1.1. Tartalo jegyzék AZ ÁLLAMSZÁMVITELI RENDSZER FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA MAGYARORSZÁGON... 4. Simon József

1.1. Tartalo jegyzék Sion József 4 AZ USALI SZABÁLYOZÁSI KERETE, A RÉSZKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSÁNAK TÜKRÉBEN... 19 Pajrok Andor 19 A BUSINESS INTERVENTION MODEL ALKALMAZÁSA, MATEMATIKAI FORMALIZÁLÁSA ÉS VIZUALIZÁCIÓJA... 29 Rideg András 29 A TÁRSADALMI TŐKE ÉS A HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE A LEADER PROGRAMBAN... 40 Póla Péter 40 MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK VIZSGÁLATA A LEWIS-FÉLE KORLÁTLAN MUNKAERŐ-KÍNÁLATI MODELL ALAPJÁN... 53 Kács Szilárd 53 A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS 2013-AS EREDMÉNYEI AZ EJF-EN 62 Sipos Norbert 62 A NONPROFIT MARKETING ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI ALAPJAI77 Kács Máté 77 A HATÉKONYSÁG DIMENZIÓ ÉRTELMEZÉSE A BÜROKRÁCIAELMÉLET MOZGÁSTERÉBEN... 89 Drávavölgyi Tibor 89 KÉPI GONDOLKODÁS A MATEMATIKÁBAN EGY MATEMATIKUS OKTATÓ TAPASZTALATAI... 100 Sraó András AZ ÁLLAMSZÁMVITELI RENDSZER FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA MAGYARORSZÁGON... 4 100

sugo szele A ugo ze le lét ejötté ek go dola áp ilisá a született eg, iko is ádö e tü k, hog tudo á os közle é ei k egjele tetésé ek i s eg lehetséges, álla dó fó u a. Eg e tö f iss, szélese kö e is é deklődés e szá ot ta tó tudo á os e ed é született az Eöt ös József Főiskola falai elül, ezé t úg éltük, hog a ai ko kihí ásai ak és igé ei ek egfelel e lét ehozu k eg eg edi a ultal e delkező o -li e felületet, el e ke esztül fol a osa pu likáljuk időszaki kiad á ai k legúja szá ait, azo os í el egjele ő so ozu k, fol ói u k. Kezde é ezésü k élja az EJF szak aiságá ak, tudo á os ké dései ek kép iselete, legf isse e ed é ei ek is e tetése és ol a szak ai té lét ehozása, a el a képzések és a tudo á os te éke ség fol a os el él ítését szolgálja. Hog ié t po t ugo? Me t Baja. ié t ze le? Me t i d szélese átteki tést kí á u k újta i az általu k ű elt tudo á te ületek ől. Fol ói u któl e ke ese et á u k, i t azt, hog e o juk pezsgő tudo á os életü k e i dazok, akik az adott té ái k, kutási te ületei k i á t fogéko ak, azok a köz et e ag köz etle ül é i t e a ak. A ugo ze le lét ehozásá al az is a élu k, hog az ol asó ak eg a á t újtsu k ol a ta ul á ok, a el ek a ka ie te ezés és -építés té akö é el foglalkoz ak; a diplo ás pál akö etés e ed é ei ek és tapasztalai ak összefoglalásá a tö eked ek; és ol a ok, a el ek a gazdaságtudo á idősze ű g ako li ké dései ől szól ak. Az első egjele és az Eöt ös József Főiskola Gazdálkodási I tézeté e októk í ásai ak ad hel et, e ut a fő kutási te ületükö égzett u kásságaik, k itikai ész e ételeiket, okfejtéseiket, a közgazdaságtudo á a elé t e ed é eiket, újsze ű felte éseiket, eglátásaik. Re éljük, tudo á os é tekezései k felkeltik é deklődését és a jö ő e e dsze es ol asói k, aká pu likálói k kö é e köszö thetjük Ö t is! Fogadják é deklődéssel lapu k! A szerkesztők

2014. január június A sztrakt A o p ofit a keti g spe iális te ülete a a keti g tudo á ok ak leg e szó tudo á os kutási u ká ól, ag g ako li eg alósítás ól. pe ifiku a a o p ofit szekto sajátos jelle o ásai a ezethető issza, a el ekhez szükségsze űe illeszked ie kell a o p ofit sze ezet a keti gjé ek leg e az te ezett, ag ösztö ös a keti gte éke ség. E ta ul á o ke esztül élo a o p ofit a keti g alapjai ak e utása, ag ha gsúl t fektet e a fo p ofit a keti ggel tö té ő összehaso lítás a azo osságok, külö ségek, illet e a g ako l a jelle ző o p ofit a keti g akti itások ö id leí ásá a pl. az adó %okkal kap sol a. A o p ofit és üzleti a keti g összehaso lítása ellett fig el et fo dítok a o p ofit szekto első szeg e tá iójá a is. Álláspo to sze i t a i il szekto a o p ofit szekto eg fajta al sopo tja e ől ő e e szólok jele í ás a. E go dol e té ig eksze álaszt talál i a a ké dés e, hog a o p ofit szekto eg es alszekto ai a tapasztalhó a keti gjelle zők között is találhó-e szig ifiká s elté és. zá dékai sze i t e ikk a jelzett té akö e ke ek képet fog feste i az ol asó ak, és eloszlja azt a laikusok között ag té t e t té hitet, hog a a keti g kizá ólag p ofito ie tált kö ezet e alkal azhó. a keti g, o p ofit szekto, adó %, i il szfé a, a keti g Kul ssza ak: o p ofit ko u iká ió 1. BEVE)ETÉS ELMÉLETI ALAPVETÉS Elöljá ó a defi iál i szükséges a té akö alapját, agát a a keti get, á a té a egfelelő leszűkítése é deké e e úl ék issza a a keti gtudo á ok általá os alapjaihoz. Álljo itt eg defi í ió Pa luska Valé ia tollá ól, a el agá a foglalja a a keti g általá os defi iálását, de ol a ódo, ahog ez á a o p ofit sze ezetek kö é e tapasztalhó, sajátos jelle zőkkel í ó a keti g eseté e is hel tálló. A ode a keti g a sze ezet űködését a fog asztói, felhasz álói igé ek kielégítésé, az elégedettség egte e tésé, az ajá l elfogadtásá ke esztül i teg áló eszköz a sze ezet hosszú tá ú éljai elé ése é deké e. A a keti g köz etle élja a sze ezet szá á a fo tos közö ség azo osítása kialakítása és az ajá ltal tö té ő eg e ése, egta tása, illet e

sugo szele ő ítés A a keti g tehát e ás, i t az eg é i és sze ezeti szükségletek és igé ek kielégítését szolgáló é tékek lét ehozásá ak és se éjé ek fol a a. Pa luska,,. A defi í iót é tel ez e tö, a izsgált té a sze po tjá ól ele á s kö etkeztetés o hó l A legfo tosa ko klúzió elfogad a, hog ez a defi í ió a o p ofit a keti g kö ülí ásá a is alkal as az, hog a a keti g fol tá lét ejö ő se efol a e feltétle ül köte dő pé z- ag é téktá g ozgásához. A o p ofit selek é ek, illet e az ezeket tá ogó a keti gte éke ség ékes példája a ak, hog szelle i, lelki, kultu ális st. é tékek ozgása is állh a a keti gfol a fókuszá a. A ásik fo tos ko zek e ia a el e a a keti gszake e ek általá osság a felhí ják a fig el et, de a laikus é deklődők go dolai a g ako ta égis hi ás kép él, hog a a keti g e supá ko u iká ió, eklá és úg o d ag esszí, di ekt közö ségelé és, ha e a ál sokkal sze teágazó, ko ple e, összetette e dsze. E ől kifol ólag a o p ofit a keti g e is állh a kizá ólag ezek ől az ele ek ől, hisze ez a g ako li eg alósulás so á ó iási se eket ejthet e az adott o p ofit sze ezet egítélésé. 2. A NONPROFIT MARKETING TÖRTÉNETI HÁTTERE RÖVIDEN A o p ofit a keti g kialakulása az -as é ek égé e, az -es é ek elejé e tehető. A o p ofit sze ezetek ösztö ös a keti g g ako lá a tö szakí ó is felfig elt: Kotle és Le, Kotle és )alt a, illet e Shapi o. Az -es é ek e a o p ofit a keti g á ige széles kö e elfogadottá ált az eu ola ti té ség e, az é tized pedig a jele tős kite jedés és az el él ülés időszaka lett. E e az időszak a : a eg áltozott politikai e dsze ek szá os o szág a köztük hazá k a is a közszolgáltások felé te elték a o p ofit szektort; a tá sadal i légkö áltozása sok o szág a ked ező kö ezetet te e tett az ö ké tesség ö ekedésé ek Kelet-Közép-Eu ópá a a de ok ikus átalakulás ; a e zetközi sze ezetek a tá sadal i a keti g ek eg e ag o sze epet szá ak; a nonprofit sze ezetek hag o á os tá ogási fo ásai eg e jo a eszűkül ek ko á a az álla i tá ogások, a állali és a agá ado á ok oltak a fő fo ások, a eg e i ká a szolgáltások é tékesítése és a kiegészítő a keti g e ételek ke ül ek előté 3. A NONPROFIT ÉS A CIVIL S)EKTOR BELSŐ S)EGMENTÁCIÓJA A izsgálódáso első felé e i de képpe szükséges eghá oz i, it é tü k i il és o p ofit sze ezet eg e ezés alt. Ezt ko á i, a o p ofit szekto al él ségei e foglalkozó ikke e tá aszkod a tesze eg. Ko á s, Álljo itt sze léltetésképpe eg eglehetőse szi pikus, alóság közeli defi í ió; Pa luska Valé ia o p ofit szekto a o kozó eghá ozása:

2014. január június Elsődlegese a tá sadalo alap etőe p ofitsze zési Pa luska,,. egészé ek, ag kise sopo tjá ak közös szükségletét él élkül kielégítő auto ó sze ezetek összesség Kuti É a felso olja azok a jelle o ások, a el ek kö o alazzák egkülö öztetik kö ezetüktől a o p ofit sze ezeteket: ag i ká A p ofitszétosztás tilal a. Működési auto ó ia és sze ezeti elkülö ülés a ko á zi szekto tól. I téz é esültség, ö álló jogi sze él iség. Ö ké tesség, ö te éke ség, jótéko ság, i il kezde é ezések. A pá tpolitikai te éke ség kizá ása. Az eg házi sze ezet e zajló hitéleti te éke ség kizá ása. Kuti,, -. E két defi í ió e té e uthó az a pe spektí a, a el sze i t a o p ofit sze ezetek hal azá a a i il sze ezetek észhal azt alkot ak. Tehát a i il sze ezetek e igazak a o p ofit jelle zők, a i il sze ezeti jelle zők é el ikét iszo t e sza ad kite jeszte i a teljes o p ofit hal az a. Il e például az ö ké tesség ké