egyenlítô BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ / MEMBER OF PARLIAMENT A HA TA LOM MEGOSZ TÁS REND SZE RÉ BEN

2 0 1 2. N O V E M B E R egyenlítô M E L L É K L E T BÁ RÁN DY GER GELY PhD OR SZÁG GYÛ LÉ SI KÉP VI SE LÔ / MEMBER OF PARLIAMENT AZ AL KOT MÁNY BÍ RÓ SÁG EL LEN SÚ LYI SZE RE PÉ NEK MEG VÁL TO ZÁ SA A HA TA LOM MEGOSZ TÁS REND SZE RÉ BEN (az al kot mány- és alap jog vé de lem rend sze ré nek átala kí tá sa 2010 és 2012 kö zött) CHANGING THE BALANCING ROLE OF THE CONSTITUTIONAL COURT IN THE SYSTEM OF THE DIVISION OF POWER (reshaping the constitutional system and the system of protection of fundamental rights in the period between 2010 and 2012) FROM PAGE 22

Amá so dik Or bán-kor mány el sô két évé ben a közéle ti vi ták és a nem zet kö zi bí rá la tok el sô - sor ban az ál lam rend átala kí tá sá hoz kö tôd - tek. Szin te nem volt olyan füg get len ha tal - mi ág vagy al kot má nyos szer ve zet, amely mû kö dé si mód já ban, össze té te lé ben, ha tás kö reit il le tôen ne ala - kult vol na át, még hoz zá lé nye ge sen. Az egyes mó do - sí tá sok több eset ben ön ma guk ban el fo gad ha tóak let - tek vol na, más ese tek ben ön ma guk ban sem, de összes sé gük ben je len tô sen meg gyen gí tet ték a fé kek és el len sú lyok rend sze rét Ma gyaror szá gon. Az egyik leg ko mo lyabb vi ta mind Ma gyaror szá gon, mind az Eu - ró pai Unió ban az Al kot mány bí ró ság kap csán zaj lott. Az Al kot mány bí ró ság átala kí tá sa szim bo li kus ré - sze an nak a fo lya mat nak, ami Ma gyaror szá gon a kor - mány za ti fé kek és el len sú lyok le bon tá sá hoz ve ze tett, s ami nek kö vet kez mé nye kép pen szá mos nem zet kö - zi fó ru mon in dult vizs gá lat Ma gyaror szág gal szem - ben, s szá mos el ma rasz ta lást kel lett el szen ved nünk. 1 Cé lom nem az al kot mány bí ró sá gi mo del lek tu do - má nyos igé nyû össze ve té se, ha nem az, hogy az al - kot má nyo zá si és az al kot má nyo zás sal pár hu za mo - san zaj ló, a köz jo gi rend szert átala kí tó fo lya mat ki - zá ró lag az al kot mány- és alap jog vé de lem re vo nat ko zó kro no ló giá já nak be mu ta tá sá val, az ese mé nyek le he - tô leg pon to sabb do ku men tá lá sá val és lo gi kai sor ba ren de zé sé vel be mu tas sam, mi ként vál to zott meg az Al kot mány bí ró ság köz jo gi stá tu sza, el len sú lyi sze re - pe 2010 és 2012 kö zött. Emel lett ter mé sze te sen nem ke rül he tô meg majd a tel jes át ren de zé si fo lya mat ál - ta lá nos vo nat ko zá sai nak érin té se sem. Az Or szág gyû lés 2010. jú nius 28-án sza va zott az Al kot mány-e lô ké szí tô ese ti bi zott ság (a to váb biak - ban: elô ké szí tô bi zott ság) felál lí tá sá ról. A bi zott ság jú lius 20-án meg tar tot ta ala ku ló ülé sét. Ez zel hi va ta - lo san is kez de tét vet te a mi nisz ter el nök ál tal ko ráb - ban már be je len tett al kot má nyo zá si fo lya mat. Az elô - ké szí tô bi zott ság 2010. de cem ber 20-án el fo gad ta a Ma gyaror szág al kot má nyá nak sza bá lyo zá si el vei cí mû kon cep ciót, me lyet az Or szág gyû lés elé ter jesz - tett 2. A kon cep ció vi tá ját feb ruár és már cius hó nap - ban foly tat ta le az Or szág gyû lés. Az új alkotmányt, amely vé gül is te kin tet tel a tör té ne ti al kot mány ha - tá lyá nak fe lé lesz té sé re csak alap tör vény lett, áp ri lis 18-án fo gad ta el az Or szág gyû lés, és 25-én ír ta alá a köz tár sa sá gi el nök. Az al kot mány- és alap jog vé de lem rend sze rét átala kí tó al kot má nyo zá si fo lya ma tot pe - dig az Al kot mány bí ró ság ról szó ló sar ka la tos tör vény el fo ga dá sa zár ta le a 2011. év vé gén. Az al kot má nyo zás lett vol na hi va tott ar ra, hogy szé - les kö rû tár sa dal mi és szak mai vi ta so rán az Or szág - gyû lés dönt sön ar ról, mi lyen mó don kí ván ja átala kí ta - ni Ma gyaror szág köz jo gi be ren dez ke dé sét. Lát ni kell azon ban, hogy a konk rét ha tal mi po zí ció kat is érin tô ren del ke zé sek ko di fi ká ció ja jó részt az al kot má nyo zás - sal pár hu za mo san, s nem an nak ke re té ben folyt. A vi - szony lag szé les kö rû tár sa dal mi és szak mai nyil vá nos - ság elôtt zaj ló al kot má nyo zás ma gasz tos fo lya ma ta mel lett a jog al ko tá si és a sok szor ezál tal le he tô vé vá - ló ki ne ve zé si gya kor lat, tíz al kot mány mó do sí tó ja vas - lat se gít sé gé vel már az Alap tör vény el fo ga dá sa elôtt átala kí tot ta Ma gyaror szá gon a fé kek és el len sú lyok rend sze rét. Más ként fo gal maz va: az al kot má nyo zá si fo lya mat köz ben a kor mány ha ta lom kon cent rá ciót va - ló sí tott meg, még az Alap tör vény ha tály ba lé pé sét jóval megelô zôen. Eb ben az idô szak ban hét rôl hét re szü let - tek olyan dön té sek még hoz zá for má li san kép vi se lôi ön ál ló in dít vány ered mé nye kép pen me lyek le bon tot - tak va la mi lyen kor mány za ti gá tat. Ezek az elô ter jesz - té sek va ló já ban mind a kor mány tól szár maz tak, csak a jog al ko tá si tör vény ben elôírt egyez te té si kö te le zett - ség ki ját szá sa miatt for má li san kor mány pár ti kép vi se - lôk kel nyúj tat ták be. Az Al kot mány bí ró ság két ha tá ro - za tá ban is fel hív ta az Or szág gyû lés fi gyel mét e gya kor - lat tart ha tat lan sá gá ra. 3 Az al kot mány bí rák je lö lé si 1rend jé nek átala kí tá sa Ilyen in dít vány volt, s a vá zolt sor ba il lesz ke dett Mátrai Már ta ja vas la ta is. 2010. jú nius 7-én e kor mány - pár ti kép vi se lô asszony gon dol ta úgy, hogy mi vel a ha - tá lyos je lö lé si sza bá lyok nem biz to sít ják a tes tü let fo - lya ma tos és za var ta lan mû kö dé sét, ide je meg vál toz - tat ni az al kot mány bí rák je lö lé si rend jét. 4 A ko ráb bi gya kor lat sze rint a min den ko ri kor mány ol dal csak az el len zék egyetér té sé vel tu dott al kot mány bí rá kat je löl - ni. Min den frak ció egy ta got de le gált a je lö lô bi zott ság - ba, akik több sé gi dön tést hoz tak. En nek, a Nem ze ti Ke re kasz tal tár gya lá so kon ki dol go zott mód szer nek az volt az oka, hogy a tes tü let ben a le he tô sé gek hez mér - ten leg ke vés bé je len jen meg a po li ti kai ér dek. A je lö - lé si fo lya mat ban az el len zé ki, avagy ép pen a kor mány - ol da li vé tó megaka dá lyoz ta, hogy a má sik ol dal szá - má ra po li ti kai kö tô dé se, vagy ép pen né zet rend sze re miatt el fo gad ha tat lan sze mély vál jon az Al kot mány bí - ró ság tag já vá. A rend szert per sze le het bí rál ni, hi szen mégis csak va la mi fé le po li ti kai al ku ered mé nye kép pen