Az energiatermeléssel és felhasználással kapcsolatos főbb tájváltozások Szabó Mária egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Eger, 2009. október 16.
Energetika és infrastruktúrája Energiafogyasztás 2005-ben: 488 EJ Nő!
Mivel korrelál az energiafogyasztás? Régóta az emberek számával arányos
Az energiaigény a jövőben is nőni fog!
Jellegzetesség: elektromos energia gyors növekedése
Az energiafogyasztás egyenlőtlensége egy fıre esı energiafogyasztás
Fosszilisok ~85% jövőben is sokáig dominálni fognak!
Táj: természeti, társadalmi, kulturális, történelmi és esztétikai kategória; az emberi társadalom életének kerete, annak markáns meghatározója táj funkcionális egység, amelyet az ember alakít, de annak maga is része A legtöbb táj ma egyszerre természeti és társadalmi-gazdasági képződmény környezetünk gyorsan változó része
Az energiatermelés hatásai Közvetlen: az energiatermeléssel kapcsolatos létesítmények a táj domináns alakítói Közvetett: nem rögtön változik a táj Az energiaipar közvetlen hatásai: szén: bányák, -művelés, erőművek, salak, meddő, kiszolgáló egységek kőolaj, földgáz: fúrótornyok, csőve-zetékek, finomítók, erőművek
megújulók: alacsony energiasűrűség jellemzi őket területigényesek víz, szél, biomassza, nap, geotermikus, (hullám, ár-apály) atomerőművek: erőmű, hulladék-tárolók, biztonsági rendszerek Elektromos energia: transzformátorok, elosztók, magas feszültségű táv-vezetékhálózat fejlett világot jellemzi
Mátra, 2008
Közvetlen hatások Szén: óriási létesítmények, szennyezők A táj domináns, lehangoló eleme
Szénerőművek - salakhányók Salakhányó Salgótarján mellett tájidegen elem
A kúpok felárkolódása
A sokoldalú vizsgálat fontos, mert: mezőgazdasági művelés a közelben szennyezés közvetlenül a táplálékláncba talajvízbe és kutakba kerülve közvetetten kerül a táplálékláncba erózió és defláció általi kiülepedés környezet- és egészségkárosodás rekultiváció feltétele a salak összetételének vizsgálata A növénytakarót alkotó fajok kifejezik az élőhely természetességét a rekultiváció szempontjából nagyon fontos
A DK-i oldal jellegzetes növényzete
A salakkúp növényzetének természetességi értékei 40 Idős kúp Fa ajok (%) 30 20 10 ÉNy-i oldal DK-i oldal 0 S C G NP DT W I A RC AC S, C, G NP természetességet jelző fajok DT, W, I, A, RC, AC degradációt jelző fajok
Szélenergia: jellegzetes tájalakító Környezeti hatás: zaj, esztétika Kontinentális területeken kevés a szél
Északi tenger partján
Biomassza Fatüzelésű hőerőművek Pannonpower Holding Zrt Energiaültetvények erdők, lágyszárúak energiaerdő energiafű
Szarvasi-1 energiafű hibrid fajta környezetvédelmi (1) Problémák: természetvédelmi (2) 1.Tüzeléskor korrodálnak és szennyezik a légkört 2. Könnyen invazívvá válhat - tarackféle
Vízenergia Eufrates az Atatürk-gát megépítése előtt Jangce -gát, 18 GW utána
Freudenau - erőmű Bécs belterületén (épült 1998-ban)
Bős - vízerőmű
Dunakiliti - az otthagyott duzzasztómű
Szigetköz - 2005
Vizes élőhelyek A Föld vizes élőhelyeinek kiterjedése: 8,6 millió km 2 (kb. a szárazföldek 7%-a). Nagyobb részük a trópusokon és a szubtrópusokon, harmaduk a tajga övezet láp- és mocsárvidékei teszik ki. Mérsékelt övben kevesebb, mint 20% található. Világszerte rohamos ütemben pusztulnak, különösen Európában és Észak-Amerikában
Magyarországi helyzet: Folyószabályozások előtt: a Kárpát-medence kb. negyedét borították Ezredfordulón 2-3%-ra becsülték kiterjedésüket Magyarország jelenlegi területére vetített ártér eredetileg 23.000 km2 (25%) 1520 km2-re csökkent. A Tisza-völgyben 1000, a Duna-völgyben 520 km2 aktív ártér maradt fenn (hullámtér).
Néhány európai ország árvízmentesítési adata Ország neve Árvédelmi vonalak hossza/km Mentesített terület millió ha Franciaország 480 0,1 Hollandia 3300 1,5 Lengyelország 3000 0,9 Németország 3760 0,5 Olaszország 1000 0,7 Magyarország (Trianonig) 6990 3,7 Magyarország (jelenleg) 4642 2,4
Körösök Duna és Mosoni-Duna Bodrog Dráva Takta Zagyva Magyarország holtágai Vízfolyás Holtágak száma Összesen: 237 Tisza 80 Rábca Hernád Szamos Túr Rába Mura Maros Berettyó Tarna 46 24 + 6 = 30 22 15 8 7 7 5 5 3 3 2 2 1 1 Tisza vízgyőjtın: 180 Duna vízgyőjtın: 57 Természetes: 78 Mesterséges: 159 Mentett oldalon: 141 Hullámtéren: 86 Nyárigáttal védett: 10 Fokozottan védett: 4 Országosan védett: 35 Helyileg védett: 20 Ramsari terület: 15 Génmegırzés: 3 Szentély típusú: 53 (36 Tisza- 17 Duna-vízgyőjtın)
Mártélyi Holt-Tisza
A vizes élőhelyek madarai Búbosvöcsök Nádi poszáta Búbos vöcsök
A táj fogalmát sem a tudomány teremtette. A modern földrajztudomány definiálja a tájat és le is írja szintézis formájában, de ez még mindig mesterséges valami. Hiszen a szintézis nem más, mint az analitikus tudás összegezése. A dolgoknak egyben való felfogásához képest a szintézis is csak részletmeglátás, kivágat. A tájat régtől fogva a benne élő ember érezte meg, különböztette meg és nevezte nevekkel. Nem határozza meg, nem definiálja, nem is tudná definiálni, bár sokszor egy-két jellegzetes vonásával nagyszerűen tudja jellemezni. A tájban élő ember nem bontja a tájat elemeire, nem rakja újra össze ebből a fogalmat. Ismerete nemzedékek tapasztalatán, a mienknél összehasonlíthatatlanul finomabb, élesebb látó, halló, szagló, tapintó szerveken, élesebb, finomabb méret és távolságérzéken, finomabb öntudatlan megérzésben, nagyobb nyugodtságon és a környezettel, a tájjal való benső együttélésen alapszik. Ő maga része, eleme a tájnak. Mi is azok vagyunk, de már nem érezzük meg igazán még öntudatosan is ritkán vesszük észre, még kevésbé öntudatlanul. Gr. Teleki Pál: A tájfogalom jelentőségéről. Rektori tanév megnyitó beszéd a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, 1937
Köszönöm a figyelmet!