dés Az ö ké tességet, i t jelle zőt és defi í iós ele et izsgál a kijele thető az, hog az elő e utott defi í iók közül a Pa luska-féle eghá ozás a teljes o p ofit szfé á a igaz, a Kuti-féle eghá ozás pedig i ká a i il sze ezetek e, i t a o p ofit szfé a eg ész sopo tjá a. Alap ető egkülö öztető tulajdo sága a i il sze ezetek ek az, hog tagjai e észesül ek se il e juttás a az el égzett u ka fejé e, üzletsze ű te éke séget sak ag o itká égez ek, és az e ől szá azó pé zt teljes egészé e a sze ezeti űködés e fo dítják. Ezek él a sze ezetek él g ak a általá os a pé zhiá, és ag o e ős összeta tás a, to á á jól eghá ozott él a épül a sze ezeti kultú a. Ezzel sze e a o p ofit szfé a tö i sze ezete g ak a égez üzletsze ű te éke séget, á a e ételt ez eset e is teljes egészé e a űködés e fo dítják. Fo tos azo a egjeg ez i, hog az el égzett u ka itt á g ak a ja adal azással já eg ütt, egésze ko k éta a u kát égzők alóságos főállású u kahel et kap ak ezek él a sze ezetek él, hag o á os é tele e ett u ka é el. Tehát itt á a oti áló e ő elsőso a e iztosa a sze ezeti él, ha e i ká a fizetség. 4. A FORPROFIT ÉS A NONPROFIT MARKETING A)ONOSSÁGAI Az eddigiek e dióhéj a é i tette a a keti g, i t tudo á ág és üzleti fu k ió defi iálását, a o p ofit a keti g ek, i t e te ület spe iális ágá ak általá os kö ülí ását és el élettö té etét, to á á a o p ofit szekto eghá ozását és első szeg e tá ióját. Az el életi egalapozás utá a to á iak a so ke ülhet a o p ofit a keti g ko k ét izsgálá a. E ek első lépéseké t haso lóságok ke esek a fo p ofit és a o p ofit a keti g ke et e dsze e, jelle zői és sze lélet ódja között. A saját tapasztalok és kutási e ed é ek ellett ehel ütt és ajd a külö ségek ke esése eseté is segítségül hí o Cso g ádi G ö g i és Pa luska Valé ia ez i á ú kutási e ed é eit.

sugo szele Mi d a fo p ofit, i d a o p ofit sze ezeti fo a eseté e igaz, hog sajátos éljaik a állal a p ofitsze zés; a o p ofit sze ezet a isszió teljesülése; a fo ássze zés; st. elé ése é deké e ás élokhoz köthető te éke séget fol t ak, a i eg ásik fél szá á a é téket ho dozh te ék, szolgáltás, esz e, aga tás st.. Tö ek ésük, hog ezt a te éke séget és e ek égte ékét a ásik fél ol a é tékes ek ta tsa, hog azt ö ké tese elfogad a egfelelő áldozra állalkozzo ; az elfogadás a kí ált te éké t, szolgáltásé t, é téké t a ásik féltől a aguk szá á a é tékes áldozot á ak pé z, idő, e e gia, é tékek, aga tás i ták feláldozása, eg áltoztása, szelle i, lelki azo osulás st. ; a felek kou iká ióképesek és át tudják ad i és ki tudják se él i eg ás között a kap sol tá g át képező te éket, szolgáltást, é téket; az elfogadás a felek sza ad dö tésé ek, álasztásá ak e ala il e külső ké sze ítő e ő hásá ak az e ed é e; a sza ad álasztás fol a á a a ásik fél pozití eak iója akko alakul ki, ha az ajá l szá á a o zó, igé kielégítő és legalá ol a é tékes, i t áldozá ak é téke; a t a zak ió lét ejötte é deké e ol as it, és/ ag úg kell felkí ál i, a i felkelti a ásik fél é deklődését, a it é tékes ek ta t, elfogad, és ezé t ö ké t állalkozik a felkí áló sze ezet szá á a ked ező dö tés e: a kap sol a, a se é e; az ajá l kialakításako a a is teki tettel kell le i, hog a ásik fél dö tési fol a á a é leg e teszi az alte í a e se tá si ajá lok is. Ezek e a jelle zők e tehát egeg ez ek a p ofito ie tált és a o p ofit a keti gfu k iók ke etfeltételei, jelle zői. A to á iak a e uto a fo p ofit és o p ofit a keti g közötti elté éseket, elhá olások. 5. A FORPROFIT ÉS A NONPROFIT MARKETING ELTÉRÉSEI, KÜLÖNBÖ)ŐSÉGEI Az előző fejezethez haso lóa a saját kutási e ed é ek és tapasztalok ellett ehel ütt is ta tal á a itálo Cso g ádi G ö g i és Pa luska Valé ia ele á s kutási e ed é eit, a külö özőségek lehető legteljese e utása é deké e. E külö ségek a kö etkezők: A o p ofit sze ezetek ajá lai elsőso a szolgáltások és aga tás i ták, e pedig kézzel foghó te ékek. A klasszikus üzleti a keti g odellek hel ett ezé t a szolgáltások és a go dolok a keti g odelljei ek alkal azásá a a elsőso a szükség. Mi el a legtö o p ofit tö ek és egfoghla tá sadal i és pszi hológiai elő öket foglal agá a, ehéz az ajá l e utása. Még akko se iztos, hog hag o á os a keti g eszközökkel hásosa köz etíthetők a té leges elő ök, ha fizikai ele is észe a se e tá g á ak.

