A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése: 52 341 01 0000 00 00 Autó- és motorkerékpárkereskedő Autó- és motorkerékpárkereskedő 52 341 01 0000 00 00 Autó- és motorkerékpárkereskedő Autó- és motorkerékpárkereskedő 51 213 01 0010 51 01 Eseményrögzítő Fényképész és fotótermékkereskedő 51 213 01 0010 51 02 Filmlaboráns Fényképész és fotótermékkereskedő 55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti Kereskedelmi menedzser szakügyintéző 55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 03 Kis- és középvállalkozási Kereskedelmi menedzser menedzser 55 345 01 0010 55 04 Külgazdasági üzletkötő Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 05 Nemzetközi szállítmányozási és Kereskedelmi menedzser logisztikai szakügyintéző 55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 55 345 01 0010 55 07 Üzleti szakmenedzser Kereskedelmi menedzser 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 01 Bútor- és lakástextil-kereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 02 Élelmiszer- és vegyiárukereskedő Kereskedő 52 341 05 0100 52 03 Ruházati kereskedő Kereskedő 54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötő Külkereskedelmi üzletkötő 52 725 01 0000 00 00 Látszerész és fotócikk-kereskedő Látszerész és fotócikkkereskedő 33 341 03 0010 33 01 Építőanyag-kereskedő 33 341 03 0010 33 01 Építőanyag-kereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 02 Épületgépészeti anyag- és alkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 03 Járműalkatrész-kereskedő 33 341 03 0010 33 03 Járműalkatrész-kereskedő É 1/9
33 341 03 0010 33 04 Villamossági anyag- és 33 341 03 0010 33 04 Villamossági anyag- és 33 341 03 0010 33 04 Villamossági anyag- és 51 341 01 0000 00 00 Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő 51 341 01 0000 00 00 Műszakicikk-kereskedő Műszakicikk-kereskedő 51 341 02 0000 00 00 Régiségkereskedő Régiségkereskedő 31 341 04 0000 00 00 Vegyesiparcikk-kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 01 Agrokémiai és növényvédelmi Vegyesiparcikk-kereskedő kereskedő 31 341 04 0100 31 02 Gyógynövénykereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 03 Piaci, vásári kereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 31 341 04 0100 31 04 Sportszer- és játékkereskedő Vegyesiparcikk-kereskedő 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0000 00 00 Virágkötő, -berendező, Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0100 33 01 Virágdekoratőr Virágkötő, -berendező, 33 215 02 0100 33 02 Virágkereskedő Virágkötő, -berendező, 52 341 06 0001 52 01 Antikváriumi kereskedő Könyvesbolti eladó É 2/9
1. Igaz-hamis állítások. Összesen: 30 pont Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e (I) vagy hamisak (H)! Döntését mindkét esetben indokolja! A helyes megítélés 1 pontot, a helyes indoklás 2 pontot ér. 1.1. Az egyéni vállalkozás előnye, hogy a vállalkozó nem kockáztatja a saját, személyes vagyonát. H Az egyéni vállalkozó anyagi felelőssége korlátlan, azaz a vállalkozásba bevitt vagyonán túl személyes vagyonával is felel annak kötelezettségeiért. 1.2. A vállalkozási formák közötti választásnál mindig az az elsődleges szempont, hogy mekkora a rendelkezésre álló saját tőke. H... A saját tőke kiegészíthető idegen forrásokkal (család, barátok, pénzintézetek), elsődleges szempont lehet a folytatni kívánt tevékenység tőkeigénye, a felelősség korlátozásának igénye, ill. hogy a döntés felelősségét meg akarjuk-e osztani másokkal vagy nem. 1.3. Társas kft. alapításának feltétele az 500 ezer Ft értékű törzstőke biztosítása, amely állhat kizárólag apportból is. I A kft. alapításához elegendő 500 ezer Ft értékű törzstőke, ami állhat készpénzből és nem pénzbeli betétből is. A kötelező készpénzbevitel arányának előírása megszűnt, így kizárólag apporttal is alapítható kft. 1.4. A kft.