vál tak je lölt té a ja va solt sze mé lyek, s két ség te len, ez a sza bály több ször ered mé nye zett éve kig tar tó si ker te - len je lö lé si el já rást. Nem ör dög tôl va ló te hát, hogy egy két har ma dos par la men ti több ség gel ren del ke zô kor - mány meg pró bál jobb rend szert al kot ni. A gon dot csak az okoz za, hogy a ja vas lat megint nem szólt más - ról, mint a ha ta lom kon cent rá lá sá ról. A ja vas lat alap - ján a nyolc ta gú, a ké sôb bi mó do sí tás sze rint 9 15 ta - gú je lö lô bi zott ság ban, mely nek össze té te le iga zo dik a par la men ti ará nyok hoz, a je len le gi kor mány pár tok, most már az el len zék be le szó lá sa nél kül, ön ál lóan ál - lít hat nak je löl te ket. 5 A jog sza bályt, ha tály ba lé pé se után, azon nal al kal maz ták is. Az al kot mány bí rák vá - lasz tá sa kor de mok ra ti kus el kö te le zett sé gét bi zo nyí - tan dó az új sza bá lyok alap ján felállt je lö lô bi zott ság min den párt je lölt jét al kot mány bí ró-je lölt té vá lasz tot - ta, majd a kor mány ol dal 2010. jú lius 22-én, a ple ná - ris ülé sen meg vá lasz tot ta az ál ta luk je lölt két al kot - mány bí rót. 6 Ez pe dig a ha ta lom tech ni ká nak az a mód - sze re, amit so kan ci niz mus nak ne vez nek. Aki egy ki csit is be le gon dol, rá jön, hogy a je lö lé si sza bá lyok meg - vál toz ta tá sa nem azért volt fon tos, hogy az el len zék ál tal ja va solt sze mé lyek je lölt té vá lá sát megaka dá lyoz - has sák, ha nem azért, hogy a kor mány ol dal ál tal ja va - solt sze mé lyek je lölt té vál has sa nak az el len zék egyetér - té se nél kül is. A ki zá ró lag a kor mány pár tok ál tal ja va - solt je löl tek meg vá lasz tá sa kér dést sem hagy ma ga után a kor mány mó do sí tó ja vas lat tal kap cso la tos va - ló di szán dé kait il le tôen. 3

Só lyom Lász ló ak ko ri köz tár sa sá gi el nök az el fo - ga dott tör vényt meg fon to lás ra vissza küld te az Or - szág gyû lés nek. Leg fôbb kri ti kai ész re vé te le az el len - zé ki frak ciók hoz ha son lóan az volt, hogy a tör vény kiik tat ja a rend szer bôl a komp ro misszum kény sze rét, így a ma sem jó rend szer to váb bi rom lá sát idé zi elô. A jog sza bály sem for mai, sem tar tal mi okok ból nem ké pes be töl te ni ga ran ciá lis felada tát. Egy ta nul - mánnyal is felérô átira tá ban bí rál ta a jog sza bály szer - kesz té si, nyelv ta ni és tar tal mi hiá nyos sá gait, s ja vas - la tot tett ar ra, hogy a je lö lé si rend szert az Or szág gyû - lés ak ként vál toz tas sa meg, hogy szá mos eu ró pai or szág gya kor la tá hoz ha son lóan a tör vény ho zás má sik al kot má nyos szerv vagy szer vek köz re mû kö dé - sé vel vá lasszon al kot mány bí rá kat. 7 Az elô ter jesz tô a ja vas lat is mé telt meg tár gya lá sa kor a köz tár sa sá gi el - nök ja vas la tai ból annyit fo ga dott meg, hogy elô ter - jesz té sét a je lö lô bi zott ság össze té te lé re vo nat ko zóan kiegé szí tet te. 8 El len zé ki párt tett olyan ja vas la tot, hogy az al kot mány bí ró vá lasz tás fo lya ma tá ba más al kot - má nyos szerv is be vo nás ra ke rül jön. 9 A kép vi se lôk a megis mé telt vi tá ban ér vei ket is megis mé tel ték, s in - terp re tál ták az ál lam fô átira tát. 10 Nem me he tünk el a mel lett sem, hogy ugyanez a tör vény ja vas lat mintegy mel lé ke sen ha tá lyon kí - vül he lyez te az Al kot mány 24. (5) be kez dé sét. Ez a sza kasz, mely a Horn-kor mány ide jé ben lé pett ha tály - ba, ar ról ren del ke zett, hogy az al kot mány kon cep ciót csak az or szág gyû lé si kép vi se lôk négy ötö dé nek egyetér té sé vel le het el fo gad ni, azaz a két har ma dos kor mány több ség el le né re, legalább egy el len zé ki párt egyetér té se szük sé ges hoz zá. A mintegy mel lé ke - sen meg jegy zés ar ra vo nat ko zik, hogy a tör vény ja - vas lat in do ko lá sa egyet len be tût sem tar tal maz a ha - tá lyon kí vül he lye zés oká ról. A par la men ti vi tá ban, több szö ri kér dé seink el le né re, 11 az elô ter jesz tô szó - ban sem volt haj lan dó in do ko lást fûz ni a ja vas la tá - hoz. Bár hon nan is néz zük, nem le het más ként ér tel - mez ni és ez volt er rôl az el len zé ki frak ciók vé le mé - nye is 12, mint hogy ezt a ren del ke zést ész re vét le nül kí ván ták az Or szág gyû lés sel el fo gad tat ni. Vé gül, saj - nos nem az elô ter jesz tô rész vé te lé vel, de mégis kiala - kult egy vi ta ar ról, hogy a ha tá lyon kí vül he lyez ni ja - va solt ren del ke zés egyál ta lán ha tály ban van-e még, vagy sem. 13 Elis me rem, ez le gi tim vi ta. Ha azon ban a kor mány za ti szán dé kot vizs gál juk, e jog vi ta nem bír túl nagy je len tô ség gel. Vi lá go san ki raj zo ló dik a kor - mány zat nak az a szán dé ka, hogy nem kí ván ja a négy - ötö dös sza bályt be ve zet ni, avagy fenn tar ta ni ez a fent ne ve zett jog ér tel me zés kér dé se, ha nem egyér - tel mûen el kí ván ja há rí ta ni azt az aka dályt, hogy a kor mány koa lí ció az el len zék tá mo ga tá sa nél kül nem fo gad hat ja el az al kot mány kon cep ciót. Ér de kes ség, hogy ez zel a ren del ke zés sel kap cso lat ban még a ra - di ká lis jobb ol dal is úgy fo gal ma zott, en nél még Horn Gyu la volt szo cia lis ta mi nisz ter el nök is de mok ra tább volt: Azt is ki kell mon da nunk saj nos, hogy a Hornkor mány ko mo lyab ban gon dol ta a nem ze ti együtt - mû kö dést, mint saj nos a je len le gi kor mány pár tok, ugyanis ôk ve zet ték be több mint két har ma dos par - la men ti több sé gük bir to ká ban is azt az al kot mány - ren del ke zést, amit most önök tö röl ni akar nak. 14 Mát rai Már ta ön ál ló kép vi se lôi in dít vá nyai nak el - fo ga dá sá val is mét leom lott két olyan gát, ami a kor - mány több ség ön ál ló dön té si le he tô sé gé nek út já - ban állt. 2 Az al kot mány bí ró ság az al kot mány - kon cep ció kez de ti sza ka szá ban Az Al kot má nyo zá si mun ka az zal kez dô dött meg, hogy az elô ké szí tô bi zott ság ala ku ló ülé sén meg ho - zott dön tés nek meg fe le lôen, az ott meg ha tá ro zott rend ben és kör ben a bi zott ság el nö ke fel kér te az ál - la mi szer vek ve ze tôit, a nem ze ti és et ni kai ki sebb sé - gek or szá gos szö vet sé gei nek ve ze tôit, a he lyi ön kor - mány za tok or szá gos érdekképviseleti szer veit, az MTA Jog tu do má nyi In té ze tét, az ál la mi, egy há zi, és ala pít - vá nyi egye te mek al kot mány jo gi tan szé keit, va la mint a pár tok ál tal ja va solt 5 5 ci vil szer ve ze tet, hogy jut - tas sák el vé le mé nyü ket, el kép ze lé sei ket a bi zott ság - hoz. Eze