2014. január június A o p ofit a keti g g ak a ol a áldozok a ké i az eg es fog asztót, el ek sak kicsi vagy seil e hasz ot e e ed é ez ek szá á a, ezé t az ajá lok e igazá egg őzőek. Il e ko élsze ű az eg é i hasz osságo túl utó elő öket ha gsúl oz i. G ako i, hog az áldozhozal e ed é e se eg é tel ű, e tapasztalhó láthó ege ősítés. A aga tás fe ta tásához pozití ege ősítés kell. Utal a a. fejezet e o olgott o p ofit szekto o elüli szeg e tá ió a, úg go dolo, hog az e po t a fel etett jele ség dö tőe a i il alszekto o kozásá a jele het eg, íg a o p ofit szekto to á i sze ezetei él pl. ö ko á zi tulajdo ú o p ofit kft. sokkal ke és é, ag eg általá e áll fe a e utott p o lé a. A o p ofit sze ezetek általá a ige o olult aga tási ké désekkel foglalkoz ak, ezé t ag tö egű i fo á iót és él e ag a ázot kell a fog asztók felé ko u ikál iuk. A pia i szekto a általá a lehetséges az ajá l eg áltoztása, a fog asztói igé ekhez aló ugal as igazítása. A o p ofit szekto a ez g ak a ehéz ag lehetetlen. (Pl. a é adás ak sak eg ódja a. A ké déskö ásik oldala, hog á a se e alap ető fizikai és aga tási aspektusai ug a e áltozthók eg, a arketing- i eg é ele ei a so agolás, a köz etítés ódja viszont igen. Az ajá lok te észeté ől az is kö etkezik, hog o p ofit közeg e feszültség a a sze ezeti élok és a fog asztói elégedettség között. A élközö séget a o p ofit sze ezetek g ako ta ol a dolgok elfogadásá a ké ik, el ek i á t az eglehetőse közö ös, sőt sok eset e eg é tel űe elutasító. Az üzleti a keti g itká küzd azoké t, akik elle ségesek az ajá ltal sze e, a o p ofit a keti g elle e g ak a il e feltételek között ozog. Ez a té eglehetőse összetetté és íg d ágá á teszi a a keti g p og a ok eg alósítását, hisze a eg e és sokkal tö e őfeszítést igé el. Véle é e sze i t e go dolkö eseté e is alkal azhó a o p ofit szekto első szeg e tá iója, hisze e p o lé a a i il alszekto űködése eseté állh fe n ag o eséll el. Az ajá lok és a fog asztó dö tések te észeté ől kö etkezik, hog ehéz eg ízhó kutási e ed é eket elé i a fog asztói aga tás ól, e t a izsgálok g ak a ol a ké dések e i á ul ak, el ek az eg é ek sze él iségé ek leg él e étegeit kutják. Il e kor az eberek sokkal hajlaosabbak pontlan, ö igazoló, el á t álaszok ad i. Ke és a szeku de ad is a o p ofit közö ség jelle zői ől. A o p ofit sze ezetek ezé t ige g ak a sötét e tapogóz ak arketing p og a jaik kialakításako, ag o e őket ké tele ek fo díta i az előkészítő, ele ző u kálok a. A o p ofit sze ezetek e e a pé z eli, ha e i ká a tá sadal i élok do i a iája jelle ző. Ez a ka akte jeg lehetetle é teszi a sike ag a ukás pé z e aló kifejezését, és általá a is ige eg ehezíti az e ed é esség é ését, íg a a keti g alkal azásá ak hásosságát. A élok és az e ed é ek objektivizálásá ak ehézsége a st égiák közötti álasztást is sokkal izo tala a á

sugo szele teszi. A arketing dö téshozók ezé t ké tele ek a szu jektí ódsze ek jele tőse alkal azásá a. A állalok sak akko o sátkoz ak se eüg letek e, ha a e ő fizetőképes, íg p i e te éke ségük eg e a fo ássze zés e ha iz usa is. A o p ofit sze ezetek sajátossága éppe az, hog p i e te éke ségük e jö edele sze zési éllal tö té ik, ezé t általá a szükségük a külső fo ások egsze zésé A o p ofit státusz ug a akko lehetőséget is ad a fo ások eg oldalú e o ásá a. Mi de ől az kö etkezik, hog a o p ofit sze ezetek ek legalá két közö sége a, a fo ás iztosítók és a ked ez é ezettek kö e, íg egduplázód ak a a keti g fu k iók is. A két alapközö ség ellett ige g ak a ás sopo tok is e kell o i a a keti g p og a ok kö é Fo tos például a politikai dö téshozók, a édia, a szószólók, az ö ké tesek, a köz éle é eg e ése is. A tö szö ös közö ség to á ő íti a arketing feladok. Ne lehet fig el e kí ül hag i, hog a o p ofit sze ezetek sokkal i ká ki a ak té e a il á osság elle ő ző hásá ak, i t az üzleti élet sze eplői. A o p ofit sze ezetek által állalt tá sadal i élok, illet e a közpé zek ől aló észesedésük a közfig ele ag o é deklődését