-ben az egyes tagok üzletrészének értéke nem lehet kisebb a törzsbetétük összegénél. H Az üzletrész a tagok részesedése a vállalkozás vagyonából a törzsbetéteik arányában. A vállalkozás vagyona nőhet és csökkenhet is, így az üzletrész értéke is lehet nagyobb vagy kisebb, mint a törzsbetét összege. 1.5. A gazdasági társaság a tényleges cégbejegyzés megtörténte előtt is megkezdheti működését. I A társasági szerződés ellenjegyzése után előtársaságként már működhet a társaság, és üzletszerű gazdasági tevékenységét is megkezdheti, ha a cégbejegyzési kérelmet benyújtották a cégbíróságra. 1.6. Akkor jó az üzleti terv, ha abban havonta egyenletes forgalmi értékeket tervezünk. H A forgalom szinte sosem egyenletes egy éven belül, így a jó üzleti tervben a forgalom hullámzásának, idényszerű változásainak megfelelően kell tervezni. É 3/9
1.7. Akkor történt pozitív változás a vállalkozás gazdálkodásában, ha a vagyonmérlegben az eszközök értéke meghaladja a forrásokét....h A vagyonmérlegben az eszközök és források főösszege mindig megegyezik. 1.8. A végelszámolást a gazdasági társaság tagjai kezdeményezhetik, és ehhez nem szükséges feltétel, hogy a társaság tartósan fizetésképtelen legyen. I Igaz, a tartós fizetésképtelenség esetén csődeljárást vagy felszámolási eljárást indítanak. 1.9. A gazdasági társaság ügyvezetőjének mindig valamelyik tulajdonosnak kell lennie. H... Az ügyvezető személye nem szükségszerűen a tulajdonosok közül kerül ki, mivel a tulajdonosok nem feltétlenül értenek az adott tevékenységhez, ilyenkor kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkező személyt bíznak meg a társaság vezetésével. 1.10. Egy vállalkozásnak több számlája is lehet, akár több pénzintézetnél is. I A vállalkozásoknak egy szabadon választott pénzintézetnél kötelező egy számlát vezettetniük, de ezen túl a törvény nem szabályozza, hogy hol és hány számlája lehet egy vállalkozásnak. 2. Feleletválasztó feladatok Összesen: 10 pont Döntse el, hogy melyik válasz a helyes, és karikázza be a betűjelét! 2.1. A likviditás kifejezi a társaság a.) hitelképességét, b.) fizetőképességét, c.) a vagyon pillanatnyi értékesítési értékét. 2.2. A kiskereskedelmi üzlet nem kezdheti meg működését a a.) működési engedély nélkül, b.) biztonsági kamera nélkül, c.) vonalkódleolvasó berendezés nélkül. 2.3. A cégtábla információt kell, hogy nyújtson a.) a forgalmazott áruk jellegéről, b.) a tulajdonosokról, c.) a nyitvatartási időről. 2.4. Idegen forrásnak számítanak a.) a kötelezettségek a szállítókkal szemben, b.) a bankhitelek, c.) a szállítókkal szembeni kötelezettségek és a bankhitelek is. É 4/9