ken felül bár ki el küld het te vé le mé nyét, mely a Par la ment hon lap ján ugyan csak bár ki szá má ra hoz - zá fér he tô. Ez utób bi ka te gó riá ból kö zel két száz vé le - mény ér ke zett, rend kí vül ve gyes szín vo na lon. A be - kül dôk kö zött sze re pelt pél dául a Ma gyar Hô szi vattyú Szö vet ség, az Al kot má nyos Jog foly to nos sá got Hely - reál lí tó Nem zet gyû lés, az Uni ver zum Egy ház, avagy a Táj szó lam Köz hasz nú Egye sü let. De ma gán sze mély - ként is so kan jut tat ták el vé le mé nyü ket, hol név vel vál lal va azt, hol mo nog ram mal el lát va, de Tó ni bá csi aláírás sal ol vas hat tuk pél dául e ja vas la tot: Ál lást kell fog lal ni, hogy a vá lasz tá si kor tes du ma be tar tá sa kö - te le zô-e, ugyanis az ál lam pol gárt ez zel csak hü lyí tik. E vé le mé nyek ér té ke lé sét nem tar tom szük sé ges nek. a) Fel kért in téz mé nyek ja vas la tai Több sé gé ben a tu do má nyos mû he lyek anya gai sem em lí tik az Al kot mány bí ró sá got. Az MTA Jog tu do má - nyi In té ze te ír ta lán leg bô veb ben ró la. Az in té zet ja - va sol ta az al kot mány bí ró sá gi ha tás kö rök al kot mány - ban rög zí té sét, az átad ha tó ha tás kö rök átadá sát, a va ló di al kot mány jo gi pa nasz be ve ze té sét, a tes tü let lét szá má nak 15 fô re eme lé sét, az al kot mány bí rák új - ra vá laszt ha tó sá gá nak meg szün te té sét, s ez zel együtt man dá tu muk hosszá nak megeme lé sét. A Pro fesszo - rok Bat thy á nyi Kö re ja va sol ta, hogy az al kot mány bí - rák man dá tu ma hosszab bod jon meg utód juk meg - vá lasz tá sáig, ha az 70. élet évük, vagy meg bí za tá si ide - jük le jár ta miatt tör té nik. Min den más eset ben, ha az Or szág gyû lés nem tud 2 hó na pon be lül új bí rót vá - lasz ta ni, a tes tü let koop tál has son egyet tet szé se sze - rint. Vé gül, mu lasz tá sos al kot mány sér tés ese tén az Al kot mány bí ró ság ma ga tölt hes se ki a jog hé za got. Po kol Bé la ja va sol ta, szö veg sze rûen rög zí te ni, hogy az al kot mány bí ró sá gi ha tá ro za to kat a bí ró sá gi el já rá - sok ban ne le hes sen jog for rás ként hasz nál ni, szûn jön meg az ac tio po pu la ris, utó la gos nor ma kont roll kez - de mé nye zé sé re csak bí ró és az or szág gyû lé si kép - viselôk egy har ma da le gyen jo go sult. Az Al kot mány - bí ró ság el nö két az Or szág gyû lés vá lassza meg, az alkot mány bí rák man dá tu ma 12 év le gyen, és új ra vá - laszt ha tó sá gu kat zár ja ki a tör vény. Az al kot mány bí - ró sá gi ha tá ro za tok csak fe lül vizs gá lat után le gye nek al kal maz ha tóak az új alkotmány ha tály ba lé pé sét kö - ve tôen, s te remt se meg az al kot mány az al kot mány - 4

bí rák fe le lôs ség re von ha tó sá gát. Ta kács Albert, a Bu - da pes ti Corvinus Egye tem ok ta tó ja ér velt az al kot - mány jo gi pa nasz be ve ze té se mel lett, Tóth Károly, a Ká ro li Gás pár Re for má tus Egye tem in té zet ve ze tô je az Al kot mány bí ró ság be vo ná sát szor gal maz ta az al kot - má nyo zás fo lya ma tá ba. b) az Al kot mány bí ró ság el nö ké nek ja vas la ta Az ál la mi szer vek ve ze tôi, il let ve a szak mai és érdekképviseleti szer ve ze tek egy ki vé te lé vel ahogy vár ha - tó volt csak a sa ját ha tás kö rük be tar to zó al kot má nyi ren del ke zé sek kel kap cso lat ban tet tek ész re vé te le ket. Az Al kot mány bí ró ság el nö ke az elô ké szí tô bi zott - ság el nö ké nek fel ké ré sé re meg küld te a tes tü let tel - jes ülé se ál tal meg tár gyalt elô ze tes ész re vé te leit az Al kot mány bí ró ság ra vo nat ko zó sza bá lyo zá si el vek - rôl. 15 Eb ben az el nök ja va sol ta, hogy az al kot mány - bí rás ko dás el vei, akár csak a lé nye ge sebb szer ve ze ti kér dé sek, to vább ra is az al kot mány ban, ön ál ló fe je - zet ben sze re pel je nek. Az Al kot mány bí ró ság a bí ró sá - gok tól el kü lö nült szer ve zet ként mû köd jön, s az új alkotmány rög zít se: a jog sza bá lyok al kot má nyos sá gi fe lül vizs gá la tá nak ál ta lá nos ha tás kö rét, a tör vé nyek és más jog sza bá lyok meg sem mi sí té sé nek jo gát, a dön té sek min den ki re kö te le zô ha tá lyát, va la mint a dön tés vég sô, meg fel leb bez he tet len jel le gét. Az el - nök sze rint ga ran ciá lis je len tô sé gû és kí vá na tos lett vol na az Al kot mány bí ró ság összes ha tás kö ré nek al - kot mány ba fog la lá sa. Meg szün tet ni ja va sol ta az actio popularist, s az in dít vá nyo zá si jog kört jo gi ér dek hez köt né. Eb bôl kö vet ke zôen pár tol ta az al kot mány jo gi pa nasz be ve ze té sét. He lyes nek tar tot ta vol na, ha egyes nem zet kö zi szer zô dé sek ese té ben kö te le zô vé vál na az elô ze tes kont roll. Ugyanak kor ál ta lá ban szû - kí te ni ja va sol ta a nem zet kö zi szer zô dés be üt kö zés vizs gá la tát. Fenn tar ta ni ja va sol ta a mu lasz tás ban meg - nyil vá nu ló al kot mány el le nes ség megál la pí tá sá nak ha - tás kö rét. Fenn tar ta ni és ne ve sí te ni ja va sol ta a jog egy - sé gi ha tá ro za tok fe let ti al kot má nyos sá gi kont rollt. Az ön kor mány za ti ren de le tek tör vény be üt kö zé sé nek vizs gá la tát a köz igaz ga tá si bí ró sá gok felada tá vá tet - te vol na. Az Al kot mány bí ró ság ügy rend jé re vo nat ko - zó leg fon to sabb ga ran ciá lis sza bá lyo kat két har ma dos tör vény ben, a rész let sza bá lyo kat vi szont az Al kot - mány bí ró ság ál tal megál la pí tott ügy rend ben lát ta he - lyes nek sza bá lyoz ni. c) Vi ta az elô ké szí tô bi zott ság Igaz ság szol gál ta tás, Al kot mány- és jog vé de lem mun ka cso port já ban Az elô ké szí tô bi zott ság hat mun ka cso port ban kezd te meg mun ká ját, négy kor mány pár ti ve ze tés sel, ket tô pe dig el len zé ki vel. A mun ka cso por tok ön ál ló sá got kap - tak mun ka rend jük kiala kí tá sát il le tôen. A bí rói szer ve - zet tel, ügyé szi szer ve zet tel, az Al kot mány bí ró ság gal és az or szág gyû lé si biz to sok kal az Igaz ság szol gál ta tás, Al kot mány- és jog vé de lem mun ka cso port fog lal ko - zott. Az elô ké szí tô bi zott ság alel nö ke ként és e mun - ka cso port ve ze tô je ként ar ra tet tem ja vas la tot, hogy te - kin tet tel a rend kí vül szûk re sza bott ha tár idô re, az elô - ké szí tô bi zott ság hoz beér ke zett és rész ben a mun ka cso port kom pe ten ciá já ba tar to zó, összes sé gé - ben több ezer ol dal ter je del mû vé le mé nye ket min den frak ció ér té kel je sa ját ma ga, és ami vel egyetér te nek, frak ció vé le mény for má já ban, szó ban vagy írás ban ter - jesszék