áltja ki. A il á ossággal aló ag o tö ődés eg é ké t is ja íthja a sze ezetek egítélését. A arketing eszköztá á a ezé t kitü tetett sze epe lesz a közö ségkap solok ápolásá ak, a Public Relionnek. E po tok a áll ak a p ofito ie tált és a o p ofit a keti g közötti alap ető külö özőségek. Te észetese ezek é el ike agá a foglal ol a ele eket, a el ek eheze é teszik a o p ofit a keti g e ed é es eg alósítását. A to á iak a ege lítek éhá, a o p ofit a keti g e ha iz usait ehezítő jelle zőt, a el ek e elsőso a a o p ofit e sus fo p ofit el életi külö ségek e ezethetők issza, ha e a g ako li űködés és kö ezet ko látozottságai a. 6. A NONPROFIT MARKETING GYAKORLATI VISS)ÁSSÁGAI fejezet e egtö té t a a keti g, i t tudo á ág, és i t g ako li iz us általá os és kifejezette a o p ofit szekto a spe ializált é tel ezése, életi ke et e dsze teljességé e tö eked e kité te a o p ofit szekto ö id izsgálá a is. Az első há o fu k ió, e ha to á á az el defi iálásá a és A. és. fejezet so á saját kutási e ed é ek alapjá és to á i kutók e ed é ei ek e o ásá al felso akoztta a fo p ofit és o p ofit a keti g közötti legjelle ző eg ezéseket és külö ségeket. A külö özőségek felso olásá ke esztül á kitű ik éhá ol a gazdaságel életi jelle ző, a el ek eg é tel űe ag a ázzák a o p ofit a keti g eg alósításá ak ko pliká ióit. E fejezet e to á i ehézségeket so akoztok fel, a el ek az el életi izsgálódás so á ég

2014. január június e ütköztek ki, de a o p ofit űködés g ako lát izsgál a ige is jele g ako ol ak a o p ofit a keti g űködésé e is egí előjellel. 6.1. Professzio ális e a ak, és hást eri erőforrás hiá y és pé zhiá y A o p ofit szekto azo elül is főké t a i il alszekto eg ik legfő és legko ple e hiá ossága a p ofesszio ális u kae ő és az a agi fo ás hiá a. E kettő hiá osság e őse összefügg het eg ással. Hisze egfelelő ko pete iaskála fel o ultása élkül az adott o p ofit sze ezet eheze e tudja é é esíte i é dekeit, és eheze e tudja kihasz ál i lo i- és pál ázi lehetőségeit. Íg ke ese a agi fo áshoz juth a ál, i t a it ideális eset e elé het Viszo t az a agi fo ás hiá a eggátolja, ag legalá is lassítja ol a sze ezeti kö ül é ek kialakítását, a el e áépíthető le e eg p ofesszio ális dolgozói gá da, egfelelőe széles ko pete iaskálá al. Ez az a o ália te észetese sak úg oldhó fel, ha sike ül elkötelezett, hosszútá o go dolkodó szake e eket e o i a i il és o p ofit űködés e, akik aztá elé ik az a agi fo ások opti alizálását. 6.2. A T i iális, hog ez a p o lé akö a a keti g fu k ió sze po tjá ól ag o lé eges, hisze e fu k ió sok pé zt és szak ai hozzáé tést igé el. arketi g ek a eve a halála Pa luska Valé ia í ásá a Pa luska, találhó ez az idézet, a el eg aló a lé eges p o lé á a hí ja fel a fig el et. A o p ofit sze ezetek élközö sége tö ségé e i s fel é tez e egfelelő közgazdaságta i tudással, íg e eglepő, hog laikuské t g ak a e egfelelő é tel et tá síta ak eg -eg fogalo hoz. A a keti g kifejezés eseté e ez tö szö öse észlelése fol tá sakis pia i, üzleti fol a ok ele Íg ele e za a ossá, é thetetle é álik szá uk a állalja, hog a a keti gko ep iója, és azt aká Más észt teg ük fel, hog a laikus izsgálódó túlteszi agát a felis e ése, hog a a keti g izo e sak üzleti kö ezet e alkal azhó fu k ió to á i fél eé tések fo ása szokott le i a a keti g kizá ólagos azo osítása a eklá al, a ak is az ag esszí e, di ekte fo ái al. Ezé t ha a laikus sze lélődő eg sze ezetet lehet aká o p ofit, aká fo p ofit összefüggés e lát a a keti ggel, i t fu k ió al, az esetek tö ségé e g a ak ó á, elutasító á, izal la á álik. Ez a p o lé a az üzleti sze ezetek eseté e talá á e hült, hisze a élközö ségek tö egei elfogadták a pia i sze ezetek és a a keti g eg ütt já ását, de a o p ofit szekto o elül a a keti ggel aló fel állalt kap sol a laikus élközö ség szá á a g ako ta ég e elfogadhó. igaz. Eg észt a laikusok a a ket szó eké t tudják azo osíta i a a keti get. az a o p ofit sze ezet, a el ílta a keti g appa átussal alá is tá asztja.