2.5. A csődeljárás befejezésével a.) a társaság mindig megszűnik, b.) megpróbálják rendezni tartozásaikat, akár a vagyon egy részének értékesítésével, akár a tartozások átütemezésével, és a megmaradó vagyonnal a vállalkozás folytathatja a tevékenységét, vagy felszámolhatják, c.) minden hitelező teljes mértékben hozzájut a céggel szemben fennálló követeléseihez. 2.6. Ha egy alkalmazottat próbaidőre alkalmazunk, akkor a.) a próbaidő alatt nem kell bejelenti a hatóságoknak (TB, APEH stb.), b.) a munkát csak a bejelentési kötelezettség teljesítése után kezdheti meg, c.) a társasági nyereségadó elszámolásakor adóalapcsökkentő tényezőként lehet figyelembe venni a próbaidő alatt befizetett járulékokat. 2.7. A munkaszerződés létrejöhet a.) szóban, b.) írásban, c.) mindkét módon. 2.8. A munkaviszony azonnali hatállyal megszüntethető a.) a próbaidő alatt, b.) ha az alkalmazott jogsértő magatartást követ, c.) mindkét előző esetben. 2.9. Ha két vállalkozás összeolvad, akkor a.) mindkét vállalkozás jogutóddal szűnik meg, b.) mindkét vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, c.) a jogutódlás megállapodás kérdése. 2.10. Nem kaphat vállalkozói engedélyt, aki a.) nem rendelkezik az előírt szakképzettséggel, b.) nem rendelkezik az előírt minimális tőkével, c.) gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja. É 5/9
3. Esettanulmány a vállalkozások alapítása, működtetése Összesen: 24 pont Egy ismerőse tanácsot kér Öntől, hogy milyen vállalkozási formát válasszon. A rendelkezésre álló tőke 3,5 millió Ft. Kiskereskedelmi tevékenységet kíván folytatni egy lakóhelyéhez közeli, bérelt helyiségben. Válaszoljon néhány mondatban az alábbi kérdésekre! 3.1. Mi az előnye és a hátránya az egyéni vállalkozás, illetve a társas vállalkozási forma választásának? Legalább 3-3 jellemző tulajdonságot soroljon fel! 6 pont Jellemzők Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Önállóan dönthet Megoszthatja a döntések felelősségét Nincs kötelezően előírt Korlátozhatja az anyagi előny alaptőke felelősséget Gyorsabban alapítható, mint egy társaság Újabb forrásokat vonhat be a többi tulajdonos által hátrány Egyedül dönthet Egyszerűbb a működtetése Felelőssége korlátlan Egyedül kell döntenie Személyes közreműködési kötelezettsége van Tulajdonságonként 0,5 pont, maximum 6 pont adható. Szigorúbb jogszabályi feltételek a működésre vonatkozóan Bonyolultabb alapítás és működtetés Figyelembe kell vennie a többi tulajdonos véleményét is, nem dönthet egyedül 3.2 A mellékelt kivonatok egy társasági szerződésből valók. Válaszolja meg az egyes részletekhez tartozó kérdéseket! a) Mi a különbség az alábbi két fogalom között? 4 pont A társaság székhelye: A társaság telephelye: Székhely: A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Telephely: A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. É 6/9
b) Mit jelent a fő tevékenységi kör és a további tevékenységi kör meghatározás? 4 pont A társaság tevékenységi körei A társaság fő tevékenységi köre: TEÁOR megnevezés. A társaság további tevékenységi körei: TEÁOR megnevezés. TEÁOR megnevezés. TEÁOR megnevezés. A fő tevékenységi kör az a tevékenység, amelyet a vállalkozás alaptevékenységként kíván folytatni, az ebből származó bevételének a legnagyobb a részaránya. A további tevékenységkörök olyan gazdasági tevékenységek, amelyek kisebb részarányt képviselnek a vállalkozás bevételében. c) Mit jelent a TEÁOR rövidítés? 2 pont Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere d) Mit jelent az alábbi részlet? 4 pont A tagok üzletrésze a tagok törzsbetéteihez igazodik. A társaság tagjainak törzsbetéteikhez igazodó üzletrészének mértéke: Kiskovács Alexandra 50 % Nagykovács Bertalan 50 % A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Minden tagnak csak egy üzletrésze van. Ebben az esetben a két tulajdonos 50-50%-os arányban finanszírozta a társaság törzstőkéjét, így ebben az arányban is osztja meg egymással a társaság vagyonát. e) Hogy kell értelmezni az alábbi mondatot? 4 pont A befizetett törzsbetétek minden tízezer forintja egy szavazatra jogosít. A törzsbetét összege nem lehet kevesebb, mint 100 ezer Ft, és maradék nélkül oszthatónak kell lennie 10 ezerrel. Így egy törzsbetét annyi szavazatot ér, ahányszor osztható 10 ezerrel. Ha pl. valaki 100 ezer Ft-os törzsbetéttel rendelkezett, akkor ő 10 szavazattal rendelkezik. É 7/9