elô a mun ka cso port el sô ülé sén. Ezután az ál - ta lam elô ter jesz tett ja vas lat alap ján ha lad va, azt meg - vi tat va sza vaz zunk an nak pont jai ról, majd a töb bi frak - ció ál tal írás ban, vagy szó ban elô ter jesz tett egyéb fel ve té sek rôl. Emel lett hív juk meg az érin tett szer ve ze - tek ve ze tôit ta nács ko zá si jog gal. A ve ze tôk meg hí vá - sát le szá mít va a mun ka cso port el fo gad ta a me net ren - det. El fo gad ta to váb bá azt a ja vas la tom is, hogy a mun - ka cso port je len té se úgy ke rül jön el fo ga dás ra, hogy azon fel tün te tés re ke rül az összes fel ve tett ja vas lat, a kö vet ke zô bon tás ban: va la mennyi frak ció egyetért a par la men ti több ség (2/3-ad) egyetért legalább két el - len zé ki frak ció tá mo gat ja egyéb ja vas la tok. Ehelyütt en ged jék meg ne kem, hogy a pon tos ság és a tör té ne ti hû ség ked véért ne sa ját sza vaim mal ír - jam le, ha nem be tû sze rin ti pon tos ság gal vá zol jam azt az Al kot mány bí ró ság ra vo nat ko zó al kot mány kon - cep ció-ter ve ze tet, va la mint rö vid in do ko lá sát, me lyet fel kért szak ér tôink kel ál lí tot tunk össze, s mely alap - ján a mun ka cso port sza va zott: 16 Az Al kot mány bí ró ság va la mennyi feladat- és ha - tás kö rét, va la mint az Al kot mány bí ró ság el já rá sá ra vo - nat ko zó leg fon to sabb sza bá lyo kat az új alkotmány sza bá lyoz za. Az Al kot mány bí ró ság alap ve tô felada ta az al kot mány ren del ke zé sei nek meg va ló su lá sa fe let - ti ôr kö dés, ha tá ro za tai min den ki szá má ra kö te le zôek. Az Al kot mány bí ró ság füg get len sé gé nek biz to sí tá - sa ér de ké ben elen ged he tet len, hogy a tes tü let va la - mennyi feladat- és ha tás kö ri sza bá lyát, va la mint az el já rá si rend leg fon to sabb ren del ke zé seit ma ga az al - kot mány sza bá lyoz za. A 2003-as al kot mány bí ró sá gi tör vény ter ve zet hez kap cso ló dó al kot mány mó do sí tás is ezt az el vet kö vet te, el ke rü len dô azt a gya kor la tot, hogy a tes tü let mû kö dé sét a tör vény al ko tó pro fil ide - gen felada tok meg ha tá ro zá sá val ne he zít se el. A ha - tá lyos al kot mány bí ró sá gi tör vény ben fog lalt ha tás kö - rök kö zül nem cél sze rû át ven ni a tény le ge sen nem gya ko rolt ha tás kö ri vi ták el dön té sét, va la mint az al - kot mány el le ne sen mû kö dô ön kor mány za ti kép vi se - lô-tes tü let felosz la tá sát. Meg kell tar ta ni és az új alkotmány ban rög zí te ni az utó la gos nor ma kont roll bár ki ál ta li kez de mé nyez - he tô sé gét és ha tár idô nél kü li sé gét. A jog sza bá lyok meg sem mi sí té sé nek jo ga mel lett ez a két el já rá si ren del ke zés az actio popularis ráadá - sul al kot má nyos szin ten ga ran tál ta, hogy az in téz - mény az el múlt húsz év ben faj sú lyos part ne re (és nem alá ren delt je) a tör vény al ko tás nak, hogy az al kot mány - bí rás ko dás ké pes le gyen a jog rend szer egé szét el - lenôr zés alatt tar ta ni. A jog biz ton ság ra va ló hi vat ko - zás ezek kel szem ben ál sá gos, hi szen az Al kot mány - bí ró ság e szem pon tot kez det tôl kö rül te kin tôen ve szi fi gye lem be. Az új alkotmány rög zí ti a Leg fel sôbb Bí ró ság jog - egy sé gi ha tá ro za tai nak fe lül vizs gál ha tó sá gát. A ko ráb bi presz tízs vi tát ugyan az Al kot mány bí ró - ság egy ol da lúan el dön töt te, ám a két szerv kö zöt ti tisz ta vi szony rend szer kiala kí tá sá hoz a nor ma tív ren - de zés nem nél kü löz he tô. Az új alkotmány le he tô vé te szi, hogy az Al kot - mány bí ró ság ideig le nes in téz ke dés ként fel füg geszt - 5

hes se az al kot mány el le nes jog sza bály al kal maz ha tó - sá gát. Az Al kot mány bí ró ság össze tett megíté lé sû ügyek - ben nem hoz gyors dön tést, ugyanak kor a már ha tá - lyo su ló nor mák ese té ben az utó la gos meg sem mi sí - tés már nem ké pes tel jes kör ben or vo sol ni az al kot - mány sér tés kö vet kez mé nyeit (ti pi ku san ilyen hely zet áll fenn a kor mány tiszt vi se lôk jog ál lá sá ról szó ló tör - vény ese té ben). Egy, a köz igaz ga tá si ha tá ro zat bí ró - ság ál ta li fel füg gesz té sé hez ha son lóan mû kö dô jo - gin téz mény összes sé gé ben a jog rend szer na gyobb kí - mé le tét ten né le he tô vé. Az Al kot mány bí ró ság az al kot mány el le nes jog sza - bályt vagy jog sza bá lyi ren del ke zést rész ben vagy egé - szen meg sem mi sí ti; al kot má nyos ér tel me zés le he tô - sé ge ese tén meg ha tá roz hat ja a jog sza bály al kal ma - zá sá nál irány adó al kot má nyos kö ve tel mé nye ket. E ma is ha tá lyos ren del ke zés, rög zí tés re kell, hogy ke rül jön az új alkotmány ban is. Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály tar tal mát a jog - sza bály egyes ren del ke zé sei nek meg sem mi sí té se ese - tén sem vál toz tat hat ja meg. A bí ró sá gok dön té sei fe - lett ki vé ve azt az ese tet, ha az al kot má nyos pa nasz alap ján meg ho zott al kot mány bí ró sá gi dön tés sze rint a bün te tô el já rás ban al kal ma zott ren del ke zés sem mis - sé gé bôl a bün te tés, in téz ke dés csök ken té se vagy mel - lô zé se, il le tô leg a fe le lôs ség aló li men te sü lés vagy a fe le lôs ség kor lá to zá sa kö vet kez ne az Al kot mány bí - ró ság nak nincs fe lül bí rá la ti jo ga. Az Al kot mány bí ró - ság feladat kö re az alap jo gi bí rás ko dás sal bô vül. Az el múlt évek ben nem egy szer for dult elô, hogy az Al kot mány bí ró ság az al kot mány el le nes nor ma ha - tá lyon kí vül he lye zé sé vel gya kor la ti lag meg vál toz tat - ta a jog sza bály tar tal mát. E gya kor lat kiala kí tá sá val már a je len le gi jog sza bá lyi kör nye zet mel lett is fel me - rül het, hogy a tes tü let túl ter jesz ke dett ha tás kö rén. He lyes azon ban, ha az új alkotmány egyér tel mûen rög zí ti ezt a ha tás kö ri kor lá tot. Az alap jo gi bí rás ko - dás új elem ként ke rül ne az Al kot mány bí ró ság felada - tai kö zé. Ma gyaror szá gon a jog vé del mi in téz mény - rend szer egyet len, de fon tos vak folt ja ként nem mû - kö dik teljeskörû alap jo gi bí rás ko dás: ha va la ki nek ön ma gá ban alap jo gá nak meg sér té sén (és nem konk - rét jog sza bály sér té sen) ala pul az igé nye, azt csak szûk kör ben, az Al kot mány bí ró ság spe ciá lis nor ma kont roll el já rá sá ban ér vé nye sít he ti ha té ko nyan. A je len le gi al - kot mány jo gi pa nasz ki ter jesz té sé vel szün tet he tô meg a jog hé zag. Az Al kot mány bí ró ság ti zen egy tag ját az Or szág - gyû lés vá laszt ja. Az al