sugo szele 6.3. A ivil szférá a tapasztalhó ösztö ös arketi g Az elő i po t eseté e egoldás lehet a a keti gfu k ió ol a fo á tö té ő üze eltetése, hog a ak st uktú áját a laikus élközö ség di ekt ódo e é zékeli. E él ag o p o lé a lehet s ez a o p ofit szekto o elül főleg a i il alszekto eg es sze ezetei eseté e é zékelhető hog a sze ezet aga si s a ak tudá a, hog éppe a keti g u kát égez. Te észetese a a keti g sike e e feltétle ül függ tól, hog a ak égzése tudos, ag ad ho jellegű. De legalá is álláspo to sze i t eg tudos, te ezett a keti gfol a sokkal él ö ő, sike ese lehet. Bá a a is találhók kutási példák, hog a túlte ezés éha ká osa, i t az ösztö ös selekedet. Mi de eset e a i kö etkeztetés le o hó, hog a fel etett p o lé a ige sak kétélű. Bá i dkét églet e találhók kutási példák, elfogadhó ak tű ik az a egközelítés, hog a te ezett a keti gte éke ség segítheti a sze ezetet igazi sike ekhez. 7. KULCSKÉRDÉSEK Az eddigi izsgálódás utá áté ek a o p ofit a keti g két kul ské désé Ha a o p ofit sze ezet e két kul ské dés e egfelelő álaszt ad, akko a ko á iak a jelzett ehézségek elle é e sike es a keti gko ep iót tud felépíte i és ég ehajta i. Első kul ské dés: A o p ofit sze ezet il e kap sol a a kö ezeté el? Ha a o p ofit sze ezet fo ásai aká sak ész e is tá ogások ól szá az ak, akko külö a keti g st égiát kell kialakíta i a fo ások egsze zésé e és a fo ások felhasz álásá a. A fol a os fo ás iztosítás é deké e e sak a égső felhasz álók a, ha e a tá ogók a o kozó a keti g te et is eg kell fogal az i. al, hisze az Ha ö ké tesek e o ásá al űködik, a élközö ségek szá a ki ő ül eg úja ö ké tesekkel aló eg ütt űködés api feladok jele t. A o p ofit sze ezetek i d te éke ségük, i d fo ásaik kap sá jo a kötőd ek a közé dekhez, íg ag o közfig ele i á ul feléjük, a el et szi té e lehet fig el e kí ül hag i. E ek kö etkezté e a il á osság sokkal fo tosa sze epet kell, hog kapjo a a keti g st égiák és p og a ok kö é e. Második kul ské dés: Mil e te észete? a o p ofit sze ezetek által efol ásol i kí á t se ék A a keti g st égia kialakításá a alap ető sze po t, hog a eg e i és egta ta i kí á t közö ség il e áldozok á á il e hasz okhoz juth a se é e. A o p ofit sze ezetek kap solai a fokozotta jelle ző, hog a közö ség a gazdasági költségek ellett e sak idő- és e e giaáldozot hoz, ha e ige g ak a go dolok, é tékek, ilág ézetek, aga tás i ták feláldozásá a is ké sze ül, a el eké t se é e szi té e sak gazdasági, ha e tá sadal i és lelki haszo hoz is juth.