4. Elemzési feladatok eredmény elemzése 36 pont 4.1. Számítsa ki az alábbi táblázat hiányzó adatait, ha az adóalapnövelő és -csökkentő tényezők mindkét évben kiegyenlítették egymást! 30 pont Számításait írja le, e nélkül nem fogadható el még a helyes megoldás sem! Helyes válaszonként 2 pont, maximum 15 2 pont adható. A Karmazsin Kft. eredménykimutatásának adatai ezer Ft-ban: Megnevezés 2006. 2007. Üzleti-üzemi hozam 23 000,0 28 500,0 Üzleti-üzemi ráfordítás 17 000,0 21 000,0 Üzleti-üzemi eredmény 6 000,0 7 500,0 Pénzügyi hozam 500,0 650,0 Pénzügyi ráfordítás 800,0 800,0 Pénzügyi eredmény - 300,0-150,0 Szokásos vállalkozói eredmény 5 700,0 7 350,0 Rendkívüli hozam - 2 000,0 Rendkívüli ráfordítás - 2 300,0 Rendkívüli eredmény - - 300,0 Adózás előtti eredmény 5 700,0 7 050,0 Társasági nyereségadó (16%) 912,0 1128,0 Adózott eredmény 4 788,0 5 922,0 Osztalék 3 000,0 3 000,0 Mérleg szerinti eredmény 1 788,0 2 922,0 Számítások: 2006. Üzleti-üzemi eredmény = 23000 17000 = 6000 ezer Ft 2007. Üzleti-üzemi eredmény = 28500 21000 = 7500 ezer Ft 2006. Pénzügyi eredmény = 500 800 = - 300 ezer Ft 2007. Pénzügyi eredmény = 650 800 = - 150 ezer Ft 2006. Szokásos vállalkozói eredmény = 6000 300 = 5700 ezer Ft 2007. Szokásos vállalkozói eredmény = 7500 150 = 7350 ezer Ft 2007. Rendkívüli eredmény = 2000 2300 = - 300 ezer Ft 2006. Adózás előtti eredmény helyes beírása = 5700 ezer Ft 2007. Adózás előtti eredmény = 7350 300 = 7050 ezer Ft 2006. TÁNYA= 5700 0,16 = 912 ezer Ft 2007. TÁNYA= 7050 0,16 = 1128 ezer Ft 2006. Adózott eredmény = 5700 912 = 4788 ezer Ft 2007. Adózott eredmény = 7050 1128 = 5922 ezer Ft 2006. Mérleg szerinti eredmény = 4788 3000 = 1788 ezer Ft 2007. Mérleg szerinti eredmény = 5922 3000 = 2922 ezer Ft É 8/9
4.2 Hogyan alakult a vállalkozás mérleg szerinti eredménye? Foglalja össze, hogy az egyes eredményrészek változása hogyan hatott a mérleg szerinti eredmény alakulására! Milyen tényezők okozhatták az egyes eredményrészek változását? 6 pont A 2007. évi mérleg szerinti eredmény nagyobb, mint az előző évi. Ezt a növekedést kizárólag az üzleti-üzemi eredmény növekedésének köszönhetik. Az üzleti-üzemi eredmény azért növekedett, mert a bevétel jobban nőtt, mint a ráfordítások. Talán kedvezőbb beszerzési lehetőségeket talált, vagy ésszerűbben gazdálkodott a költségeivel. A pénzügyi eredmény a hozamok növekedése és a ráfordítások stagnálása mellett már kisebb veszteséget jelentett, így a szokásos vállalkozói eredmény is nőtt. 2006-ban nem volt rendkívüli eredmény, de 2007-ben 300 ezer Ft rendkívüli vesztesége volt a cégnek. Ez a veszteség csökkenti a szokásos vállalkozói eredményt, de az adózás előtti eredmény még így is magasabb, mint az előző évi. Az adófizetési kötelezettség mértéke nem változott, mint ahogy az osztalék összege sem. Dacára a magas osztalékfizetésnek, a vállalkozás képes volt a növekedésre. Hosszú távon azonban el kell gondolkodjanak a tulajdonosok az adózott eredmény felhasználásáról, a vállalkozás fejlesztéséről, mivel a fejlesztés elmaradása miatt háttérbe szoríthatják a versenytársak. A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 100%. É 9/9