kot mány bí ró vá je lö lés mód ját, az al kot mány bí ró vá vá lás fel té te leit, a meg bí za tás meg szû né sé nek fel té te leit az új alkotmány meg ha tá - roz za. Az al kot mány bí ró vá je lö lés sza bá lyai ér de mi egyez te tést ki kény sze rí tô el já rá si rend del te gyék ér - de kelt té a kon szen zus meg te rem té sé re a mi nô sí tett több ség gel ren del ke zô kép vi se lô cso por to kat is. A párt po li ti kai szem pon tok ér vé nye sü lé sé nek ki zá rá - sa ér de ké ben a je len le gi nél szi go rúbb sza bá lyok vo - nat koz za nak az al kot mány bí rói tiszt ség be töl té sé re. Az Al kot mány bí ró ság tag jait je lö lô bi zott ság ban va - la mennyi kép vi se lô cso port egy-egy tag gal kép vi sel te - ti ma gát. A ha tá lyos al kot mány nyá ri mó do sí tá sa sze rin ti, a je lö lô bi zott sá got fe les le ges sé te vô je lö lé si rend szer és a párt sem le ges ség elôéleti mi ni mu mát sem biz to sí tó sze mé lyi fel té te lek együt te sen al kal ma sak ar ra, hogy köz vet len po li ti kai zsák mány szer zés tár gyá vá te gyék a je lö lést. Mind két kér dés te kin te té ben kie gyen sú lyo - zott, de a tes tü let fo lya ma tos mû kö dô ké pes sé gét is fi gye lem be ve vô megol dás szük sé ges. Az Al kot mány bí ró ság el nö ké nek meg vá lasz tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat az új alkotmány tar tal maz za. Az Al kot mány bí ró ság el nö ke az öt fô köz jo gi mél - tó ság egyi ke, sze re pe a tes tü let mû kö dé se szem pont - já ból kulcs fon tos sá gú; így legalább az al kot mány bí - rák ál ta li és kö zü li vá lasz tás, va la mint a meg bí za - tás idô tar ta ma al kot má nyi rög zí tést igé nyel ne. Az új alkotmány ki mond ja az al kot mány bí rák füg - get len sé gé nek és el moz dít ha tat lan sá gá nak el vét is. Ma gya rá za tot nem igény lô, a füg get len sé get biz - to sí tó ren del ke zés. Az új alkotmány ren del ke zik az Al kot mány bí ró ság tag jai meg bí za tá sá nak idô tar ta má ról, ame lyet 9 év - ben ál la pít meg, to váb bá ren del ke zik új já vá laszt ha - tó sá guk ti lal má ról. Ma csak a je lö lés és a vá lasz tás sza bá lyai sze re pel - nek az Al kot mány ban, a man dá tum hossza és a meg - bí za tás sze mé lyi fel té te lei azon ban nem, holott ezek legalább annyi ra be fo lyá sol ják a füg get len sé get, mint a meg vá lasz tás hoz szük sé ges or szág gyû lé si több ség. A tiszt ség be töl té sét ki zá ró fel té te lek rög zí té se még a rend kí vül rész le tes oszt rák al kot mány ban is csak egy-egy be kez dés: egy ha son ló rész le tes sé gû sza bály a tény le ges párt po li ti ka-sem le ges ség al kot má nyi megala po zá sa ér de ké ben nem tel je sít he tet len ár. Sem mi nem hat olyan erô sen egy in téz mény tény le - ges füg get len sé ge el len, mint egy, a te vé keny sé gét az új ra vá lasz tá sá nak esé lyei re is te kin tet tel mér le ge - lô ve ze tô. En nek a köz vet len ér dek-összeüt kö zés nek a felol dá sa ezek ben az ese tek ben fon to sabb, mint egy jó ve ze tô új ra vá lasz tá sa, ami két ség kí vül hoz zá - já rul az in téz mé nyi mû kö dés foly to nos sá gá hoz. A JA VAS LA TOK TÁ MO GA TOTT SÁ GA A KÖ VET KE - ZÔ KÉP PEN ALA KULT: Va la mennyi frak ció kép vi se lôi egyetér tet tek az aláb - bi ja vas la tok kal: Az Al kot mány bí ró ság va la mennyi feladat- és ha tás - kö rét, va la mint az Al kot mány bí ró ság el já rá sá ra vo - nat ko zó leg fon to sabb sza bá lyo kat az új alkotmány sza bá lyoz za. Az Al kot mány bí ró ság alap ve tô felada ta az al kot mány ren del ke zé sei nek meg va ló su lá sa fe let - ti ôr kö dés, ha tá ro za tai min den ki szá má ra kö te le zôek. Meg kell tar ta ni és az új alkotmány ban rög zí te ni az utó la gos nor ma kont roll bár ki ál ta li kez de mé nyez - he tô sé gét és ha tár idô nél kü li sé gét. Az Al kot mány bí ró ság az al kot mány el le nes jog sza - bályt vagy jog sza bá lyi ren del ke zést rész ben vagy egé - szen meg sem mi sí ti; al kot má nyos ér tel me zés le he tô - sé ge ese tén meg ha tá roz hat ja a jog sza bály al kal ma - zá sá nál irány adó al kot má nyos kö ve tel mé nye ket. Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály lé nye ges tar tal - mát a jog sza bály egyes ren del ke zé sei nek meg sem mi - sí té se ese tén sem vál toz tat hat ja meg. Az Al kot mány bí ró ság ti zen egy tag ját az Or szág - gyû lés vá laszt ja. Az al kot mány bí ró vá je lö lés mód ját, 6

az al kot mány bí ró vá vá lás fel té te leit, a meg bí za tás meg szû né sé nek fel té te leit az új alkotmány meg ha tá - roz za. Az új alkotmány ki mond ja az al kot mány bí rák füg - get len sé gé nek és el moz dít ha tat lan sá gá nak el vét is. Az új alkotmány ren del ke zik az Al kot mány bí ró ság tag jai meg bí za tá sá nak idô tar ta má ról, ame lyet 9 év - ben ál la pít meg. A par la men ti több ség (2/3-ad) ál tal tá mo ga tott ja vas - la tok: Az új alkotmány le he tô vé te szi, hogy az Al kot mány - bí ró ság ideig le nes in téz ke dés ként fel füg geszt hes se az al kot mány el le nes jog sza bály al kal maz ha tó sá gát. (a Fi desz, az MSZP, a KDNP és az LMP tá mo gat ta, a Job bik nem) Az Al kot mány bí ró ság el nö ké nek meg vá lasz tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat az új alkotmány tar tal maz za. (a Fi desz, az MSZP, a KDNP tá mo gat ta, a Job bik és az LMP nem fog lalt ál lást) A legalább ket tô el len zé ki frak ció kép vi se lôi ál tal tá - mo ga tott ja vas la tok: Az al kot mány bí ró vá je lö lés sza bá lyai ér de mi egyez te - tést ki kény sze rí tô el já rá si rend del te gyék ér de kelt té a kon szen zus meg te rem té sé re a mi nô sí tett több ség gel ren del ke zô kép vi se lô cso por to kat is. A párt po li ti kai szem pon tok ér vé nye sü lé sé nek ki zá rá sa ér de ké ben a je len le gi nél szi go rúbb sza bá lyok vo nat koz za nak az al kot mány bí rói tiszt ség be töl té sé re. Az Al kot mány bí - ró ság tag jait je lö lô bi zott ság ban va la mennyi kép vi se - lô cso port egy-egy tag gal kép vi sel te ti ma gát. (az MSZP, a Job bik és az LMP tá mo gat ta, a Fi desz és a KDNP nem) A bí ró sá gok dön té sei fe lett ki vé ve azt az ese tet, ha az al kot má nyos pa nasz alap ján meg ho zott al kot - mány bí ró sá gi dön tés sze rint a bün te tô el já rás ban al - kal ma zott ren del ke zés sem mis sé gé bôl a bün te tés, in - téz ke dés csök ken té se vagy mel lô zé se, il le tô leg a fe - le lôs ség aló li men te sü lés vagy a fe le lôs ség kor lá to zá sa kö vet kez ne az Al kot mány bí ró