2014. január június A állalok a tipikusa jelle ző gazdasági áldozoké t gazdasági haszo jellegű t a zak iókkal sze e a o p ofit sze ezetek kap solai ige áltozos költség-haszo ko i á iók a jele ek eg, a el ek te észetese ás kezelési ódot is igé el ek. 8. A NONPROFIT S)ERVE)ETEK ÁLTAL LEGGYAKRABBAN ALKALMA)OTT KOMMUNIKÁCIÓS ES)KÖ)ÖK A kul ské dések ö id átteki tésé ől kide ül, hog a o p ofit sze ezetek a keti gko ep iójá ak eg ik legfo tosa ele e kell leg e a ko u iká ió, illet e a sajtó- és édiakezelés. Ezt a il á osság fokozott é deklődése teszi szükségessé. A Cso g ádi G ö g i í ásá a e utott kutást alapul é e Cso g ádi, e fejezet e a o p ofit sze ezetek által legg ak a a alkal azott a keti g ko u iká iós fo ák uto A o p ofit i téz é ek szá á a i de találkozás a élközö séggel eg e lehetőség is a ko u iká ió a. Ezé t fő ko u iká iós so aké t a ag o o p ofit sze ezetek szó i őt alkal az ak. Ekko fo tos té ező lehet a ak hitelessége és izalo keltő i olta. A kö etkező ko u iká iós eszközöket hasz álják legg ak a a a o p ofit sze ezetek ez esetek e a sze ezeti é et á e í ol ag ele a iá al, i t a szó i ő eseté : 1. Hi detés: ze él tele tö egko u iká ió, el a tö egeket elé ő édiák hasz álja, ta tal át a sze ezet há ozza eg. Ő fizeti, esetleg ado á ké t i g e jut hozzá. 2. P o ó ió: G ak a hűségp og a. 3. zpo zo álás: Általá a a o p ofit sze ezet kapja a pé zt, el é t se é e az ado á ozó állal tá sadal i egítélését ja ítja. Jelle ző spo t, ű észet, oktás, ala i t tudo á os te ületeke, és g ak a kap solódik ese é ekhez. 4. Kap solt hi detés: A o p ofit sze ezet ás sze ezet hi detési felületét hasz álja ész e ag egész e, i dkét fél szá á a elő ös lehet. 5. PR: A o p ofit sze ezet good ill-jét, jó hí e ét pl. szak ai hozzáé tés egítélése ja íthja, általá a sajtó a és ko fe e iáko aló egjele ést foglal agá a. a sze ezeti űködéshez e e é játék, kap solódh Pu li it : Ol a sze él tele tö egko u iká ió, el et e a sze ezet fizet, ta tal át e há ozza eg legalá is hi alosa e. Jelle zőe függetle és sza ahihető i fo á iófo ás ak ta tják. Pl. függetle k itikus újságí ás. 6. 7. Poi t-of-deli e : A ásá lás, illet e a szolgáltás hel é tö té ő ko agá a foglalh e utót, st. 8. Kiállítás szak ai : Nag jele tőséggel í ado á ozókkal aló kap solta tás te é. u iká ió, el a felhasz álókkal, szpo zo okkal és

sugo szele 9. Di ekt a keti g: ze él es és köz etle ko u iká iós ód a jele legi és pote iális üg felekkel, szpo zo okkal és ado á ozókkal. Eszközei a osú ák, köz etle külde é ek st. 10. ze él es eladás, se e: zó eli e utás eg, ag tö eladó észé ől, szolgáltást kí álja a e ők - ek, szpo zo ok ak ag ado á ozók ak. el a o alak: Az álla polgá ok 12. I te aktí a keti g: Az i te etet hasz álja a kí ál ko i álja a ko u iká iót az eladás -sal, se é el. egis e tetésé e, g ak a 11. )öld, illet e eg é ked ez é es hí ószá ok ag ado á akti itásá a építő, köz etle elé ésű so a. 13. IMC i teg ált a keti g ko u iká ió : A ode a keti g iszo lag új ko ep iója, el a o p ofit szfé á a ég ag o jele tőséggel í, i t az üzleti szfé á a. Elő e, hog kö etkezetes üze eteket köz etít i de él sopo t szá á a i de elé hető so á. Íg a ko u iká ió ég hásosa lesz a kö etkezetesség, ala i t az eszközök és üze etek szi e giájá ak hásá a. el eket és il e a á a Az. á a jól sze lélteti, hog a fe t e lített eszközök közül alkal azzák elősze etettel a o p ofit és i il szfé a sze eplői. 1. á a: A o p ofit sze ezetek által alkal azott ko u iká iós és eklá eszközök Fo ás: Di a, 2004 aj álos ódo azo a kutások pl. NIOK, is alátá asztják, hog a i il szfé a sze ezetei, u ká sai i d a saját sze ezetük, i d a i il szfé a egészét i fo ikailag, ko u iká iós eszközök te é ala so a ellátott ak találják, és e ek fő okát a a látják, hog e e delkez ek elege dő fo ással se a ko u iká iós, se az i fo ikai fejlesztések eg alósításához. A a is eg eté te ek, hog az i fo á ióte h ológia pozití a h u ka égzésük e, külső és első ko u iká iójuk fejlesztése segíti i d feladaik ellátását, i d éljaik elé ését.

