-nyilvántartási könyv -ben kell vezetni, amely folyamatos sorszámmal rendelkezik, és az újonnan beállított állatok adatait is tartalmazza. (2) Az elvégzett vizsgálatok (gümõkór, leukózis, brucellózis stb.) idejét és eredményét az állatorvos egyedi kartonon rögzíti. Az állomány nyilvántartási könyvet az illetékes kerületi fõállatorvos hitelesíti. Az állományban végzett vizsgálatokról az 5. számú melléklet szerinti jegyzõkönyvet kell felvenni, és ennek az eredeti példányát az eljárást követõen a kerületi fõállatorvoson keresztül az állomásnak meg kell küldeni. (3) Az ötven alatti szarvasmarha létszám esetén a vizsgálatok idejét és eredményét az állatorvos az,,udvarnyilvántartó-lap -on köteles vezetni. (4) A vizsgálatról készített jelentést az állatorvos az ötven feletti létszám esetében telepenkénti bontásban köteles megküldeni a kerületi fõállatorvosnak, aki azt összesítve küldi az állomásnak. Az ötvennél kisebb létszámú állományok esetében a vizsgálatról az állatorvos külön kimutatást köteles (6. számú melléklet) a kerületi fõállatorvosnak elküldeni, aki azt az állomásnak közigazgatási egységenként és összesítve küldi meg. Az adott évben készített jelentéseket a kerületi fõállatorvoshoz a következõ év január 10-éig kell megküldeni. A fõállatorvos az állomás felé minden év január 20-áig megküldi a jelentését. (5) Az állomás az ötven vagy a feletti létszám esetén az állományokról készített jelentést telepenkénti bontásban, de kerületenként összesítve, az ötvennél kisebb állományokról az adott évben készített jelentést kerületenként és megyei összesítésben küldi meg a következõ év január 31-éig a minisztériumnak, illetve az OÁI-nak. 19. Az intradermális tuberkulin próba díjköteles, melyrõl külön jogszabály rendelkezik. 20. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.