ság nak nincs fe lül bí - rá la ti jo ga. Az Al kot mány bí ró ság feladat kö re az alap - jo gi bí rás ko dás sal bô vül. (az MSZP és az LMP tá mo - gat ta, a Fi desz, a Job bik és a KDNP nem) Az új alkotmány ren del ke zik az al kot mány bí rák új - já vá laszt ha tó sá gá nak ti lal má ról. (az MSZP és az LMP tá mo gat ta, a Fi desz, a Job bik és a KDNP nem) Egyéb ja vas la tok: Az új alkotmány rög zí ti a Leg fel sôbb Bí ró ság jog egy - sé gi ha tá ro za tai nak fe lül vizs gál ha tó sá gát. (az MSZP tá mo gat ta, a Fi desz, a Job bik, a KDNP és az LMP nem) A új alkotmány az Al kot mány bí ró ság szá má ra meg fe le lôen rö vid, ál ta lá no san 6 hó na pos el já rá si ha - tár idôt ál la pít meg. (a Job bik tá mo gat ta, a Fi desz, az MSZP, a KDNP és az LMP nem) Az el mon dot tak hoz ta lán még annyit ér de mes hoz - zá ten ni, hogy in for má li san fel me rült két le he tô ség. Az egyik, hogy a két ka ma rás par la ment ese té ben fel sô - ház ve het né át az Al kot mány bí ró ság ha tás kö rei nek leg na gyobb ré szét, a má sik pe dig, hogy a tes tü le tet be le het ne in teg rál ni a bí rói szer ve zet be, az újon nan lét re ho zan dó Kú ria ke re tei kö zé. Ez vé gül nem tör tént meg, azon ban az el vett jog kö rö ket az Alap tör vény és a sar ka la tos tör vény sem ad ta vissza a tes tü let nek. A pár hu za mos al kot má nyo zás 3má so dik fel vo ná sa az Al kot mánybí ró ság ha tás kö ré nek szû kí té se Mie lôtt mun ka cso port-je len té sei nek tár gya lá sát meg - kezd te vol na az elô ké szí tô bi zott ság, az Al kot mány - bí ró ság 2010. ok tó ber 26-án al kot mány el le nes nek nyil vá ní tot ta és meg sem mi sí tet te 17 a köz szfé rá ban fo - lyó sí tott vég kielé gí té se ket ter he lô kü lönadót vissza - me nô le ges ha tállyal le he tô vé tévô egyes gaz da sá gi és pén zü gyi tár gyú tör vé nyek megal ko tá sá ról és mó - do sí tá sá ról szó ló tör vényt. 18 A kor mány pár tok nak presz tízs kér dés volt a tör vény ha tály ba lép te té se, hi - szen mind vá lasz tá si kam pá nyuk ban, mind azután, megígér ték, hogy vissza szer zik a po fát lan vég kielé - gí té se ket. 19 Egy szá muk ra szim bo li kus je len tô sé gû tör vény ha tá lyon kí vül he lye zé se mel lett ez volt az el - sô olyan al ka lom a vá lasz tá sok óta, ami kor egy tes - tü let út ját áll ta a kor mány nak, fô leg úgy, hogy kvá zi az el len zék nek adott iga zat, hi szen az el len zé ki pár - tok a tör vény ja vas lat tár gya lá sa kor ve he men sen han - goz tat ták, hogy a jog sza bály, an nak vissza me nô le ges ha tá lya miatt al kot mány el le nes lesz. Az Al kot mány - bí ró ság dön té se után a Fi desz frak ció ve ze tô je még ugyanazon a na pon a meg sem mi sí tett jog sza bállyal megegye zô kép vi se lôi ön ál ló in dít ványt ter jesz tett elô. A kü lönb ség az ere de ti hez ké pest csu pán annyi volt, hogy a vissza me nô le ges ha tályt nem csak a tár gyi év ele jéig, ha nem 5 év re vissza me nôen ha tá roz ta meg. Emel lett egy al kot mány mó do sí tó ja vas lat tal és az Al - kot mány bí ró ság ról szó ló tör vény mó do sí tá sá val 20 mely ben az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré nek csök - ken té sét ja va sol ta, kí ván ta elér ni, hogy a tes tü let az is mét be nyúj tott tör vényt ne sem mi sít hes se meg. A mó do sí tó ja vas la tok lé nye ge az volt, hogy ki zár ta a nép sza va zás le he tô sé gét a költ ség ve tés rôl, a költ - ség ve tés vég re haj tá sá ról, a köz pon ti adó ne mek rôl, ille té kek rôl és já ru lé kok ról, a vá mok ról, va la mint a he - lyi adók köz pon ti fel té te lei rôl szó ló tör vé nyek tar tal - má ról. Az Al kot mány bí ró ság fe lül vizs gá la ti le he tôsé - gét pe dig olyan tör vény tar tal má ról, amely or szágos nép sza va zás sal sem vál toz tat ha tó meg. In do ko lás nak az Al kot mány bí ró ság ed di gi te vé keny sé gé nek há rom - so ros mél ta tá sa mel lett mind össze sen annyit írt az elô ter jesz tô, hogy a jog ál lam meg szi lár du lá sá val az al kot mány bí rás ko dás ilyen szé les jog kö re má ra in do - ko lat lan ná vált. 21 Ezek ben a tárgy kö rök ben te hát meg szûnt a tör vény ho zás kont roll ja. A ja vas lat tár sa - dal mi vissz hang ja óriá si volt. Nem csak balol da li, ha - nem jobb ol da li mér ték adó köz sze rep lôk is éles kri ti - kát fo gal maz tak meg. 22 A két in dít ványt együt tes vi tá ban tár gyal ta az Or - szág gyû lés. Ex po zé já ban a frak ció ve ze tô egyet len mon dat tal nem szólt a két tör vény ja vas lat ról, ki zá ró - lag a vég kielé gí té sek be haj tá sá nak er köl csi kö te les - sé gé rôl be szélt, amely vi szont egyik ja vas lat nak sem volt tár gya. 23 A na gyob bik kor mány párt ve zér szó no - 7

ka szin tén ki zá ró lag a vá lasz tói aka rat ról és a vég - kielé gí té sek vissza szer zé sé nek szük sé ges sé gé rôl be - szélt. 24 Le het ezt a ma ga tar tást úgy is ér té kel ni, hogy mel lé be szél tek. Az sem jó, de még min dig jobb, mint a má sik le he tô ség. E sze rint le von ha tó ez a kö vet kez - te tés: a kor mány ol dal úgy vé li, hogy az ál ta luk vá zolt cél eléré se ér de ké ben bár mi lyen esz köz igény be ve - he tô. A vá lasz tói aka rat pe dig, ami szent, min den re fel ha tal maz za ôket, az min den jog el vet, ad di gi nor - mát, akár a tár sa dal mi együtt élés ad di gi tel jes sza - bály rend sze rét fe lülír ja. Ér de kes lett vol na vá laszt kap - ni ar ra, hogy va jon miért tér el gyö ke re sen a ja vas lat írás ban be ter jesz tett in do ko lá sa, és az elô ter jesz tôi ex po zé ban vá zolt in do ko lás. A fel szó la lás ból ugyanis ez az egy legalább ki de rült. És azt is ér de kes lett vol na meg hall gat ni, va jon az írás be li in dok miért nem me rült fel egy szer sem az al kot mány elô ké szí tés fo - lya ma tá ban. Nyil ván va ló, hogy a va lós in dok az elô - ter jesz tôi ex po zé ban hang zott el. Csak saj nos szo mo - rú, ami eb bôl kö vet ke zik: az elô ter jesz tô va lót lan in - do ko lást írt egy al kot mány mó do sí tó ja vas lat hoz. E szá muk ra lát ha tóan és mel les leg ért he tôen kel - le met len na pi rend tár gya lá sa kor a kor mány több ség nem egy ha son lóan kí nos té má ban az OVB ha tás - kö ré nek mó do sí tá sá ról szó ló tör vény ja vas lat tár gya - lá sa kor al kal ma zott tech ni kát vá lasz tott, nem zá - rat ta le ügy ren di ja vas lat tal a vi tát, ha nem gya kor la - ti lag boj kot tál ta azt. Az ál ta lá nos vi tá ban a kö te le zô elô ter jesz tôi ex po zét és a ve zér szó no ki fel szó la lást le - szá