2014. január június Vala i t a ól is ilkoztak, hog itottak az i fo á iós és ko u iká iós eszközök hasz álá a, to á á igé ük a eze eszközök fejlesztésé e, és e é tékelik jele tős ek az ehhez kötődő plusz feladok, áldozok se. 9. A NONPROFIT MARKETING ÉS A) ADÓ % A o p ofit szekto eg é ek által aló tá ogását két ag szeg e s e lehet o ta i. Az eg ik sopo t eg é tel űe az ad ho jellegű ado á ok, a iko eg adott sze él eg é ileg dö ti el, hog saját ag o á ól eg sze i ag e dsze es fo á a tá og eg adott o p ofit sze ezetet. Ekko az eg é ö agától ag sak ag o - ag o e he áhás e ed é eképpe dö t a tá ogás eg alósítása ellett, illet e a ak ke eteit is lé egé e az eg é há ozhja eg. Az %-ok a keti gko A ásik tá ogási lehetőség Mag a o szágo a tá sadalo i á á ól az adó % e dsze e, a el tö ódosítás utá á a adó + % e dsze é alakult át. A tá ogási e dsze lé ege, hog a dolgozó eg é ek a sze él i jö edele adójuk )JA %-át eg o p ofit sze ezet ek, ásik %-ot pedig eg eg ház ak ajá lh ak fel. Ez a fajta tá ogási e dsze jó al kötötte az előző él, sza ál ait a á tö szö ódosított. é i CXXVI. tö é ta tal azza. Esze i t sak u kajö edele el és íg )JA tehe el e delkező álla polgá ok e delkezhet ek a saját - %-uk ól, és sak ol a o p ofit sze ezet és eg ház ja á a ajá lhják fel, a el ek az Ne zeti Adó- és Vá hi al NAV o kozó ad ázisá a egiszt áltak. egsze zéséé t a o p ofit szfé a sze eplői u iká iós eszközök szi te i deg ikét hasz álják. fe te felso olt egsze zése é deké e égzett a keti g ko u iká iós lehet pusztá a efol t összegek ag ságá al le é i. Te észetese az %-ok te éke ség e ed é ét e a A e dsze élja hazá k a éppúg, i t a kö ező kelet-közép-eu ópai o szágok a az, hog e eljék az ado á ozás p esztízsét, ala i t az, hog láthó á teg ék a o p ofit szekto t és felhí ják a szekto te éke ségé ek fo tosságá a a köz éle é fig el ét. 10. ÖSS)EG)ÉS E ikk e a o p ofit a keti g alap ető el életi és g ako li jelle zőit utta Az első há o fejezet a o p ofit szekto és a a keti g fu k ió, ala i t a o p ofit a keti g i t a szekto és a fu k ió eg fajta sajátos etszete el életi, tudo á os defi iálásá a hel ezte a ha gsúl t. Az í ás kö etkező ag eg ségé e a o p ofit és a fo p ofit a keti g haso lóságait és külö ségei ke ültek e utás a. To á á a észi t ezek ől, észi t ás kö ül é ek ől le ezethető, a o p ofit a keti g űködtetését é i tő, el életi ag g ako li kutással ki uthó ehézségek ke ültek fókusz a. A ásodik lokk égé is e tette azt a két

sugo szele kul ské dést, a el ek hel es eg álaszolásá al a sze ezet ész e, ag egész e elle súl oz i, egligál i tudja a ehézségeket. A ha adik lokk, á fel illa t éhá egésze g ako li o e tu ot a o p ofit a keti g fu k ió űködésé el kap sol a. Rö ide e utás a ke ültek a o p ofit szekto a legg ak a a hasz ált a keti gko u iká iós eszközöket, illet e e utta a Mag a o szágo űködő Adó + % e dsze ét. Jele í áso al a o p ofit a keti g sajátos jelle zői e, ke et e dsze é e fókuszálta, kie el e azok az el életi és g ako li o e tu ok, a el ek e jele tőse elté a pia i kö ezet e űködtetett a keti g e dsze ektől. Álláspo to sze i t a o p ofit a keti g aká Mag a o szágo, aká az eu o-la ti ö ezet e felszálló ág a találhó, hisze a o p ofit szekto fo tossága apjai k a oha osa ö ekszik, és íg a szekto t tá ogó fu k iók is e ede dőe sike e a ak ítél A szekto dolgozói és szake e i úlik, hog ez a fol a ekko a időtá o eg ég Ha a szekto sze eplői felis e e jele tőségüket, tudosa, sze ezette égzik feladuk, a fejlődési fol a g o sa á álik, s íg a o p ofit a keti g is g o s fejlődési pál á a áll el ek első lépése a tá sadalo elfogadásá ak ki í ása lesz, to á i lépései pedig az üzleti a keti ghez haso lóa az eszköztá és ódsze ta fejlesztés IRODALOMJEGY)ÉK 1996. é i CXXVI. tö é a sze él i jö edele adó eghá ozott észé ek az adózó e delkezése sze i ti felhasz álásá ól. Fo ás: http://net.jogtar./jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600126.tv 2012. 05. 10. Cso g ádi Gy. (2004): No p ofit sze ezetek ko.elibkf./okt_publ/szf_23_04.pdf 2012. 05. 17. usi ess a keti g és Budapest, Fo ás: e edzs e t. Budapest: Dinya L. Farkas F. Hetesi E. Veres Z. (2004): No KJK-KER )ÖV, p. u iká iója. Ko á s M. (2011): Moti á ió a i il és o p ofit sze ezetek eseté e - soproni tapasztalok. In: Balázs J. zékel Cs. sze k. : Változó kö ezet-i o í st égiák. Ne zetközi Tudo á os Konferencia a Mag a Tudo á Ü epe alkal á ól, Sopron, pp. 953 972. Kuti É. : Hí juk talá o p ofit ak Budapest: No p ofit Kutó sopo t, p. No p ofit I fo á iós és Oktási Közpo t ): Gi e a Sha e to the Ci il Se to!, % Ca paig 2003. Budapest: Report by the Nonprofit Inforion and Training Centr Pavluska V. (1999): A nonprofit szektor. Pé s: Ja us Pa E e i E őfo ás Fejlesztési I tézet, 217 p. Pavluska V. (2003): A a keti g sajátos te Vol. 4, No. 2, pp. 18 26. o ius Tudo á eg ete Fel őttképzési és észete a o p ofit sze ezetek e. Tudás e edzs e t,