mít va meg jegy zem, a ki seb bik kor mány párt még ve zér szó no kot sem ál lí tott meg sem szó lal tak. Össze sen két kor mány pár ti kép vi se lô szó lalt fel a több mint 4 órás vi tá ban mind össze sen nem egé szen 6 perc ben, de ôk sem a tör vény ja vas lat ról be szél tek. A kor mány nem mon dott vé le ményt a ja vas lat ról. Még annyit sem, hogy tá mo gat ja-e vagy sem. Lát ha - tó és ér zé kel he tô volt, a kor mány ki vár, mi lesz a tár - sa da lom és a kül föld reak ció ja. De a frak ció ve ze tô is hang sú lyoz ta rend kí vü li nyi tott sá gát a jó szán dé kú mó do sí tó ja vas la tok be fo ga dá sá ra. 25 Az el len zé ki pár tok érv rend sze re nagy já ból megegye zett. A fel szó la ló kép vi se lôk kiemel ték, hogy a két har ma dos fel ha tal ma zás de mok ra ti kus ke re tek kö zött nem je lent telj ha tal mat, és a fül ke for ra da - lom ra hi vat ko zás sal sem le het bár mit meg ten ni. A ja - vas la tot a kor mány za ti ha ta lom lát vá nyos de monst - rá lá sá nak ne vez ték, a kor mány zat ma ga tar tá sát pe - dig úgy jel le mez ték, hogy ahe lyett, hogy tu do má sul ven né az Al kot mány bí ró ság dön té sét, meg bün te ti azt a szer ve ze tet, ame lyik szem be mert men ni ve le. Töb - ben je lez ték, hogy nem ve ze tett so sem jó ra, ami kor a ha ta lom re la ti vi zál ni kezd te a jog sza bá lyo kat az igaz sá gos ság ra va ló hi vat ko zás sal. Ek kor vál tak is - mert té a kor mány ma gán nyug díj pénz tá rak ál la mo sí - tá sá val kap cso la tos el kép ze lé sei. Sok kép vi se lô ve tet - te fel, hogy a tör vény ja vas la tok leg fô kép pen azt a célt szol gál ják, hogy a tes tü let ha tás kö ré nek csök ken té - sé vel ki zár ják a le he tô sé gét an nak, hogy a kor mány költ ség ve té si ter veit az Al kot mány bí ró ság ke resz tül - húz za. E kör ben me rült fel a ja vas lat to váb bi cél ja - ként, hogy a kor mány meg akar ja aka dá lyoz ni, hogy a költ ség ve té si ter veit fe lülír has sa egy nép sza va zás. Volt, aki szó vá tet te, hogy az in do ko lás ban nem a va - ló di jog al ko tói szán dék je le nik meg, még az elô ter - jesz tô is más in do ko kat han goz ta tott ex po zé já ban és a saj tó ban, va la mint hogy az elô ter jesz tô nem a ja - vas lat ról be szél, és a kor mány pár ti kép vi se lôk nem vesz nek részt a vi tá ban. Az elô ter jesz tôi vá lasz ban a frak ció ve ze tô gya kor la ti lag egyet len fel ve tés re sem vá la szolt ér dem ben. 26 A ja vas lat rész le tes és zá ró vi tá já ban a frak ció ve - ze tô kiemel te, hogy egyez te tett a ci vil szfé rá val, és az ô ké ré sük re be fo gad két mó do sí tó ja vas la tot. Az egyik alap ján az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ri sza bá lyait nem kö ti össze a nép sza va zá si ti lal mak kal. Meg kell je gyez - ni, hogy ez ön ma gá ban nem ered mé nyez sem mi fé - le tar tal mi vál to zást, csu pán jog tech ni kai ér te lem ben össze han gol ja az Al kot mány bí ró ság ról szó ló tör vény ren del ke zé seit az ér de mi, má sik mó do sí tás sal, az al - kot mány mó do sí tás sal. E sze rint az Al kot mány bí ró - ság nak nem tel je sen szû nik meg a jo ga ar ra, hogy fe - lül vizs gál ja a pén zü gyi tár gyú jog sza bá lyo kat, ha nem az élet hez és em be ri mél tó ság hoz, a sze mé lyes ada - tok vé del mé hez, a gon do lat, lel ki is me ret és val lás sza - bad sá gá hoz, avagy a ma gyar ál lam pol gár ság hoz va - ló alap jo gok sé rel me miatt meg te he ti. 27 Vol tak töb - ben, akik ezt po zi tí vum ként ér té kel ték. Csak hogy ez a tak ti ka nem más, mint szem fény vesz tés. Két lé pés elô re, és egy lát szat lé pés hát ra. Be nyúj ta ni egy már elô re lát ha tóan köz fel há bo ro dást ki vál tó ja vas la tot, majd a tár sa dal mi egyez te tést kö ve tôen lát szó lag vissza lép ni egyet a ci vil szfé ra ha tá sá ra, s eb bôl egye - sek de mok ra ti kus ér zü le tet sej te nek a dön tés mö gött, holott va ló já ban nem tör tént sem mi. Ezt a mód szert nem most ta lál ták ki, jól is mû kö dik, csak az a baj ve - le, hogy nem fel tét le nül a de mok ra ti kus rend sze rek sa ját ja. Hiány zik a fe lül vizs gá la ti le he tô sé gek kö zül a tu laj don hoz va ló jog. A Köz igaz ga tá si és Igaz ság ügyi Mi nisz té rium ál lam tit ká ra a szak bi zott ság vi tá já ban gya kor la ti lag azt mond ta, hogy azért nincs a fe lül vizs - gá la ti okok kö zött ott a tu laj don jog, mert azt az adó - tör vé nyek min den kép pen sér tik. 28 Ér de kes ér ve lés. Ha az Al kot mány bí ró ság a tu laj don hoz fû zô dô alap jog alap ján nem bí rál hat ja felül a pén zü gyi tár gyú tör vé - nye ket, az majd nem olyan, mint ha egyál ta lán nem te het né. Per sze kí ván csi len nék ar ra, va jon mi tör tén - ne ak kor, ha mond juk a lel ki is me re ti sza bad ság arány - ta lan kor lá to zá sá ra va ló hi vat ko zás sal he lyez ne ha tá - lyon kí vül egy adó tör vényt a tes tü let. Mert ha az in - do ko lás min den ki szá má ra ér zé kel he tôen akár szán dé ko san sü let len ség, a ren del ke zés ak kor is meg fel leb bez he tet le nül min den kit kö te lez. Szo mo rú len ne azon ban, ha Ma gyaror szág el jut na odáig, hogy ál lam ha tal mi szer vek egy más sal nyíl tan ri va li zál nak. Ta lán már csak egy szo mo rúbb len ne en nél, ha az Al - kot mány bí ró ság vé gül ér te ne a szó ból. A zá ró vi tá ban, kor mány kép vi se le té ben elô ször szólt hoz zá a par la men ti vi tá hoz a köz igaz ga tá si és igaz ság ügyi mi nisz ter. Ér veit azon ban az elô ter jesz - tôé hez le het csak ha son lí ta ni. Ér de mi vá la szo kat nem adott, csak ar ról szólt, hogy a tár sa dal mi fel ha tal ma - zás miatt a kor mány nem le het te he tet len, a vég kielé - gí té se ket vissza kell sze rez ni. Hoz zá szó lá sá nak annyi ér tel me azon ban fel tét le nül volt, hogy legalább a sza - va zás nap ján for má li san is ki de rült, hogy a kor mány tá mo gat ja a ja vas la to kat. 29 Az elô ter jesz tôi zár szó sem szólt más ról, mint ar ról, hogy a vég kielé gí té sek vissza - kö ve te lé se miatt szük ség van e mó do sí tás ra, kiegé - 8

szít ve az zal, hogy az elô ter jesz tô nyi tott volt a tár sa - dal mi egyez te té se ken elôadot tak ra. 30 4 Vi ta az elô ké szí tô bi zott ság ban Az elô ké szí tô bi zott ság 2010. no vem ber 10-én tár - gyal ta meg a mun ka cso port je len té sét. Ek kor már ép pen az Al kot mány bí ró ság jog kö rét szû kí tô tör vény - ja vas lat el fo ga dá sa miatt mind há rom el len zé ki párt ki szállt az al kot má nyo zás fo lya ma tá ból. A jegy zô könyv ta nú sá ga sze rint azon ban a mun - ka cso port társfelelôse a KDNP frak ció ve ze tô-he lyet - te se be ve ze tô jé ben két fon tos dol got hang sú lyo - zott. Egyik, hogy a mun ka cso port ha tás kö ré be tar - to zó te rü let tel kap cso lat ban kü lö nö sebb mó do sí tást nem kí vá nunk el vé gez ni il let ve a je len tés re utal va megerô sí tet te: pon to san föl so rol tuk, hogy mi az, amit azért vál to zat la nul sze ret nénk az al kot mány ban tar ta ni. 3 1 Egyet len kép vi se lô szólt hoz zá az Al kot - mány bí ró sá got érin tô rész kon cep ció hoz, a bi zott ság el nö ke. Túl sá go san rész le te zô nek tar tot ta az elô ter - jesz tést, úgy vél te, nem eb ben a vi tá ban kell ál lást fog lal ni az Al kot mány bí ró ság ál lam szer ve zet ben be - töl tött sze re pé rôl. Úgy hi szem, jo go san te he tô fel a kér dés, hogy hát mi kor, ha nem az al kot má nyo zá si vi tá ban? Vagy ad juk ál dá sun kat egy olyan al kot mány - ra, amely ben a legalap ve tôbb kér dé sek sin cse nek el - dönt ve? De néz zük to vább ér ve lé sét! A bi zott sá gi el - nök az Al kot mány bí ró ság ha tás kö reit el len tét ben párttársával, az il le té kes mun ka cso port társfelelôsével olyan nak te kin tet te, amin ké sôbb gon dol kod ni kell, ezért ja va sol ta, hogy olyan sza bá lyo zá si mo dellt fo gad ja nak el, ami nyit va hagy ja en nek a kér dés nek majd két har ma dos sar ka la tos tör vény ben va ló rész - le tes új ra gon do lá sát. 32 És itt el is ju tot tunk a leg ko mo lyabb kér dés hez, a ki sebb, szûk sza vúbb al kot mány kér dé sé hez. A kor - mány több ség vé gig a fe les le ges rész let sza bá lyok tól men tes, csak a leg je len tô sebb ren del ke zé se ket rög - zí tô al kot mány megal ko tá sa mel lett ér velt. Az elv vel egyet le het ér te ni, he lyes nek tar tom ezt a jog al ko tá - si irányt, azon ban saj nos ki de rült, e mö gött nem fel - tét le nül szak mai vagy el vi ala pon de fi niál ha tó kon - cep cio ná lis ér vek hú zód nak meg. Két ség te len, hogy a szûk sza vúbb avagy ahogy a vi tá ban sok szor el - hang zott, mag al kot mány ra hi vat ko zás sal meg le het ke rül ni a kel le met len és el dön tet len kér dé sek meg vá la szo lá sát, azon az ala pon, hogy azo kat a vá - lasz tá si tör vény ben, az ága za ti vagy szer ve ze ti tör vé - nyek ben fog ják majd sza bá lyoz ni. A legab szur dabb ilyen fel ve tés az egyik mun ka cso port kor mány pár ti ve ze tô jé tôl szár ma zott, aki sze rint az Al kot mány ba nem va ló rész let kér dés len ne az, hogy a má so dik ka - ma ra felál lí tá sa ese tén, az új tes tü let nép kép vi se le ti vá lasz tás ered mé nye kép pen, avagy kor po ra tív elv alap ján áll fel. És én ugyanide tu dom csak so rol ni azt, hogy az Al kot mány bí ró ság gal kap cso lat ban alig né - hány konk ré tu mot, ga ran ciá lis sza bályt tar tal ma zott a ké sôbb el fo ga dott kon cep ció. Az elô ké szí tô bi zott ság dön té se alap ján a bi zott - ság szak ér tôi összeál lí tot ták a kon cep ció vég le ges nek szánt szö ve gét. A par la ment nek be ter jesz tett és az Or szág gyû lés ál tal el fo ga dott kon cep ció a kö vet ke - zô kép pen ren del ke zik az Al kot mány bí ró ság ról: Az Or szág gyû lés ál tal, az or szág gyû lé si kép vi se lôk két har ma dá nak sza va za tá val meg vá lasz tott al kot - mány bí rák ból ál ló Al kot mány bí ró ság az al kot mány ér vé nye sü lé se és az al kot má nyos jo gok vé del me ér - de ké ben fe lül vizs gál ja a jog sza bá lyok al kot má nyos - sá gát. Al kot mány el le nes ség ese tén megál la pít ja an - nak jog kö vet kez mé nyeit. Az al kot mány bí rák nem le - het nek tag jai párt nak, és az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré bôl adó dó felada to kon kí vül po li ti kai te vé - keny sé get nem foly tat hat nak. Je lö lé sük re az al kot - mány ban meg ha tá ro zott mó don ke rül sor. Az Al kot - mány bí ró ság szer ve ze té rôl, ha tás kö ré rôl és mû kö dé - sé rôl sar ka la tos tör vény ren del ke zik. 33 Ez ol vas va szá mom ra meg vá la szo lat lan ma rad az a ta lán leg fon to sabb kér dés, hogy va jon ez a szö veg ki nek a su gal la tá ra ke rült meg fo gal ma zás ra. Hon nan tud ta a szö veg író, hogy az elô ké szí tô bi zott ság kor - mány pár ti tag jai majd meg sza vaz zák azt, an nak el le - né re, hogy a kon cep ció, a bi zott sá gi em lé kez te tôk és jegy zô köny vek ta nú sá ga sze rint nem tük rö zi a vi tá - ban ki fej tett vé le mé nyü ket. Nem egy olyan ren del ke - zés hiány zik ugyanis be lô le, ami az elô ké szí tô bi zott - ság Igaz ság ügy, Al kot mány- és jog vé de lem mun ka - cso port já ban egy han gú tá mo ga tást ka pott, és ké sôbb sem vi tat ta sen ki a bi zott ság va la me lyik ké sôb bi ülé - sén. A bi zott ság el nö ke az Al kot mány bí ró ság ha tás - kö rei nek el ha gyá sát ja va sol ta a kon cep ció ból, de pél - dául az al kot mány bí rák meg vá lasz tá sá ra vo nat ko zó ga ran ciá lis sza bá lyok beeme lé sét, ahogy sok má sét nem ki fo gá sol ta. Per sze, mond hat nánk, a szö veg szer - kesz tô je mégis tud ha tott va la mit, ugyanis az elô ké - szí tô bi zott ság most már csak kor mány pár ti kép vi - se lôi egy han gú lag meg sza vaz ták az elô ter jesz té sét. Ami ért he tet len szá mom ra il let ve a vélt okok fel - tün te té se nem fér ne össze egy szak mai cikk stí lu sá - val hogy né hány hét le for gá sa alatt miért vál to zott meg a kor mány ol dal kép vi se lôi nek ál lás pont ja. Már - pe dig a kor mány ol dalt az elô ké szí tô bi zott ság mun - ka cso port já ban ko moly szak po li ti ku sok kép vi sel ték. A Fi deszt pél dául egy volt igaz ság ügyi mi nisz ter, az Or szág gyû lés Al kot mány ügyi, igaz ság ügyi és ügy ren - di bi zott sá gá nak (to váb biak ban: Al kot mány ügyi bi - zott ság) ak ko ri el nö ke, je len leg al kot mány bí ró, a KDNP-t pe dig a kép vi se lô cso port frak ció ve ze tô-he - lyet te se, mint a mun ka cso port társfelelôse. A mun - ka cso port ülé sé re ta nács ko zá si jog gal min den al ka - lom mal meg hív tam a Köz igaz ga tá si és Igaz ság ügyi Mi nisz té rium, il let ve a Köz tár sa sá gi El nö ki Hi va tal fô - osz tály ve ze tô jét, akik nek szin tén nem volt el len té tes vé le mé nyük. 5 Az al kot mány kon cep ció vi tá ja a ple ná ris ülé sen Az al kot mány kon cep ció vi tá já ban a ple ná ris ülé sen ha tan szól tak az Al kot mány bí ró ság ról. Négy kor mány - pár ti és te kin tet tel ar ra, hogy a má sik két el len zé ki párt tal el len tét ben a ra di ká lis jobb ol da li párt vissza - 9